40 év a Bács-Kiskun Megyei látássérültekről

40 év a Bács-Kiskun Megyei látássérültekről

40 év

a Bács-Kiskun megyei

látássérültekről

- 1 -

(IMPRESSZUM)

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

KOVÁCS JÁNOSNÉ

(EGYESÜLETI ALELNÖK)

SZERKESZTETTE:

FARKAS MIHÁLY

A KIADVÁNYT A

BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

ÉS AZ ELSŐ KECSKEMÉTI LIONS KLUB

TÁMOGATTA.

FELELŐS KIADÓ:

VAKOK EGYESÜLETE KECSKEMÉT

KÉSZÜLT:

PC-DOKI KFT.

SZÁMÍTÓGÉP SZAKÜZLET ÉS SZERVIZ

6000 KECSKEMÉT,

REILE G. U. 22.

- 2 -

Kedves Olvasó!

Jelen kiadvány betekintést enged a Bács-Kiskun

Megyében élő látássérültek életébe. A látás teljes

hiánya óriási veszteség. A vakság megélése és

annak méltóságteljes elviselése - vagyis az ön

rehabilitáció megvalósítása - elképzelhetetlen a

közösség megtartó ereje nélkül. Sokan tartoznak

közénk a megye városaiból, falvaiból,

településeiről. A társadalom egésze számára is

példaértékű lehet az a felismerés, hogy

mindennapi terheinket könnyebben viseljük, ha

azokat megoszthatjuk egymással. A közösségnek

rehabilitációs ereje van. A látó többség elfogadó

vagy elutasító kettős magatartásával sokszor

találkozunk. Hiszem, hogy azok a látó emberek

akik ismerik közösségünket és gyakran vannak

közöttünk, máshogy gondolkodnak rólunk.

Szeretném ha kiadványunk felkeltené a kedves

Olvasó érdeklődését.

Kovács Jánosné

megyei alelnök

- 3 -

Megalakult a Szövetség Bács-Kiskun megyei csoportja

Írta: Dr. Deák Árpád

1956. július 30.-án kezdte meg működését a Vakok és Csökkentlátók szövetsége 17. helyi csoportja Kecskeméten.

Több mint 130 vak és csökkentlátó jelent meg az alakuló gyűlésen, melyet a Hazafias Népfront székházában tartottak.

A megalakulás előkészítésében a város minden szerve segítséget nyújtott. A városi Tanács Végrehajtó Bizottsága helyiséget biztosított a csoport részére, a megyei tanács vb. Elnökhelyettese, Madarász László elvtárs a város egyik nagy üzemét, a Konzervgyárat kérte fel a helyi csoport patronálására. A Hazafias Népfront székházának nagytermében volt az alakuló ülés. A városba érkező vakokat a vasút és az autóbusz állomáson úttörők várták és kísérték a gyűlés helyszínére.

Az ünnepi gyűlésen részt vettek a Szövetség képviselői is, élükön Dr. Körner György főtitkárral, valamint a szegedi helyi csoport vezetői.

Az alakuló ülésen Dr. Jáksó László elvtárs, a szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat igazgatója elnökölt, aki maga is tevékenyen részt vett az új csoport szervezésében. Megnyitó szavai után Dr. Deák Árpád Bács-Kiskun megyei szociálpolitikai csoportvezető mondott ünnepi beszédet. Vázolta a Szövetség eddig elért eredményeit, feladatait és célkitűzéseit.

Z. Kovács Bertalan, Suti Lajos

A Homérosz Kórus Kecskeméten.

Szövetségünk Homérosz Kórusa a nyári szünet után augusztus23-án kezdte meg próbáit. Az 1965/66-os évad elején mindjárt vidéki szereplésre is sor került: szeptember 5-én Kecskeméten adott hangversenyt népszerű és nagyhírű együttesünk. A hangversenyről a helyi sajtó beszámolt és ezért a következőkben idézzük a „Petőfi Népe" szeptember 9-i számában megjelent kritikát:

„A Vakok és Csökkentlátók Szövetségének vegyeskara csaknem

40 éves múltra tekint vissza. Sok sikeres szereplés, zeneakadémiai koncert és rádiófellépés után a Népművelési Intézet által megrendezett országos minősítésben munkájukat, eredményeiket arany fokozatra érdemesítették. A kórus valamennyi tagja dolgozó, önkéntes lelkesedésből, a zene és az ügy iránti szeretetből vesz részt a művészi klubban.

Vasárnap este jól felépített műsorral léptek a nem túl népes közönség elé a kecskeméti Városi Művelődési Házban. Pitoni, Friderici, XVIII. századi ismeretlen francia szerző, Brahms, Bartók, Kodály, Kadosa, Koposzov és Petrovics egy-egy műve vezetett végig a kórusmuzsika korszakain a barokktól a romantikán át egészen a mai korig.

A kórus biztos szólamtudásról, pontosságról, tudatos kidolgozottságról tett tanulságot. Az akkordikus homofón szerkesztésű darabok megszólaltatásában otthonosabb, a hangzás is ezekben volt szebb, kiegyenlítettebb.

- 4 -

Dolgozni, tanulni, művelődni akarunk

KECSKEMÉTEN is megalakult a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének megyei csoportja. Szükségességét mindenekelőtt az indokolja, hogy megyénkben igen nagy számban élnek olyan emberek akik teljesen elvesztették szemük világát, vagy látóképességük igen lecsökkent.

A pár héttel ezelőtt megtartott alakuló ülésen közel kétszázan jöttek össze, hogy részt vegyenek a csoport

Z. KOVÁCS BERTALAN megalakításában és természetesen annak további

ALAPÍTÓTAG munkájában is. Megható látvány volt ez a sok, fehér bottal

kopogó ember, amint arcukat a fény felé fordítva hallgatják egymás után felszólaló társaikat. Szinte mindegyikőjük szavából az derült ki, hogy ismerik a lehetőségeket, reálisan látják saját helyzetüket. Dolgozni, tanulni, művelődni akarnak, hasznos, alkotó tevékenységet folytató tagjai akarnak lenni a társadalomnak. A megalakult megyei csoportnak is elsősorban az a feladata, hogy e célok elérése érdekében nyújtson segítséget a tagoknak, felkutassa az általuk is elvégezhető munkalehetőségeket, vagy ha az nincs elegendő, újakat teremtsen.

NEM EGYSZERŰ feladat ez. A nehézségekkel tisztában vannak maguk a vakok és vezetőik is . Közel kétszáz csökkent munkaképességű emberről van szó. Ennyi dolgozni akaró embernek kell munkaalkalmat biztosítani, segítséget nyújtani a megélhetésben, vágyaik elérésében. Ez nemcsak a megyei csoport vezetőségének feladata, de mindannyiunk emberi kötelessége is. Ezzel tisztában vannak a városi és megyei szervek vezetői egyaránt és a lehetőségekhez mérten sokat segítenek a vakok helyzetének javításán. A Kecskeméti Városi Tanács például helyiséget biztosított számukra, a megyei tanácstól berendezést kaptak stb.

Már az alakuló ülésen is többen elmondták hogy dolgozni szeretnének. Volt aki pontírásos könyv után érdeklődött, más írógépet szeretett volna, hogy munkát vállalhasson. Egyik felszólaló elmondta, hogy sokan -főleg férfiak- szívesen kitanulnák a kefekötést. Ehhez azonban elsősorban egy helyiséget kellene biztosítani, ahol hetenként néhányszor összejöhetnének, amit műhelynek használhatnának. Oktató már van. Nehéz lesz megoldani a vidékiek beutazását, különösen nagy gond a szállásolás és egyéb problémák is adódtak.

A SZÖVETSÉG országos központjától ígéretet kaptak arra, hogy kisebb könyvtárat küldenek majd le, sőt tudnak adni magnetofont, szalaggal, amelyre regények, elbeszélések vannak felvéve. Nyilvánvalóan nem egyszerre, de folyamatosan megoldódnak a további gondok is. A Kecskeméti Konzervgyár egyes telepének egyik szocialista brigádja például vállalta, hogy társadalmi munkában helyreállítja -tatarozza, kifesti- a most kapott helyiséget. Reméljük az ígéretet hamarosan beváltják, mert addig a vezetőség nem tudja megkezdeni a munkáját, amiből pedig -a fentieket látva- bőven akad.

Nyilvánvaló tehát, hogy a vakok dolgozni akarnak. Gondjaikat természetesen egymaguk nem képesek megoldani , de erre nincsenek is ráutalva hiszen az egész társadalom erejéhez mérten segítséget nyújt nekik. Szocializmust építő országunkban, s ezen belül megyénként is, nem egy szép példájával találkoztunk már a humanitásnak, az önzetlen támogatásnak, az emberbaráti közreműködésnek. Kétszeresen kötelességünk ez azokkal szemben, akik a munkában rokkantak meg, ott vesztették el szemük világát. Jó érzés számukra, hogy nem felesleges emberek, az ő kétkezi vagy szellemi tevékenységükre is szüksége van népünknek, számítunk rájuk, s ezt a vakok igyekeznek hétköznapi munkájukban értékké formálni.

DOLGOZNI, művelődni akarnak, mert tudják hogy a munka által kapcsolódnak elszakíthatatlanul az egészhez, a nagy közösséghez, mert tudják, hogy ezáltal teljes értékű tagjai lesznek a társadalmunknak.

-Gál Sándor-

- 5 -

Hencz András „Jenna" nevű

vakvezető kutyájával és

kísérőjével.

- 6 -

Látássérültek Magyarországon

A fogyatékosságok közül a történelem folyamán a vakságot tartották a legsúlyosabbnak. Valójában csak a XVIII. sz. vagy a XIX. sz. fordulótól tapasztalható jótékony egyházi és világi emberek adakozására buzdító szaván túl társadalmi méretű figyelemfelhívó érdeklődés az elesettek, köztük a vakok iránt. A magyar hatósági szegényügy rendszerének kialakulása és alapvető jogszabályainak ­kiépülése a XIX. század végére tehető.

A Vakokat gyámolító országos egyesület 1901-ben alakult meg. A háborúból hazatért hadirokkantak között sok vak és látássérült volt, ők hozták létre a Vakok Szövetségét, mely 1918 óta létezik. Célja és feladata a segítés, a vakokról való gondoskodás. A Vakok Szövetsége 1918-ban belügyminiszteri engedéllyel kezdte meg működését. Hiteles dokumentum vagy alapszabály nem áll rendelkezésünkre, csak visszaemlékezések bizonyítják az 1918 szeptemberében megtartott alakuló közgyűlést és a vezetőség megválasztását.

A Tanácsköztársaság bukása után a Vakok Szervezete támogatás nélkül maradt, majd néhány nemes látó adakozó és tehetősebb vak áldozatkész adakozó segítségével munkát adtak a vakok egy részének, és más módon is segítséget nyújtottak. 1939-ben megjelent a Braille­ nyomású Vakok Világa a szövetség hírmondója. Louis Braille francia vakember alkotta meg a pontírás rendszerét, majd 1953-ban síkírásban is megjelenik a Vakok ­Világa folyóirat havi rendszerességgel.

1949-től a vakokról való gondoskodás állami feladat lett, később a csökkentlátókat is felvették soraikba, így 1960-tól Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége lett. 1976-ban Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségére változott az elnevezésük. A 60-as években már helyi csoportok működtek, így jött létre Bács-Kiskun Megyében 1965 júliusában a korábban Szegedhez tartozó csoport. 1966-tól megyei szervezetté alakultak a csoportok. A megyei szervezeteket 5-7 tagú elnökség irányította, az országos ­szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, majd később a küldöttközgyűlés lett. 2004­ben a legtöbb megyei szervezet önálló egyesületté alakult.

Az idén a kormány hatályon kívül helyezte a 3200/1949-es kormányrendeletet, melynek üzenete, hogy a vakokról való gondoskodás már nem csak állami feladat. Működési költségünket a Nemzeti Civil Alaptói pályázat útján kell megszerezni, és minden helyi és országos pályázati lehetőséget ki kell használni.

- 7 -

A látássérültekről való gondoskodás

A látássérült embereknek esetenként szükségük van külső segítségre, alkalmanként speciális gondoskodásra. Rólunk azonban nem lehet nélkülünk gondoskodni. Értünk csak velünk együtt lehet dolgozni, meghallgatva bennünket is. Egyesületünk érdekképviseleti szerv, feladataink közé tartozik például:

- a látássérültek segítése,

- a vak óvodák felkutatása,

- a vak gyermekek elhelyezése,

- az iskoláskorúak oktatása,

- aktív korúak munkahely teremtésének felkutatása,

- egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

- családlátogatás, az idősek szociális otthonban való elhelyezése,

- az aktív korúaknak gyógy-masszőr és számítógép-kezelői tanfolyamok felkutatása,

- kapcsolattartás más civil szervezetekkel, valamint az önkormányzatokkal,

- felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szóban, levélben, e-mail-ben

Az állam biztosítja a vakokról való gondoskodást a fogyatékossági támogatással. Ezen kívül jogosultak utazási kedvezményre, és parkolási igazolványra is.

A megye területekre van felosztva, melyek élén a területfelelősök segítik az ­Egyesület munkáját.

- 8 -

Bakos László és Kovács József a

kiadvány készítőjével nosztalgiáznak

a régmúltat idéző tábla előtt.

- 9 -

A balatonboglári üdülés képekben

- 10 -

- 11 -

Szomszédolás Szekszárdon

"Szomszédolás Tolna megyében" cím­mel játékos vetélkedőt szervezett a Tolna megyei szervezet. Öt megye (Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy, Pest) csapata vett részt a rendezvényen. Emlékeztetni sze­retném az olvasókat, hogy az első "szom­szédolást" a Baranya megyei szervezet Komlói Körzeti Csoportja szervezte két év­vel ezelőtt. Szekszárdon a megyei szervezet elnöke, Freund György köszöntötte a vendég csapa­tokat. A zsűriben Freund György mellett Varga Mihály tanár úr és Lak István foglalt helyet. A játék vezetését a "Városi Televízió Szekszárd" ismert riportere, Petz Margó vállalta el, aki kitűnően vezette az izgalmas vetélkedőt. A játék célja az ismerkedés és a barátkozás volt. A csapatok bemutatkozása után megkezdődött a küzdelem a pontokért, melynek során megismerkedhettünk Tolna megye nevezetességeivel. A kérdéseket a megyei szervezet és a szekszárdi Csapó Dá­niel Mezőgazdasági Szakközépiskola taná­rai állították össze. Az iskola diákjai a játék lebonyolításában közreműködtek. A történelmi, földrajzi, irodalmi, zenei, képzőművészeti, állat- és növénytani kérdé­sek mellett szójáték és szellemi totó késztette gondolkodásra a játékosok "szürkeállományát". A közönség is bekapcsolódhatott a játékba, s jó válasz esetén nem maradt el a jutalom. A játék végén nagy sikert aratott a borminősítő verseny, amit a szekszárdi bor­vidék történetéről szóló előadás kísért. A játék végeredménye:

l. Pest megye (Dr. Bodor Ödön, Gans János, Szabó Sándor, Szauter Miklós, Tóth Péter Pál);

2. Fejér megye;

3. Baranya megye.

A győztes csapat a Budi testvérek által készített serleget kapta ajándékba. Mind­egyik csapat oklevelet és ajándéktárgyakat vehetett át a szép szereplésért. Kovács Lászlóné, a Tolna megyei szer­vezet titkára zárszóként köszönetet mon­dott a támogatóknak: a Mezőgazdasági Kombinát Rt.-nek - Szekszárd; a megyei könyvtár hangos részlegének és mindazok­nak, akik segítették a rendezvény megva­lósítását. A jelenlévők nevében köszönet a jó szervezésért, a vendégszeretetért! (Lak István írásai)

Verscsokor

Szonda Klára Mogyorósi Istvánné

Élet Gyönge kismadár

Bohócok harca a porondon- Te gyönge kismadár

Kacagja őket a tömeg; Oly szomorú vagy,

Rugdosnak egyet, had zokogjon, S nem hallom éneked.

Ezek vagyunk mi, emberek... Mi bánt téged?

Talán az élet?

Dégi Ágnes Mely elbánt veled?

Öröm Gyönge vagy,

Szárnyadra ráhullott a hó,

Kinyílnak körülöttem A kegyetlen hideg

A mosolyok, Dermeszti szíved

Tágul a tér! Te gyönge kismadár,

Csak bírd ki már,

Jön már a tavasz, S újra jő a nyár.

Kisüt a nap,

Felenged a szíved.

- 12 -

Megható ünnepség

A Vakok és Csökkentlátók Bács-Kiskun Megyei Szövetségének tagjai minden hónapban szoktak találkozni a Katona József tér. 8. szám alatt.

Ezúttal az elmúlt héten szombaton gyűltek össze egy kis Mikulás-napi ünnepségre. Kovács Jánosné megyei titkár köszöntötte a sorstársakat és a hozzátartozókat.

Közös énekléssel és egy kis műsorral ünnepelték a karácsonyt, majd csomagokat sorsoltak ki egymás közt, amit a tagok készítettek. A szövetség még egy doboz szaloncukorral gazdagította az ajándékok sorát.

Megható volt látni, amint a sérült emberek egymásnak kedveskedtek a közelgő karácsony alkalmából.

- 13 -

AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK

A mindent gyűjtő szemész főorvos

Bács-Kiskun Megyei Tudományos Díját az idén dr. Sziklai Pálnak, az orvostudományok kandidátusának ítélte oda a megyei közgyűlés, aki 1998. óta vezeti a kecskeméti megyei kórház szemészeti osztályát. Ez idő alatt az országos viszonylatban is méltán elismert szaktekintély munkásságával és emberi magatartásával kivívta kollégái, betegei szeretetét és bizalmát. Eredményei önmagukért beszélnek. Éppen ezért úgy ítéltük meg, hogy ezúttal nem szakmai kérdésekről, hanem önmagáról faggatjuk.

Dr. Sziklai Pál

-„Nec te laubadis, nec te culpaveris ipse!" azaz „Önmagad ne dicsérd, de rosszat se mesélj magadról!" - bocsátja előre, mintegy miheztartásként a beszélgetés alapelvét a főorvos, s ha a szeme sarkában nem látnám a bujkáló mosolyt, minden bizonnyal csak egy tartózkodó, felszínes interjúra számítanék. De az a mosoly ott van! Sziklai Tanár Úr pedig kérdésre sem várva szenvedélyes elbeszélésbe kezd. Ahogy múlnak a percek, s gyarapodnak az elhangzott mondatok, úgy rajzolódik ki egy széles látókörű, mindenre kíváncsi ember portréja, aki bár ésszerűségben sohasem köt kompromisszumot, nap mint nap képes rácsodálkozni az emberi kreativitás és alkotókészség teremtette értékekre.

-Egyenes volt az út az orvosi egyetemig?

-Középiskolás koromban leginkább a történelem izgatott, de vegyészmérnöknek készültem. Az érdeklődésemet ekkoriban nyilván a környezetem: a családom - édesapám gyermekgyógyász volt, édesanyám viszont történész diplomával rendelkezett- és az iskola határozta meg. Pápán születtem, ott jártam középiskolába is, remek tanárok közé, egy kiváló osztályba. Osztályfőnököm -aki kémiát tanított- bíztatására jelentkeztem orvosi egyetemre. Azt gondolta ugyanis, hogy ott tudom hasznosítani a kémia iránti vonzódásomat.

-Afféle eminens gyermek volt?

-Egyszerűen csak minden érdekelt. Már középiskolás koromban „megfertőzött" a kézművesség csodálata, a tárgyak imádata, ami aztán máig tartó gyűjtőszenvedélybe torkollott. Órákat töltöttem el például a helyi suszter műhelyében, ahol csodálattal szemléltem hogyan készül a sámfára a cipő.

-Mit gyűjt?

-Gyakorlatilag mindent. Tagja vagyok a Magyar Numizmatikai Társaságnak, van toll- és tollhegy gyűjteményem, imádom a régi könyveket, és mindent ami egy ember munkájának, fantáziájának, kézügyességének és leleményességének a nyomait viseli magán. A tárgy forintban kifejezhető értéke nem érdekel. Az egyetlen szempont ami eldönti, hogy fontos lesz-e számomra az az, hogy tetszik, vagy nem. A saját jó vagy rossz ízlésemtől nehéz eltéríteni. Ez a szenvedély attól teljes, hogy ha a kezembe kerül valami, ami izgat, érdekel, annak utána kell nézni, és ezzel rengeteget tanulok. A mai napig a legkedvesebb elfoglaltságaim közé tartozik, ha eltölthetek néhány órát egy kézműves műhelyben, s ha az ráadásul egy műbútor asztalos műhelye, az különösen kedves a szívemnek.

- 14 -

- Van kedvenc tárgya?

- Mindig más. Gyakran éppen az, ami hosszú idő után ismét a kezembe kerül, és újra rácsodálkozom. Most például 1800-as évek közepéből való, faragott borotvatartó fadoboz.

- Hogyan tudta elkötelezni magát egy szakma mellett az, akit ennyi minden érdekel?

- Ez a megállapodás csak látszólagos, hiszen a szemészeten belül is rendkívül sok területtel foglalkoztam. Annak idején dolgoztam az orvoskémiai intézetben, a JATE kísérleti fizikai intézetében, s tulajdonképpen egy véletlen folytán lettem szemész szakorvos. Az akkori szemész professzor számára terveztem végig egy kísérletet, ő pedig rávett, hogy legyek szemész. Emlékszem, kölcsönkönyvből kezdtem tanulni a szakmát. Később 28 évig dolgoztam a szegedi szemklinikán, de közben - belföldi ösztöndíjjal - megfordultam Budapesten, a szegedi biológiai központban elektromikroszkópiával és patológiával foglalkoztam. Elektromikroszkópos ismereteimet előbb az ideghártya ingerületvezetésének kérdései, majd a glaucoma ( zöldhályog ) és patológiája kutatására fordítottam. Ez utóbbi témakörben számos közleményt írtam, s ebben a témában született a kandidátusi disszertációm is.

- Mi vonzotta ilyen előzmények után Kecskemétre?

- Tulajdonképpen vonzott a kihívás. Ki akartam próbálni magam egy műszeresen fantasztikusan leromlott osztály menedzselésében. Most úgy tűnik, hogy nem panaszkodhatok: a korszerűen felszerelt osztályok közé tartozunk.

- Azóta is ingázik Kecskemét és Szeged között. Hol van otthon?

- Ahogy a mondás tartja: Az a te otthonod ahol jól bánnak veled! Velem itt jól bánnak. Jó viszonyban vagyok a kórház vezetésével, a munkatársakkal, a betegekkel... Így aztán jól érzem itt magam. A családom viszont szegedhez köt. Feleségem az egyetemen tanít docensként, nagyobb lányom angol a kisebb irodalom szakos egyetemista.

- Ha újraszületne, megint szemész lenne?

- Szemész, vagy ha mégsem talán műbútorasztalos. Valószínű, hogy alkatilag ezerféle foglalkozásban boldog tudtam volna lenni.

- A siker vagy a kudarc inspirálja?

- Csak az érdekel, ami pozitív életélményt ad. A sikernek természetesen örülök. Régóta tudom azonban, hogy legjobb mindjárt az öröm után elfelejteni, és már másnap épp olyan keményen dolgozni mint előtte. Nem szabad egyetlen sikernek élni! Ahhoz viszont hogy újakat és újakat érjünk el, dolgozni kell. Állandóan, a legjobb tudásunk szerint. Ami a kudarcot illeti, engem is megvisel. Sohasem azzal foglalkozom viszont, hogy mi a rossz nekem ebben, hanem azt keresem, hogy mi okozta. Csak így előzhetem meg, hogy megismétlődhessen.

- A környezetével is épp oly szigorú mint önmagával?

- Csak a gyerekeimmel. A munkában a szabad szellem híve vagyok. Hiszem hogy az a legjobb iskola ahol hagyják az embert önállóan gondolkodni és dolgozni mindaddig, amíg jó vágányom halad. Ezt vallom a kollégáim körében is. Remélem ők is úgy érzik, hogy inspiráló, alkotó légkörben dolgozhatnak.

- 15 -

KECSKEMÉTRŐL ÉRKEZETT

A MVGYOSZ Bács-Kiskun megyei Szervezete július elején egy felejthetetlen élményt nyújtó háromnapos kirándulást szervezett. Lélekben közelebb kerültünk egymáshoz utazásunk alatt. A szívet-szemet gyönyörködtető, természeti szépségek, műemlékek azok számára is „láthatóvá" váltak akik közvetve érzékelhették mindezt. Főbb állomásaink a következők voltak: Veszprém, Szombathely, Kőszeg és Sárvár. Kiss Tibor sorstársunk ellenszolgáltatás nélkül vállalta az idegenvezető szerepét, s felkészültsége kitűnőnek bizonyult. A kellemes napokért és a szép élményekért köszönet illeti Kovács Jánosnét -Mártikát, aki szűkös anyagi feltételek mellett is megfelelő szállást és ellátást biztosított.

( Kállay Márta tudósítása nyomán )

- 16 -

SZEMEZGETÉS A VAKOK VILÁGÁBÓL

-Pálmonostoráról, Ajtai Antal sorstárstól érkezett az alábbi levél.-

„ Nagy örömömre szolgál, hogy ez évtől részemre is küldik a Rádió és tv műsort. Sajnos azonban én csak az új TV2 és az RTL Klubot tudom fogni, s ezeknek az adóknak a programja nincs az újságban. Kérésem az lenne - ha mód van rá -, hogy ezzel a két tv műsorral bővítsék az újság tartalmát.

Bizonyára nem vagyok egyedül az országban, akinek ez a gondja. Hagyományos módon most már csak ezek az adók foghatók. Parabolát sajnos nem tudok venni."

-Kérését továbbítottam az illetékesnek, s kérem legyen türelemmel.-

NŐNAPI VERSRÉSZLET

-Dani Ferenc-

Asszonyok lettek a lányok

Megint elmúlott egy nap. Öregszem

Magam sem tudom, mire törekszem?

Rohan az óra, a nap. Én csak várok

S asszonyok lettek a lányok

Ha látok egy arcot, hosszan nézem.

Hát ez ki? - Újra és újra megkérdezem.

Mindig újakat, szebbeket látok,

Asszonyok lettek a lányok.

Szomszédolás Kecskeméten és Kaposvárott

Szövetségünk megyei szervezetei között Komló lés Szekszárd után lassan hagyományossá válik az Ún. szomszédolás. Amikor egy-egy megye a szomszédait játékos ve­télkedésre hívja. Az idén harmadik alka­lommal Bács-Kiskun megye május l-jén rendezett ilyen programot Kecskemét köz­pontjában. Ez alkalommal Baranya. Buda­pest és Pest, Csongrád. Fejér. Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyék csapatai mérték Össze tudáslukat.

A megjelent vendégeket Kovács János­né, az MVGYOSZ Bács-Kiskun megyei Szervezetének titkára köszöntötte. A játék védnökét, a megyei közgyűlést képviselő Tanács Klára rövid bevezetőt mondott. A háromfős zsűri tagjai tanárok voltak: Baj­tai Mária. Hornyákné Doszpot Edit és Kriskó János - elnök. A játékot Szőllősi Enikő tanárnő. a városi tv külső munka­társa vezette.

A vetélkedés a .,Keresd a várost a mon­datban" c. helyfoglaló játékkal kezdődött, de egyben alkalmat teremtett az ismer­kedésre és a házigazda megye megisme­résére is. A kérdéseket tanárok és Hencz András helybeli sorstárs állították Össze: a történelem, az irodalom, a helytörténet és sok egyéb témakört felölelve.

Amíg a csapa­tok a teszt kérdéseket válaszolták meg írás­ban addig a közönség is játszott apróbb nyereményekért. Mialatt a zsűri "visszavonult és értékelt, a vállalkozó kedvűek versekkel, dalokkal köszöntötték az édes­anyákat a közelgő anyák napja alkalmából.

A végeredmény: 1. Budapest és Pest me­gye - a turisták csapata (dr. Bodor Ödönné. Gans János. Ganvecz László, Szauter Miklós és Tóth Péter); 2. a fiatalokból álló Tolna megyei csapat 3. J ász-Nagykun-Szolnok megye csapata.

Mindegyik csapat emléklapot és aján­déktárgyat kapott, míg a helyezettek érté­kes ajándékot.

Kitűnően megrendezett, jó hangulatú já­ték résztvevői lehettünk Kecskeméten. Kö­szönet illeti mindazokat, akik hozzájárultak a találkozó sikeréhez. Köztük Müllerné Kunzt Ilonát a megyei szervezet admi­nisztrátorát és családját.

Május 9-én ismét szomszédoltak a me­gyék. Ezúttal. a negyedik alkalommal az MVGYOSZ Somogy megyei Szervezete volt a házigazda Kaposvárott a Siketek Álta­lános Iskolája és Nevelőotthonában. Ba­ranya, Budapest és Pest, Tolna és Zala me­gyék csapatai vetélkedtek a győzelemért.

Csík Lajos, a Somogy megyei szervezet elnöke köszöntötte a játékosokat és a ven­dégeket. A zsűriben Lak István - elnök, és Csík Lajos Milkovics Lászlóné, Juhász Im­re, Zsebi Károly - valamennyien a megyei szervezet elnökségének tagjai - foglalt he­lyet.

A sokirányú, főként Somogyra vonatko­zó kérdéseket a zsűri helybeli tagjai állítot­ták össze Milkovics Lászlóné vezetésével. A játékot Fűzi Ildikó. a városi Kapos Rádió és Tv munkatársa vezette hangulatosan, színe­sen. A közönség is játszhatott és a helyesen válaszolók, ajándékot kaptak. A 11 kérdés­körből álló vetélkedő gördülékenyen zaj­lott kialakítva a végeredményt:

1. A Budapest és Pest megyei Szervezet Telefonkezelők Baráti Körének csapata (Bereczkné Bihari Erzsébet, Czövek Gizel­la, Herbert Péterné, Palkó József, Tóth Pé­ter),

2. Tolna és

3. Zala megye csapata lett. A csapatok ajándéktárgyakat és okleve­leket, a győztesek egy kerámia dísztárgyat vehettek át Fonó Józseftől, a vendéglátó megye titkárától.

Köszönetet is Ő mondott mindazoknak, akik anyagilag támogatták a játék megren­dezését, s akik közreműködtek a sikeres lebonyolításban. Külön megköszönte a sike­tek iskolájának, hogy a tantermeket rendelkezésre bocsátották és ebédet biztosítot­tak a résztvevőknek.

- 17 -

Klub Kecskeméten

A Kecskeméti Gyengénlátók Klubja minden hónap első szombatján várja tagjait Kecskemétről, Lakitelekről, Helvéciáról és Matkóról. A nőnap alkalmából kellemes meglepetésben részesültünk: Bakos László sorstársunk, aki az énekkart vezeti, új olda­láról mutatkozott be. Egy csodálatos Tóth Árpád verssel köszöntötte a klub hölgy tag­jait, majd a férfiak virággal kedveskedtek.

A megemlékezés után házi műveltségi vetélkedőn mértük össze tudásunkat. A vál­lalkozó kedvű sorstársakból négyszer há­romfős csapatok alakultak. A zsűri tagja ­egyben elnöke - a Máltai Szeretet Szolgálat klubjából meghívott Nyergesné Vera volt.

A játékot jómagam (Kovács Jánosné klub-ve­zető) vezettem. A csapatok fej-fej mellett haladtak, végül a tizedik fordulóra kiala­kult a végeredmény. Az első díjat egy puncs­tortát Deákné Borika, Kovács Marika és Kovács Ági csapata nyerte. A második he­lyezettek egy kisebb csokoládétortát, míg a harmadikok egy kiló mandarint vehettek át jutalmul.

A díjak kiosztását követően a Julianná­kat, a Zsuzsannákat. a Józsefeket és a Sán­dorokat köszöntöttük fel.

Dallal és kacagás­sal ért véget klubösszejövetelünk.

- 18 -

Világtalan versmondók

Kovács József

Édesanyám

Ragyog már a tavaszi nap Előkerül a liszt, a tojás Anyai hang, anyai csók

Ajtónk nyitva áll Egy kevésnyi tej, És e drága szó

A szobából egy bús nóta Megfeszülnek a karizmok Édesanyám, édesanyám

Lágy dallama száll. És máris szűk a hely. Mondani oly jó.

Megkerülve az égboltot A keménnyé gyúrott tészta Bármi legyen kívánságod,

Lassan visszatér, Csak dagad, Néked szól imám.

És itt bent a szívem mélyén És a drága ajkakról a dal Csak tehozzád fohászkodom,

Egy kis helyet kér. Tovább fakad. Drága jó anyám.

A konyhában zeng most a dal, Besurranok a konyhába, Mert számomra itt a földön

Ez egy más világ És Ő rám tekint, Te az Isten vagy

Tavasz száll a dal szárnyain, Hogy nézel ki Te kis csibész, Aki engem jóban, rosszban

Öröm és boldogság. Hol jártál megint ? Soha el nem hagy.

Tányér, pohár és lábasok közt És a kócos hajamra Örömömben s bánatomban

Az élet vidám, Egy finom csókot hint. Fogod a kezem

Mivel éppen főzni készül S a lesütött szempillákon Te igaz égi és földi

Drága jó anyám. Már mosoly megint. Drága istenem.

- 19 -

Bács-Kiskun Megyei fiatalok találkozója

- 20 -

Megújult vezetőséggel

Június közepén új vezetőséget választott a Magyar Vakok és

Gyengén Látók Országos Szövetségének Bács-Kiskun Megyei Szervezete. Elnöke Sztakó Krisztina, az ELTE Budapesti Egyetemének 25 éves hallgatója, alelnöke pedig Kovács Jánosné lett, akinek a munkáját Bayer József kalocsai pedagógus segíti két kecskeméti sorstársával, Deák Zoltánnéval és Hencz Andrással.

Kovács Jánosné

Az országban 21 ezer vak és gyengén látó embert tartanak nyilván, közülük 560-an a megyében és csaknem 200-an Kecskeméten élnek. A látásfogyatékosok száma azonban ennél több, Bács-Kiskunban további 2 ezer lehet, de ők egyenlőre még nem léptek kapcsolatba a szervezettel, amely a tisztújítás óta, mint egyesület működik. Ez a szervezeti forma lehetőséget ad arra is, hogy a vakok és gyengén látók pályázhatnak uniós pénzekért. Jelenleg azonban csak a helyi lehetőségekre építhetnek.

- A keleti megyékben már korábban is tevékenykedő Zunifer Kft. Nekünk is jó segítőnk.

Mondja Kovács Jánosné.

- Bedolgozással ad alkalmat a foglalkoztatásra. Házhoz viszi a munkát, és 60 tagunk így csavar-anya-alátétek válogatásával és tasakolásával, fagolyó fűzéssel, térelválasztók, függönyök és egyebek készítésével keresi meg a minimálbért. Többen orvosi rendelőintézetekben jutottak álláshoz, mint gyógymasszőr. Sorolhatnám még a jogászokat, a zenetanárokat vagy a telefonközpont-kezelőket. Mindannyian értékes emberek. Nem érzik magukat elveszettnek.

- A társadalom segítségére is számíthatunk. Az egyszázalékos adófelajánlásból és a vállalkozók adományaiból szoktunk hozzájárulni tagjaink kutyaeledel-vásárlásához. Egy kecskeméti klub a Lions rendszeresen támogat bennünket. Jó lenne, ha a Nemzeti Civil Alap a jövőben fedezné egyesületünk fenntartásának költségeit. Csalódás számunkra minden október 15-én a Fehér Bot napján a kecskeméti Nagytemplomban rendezett vakok orgonahangversenye iránti érdektelenség. Hiába hívjuk meg az erre vállalkozókat, nem jönnek el. Még levélben sem válaszolnak. Mennyire örülnék ha ez az idén már nem így lenne...

Nem zárkózott be, megtanult vakon élni

Országos átszervezés miatt a közelmúltban megyénkben megalakult a Magyar Vakok és Gyengén Látók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete. Az alapító közgyűlés a 25 éves Sztakó Krisztinát választotta elnöknek, akinek a múltjáról, a betegségéről és a terveiről beszélgettünk.

Sztakó Krisztina

- Nehéz volt veled időpontot egyeztetni az interjúhoz, rendkívül elfoglaltnak tűnsz.

- Valóban. Jelenleg Budapesten tanulok, az ELTE bölcsész karán történelemből negyedéves hallgató vagyok, a társadalomtudományi karon, pedig politikaelméletből másodéves. Ezek mellé most elvállaltam az egyesület megyei elnöki tisztségét. Mégis az utazás veszi el a legtöbb időmet, hiszen most már kötelességem Budapestről Kecskemétre is rendszeresen ellátogatni, de a Szakmáron élő családomat sem hanyagolhatom el. Minden hétvégém leutazok hozzájuk.

- Hogyan sikerül megoldanod az utazást és a pesti tömegközlekedést? Egy látó számára is bonyolult feladatokat vállalsz fel vakon.

- Én nem vakon születtem, sok emlékképem van még, amiket főleg a közlekedésnél tudok hasznosítani. Ezen kívül nem röstellek segítséget kérni az emberektől. Az a tapasztalatom, hogy a segítőkészséggel általában nincs gond, de nem tudják hogyan is jöjjenek oda hozzám. Én megkönnyítem a dolgukat, megkérem őket, hogy segítsenek és azt is megmondom, hogy hogyan.

- Azt mondod nem vakon születtél. Mikor vesztetted el a látásodat?

- Hetedikes koromban. Addig is gyengén látónak számítottam, de akkor három hónap alatt teljesen megvakultam. Ekkor következett életem legnehezebb éve. A hallásomat még nem tudtam úgy használni, mint most, ráadásul a környezetemben nem mindenki hitte el, hogy tényleg megvakultam. Ismerős felnőttek tették ki elém a lábukat, hogy meggyőződjenek a vakságomról. Amikor elestem, már hittek nekem. El kellett döntenem hogy bezárkózom, vagy megtanulok vakon élni. Az utóbbit választottam.

- A vakok és gyengén látók egyesületének megyei elnökeként milyen terveid vannak?

- Szeretném a tagságot bővíteni és összefogni. Sok sorstársam nem is regisztrálta még magát nálunk, pedig rengeteg hasznos információval és praktikus segítséggel tudnánk nekik szolgálni. Szeretném a fiatalokat is rávenni arra, hogy ne zárkózzanak be, hanem tanuljanak meg fogyatékosságukkal együtt boldogan élni.

- A magánéleti terveidről is mondanál valamit?

- Az egyesület eredményes vezetése mellett az egyetem befejezése a legnagyobb előttem álló feladat. A diploma megszerzése után már nem akarok Pesten maradni, leköltözöm Bács-Kiskun megyébe. Talán Kecskemétre. Végzettségem szerint taníthatnék és szeretem is a gyerekeket, de a tanítás nem nekem való. A történelem és a politológia kutatása érdekel inkább. Talán történelmi személyek életpályájátfogom kutatni. Később pedig szeretnék majd családot alapítani.

- Elnökké választásodhoz gratulálunk, a munkádhoz és a terveidhez pedig sok sikert kívánunk.

- 21 -