- Szolgáltatásaink
- Az MVGYOSZ szolgáltatásai
- Partner szervezeteink szolgáltatásai
- Akadálymentes világ
- Dokumentumok
- Pályázatok - Támogatások
- Irodalmi pályázataink
- Szemléletformálás
- Szemléletformáló tréning
- Ön választ, mi segítünk
- Közösen a munkáért Bács-Kiskunban
- Rólunk szól
- Nekünk szól
- Vakok Világa (archívum)
- Partnereink - Szponzoraink
- Akikre büszkék lehetünk
- Egyesületünkről
- Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
- Hirdetések
Így írunk mi - beszélgetés Kanczler Annával
(Kanczler Anna verseiből beszélgetésünk után olvashatnak ízelítőt.)
- Pár mondatot mesélj magadról!
- 1959 tavaszán születtem, „útközben" hazafelé, édesanyám szüleit látogattuk meg, talán a rossz útviszonyok tehettek róla, édesemnél beindultak a szülési fájdalmak, pedig még nem volt itt az ideje... Nagyon féltettek, szerettek, a leggondosabb nevelést kaptam, amit faluhelyen lehetett. Nagyon szép környezetben laktunk, itt töltöttem kisgyerekkoromat, Sólyban a vízimalom melletti tornácos, nagy udvaros, tágas lakásban. Innen Veszprémbe költöztünk, de itt csak rövid ideig laktunk, hamarosan Komlóra költöztünk, ahol folytattam tanulmányaimat és az 1970-es évek derekán leérettségiztem.
Első munkahelyemen - édesapám cégénél, már megint Veszprémben - dolgoztam: egy kismamát helyettesítettem, majd belekóstoltam a vendéglátásba is, végül a Pannon Nyomdánál helyezkedtem el korrektorként, és innen mentem szülési szabadságra, végül rokkant nyugdíjba.
Harmincévesen férjhez mentem, Várpalotára költöztünk, ide szültem három gyermekemet: 2 fiút, és egy kislányt. Laci fiam 26 éves, Tomikám 23, Virág 15 éves. Szüleim már nem élnek, először apu hagyott itt bennünket 1991 februárjában, ő meg sem élhette unokái születését. Anyukám hosszú és súlyos betegség után, 2007-ben - 79 évesen hunyt el.
Látássérült vagyok, DPR-es, ami, sajnos, örökletes.
- Mik azok az apróságok, amik fontosak számodra a mindennapokban?
- Mindennapjaimban fontosak: biztonságos közlekedés, hogy megtaláljam, amit valahová letettem a lakásban, a pontos és kimerítő információ (áramlás), őszinteség az emberektől.
- Milyen a személyiséged?
- Nyílt, vidám, bizakodó (optimista).
- Mióta írsz?
- Kisiskolás koromtól, amikor ismerkedtem a betűkkel, már próbálkoztam kis versikékkel, kisebb „fogalmazásokkal" kifejezni érzéseimet, véleményemet.
Nem rendszeresen írok, ha olyan élmény ér, vagy egy levél ismerőstől, baráttól, megindíthatnak bennem valamit, amin sokat morfondírozok, s végül leírom, csiszolgatom...
- Mi ad ihletet az íráshoz, milyen témákban alkotsz?
- Alkalmanként „tör rám" az írhatnék, leginkább valami zenei élmény, vagy színházi előadás, olvasmányok indítanak írásra.
- Hol publikálod írásaidat?
- Vendel Megszólalok Magazinjában kezdtem, és ott folytatom, de beküldtem írásaimból a Pierisre és a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megjelent egy könyvecském az összegyűjtött írásaimból.
- Irodalmi pályázatokon indultál már?
- Még nem nyújtottam be semmilyen pályázatra az írásaimból.
- Kaptál olvasói visszajelzéseket?
- Igen. A kórházban, a Megszólalok olvasóitól, a családtagjaimtól.
- Van olvasótáborod?
- A fent említett médiumokban - aki rákattint a nevemre - megtalálhatja írásaimat. Írásos visszajelzést csak kevesen küldtek, többnyire tetszéssel olvasták műveimet.
- Jövőbeli terveidről megtudhatunk valamit?
- Következő alkotásaimat témakörönként elrendezve újabb kis kötetecskét jelentetnék meg.
Árvay Mária
Vakok Világa 2017. szeptember
