ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Hírek

Vakok Világa 1941. június


Vakok Világa

4. évf. 6. szám

1941. június

 

A Vakok Szövetsége kiadványa

Felelős szerkesztő: dr. vitéz Kassay Béla

Budapest, 14. Hermina-út 7.

telefon: 496 100

Postatakarékpénztár: 44744.

Pénztáros: Lefort Géza, Budapest, 14. Francia-út 42. (szombaton este 5-7 a Társaskörben)

telefon: 297 500

Kiadóhivatal: "Vakok Világa" Rákoshegy.

A VSZ tagdíja évi két pengő. A VV előfizetése tagnak évi 1,20 P, nem-tagnak 3,70 P.

 

 

 

Tartalomjegyzék:

 

A VSZ közgyűlése

Elnöki megnyitó

Titkár jelentése

Pénztári jelentés

Hirdetések

Nők rovata: Takarékoskodjunk!

 

A VSZ elnöke az inségakció-belieket pénteken d.e. 9-11 fogadja a Társaskörben. Más ügyekben, kedden d.u. 2-5, rendkívül fontos ügyben más hétköznap d.u. 2-3 a hivatalában.

 

 

 

Hirdetések.

 

- Használt 8-soros aluminium zsebtábla négy pengőért a szerkesztőségben!

- Használt Klein-szekrényt vesz Blum Anna, Solymár, madách-u. 34

 

 

 

A Vakok Szövetsége 1941. évi rendes közgyűlése

 

F. évi május hó 25-én d.e. 10 órakor kezdődött meg a Kat. Kör Molnár-u. 11 szám alatti nagytermében. A gyűlésen a tagok a szokottnál is nagyobb számban jelentek meg, amit az magyaráz, hogy a VSZ és a VGYO egyesület féléve kötött megállapodása után mindenkit felette érdekelt, milyen benyomásokkal jön a vezetőség az első hónapok tapasztalatai után a közgyűlésre. Nagy számban jelentek meg a tagok hozzátartozói, sőt látó vendégek is. Ott ült az első sorban a VGYO egyesület s a József Nádor Kir. Orsz. Tanintézet képviseletében Schnitzl Gusztáv igazgató s megjelent két újságíró is.

A nagy csoportokban érkező tagokat a németvölgyi-úti elemi iskola 435. sz. cserkészcsapat önként vállalkozó apródjai kísérték az eskü-téri megállótól a gyűlésteremig. Megható volt látni, 8-10-éves fiúk komoly sürgés-forgását, segíteni-akarását a villamoson érkező vak csoportok körül. Különben ez apródcsapat az, amely már 3 éve vállalja a tagok vezetgetését. Szívességükért köszönő-levelet s személyenkint egy adag fagylaltot szoktak kapni.

Elnök a gyűlést 10 órakor nyitotta meg. Megállapította, hogy a gyűlést szabályszerűen hívták össze s hogy a közgyűlés határozatképes. Üdvözölte a megjelent tagokat, hitelesítőket jelölt ki, és elmondta rövid megnyitó beszédét.

 

 

 

Elnöki megnyitó.

 

Igen tisztelt közgyűlés, kedves sorstársaim! Nincs még egészen félesztendeje annak, hogy együtt-ültünk ezen a helyen, hogy kimondjuk a döntő szót: jobbra-e vagy balra. Reménykedve és aggódva, bizakodással és kétségekkel a szívünkben igyekeztünk megválasztani az utat, amely legalkalmasabb lenne rá, hogy azt követve odaérkezzünk, ahová vak sorsunk szekerét irányítani szeretnők. A boldogulás, a jobb jövő, a tisztességes megélhetés, a nyugodt családi tűzhely, a megbecsülés az egyenes-gerincű járás, szóval az emberi élet áhított vég-céljához. Öt hónap nagyon rövid idő, s a cél, ami felé törekszünk, távoli, nem mondhatom tehát, hogy a határozat, amit akkor hoztunk, igazolta a reménykedők hitét, de azt sem, hogy csalódtunk várakozásunkban. Egyet azonban mondhatok, és ez az, hogy az út, amelyen ma járunk, sokkal símább, sokkal járhatóbb, mint az eddigi. A munka, ami elénk áll, nagyobb és átfogóbb, egyetemesebb, mint azelőtt. Az erők, amelyek az önök érdekében hatni tudnak, sokkal tekintélyesebbek, mint az, amit hosszú évek óta felszabadíthattunk, s mindezt elsősorban önök kell, hogy érezzék, önök kell, hogy megállapítsák a saját ügyeikben, a maguk napi életében. De ha ez nem is lett volna, van valami, amit nem lehet és nem is szabad elhallgatnunk, s ez az, hogy a vakok szövetsége ott van az események középpontjában, ott, ahol a mi ügyünk szóba kerül, ahol döntenek rólunk, sorsunkról, az életünkről. Ha mindezeket a mérleg serpenyőjébe dobjuk, s a másik serpenyőbe otthagyjuk aggodalmainkat s az évtizedek alatt felgyülemlett keserűséget és bizalmatlanságot, meg kell állapítanunk, hogy a mérleg félreérthetetlenül az új irány, az új út, az új célkitűzések, a felderengő hajnal felé mutat. Ez a derengés az, ami lelkesített bennünket az elmúlt hónapok alatt, s az a bizalom, amellyel önök mellénk álltak, adott erőt a munkához. Amidőn most felelősségünk teljes tudatában itt állunk önök előtt, várva, hogy meghallgassák beszámolónkat, ismét hitet teszünk a követett elvek mellett, s hogy az út, amelyre léptünk, helyes volt, mert az a magyar vakok szebb jövője felé vezet. ebben a szent meggyőződésben üdvözlöm a közgyűlésen tényleg megjelent vagy csak gondolatban jelenlévő tagokat, köszöntöm kedves vendégeinket s a VSZ 1941. évi rendes közgyűlését ezennel megnyitom.

 

 

 

Titkár jelentése.

 

Tisztelt közgyűlés! Az elmúlt esztendő új korszakot nyitott meg a VSZ történetében. Ha az elmúlt húsz év eseményeit szemléljük, nem tagadhatjuk, hogy minden jóakarat, elhatározás és ügyszeretet ellenére is egy helyben topogtunk, s az erők, melyek hivatva lettek volna Szövetségünk alapszabályszerű s égetően sürgős céljait közelebb hozni, szunnyadtak. Szunnyadtak oly mélyen, akár Csipkerózsika mesebeli vára. Az első követelmény, a tagok érdeklődése sem fordult feléje, amivel együttjárt anyagi helyzetének bizonytalansága. Elég, ha megemlítem, hogy 1937. január 1-én 131 tag volt és 521 P 88 F összvagyon felett rendelkezett. Ezzel szemben ma 741 tagunk van s hogy pénztári forgalmunk mi volt az elmúlt évben, azt csodálkozással fogják hallani a pénztári jelentésben. Ezzel kapcsolatban csak arra szeretném felhívni figyelmüket, hogy azok a lehetőségek, a segítség mértéke, amellyel a szövetség a tagok helyzetét könnyíteni tudja, egyenes arányban áll a tagok számával, s azzal a megértéssel, amivel önök a szövetség köré tömörülnek. Nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy minden vak, aki tagja lesz a vakok szövetségének, egy téglával magasabbra építi a falat, mely óvja a vakok táborát az élet viharának ostromától. És minden vak, aki távolmarad tőlünk, egy téglányi helyet üresen hagy a falban, melyen besüvít a zord északi szél, még reszketősebbre keményítve az amúgy is részvétlen levegőt. Itt a helye minden magyar vaknak, hogy lássa, tudja a világ, hogy a magyar vakok élnek, a magyar vakok követelik maguknak az ehhez az élethez való jogot. De itt a helye mindenkinek azért is, mert csak így van súlyunk azokkal szemben, akik vak voltukat arra használják fel, hogy általa részvétet, szánalmat keltsenek az emberekben, s ezáltal jogtalan előnyökre tegyenek szert, vagy azon egyénekkel szemben, akik viselkedésükkel ártanak a vakok összességének, akik nem szégyenlik úton-útfélen kihasználni az érzékeny szívek könyörületességét s ügyes szemforgatással csalják ki a zsebekből a filléreket, sőt pengőket. Ez a tömörülés, ez az összefogás kényszeríti a gyengébbeket a meg-megtántorodókat arra, hogy úgy éljenek, úgy dolgozzanak, hogy mindig s mindenütt becsületet szerezzenek a vakoknak. Mert ne feledjük, igen tisztelt közgyűlés, kedves sorstársak, hogy nem elég előállani vele: íme, vakok vagyunk, munkát, kenyeret kérünk! Meg is kell szolgálni a kenyeret, a megbecsülést s viselkedésünkkel kell bizonyítanunk, hogy rászolgáltunk s megérdemeljük.

Rátérve a múlt közgyűlési év eseményeire, elsőnek a taglétszám változásairól számolunk be. Az elmúlt évbe 456 taggal léptünk be. Belépett az év folyamán 192 tag, kilépett 2, meghalt 5, szaporulat 185, az 1940. évet tehát 641 taggal zártuk. (Újév óta közgyűlésünkig a taglétszám 741-re emelkedett.)

Szövetségünk kedves gyermeke, a Vakok Világa, az elmúlt év folyamán szépen fejlődött, izmosodott. A főlap mellé, mely szaklap-jellegét továbbra is megtartotta, ugyancsak 40-oldalas mellékletet adunk, melynek tartalma szépirodalmi és ismeretterjesztő. A kétszeresére növekedett terjedelem mellett is csak alig emeltük az előfizetési díjat, 1 Pről 1,20 Pre, ami seholsem tesz számot. Nem-tagok 3,70 Pért kapják. Nem kell mondanom, hogy ez a munkatöbblet milyen nagy súllyal nehezedik a szerkesztő vállaira, akinek pedig e mellett legalább két emberre való munkája van. Bevezettük mellékletünkben a vak írók munkáinak közlését is, sőt esetről-esetre 2 P tiszteletdíjat is adunk a közölt művek szerzőinek, ami ugyan nem nagy összeg, de nem is a keresetet akarja növelni, hanem elismerésünket az érdemes munkásságért.

Az elmúlt 15 év alatt a M. Kir. Posta többszáz vaknak ajándékozott díjmentes rádió-engedélyt, s akárhánynak rádió-készüléket is. Ezért ez úton is hálás köszönetünket tolmácsoljuk. A készülékek adományozása egy idő óta szünetel, mert megszűnt az orvhallgatás, és elfogytak az elkobzott készülékek is. Hogy a rászorult vakok mégis kaphassanak ingyen készülékeket, a vakok szövetsége összeköttetést keresett a rádió postásával, akinek meleg szíve azonnal megértette a feléje áradó kívánságot és felhívása nyomán igen sok jó és rossz rádió-készülék érkezett hozzánk. Többnyire kristályosak, de akad nem egy lámpás is közöttük, olyan azonban, amelyik tüstént üzemképes volna, egy sem. Bizony, egyik-másik jelentékeny javítást igényel, ami pénzbe kerül. A kristályosokat Balogh Béla és Lapath József tagtársaink önzetlen munkával vizsgálgatják, javítgatják szabad idejükben. Kérem, ezért fogadják itt, a teljes nyilvánosság előtt is, valamennyiünk köszönetét. A kijavított készülékeket engedéllyel bíró rászorult vakok kapják régi készülékük beszolgáltatása ellenében. Az érdeklődők forduljanak e végett az elnök úrhoz. Megjegyezzük, hogy a két műszerészünk a hibás kristályosokat is készséggel átvizsgálják, ha beküldik hozzánk. A vizsgálatért, javításért költségeket csak akkor számítunk fel, ha vásárolni kell a készülékhez valaminő alkatrészt. A postai szállítás azonban ide is, oda is a tulajdonost terheli.

Az a korlátozottság, amit a vak embernek a látás hiánya jelent, a levelezés és üzleti könyvelés, számlák írása körül különösen követelően jelentkezik. Látóval levelezni, számlát, nyugtát írni, csak látósan lehet, amit a kispénzű vakok eddig klein-írással végeztek. A klein-írás terjedelmes és lassú volta hátrány, minek kiküszöbölésére a tehetősebbek síkírógépet használnak. A vakok szövetsége, hogy lehetővé tegye a szegényebbeknek is síkírógép beszerzését, írógép-műszerészekkel lépett összeköttetésbe és a kifogástalanul működésképes régi rendszerű, de a mi céljainknak teljesen megfelelő Remington 7-es irodai gépeket összevásárolja, és haszon nélkül az igénylők rendelkezésére bocsájtja. Ez tulajdonképpen csak közvetítés, amit az elnökség a maga hatáskörében intéz el. Indokolt esetben a vételárat 6 havi részletfizetés vállalása esetén előlegezzük. Eddig már 4 gépet juttattunk tagjainknak.

Félárú vasútjegy váltására jogosító igazolvánnyal 1940. folyamán sok száz tagunkat láttuk el. Ismételten megjegyezzük, hogy az utazáshoz a félárú jegy váltására jogosító igazolvány mellé feltétlenül kell a szövetség arcképes tagsági igazolványa is, amit a jegy-kezelő vasúti közeg gyakran elkér az utas személyazonosságának igazolására.

Fővárosi tagjaink ez évre 435-en kaptak kedvezményes villamos-igazolványt. Nehány tag, akik a csepeli Weiss Manfred-gyárban dolgoznak, a Hév vonalaira szóló kedvezményt is igénybe vették.

1940-ben a VSZ tovább munkálkodott tagjai gyári munkára való elhelyezésében. Az év végén 7 vak dolgozott 2 hadianyaggyárban, s ez a szám egyre emelkedőben van. Ez idő szerint 6 gyárban 18-ra emelkedett. Sajnos, az elhelyezés nem a jelentkezők száma, hanem a gyárak megértése és készségétől van függővé téve.

A gyári munkával kapcsolatban rá kell mutatnom egy sajnálatos és aggasztó jelenségre. Tapasztaljuk, hogy egyes vakok párhuzamot vonnak a munka által megszolgált becsületes kereset, és a főváros által nyújtott inség-segély között. Nem egyszer így mondják: ha dolgozom, kapok ennyit; ha nem dolgozom, a segélyem ennyi... Úgy látják, mintha a fővárosi inségsegély járandósága volna a vaknak, ami megilleti már azért is, mert vak. Azt hiszem, hogy nem kell hangoztatnom, hová vezetne ennek a felfogásnak az elharapódzása. Távol van tőlünk, hogy azt állítsuk, hogy éppen a vakok közt nincs kivetni-való ember. Van közöttünk is, de nem több s nem kevesebb, mint más-felé, hasonló helyzetben. Az azonban eltökélt szándékunk, hogy ezeket lassan-lassan vagy becsületes munkára szoktatjuk, vagy kizárjuk magunk közül. Aki azt mondja, hogy ha csak kétszer-annyit kínálnak neki munkája ellenértékeként, mint amennyi segélyt a főváros ad az inségeseinek, akkor inkább a hasát sütteti a nappal; az nem érdemli meg, hogy magunk közé számítsuk, és nincsen helye a vakok szövetségében sem! A jövőben, ha ilyen adja elő magát, a választmány, az alapszabályoknak megfelelően, az illető tag kizárására tesz javaslatot.

Megemlítem, hogy a tagok kérésére jelentékeny mennyiségű és kitűnő minőségű pontírásra alkalmas papírt szereztünk be, ami könyvmásolásra jobb minden eddiginél. Kapható Liebhardt Mariskánál az egyleti könyvtár helyiségében, Budapest, Ida-u. 5. vagy az elnöki irodában, 14. Hermina-út 7. Egy-egy lap ára 3 fillér. Egy lap nagysága 22-29 Cm, tehát írótáblába is alkalmas méretű.

Meg kell emlékeznem a múlt évi fajbaromfi-mozgalmunkról is. 8 igénylő kapott közben-járásunkra 24 fajtyúkot, ill. kakast. Kérjük, jelentkezzenek azok a tagok, akiknek helyük és módjuk van baromfi-tenyésztésre, hogy az igénylést idejében beküldhessük a földm. m. úrhoz. Egy-egy igénylő egy kakast és 3 tyúkot kaphat, ára összesen 6 P, amit félév alatt kell a VSZ pénztárába befizetni.

Az elmúlt év tavaszán kísérletet tettünk arra, hogy a nyomtatásainkhoz annyira szükséges Hinze-gépet beszerezzük. Párisból, az American Braille Press-től kaptunk nagyon is kedvező ajánlatot, de mire a pénz ki, az áru bejöhetett volna, a háborús mozgalmak elvágták a szállítási lehetőségek útját. Most a marburgi Blindenstudienanstarttal áll levelezésben a vezetőség, és van rá remény, hogy elfogadható áron jutunk új géphez. Amelyen ma készül a lap, teljesen az utolsó napjait éli, s javítása hónapról-hónapra nagyobb költségekkel jár. Ugyancsak hamarosan gondoskodni kell a 3 évvel ezelőtt vásárolt használt Guttenberg-sajtó pótlásáról, mert a mellett, hogy a pontnyomással járó nagy-erőkifejtés tönkreteszi, a lap növekedő példányszámának nyomtatása egyre nehézkesebben bonyolítható le rajta. Szükséges, hogy a rövidírású könyvmásoláshoz alkalmas táblákat szerezzünk be, amiken a papírt jobban ki lehet használni. A tisztikarnak sok írásbeli munkát végző tagjai számára is csak pontíró gépeket beszerezni. Ajánlom erre a célra használt gépek megvételét és korszerűsíttetését. E beszerzések lehetővé tételére külön alap létesítését javasolom. Esetleg a Mezey Lajos-alapot kibővíteni.

Külön meg kell emlékeznem arról, az eléggé nem értékelhető munkáról, amit a szövetség elnöke az egyes tagok magánügyeinek intézése körül kifejtett. Őszinte elismeréssel emlékezünk meg azzal kapcsolatban, az orsz. egyesület igazgatójának megértő segítségéről. Schnitzl Gusztáv ig. úr jóakarata és készséges segítsége sok oly esetet segített megoldáshoz, ami nélküle sikertelen maradt volna. Az egyesület kapuja ma nyitva áll minden kívül élő vaknak, s ügyes-bajos dolgait megértéssel karolják fel. Ezzel kapcsolatban kérnem kell azonban a tagok megértését. Oly sok az elintézésre, támogatásra váró ügy, hogy ha mindennel személyesen s a nap minden órájában keresik fel az elnök urat, a személyes tárgyalásoktól nem marad ideje az elintézésre. Igaz, hogy mindenki a maga dolgát érzi sürgősnek és fontosnak, de ha így hiszi is, be kell látnia, hogy annak elintézésére sem jut ideje, ha a többiek látogatása lefoglalja. Csak a legfontosabb esetekben keressük tehát fel személyesen elnökünket, de akkor is lehetőleg tartsuk be a hivatalos fogadónapokat. Kedden d.u. 2-5 óráig és pénteken d.e. 9-11 között biztosan megtalálhatja bárki. Pénteken d.e. az inség-akció irodájában van a fogadás. Halaszthatatlanul sürgős esetekben más hétköznapokon 2-3 között d.u. is fogad. Kérjük azonban, hogy csak valóban sürgős és halaszthatatlan ügy miatt bontsuk meg a látogatás hivatalos rendjét, mert a soron kívüli látogatással mások ügyének intézését zavarjuk meg.

Az 1940. évi közgyűlés a lemezíró és nyomdász javadalmazásához hozzájárult. Miután a VSZ bevételei lehetővé teszik, javaslom, hogy ne kívánjunk ingyen munkát a pénztárostól s a korrektortól sem, s ha nem is nagy összeggel, de igyekezzünk nagy és felelősségteljes munkájukat megszolgálni. A május 11-én tartott választmányi gyűlés a korrektornak 6, a pénztárosnak pedig 20 P havi tiszteletdíjat ajánlott meg. Kérem e határozat jóváhagyását.

1940. évi november hó 15. napján tartott választmányi gyűlés határozatával kapcsolatban külön bizottsági ülésen tárgyaltuk ez év május 6-án Bürger Imre tagtársunk ügyét. Nevezett politikai tevékenykedése miatt összeütközésbe került a rendőrhatósággal s ezért házi őrizetben van. Miután a szövetség működését politikai ténykedéssel zavarni nem engedhetjük, - Bürger Imre az említett bizottság előtt felszólításunkra a tagsági jogok gyakorlásáról és a szövetség által nyújtott kedvezményekről önként lemondott házi-őrizete egész tartamára.

Tekintettel arra, hogy a múlt év december 22-én tartott rendkívüli közgyűlésünk határozata két évvel meghosszabbította a választmány és tisztikar megbizatását, új választásra javaslatot nem teszünk. Javasoljuk azonban, hogy Szigeti Sándor üresen maradt választmányi tagsági helyére egy; s a megnövekedett taglétszámra való tekintettel még 2, összesen 3 választmányi tagot jelöljön ki a közgyűlés. Ajánljuk Molnár Gyula, Verba József és Kovács Gyula tagtársakat.

Ezekben óhajtottunk képet adni a szövetség elmúlt évi működéséről. Kérjük ezek tudomásul-vételét s a felmentés megadását, a további bizalom előlegezését és szíves támogatásukat.

Balkay Géza titkár

 

 

 

Pénztári jelentés.

 

Tisztelt közgyűlés! Az 1940. évi zárszámadás beterjesztésével kapcsolatban csak néhány szót kívánok megemlíteni arról, hogy azok a költségvetési tételek, amiket hallani fognak, miként álltak elő. Ezek között elsősorban a kölcsönök tételéről kell szólnom. Ez nem egyetlen kölcsön, nem is egyszer kiadott, s később visszafolyó összeg, hanem olyan állandó keret, amelyből a rászorultak jelentkezésük sorrendjében kapnak kölcsönt, ahogyan a visszafizetések megengedik. Áprilisi választmányi gyűlésünk a keretnek 2000 Pn való rögzítését ajánlotta. Az 5851,40 Pből fennmaradó 3851 P 40 Ft a teljes vételára kiegészítve a most megrendelt Hinze-gépre fizettünk be. nagy összegeket lát a közgyűlés az átmenő tételek rovatában. Ezek az elszámolásra felvett, s részleteivel ismét elkönyvelt tételekből, vagy olyan postatakarékpénztári befizetésekből adódnak, melyeket valamelyik tag általunk kívánt más személyhez, vagy intézményhez juttatni, esetleg tévedésből került a mi számlánkra. Ezt a tételt tehát sem a tényleges bevételhez, sem a tényleges kiadáshoz nem szabad hozzászámítani. A következőkben sorolom fel a vakok szövetsége 1940. évi pénztári forgalmát tételenkinti teljes részletezésben összeállítva:

 

Zárszámadás:

Bevétel:

Tagdíj 1206,90

Ujság 594,92

Kotta 30,50

Rövidírású tankönyv 29,33

Papírgyüjtés tisztán 2850,81

Igazolványdíjak 579,65

Kölcsönvisszatérítés 880,68

Mezey Lajos-alapra 528,15

Mezey Lajos-alapon 1939 1600,00

Átmenő tétel 1395,03

Postatak.p.kamat 27,39

Karácsonyi gyüjtés 1187,72

Egyéb bevétel 134,40

 

Összesen 11045,48

1939-ről pénz-maradvány csekkszámlán 1474,20

 

Összesen P. 12519,68

 

Kiadás:

Ujság 681,46

Kotta 14,97

Irodai 253,36

Új gép-beszerzés 311,40

Gépek karbantartása 41,90

Nyomtatványok 34,96

Telefon 191,47

Útiszámla 235,91

Bélyeg és egyéb portók 137,93

Gépíró 218,40

Karácsonyi s más segély 945,00

Kölcsön 5851,40

Elszámolásra 1420,23

Papírszállítás 112,19

Postatak.p.kez.díj 27,83

Sajtókamara 104,00

Vasúti igazolványokra 130,21

Egyéb kiadások 185,48

 

Összesen P 10898,20

 

Maradvány csekkszámlán összesen P 1621,48

Az elöljáróság pénztárkönyvünket 1940. november hó 17-én átvizsgálta s pénzkezelésünket rendben találta. A számvizsgálók jelentése a következőképpen hangzik:

 

Jelentés a pénztár-ellenőrzés megtörténtéről.

Mélyen tisztelt közgyűlés! Alulirottak, tisztelettel jelentjük, hogy megbizatásunkhoz híven a vakok szövetsége pénztár-könyvét a mai napon átvizsgáltuk, és azt minden tekintetben a legnagyobb rendben találtuk. Budapest, 1941. máj. 24-én, dr. Vas Tibor, Holport Kálmán számvizsgálók.

 

Amint az elhangzottakból meggyőződhettek, szövetségünk pénztári forgalma a négy év előttihez hasonlítva, igen örvendetesen emelkedett. 561,88 P mellett a 16000 Pt meghaladó pénztári forgalom szinte hihetetlennek tűnik. Ne higgyük azonban, hogy ez a szövetség tiszta jövedelmét képezi, noha ennek igen örülnénk valamennyien. Tiszta jövedelemnek csak a tagdíjakat, a papírgyűjtésből befolyó hasznot, s az esetleges adományokat tekinthetjük, de éppen az ezen felül mutatkozó pénztári forgalomhoz, ami a szövetségben folyó élénk munkát, egyre fejlődő gondoskodást tagjainkról, tehát az igazi egyesületi életet mutatja. Az az egyesület, amelynek pénztári forgalma nincs, csak bevétele, s ügykezelési kiadásai, nem él, csak tengődik. Mi magyar vakok pedig élni akarunk.

 

Előirányzat az 1941. évre;

Bevétel:

Pénztári maradvány csekkszámlán 1940-évről 1621,48

Tagdíj 1400,00

Lapra 650,00

Papír 4500,00

Igazolványokból 650,00

Kölcsönvisszatérítés 5230,00

Postatak.p.kamat 30,00

Karácsonyi segély 1200,00

Egyéb bevételek 200,00

Írógép-mozgalomra 600,00

 

Összesen P 16081,48

Kiadás:

Lapra 1200,00

Új gépek beszerzésére 5000,00

Személyzet és iroda 440,00

Nyomtatványra 300,00

Kölcsönre 2000,00

Papírszállítás 1500,00

(átvitel 10440 P)

Áthozat 10440,00

Postatak.p.kez.díj 30,00

Sajtókamara 24,00

Vasútijegy-igazolvány 200,00

Rendkívüli kiadás 600,00

Írógépmozgalomra 600,00

Egyéb kiadásra 200,00

 

Összesen P 12094,00

Pénzmaradvány csekkszámlán összesen P 3987,48

 

Fenti, 1941. évi költségelőirányzatunkból kiemelem az 5000 Pvel szereplő új gép beszerzési tételét. Ez a Hinze-gépre vonatkozik, s a titkári jelentésben említett Picht-gépekre. A titkári jelentés szólt a síkírógép-mozgalmunkról is, melyet 600 Pvel állítottunk be. Ez kb. tíz gép beszerzését és kiadását teszi lehetővé, de ha a vételárak visszafolynak, semmi akadálya nincs annak, hogy több jelentkezőt is kielégítsünk.

Abban a reményben, hogy a tisztelt közgyűlés költségelőirányzatunkkal egyetért, és eddigi működésünket jóváhagyóan tudomásul veszi, kérem a zárszámadás és költségvetés elfogadását és a vázolt szellemben való működésre a jóváhagyás megadását.

Lefort Géza pénztáros.

A titkári és pénztári jelentést az azokban foglalt előterjesztésekkel együtt a közgyűlés a legteljesebb megelégedéssel vette tudomásul.

Szólt a közgyűlésen a megjelentekhez Schnitzl Gusztáv igazgató is; beszédjét júliusi számunkban részletesen közöljük.

 

 

 

Hirdetések.

 

Sorstársnővel levelezne válófélben levő, különváltan élő, 53-éves, református, emléklappal ellátott vak hadirokkant hadnagy, akivel kölcsönös megtetszés esetén házasságot kötne. Biztos havi jövedelmem 400 pengő. Szemeim fényérzékenyek; egészséges vagyok. Titoktartás biztosítva! Személy-, élet- és foglalkozásról, - lehetőleg pontírással, - rövid leírást kérek az alábbi címen: Arató hirdetőjében Mihály úr részére, Budapest, Erzsébet-körút 14.

- Ki tudna a nyár folyamán részemre megbízható helyről néhány kiló mézet vásárolni? Kérem az árat is megírni. Címem: Schnapp Ilonka, Szeged, Fodor-telep, Tölgyes-u. 13.

 

 

 

Nők rovata.

Takarékoskodjunk!

 

A jelen körülmények között a legfőbb gazdasági parancs a takarékosság révén, hozzá kell szoknunk, hogy az eddiginél egyszerűbben éljünk, és hogy élet-színvonalunkat le kell szállítanunk. Ez által hozzájárulunk kormányunk gazdasági intézkedéséhez, a termelés és fogyasztás egyensúlyban-tartásához. A háziasszonynak tagadhatatlanul gondot okoznak a liszt, a cukor, a zsír és húsmegszorításokról szóló kormányrendeletek. Ezeket azonban honleányi érzéssel, gondolkodással, háziasszonyi leleményességgel áthidalhatjuk és családunk élelmezését ezek ellenére is egészségesen láthatjuk el.

Ami a lisztkorlátozásokat, illetve a kukoricaliszt és egységes liszt bevezetését illeti, ez utóbbi egészséges és különösen leves- és főzelék-rántásokra alkalmas. A kukoricaliszt pedig laktató, tápláló és magas fehérje-tartalmánál fogva egészséges is. Kukoricalisztből legkülönfélébb levesbe-valókat, köreteket, vacsora-ételeket, tésztákat, sőt tortákat is készíthetünk.

Cukor helyettesítéséül használhatunk mézet, esetleg kevés sacharint. Cukor nélkül, mézzel készíthetjük a mákos, diós tekercset, kifliket. Cukor nélkül készülnek a kifőtt tészták közül a sajtos, darás, káposztás-metéltek, a tejfeles, túróscsusza, a sonkás, gránátos-kocka, a juhtúrós, sajtos-galuska. A csőtészták, u.cs. a gombás, paradicsomos, sajtos, sonkás csőtészták. A burgonyástészták, ú.m. morzsás-sodralék, a lekváros-, szilvás- és barackízes-gombócok, a rétesek, ú.m. a sajtos-, káposztás-, gombás- és sonkás-rétesek.

Zsír nélkül készülnek a püré és krémlevesek, melyeknek az ideje most nyáron lesz. Ezeknél a levesek nyersanyagait (cukorborsó, spárga, karalábé, zeller, burgonya, stb.) sósvízben puhára főzzük, szitán áttörjük, ami által elég sűrű anyagot nyerünk és rántás helyett tejfelre, vagy fínomabban tojás-sárgájával elkevert tejfelre tálaljuk.

Zsír és liszt-megtakarítás végett, de egészségi szempontból is, nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy nyáron minél több gyümölcsleveseket és gyümölcsmártásokat készítsünk a maga idejében beérő legkülönfélébb gyümölcsökből. (Egres, ribizli, meggy, cseresznye, alma, stb.). Külföldön sokkal inkább fogyasztják, mint minálunk, pedig a mi hazánk az eldorádója a zamatos gyümölcsöknek. Ezeknél a gyümölcsöt citromos-cukros vízben megfőzzük, egyeseket egészben hagyunk, más részét szitán áttörjük. Az így nyert sűrű folyadék egy részével, minimális liszttel, tejfellel, tojássárgájával habarékot készítünk, erre forrón ráöntjük a gyümölcslevest, vagy gyümölcsmártást, azután akár vagy melegen, vagy - különösen nyáron, - hidegen szolgáljuk fel. A kész gyümölcslevesbe, vagy gyümölcsmártásba cukormegtakarítás végett kevés sacharint is keverhetünk.

Stumpf K.-né.

(Meinl Gyula r.t. háztartás-gazdasági tanácsadójából)

doboz alja
oldal alja