ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Hírek

Így írunk mi – beszélgetés Végh Mikivel


Így írunk mi - beszélgetés Végh Mikivel

Kedves olvasóim, előző lapszámunkban Véghné Pócsay Rozikával készült interjú, most ismerkedjenek meg a férjével is, aki szintén termékeny és tehetséges író.

- Kérlek, mesélj nekünk életed legfontosabb állomásairól, eseményeiről!
- Budapesten születtem és ott is éltem 36 évig, majd vidékre költöztünk Gyálra, a háromtagú családdal. Életem negatív eseményei: 10 év a Vakok Iskolájában és 33 év, mint telefonkezelő. Amikre büszke vagyok, egy családiház és egy nyaraló felépíttetése, amikben oroszlánrészem volt. Barkácsolni ma is szeretek. Legyen az villanyszerelés, vagy asztalosmunka stb..
- Hétköznapjaidban mik azok az apróságok, amik fontosak számodra?
- Nem apróságok! A zene, az irodalom, és időskoromra rájöttem, szeretek tevékenykedni a konyhában is. Az előbbi kettőnek nemcsak élvezője, de művelője is vagyok. Az intézetben végig tanultam zongorázni és csak azért nem mentem konzervatóriumba, mert ugyan a lehetőségem megvolt rá, ám ahol a szorgalmat osztották, ott mindenkit előre engedtem. Az énekkarban szólamvezető voltam évekig a basszusban. Egyébként billentyűs hangszereken játszom hagyományos tánczenét, operettet és magyar nótákat.
- Milyen tulajdonságok jellemzők rád leginkább?
- Abszolút értelemben családcentrikusak vagyunk. Ami pl. azt jelenti, a napnak nincsen öt olyan perce, hogy ne tudnánk egymásról. Ha valamelyikünk elmegy itthonról és odaér, ahova indult, első, hogy haza telefonál. Ez mindhármunkra igaz. Amúgy, egoistának tartanak és ezt nem áll módomban cáfolni.
- Mióta írsz?
- Mióta ismerem a betűket, mindig voltak próbálkozásaim.
- Mi ad ihletet az íráshoz?
- Ahogy humorista példaképem anno mondta: „a téma az utcán hever, csak le kell hajolni érte."
- Milyen témában írod regényeidet?
- Az eddig közzétett 29 könyvem fele elbeszélés. Legfontosabb számomra a humor, hogy elsősorban magam szórakoztassam vele. Ezenkívül csöpögős romantika és az erotika, amik műveimben dominálnak.
- Hol és milyen formában publikálod írásaidat?
- A MEK-ben és a Vakok Dital-könyvtárában. Ezenfelül publikálok amatőr irodalmi oldalakon, de egyre ritkábban.
- Akadnak nehézségeid a cselekményszövés kidolgozásában?
- Soha, hiszen, mikor leülök írni, a történet kidolgozva a fejemben van. Ez éppen olyan, mint miután megépült a kétszintes házunk, lyukszallagból elkészítettem a méretarányos makettjét, beleértve a 13 helyiséget is. Két kemény hónap munkája van benne, de már az első fázisnál tudtam, hogy fejezem be. Én mindent előre megtervezek, és abból nemigen tudnak kizökkenteni.
- A nevek, helyszínek kiválasztása mennyire okoz problémát?
- Ez érdekes kérdés. Sok évvel ezelőtt azokat a neveket használtam, amik a köztudatban voltak. Később rájöttem, ez idővel torzíthat, hiszen mondjuk, egy pesti utca 30 év múlva nem úgy néz ki, mint gyerekkoromban. Az viszont gondot jelent, hogy neveket megváltoztassak úgy, nehogy valahol már szerepeljen hivatalosan.
- Mivel mindketten írtok, ki szoktátok kérni egymás tanácsát, véleményét?
- Természetünkből adódóan, én néha igyekszem befolyásolni Rózsikát, ám fordítva ez nem történik meg, mivel említettem már öntörvényű vagyok. Nekem meggyőződésem, úgy jó, ahogy csinálom. Ami tény, egymásnak első olvasói vagyunk. Nem elhallgatva a véleményünket.
- Kapsz olvasói visszajelzéseket?
- Valamikor fontosnak tartottam. Ma már nemigen érdekel. Akinek nem tetszik, ne olvassa, én nem mások véleménye alapján írok. Gyakran kifogásolták, hogy írásaimban sok az erotika. Soha nem értettem meg, hiszen életünk egyik legfőbb része.
- Mekkora az olvasótáborod?
- Múlthéten egy addig számomra ismeretlen személy küldött e-mailt, mert hallotta, hogy vannak saját zenei felvételeim és kért tőlem egy CD-nyit. Írta, hogy minden könyvemet elolvassa. Ezek szerint, ő az olvasótáboromhoz tartozik és fogalmam nincs, hányan vannak.
- Most éppen min dolgozol?
- Számomra az írás szórakozás, nem munka. Tegnap fejeztem be egy novellámat.
Ihletben gazdag, termékeny éveket, sok olvasót és további önfeledt örömöt kívánok!

Árvay Mária

Vakok Világa 2017. május

doboz alja
oldal alja