ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Hírek

Együtt a fogyatékossággal élő emberek jogaiért az ENSZ-ben 1. rész


Együtt a fogyatékossággal élő emberek jogaiért az ENSZ-ben


úton a cselekvési terv kidolgozása felé 1. rész

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) összefogva a magyarországi civil szervezeteket (Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), a Kézenfogva Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), a Mental Disability Advocacy Center (MDAC), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF)) az UNICEF Magyarország közreműködésével 2016 végén elkészítette a Kérdések jegyzékét, ún. "list of issues"-t, segítve a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény Bizottságát (CRPD Bizottság) a részes állam, jelen esetben Magyarország számára a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) végrehajtásával kapcsolatos kérdések feltevésében.

A koalíció célja a fogyatékossággal élő emberek össz-fogyatékossági szintű, egységes képviselete volt, előkészítve és segítve a CRPD Bizottságának munkáját, megjelenítve és érvényre juttatva a "Semmit rólunk, nélkülünk"-elvet és a CPRD cikkeit, közösen felhívva a figyelmet a magyarországi fogyatékossággal élő embereket érintő leggyakoribb problémákra.

Magyarország a CRPD-t elsőként, 2007. március 30-án, annak Fakultatív Jegyzőkönyvét másodikként, 2007. július 20-án ratifikálta, s a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdette ki, ezáltal az abban foglaltak megvalósítását és ellenőrzését elfogadta. A CRPD 35. cikkével összhangban a hatályba lépést követően két éven belül átfogó jelentést kellett a CRPD Bizottságának benyújtania, ezt követően pedig legalább négyévente kell beszámolnia, melynek megfelelően Magyarország 2011. június 28-án nyújtotta be jelentését. Az első átfogó felülvizsgálat 2012-ben zárult, az újabb pedig 2017-ben kezdődött. A korábbi felülvizsgálat során is kiemelt szerepet játszottak a civilek, akkor ún. Magyar Civil Caucust létrehozva és elkészítve a párhuzamos jelentésüket, melynek sikere és hatása a most alakult koalíciót is motiválta.

A koalíció a CRPD egészét vizsgálta, cikkről cikkre, számtalan esetben a kérdéseket konkrét példákkal és problémákkal alátámasztva. Összességében a koalíció elégedetten és örömmel fogadta a CRPD Bizottságának kérdéseit, mivel azok általánosságban felölelik a koalíció által felvetett kérdéseket, ugyanakkor bizonyos esetekben hiányolják, hogy az esetekhez nem kerültek hozzáadásra az általuk felvetett konkrét példák.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül egy-egy kérdés, a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény szellemiségével, illetve a fogyatékossággal élő személyek általános érintettségének vonatkozásában kerül kiemelésre. A koalíció kiemelt figyelmet fordított a fogyatékossággal élő nők és gyermekek fokozottan kiszolgáltatott helyzetének bemutatására, mely a jelenleg is zajló intézménytelenítés esetén is fontos, ugyanakkor az oktatás és az egészségügyhöz való hozzáférés kapcsán is kiemelt jelentőséggel bír. A koalíció felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek nagyon sokszor a családjuktól elválasztva, nem az állapotuknak és szükségleteiknek megfelelő közegben élnek, s számtalan esetben nem biztosított számukra az oktatáshoz való hozzáférés joga sem. A koalíció különösen üdvözölte, hogy a CRPD Bizottság az oktatás kapcsán a teljes hozzáférhetőség biztosítására rákérdezett, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy az területileg is problémás: más a helyzet a fővárosban, nagyobb városokban és vidéken. Hasonló a probléma az egészségügy vonatkozásában is, mivel egyrészt mind a gender, mind a fogyatékosság-specifikus ismeretek, másrészt a megfelelő ellátási módszerek hiányoznak, melyek az autista és a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek esetén kiemelten fontosak lennének. A törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatos rendelkezések kiemelt fontosságúak, egyrészt a gondnokság vonatkozásában, másrészt pedig a támogatott döntéshozatali rendszer létrehozásában. A 2012-es záró észrevételekben is felkérték a kormányt, hogy tegyenek azonnali lépéseket a helyettes döntéshozatal felváltására, s bár az új Polgári törvénykönyv bevezette a támogatott döntéshozatal intézményét, ugyanakkor ez nem eredményezte a cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság ezzel egyidőben történő megszüntetését. Nem csökkentette jelentősen a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állók számát sem és lényegében csak az enyhe fokban fogyatékossággal élők számára hozzáférhető az új jogintézmény. (...)

Ehhez hasonlóan az oktatás vonatkozásában is biztosítani kell a teljes hozzáférhetőséget, mely a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítést egyaránt magába foglalja. Bár a Bizottság kérdéseiben nem emeli ki külön a siketek számára nélkülözhetetlen bilingvális oktatást, az inkluzív oktatás magába foglalja ezt, különösen, hogy a Jelnyelvi törvényben ez a kötelezettség megjelenik. A 2017. szeptember 1-től tervezett megvalósulás sajnos egyelőre elmaradt Magyarországon.

Az oktatás, mintegy a munkavállalás előfeltétele, mely esetén továbbra is probléma, hogy nem jelennek meg a fogyatékossággal élő személyek a munkaerőpiacon jelentős számban, s az atipikus foglalkoztatási formák sem elterjedtek. Ezzel kapcsolatban is megjelent az ésszerű alkalmazkodás kötelezettségének kérdése, mely a Munka törvénykönyvében szerepel ugyan, de nem teljesítése nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek. Fontos kiemelni azt is, hogy az ésszerű alkalmazkodás követelményét a foglalkoztatás és munkavégzés mellett az élet minden területére ki kellene terjeszteni a CRPD-vel összhangban.

(folyt. köv.)

Vakok Világa 2017. október

doboz alja
oldal alja