Megszólalnak a „Múlt, jelen, jövő” irodalmi pályázat nyertesei - Beszélgetés dr. Rácz J. Zoltánnal

Megszólalnak a „Múlt, jelen, jövő" irodalmi pályázat nyertesei

Beszélgetés dr. Rácz J. Zoltánnal

- Kérem, meséljen nekünk kicsit élete legérdekesebb, legfontosabb eseményeiről!

- Tulajdonképpen az egész életem nagyon érdekes volt. Kezdve a gyermekkorommal. Édesapám erdőmérnök volt, így az ország legszebb erdeiben élhettem gyermekkoromban. A gemenci erdő volt ezek közül a legcsodálatosabb. A Duna áradása, a szarvasbőgések és a hatalmas réti sasok elvarázsoltak. Iskolába utáltam járni. Az oktatás mindent megtesz annak érdekében - és ez már akkor is így volt! -, hogy a gyerekből az összes érdeklődést kiölje. Jól mondta Szentgyörgyi Albert, hogy „a gyermek tönkretétele az iskolában kezdődik!"

Később - talán éppen a természet hatására - hatalmas érdeklődéssel vetettem rá magam a tudományokra. Akkor még valamennyire láttam, így megcsodálhattam a természet hatalmas erejét, a csillagokat, és szerettem volna érteni a kisvilág és a nagyvilág összefüggéseit.

A gimnáziumi tanulmányaimat a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban jeles érettségivel fejeztem be. Egy év kihagyás után a jogi egyetemre mentem. Vonzott a jogtörténet. Később, friss diplomával a zsebemben négy évig telefonközpontos lehettem.

Ekkor kezdtem el verseket írni. Ezt követően 20 évig az államigazgatásban dolgoztam, de ezt a munkát nem szerettem.

- Versírói életútjáról megtudhatunk valamit?

- Kisgyermekkorom óta érdekeltek a művészetek. Előbb énekeltem, - állítólag nem is rosszul! -, később a képzőművészet felé fordultam. Lenyűgözött a szobrászat. Óriási szerencsémre hamar felfigyelt rám a sajtó, és kiállításról kiállításra, kézről-kézre adtak. Itt várt rám életem legcsodálatosabb szakasza, mert kiállíthattam New Yorkban, Párizsban, Moszkvában, Stockholmban és idehaza szinte minden jelentős kastélyban, kulturális központban Keszthelytől Sárospatakig.

Hozzávetőlegesen 160 kiállításom volt. Az utolsó kiállításomra a budapesti Szépművészeti Múzeumban került sor 2013-ban.

A látásom azonban fokozatosan romlott. Ezért visszatértem az íráshoz, és a zenéléshez.

- Verseit hol olvashatjuk?

- Az első verskötetem A felkelő nap árnyéka címmel 1990-ben jelent meg. 2000-ben Kővé vált szavak címmel megjelent első novelláskötetem. 2002-ben Kettős kereszt címmel újabb verskötet következett. 2006-ban az Országos Széchenyi Könyvtárban Beszélő kövek címmel egy netkötetem jelent meg. Elérhetősége: www.mek.oszk.hu/03400/03438

2014-ben Párbeszéd a csillagokkal címmel újabb verskötet következett. Ebben az az érdekesség, hogy én akkor már nem láttam a csillagokat. 2018-ban Szomszédom a Sátán címmel ismét egy novelláskötet jelent meg az Országos Széchenyi Könyvtárban. Ennek elérhetősége: http://mek.oszk.hu/17900/17964

A Széchenyi Könyvtárat azért választottam, mert így jutok el a legtöbb olvasóhoz írásaimmal.

Időközben három színdarabot is megírtam: Hókuszpókusz, Szerbusz világ c. zenés darab és az Örökösök c. dráma. Szinte minden írásom a mának és a máról szól.

A Szerbusz világ című zenés darabom a rokkant emberek, jelesül a vakok társadalmi beilleszkedéséről szól.

Az Örökösök az egyre fokozódó generációs ellentétekről, pl. a MOST generáció gátlástalan, mindent eltipró érdekérvényesítéséről, ahogyan elsőként a saját szüleikbe rúgnak bele. A történet azt vizionálja, hogy ez a társadalom széthullásához fog vezetni, amikor a szülőképes korosztályoknak nem éri meg gyermeket szülni, mert nem számíthatnak a saját gyermekeik támogatására, inkább Délkelet-Ázsiából hoznak be normakövetőbb gyermekeket, akikre talán majd számíthatnak is.

- Esetleg van kedvenc költője?

- Ami a kedvenc költőimet illeti, azok bizony sokan vannak: Nagy László, Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Gyóni Géza, Arany János, Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály.

- Kedvenc költőinek melyik verseit szereti leginkább?

- Ha ezt most részletezném, az nagyon messzire vezetne, mert azok függenek a hangulatomtól, a közérzetemtől, attól, hogy milyen idő van, stb. Szeretem pl. Dante Isteni színjátékának a pokol kapuja feliratát. Shakespeare 75. szonettjét, Csokonai Vitéz Mihály Lilla dalait, Petőfi Sándor Szeptember végén című versét; Arany Jánostól szinte mindent szeretek.

- Az olvasók nevében is szívből gratulálok a „Múlt, jelen, jövő" versíró pályázaton elért második helyezéshez! A pályázat mottója mennyiben segítette, esetleg nehezítette meg a vers születését?

- A pályázat mottója általában nem nehezíti a munkámat, mert mindig van olyan versem, amely ebbe, vagy abba a témába vág.

- Mit üzen folyóiratunk olvasóinak?

- Üzenetem az olvasóknak: Olvassanak szépirodalmat, mert az élet nagy kérdéseire ott megtalálják a választ.

Árvay Mária

Vakok Világa 2018. június