Vakok Világa 2009. április

Vakok Világa

LXX. évf. 4. szám

2009. április

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

Tartalomjegyzék

Napirenden az ügyészség észrevétele

Köszöntjük az édesanyákat

Az elesettek és rászorulók szószólója

Terveiről nyilatkozott Szabó Tiborné

Pezsgőbb életet akar a megyében

Regényekbe illő életút megörökítője

A lakások foglyai

Könyvbemutató Felsőgallán

A túlsúly és az elhízás betegségei

Vásárlás a segédeszközboltban

Keresztény nevelők klubja

Idősbarát projekt Európában

Minden meghal?

Egy román vak kislány szeretete

A Gyógyszervonalról

Szívünkben emléke örökké élni fog

Mi motiválhatja őket?

A Vakok Világa postájából

Megfizethető üdülés Bulgáriában

MEGHÍVÓ

Csodálatos képességek és az életerő

CD-nyeremény

Apróhirdetés

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Örömteli meglepetés Nyíregyházán

Nőnap a "Szívvel látók"-nál

A látássérültek teke szakosztályáról

Ön most mit lépne világossal?

Impresszum

Dr. Hódosi László negyven napig gondolkozott

Napirenden az ügyészség észrevétele

Az ez évi munkaterv előterjesztésével kezdődött február 27-én a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének ülése az MVGYOSZ székházában. Dr. Szőke László országos elnök mellett a tanácskozáson jelen voltak: Szabó Tiborné, dr. Tóka László, Sztakó Krisztina, dr. Orlicki János és Németh Orsolya elnökségi tagok, valamint dr. Hódosi László, a Felügyelő Bizottság tagja. A jegyzőkönyvet ezúttal is Simon Enikő, az Országos Hivatal munkatársa vezette.

Már az értekezlet előtt megkapta minden elnökségi tag az idei munkatervet, s a résztvevők valamennyien egyetértettek az abban foglaltakkal. Következett a Szövetség új alelnökének megválasztása. Az Elnökség Szabó Tibornét csaknem egyhangúlag választotta meg ebbe a tisztségbe, az igennel való szavazástól csupán a jelölt és Németh Orsolya tartózkodott.

Dr. Szőke László országos elnök tájékoztatta a jelenlévőket arról a megbeszélésről, amit dr. Forgó Gáborral, a Fővárosi Főügyészség csoportvezető ügyészével folytatott, s amelyre elkísérte őt dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője. Szövetségünk elnöke ismertette, mi indokolta annakidején a Szövetség szervezeti átalakítását, miként alakult a küldöttközgyűlés összetétele és a taglétszám. Dr. Forgó Gábor elmondta, hogy az országos szervezetek felügyeletét a Fővárosi Főügyészség kapta meg, s azt is, hogy az ő törvényességi felügyeletük mire terjed ki. Az a bejelentés (tudjuk, ki volt a bejelentő - a szerk.), aminek alapján a vizsgálat elkezdődött, más területeket is megjelölt, nemcsak azokat, amelyekre a vizsgálat kiterjedt. De az ügyészség csak azzal foglalkozott, amire jogosultsága volt. Vagyis azt nézte meg, miként működik az MVGYOSZ, valamint, hogy a Szövetség Alapszabálya összhangban van-e a törvényes előírásokkal. Az ügyészség az Alapszabállyal kapcsolatosan talált törvényességi problémákat, amelyeket írásban is eljuttatott a Szövetség vezetőjének.

Az ügyészség vizsgálati dokumentuma leszögezte, hogy a tagegyenlőség elve alapján az MVGYOSZ-nek 240 tagja van. Ebből 22 jogi személy, vagyis az összes tagegyesület, s a többit az egyéni tagok teszik ki.

A gondot az jelenti, közölték, hogy az egyesületek egyenrangú tagjai a Szövetségnek, az országos küldöttközgyűlésbe mégis a taglétszámuk alapján delegálnak küldötteket. Ez pedig az ügyészség véleménye szerint jogsértő, mert ha egyenrangúak, akkor senkit nem illethet meg több szervezeti jog a másiknál. Vagyis szerintük minden természetes személy tagot egy szavazat illet meg, mint ahogyan minden jogi személy is egy szavazatra jogosult, függetlenül attól, hogy egyébként hányan vannak az egyesületben.

A küldöttközgyűlés szó használatát sem tartotta megfelelőnek az ügyészség. Ha a tagok összességéről beszélünk, akkor a közgyűlés, ha pedig a tagok által választott képviselők együtteséről, akkor a küldöttgyűlés a helyes elnevezés, vélik. Azt is felvetették, hogy a tagoknak egymás közül kell választaniuk küldötteket.

Szövetségünk elnöke és hivatalvezetője feltették a kérdést, hogy mi lenne a megoldás? Hogyan dolgozzanak tovább? De erre az ügyészségnek nem volt semmiféle ötlete.

Felvetődött a kiskorú látássérültek tisztségekbe választhatóságának kérdése is. Erre csak azt a feleletet kapták a Szövetség képviselői, hogy minden tag választó és választható. Az Alapszabályba bekerülhet ugyan, hogy csak nagykorú személyeket vesznek fel a tagok közé, hiszen ez a Szövetség autonómiájához tartozik, de a már tagként szereplő kiskorúak nem zárhatók ki a választásból.

Arról is szó volt ezen a megbeszélésen, hogy ha az MVGYOSZ elutasítja az ügyészség javaslatait, az bírósághoz fordul. Viszont ha jelentős részben elfogadja azokat és megteszi a szükséges intézkedéseket, az ügyészség türelemmel vár és bizonyos idő elteltével újra visszatér a vizsgálatban foglaltakra.

Egyébként vélhetően nemcsak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége működésénél lehet ilyen és hasonló törvénysértéseket találni, hanem más szervezeteknél is, de azokat az ügyészség most nem vizsgálta.

Dr. Szőke László országos elnök elmondta, hogy nem szívesen áldozná fel a szervezeti átalakítás eddigi vívmányait. Arra pedig, hogy a tagegyesületek a taglétszámuk alapján delegáljanak küldötteket a legfelsőbb döntéshozói szervezetbe, az ügyészség évekkel ezelőtt - igaz egy másik ügyész közreműködésével - már rábólintott.

Ezért az Országos Elnökség úgy határozott, hogy a Fővárosi Főügyészség felszólalásában foglalt felvetések túlnyomó többségét - a legfőbb szerv öszszetételére vonatkozó kitétel kivételével - elfogadja és vállalja, hogy a módosító indítványokat a március 21-i küldöttgyűlésén a Szövetség Alapszabályába beépíti. Figyelemmel kísérve a bírói gyakorlat által jogszerűnek ítélt eljárásokat, a legfőbb szerv összetételére vonatkozóan igyekszik megkeresni azt a megoldást, amely a jogszabályi előírásokkal összhangban áll és az ügyészség álláspontját is tükrözi. A megfelelőnek ítélt változtatást a főügyészséggel előzetesen egyeztetni fogja.

Az Országos Elnökség felveszi a kapcsolatot a természetes személy tagokkal, annak érdekében, hogy az ügyészség által feltárt problémák jogszerűen megoldhatók legyenek. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, határozták el, hogy a természetes személy tagok vagy hozzanak létre egy új, önálló jogi személyként működő egyesületet, vagy lépjenek be a már jelenleg is működő egyesületek valamelyikébe az ügyészség által feltárt probléma mielőbbi rendezésének érdekében.

Heten írták alá azt a beadványt, amelynek alapján az MVGYOSZ Felügyelő Bizottsága újból az Országos Elnökség ülésének napirendjére tűzette a Vakok Világa főszerkesztője foglalkoztatásának kérdését.

Dr. Tóka László szerint túl sokat kénytelen foglalkozni az Elnökség a folyóirattal és a főszerkesztő személyével, kinevezésének körülményeivel.

Németh Orsolya, a beadvány egyik aláírója, elmondta, 11 éve olvasója a folyóiratnak. Már egy korábbi beadványukban is foglalkoztak azokkal a cikkekkel, amelyek a Vakok Világában megjelentek. Tudják, hogy az FB ez ügyben nem kompetens, de az Etikai Bizottság nem járhat el ebben az esetben.

Dr. Hódosi László felügyelő bizottsági tag szeretné, ha az Elnökség levonná a jogi konzekvenciákat.

Dr. Tóka László emlékeztetett arra a lejárató kampányra, ami tavaly egy internetes fórumon kezdődött, s a lap főszerkesztője ellen irányult. Az ügyben végül a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottsága hozott határozatot, s kimondta, a szerkesztő helyesen járt el, amikor kijavította a panaszos kéziratát, mert a szerkesztőnek ez joga és egyben kötelessége is és arról a szerzővel egyeztetnie nem kell. Dr. Tóka László nem tapasztalta azt, hogy ezek után a vádaskodók bocsánatot kértek volna vagy elismerték volna a tévedésüket. (Emlékezetes, hogy a MÚOSZ Etikai Bizottsága határozatával lelepleződött hecckampányban Németh Orsolya a főszerkesztőt aljas perszónának nevezte és az őket nem támogató vidéki küldötteket gyalázta. - A szerk.)

Dr. Tóka László szerint egyébként fel kellene mondani a szerkesztővel kötött szerződést és új pályázatot kiírni új feltételekkel. Dr. Szőke László elnök javasolta, hogy ezzel a döntéssel várják meg a küldöttgyűlést.

Dr. Hódosi László szerint dr. Nagy Sándor és dr. Földi János a Vakok Világában megjelent cikkek hatására mondott le az Elnökségben betöltött tisztségéről. Mivel sérelmezte a legutóbbi elnökségi tudósításban a róla megjelent szövegrészt, ő is negyven napig gondolkozott azon, megváljon-e az FB-tagságától, de végül ezt nem tette meg.

Szabó Tiborné szerint is túlságosan sokat foglalkoznak a Vakok Világával, a Szövetség egyéb ügyeivel kellene inkább ennyit törődni.

Dr. Tóka László úgy vélte, akit a nyilvánosság előtt támadnak meg, joga van a nyilvánosság előtt reagálni.

Németh Orsolya szerint a lap stílusán is el kellene gondolkodni, meg azon is, hogy ma feleannyi előfizető van, mint két évvel ezelőtt.

Dr. Szőke László elnök nem érti, hogy néhányan miért hozzák fel újra és újra a folyóirat előfizetőinek számát, amikor országos tapasztalat, hogy minden lap előfizetése csökkent. A jelenlegi megélhetési viszonyok között az emberek kénytelenek előbb lemondani a kulturális kiadásokról, mint másról. Ráadásul a terjesztéssel is nagy gondok vannak.

Dr. Orlicki János szerint egy-két felbujtó miatt nincs értelme pályázatot kiírni.

Határozati javaslatként végül elhangzott, hogy az Országos Elnökség a Vakok Világa főszerkesztőjének vállalkozási szerződését mondja fel és a legközelebbi elnökségi ülésen írjon ki pályázatot a főszerkesztői tisztség betöltésére, miután a jelenlegi főszerkesztő vállalkozói engedéllyel nem rendelkezik. Ezt a testület nem szavazta meg. Ugyancsak nem fogadta el azt a határozati javaslatot, mely szerint, figyelemmel a Felügyelő Bizottság javaslatára, a testület a Vakok Világa főszerkesztőjének kinevezésével kapcsolatosan a soron következő küldöttgyűlést követően hozza meg döntését.

Az a határozati javaslat sem kapott elég támogató szavazatot, mely szerint a Vakok Világa főszerkesztőjének vállalkozói jogviszonyát 2009. március 21-i hatállyal szüntessék meg.

A bejelentések között elhangzott, hogy a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőnek jelölte dr. Kósa Ádámot, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét. Dr. Kósa Ádám a Fidesz EP-lista 12. helyén álló siket jelölt. Az MVGYOSZ Elnöksége úgy véli, hogy dr. Kósa Ádám sokat tehet az összes magyarországi fogyatékossággal élő személy megfelelő képviselete érdekében, ezért támogatja az Európai Parlamentbe való delegálását.

Az ülésen Németh Orsolya hívta fel a jelenlévők figyelmét arra a cikkre, ami egy internetes kiadványban megjelent, s amiben Parai Sándor technikus és néhány MVGYOSZ-alkalmazott a hangstúdióval és a hangoskönyvtárral kapcsolatosan nyilatkozatot tett, amelynek tartalma az Elnökség megítélése szerint nem felelt meg a valóságnak. Az Országos Elnökség ezért javasolta a hivatalvezetőnek, hogy vizsgálja ki, hogy a nyilatkozók milyen felhatalmazások alapján mondtak véleményt és kitől szerezték az információikat, majd tegye meg a szükséges munkáltatói intézkedéseket.

Garamvölgyi Annamária

Köszöntjük az édesanyákat

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Nosztalgia Klubja a Vakok Általános Iskolájának Nádor termében (Budapest XIV. Ajtósi Dürer sor 39.) "Kislány, nyit már a gyöngyvirág" címmel zenés műsort rendez május 9-én 15 órai kezdettel, melynek keretében köszönti az édesanyákat.

Közreműködnek: Máté Ottilia, Tolnai András, Péter Anna, Kisnémedi Varga Pál előadóművészek, valamint Szőke Sándor és cigányzenekara

Zongorán kísér: Dr. Péter Árpád zongoraművész

A műsort vezeti és rendezi: Bereczkné Bihari Erzsébet

Belépőjegyek ára: 1000 Ft, melyek a helyszínen megvásárolhatók

A műsor változtatási jogát fenntartjuk!

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Kapnak-e 34 milliós többletet a fogyatékosok szervezetei?

Az elesettek és rászorulók szószólója

Aki figyelemmel kíséri a tömegkommunikációs eszközök híradásait, gyakran találkozhat Soltész Miklós országgyűlési képviselő nevével. Munkahelyén, a Képviselői Irodaházban készségesen válaszolt a Vakok Világa főszerkesztőjének kérdéseire.

- Képviselő úr! Önt kereszténydemokrata politikusként úgy ismeri a közvélemény, mint aki minden lehetséges fórumon felemeli a szavát az elesettek, a rászorulók érdekében. Vajon Ön szerint a társadalom egyenrangú állampolgárokként tekint a nehéz sorsú, s ezen belül a fogyatékos emberekre?

- A társadalom sokáig nem szembesült azzal, milyen gondokkal is küszködnek fogyatékos embertársaink. Az eltelt közel 20 év alatt ugyan történt változás ezen a téren, de korántsem lehetünk elégedettek. Sokan ugyanis nem gondolnak arra, hogy a fogyatékosság az ő életükben is bekövetkezhet. Például, ha valaki egy baleset vagy betegség következtében elveszíti a látását, nyilvánvaló, hogy az életét másként lesz kénytelen folytatni, mint addig. Ezért az egészséges embereknek kell ügyelniük arra, hogy minden, amit akár jogi, egészségügyi vagy oktatási szempontból cselekszenek, az a fogyatékos embertársaik életét miként befolyásolhatja. Ha például a társadalombiztosítás pusztán anyagi megfontolásból egy olcsóbb segédeszközt támogat, sokkal nagyobb kárt idézhet elő ezzel, mint ha mégis a drágább, de használható eszközt finanszírozná. Mert utóbbival lehet, hogy könnyebbé válik az önálló tanulás vagy munkavégzés.

- Magyarországon mintegy 50 ezer vak és gyengénlátó ember él. Ön, mint az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságnak alelnöke, hogyan látja, változott-e a sorsuk a rendszerváltás óta?

- Szomorú, hogy az elmúlt közel két évtizedben éppen a látássérültek szenvedték el a legnagyobb veszteségeket a munka terén. Gondoljunk csak arra, hogy a telefonközpontok modernizálásával milyen sokan feleslegessé váltak. Ugyanakkor új lehetőségek is megnyíltak a látássérültek előtt, így például az informatika fejlődése is kedvezően hatott, hiszen azok a vak és gyengénlátó fiatalok, akik már ebben nőttek fel, jól feltalálják magukat ezen a területen. Sajnos, nem hatott ösztönzően a munkáltatókra a rehabilitációs járulékfizetési kötelezettség, hiszen inkább befizették azt a pénzt, mintsem fogyatékos embert vettek volna fel dolgozni. A szemléletváltozásra itt is szükség lenne! Magyarországon a látássérülteknek mintegy 9 százaléka dolgozhat, s ez az uniós 25 százalékkal szemben bizony nagyon kevés. Az is lehangoló tapasztalat, hogy a mostani leépítéseknek, átszervezéseknek áldozatai elsősorban a fogyatékos emberek. Az oktatás területén is tapasztalhatók átgondolatlan döntések. Ilyen volt például a pedagógiai szakszolgálat felszámolása a debreceni gyengénlátók iskolájában. Az önkormányzatokat sújtó elvonások érintik az oktatást is. Ha azt nézzük, hogy az integrált oktatás a társadalom formálására miként hathat, sok pozitív példát láthatunk. Amikor egy sérült gyerek bekerül egy ép osztályközösségbe, általában a jó tulajdonságokat hozza elő a diáktársakból. Megtanulják elfogadni a sérült társukat, s felnőttként bárhová, bármilyen beosztásba kerülnek is, ők már nem lesznek közömbösek a rászorulók iránt.

- Ön a Fidesz-KDNP frakciószövetség Népjóléti Kabinetjének vezetőjeként nemrég bejelentette, hogy a Kormánytól 65 millió forint többlettámogatást szeretnének a fogyatékkal élők és a nagycsaládosok támogatására. Ebből a pénzből 34 millió forint jutna a fogyatékosokat képviselő szervezetekhez. Mi lett a sorsa ennek az indítványnak?

- Törvényjavaslatunkkal azt szerettük volna elérni, hogy a fogyatékossággal élőket és a nagycsaládosokat képviselő és segítő társadalmi szervezetek a tavalyi költségvetési összegen kívül még az inflációt követő 4,5 százalékos kiegészítést is kaphassanak. Sajnos, a törvényjavaslatot nem sikerült elfogadtatnunk az Országgyűlés költségvetési bizottságával. De a Pénzügyminisztérium jelenlévő képviselője megígérte, hogy valamilyen más módon megpróbálnak ebben a kérdésben segíteni. Én számon fogom ezt kérni rajta!

- A Fidesz-KDNP március végén-április elején az MVGYOSZ-ből tizenegy embert, látássérülteket és kísérőiket visz ki Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe. Mi a célja az utazásnak, mi lesz a program?

- Már a télen is meghívtunk autista, valamint siket és nagyothalló embereket Brüsszelbe, s most látás- és mozgássérültek lesznek a vendégeink. A látogatás lényege, hogy az Unióban dolgozó politikusaink figyelmét felhívjuk a fogyatékosok problémáira és arra, menynyi megoldatlan feladat van még hátra. Ezért is javasoltuk dr. Kósa Ádámot, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét az Európai Parlamentbe, aki felkészült emberként hitelesen dolgozhat az Európai Unió központjában a fogyatékossággal élőkért.

Garamvölgyi Annamária

Erősíteni akarom Szövetségünk országos ismertségét

Terveiről nyilatkozott Szabó Tiborné

Új alelnöke van Szabó Tiborné személyében a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének. Mint már hírül adtuk, a korábbi alelnök, dr. Nagy Sándor 2008. december 31-gyel megvált a pozíciójától és ezért a helyére új tisztségviselőt kellett választani.

Szabó Tiborné a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének vezetője. Mind egyesületi elnökként, mind az Országos Elnökség tagjaként elismerést vívott ki magának sorstársai körében. Folyamatosan tanúbizonyságát adja rátermettségének, a jó ügyek pártolásának, a Szövetségért érzett felelősségének. Nem ismeri azokat a szavakat, hogy "nem tudom megoldani", "nincs rá időm", hiszen fáradhatatlanul dolgozik a tagtársakért.

Az új alelnök készséggel válaszolt lapunk kérdéseire.

- Miből adódott a látássérültsége?

- Rövidlátóként születtem, amellyel megtanultam együtt élni. Majd retinaleválás és műtétek után kerültem rokkantsági nyugdíjba.

- Mikor választották meg egyesületi elnöknek? Mikor lett az Országos Elnökség tagja?

- 2004-ben, az egyesület önállósodásakor választottak meg a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete elnökének. 2005-től kapcsolódtam be az Országos Szövetség elnökségének munkájába.

- Az eltelt évekre visszatekintve, mit tart a legfontosabb eredménynek? Mit sikerült elérnie egyesületi vezetőként?

- Az egyesület tulajdonában lévő székházat teljesen felújítottuk és megteremtettük benne a működés feltételeit. Székhelyünkön 2004-től több képzést, kiscsoportos foglalkozást indítottunk el, melyek ma is rendszeresen működnek, ezek: Braille-oktatás, informatikai alapismeretek, önismereti és kommunikációs tréningek, életmód-vezetési tanácsadás, szervezett egészségügyi szűrések, stb. 2008-tól indítottuk el a Kreatív Formák Alapítvány munkatársaival közösen heti rendszerességgel az elemi rehabilitációs szolgáltatást, melynek keretében eddig tizenkét látássérülttel foglalkoztak szakemberek. Kialakítottuk a honlapunkat, és megfelelő kapcsolatot ápolunk a helyi médiával, így rendszeresen tájékoztatjuk a nyilvánosságot, a közvéleményt magunkról. Szakmai fórumokat rendeztünk a következő kiemelt témákban: egyhetes segédeszköz bemutató; látássérült gyermekek integrált oktatása; látássérültek képzőművészeti alkotásainak kiállítása kétévente; Látni a sötétben - 1 hónapos interaktív kiállítás; "Nem látva is látszani" - döntéshozói kerekasztal-konferencia az esélyegyenlőségről, a diszkriminációról; kistérségi körzeti csoportvezetőink képzése; háromnapos tréning, melyen a humánerőforrás kapacitásunk fejlesztése volt a cél. Külföldi szakmai együttműködéseket alakítottunk ki a romániai Nemlátók Reménysége Alapítvánnyal és a szlovákiai Vakok és Gyengénlátók Kerületi Központjával Kassán.

- Hány tagú egyesületet irányít? Kikre számíthat a munkája során elsősorban?

- Az egyesület tagsága több mint 1000 fő, az évek folyamán sajnos néhányan meghaltak, de újabb tagokat sikerült bevonni. A szakmai munka során elsődleges célom volt, hogy az irányítási munkához megfelelő csapatot szervezzek. Ezért az addigi egy irodavezető és egy adminisztrátor mellé további szakembereket alkalmaztunk: szociális munkást, pályázati referenst, valamint Braille-oktatót, kulturális szervezőt és irodai takarítót vettünk fel. Mint akkreditációs foglalkoztató, eredményesen törekedtünk arra, hogy elsősorban látási fogyatékosok számára teremtsünk munkavállalási lehetőséget.

- Mi volt a polgári foglalkozása, milyen iskolákat végzett?

- Közgazdasági végzettségemből adódóan csoportvezetőként a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság Gazdasági Igazgatóságán dolgoztam, s rendőrségi főtanácsosként mentem nyugdíjba. Fő területem az adó és a társadalombiztosítás volt. Egyetlen munkahelyemhez hűséges voltam 34 évig, ahol a munkámat elismerték.

- Az értekezleteken a hozzászólásaiból mindig a jóindulat, a segítőkészség, a megfontoltság tükröződik. Vajon miből adódik ez az életbölcsesség? Mindig nyugodtnak látszik, pedig Önt is érik negatív hatások. Hogyan tud védekezni ezek ellen?

- Az életbölcsességem valószínűleg a kellő élettapasztalatom eredménye, s alapvetően is nyugodt a természetem. De az alaptalan vádaskodás és a rosszindulat, a másik ember ellehetetlenítése ki tud hozni a sodromból. Főként akkor bosszankodom, amikor nem a megoldást keresik egy problémára, hanem mindig a kifogásokat, hogy miért nem lehet megoldani.

- Az MVGYOSZ alelnökeként mit szeretne elérni, mik a céljai?

- Folytatni kívánom elődöm, dr. Nagy Sándor elismerésre méltó munkáját, melyet a látássérültek érdekében végzett. Szakmai tevékenysége, tapasztalatai hozzájárultak az országos szervezetünk pozitív társadalmi megítéléséhez. Szeretném erősíteni a Szövetség létjogosultságát, országos elismertségét és elősegíteni a látássérültek érdekében kiharcolt vívmányok (szociális ellátások, kedvezmények, stb.) fenntartását is. Minden olyan fórumon szeretnék részt venni, ahol a társadalmi párbeszéd, az értelmes kommunikáció eszközével segíthetem az érdekvédelmi munkát, a társadalomban még meglévő előítéletek megváltozását a látássérültekkel kapcsolatosan. A Szövetség munkáját abban az irányban kívánom segíteni, hogy a megyei tagegyesületek további bizalommal forduljanak az országos szervezethez.

- Szabadidejét mivel tölti, van-e valamilyen hobbija?

- A szabadidő az a kategória, amelyből a legkevesebbel rendelkezem, de amennyi marad, azt próbálom intenzíven felhasználni. Elsősorban a családommal töltöm, de szívesen megyek színházba a baráti társaságommal. Hobbim pedig az utazás, minden évben körültekintően tervezem meg az úti célt.

- Beszélne-e a családjáról, a gyerekeiről, az unokáiról?

- Két felnőtt gyermekem van, akik becsületes, mély érzésű emberekké váltak és akikre büszke vagyok. Két gyönyörűséges lányunokával ajándékoztak meg, akik a legcsodálatosabbak a világon. Ez természetesen egy büszke nagyi véleménye, de igaz.

Garamvölgyi Annamária

Túl nagy árat fizettettek vele egykor a felnőttek

Pezsgőbb életet akar a megyében

Szűkszavú, megfontolt fiatal hölgy Sztakó Krisztina, a Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke. Olyan, akinek, pestiesen szólva, nehéz a szavába vágni. Ritkán mond csak véleményt, de akkor érdemes ráfigyelni.

Krisztina tagja a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnökségének is. A tanácskozások után mindig siet haza, hiszen hosszú órákat utazik, mire lakóhelyére, Szakmárra hazaér. Kérésünkre mesélt a gyermekkoráról, s arról, hogyan veszítette el véglegesen a látását.

"Kalocsán születtem. Fejlődési rendellenességgel jöttem a világra, mert az átlagosnál kisebb a szembogaram és más elváltozást is felfedeztek a szememen. Aztán a látásom a csecsemőkoromtól fogva fokozatosan javult. Minden orvos azzal bíztatott, hogy 18 éves korom után, amikor már nem fejlődik a szem, műtéttel, szaruhártya átültetéssel javítani lehet rajta. Tanulmányaimat a Vakok Általános Iskolájában kezdtem, de negyedikes koromban felajánlották, hogy menjek a gyengénlátók iskolájába, mert én nem aliglátó, hanem gyengénlátó vagyok már. Tényleg sokat fejlődött a látásom. Köszönhető ez Szilágyi Vera néninek, aki nagyon sokat foglalkozott velem és mindent megtett azért, hogy javuljon a látásképességem. Az olvasáshoz 16-os távcsőszemüvegem volt, amit másodikos koromban kaptam és ötödikes koromra a 8-assal is tudtam olvasni."

Krisztina, mint mondta, meglehetősen aktív kislány volt. Minden érdekelte, s nagyon szerette a matematikát és az irodalmat.

"Ez már magában is ellentmondásos, de az életemet végigkísérik az ellentmondások. Mert ugyanúgy jártam szavaló-, mint matematika versenyekre. Ugyanúgy sportoltam, mint ahogy kedvenc időtöltésemnek, az olvasásnak hódoltam. Nagyon szerettem sportolni. Talán azért, mert fiatalabb voltam, mint a többiek, de célul tűztem ki, hogy ugyanazokat az eredményeket fogom elérni. Ezért mindent meg is tettem. 1993-ban így juthattam ki Németországba, Münchenbe egy nemzetközi atlétika versenyre. Én lettem a csapat meglepetés embere, 3 aranyérmet sikerült hazahozni futás, távolugrás és kislabda hajítás sportágakban. Ekkor azonban már nem volt minden rendben velem. Elértem, amit akartam, de mégsem tudtam igazán örülni. Éreztem, hogy túl nagy árat kell fizetnem mindenért. A verseny novemberben volt és kb. 2 héttel előtte, egy reggel arra ébredtem, hogy homályosan látok, mintha egy könnycseppen keresztül szemlélnék mindent. Próbáltam becsukni és kinyitni a szemem, de nem javult a helyzet. Szóltam az edzőmnek, de ő is csak annyit mondott, hogy majd elmúlik. Semmilyen más tünet nem jelentkezett, viszont állandóan, hol tompán, hol erősen, fájt a fejem. Jártam szemésznél az iskolában, Baján, de sehol nem csináltak semmit. Én meg sajnos 13 évesen nem voltam még elég okos ahhoz, hogy megmondjam, mit lehetne vagy kellene tenni. Bíztam a felnőttekben, hogy ők jobban értenek ehhez, elvégre mégiscsak egy speciális iskolába járok, és szemésznél is voltam. Nem történt semmi, csak egyre inkább romlott a látásom. A versenyen, emlékszem, már nem láttam a futópályán a csíkokat, nem tudtam érzékelni, hogy áthaladtam-e a célvonalon vagy sem. Semmi nem volt olyan, mint rég. De az élet ment tovább és én a tanulásra koncentráltam leginkább. Aztán februárban bekerültem két hétre Bajára a kórházba, mert rájöttek, hogy zöldhályog keletkezett a szememen. Műteni akarták, de aztán erre nem került sor."

Akkor ébredt a tudatára annak, hogy megvakult. Mégpedig egy esztendőre. Aztán felfedezte, hogy fényt és színeket közelről lát. Természetesen a sportolásnak, az atlétikának vége szakadt.

"Megfogadtam, hogy egy métert sem fogok futni, ha nem muszáj és ezt a mai napig be is tartom. Elkezdtem úszni, goalballozni, cselgáncsozni, de mindet abba kellett hagyni, mert a legkisebb megerőltetéstől, edzéstől elkezdett fájni a fejem és a szemem. Síelni is elkezdtem, ez viszonylag nem megterhelő és amíg lehetőségem volt rá, addig folytattam. Ma azonban már semmilyen sportot nem űzök a szobabiciklin és a hulahoppkarikázáson kívül. Nagyon nehezen dolgoztam fel, hogy elvesztettem a látásom, mert addig amatőr módon festegettem is. Első lendülettel elégettem egyenként minden képemet. Akkor úgy éreztem, hogy ezt kell tennem. Nekem tragédia volt a látásom elvesztése, főleg azért, mert hatalmasat csalódtam a felnőttekben. Igyekeztem minél előbb felnőtt lenni, nem találtam meg a kortársaimmal a hangot. Az óvodában azért csúfoltak, mert vak voltam, az iskolában meg eléggé láttam és nem élveztem azokat a játékokat, amik úgymond vakosak voltak. Ezért inkább színeztem a kifestőkönyveimet, rajzoltam, de leginkább a könyvek világába menekültem. Aztán amikor megvakultam, kiderült, hogy az edzőm tisztában volt vele, hogy én nem sportolhattam volna, mert akkor biztos, hogy rövid időn belül elvesztem a látásom. Lehet, hogy ez sport nélkül is bekövetkezett volna, de a sport mellett biztosan. Erről ő tudott, csak éppen nekem elfelejtett szólni. Nekem ő volt a példaképem és óriásit csalódtam benne. Aztán ott volt a többi tanár. Egy speciális iskolában a szemük előtt vakultam meg és omlottam össze, de ők ezt nem hitték el és hogy bizonyosságot szerezzenek, folyamatosan teszteltek. Az egyik a lábát tette ki, vajon látom-e vagy hasra esek benne; a másik megállt előttem: kikerülöm-e vagy nekimegyek. És féltem a gyerekektől, mert ők sokkal magabiztosabbá váltak, én meg szerencsétlennek éreztem magam, mert a hangok világában nem tudtam eligazodni."

Mindent újra kellett tanulnia. Nem tudta, hogyan egyen késsel, villával, hogyan kell vizet tölteni a pohárba és hogyan lehet úgy járni-kelni, hogy ne menjen neki senkinek és semminek.

"Nagyjából egy évig tartott, mire összeszedtem magam. De akkor már nem akartam felnőtt lenni. Nem találtam a helyem a családomban, talán a szüleim még nálam is jobban el voltak keseredve.

Úgy éreztem, hogy egyedül maradtam és senki nincs, aki segítene nekem továbblépni. Megfogadtam, hogy soha többet nem fogok csalódni senkiben és nem hagyom, hogy bárki is felhasználjon a saját karrierjének építése érdekében. Néhány kivétellel úgy érzem, sikerült is ezt betartanom. Négy évvel ezelőtt kezdtem érzékelni, hogy a jobbszememen is eltűnik a színlátás, majd ezt követően a fénylátás is. Ma már csak az erős fényváltozást érzékelem, de azt sem mindig. Most már úgy érzem, elfogadtam, hogy vak vagyok. Nem szégyellem, nem feszélyez, nem okoz belső feszültséget. Kellett hozzá 15 év, de legalább sikerült megtanulni együtt élni ezzel a helyzettel. Nem mondom, hogy nem szeretnék látni, de ha kívánhatnék valamit, már nem feltétlenül ez lenne az egyetlen és első kívánságom."

Krisztina életét szinte végigkísérte a látássérültekkel való foglalkozás. A megyei szervezetnél részt vett az ifjúsági találkozókon és a háromnapos kirándulásokon. Ekkor már felvetődött, hogy át kell alakítani a MVGYOSZ szerkezetét, majd pályázniuk kell a megyei szervezeteknek is.

"Sokat beszélgettünk erről akkoriban a megyei titkárral, Kovács Jánosnéval és ő érdeklődött, lenne-e kedvem bekapcsolódni a szervezet életébe. Nem mondtam nemet. Úgy gondoltam, majd befejezem az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-politológia szakát és legalább lesz munkám. Csakhogy az események felgyorsultak és én még javában az egyetem padsorait koptattam, mikor 2004-ben megválasztottak elnöknek Bács-Kiskun megyében. Elmondhatom, hogy Mártika segítségével szinte az ölembe pottyant egy pozíció, amiről nem sokat tudtam. Igyekeztem úgy tekinteni, hogy bizalmat kaptam és egy lehetőséget, s kötelességem ennek a lehető legjobban megfelelni és minden erőmmel, energiámmal, tudásommal azért dolgozni, hogy a megyében élő látássérültek sorsa javuljon. Sajnos nem minden valósult meg abból, amit elterveztem. Négy munkatársam közül három látássérült. Igyekszünk mindent megtenni, hogy aki hozzánk fordul, a problémájára megoldást találjon."

Mindig voltak a háttérben olyan emberek, akik segítették a munkáját. A vakok iskolájában egy évig tanulta a fehérbottal való közlekedést.

"Azt hiszem, az önállóságomat a hatalmas akaraterőmnek és a konokságomnak köszönhetem. Mindig olyan akartam lenni, mint a többi ép ember, még ha ez teljesen soha nem is lesz lehetséges. Ugyanúgy egyedül akartam elvégezni mindazt, amit a látó kortársaim. Mindent elkövettem azért, hogy a vakságom semmiben ne legyen akadály a mindennapokban. Próbálok úgy érvényesülni, hogy másokon ne gázoljak keresztül, ugyanakkor maximalista vagyok magammal szemben és rengeteget gondolkodom, mielőtt döntésre jutnék. Nagyon sokat köszönhetek azoknak, akik támogatnak és azoknak is, akik kritizálnak. Nehezen viselem a kritikát, de azért utólag mindig megfontolom, amit mondanak és sokszor igazuk is van. Igyekszem az ellenvéleményeket is meghallani és átgondolni, ha pedig úgy adódik, nem szégyellem megmondani, hogy "bizony, igazad van!" és megfogadni az építő jellegű tanácsokat."

Sztakó Krisztina már azt is sikernek tartja, hogy a nehéz gazdasági-pénzügyi körülmények között fenn tudtak maradni és fejlődtek is. Sikerült tartalékot képezniük, így ha például az MVGYOSZ-tól késne is a működésre költhető pénzforrás, nem válik megoldhatatlanná a számláik kiegyenlítése vagy az irodavezető munkabérének kifizetése.

"Eredménynek tekinthető az is, hogy jelenleg 11 gyógyszerforgalmazóval állunk kapcsolatban és koordináljuk a gyógyszerdobozokon megjelenő Braille-feliratokat. 2007-ben akkreditáltattuk egyesületünket és tavaly óta már nőtt munkavállalóink száma is. Fontosnak tartom, hogy minél több látássérültet tudjunk foglalkoztatni. Arra törekszünk, hogy aki hozzánk kerül, olyan munkahelye legyen, ahol tapasztalatot szerez, gyarapszik a tudása és rövid időn belül motivációt érez ahhoz, hogy továbblépjen és a nyílt munkaerőpiacon keressen állást. Így újabb látássérült tud dolgozni és egyfajta körforgás alakulhat ki. Nem könnyű, ismerve a tagjainkat, akik dolgoznának, de inkább távmunkában, otthon és egyáltalán nincs kedvük ahhoz, hogy egy munkahelyre bejárjanak. Büszke vagyok arra is, hogy egy 78 éves nénit tavaly nyáron sikerült megtanítani a Braille-írásra és azóta lelkesen meséli, hogy pontírásban olvassa a meséket a dédunokáknak!"

A Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének jelenleg 550 tagja van. A tagság rövidesen újra elnököt választ.

"Ha újra bizalmat kapnék, szeretnék egy kicsit pezsgőbb életet, mind Kecskeméten, mind a megyei városokban; szeretnék lehetőséget teremteni minél több látássérültnek, hogy számítógéphez, internethez jusson és kapcsolatokat építsen. Miért nem személyeset? Mert megyénkben nagyon sok a kis falu, tanya és kisváros. Vonat szinte alig jár a területen, általában mindenki busszal közlekedik. Van olyan pontja a megyénknek, amelyet nem lehet úgy megközelíteni Kecskemétről, hogy egy nap alatt oda-vissza eljussunk. Kecskemét környékét kivéve egyáltalán nincsenek munkahelyek! A legtöbb embernek az is gondot okoz, hogyan élje túl a mindennapokat. Fontos és nagy feladat, hogy népszerűsítsük egyesületünket és eljussunk minden emberhez, aki látássérült. Próbálunk a jövőben is egy-egy városban helyi programokat szervezni. Próbálunk haladni a korral és interneten keresztül megvalósítani különféle oktatásokat. Ehhez azonban nekünk is fel kell szerelni számítógépparkunkat és fejlődnünk kell. A legfontosabbnak azonban mégis azt tartom, hogy egyénileg tudjunk segíteni azoknak, akik megkeresnek bennünket, hiszen kinek erre, kinek arra van szüksége."

A fiatal egyesületi elnök tele van tervekkel és ahogy ismerjük őt, meg is valósítja azokat.

"Befejeztem az egyetemet, már csak a diplomamunka megírása van hátra. Közben elvégeztem egy számítógép-kezelői tanfolyamot. Most is tanulok, októberig gyógymasszőr tanfolyamra járok. Április közepén kezdem a rehabilitációs mentori tanfolyamot, ami egyhónapos. Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni. Mivel rengeteget utazom, egyszerűen nincs szabadidőm! Vagyis van: a buszon! Egy-egy napom úgy néz ki, hogy reggel legkésőbb 7-kor elindulok és 5-nél előbb nem érek haza. De ha kora délelőtt van valami dolgom az egyesületnél, akkor már hajnali 4 órakor kelek és 5-kor vár a busz! Estére már fáradtnak érzem magam ahhoz, hogy bármit is csináljak. Nagyon szeretek olvasni, barátkozni és kapcsolatokat teremteni, úgyhogy akármerre is utazom, nincs olyan falu, város, ahol ne találnék ismerősre."

Otthon pedig várják az elektronikus levelek és a könyvek, amelyeket be kell szkennelni, hogy mások is elolvashassák. Már 2008 májusában elköltözött Szakmárban a szülői házból. No nem messze, mindössze 300 méterre, de mégis csak a magáéba!

"Otthon a főzés kivételével mindent nekem kell megcsinálni. Anyu még főz nekem, ám általában az ebédet Kecskeméten költöm el. A kerti munkákban nagyon sokat segít apukám. Vannak gyümölcsfáink és veteményezünk is. A kert végében pedig van egy nagyobb füves terület, amit a birkák szoktak karbantartani! A szüleimnek is szoktam segíteni. Sajnos, mostanában nem jut elég időm rájuk."

Garamvölgyi Annamária

Az állandó társaságot a Retriever Artúr jelenti

Regényekbe illő életút megörökítője

Ha betoppan az ózdi Látássérültek Klubjába, Orbán Piroskáról jó néhányan tudják, hogy mostanában könyvek írásával tölti idejét. Lakásának nagyszobájában beszélgettünk, ahol egy kis borjú nagyságú kutya hevert mellettünk a szőnyegen.

- Az elmúlt négy esztendő során tíz könyvet írtam - válaszolja a kérdésemre. - Rögtön hozzáteszem: ez éppen nem tett jót a romló látásomnak, pedig gyakran cserélgetem a szemüveget.

- Honnan meríti a témát?

- Tapasztalataimból. Munkám során mindig emberek problémás ügyeit intéztem. Ebből adódóan sok pozitív és negatív élményt szereztem, akár akartam, akár nem. A kirívó eseteket igyekszem valósághűen megírni. A jó és rossz, kellemes és kellemetlen helyzeteket formálom meg. Mindezt hetven százalékban igaz történetekkel, és harminc százalékban képzelt szereplőkkel. Viszonylag könnyen és gyorsan tudom gondolataimat lejegyezni. Bízom abban, hogy néhány regényem egyszer kiadásra kerülhet, s ezáltal a műveim tartalmát az olvasni szerető emberek sokasága is megismerheti. Ha eljön annak az ideje, márpedig eljön, "ott fenn" az apámnak elmesélem, hogy amit életében nem sikerült megtennie a Földön, azt én könyveimben leírtam.

- Megtudhatnék egy kis önéletrajzi részletet is?

- Egy paraszt család harmadik gyermekeként láttam meg a napvilágot, egy Kecskeméthez tartozó tanyán, 1938. július 26-án, az oroszlán jegyében. Ma is őrzöm a tanyánk emlékét. Az állatok, a föld és különösen a lovak szeretete ma is él bennem. Jelenleg már csak egy állatot, ezt a Retriever Artúr nevű kutyámat simogathatom meg. Az Alföld az én világom. Ott vannak a gyökereim.

Édesanyám a háztartást vezette, de amikor már lehetősége volt rá, szakácsként helyezkedett el. Édesapám gazdálkodó volt. Neki köszönhetem, hogy megtanított élni, dolgozni, a hazát szeretni. A tanyán is remek tanítóim voltak. A tanyai iskola már régen nincs meg, pedig nagyszerű volt. A pedagógusai remek emberek voltak. Csak később tudtam meg, hogy mindegyikük méltó akart lenni az őseihez. Lieb Hedvig például Munkácsy Mihály festőművész rokona volt. Ma is emlékszem Hédike sötét Munkácsy-képeire, amik ott akkor nekem kevésbé tetszettek. Természetesen ma már mindezt másképp látom. Vécsey Jenő az aradi vértanú rokona volt. Guút Iván egy kecskeméti dinasztia nagyszerű gyermeke volt. Gábris Otília a tiszántúli nagynevű Gábris család leszármazottja. Ezektől az emberektől lehetett tanulni. Nekik köszönhetem, hogy rám ragadt az irodalom szeretete.

- Milyen volt a földművesek élete akkortájt?

- Az 1950-es évek a parasztemberek világát megtépázták. Apámat a saját és a bérelt földjéről elüldözték. Ekkor Kecskemétre költöztünk és szinte gyermekfejjel férjhez kellett mennem, mert a megélhetésünk alapja csupán egy Rózsi nevű tehén teje volt. Apám egyszer csak fafaragásra adta a fejét. Idővel egészen jól elsajátította a fafaragás művészetét. A '80-as években tehetségét naiv fafaragóművészként II. díjjal jutalmazta a Művelődésügyi Minisztérium. Időskorára a remekműveivel kiállításról kiállításra járt és hála Istennek, nyolcvanévesen némileg elégtételt kapott a művei által az élettől. Fából kifaragta a tanyát, ahol éltünk, egy négylovas hintót, több hortobágyi marhát és birkát, egy juhnyájat pásztorral, és szinte felsorolhatatlan az alkotásainak a száma. A régi emlékek, az apám munkássága, a föld, az állatok szeretete könyv formájában jött elő gondolataimban. Kislány koromban nem tudtam, hogy miért születik Tulipán nevű kiscsikó nálunk a tanyán többször is. Csak nyugdíjas korban jöttem rá, hogy a közeli szilvásváradi ménesben a Tulipán nevű kancának az utódai voltak. Mind a mai napig ez a vérvonal van tenyésztve. Így lett az első könyvem címe Tulipán. Apám nagyszerű lovának neve és élete szerepel ebben a regényemben. Lovaink nevét a mai napig nem felejtettem el és nem is szeretném. Nagyon kedvesek nekem, ezért felsorolom: Tulipán, Szellő, Vihar, Pajtás, Tünde, Remény, Vilma, Bandi és Mefisztó.

- Mikor került Észak-Magyarországra?

- 1965-ben. A férjemet ugyanis, aki mezőgazdasági szakmérnök volt, egy Ózdhoz közeli kis községbe, Hangonyba helyezték. A faluban nagy szeretettel fogadtak bennünket. Tizenhét évet dolgoztunk itt a Zöldmező Termelőszövetkezetben. Férjem 1992-ben elment abba a világba, ahol reményeink szerint mindenkit várnak. Én pedig ózdi lakos lettem. 1995-ben kerültem nyugállományba.

- A testvérei hol élnek?

- Mindkét nővérem Kecskeméten él a családjával. Időnként meglátogatom őket.

- És a gyermekei mit csinálnak?

- Aranka lányom nővér az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban. Van egy kislánya. Erzsébet lányom Őrbottyánban él a férjével és gyerekével. Férjének eredeti foglalkozása tanár, de jelenleg szinkronszínész Budapesten. Gábor fiam húsz éve Franciaországban él, erdész. Felesége magyartanárnő. Három fiuk van. A menyemnek az édesapja magyar konzul Spanyolországban.

- Tudom, hogy ön az idejének nagy részét a vers- és regényírással tölti. De ha mégis kimozdul otthonról, szokott menni moziba, színházba?

- Ezek közül egyikbe sem. Néha elmegyek egy-egy civil szervezet rendezvényére. Legutóbb a Látássérültek Klubjában és a Szívbetegek Klubjában voltam. Ami rendszeres az egész életemben, az a kutyasétáltatás. Ha esik, ha fúj, ha kedvem tartja, ha nem, ezt meg kell tenni. Meg is teszem!

Kerékgyártó Mihály

A lakások foglyai

Azon kevés sorstársnak, akik nem ismernék, elmondjuk, hogy Varró Gusztáv Székesfehérváron élő, 87 éves látássérült ember. Az iránta érzett tisztelet és szeretet késztet bennünket arra, hogy a gondolatait jelenlegi és következő lapszámainkban közöljük. (A szerk.)

Foglyok. Nem a vadászok zsákmányairól, sem pedig a büntetésüket töltő elítéltekről, hanem Marikákról, Katikákról, Ibolyákról és a többi sorstársaimról szólok, akiknek a nevét itt most nem sorolom fel. Róluk, a vak sorstársaimról és elsősorban is a vak asszonyokról írok, akik vakon látják el háztartási feladataikat. Sütnek, főznek, takarítanak, mint a látó asszonyok, és ha befejezik ezt a sokrétű kötelezettségüket, leülnek a négy fal között és várják, hogy valaki szóljon hozzájuk. Ülnek, mint a foglyok a cellában. A különbség csupán az, hogy ha van kísérőjük, akkor kimozdulhatnak a fogságukból. Kapnak ugyan kísérőt, ha előre igénylik, de nem annyiszor, ahányszor szükségük lenne rá és akkor is csak rövid időre, mert a kísérőt már egy másik sorstárs várja.

Valamikor, amikor még kevesebb volt a jól fizetett, emberi jogokat képviselő állami tisztviselő, semmi akadálya nem volt annak, hogy megszervezzem a hírláncot. Ez abból állt, hogy megállapítottuk: a fehérvári sorstársak közül kik rendelkeznek vonalas telefonnal. (Akkor még ritkaságszámba ment a mobilozás.) Őket levélben megkerestük és megkérdeztük tőlük, hogy bizonyos sürgős esetekben hajlandók lennének-e a közelükben lakó sorstársak részére üzenetet továbbítani. Leveleinkre a hatvan sorstárs közül huszonöt vállalta ezt a felkérést. Mi ebből a huszonötből 10-15 perc alatt eljutottunk további 90-100 sorstárshoz. Volt, aki csak 2-3 sorstárs értesítésére kapott felkérést, de a többség 4-5 címet is vállalt, mert közelebb laktak egymáshoz, sőt voltak közöttük lakásszomszédok is.

Ezt a korábban jól bevált gyakorlatot ma nem lehet folytatni. Ugyanis az emberi jogok védelme nem teszi lehetővé, hogy megkaphassam egyesületünk tagnévsorát, s a korábbiakhoz hasonlóan egy felmérést végezhessek, hogy kik vállalkoznának hírtovábbításra, ugyanis a tagnyilvántartást titkosan kell kezelni.

Tisztelt emberi jogokat védők! Miért nem tudhatom meg, hogy egyesületemnek kik a tagjai és miért nem kérdezhetem meg őket, hogy vállalnák-e egyesületi hírek továbbítását? A 90-es években az MVGYOSZ ezt a Fejér megyei gyakorlatot példaképpen állította a többi szervezet elé.

Szegény "fogoly" asszonytársaink bizonyára örömmel fogadnák, ha az egyesületük - még ha áttételesen is - szinte folyamatos kapcsolatot tarthatna fenn velük. Itt, Fehérváron, a tagságnak a felével, ha csak 25 sorstárs vállalna is hírtovábbító feladatot.

Talán még a kísérőszolgálatot is pótolná némileg - bár az nem nélkülözhető -, hogy tudnánk egymásról, esetleg megbeszélhetnénk egymás gondját-baját és talán még közös programokat is szervezhetnének a maguk számára.

Tudom, a vakság, a háztartás vezetése, a család többi gondjai nem szűnnének meg a hírlánc beindításával, de valamennyit könnyíthetnénk száz vagy még több sorstársunk gondjain.

Varró Gusztáv

Ünnepi műsor az írónő tiszteletére

Könyvbemutató Felsőgallán

Miként arról már hírt adtunk, Hajnal Sándor személyében szóvivője van a Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének. Hajnal Sándor sorstársunk az egyesület lelkiismeretes krónikásaként rendszeresen tudósítja a Vakok Világát a náluk történt fontosabb eseményekről.

Legutóbb arról a könyvbemutatóról írt, amelyet Takácsné Csente Juliánna 18. könyvének megjelenése alkalmából rendeztek a felsőgallai kultúrházban. "Felsőgalla az én hazám" a képekkel illusztrált könyv címe, és természetesen a felsőgallai emberek életét ábrázolja. Az ünnepi eseményen az írónőt köszöntő műsorban felléptek a Széchenyi énekkar, a nyugdíjasklub, Pordán József és diákjai, s jelen volt Fenyvesi Béla képviselő és Tatabánya vezetői közül Bereznai Csaba is.

A szép számú érdeklődő kérdéseire válaszolva Takácsné Csente Juliánna beszélt a pályafutásáról, egyebek között arról a negyven évről is, amelyet a tatabányai kórházban dolgozott végig. A most bemutatott könyve is Tatabánya egyik városrészéről szól, miként az ezt megelőző kettő is. Mint kiderült, már dolgozik egy másik tatabányai városrészt bemutató könyvén is. Az írónő az idén kapta meg a "Tatabánya Kultúrájáért" kitüntetést, miként arról lapunk márciusi számában már hírt adtunk. A tatabányai látássérült emberek joggal büszkék sorstársukra, Takácsné Csente Juliánna írónőre és versmondóra.

Cs. S.

A túlsúly és az elhízás betegségei

Az emberiség sokáig a gömbölyded csecsemőt, a jó húsban lévő felnőttet tekintette egészségesnek. Ma már pontosan tudjuk, hogy ez a felfogás téves volt. A tudomány igazolta, hogy nagyon sok betegség éppen a túlsúly és az elhízás következménye. Mielőtt konkrétabban is szemügyre vennénk ezeket a kórokat, tisztázzunk néhány alapvető fogalmat.

Mi a túlsúly és mi az elhízás?

Mindenki saját maga is kiszámíthatja a testtömeg indexét. Példaként álljon itt: egy 80 kilogramm súlyú, 170 cm magas ember esetében úgy kapjuk meg a testtömeg indexet, hogy a súlyt (80 kg) elosztjuk a testmagasság 1,7 négyzetével, azaz 2,89-el. A kapott érték 27,7. Amennyiben 25-30 közé esik ez a mutató, akkor túlsúlyról beszélhetünk, ha pedig 30 fölött van, akkor elhízásról.

A normál súly pedig a következő képletből számítható ki: testmagasságból cm-ben levonunk 100-at = normál súly.

Riasztó tény, hogy ma Magyarországon a lakosság 40%-a túlsúlyos, 20%-a pedig elhízott. Az is aggasztó, hogy a gyermekek és a fiatal felnőttek körében is egyre több a túlsúlyos és az elhízott. Számos okra visszavezethető ez a jelenség, de leginkább az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód a felelős. Nem árt, ha tudjuk: a mozgás által leadott kilók kizárólag a zsírszövetből származnak! Továbbá a rendszeres mozgás fokozza az alapanyag cserét, javítja a szervezet általános egészségi állapotát, különösen jó hatással van a keringésre és a légzésre. Javasolt mindenkinek, hogy hetente 3-5 alkalommal átlag 20 percet fordítson mozgásra. Ez lehet egy-egy kellemes séta, de bármilyen sport is.

Az elhízottak kockázati tényezői:

Az elhízott emberek körében gyakori a zsíros máj, az epekő, a reflux. Sűrűbben fordulnak elő mozgásszervi betegségek is, melyek elsősorban a térdet, a csípőt, a gerincet érintik. Ugyanakkor sokkal több közöttük a lúdtalpas is. A légzőszervek terén a vizsgálatok azt igazolták, hogy az elhízottak különféle alvászavarokban szenvednek. A depresszió is gyakoribb az elhízott emberek körében.

Mi várható a túlsúly és az elhízás kezelésétől?

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás jelenti a megoldást. Ajánlott naponta 4-5-ször étkezni, ügyelve arra, hogy kevés szénhidrátot (tésztafélék, édesség) és zsiradékot fogyasszunk. A zöldségek és a gyümölcsök, a sovány húsok és a tejtermékek viszont beépíthetők az étrendünkbe.

Kerüljük a ma divatos gyors ételek fogyasztását, mert észrevétlenül is elhízunk tőlük!

A fent leírtak figyelembe vételével megelőzhetjük korunk két népbetegségét, a túlsúly és az elhízás szövődményeként kialakuló magas vérnyomást és a cukorbetegséget.

Bartha Zsuzsanna

Vásárlás a segédeszközboltban

A Segédeszközboltban megtalálják azokat a speciális használati tárgyakat, gyógyászati segédeszközöket, kiadványokat és szoftvereket, melyek a látássérültek mindennapi életét könnyebbé teszik.

Az üzlet címe: 1146 Budapest, Hermina út 47. Telefon: 384-84-40/122.

Nyitva tartás: kedden és csütörtökön 10:00-12:00 és 12:30-17:30, pénteken 8:30-12:00

Az írásban megrendelt árut postai utánvéttel tudjuk elküldeni. Természetes személy tagok esetén kérjük, hogy a megrendelésben a tagsági igazolvány számát feltüntetni szíveskedjenek.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a listában szereplő árak és készletek változhatnak, ezért megrendelés előtt érdeklődjenek!

Változások következtek be az árak tekintetében is. A kedvezményes tagi árak kizárólag az MVGYOSZ tagegyesületeire, tagegyesületeinek természetes személy tagjaira, valamint az MVGYOSZ természetes személy tagjaira vonatkoznak.

A tagi kedvezmény igénybevételének feltétele:

- természetes személyek esetén a tagsági díj tárgyévre történt befizetésének igazolása a tagsági könyv helyszíni bemutatásával, postai megrendelés esetén az egyesülete által kiállított igazolással, vagy a tagkönyv fénymásolatával. Természetes személy tagok esetében kedvezményes áron a segédeszközökből alkalmanként maximum 1-1 db vásárolható.

- tagegyesületek esetén az egyesület hiteles nyilatkozata, hogy a beszerezni kívánt segédeszközök költségét nem az MVGYOSZ-től leosztott költségvetési támogatásból, illetve SZJA 1%-os támogatásból, illetőleg nem egyéb pályázati támogatásból fedezik (a nyilatkozat ezen oldalról letölthető). Az egyesület kötelezettséget vállal arra, hogy az eszközt saját tulajdonában tartja, azt más szervezet számára semmilyen formában tovább nem adja és azt kizárólag az alapszabályában meghatározott célok megvalósításának elősegítésére használja. Egyéb esetben a segédeszközöket tagegyesületeink részére is a közületekre vonatkozó áron tudjuk biztosítani.

Emellett tájékoztatjuk Önöket, hogy a látássérült magánszemélyek zökkenőmentes kiszolgálása érdekében tagegyesületeinket, közületeket, intézményeket, stb. kizárólag előre egyeztetett időpontban tudunk kiszolgálni. Időpont egyeztetés végett kérjük, vegyék fel a kapcsolatot Sziládi Zsuzsannával a 384-8440/122 telefonszámon, vagy a rendeles@mvgyosz.hu e-mail címen.

Amennyiben csak Braille-kiadványt rendelnek, kérjük, hogy az árát előre küldjék el, mivel ezek postai szállítása díjmentes. Kérjük, hogy a pénzesutalványra olvashatóan írják rá nevüket és pontos lakcímüket irányítószámmal; a hátoldalon pedig tüntessék fel a megrendelt áru nevét.

Keresztény nevelők klubja

Tisztelt tanítók, tanárok, tanárképző főiskolai hallgatók, anyukák, apukák és nagyszülők!

Baráti kört szeretnének létrehozni olyan, gyermekekkel foglalkozó nevelők, akik felelősséget éreznek a rájuk bízott fiatalok keresztény, lelki neveléséért és önmaguk alkalmassá válásáért.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a szervező: Flogny Piroska pedagógusnő.

E-mail: flogny.piroska@hotmail.com

A foglalkozások kéthetente hétfőn 18-tól 20 óráig tartatnak.

Helyszín: Budapest VI. Benczúr u. 9.

Program: Április 6. Mit tanít a Biblia a munkára nevelésről? Április 20. Hogyan sáfárkodjunk az idővel?

A keresztény nevelők klubja felekezet semleges. Tagja lehet minden pedagógus és más nevelő (szülő, nagyszülő), aki kereszténynek vallja magát és a missziós parancs alapján gyermekei erkölcsi neveléséért felelősséget érez.

Célunk, hogy segítséget nyújtsunk abban, miként tudjuk a"hétköznapok tudományát" Isten igéjével párosítani, és egy-egy "mustármag" elhintésével a gyermekek figyelmét a keresztény élet alapját jelentő Biblia felé fordítani.

A foglalkozások két részből állnak: bibliai előadásokat hallgatunk meg és pedagógiai műhelymunkát végzünk a téma gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről. A foglalkozásokon a témákhoz vásárolhatók könyvek, CD-k, kazetták, DVD-k.

Szeretettel várunk minden fővárosi és környéki érdeklődőt.

A részvétel ingyenes.

Öt ország kilenc városa összefogott

Idősbarát projekt Európában

Újbuda önkormányzatának vezetésével Európa egyik legfontosabb társadalmi problémájának megoldására fogott össze kilenc európai város és szervezet. Mint ahogyan arról szerkesztőségünket is tájékoztatták, a cél, hogy olyan ajánlásokat fogalmazzanak meg, amelyek Európa szerte javítják az idős emberek életkörülményeit.

Európa társadalma rohamosan öregszik, egyre több az olyan európai polgár, aki már kivonult a munka világából, de aktív, teljes életet szeretne élni, részt kíván venni a társadalom életében, a közéletben. A Q-AGEING projekt keretében a részt vevő önkormányzatok és kutatóközpontok a hároméves közös munka eredményeképpen arra keresik a választ, hogy milyen megoldásokkal lehet biztosítani a minőségi időskort ezen polgárok számára.

Az együttműködésben résztvevők:

1. Újbuda Önkormányzata - vezető partner, Magyarország

2. Maribor Önkormányzata, Szlovénia

3. Slovenska Bistrica Önkormányzata, Szlovénia

4. Közgazdasági Intézet, Maribor - Humán Erőforrás Fejlesztési Központ, Szlovénia

5. Treviso Tartomány, Olaszország

6. Genova Önkormányzata, Olaszország

7. Nemzeti Egészségügyi Kutató Intézet, Olaszország

8. Sopot Önkormányzata, Lengyelország

9. Civil Társadalom Fejlesztési Központ, Freiburg, Németország

Mind az öt ország kilenc szervezete rendelkezik saját programmal, amely arra irányul, hogy a saját településük egyre népesebb 60 év feletti lakosságának jobb szolgáltatásokat, megfelelőbb ellátásokat és magasabb színvonalú, minőségi életlehetőséget kínáljon.

A Q-AGEING projekt célja az idős lakosság nagyobb társadalmi integrálása és leszakadásuk megakadályozása. A Q-AGEING projekt keretében kidolgozásra és kipróbálásra kerülő idősbarát szolgáltatásokat, valamint a munkaerő-piaci, képzési, kulturális, önszerveződést erősítő megoldásokat a valamennyi résztvevő országban azonos tematikával megvalósuló kutatás alapozza meg. Ennek keretében feltárják a településen/régióban élő idős emberek igényeit, problémáit. A kutatás eredményének figyelembe vételével kiválasztják az országonként külön-külön megvalósítandó "pilot-programokat", amelyek tanulságait, hatásait és következményeit elemezve fogalmaznak meg ajánlásokat az Unió és a tagországok számára.

Minden meghal?

Az utóbbi időben számtalanszor hallottam már azt a kifejezést, hogy meghalt a kutya, meghalt a papagáj, meghalt a macska stb. Legújabban - egy hirdetésben - még a mosógép is meghal. Ez a divat az én fülemet nagyon bántja. Emlékszem arra, amikor a tanyai tanítóm annak idején azt mondta: a meghalt kifejezés kizárólag az embert illeti meg. Nem tudom, most mit mondana erre a divatra, de őt erről már nem kérdezhetem meg. Megkérdeztem viszont levélben Grétsy László tanár urat, nyelvünk professzorát, hogy Ő mit szól ehhez? Íme a válasza:

- Igaza van. Nem véletlen, hogy értelmező szótárunk így jelöli meg a szó jelentését: "valaki megszűnik élni". Tehát nem valami, hanem valaki. Nem egyszerűen egy élőlény, hanem egy ember, egy személy. Ha azonban bármilyen élőlényt vagy akár dolgot, fogalmat megszemélyesítünk, azaz képzeletünkben emberi tulajdonságokkal ruházunk fel, akkor ebben a sajátos helyzetben elfogadható a meghal használata is. Ady Endre egyik versének a címe ez: "A Mese meghalt". Mint látható, a költő a Mese szó nagy kezdőbetűjével is jelezte a megszemélyesítés tényét. Ezért úgy gondolom, megbocsátható, ha például valaki hű négylábú társának, kutyájának vagy macskájának kimúlásakor úgy érzi, hogy a szeretett lény, Foltos vagy Cirmi meghalt.

Mindettől függetlenül számomra a mosógép nem meghal, hanem bedöglik.

Kerékgyártó Mihály

Pinki is hallgatja a magyar meséket

Egy román vak kislány szeretete

Pinkit nemrég ismertem meg, de egy életre megkedveltem: érdek és feltétel nélkül, ösztönösen. Tavaly ősszel kerültem az intézetbe, heti négy órában tanítok magyart kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Eleinte nehezen jött össze a csoport, szobáról szobára kellett mennem, és mint a koldus, könyörögnöm, hogy látogassák az óráimat, mert cukorkát is hozok, ha jók lesznek. Szóval próbáltam levenni a lábukról a vak és gyengénlátó gyerkőcöket biztos, jól bejáratott, ám kevésbé pedagógiai módszerekkel. A következő alkalommal jöttek is, és már az ajtóban érdeklődtek, hogy hol van a cukorka. Akkor bukkant fel a semmiből Pinki, tizenkét-tizenhárom esztendős, alacsony termetű kislány. Dús haja göndör és fekete, bőre hófehér, nagy szemei behomályosodott ablakok. Megállt a küszöbön és szokatlanul mély hangon kérdezte: Doamna, ma lasati si pe mine? (Asszonyom, engem is beenged?) A többiek kórusban kiabáltak: - Tessék elkergetni, mert ő román és egy kicsit lökött is. De Pinki hajthatatlan volt. Kacsázó léptekkel, kissé bizonytalan járással odajött hozzám, leült mellém egy székre, és határozottan utasított: - Cititi o poveste (Olvasson egy mesét!) Most mit tegyek? - futott át az agyamon a kérdés. Ilyen helyzetbe még nem kerültem, pedig már elég régóta tanítok. Egy román lány, aki magyar órákra szeretne járni, vagyis a magyar ajkú gyerekek anyanyelvi órájára. Persze ő nem tud magyarul, csak néhány szó birtokosa, mint például: szeretlek, város, fáj, anyuka.

- Bine, poti sa ramii, dar sa fii cuminte! - (Jól van, maradhatsz, de légy jó!). És el kezdtem olvasni a mesét, közben lopva rá-rá néztem. Magasra tartotta a fejét és enyhén ingatta is, mint a nemlátók szokták. Valami mennyei gyönyörűség költözött az arcára, lelkének belső fényei egyszerre gyúltak ki. Óra végén, miután a többiek már kimentek a teremből, megfogta a kezem és forró kis arcához érintette: - Doamna, asa ca ma iubiti? (Asszonyom, ugye, hogy szeret engem?) A világ legtermészetesebb hangján kérdezte, és én a világ legtermészetesebb hangján válaszoltam: - Da. (Igen). Hirtelen megértettem és meg is éreztem, hogy milyen kevés dolog elégséges a lelki békességhez, vagyis ahhoz, hogy harmóniában legyünk önmagunkkal és másokkal. Egy gesztus, egy hang, egy érintés, a feltétel nélküli elfogadás: Ez vagyok én, így szeressetek! Ne a teljesítményem, a képességeim szerint határozzatok meg, hanem azt az esendő embert keressétek bennem is, aki mindnyájatokban ott van, és sóvárogja a szeretetet!

Pinki azóta minden kedd és csütörtök délután a földszinti folyosó végén vár, és ha meghallja a hangomat, máris kiabálja, hogy: - Doamna de maghiara, vin si eu. (Magyar tanárnő, én is jövök.) Világtalan szemeiben látom már a világosságot és jószívvel engedem, hogy a magyar gyerekekkel együtt meghallgassa a mesét vagy verset, amit éppen felolvasok nekik. Ő semmit sem ért az egészből, esetleg néhány szófoszlányt, de nem is ez a lényeg. A fontos az, hogy egymás mellett ülünk, Pinki fogja a kezem, mintha a távollevő édesanyjáét fogná, és együtt vagyunk a szavak mögötti, illetve szavak fölötti létezésben.

Cseh Katalin

a Kolozsvári Vakok Intézetének magyartanára

Jó kezdeményezésnek bizonyult

A Gyógyszervonalról

Öt év óta telefonon és az interneten is elérhetjük azt a szolgáltatást, amelynek segítségével a vak és gyengénlátó emberek is tájékozódhatnak a gyógyszerek kiszereléséről, hatóanyagairól, szedésük mikéntjéről és további fontos tudnivalókról. A Gyógyszervonal tapasztalatairól tartottak tanácskozást az Egészségügyi Minisztériumban február utolsó hétfőjén a tárca és az Országos Gyógyszerészeti Intézet szakemberei. A konferenciára dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke mellett számos egyesület vezetője is kíváncsi volt. Mint az MVGYOSZ elnökétől megtudtuk, jó kezdeményezésnek bizonyult a Gyógyszervonal, mert ezzel az információs rendszerrel pontos tájékoztatást kaphatnak a medicinákról a látássérültek.

Aki felhívja a (06-1)-886-9490-es telefonszámot, s bemondja a keresett készítmény nevét, a rendszer hangfelismerő szoftver segítségével kiválasztja a megfelelő gyógyszert, amelynek a betegtájékoztató adatait ezután - a JAWS for Windows-ból is ismert Profivox hangján - felolvassa.

Dr. Szőke László elnök ígéretet kapott arra, hogy a jövőben térítésmentes lesz ez a telefonos tájékoztató.

Interneten a www.gyogyszervonal.hu vakbarát weboldalon érhető el a szolgáltatás. Ha megadjuk a keresett gyógyszer nevét, hatóanyagát, törzskönyvi számát, a rendszer felsorolja a megfelelő készítményeket, majd a kiválasztott orvosság teljes betegtájékoztatója is elolvasható lesz.

G. A.

Szívünkben emléke örökké élni fog

Sok-sok éve már, hogy a VERCS (Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja) induló tanfolyamán találkoztam az akkor 26 éves Sallai Margittal. Néhány hónappal azelőtt, gyerekkori cukorbetegsége szövődményeként egyik napról a másikra veszítette el látását. Habár ezernyi fájdalmas kérdés gyötörte, életigenlése a hetek múlásával egyre észrevehetőbb volt. Megerősítést keresett és szerencsére talált is arra, hogy vakon is lehet értelmes életet élni. Egészen 2009. február 16-ig ebben a szellemben tette a dolgát Sallai Margit, aki életének 55. évében örökre eltávozott közülünk.

Nevét nagyon sok sorstársa ismerte meg Jász-Nagykun-Szolnok megyén kívül is az egész országban. Éveken át a volt VERCS tanfolyamokról kikerült sorstársaival, a Felnőttkori Látássérültek Baráti Köre tagjaként vett részt a különféle programokban. Később már arra gondolt, hogy szülővárosában, Túrkevén kellene összefogni a látássérülteket. Megalakította a Vakok és Gyengénlátók Túrkevei Klubját, melynek éveken át volt a vezetője. A Klub mintegy Margitka hagyatékaként ma is működik.

Munkája eredményességét igazolja az is, hogy jó kapcsolatot épített ki Túrkeve önkormányzatával, s a Túrkevéért Alapítvánnyal. Számos sikeres rendezvény, köztük jótékonysági bál fémjelezte Sallai Margit kitűnő szervezőképességét és a sorstársai iránt érzett szolidaritását. Bizonyára sok sorstársának eszébe jut az a néhány kellemes nap, amit Margitkának köszönhetően Túrkevén eltölthetett, egy-egy nyári üdülés keretében.

Azután bekapcsolódott az MVGYOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének munkájába is, éveken át az elnökség tagja volt. A látássérültekért végzett megyei és országos tevékenységéért az MVGYOSZ a Braille Emlékérem arany fokozatával tüntette ki.

Február 16-án egy értelmes, sikerekben gazdag életút ért véget. Népes családja gyászában osztoztak az MVGYOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének vezetői és tagjai, a Túrkevén és az ország minden részében élő sorstársai. Mindannyiunknak hiányozni fog jóízű nevetése, életereje és szeretete. Sallai Margit befejezte ugyan földi pályafutását, de sokunk emlékezetében örökké élni fog. Köszönjük, Margitka!

Bartha Zsuzsanna

Mi motiválhatja őket?

Heten, mint a gonoszok. Ennyien írták alá azt a beadványt, ami miatt most az MVGYOSZ Felügyelő Bizottsága újból az Országos Elnökség napirendjére tűzette a Vakok Világa főszerkesztője foglalkoztatásának a kérdését. Tavaly augusztus óta ostromolja Takács Péter az FB-t a VV főszerkesztői kinevezésével kapcsolatosan, s ez a testület azóta is folyamatosan vizsgálódik. Mint már nem először, ezúttal is csatlakozott Takács Péterhez dr. Gaál Tibor, Nagy Tünde, dr. Nagy Marianna, dr. Varga Szabolcs, Szórádi Bálint és Németh Orsolya.

Így ír erről a Felügyelő Bizottság:

"Az MVGYOSZ hét természetes személy tagja ismételten kérelmet terjesztett elő a Vakok Világa főszerkesztőjének foglalkoztatásával kapcsolatban."

Közülük két embert, dr. Gaál Tibort és dr. Nagy Mariannát nem ismeri a főszerkesztő, ők azonban ennek ellenére úgy érzik, nekik pártolniuk kell az ilyen ügyeket is. Dr. Nagy Marianna nem tagja a Szövetségnek(!), s a "természetes személy tag" kategória is csak dr. Gaál Tiborra és Takács Péterre illik.

Nézzük a többieket, mi motiválhatja őket?

Takács Péter vissza szeretne kerülni a szerkesztői pozícióba, annak ellenére, hogy az igazmondással erősen hadilábon áll. S hiába bizonyult alkalmatlannak, képtelen ezt elfogadni. S ahelyett, hogy szakmailag képezné magát (bőven lenne mit elsajátítania az újságírói műfajokból), tovább áskálódik a főszerkesztő ellen.

Nagy Tünde, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesület elnöke 2007. januárjában hívta meg a főszerkesztőt. Nyíregyházán színes riport és több portré is született az egyesület munkájáról és néhány ott élő sorstársról. Nagy Tünde akkor azon lelkendezett, milyen jó, hogy az új szerkesztő felkereste őket, hiszen a korábbiak ezt nem tették meg, legfeljebb akkor beszélgettek, ha ő a fővárosban járt. Érthető volt tehát a főszerkesztő meglepetése, amikor Takács Péter sajtóhelyreigazítási kérelmének végén Nagy Tünde neve is szerepelt, meg akkor is, amikor Nagy Tünde megtiltotta, hogy egyesületéről bármi is megjelenjen a Vakok Világában. Így írt erről a kolléganőjének (betű szerinti hűséggel idézzük):

""szeretnálek megkérni, hogy amiket küldök azokat csak a hírlevélnek, a weboldalnak és neked mint tagnak küldöm. nem járulok hozzá hogy bekerüljön a vv-be. üdvözlettel nagy tünde vakok egyesülete"

Dr. Varga Szabolccsal az Ability parkban találkozott a főszerkesztő, jól elbeszélgettek a fiatal jogásszal annak munkájáról. Honnan is sejthette volna a lap vezetője, hogy ez az úr milyen könnyen felhasználható, ha egy kis "balhéról" van szó!

Szórádi Bálint kezdettől besorakozott elnöke, Nagy Tünde mögé, s arra tett fogadalmat, hogy minden erejével azon lesz, hogy a lap szerkesztője és olvasószerkesztője elhagyják az MVGYOSZ-t. Sőt, Szórádi úr a Vakok Világát szemétnek minősítette! Mégpedig azt a lapot, amelybe sajtótörténeti ritkaságként az ország legfőbb vezetői is írtak cikkeket!

Az ő sorait is idemásoljuk: "...a német precizitást, és rendet ismerve tudni fogja, hogy hol van a szemétnek a helye..." (Mármint Angela Merkel kancellár, akihez egy német küldöttség továbbította a lapunkat.)

Németh Orsolya először akkor mutatta be igazi énjét, amikor egy alkalommal elküldte néhány írását a Vakok Világa főszerkesztőjének, s hozzátette, "honoráriumot kérek!" Vagyis a meg nem rendelt, máshol eladhatatlan anyagaiért még ellenszolgáltatást is kikötött! A főszerkesztő lelkiismeretesen kijavította az írásait, de Németh Orsolya akkori elnökségi póttag ezt rossz néven vette. Levelet intézett az Országos Elnökség tagjaihoz, amiben kifogásolta, hogy a szerkesztő el merte végezni a munkáját. Levelét egyedül a főszerkesztőnek nem küldte el. Amikor a lap vezetője megindokolta, milyen javításokat miért kellett megtenni az anyagában, a küldöttközgyűlésen próbált hangulatot szítani a főszerkesztő ellen. Mivel ott dicstelenül leszerepelt, a főszerkesztőt aljas perszónának, a vidéki küldötteket pedig tudatlanoknak és tájékozatlanoknak nevezte.

A beadványnak ezek az aláírói más szerkesztőt akarnak a Vakok Világa élére. Az, hogy ezt az óhajukat sem az MVGYOSZ Elnökségének és tagságának, sem a lap olvasóinak túlnyomó többsége nem támogatja, őket nem érdekli. Mármost csak az a kérdés, hogy a túlnyomó többség eltűri-e, hogy ez a hét ember leromboljon mindent, amit a Vakok Világának megbízhatóvá és közkedveltté tételével sikerült felépítenünk?!

Garamvölgyi Annamária

A Vakok Világa postájából

Tisztelt Főszerkesztő Asszony!

Mint a Vakok Világa c. folyóirat sokéves előfizetője, minden hónap elején nagyon várom a lap megjelenését. Betűinek nagyságánál fogva is szívesen olvasom, s a tartamilag engem különösen érdeklő cikkek között is örömmel időzöm. Minden megjelenő számban találok sok érdekes és értékes írást.

Különösen szeretem a sorstársaimra nézve is fontos tájékoztató témájú írásokat, valamint az egészségügyi, kulturális, ismeretterjesztő cikkeket.

Most a legutóbbi - a februári - számban levők közül szeretném megjelölni azt a néhányat, amelyek leginkább megragadták a figyelmemet. Így Főszerkesztő Asszony három írása: "Hálás emlékezés Louis Braille-re"; "Óriási a gyerekek szeretetigénye"; "A védjegy és a tudatos vásárló".

Mindig szívesen olvasom Lak István írásait, melyek az élet sokszínű területeiről tájékoztatnak. Olykor felszínre hozza a múlt szunnyadó értékeit, emlékeit, s beleépíti azokat egy-egy kirándulás élményeibe. Röviden, lényegre törekvéssel írja le mondanivalóját, mint például "Költözés a Kefepalotába" és "A vakok iskolájában találkozott a zenével" c. cikkeiben is.

A februári számban nagyon tetszettek még Németh Tamás: "Tisztelgés a művész emléke előtt" és Bartha Zsuzsanna: "Harc az érelmeszesedés ellen" c. írások. Nagy hatással volt rám a kolozsvári Cseh Katalin: "Világosságot a világtalanságban" c. cikke.

Nem utolsó sorban szeretném még a fölsoroltak között megemlíteni Kerékgyártó Mihály állapotunkra figyeltető, tanácsadó cikkeit: "A sárgafolt-degenerációról", "A színvakságról" és "Az ásítás ragadós lehet" címűeket.

Utólag szeretnék elnézést kérni Főszerkesztő Asszonytól a részletességért és nem a "leg", hanem a "legek" kiválasztásáért!

Úgy Önnek, mint minden kedves "Tollforgatónak" kívánok további szép, eredményes alkotást, jó egészséget és minden jót.

Tisztelettel:

Sepsi Gyuláné

Bánhorváti

A BAZ megyei egyesület tagja

*

Tisztelt Főszerkesztőnő!

Az ajkai Látássérült Klub tagjai szeretnék megköszönni a bálunkon való részvételét és az arról írt tudósítását. Csodálatosan visszatükrözte a történéseket. Nagy élmény számunkra, hogy olvasás közben újból átéljük azt a nagyon jó hangulatot. Tiszta szívből gratulálunk, továbbiakban is szeretettel meghívjuk és várjuk rendezvényeinkre! Jó egészséget és további sikeres munkát kívánunk Önnek, valamint munkatársainak!

Tisztelettel és üdvözlettel:

Balogh Sándorné, Berják Tivadarné, Benkő Imre, Csákány Lajos, Feifer Károlyné, Hegyi Ferencné, Horváth Árpádné, Kató Lajosné, Kovacsek Béláné, Kovacsek Béla, Laczi Ilona, Marsi Antalné, Marsi Antal, Nagy Győzőné, Pálinkás Istvánné, Pálinkás István, Papp Jolán, Sallai Jánosné, Simon Gyuláné, Szabados Gyuláné, Tóth Lajosné, Vadász Zsuzsanna és Vizi István.

A látássérülteknek is érdemes felfedezni

Megfizethető üdülés Bulgáriában

Tavaly 76 ezer magyar látogató kereste fel Bulgáriát a kulturális és történelmi turizmus, valamint kongresszusi és üzleti utazások keretében - hallottuk az adatot február végén az Utazás 2009 kiállításon, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban Liana Uzunovától, a Bolgár Nagykövetség Kereskedelmi Hivatalának vezetőjétől. A bolgár turisztikai konferenciára régi, jó kapcsolatuk jegyében a Vakok Világa főszerkesztőjét is meghívták.

A rendezvényen jelen volt Dimiter Ikonomov, Bulgária magyarországi nagykövete, aki, miután átvette a Vakok Világa folyóirat tiszteletpéldányát, azonnal elolvasta a róluk szóló tudósítást és a lapot egészen az eltávozásáig le sem tette a kezéből.

Miért érdemes újra felfedezni ezt a természeti kincsekben bővelkedő országot? Mert itt télen, nyáron találhatunk kellemes klímájú és megfizethető üdülési lehetőséget. Bulgáriában több mint 30 ezer kulturális műemlék, 38 védett hely, 160 kolostor, 330 múzeum és galéria, 3 nemzeti park és több mint 500 gyógyfürdő várja a vendégeket. Sokan csak a Fekete tengeri üdülőhelyeket ismerik, amik természetesen ma is nagyon vonzóak, hiszen 376 kilométeren terül el a part menti övezet, csodálatos öblökkel, homokdombokkal, barlangokkal. Mivel Bulgáriában évi 120 napsütéses nappal lehet számolni, ez jelentősen befolyásolja az üdülési kedvet is.

Ebben a Dél-Kelet Európában fekvő szép országban vonzó a hegyvidéki turizmus is, a sípályák népszerűek, s újabban golfozni is lehet Szófián kívül még két városban. A borászati turizmus is előtérbe került az utóbbi időben, hiszen aki megkóstolja a különleges bolgár borokat, érzi a hosszú napsütéses napok érlelte szőlő zamatát.

Miért érdemes a látássérülteknek felkeresniük Bulgáriát? Mert jóval olcsóbban pihenhetnek itt, mint másutt. Az ország két esztendeje uniós tag, még vár az Euró bevezetésére. Tehát mindenütt Levával, a nemzeti valutával fizethetünk. Leváért igen kedvező áron találhatunk szálláshelyet és az élelmiszerek sem kerülnek sokba.

Ami érdekesség, s erről is az Utazás kiállításon a bolgár turisztikai szakemberek beszéltek, Bulgária is részt vesz a világ hét természeti csodájának kiválasztásában. Összesen 222 ország 260 természeti kincsével pályázik a megtisztelő címre, s a szavazás 2011-re dől el. (Magyarország a Balatont nevezte be.) Bulgária a festői belogradcsiki sziklákkal szeretne nyerni. Ezek a sziklák 230 millió évesek, 30 kilométer hosszúak és 6 km szélesek. S mintha az Isten érintette volna meg őket, tartják a bolgár emberek. Mindenképpen érdemes megtekinteni ezt a csodálatos természeti kincset, amit Észak-Nyugat-Bulgáriában, Vidintől 55 kilométerre lehet megtalálni.

Garamvölgyi Annamária

MEGHÍVÓ

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Vakok Állami Intézete, és az ötlet- és házigazda Reményik László, "Ezer arc, ezer talentum" című közös programjára.

Célunk, hogy minden hónap második keddjén olyan személyek legyenek a vendégeink, akik tevékenységük, tudásuk, gondolataik, élettapasztalatuk révén szellemi munícióval tudnak szolgálni. Szeretnénk, ha mindez a párbeszéd jegyében válna valóra.

Az Ezer arc, ezer talentum hanganyaga letölthető:

www.remlac.extra.hu

További információ, tel: 1, 239-9738.

Vendégek: dr. Dénes Ferenc - sport-közgazdász: A sport gazdasági háttere itthon és külföldön.

Az alábbi téma vendége még ismeretlen: Dopping.

Helyszín: Vakok Állami Intézete, XIV. Hermina út 21. (A portával szemben lévő helyiség). Időpont: május 12. (kedd), 17-20 óra.

Levél Ausztráliából a magyar vak hölgyeknek

Csodálatos képességek és az életerő

Az egykori Szovjetunió KGB-jének (rettegett államvédelmi hatóságának) irattárában volt egy bejegyzés egy orosz hölgyről, aki valahogyan megtanította magát arra, hogy az ujjaival lásson. Bár a hölgy születésénél fogva teljesen vak volt, könnyűszerrel el tudott olvasni minden újságot, amit látó emberek számára nyomtattak. A hölgy, ujjával követve a sorokat, mindent fel tudott olvasni az elképedt KGB-tiszteknek.

Egy bulgáriai faluban élt egy vak hölgy, aki beteg embereket tudott gyógyítani. A környező falvakból sereglettek hozzá a mindenféle bajban szenvedők. Híre elérte a fővárost is, és Szófiából egymásnak adták a kilincset az egyetemi professzorok, akik arra voltak kíváncsiak, hogy mi módon érte el ezt a képességet a vak hölgy.

Láttam egyszer egy japán filmet, ami egy középkori igaz történeten alapult. Egy japán falusi lányt villámcsapás ért egy erdőben. A villámcsapás teljes vakságát okozta. Egy szamuráj harcos védelmébe fogadta a leányt és megtanította mindarra, amit titokként kezeltek. Tíz év tanulás után a lány együtt lovagolt a szamuráj harcossal a csatákba, részt vett a kardviadalokban és mindig nyert. Minden alkalommal az életét kockáztatta, de mindig győzött.

Kedves Olvasó, ha kétségeid vannak afelől, hogy a fenti három történet igaz-e, kérlek, próbáld ki a következő két gyakorlatot:

Ülj le kényelmesen egy székre és emeld fel mindkét kezed körülbelül tíz-tizenöt-húsz centiméterre a fejedtől, a tenyereket a fejed felé fordítva. Kicsit mozgasd a tenyereidet fel és alá, amíg nem érzed a csiklandós érzést, amit a fejedből kisugárzó életerő okoz. Ez az életerő egyelőre nagyon gyenge benned, de egy kis szerencsével elég érzékeny leszel ahhoz, hogy meggyőződjél a valóságáról.

A második egyszerű gyakorlat a következő: Ülj kényelmesen a széken és tartsad mindkét kezed magad előtt, a tenyereket egymás felé fordítva, tizenöt-húsz centiméterre egymástól. Kicsit mozgatva a tenyereidet egymás felé s kicsit távolabb, megint érezheted az életerőt. Figyelmeztetnem kell téged arra, hogy ez az életerő egyelőre nagyon gyenge benned. Speciális gyakorlatokkal fel lehet halmozni benned, és meg lehet tanítani az életerőt, hogy hasson körülötted mintegy tíz-tizenöt méteres körzetben. Ez a látás érzékenyebb az időt és időzítést tekintve, mint a normálisan látó emberek látása. Ez volt az oka, hogy a kardtusákban részt vevő japán lány mindig győzött a normálisan látó harcosok fölött.

Én magyar vagyok, Magyarországon születtem és szeretnék találni egy magyar feleséget, aki vak. Harminc-negyven év körüli vak hölgyre gondoltam, aki nem iszik, nem dohányzik, karcsú és 168 centiméternél alacsonyabb. Ha ennél fiatalabb lennél, de szeretnéd tőlem megtanulni, amit én tudok, tisztában kell lenned azzal, hogy egy náladnál idősebb emberhez mész feleségül. Én egy meditációs mester vagyok. Amit ígérek, meg tudom neked adni. Ha érdekel, hogy a feleségem legyél, írjál a következő címre: Mr. Peter Paul Bagdi, Unit 23/13 Harris Place, Seaton, SA, 5023, Australia. Kérlek, ne magyar Braille-írással írj nekem. Ha nem tudsz írni magad, kérjél meg egy látó barátot vagy családtagot, és annak tollba mondhatod a leveleidet, és amit én írok, azt fel tudják olvasni neked. Ha megtanulod tőlem, hogy hogyan kell manipulálni az életerőt, ami benned és körülötted létezik, nagyon szerencsés leszel az életben. Az életerő manipulálása egészségessé tehet téged és a szeretteidet. Az életerőt gyógyításra is lehet használni, mint ezt a bulgáriai vak hölgy esete is bizonyítja. Felkészülnél, hogy megtanuljad?

Bagdi Péter Pál

(A szerkesztő megjegyzése: A fenti írásművet közreadjuk ugyan, de az abban foglaltak megalapozottságáért semmiféle felelősséget nem vállalunk! Annak, hogy a Vakok Világa Ausztráliába is eljut valahogyan, természetesen örülünk, de csalódást nem akarunk okozni senkinek. Mindenesetre Olvasóink bölcsességére bízzuk annak eldöntését, hogy Bagdi Péter Pál úrnak a lapunk számára küldött írásában csak a képzelet érdekes játékát kell-e látnunk, vagy tartalmaznak sorai valószínűnek tetsző megállapításokat is.)

CD-nyeremény

Ki volt az a német zeneszerző, aki a kései romantika egyik legnagyobb alakjaként a XIX. és a XX. század fordulóján megteremtette a modern zenei nyelvezetet? Zeneszerzői életművének középpontjában a szimfonikus költemény és az opera állt. Híres operái: Salome, A rózsalovag, Az árnyék nélküli asszony.

A megfejtéseket május 15-ig kérjük szépen.

A februári lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: Vicenzo Bellini.

Így gondolta ezt és egy CD-t nyert: Kertész Ágnes (Oroszlány), akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk!

Apróhirdetés

Látásunkért Alapítvány keretében magyar-történelem szakos tanár vállal magyarból, történelemből korrepetálást, és érettségire való felkészítést, valamint kezdőknek német nyelv tanítását. Az órák Skype-on keresztül történnének, előre megbeszélt időpont alapján. Látássérülteknek a képzés ingyenes.

Jelentkezni a retinitis@latasert.hu vagy acsaypeter@t-online.hu e-mail címen lehet.

*

68 éves, fiatalos megjelenésű, házias, talpraesett, látássérült hölgy keresi korban hozzáillő, káros szenvedélyektől mentes párját tartós kapcsolat reményében. Telefon: 06-30/996-1471 - 13 órától.

Humor

- Milyen jól táncolsz, Józsi! Kár, hogy csak most találkoztam veled először. De miért vagy ilyen sápadt?

- Hosszú idő után most szabadultam a börtönből.

- Miért ültél?

- Megfojtottam a feleségemet és elástam.

- Jaj, de örülök! Hiszen akkor te most nőtlen vagy!

*

- Te haver, mit jelent az a szó, hogy bigámia?

- Az azt jelenti, hogy a kelleténél eggyel több feleséged van.

- Akkor ugyanaz, mint a monogámia.

*

- Hölgyem, ne áztassa magát ebben a borzalmas időben! Szívesen hazaviszem.

- Nem bánom. De hol lakik?

*

- Apucikám! Az a kérdés ebben a rejtvényben, hogy milyen mosógépe volt Kőműves Kelemennek?

- Beépített.

*

- Jean, pöttyös a ribizli?

- Nem, uram.

- Akkor megint katicabogarat ettem!

*

- Na, emberek, most még én sem látom a megoldást! Hogyan folytassuk tovább az útépítést? Képzeljék, nem érkeztek meg a lapátok!

- Nem gond, főnök, majd egymásra támaszkodunk!

*

- Mit csinál ott az istállóban, szomszéd úr?

- Hányom a ganét.

- Hát mit zabált reggel?

*

- Krisztike, te mit fogsz csinálni, ha olyan idős leszel, mint amilyen én vagyok?

- Fogyókúrázom.

*

- Gazsi, te mit kaptál apádtól karácsonyra?

- A te biciklidet.

*

- Haver, tegnap láttam egy nagy repülő nyulat a magasban!

- Ugyan már, hogy tudna a nyúl repülni!

- Pedig repült és sas volt a hátán!

*

- Bíró úr kérem, én nem voltam részeg akkor, hanem csak ittas!

- Elhiszem, ezért nem is egy hónapra ítélem el, hanem csak harminc napra!

*

- Asszonyom, miért akar elválni a férjétől?

- Mert egy perverz disznó! Rendszeresen odabilincsel az ágyhoz, és miközben egy korbáccsal agyba-főbe ver, az Ingyom-bingyomot kell énekelnem!

- Ez borzalom!

- Igen, bíró úr! Szörnyen utálom az Ingyom-bingyomot!

Cseri Sándor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

A februári lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 217. B, 218. A, 219. B, 220. B, 221. A, 222. B, 223. B, 224. A, 225. B, 226. B, 227. B, 228. A, 229. B, 230. B, 231. A.

Így gondolta ezt Dohyné Demkó Izabella (Gyula) kedves olvasónk is. Nyereményéhez gratulálunk!

244. Hol gyártották a világ legnagyobb, 30,5 méter hosszú, 26 kerekű, limuzin autóját, amelyben ugródeszkával ellátott úszómedence és egy vízágy is helyet kapott?

A. Az USA-ban

B. Angliában

245. Mit jelent az, hogy Apage, satanas?

A. Távozz tőlem, Sátán!

B. Az ipi-apacs játék része

246. Ki volt az Aphrodité, illetve Venus?

A. A görög és olasz női vízipólócsapat játékosai

B. A szépség és szerelem istennője

247. Mi volt az attikai só?

A. Szellemesség

B. Ételízesítő

248. Mire mondjuk azt, hogy bombasztikus?

A. Arra, ami időzített robbanószert tartalmaz

B. Üres, fellengzős szövegre

249. Mi a csimborasszó?

A. Valaminek a netovábbja

B. Kapaszkodó bohóc

250. Mi volt a treuga dei?

A. Olyan időszak, amelyen a fegyveres erőszak tilos volt

B. A talajerő-visszapótlás időszaka

251. Mi volt a Dies irae?

A. A harag napja

B. Görög játékszer

252. Mit jelent az, hogy Gutta cavat lapidem?

A. Lassú víz partot mos

B. A gutaütés veszélyes

253. Ki írta a következő sort? "Nem botol az, ki helyén s tudva s akarva botol."

A. Berzsenyi Dániel

B. Kazinczy Ferenc

254. Ki írta a következő sorokat? "Hajt az idő gyorsan - rendes útján eljár - / Ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár; / Változik a világ: gyengül, ami erős, / És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt."

A. Petőfi Sándor

B. Arany János

255. Ki írta a következő sorokat? "Szóljanak a harangok, / szóljon alleluja! / mire jön új március, / viruljunk ki újra!"

A. Babits Mihály

B. Tóth Árpád

Beküldési határidő: május 15.

Cseri Sándor

Új irodában, jobb munkafeltételekkel

Örömteli meglepetés Nyíregyházán

Mi, a Nyírségi Látássérültek Egyesületének közössége, ötéves működésünk során kinőttük régi irodánkat. A nehéz gazdasági helyzet ellenére kénytelenek voltunk új lehetőséget keresni. Március 1-től a nyíregyházi Bercsényi út 4. szám alatt lévő tágas irodahelyiségbe költöztünk, így otthonosabb körülmények között tudjuk fogadni tagtársainkat és végezhetjük érdekképviseleti munkánkat. A költözés, mint a családoknál általában, nálunk is bonyodalmat okozott. A meglévő irodabútoraink a szép, tágas irodánkban kevésnek bizonyultak. Anyagi helyzetünk viszont nem tette lehetővé, hogy új bútorokat vásároljunk. Szerencsére meglátogatott bennünket egy jólelkű ember, aki egy nagy áruház vezérigazgatója, és felajánlotta segítségét. Százezer forint értékben kaptunk tőle irodabútorokat: 4 gurulós irodai széket, 2 nyitott polcot, 1 számítógépasztalt és 10 vendégszéket.

Nagyon örültünk az adománynak és nagyon csodálkoztunk azon, hogy vannak még jóérzésű emberek, akik a bajbajutottakon segítenek. Köszönet az áruház vezetőjének!

Így kialakíthattuk otthonos, kényelmes irodánkat és mind a négyen nyugodt körülmények között dolgozhatunk.

Jakab Éva

elnök

Egy-egy szál virág és kedves ajándék

Nőnap a "Szívvel látók"-nál

Március 13-a, péntek, a babona szerint, szerencsétlen nap. Nem így gondolják ezt a "Szívvel látók" Klub azon tagjai, akik a klubvezető meghívójára megérkeztek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház kultúrtermébe, nőnapi ünnepségre. Mindenki kis csomaggal érkezett, amelynek tartalma üdítő és sütemény volt. Közösen terítettük meg az asztalt és beszélgettünk. A jó hangulatról gondoskodott Bálint Pál zenész barátunk is, aki már más alkalmakkor is szolgáltatta a talpalávalót. Rövid tánc után a 13 hölgyet 3 férfi klubtagtársunk egy-egy szál virággal köszöntötte a nőnap alkalmából. Késő délutánig roptuk a táncot és amikor elfáradtunk - mivel a klub tagjai az énekkar tagjai is - közös éneklésbe kezdtünk.

A jól sikerült délutánt követően minden tagunk szerény kis ajándékkal és nagyon jókedvűen térhetett haza.

Jakab Éva

Visszatekintés az eddig megtett útra

A látássérültek teke szakosztályáról

A teke a látóknál igen sikeres sportág. Nagyon érdekes, jó fizikai, idegi állóképességet és koncentrálást igényel. Közösségformáló és -építő szerepe van. A látássérültek első egyesülete 1995. február 14-én alakult meg Miskolcon, Denevér SE néven. Az egyesület több meghívásos nemzetközi - csehországi, romániai, németországi, horvátországi és szlovákiai - versenyen, kupákon vett részt. A magyarországi versenyek közül a legjelentősebb a Barcika Kupa néven vált ismertté, mely több alkalommal került megrendezésre. Több szponzor és közéleti személy is nevét adta a rendezvényhez. Itt említeném meg Kazincbarcika város vezetőségét, a Barcika TV-t, a BorsodChem Zrt-t és a Hollóházi Porcelángyárat. A közéleti emberek közül dr. Király Bálint, Gyárfás Ildikó, Göncz Árpádné, Szekeres Pál és Körtvélyesi István adta a nevét a rendezvényhez.

Maga a sportág a vakok és látássérültek körében nem rendelkezik nagy hagyományokkal. A játék népszerűsítését e sorok írója kiváltképp a szívügyének tartotta, s a tapasztalatlan játékosok felkészítését is magára vállalta. Alapvető célja az volt, hogy az országban élő látássérült emberek minél nagyobb számban ismerjék meg ezt a sportágat és minél többen éljenek a sportolás lehetőségével.

A Denevér SE példáját követve egyre több egyesület alakult: Komlói Vakond SE, Nyíregyházi Favágók, Nyíregyházi Viktória, Budapesti Wesselényi SE, Pécsi Fehérbot SE és Debrecen csapata. Az első időszakban tömegsport szinten működtek és kizárólag helyi versenyeken indultak. Az első csapatbajnokságra 1999-ben került sor a Denevér SE és a Vakond SE között. Az évek során, a csapatok számának növekedésével, a bajnokság résztvevőinek a száma is nőtt. Egyre több nemzetközi és hazai versenyen indultak el a versenyzők.

Nemzetközi elismerésként eddig 2 alkalommal rendezhettünk Európa Bajnokságot. Az elsőt 2000-ben Kazincbarcika és Ózd közös rendezésében, a másodikat - mely egyben a 10. jubileumi verseny is volt - 2008-ban Budapesten. Az első világbajnokságot 2007-ben Kassán rendezték, ahol a szépszámú induló között sikerült előkelő helyezéseket elérni. A soron következő EB Lengyelországban lesz 2009. június 1-6. között.

A Teke szakág munkája:

A Magyar Látássérült Sportszövetség a 2005. évi közgyűlésén határozott, hogy megalakítják a teke szakágat.

A szakág vezetőit az egyesületekből választották, a mandátumuk 2008. december 31-ig szólt.

A sportszövetség célokat és feladatokat határozott meg a teke szakág vezetésének. Fő cél, hogy minél több látássérült embertársunkkal ismertessük meg a teke szépségét és bizonyítási lehetőséget kapjanak képességeik kamatoztatására a hazai és a nemzetközi versenyeken.

A szakág feladatai közé tartozott az éves munka- és ülésterv elkészítése. A vezetés évente két alkalommal ülésezett, az év kezdete előtt és az év végén. Rendkívüli ülésre a válogatott keret kihirdetésekor került sor. Minden évben elkészítik a versenynaptárt és a hazai versenykiírást. A szabályokat több alkalommal kellett módosítani, mert a csapatok "vegyes" felállásban indultak a versenyeken. A 2008-2009-es idényre váltottunk külön női és férfi csapatokra.

Az egyéni verseny szorzói is változtak. Eddig minden kategóriának külön szorzója volt, az idei idénytől csak a B1 és B2 versenyzők kaptak szorzót.

A vezetőség feladatai közé tartozik a versenyfegyelem és a nevezési idők betartása és betartatása.

Az egyesület játékosai több nemzetközi és hazai versenyen vettek részt. Ide sorolnám a FÉBSSZ rendezésében lebonyolított nemzetközi versenyt, a Nagy István emlékversenyt, a Farsangkupát és a "zsíros kenyér" teke partikat. A nemzetközi megmérettetések május végén vannak, ilyenkor kerül sor mind az EB, mind a világbajnokság megrendezésére. Ezeken a versenyeken a szakág által jóváhagyott játékosokból álló csapat vesz részt.

Úgy érzem, a szakág vezetősége a feladatát tudása és lehetőségei szerint végezte.

Nemzetközi eredményeink:

2005. május 17-21 Rijeka 8. EB:

női csapat: 6. helyezés

férfi csapat: 6. helyezés

női egyéni: 3. Orosz Béláné B1

férfi egyéni: 4. Sisenszki Péter B2

5. Pazinczár Attila B3

2006. május 15-21 Luhacovice 9. EB:

női csapat: 1. helyezés

férfi csapat: 5. helyezés

női egyéni: 2. Orosz Béláné B1

1. Keresztesi Lajosné B2

férfi egyéni: 3. Sisenszki Péter B2

2. Czuth Gábor B2

2007. május 26-31 Kassa 1. VB:

női csapat: 4. helyezés

férfi csapat: 5. helyezés

női egyéni: 3. Orosz Béláné B1

3. Keresztesi Lajosné B2

férfi egyéni: 4. Czuth Gábor B2

2008. június 10-15 Budapest 10. EB:

női csapat: 3. helyezés

férfi csapat: 4. helyezés

női egyéni: 1. Keresztesi Lajosné B2

férfi egyéni: 5. Csengeri István B1

4. Czuth Gábor B2

A 2005-2006-os Magyar Bajnokság végeredménye:

csapat: 1. Budapesti Wesselényi I

2. Miskolci Denevér SE I

3. Budapesti Wesselényi II

egyéni női: B1 Orosz Béláné

B2 Keresztesi Lajosné

B3 Jakab Gyuláné

egyéni férfi: B1 Csengeri István

B2 Sisenszki Péter

B3 Pazinczár Attila

A 2006-2007-es Magyar Bajnokság végeredménye:

csapat: 1. Miskolci Denevér SE I

2. Budapesti Wesselényi I

3. Budapesti Wesselényi II

egyéni női: B1 Orosz Béláné

B2 Keresztesi Lajosné

B3 Jakab Gyuláné

egyéni férfi: B1 Csengeri István

B2 Sisenszki Péter

B3 Pazinczár Attila

A 2007-2008-as Magyar Bajnokság végeredménye:

csapat: 1. Budapesti Wesselényi I

2. Miskolci Denevér SE

3. Nyíregyházi Viktória

egyéni női: B1 Orosz Béláné

B2 Keresztesi Lajosné

B3 Adamikné Király Tünde

egyéni férfi: B1 Csengeri István

B2 Czuth Gábor

B3 Simon Csaba

Batki István

szakosztályvezető

Ön most mit lépne világossal?

A februári lapszámunkban a következő játszmaállást közöltük:

Világos: Kg1, Vf5, Bb7, Be1, Ff3, a2, f2, g2, h2.

Sötét: Kg8, Vd4, Bc7, Be8, Hd5, a7, c6, e6, g7, h7.

Azt kérdeztük, hogy ebben az állásban Ön mit lépne világossal.

A megoldás: 1. Fxd5, g6; 2. Bxe6 és sötét feladta.

De mi van akkor, ha sötét nem g6-tal válaszol? Nézzük meg a bukásához vezető többi lehetőséget is!

1. Fxd5, Vxd5; 2. Vxd5, cxd5; 3. Bxc7 vagy:

1. Fxd5, cxd5; 2. Bxc7, exf5; 3. Bxe8 és matt vagy:

1. Fxd5, Bxb7; 2. Bxe6, Vd1 +; 3. Be1 +, Vxd5; 4. Bxe8.

Előfordul a sakkjáték hevében: anynyira gyatrán állunk, hogy ellenfelünk dühösen méltatlankodik magában azon, hogy miért nem adjuk már fel! Holott nyugalmunk megőrzésével döntetlenre menthetjük olykor a 100 százalékosan veszni látszó partit.

Íme, egy példa, amely bejárta a világot, ennek szemléltetésére.

47 lépés után ez a játszmaállás alakult ki:

Világos: Vc8, Kh1, Bf7, b4, e4, f3, h4.

Sötét: Vg3, Kh7, Be2, Hf4, b5, e5, g7, h5.

Mit lép világos, amivel kikényszeríti a döntetlent?

A választ május 15-ig kérjük szépen!

Cseri Sándor