ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Vakok Világa 2010. június


 

Vakok Világa

LXXI. évf. 6. szám

2010. június

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu - vakokvilaga@gmail.com

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

Új kormány, új remények

Kérések az államtitkárhoz

Új elnököt és elnökséget választottak

Kiút az életveszélyből

Amikor kapkodunk az oxigén után

Műtét adja vissza a látást

Közgyűlés Miskolcon

Hasznos kapcsolatokat építenek

Az emberi szervezet védelmezője

Felkészítő foglalkozás munkára

Esélynap Veszprémben

Szekszárdon is pezseg az élet

Élményekben gazdag "Regélő régió"

Fekete Rózsa díj

Országos versmondóverseny

"Mutasd meg magad!"

Az embernek legfontosabb a szeretet

Civil díj dr. Szabó Miklósnak

Fiatalokat táboroztatnak

Vak gyerekeknek szóló magazin

Tisztelt Szerkesztőség!

Óvatosan élvezzük a nyarat!

Nemzetközi segédeszköz-bemutató

Búcsú Pálinkás Istvántól

Sérült előadókat várnak

"Érzékenyítő", fiataloknak

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Rendesek a piaci vásárlók

Nemzetek Utcája

Egészségünket óvó étkeink

Natasa tanár lett

Ön most mit lépne világossal?

CD-nyeremény

Apróhirdetés

Impresszum

 

 

 

Új kormány, új remények

 

Ámbátor a Vakok Világa igyekszik távol tartani magát a napi politika fordulataitól, mégsem tehetünk úgy, mintha közömbösek lennénk hazánk állami, gazdasági és kulturális eseményei iránt, jóllehet, tudjuk, hogy azok át meg át vannak szőve politikummal. Mi, látássérült emberek, ugyanis olykor kedvezményezettjei, nagyon sokszor azonban elszenvedői vagyunk azoknak a döntéseknek, amelyeket államunk irányítói időnként közhírré tesznek. Az elmúlt év a mi számunkra már csak azért is emlékezetes marad, mert az akkor hivatalban lévő, arra illetékes államtitkár a vakügy anyagi támogatásának olyan kormányzati megkurtításáról tett kinyilatkoztatást, amelyről nehéz lett volna eldönteni, hogy azt a cinizmus vagy a tájékozatlanság jellemzi-e nagyobb mértékben.

Amikor sorozatban derült fény arra, hogy százmilliók, sőt milliárdok vándoroltak a feladatukra szakmailag alkalmatlan vezetők zsebeibe végkielégítés, tanulmányokként javadalmazott primitív tákolmányok és el nem végzett munkák kifizetése, állami vagyonok elkótyavetyélése formájában, az államtitkár a bűnös és szakmailag méltatlan vezetők által előidézett és súlyosbított válság kezelését a fogyatékosoktól elvont tízmilliókkal vélte megvalósíthatónak. Az igazságosztás felkent bajnokaként tetszelegve olyan állításokkal próbálta elfogadtatni a tervbe vett megszorításokat, amelyeknek semmi közük sem volt az igazsághoz. Azóta sem derült ki, honnan vette azt, hogy az MVGYOSZ pénzéből búvártanfolyamra járhatnak a vezetők; nyaranta ugyancsak az MVGYOSZ pénzéből az Adrián nyaralgatnak; három titkárnővel szolgáltatják ki magukat, stb.

Bár az ókori Pliniusnak az a bölcs mondása időlegesen most is igazolódott, hogy "Nincs olyan szemenszedett hazugság, amelyre ne akadna tanú", s néhányan ezúttal is rögtön visszhangozni kezdték a rágalmakat, de aztán számukra is csakhamar világossá vált, hogy az államtitkár alaptalan állításainak ismételgetésével csak önmagukat hozzák nevetséges helyzetbe.

A magyar társadalom elsöprő többsége ugyanis hamarosan nyilvánvalóvá tette, hogy a hazugságnak erre a válfajára nem kíváncsi,s mélyen elítéli azt. Már akkor érzékelhető volt, hogy az olyan kormányzat, amely a társadalom legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő rétegeivel szemben mutatja ki a lelketlenségét, számíthat arra, hogy ha eljön a választások ideje, az urnákban kevés lesz az őt támogató szavazat. Tehát a tárgyilagosan gondolkodó embereket aligha lepte meg, hogy az április 11-én és 25-én a korrupt egyéneknek menedéket nyújtó politikai erők megtapasztalhatták: a bűn és a lélektelenség rosszallást vált ki a magyar társadalom túlnyomó többségéből. A választások során felsült politikai erők belső és egymás közötti acsarkodása valószínűleg nagy zajjal jár majd. Hiszen a civakodás a színfalak mögött a választási vereségük után azonnal elkezdődött.

Minket, látássérült embereket, azonban az a hangütés tesz figyelmessé, amely Soltész Miklósnak, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőjének részéről volt tapasztalható. Ő ugyanis négy nappal a fölényes választási győzelmük után - a diadalmámor átélése helyett - a fogyatékossággal élő emberek érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel már arról tanácskozott, hogyan tud majd a most hivatalba lépő új kormány megfelelni a rászorulók várakozásainak. Miként az lapunkban olvasható, dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke és dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője írásban is összegezte Soltész Miklós országgyűlési képviselő számára a látássérült emberek kéréseit.

Azok, akik a Vakok Világának áprilisi számában elolvasták dr. Navracsics Tibor akkori Fidesz-frakcióvezető (ma már miniszterelnök-helyettes) és Soltész Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő (azóta hivatalba lépett szociális államtitkár) nyilatkozatát, bízva bízhatnak abban, hogy a most megalakult új kormány előnyösen különbözni fog majd attól, amelytől a magyar társadalom megvonta a bizalmát.

Cseri Sándor

 

 

 

Bértámogatás, segédeszköz-ellátás, pályázati rendszer

Kérések az államtitkárhoz

 

Alig néhány nappal az országgyűlési választások befejeződése után Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője, országgyűlési képviselő és egyben a szociális területért felelős államtitkárjelölt, egyeztető tárgyalásra hívta a nagy fogyatékosügyi szervezetek vezetőit a Képviselői Irodaházba. Az április 29-i találkozón a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét dr. Szőke László elnök és dr. Micserics József hivatalvezető képviselte. Elnökünk felhívta a leendő új Kormány vezető személyiségeinek figyelmét mindazokra az akut problémákra, amelyekkel már évek óta küszködik az MVGYOSZ, s természetesen szó volt az elmúlt évi megszorításokról és az érdekvédelmi munkát jelentősen hátráltató korábbi kormányzati intézkedésekről is.

Soltész Miklós kérésére az MVGYOSZ vezetői írásban is összefoglalták észrevételeiket és javaslataikat, levelüket az alábbiakban közöljük.

(A szerk.)

 

Tisztelt Soltész Miklós Képviselő Úr!

A 2010. április 29-én történt egyeztetésre hivatkozva, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége az új Kormány részére az alábbi javaslatokat teszi, illetve kéréseket terjeszti elő:

1. Rendkívül fontosnak tartjuk a fogyatékosokat tömörítő országos érdekvédelmi szervezetek költségvetési támogatásának újragondolását, illetőleg e támogatási rendszer új alapokra helyezését. Súlyosan elhibázottnak ítéljük az idei évre vonatkozó kormányzati döntéseket, melyek szerint a működési támogatást e szervezetek részére szinte kizárólag pályázat útján biztosítják. Szövetségünk álláspontja az, hogy a működéshez szükséges alapvető pénzügyi forrásokat közvetlenül a költségvetésből, költségvetési soron kell biztosítani e szervezetek részére. Véleményünk szerint, pályázati finanszírozásra kizárólag valamely szolgáltatás bővítése, színvonalának fejlesztése, illetőleg külső források bevonása esetében kerülhet sor. A folyamatos működést ugyanis nem lehet a meglehetősen bizonytalan és esetleges pályázati finanszírozástól függővé tenni.

Elfogadhatatlannak tartjuk továbbá azt is, hogy a Parlament a költségvetési törvény elfogadása kapcsán az előző év végén dönt a költségvetési támogatás összegéről, ám a fogyatékosokat tömörítő országos érdekvédelmi szervezetek ezt a támogatást csak a következő év májusában kapják meg. Célszerűnek tartanánk, ha ez a támogatás legkésőbb az első negyedév végéig megérkezne az érintett szervezetek részére.

Szövetségünk csaknem nyolc év óta eredménytelen küzdelmet folytat azért is, hogy a részünkre biztosított állami költségvetési támogatás legalább inflációkövető összegben kerüljön megállapításra. Az államnak is komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szövetség a szolgáltatásait folyamatosan biztosítani tudja a látássérült emberek számára. Meggyőződésünk ugyanis, hogy e szolgáltatásokat sokkal hatékonyabban és olcsóbban tudjuk nyújtani, mint ha maga az állam tenné azt. Ennek kapcsán megjegyezni kívánjuk, hogy a Szövetség nem csupán az állami költségvetéstől kapott forrásokra támaszkodik, hanem jelentős (csaknem 50%-os mértékben) saját forrást is biztosít e szolgáltatások zavartalan működése érdekében.

2. A bértámogatás korlátozása, valamint az akkreditáció szüneteltetése nagymértékben megnehezíti a megváltozott munkaképességű, különösen a súlyosan fogyatékos munkavállalók foglalkoztatását. E tényen nem változtatott az sem, hogy a közelmúltban a munkaadók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértékét jelentősen megemelték. Ez utóbbi hozzájárulás, valamint a bértámogatás ugyanis csak együttesen jelenthet érdemi ösztönzést a munkaadók számára súlyosan fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása iránt. Javasoljuk tehát a bértámogatás, valamint az akkreditáció rendszerének a múlt évi szigorítás előtti feltételek szerinti visszaállítását.

3. Már második éve tapasztaljuk, hogy év elején a nyugdíjak szerény mértékben emelkednek ugyan, ám a nyugellátások legkisebb összegének emelésére nem kerül sor. Ennek következménye pedig az, hogy a nyugdíjminimumtól függő ellátások sem emelkednek, így nem emelkedik például a fogyatékossági támogatás sem. Fontosnak tartanánk tehát, hogy a nyugdíjemelés általános mértéke vonatkozzon a nyugdíjak legkisebb összegére is.

4. Szövetségünk több, mint másfél évtizede komoly küzdelmet folytat a látássérültek által használt gyógyászati, valamint életvitelt könnyítő segédeszközök társadalombiztosítási támogatása érdekében.

Sajnálatos tény, hogy gyengénlátók esetében az OEP csupán a szemüvegkeretek, illetve szemüveglencsék szűk körére biztosít minimális mértékű támogatást. Az ezekhez nyújtott maximum néhány ezer forintnyi támogatás azonban elenyésző a szemüvegek teljes árához képest, amely súlyosan látássérültek esetében gyakran 50-100 ezer forintot tesz ki.

A fentieken túlmenően, a látássérültek által használt segédeszközök közül kizárólag a fehérbotok bizonyos típusaira (tehát korántsem minden típusára) vehető igénybe OEP támogatás. Jellemző azonban, hogy az OEP az olcsóbb, gyengébb minőségű botok megvételét támogatja, a drágább, és ennél fogva jobb minőségű, tartósabb botokét viszont nem. Ebből pedig az következik, hogy az OEP által támogatott fehérbotok sok esetben nem tartanak ki a kihordási idő végéig, így a vak személy ezt követően kénytelen teljes áron megvásárolni e számára alapvető fontosságú segédeszközt.

Úgyszintén sajnálatosnak tartjuk, hogy az OEP egyáltalán nem támogatja az úgynevezett életvitelt könnyítő eszközök vásárlását a látássérültek vonatkozásában. Ilyenek a beszélő személy-, illetve konyhamérlegek, a beszélő vérnyomásmérők, valamint a beszélő lázmérők. Nem is szólva a gyengénlátók és aliglátók számára fontos nagyítókról, illetve olvasó berendezésekről, továbbá a különböző számítástechnikai szoftverekről: képernyő nagyító és felolvasó programokról.

A beszélő vérnyomásmérőért, valamint beszélő mérlegekért csaknem háromszor-négyszer annyit kell fizetniük a látássérült embereknek, mint ezen eszközök normál kivitelű változatáért a látó társainknak.

E vonatkozásban hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem ingyenes juttatást szeretnénk e téren, hanem esélyegyenlőséget. Az esélyegyenlőség pedig e vonatkozásban számunkra azt jelentené, hogy ezekért az eszközökért a látássérülteknek ne kelljen többet fizetniük, mint látó társaiknak.

A különböző olvasókészülékek, illetve nagyító berendezések, valamint számítástechnikai szoftverek pedig több százezer forint, esetenként milliós nagyságrendű beruházást igényelnek (illetve igényelnének) a látássérültek részéről, amelyek gyakorlatilag számukra megfizethetetlenek.

Kétségtelen tény, hogy az utóbbi években több pályázat is kiírásra került az említett nagy értékű segédeszközök beszerzésének támogatása iránt. E pályázatok azonban csupán eseti jellegűek, és semmiképpen sem garantálják ezen eszközökhöz való hozzájutást a súlyosan látássérültek számára. A megnyugtató megoldás álláspontunk szerint az lehetne, ha a látássérültek alanyi jogon, egyedi elbírálás alapján juthatnának ezekhez a számukra alapvető fontosságú segédeszközökhöz.

A Szövetség minden fórumon hangsúlyozza a látássérültek segédeszköz-ellátásának fontosságát. Tesszük ezt azért, mert tudjuk, hogy a segédeszköz-ellátás kérdésének megoldása nélkül sem korszerű oktatásról, sem pedig hatékony foglalkoztatásról nem beszélhetünk a látássérült emberek vonatkozásában, de enélkül az akadálymentes honlapok és a manapság sokat emlegetett info-kommunikációs akadálymentesítés is csak papíron létezhetnek a látássérült emberek számára.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a közelmúltban regionális rehabilitációs központok jöttek létre, ahol a látássérültek elsajátíthatják többek között a fentebb említett segédeszközök használatát is. Ha azonban nem biztosítják számukra ezen eszközök megvásárlását, a mindennapi használat lehetőségét, akkor a rehabilitációs képzés során szerzett ismeret gyakorlatilag felesleges pénzkiadásnak minősül.

Több nemzetközi konferencián, illetve rendezvényen tapasztaltuk, hogy ott gyakorlatilag szó sem esik a látássérültek segédeszköz-ellátásának problémáiról. Amikor erre néhány alkalommal rákérdeztünk, arról tájékoztattak bennünket, hogy - különösen Európa nyugati részén - e probléma nem létezik, a látássérültek alanyi jogon hozzájutnak a számukra fontos segédeszközökhöz. Úgyszintén meglepődve tapasztaltuk, hogy még Albánia is gyakorlatilag teljeskörű támogatást nyújt a látássérültek segédeszköz-ellátásához.

A fentiek alapján Szövetségünk a segédeszköz-ellátás jelenlegi rendszerét teljes egészében elfogadhatatlannak tartja, annak teljes újraszabályozását szorgalmazza mind a támogatott eszközök, mind pedig a támogatás mértéke szempontjából.

5. Feltétlenül szükségesnek tartjuk továbbá az Országos Fogyatékosügyi Tanács működésének teljes körű reformját. Ennek kapcsán szorgalmazzuk, hogy minden esetben érdemi egyeztetésre kerüljön sor a fogyatékosügyet érintő döntések meghozatala előtt, és a Tanács a fogyatékosokat érintő kérdésekben valóban a Kormány konzultatív szerveként működjön.

6. Célszerűnek tartanánk továbbá, ha a Nemzeti Civil Alapprogramon belül elkülönített pályázati keretet hoznának létre a fogyatékosügyben tevékenykedő szervezetek támogatására. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanis, ha ugyanazon pénzügyi keret terhére nyújthatnak be pályázatot azok a szervezetek, amelyek úgymond hobbitevékenységet folytatnak, és azok is, amelyek például államtól átvállalt feladatokat látnak el.

7. Rendkívül aggályosnak tartjuk, hogy a különböző közüzemi szolgáltatások igénybevétele során az országos fogyatékosügyi szervezetek "versenypiaci fogyasztóknak" minősülnek, a térítési díjat ennek megfelelően kell megfizetniük az amúgy is szűkös állami források terhére. Mindez azt eredményezi, hogy az állam pénzén e szolgáltatók nyereségét növeljük, e szolgáltatókat gazdagítjuk. Célszerűnek tartanánk, ha a jövőben e nonprofit szervezetek vagy kedvezőbb tarifával, vagy a lakossági fogyasztói tarifával fizethetnék a közüzemi szolgáltatások díjait. Így több forrás maradna e szervezetek számára a kiemelten közhasznú tevékenységük végzésére.

Végezetül hangsúlyozni kívánjuk, hogy Szövetségünk rendkívül fontosnak tartja a folyamatos párbeszédet a tevékenységét érintő minden kérdésben. Ennek kapcsán felajánljuk tapasztalatainkat és együttműködésünket a látássérült emberek érdekében.

Budapest, 2010. május 13.

Tisztelettel:

Dr. Szőke László elnök

Dr. Micserics József hivatalvezető

 

 

 

Tisztújító küldöttgyűlések az MVGYOSZ-ben

Új elnököt és elnökséget választottak

 

Április 24-én került sor a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tisztújító küldöttgyűlésére az MVGYOSZ székházában. A 121-ből összesen 107 küldött jött el, hogy új elnököt és új elnökséget válasszon.

A megjelenteket dr. Szőke László, a Szövetség elnöke köszöntötte. A küldöttek döntése értelmében ezúttal is Bognárné Baráth Barbara elnökségi asszisztens vezette a jegyzőkönyvet. Annak hitelesítői pedig Gyöngy Sándorné, Heves megyei és Ádász István, Békés megyei küldött lettek.

A nyílt szavazáshoz a szavazatszámláló bizottság tagjaivá választották: Szűcs Juditot, Lőrincz Jenőnét és Koszorúsné Belányi Mártát, a Vakok Állami Intézetének a dolgozóit. A titkos szavazás szavazatszámláló bizottságának vezetője Jankó-Brezovay Pálné, síkírást olvasó tagjai: Lőrincz Józsefné és Csörögi Tímea; pontírást ismerő tagjai: Kovács Éva és Mayer Mónika lettek.

A tisztújító küldöttgyűlés levezető elnökének dr. Simon Gergelyt, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei egyesület tagját választották meg.

A jelölőbizottság elnöke, Nagy Tünde ismertette az elnökjelöltek névsorát. A tagegyesületek elnöknek jelölték dr. Földi Jánost (természetes személy tagok), dr. Nagy Sándort (Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete) és dr. Szőke Lászlót (Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete).

Dr. Földi János visszalépett a jelöléstől. Dr. Nagy Sándor programbeszédében közölte, nem mindegy, milyen elnökség lesz az elnök mögött. Az MVGYOSZ székházával nincs ugyan terve, de annak fenntartása sokba kerül. Nem bírja elviselni a koldulást - mondotta, inkább pályázati munkával kellene pénzt keresni. Megfelelő elnökség és jó operatív szervezet álljon rendelkezésre. Egyben kijelentette, hogy lemond a Média az Emberekért Alapítványnál betöltött tisztségéről.

Dr. Szőke László megköszönte az Országos Hivatal minden munkatársának, hogy együtt dolgozhattak. Büszke a közösen elért eredményekre - mondotta. Amikor 20 éves korában elveszítette a látását, sok segítségben részesült a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől. Úgy gondolta, munkájával viszonozza majd, amit ő segítségként a Szövetségtől kapott. Két évtizede tölt be különböző tisztségeket, előbb a Veszprém megyei, majd az országos szervezetben is. Neki jutott az a feladat, hogy kezdeményezze a Szövetség szerkezeti átalakulását. Ez volt a további boldoguláshoz vezető, egyedül járható út. Az önálló jogi személlyé vált tagegyesületek mára megerősödtek. Megvalósultak a szervezeti konszolidáció feltételei: erős hivatal és erős egyesületek jöttek létre. Tervei között említette dr. Szőke László, hogy egy pénzügyi alapot szeretne létrehozatni, amelyből kamatmentes kölcsönt nyújtanának az önhibájukon kívül tőke nélkül maradt tagegyesületeknek. Tisztességes és korrekt módon meg kívánja oldani az egyéni tagok problémáit, azt, hogy integrálódjanak valamelyik tagegyesülethez. Fontosnak tartja, hogy továbbhaladjanak az érdekvédelmi és az akadálymentesítési munkában. Javasolni fogja a jogi és ügyrendi bizottság felállítását, amelynek tagjai véleményezhetnének és ki is dolgozhatnának jogszabálytervezeteket. A célok megvalósításához azonban szükséges a társadalom széles rétegeivel való párbeszéd, s a konszenzus.

Egyébként, mint dr. Szőke László elmondta, elvileg még tagja egy a lakóhelyén, Várpalotán működő alapítványnak, amely öt éve már csak papíron létezik.

A küldöttek dr. Szőke Lászlóra 67, dr. Nagy Sándorra 40 szavazatot adtak le, így ismét dr. Szőke László az MVGYOSZ elnöke.

Tizenkilenc név került fel arra a listára, amely az elnökségi tagjelöltek névsorát tartalmazta.

A szavazás eredményeként már az Országos Elnökségbe került: Barnóczki Gábor ( Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Györgyné Kiss Adrienn (Csongrád megye), dr. Nagy Sándor (LÉÁRE) és Németh Orsolya (VGYKE).

Nyolcan maradtak versenyben a mandátumokért. Abc-sorrendben: Herczeg Lajos (VGYKE), Kovács Béla (Zala megyei egyesület), Kuminka Györgyné (Hermina egyesület), Laczi Tamásné ( Győr-Moson-Sopron megyei egyesület), Nagy Tünde (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesület), dr. Ozvári Lukács Ádám (VGYKE), dr. Tóka László (Baranya megyei egyesület) és dr. Varga Szabolcs (LÁRKE). Az elnökség további két tagját és két póttagját a következő küldöttértekezleten közülük fogják megválasztani.

*

Folytatták munkájukat a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének küldöttei május 21-én az MVGYOSZ székházában. A 121-ből 92 küldött volt jelen az értekezleten, így a küldöttgyűlés határozatképesnek bizonyult. A küldöttek döntése értelmében ezúttal is Bognárné Baráth Barbara elnökségi asszisztens vezette a jegyzőkönyvet, annak hitelesítését Csák Attila, a Hermina és Szűcs Andrásné, a Nógrád megyei egyesület küldöttei vállalták.

A nyílt szavazás szavazatszámlálói ismét a Vakok Állami Intézetének a munkatársai: Szűcs Judit, Lőrincz Jenőné és Koszorúsné Belányi Márta voltak. A titkos szavazás szavazatszámláló bizottságát Jankó-Brezovay Pálné vezette, annak síkírást olvasó tagjai: Lőrincz Józsefné és Csörögi Tímea; pontírást ismerő tagjai: Kovács Éva és Szmolár Viktória lettek.

A választások levezetésével a küldöttek dr. Szőke Lászlót, az MVGYOSZ elnökét bízták meg.

Megerősítette az előző értekezleten hozott döntését a küldöttértekezlet, akkor ugyanis már megválasztották az etikai bizottság tagjait, s most csak egy póttagra kellett voksolniuk.

Az etikai bizottság tagjai (zárójelben a megyéjük neve olvasható): Baross Viktor (Tolna), Borai Botond (Budapest, Hermina egyesület), Hegedűs István (Csongrád), Kuti Renáta (Zala) és dr. Stefán Sándor (Borsod-Abaúj-Zemplén). A póttag Szokó Zsolt (Fejér megye, LÁRKE).

Négyen már április 24-én bekerültek az Országos Elnökség soraiba. (Nevüket a fentiekben közöltük.) A választási szabályzatban az szerepel, hogy 50 százalék plusz 1 fő szükséges a mandátum elnyeréséhez. Ezt az első fordulóban csak Laczi Tamásné (Győr-Moson-Sopron megye) érte el, így ő is elnökségi tag lett. De a többi jelöltnek ez nem sikerült, így még egy szavazást kellett tartani. Ennek eredményeként dr. Tóka László, (Baranya megye) került be az MVGYOSZ vezető testületébe, vele teljes lett a héttagú elnökség létszáma.

Nem volt elegendő szavazata a bejutáshoz Kovács Bélának, Kuminka Györgynének, bár ők 41, illetve 40 voksot kaptak; Nagy Tünde 33-at, dr. Ozvári Lukács Ádám 30-at és dr. Varga Szabolcs 22-t. Utóbbi már nem szállhat ringbe a mandátumért, de a többiek még versenyben maradtak. Közülük várhatóan ősszel választják majd meg az Elnökség két póttagját.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Kiút az életveszélyből

 

Különös képzésben részesülnek budapesti tűzoltók. Az oktatásban résztvevők a sötétben való tájékozódást gyakorolják, ugyanis a munkájuk során előadódhat olyan helyzet, hogy semmit sem látnak. Ilyenkor életveszélyes helyzet állhat elő. A tűzoltók ugyanolyan gyakorlati képzésben részesülnek, mint a látásukat elvesztő vakok. Vakbot segítségével tapogatják ki a körülöttük lévő tárgyakat. Egyik legfontosabb cél, hogy a tűzoltók vészhelyzetben ne veszítsék el a térérzéküket.

(K. M.)

 

 

 

A körlevegőt szennyező tényezőkről

Amikor kapkodunk az oxigén után

 

Az ember percenként tizenhatszor átlagban 0,5 liter levegőt lélegzik be, ami óránként 480 liter, naponként 12 ezer liter levegőnek felel meg. A belélegzett levegőnek 21 százaléka oxigén, 78 százaléka nitrogén, 1 százalék vízgőz és elenyésző egyéb gáz.

A körlevegő (így nevezik a közönséges levegőt) oxigéningadozása minimális, még a nagyvárosok felett sem haladja meg a 0,5 százalékot. Ha azonban mennyisége 17 százalék alá csökken, akkor az égés leáll, 15 százalék alatt kellemetlen közérzet, 7 százalék alatt rövidesen fulladás áll be. A körlevegőt szennyező tényezők, többek között, az emberek és az állatok által kilélegzett levegő. Az ilyen levegőben a nitrogéntartalom változatlan, az oxigén 1,6 százalékra csökken, a széndioxid 4,5 százalékra emelkedik. Öt-hat százalék széndioxid tartós belégzésekor szédülés, fejfájás állhat elő, 8-10 százalék már életveszélyes.

A légzés az egyetlen olyan létfontosságú életfunkció, amely az akarattal befolyásolható. A szakemberek szerint ez nem előny, hanem inkább hátrány. Ha valaki izgul, félelem gyötri vagy stresszhelyzetbe kerül, előfordulhat, hogy a kelleténél kevesebb levegőt lélegez be és ki. Ilyenkor a tüdőnk, szívünk, az agyunk szinte kapkod az oxigén után. Ha a szerveink kevés levegőhöz jutnak, rossz lesz a vérellátásuk, ami hátráltatja a sejtanyagcserét, a szervezet kevésbé tud védekezni a betegségek ellen. Az oxigénhiányos állapotnak tehát az egészségünk látja kárát.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Bemutatták a világ első bionikus szemét

Műtét adja vissza a látást

 

Sajtóhírek szerint Ausztráliában bemutatták a világ első bionikus szemét, ami egy szemüvegre szerelt készülékből áll, amely képeket alkot és elküldi azokat a felhasználó zsebében lévő processzorhoz. A processzor vezeték nélkül továbbít jelet a szembe ültetett egységhez, amely közvetlenül stimulálja a retinában az életben maradt idegsejteket, így alakul ki a kép az agyban. Az eszköz egy bizonyos részét műtéti úton ültetik be a beteg szemébe. A bionikus szemet jelenleg még tesztelik. Az első emberi beültetésre két-három év múlva kerül sor.

Egyesek szerint ez a készülék a legnagyobb eredmény a Braille ABC megalkotása óta.

(K. M.)

 

 

 

A bevételekről, kiadásokról, érdekvédelemről

Közgyűlés Miskolcon

 

A Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete május 7-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Miskolcon, a Győri kapui Ifjúsági és Szabadidő Ház színháztermében. Egy rövid kultúrműsor, majd a Himnusz eléneklése után dr. Kiss Lászlónak, az egyesület elnökének évértékelő beszédére került sor. Az ezután elhangzott közhasznúsági jelentés részét képezte a számviteli beszámoló is. Az egyesület, a 2009. évi gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve, közhasznú egyszerűsített beszámolót állított össze. A beszámoló az egyesület teljes vagyoni és pénzügyi helyzetét tükrözte, ezért tartalmazta a különböző jogcímeken szerzett bevételeket és az összes ráfordítást is.

Az egyesület a bevételeinek egy bizonyos részét pályázati úton nyerte el vissza nem térítendő támogatásként. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 5 millió 128 ezer forint működési támogatást folyósított az egyesületnek. A megváltozott munkaképességű munkavállalóik foglalkoztatását különböző időtartamok alatt 2009-ben is segítette a Munkaügyi Központ bér-és járuléktámogatás formájában. A tagság által befizetett egyesületi tagsági díjakból mindösszesen 1 millió 721 ezer forint bevételük származott. Az egyéb bevételek között került kimutatásra az adózók által felajánlott SZJA egy százalék. Céges és magánszemély támogatóiktól összesen 4 millió 448 ezer forint bevételük származott.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet nem folytat, így összes ráfordításuk közhasznú tevékenységhez kapcsolódik, 15 millió 535 ezer forint összegben. Az egyesületnek társasági adó fizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Az egyesület vagyoni helyzete az elmúlt évben nagymértékben függött a minisztérium által a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére juttatott állami támogatás összegétől, a különböző pályázati bevételektől.

Az egyesület a központi költségvetésből közvetlenül nevesítve nem részesült támogatásban 2009-ben sem.

Közvetett módon, a helyi és a megyei önkormányzat pályázatain elnyert működési és kulturális pályázaton, összesen 190 ezer forint támogatásban részesült az egyesület, amely összeg a pályázati cél szerint került felhasználásra.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége működési költségre 5 millió 128 ezer forint támogatást nyújtott részükre, mely összeg a támogatási szerződésben foglalt cél szerint hasznosult.

A Nemzeti Civil Alapprogram által 2008. év során megítélt és folyósított 899 ezer forint működési célú pályázati támogatásból 256 ezer forintot használtak fel 2009. május 31-ig, az elszámolás határidőre és teljes körűen megtörtént.

Az NCA működési pályázatán 2009-ben 1 millió 391 ezer forintot nyert az egyesület, amelynek első részlete: 1 millió 43 ezer forint érkezett be 2009-ben. Ebből a tárgyévben 814 ezer forintot használt fel az egyesület, a további összeg felhasználása ez évben megtörténik.

A megváltozott munkaképességű munkavállalóik foglalkoztatásához nyújtott bér- és járuléktámogatást a Munkaügyi Központ, amelynek folyósítása havonta utólag történt az egyesület által beküldött munkabér és járulék kifizetési és átutalási bizonylatok alapján, összesen 6 millió 199 ezer forint összegben.

Az állampolgárok által felajánlott SZJA egy százalék jogcímen pontosan 375 721 forintot utalt át 2009-ben részükre az APEH. Felhasználása ez évben történik meg, tanulmányi és segédeszköz beszerzési támogatásokra.

A közgyűlés elfogadta a közhasznúsági jelentést és a felügyelő bizottság beszámolóját is. Döntöttek a tagdíj mértékének emeléséről, ami 2011. január 1-től az eddigi 1500 forintról 2000-re nő személyenként.

Az egyesület több évtizede tevékenykedik a látássérültek érdekképviseleti szervezeteként, e fogyatékossággal élő személyek mind teljesebb társadalmi integrációjának elősegítése, életminőségének javítása érdekében. A megyében közel háromezer súlyos látásfogyatékossággal élő embert tartanak nyílván. Közülük eddig 1227-en kérték felvételüket az egyesületbe.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Közgyűlés a Heves megyei egyesületben

Hasznos kapcsolatokat építenek

 

Egerben, a történelmi városrész közelében, egy hangulatos épületben található a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének irodája. Az udvarba belépve a tetszetős boltívek, az ódon hangulatú falak és építészeti megoldások a korabeli évszázadokat, évtizedeket idézik ugyan, de a látássérültek itteni központjában pezsgő élet folyik. Hogy mi mindennel is foglalkoztak a közelmúltban, arról Majoros Kálmánné elnök asszony adott számot május 20-án az egyesület közgyűlésén.

Még a hivatalos program előtt Fejérné Telekesi Valéria elszavalta Sík Sándor: Kiáltás a kapuból című költeményét, majd a megyei egyesület vezetője a vendégek között köszöntötte dr. Szőke Lászlót, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének az elnökét, valamint Szűcs Andrásnét és Gyüre Ferencet, a Nógrád megyei egyesület tagjait.

Méhesi Ferencné, az egyesület adminisztrátora vezette a jegyzőkönyvet, annak hitelesítői: Smid Zsolt és Kós Györgyné lettek. A szavazatszámláló bizottság szerepkörét az eredetileg felkért személyek távolmaradása miatt Szűcs Andrásné, e sorok írója és Kardos János gépkocsivezető töltötte be.

Mint az egyesület közhasznúsági jelentéséből megtudtuk, jelenleg 530 tagot számlálnak, akiknek hatvan százaléka az idősebb korosztályhoz tartozik. Az egyesület irodájában a hét öt munkanapján a tagság számára ügyviteli, kulturális, szociális és mentálhigiénés feladatokat is ellátnak. Négy körzeti csoporttal működnek: Füzesabonyban, Gyöngyösön, Hevesen és Pétervásárán. A csoportok vezetői a körzeteikben élő látássérültekkel tartják a kapcsolatot, szerveznek ünnepségeket, programokat nekik. Kapcsolatot ápolnak a helyi önkormányzatokkal és a vállalkozókkal, továbbá a karitatív nonprofit szervezetekkel. A körzeti csoportok vezetőin kívül a területi képviselők is fontos szerepet töltenek be a környezetükben élő látássérültekkel való törődésben.

Az egyesületet héttagú elnökség irányítja: Majoros Kálmánné elnök mellett: Hanyi Brigitta alelnök, Smid Zsolt, Tóthné Veres Katalin, Kövecses Dezsőné, Poczok Zsolt és Kállay Zoltán elnökségi tagok. A póttagjuk Hegyi Antalné. Az elnökség munkáját négy bizottság segíti. A Szociális és Rehabilitációs Bizottság feladatai között szerepel például, hogy felkeresse a halmozottan sérült tagokat. Ezen kívül működik még az Üdültetési és Braille Emlékérem Bizottságuk, az Oktatási és Kulturális Bizottságuk, továbbá a Közlekedési és Segédeszköz Bizottságuk. Munkájukról rendszeresen beszámolnak.

Különböző együttműködési megállapodások keretében segítik elő az intézmények akadálymentesítését. 2009-ben Pétervására önkormányzatával, Eger-csehi településsel, illetve Eger Megyei Jogú Várossal kötöttek ilyen szerződést, utóbbival több oktatási intézmény akadálymentesítésére. Kívülük még további 15 intézménnyel van együttműködési szerződésük.

Minden érdeklődőnek segítenek beszerezni a számukra nélkülözhetetlen segédeszközöket, megkeresve a tag részére a lehető legolcsóbb megoldást. Lehetőségük szerint megszervezik az eszközök szállítását is. Minden évben tartanak eszközbemutatókkal egybekötött egészségnapokat is.

Két tanfolyamot is indítottak a tagoknak 2009-ben, angol nyelvből és számítástechnikából. Sajnos ezeket a későbbi létszámcsökkenés és az anyagi fedezet hiánya miatt meg kellett szűntetni.

Több sikeres kulturális rendezvényre is sort kerítettek az elmúlt esztendőben. Emlékezetes volt a családi napjuk, a szüreti mulatságuk, valamint a jótékonysági báljuk is. Többször is kirándultak a környék településeire.

A szakmai tájékoztató után megismerhettük az egyesület pénzügyi beszámolóját is.

Közhasznú tevékenységük bevétele tavaly 5 millió 288 ezer forint, ebből az MVGYOSZ-től 2 millió 854 ezer forintot kaptak, a többi pénzt az adó 1 százalékának felajánlásából, adományokból, támogatásokból, a tagdíjbevételből és pályázati úton gyűjtötték össze.

Ráfordításaik 5 millió 387 ezer forintot tettek ki. Szerencsére volt tartalékuk, így most is abból gazdálkodnak, amíg a minisztériumi pályázaton elnyert pénz meg nem érkezik a számlájukra.

A tagság mindkét beszámolót elfogadta. Dr. Szőke László országos elnök ezekkel a szavakkal bíztatta a Heves megyei egyesületet: "Csak így tovább!", vagyis haladjanak azon az úton, amire a közelmúltban ráléptek. Elnökünk felelevenítette a Szövetség tavalyi évét, nem hallgatva el a nehézségeket, de a sikereket sem. Szólt arról is, milyen munkát jelent az egyesületeknek, hogy pályázatokon keresztül megszerezzék a működésükhöz szükséges anyagi támogatást, hiszen ma már, az előző kormányzati döntés értelmében, a Szövetségtől nem kaphatnak pénzt. Természetesen az MVGYOSZ vezetői lobbiznak az új kormánynál ennek a pályázati rendszernek a megszűntetése érdekében és szorgalmazzák a korábbi támogatási rendszer visszaállítását. Ahhoz ugyanis, hogy az egyesületek érdekvédelmi munkát végezhessenek, előbb működniük kell.

Fejérné Telekesi Valéria a Felügyelő Bizottság elnökeként számolt be a tavaly végzett munkájukról. Mint elmondta, az egyesületnek nagyon magas kiadásai adódnak a közüzemi díjakból, amelyeknél nem tapasztalnak kedvezményeket, nonprofit szervezetként ugyanolyan fizetési kötelezettséget rónak rájuk, mint a piacképes fogyasztókra. Az FB elnök örömmel üdvözölte, hogy lendületes, nagy munkabírású gárda került az egyesület élére, olyan emberek, akik hittel és szeretettel állnak a tagok mögött.

A közgyűlés az FB beszámolóját is elfogadta. Választások következtek ezután. Országos küldött póttag lett Miklós Katalin. A jelölő bizottságba kerültek: Ármány Józsefné, Kós Györgyné, Kovács Rita, Páliné Jurecska Ágnes és Molnár István, póttagként pedig Schmidt Gyuláné. A felügyelő bizottság póttagjává Csontos Gyulánét választotta meg a közgyűlés.

A tanácskozás végén több tag is szót kért és feltárta ügyes-bajos dolgait. Kérdésükre mind az országos, mind a megyei elnök készséggel válaszolt, s sokan még visszamentek az egyesület irodájába, ahol tovább folytatódott a disputa.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Az emberi szervezet védelmezője

 

Az emberi szervezet egyik legfontosabb része, védelmezője az immunrendszer. Harcol a kórokozók, baktériumok, vírusok ellen. Alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a "saját" és a "nem saját" (idegen) között. Az immunrendszer sejtjei által "saját"-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet tolerálja (eltűri), míg a "nem saját"-ként felismertekre immunválasszal reagál.

Különösen fontos, hogy az immunrendszert egyensúlyba tudjuk tartani, hogy képes legyen felismerni és elpusztítani a kórokozókat.

Immunrendszerünk nagy ellensége a folyamatos stressz, félelem, rossz munkahelyi légkör, aggodalom. A felsoroltak hatására a mellékvese a normálisnál több kortizol hormont termel, ez pedig megzavarja az immunsejtek működését és gyengíti a testünk egész védelmi rendszerét.

Mindenki tud tenni annak érdekében, hogy immunrendszere kellőképpen működjön. Ennek számos módja van. A legfontosabbak: rendszeres testmozgás, megfelelő időtartamú alvás, helyes táplálkozás. Mozgás közben a szervezet fokozottan termeli az aktív védősejteket.

A szakemberek szerint fontos, hogy a pulzus kissé megemelkedjen, ugyanis csak ilyenkor vesz fel több oxigént a szervezet. Ennek hatására javul a belső szervek és izmok vérellátása.

A szervezet alvás közben töltődik fel. Ilyenkor csökken a stresszhormonok szintje, lassul a vérnyomás és a pulzus, és minden életfunkció energiatakarékos "üzemmódra" vált.

(K. M.)

 

 

 

Sérült fiataloknak szervezik szeptembertől

Felkészítő foglalkozás munkára

 

A program célja: a résztvevők számára elősegíteni az egyéni jövőkép, az aktívabb életforma kialakítását. Továbbtanulási lehetőséget, vagy munkába állást biztosítunk a fiatalok számára.

A program célcsoportja: akadállyal élő (18-29 éves) fiatalok, mozgás-, látás- és hallássérültek, valamint értelmi sérültek, akik túl vannak a tankötelezettség teljesítésén és munkavégzésre készülnek.

A program az alábbi tevékenységeket tartalmazza: munkavállalásra felkészítő klubfoglalkozásokon való részvétel kis és nagycsoportokban (alkalmanként családtagok részvételével is); szabadidős programok; múzeumlátogatások; rendezvényeken való részvétel; kézműves és táncház foglalkozások; kiállítások látogatása; kirándulások, 3 napos bentlakásos tréning; életmód, és egészségügyi előadások.

A foglalkozások 2010. szeptember 1. - 2011. augusztus 31. között heti egy alkalommal egész napos elfoglaltságot jelentenek. A programban való részvétel ingyenes!

Jelentkezési határidő: június 30.

Jelentkezni lehet:

T: 06/1-317-4417/44

E-mail cím: ffriss@motivacio.hu

A foglalkozások szeptember 1-én kezdődnek.

A foglalkozások helyszíne: 1096 Budapest, Thaly Kálmán utca 40. fsz.1.

Várjuk jelentkezésüket!

Motiváció Alapítvány

 

 

 

Látássérültek is szerepeltek

Esélynap Veszprémben

 

A szakadó eső kicsit átrendezte ugyan a III. Veszprém megyei esélynap eredeti programját, de a zord idő ellenére is sokan eljöttek a rendezvényre. A Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete, a Siketek és Nagyothallók, valamint a Mozgássérültek Aktív Egyesülete, az Értelmi Fogyatékossággal Élők Veszprém Városi Szervezete és a Veszprém Megyei Esélyegyenlőségi Iroda (Veszprémi Esélyek Háza) közösen szervezte meg az esélynapot a Királynék városában május 14-én.

A szervezők célja az volt, hogy a Veszprém megyei fogyatékossággal élő emberek (civil szervezetek tagjai, intézmények lakói, ellátottjai stb.) megmutathassák tudásukat, értékeiket, ezáltal is elősegítve a társadalmi elfogadást, az egymás iránti tolerancia mélyítését.

A rendezvényen részt vett dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének és egyben a Veszprém megyei egyesületnek az elnöke. Németh Attilával, a helyi kistérségi csoport vezetőjével, Mácsár Istvánnal és más csoporttagokkal segédeszköz-bemutatót tartottak és készségesen válaszoltak az érdeklődők kérdéseire az Esélyek Háza által felállított faházban.

Sajnos, az MVGYOSZ vakvezetőkutya-kiképző iskolájának bemutatójára a sétáló utcában éppen a viharos időjárás miatt nem kerülhetett sor, pedig Farkasné Schiff Mónika és munkatársai eljöttek a helyszínre és szerették volna megismertetni a látókkal a vak embereket segítő négylábúak munkáját. Ugyancsak letettek a szabadtéri színpadon való fellépésről Benkő Imre és Laczi Ilona, az ajkai Látássérült Klub tagjai is.

Horváthné Gyimóthy Ilona, a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete pápai kistérségi csoportjának tagja szerencsésnek bizonyult, ő még elmondhatta saját verseit a közönségnek, akárcsak Szabó Károlyné Dobson Anikó pápai látássérült sorstárs, aki egy novellát adott elő. Jánoki Márió, székesfehérvári látássérült fiatalember szintetizátoron zenélt és énekelt, így szórakoztatta az érdeklődőket.

Aki az eső ellenére is elment a rendezvény helyszínére, láthatta, hogy a fogyatékossággal élő emberek is szívesen szerepelnek és érdemes rájuk figyelni a kulturális rendezvényeken is.

G. A.

 

 

 

Akadálymentes orvosi rendelő Bonyhádon

Szekszárdon is pezseg az élet

 

Április 14-én adták át az első Tolna megyei akadálymentes orvosi rendelőt Bonyhádon. A megnyitón a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének képviseletében jelen volt Fehérvízi István alelnök, Tóth Klára elnökségi tag és Budi Ferenc szociális segítő. Az akadálymentesítés a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány, illetve az EGT & Norvég finanszírozási Mechanizmusok Támogatásán elnyert összegből valósult meg. A megnyitón dr. Kovács Katalin háziorvos mondott beszédet. Jelen volt még Potápi Árpád Bonyhád polgármestere és Kovács Balázs, a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány képviselője. Az akadálymentesítés nemcsak a látássérülteknek könnyíti meg a közlekedést és tájékozódást (vezetősáv, Braille-írás és hangjelzéses hívó rendszer), hanem a nagyothallóknak és a mozgáskorlátozottaknak is.

Április 27-én, a Vakvezető Kutyák Nemzetközi Világnapján vakvezető kutyabemutatót szerveztünk Tolna megye székhelyén, Szekszárd központjában, a Garay téren. A rendezvényt Horváth István, Szekszárd város polgármestere és dr. Pálos Miklós, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke nyitották meg, majd Németh Judit, a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár munkatársa szavalt el két verset. Április 28-án integrált sportnapon vehettünk részt Dombóváron, a városi sportcsarnok melletti sportpályán, amelyet a Tolna Megyei Fogyatékosok Sportszövetsége szervezett. Az egész napos eseményre a megye minden pontjáról ellátogattak a speciális iskolák, intézmények és fogyatékosokat képviselő egyesületek tagjai, illetve Dombóvárról és környékéről meghívták az általános iskolák tanulóit is, erősítve ezzel is az integrált sportesemények hatását: ép és fogyatékos együtt sportolhatott.

Érkezésünkkor a szokásosnak mondható élelmiszercsomagját megkapta mindenki. Ez alkalommal 13 sportolónk 13 érmet hozhatott haza összesen, többnyire aranyat és ezüstöt. Ezúton is külön köszönet az önzetlen segítőknek, akik nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a látássérültek számára is teljes körű legyen a sportélmény. Az egyes számokban nemenként és korosztályonként külön díjazták az első három helyezett sportolót. Ezek után kipróbálhattuk a kerékpáros akadálypályát, és egy francia eredetű golyójátékot, a petanq-ot is.

Május 1-jén, a hagyománnyá vált IV. Zichy-Domaine Gróf elnevezésű futófesztiválon vettünk részt Szekszárd belvárosában. Az 1 km-es távon megrendezett integrált futamban közösen mozoghatott ép és fogyatékossággal élő egyaránt. Egyesületünktől mintegy 15-en álltunk rajthoz, ki futva, ki kocogva, ki sétálva, ízlésének, korának és műtétei számának megfelelően. Eredményhirdetéskor nemenként és fogyatékossági típusonként külön díjazták a legjobb vágtázókat. Tőlünk a látássérültek versenyében a lányok között Rákóczi Szilvia, a fiúk között Baros Viktor tagtársaink állhattak a dobogó legfelső fokára.

A napokban önzetlen adakozóink és Szekszárd testvérvárosi kapcsolatainak jóvoltából a németországi Stuttgart közelében található Bietigheim-Bissingen városából származó, nagy mennyiségű, nagyon jó minőségű ruhaadományokból vehettünk át szép számmal. Őszinte hálával tartozunk az egyesületünknek juttatott mintegy 1500 kg-nyi ruhaneműért. Ezeket természetesen továbbadjuk rászoruló tagtársainknak, elsősorban a nagycsaládosoknak, a létminimum közelében élőknek és a kisnyugdíjasoknak. Emellett minden szerdán személyesen is válogathatnak sorstársaink maguknak ruhaféléket ingyenesen, az irodaházunkban működő butikunkban.

Tagtársaink továbbra is díjmentesen vehetik igénybe szolgáltatásainkat: minden hónap első csütörtökén batyus jelleggel megünnepeljük az aktuális havi születés- és névnaposokat, valamint minden 2. és 3. csütörtökön a nemrég végzett masszőrjeinkhez lehet bejelentkezni frissítő- és talpmasszírozásra. Elindult a jogsegély szolgálatunk, aminek keretében ügyvéddel lehet konzultálni különböző jogi ügyekben, valamint az idei első Braille-írás és -olvasás tanfolyamunk is 8 fő részvételével. Érzékenyítő esélyórákat is tartunk iskolákban, a közintézmények és a hivatalok munkatársainak a felmerülő igények szerint, hogy a gyerekek is megtanulják, illetve a tanárok és a hivatalok munkatársai is megismerjék a látássérültek mindennapi problémáit és elsajátíthassák a nekünk nyújtható segítség módozatait is.

Szervezzük már a nyári programjainkat is: egynapos kirándulásokat Óbányára és Csillebércre, az idén 16. nyári gyermek- és ifjúsági tábort Fadd-Domboriba, valamint a szintén hagyományos szeptemberi 10 napos nyaralást Görögországba.

Kovács Lászlóné

egyesületi elnök

 

 

 

Vers-, próza- és mesemondó verseny Debrecenben

Élményekben gazdag "Regélő régió"

 

Április 23-án a Fehér Bot Alapítvány, a Hajdú-Sansz Nonprofit Kft. Helen Keller Támogató Szolgálata és a Debreceni Városi Könyvtár Újkerti Fiókkönyvtára a költészet napja alkalmából megrendezte a "Regélő régió" című vers-, próza- és mesemondó versenyét.

Nagy örömmel köszöntötte a sok kedves régi ismerős mellett az új arcokat is Szilágyi Ildikó, az Újkerti Könyvtár vezetője és Rózsa Dezső műsorvezető. Ez nem véletlen, hiszen a rendezvény címe, "Regélő régió" is sejteti, hogy nemcsak debreceni, de a régió más városainak irodalomkedvelő látássérültjei is képviselik városaikat ezen a találkozón. Immár négy esztendeje lépett szövetségre a Fehér Bot Alapítvány és az Újkerti Könyvtár. Azóta számos tartalmas, színvonalas és kellemes irodalmi délutánt szerveztek közösen. Minden alkalommal az alapítvány támogató szolgálatai segítenek a közönségszervezésben és most is rajtuk keresztül sikerült felhívásunkkal elérni a rendezvény főszereplőit, magukat a látássérült előadókat. Szép számmal érkezett nevezés erre a rendezvényre. Külön öröm, hogy az utánpótlás is képviseltette magát, hiszen a Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola növendékei is versekkel, mesékkel szórakoztatták a közönséget.

Ez a délután két jelentős eseményhez is kötődött. Az egyik a költészet napja, a másik Helen Keller születésének 130. évfordulója. Az ő személye példa lehet minden ember számára, hiszen akaratával, hitével és kitartásával bebizonyította a világnak, hogy siketen és vakon is lehet teljes értékű életet élni, eredményeket, sikereket elérni, megbecsülést szerezni. Komoly szakértőkből álló zsűri értékelte a versenyzők produkcióit, közöttük dr. Bene Edit (a DMJV Polgármesteri Hivatal Humán Főosztályának vezetője), Bényei József (költő, író, publicista) és Ézsiás László (több országos díjjal is kitüntetett látássérült versmondó). A versenyzők a produkciók után izgatottan várták az eredményhirdetést, bár már mindannyian nyertesek voltak, hiszen átélhették az irodalom szeretetét és a kulturált együttlét örömét. Meglepően sokan mondtak meséket a felnőttek körében is, mi több, saját alkotásokat is hallhattunk. Minden résztvevő emléklapot és Szabó Péter kerekesszékes sorstársunk "Boldogság" című vers-, prózagyűjteményét kapta meg.

Ezeken túl a zsűri különdíjában részesültek Molnár Miklósné, Tóth Katalin és Szakáll Zsombor. Ők a Fehér Bot Alapítvány és az Újkerti Könyvtár logójával díszített kaspót vehették át dr. Bene Edittől, a zsűri elnökétől, majd a három legjobban teljesítő: Geriné Jóna Ilona, Horváth Istvánné, Tőzsér Zoltánné egy-egy hangoskönyvet kapott még ajándékba. A DMJV Polgármesteri Hivatala különdíját kapták még: Tóth Katalin, Horváth Istvánné és Szabó Péter. A legifjabbak is különdíjban részesültek, így az Újkerti Könyvtártól mesekönyvet kaptak, míg a felső tagozatos diákok az "Óda a fényhez" című antológia boldog tulajdonosai lehettek.

A gratulációk és a díjátadó után dr. Szabó Miklós, a Fehér Bot Alapítvány elnöke sikeresnek ítélte meg a rendezvényt. Zárszavában kifejtette, hogy az Újkerti Könyvtár és az alapítvány kapcsolata igen jó, hisz ez az intézmény teret ad a látássérült emberek irodalmi rendezvényeihez, ami a látó és a látássérült embereknek együtt biztosítja a kulturális kikapcsolódás lehetőségét.

Pappné Karcagi Márta

művelődésszervező

 

 

 

Ézsiás László újabb sikere

Fekete Rózsa díj

 

Immár huszadszor rendezték meg az Anyám Fekete Rózsa Magyar Nyelvű Nemzetközi Vers- és Prózamondó Találkozót április 29 és május 2 között Veresegyházon. A találkozóra mindig anyák napja idején kerül sor, s idén összesen 116-an jelentkeztek vers- vagy prózamondónak. Még a határon túlról is akadtak versenyzők szép számmal.

Ézsiás László látássérült versmondó ezúttal is nagy sikert aratott és átvehette a Fekete Rózsa díjat. Ebben az elismerésben az Anyám Fekete Rózsa Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján azok a versmondók részesülhetnek, akik legalább három éven keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, például első, második vagy harmadik helyezést értek el. A Fekete Rózsa díjat Kun Éva keramikus művész készítette. Szerkesztőségünk is gratulál Ézsiás Lászlónak!

(G. A.)

 

 

 

Szabó Lőrinc kiváló költőnk emlékére

Országos versmondóverseny

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Horizont kultúrcsoportja április 17-én tartotta meg 16 versenyzővel az idei országos versmondóversenyét Szabó Lőrinc emlékére.

A rendező kultúrcsoport vezetője, Bereczkné Bihari Erzsébet, köszöntötte a jelenlévőket és bemutatta a zsűrit: Kovács Edit tanárnőt, Erdősné Szabó Mártát, a hangoskönyvtár vezetőjét és Úri István színművészt.

Ezt követően e sorok írója emlékeztetett rá: a Vakok Világa című folyóiratunk 1953-as síkírású változatában olvashattuk, hogy abban az évben tartottak versmondóversenyt Szövetségünkben, s az akkori zsűri elnöke Horváth Tivadar kiváló színművész volt. Később Bodor Tibor színművész több mint 30 éven át volt tagja a versmondóverseny zsűrijének. Szabó Lőrincről (1900-1957): a miskolci születésű költőnk az Ady utáni nemzedék egyik legjelentősebb lírikusa. Irodalmi munkásságát műfordításokkal kezdte. 1922-ben jelent meg első verskötete. Költői munkásságát háromszor is elismerték a Baumgarten-díj adományozásával.

A versmondóverseny első fordulójában Szabó Lőrincnek egy-egy szabadon választott versét mondták el. Többek között ezeket: "Szél hozott, szél visz el"; "Nyitnikék"; "Nefelejcs"; "A vándor elindult"; "Hajnali látomás"; "A mosztári tücsök"; "Szeretlek, hazám"; "Semmiért egészen".

A verseny második fordulójában a szabadon választott költők műveiből többek között a következő verseket hallhattuk: Tóth Árpád: Lélektől lélekig; Kocsis György: Az utamon járok (váci versmondó tagtársunk a saját versét mondta el); Babits Mihály: Miatyánk; Köszöntő Kodály Zoltán 125. születésnapjára (Kovács József kecskeméti tagtársunk saját versét mondta el); Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd; Juhász Gyula: Trianon; Radnóti Miklós: Nem tudhatom; Petőfi Sándor: Magyar vagyok; Kányádi Sándor: Csukástó; Arany János: A walesi bárdok; Vass István: Rapszódia egy őszi kertben.

A zsűri véleményét Úri István tolmácsolta.

A verseny végeredménye:

1. Bereczkné Bihari Erzsébet (Budapest), 2. Kocsis György (Vác), 3. Tóth Péter Pál (Budapest).

A hangoskönyvtár különdíját Boros Balázs szekszárdi, a Hermina egyesület különdíját Kerékgyártó Lászlóné ócsai, a Horizont kultúrcsoport különdíját Dudogné Bondrák Györgyi budapesti versenyző kapta.

Lak István

 

 

 

Prózával és zenével

"Mutasd meg magad!"

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Fény Alapítvánnyal együttműködve, "Mutasd meg magad!" címmel versenyt hirdet a zenét és a prózát kedvelő látássérültek számára szeptember 18-án és szeptember 25-én, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Hermina termében (1146 Budapest, Hermina út 47.)

Jelentkezni két nagy kategóriában: prózai vagy zenei produkcióval lehet, amely műsorszámok hosszát 5 percben maximalizáltuk. Egyéni és csoportos jelentkezést egyaránt elfogadunk.

A próza kategória magában foglal minden, szövegesen előadható irodalmi alkotást: verset, mesét, jelenetet, stb. Ennek időpontja: szeptember 18.

A zene kategória pedig az énekeseket, a hangszereseket vonultatja fel a műfaj minden területén; így várjuk a könnyűzene és a klasszikus zene képviselőit egyaránt a megmérettetésen szeptember 25-én. Az első 3 helyezett mindkét kategóriában jutalomban részesül. A műsorszámokat független zsűri bírálja el.

Egy kategóriába nevezni csak egy műsorszámmal lehet!

Jelentkezni augusztus 31-ig az: info@mvgyosz.hu e-mail címen lehet.

Kérjük, a levél tárgyában tüntesse fel nevét, valamint a versenykiírás címét: "Mutasd meg magad!"

Várunk mindenkit erre a "Ki mit tud"-ra!

 

 

 

"Lélekkel látva" festménykiállítás

Az embernek legfontosabb a szeretet

 

Tatán, a vár tövében található a Magyary Zoltán Művelődési Központ és ez az intézmény adott helyet május 7-17. között az esélyegyenlőségi napoknak, a Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete tatai kistérségi csoportjának szervezésében.

A május 7-i nyitórendezvény apropóját a helyi látássérültek érdekvédelmének 50. jubileuma is adta. Az I. Régió és Szomszédok Találkozóra a közeli megyékből is jöttek vendégek, találkoztunk Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Fejér megyei sorstársakkal is.

Délelőtt a régióból érkezett látássérültek színvonalas műsorát tekinthette meg a közönség. Várvölgyi János tatabányai sorstárs zongorázott, Takácsné Csente Juliánna szintén Tatabányáról jött, verset mondott. (Őt a rendezvényen 80. születésnapja alkalmából köszöntötte Csanády László, a tatai kistérségi csoport vezetője.) Szerepeltek még: Györök Márk gitárral, énekkel Székesfehérvárról; Kertész Ágnes prózával Tatabányáról; Szabó Jánosné Győrből, valamint Taskovics Adél látássérült gimnazista Budapestről, mindketten szavalattal.

Délután a művelődési központ kiállítótermében került sor Romanek Inka festőművész "Lélekkel látva" című tapintható festmény-kiállítására.

Kollárné Bombicz Zsuzsanna művelődésszervező a vendégek között üdvözölte Michl József országgyűlési képviselőt, Tata város polgármesterét, Berczelly Attilát, a tatai Városkapu Közhasznú Zrt. vezérigazgatóját, ( Ez az intézmény működteti a művelődési központot - A szerk.), dr. Szőke Lászlót, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének és egyben a Veszprém megyei egyesületnek az elnökét, Csanády László kistérségi vezetőt és Válóczi Ferencet, a Mozgáskorlátozottak Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének elnökét.

Az eseményen részt vettek még: Nagyné Papp Edit, a Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének elnöke, Tóth Sándor alelnök, Veresné Nagy Beatrix és Markó Sándor elnökségi tagok is.

Dr. Szőke László elnök köszöntőjében beszélt a fogyatékos személyek jogairól szóló, immár 12 évvel ezelőtt bevezetett törvényről és annak a társadalomra való hatásáról. Ez a törvény komplex módon járult hozzá a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének érvényesítéséhez, mondotta. A köznyelv szerint csak esélyegyenlőségi törvényként ismert dokumentum bevezetése óta beszélünk a látássérült gyerekek integrált oktatásáról, valamint arról, mit jelent a vak és gyengénlátó embereknek a munkahely léte. Elnökünk szólt a segédeszközellátás anomáliáiról, és arról, hogy a látássérültek is igénylik a kulturálódást, ők is járnak múzeumokba, képtárakba. Fontos, hogy olyan tárlatokat is rendezzenek számukra, amelyeken a kiállított műveket nemcsak mások elmondása alapján ismerhetik meg, hanem maguk is érzékelhetik.

Michl József polgármester elmondta, hogy a "Vizek városa" nemcsak az épített örökség szimbóluma, hanem azé a szellemi kincsestáré is, amely itt az évszázadok során kialakult. A város örömmel üdvözli a helybeli és az idelátogató művészeket egyaránt. A polgármester felelevenítette egy emlékét is, abból az időből, amikor még Zsámbékon az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán dolgozott. Mint elmondta, egy fiatal vak leány mindenáron óvónő szeretett volna lenni. A tanárok közül sokan furcsállották elhatározását, de végül a tantestületet sikerült meggyőzniük arról, hogy lehetőséget kell adni ennek a fiatalnak. A leányt felvették a főiskolára, nagyon jó eredménnyel el is végezte azt és megszerezte az óvodapedagógusi diplomát. Tehát tanúbizonyságot tett arról, hogy vakon is elérheti a céljait az ember, ha van elegendő akarata. Sok embert lehet szeretni a fogyatékosságával, gyengeségével együtt. Hogy a kapcsolatteremtés mennyire fontos az emberek életében, azt mindannyian jól tudjuk. Az élet teljességében semmi másra nincs szükségünk, mint egymásra, hangsúlyozta a polgármester, s végül átadott egy kerámiából készült mini haranglábat Romanek Inkának, hogy arról is emlékezzen Tatára, az Öreg-tó városára.

A beszédeket követően Sebők Csilla, a Menner Bernát zeneiskola növendéke hegedűn játszott, Prónikné Mező Judit zenetanárnő zongorázott. Taskovics Adél, édesanyja, Romanek Inka festményei előtt állva nagy átéléssel mondta el Takácsné Csente Juliánna Mondd, milyen című versét. Majd a vendégek megnézték és megtapintották a festményeket. Megállapították, hogy minden kép az életről szól, annak szépségéből és nehézségeiből mutat be egy-egy jelenetet. A képek fő jellemzője a derű és az optimizmus, amit Romanek Inka maga is nagy szeretettel és ahogyan ő mondta, szívjósággal közvetít látássérült embertársaihoz.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Ismert regionális szervezetté fejlődtek

Civil díj dr. Szabó Miklósnak

 

Tizennégy évvel ezelőtt Koppányi István debreceni népművelő emlékére a barátai díjat alapítottak. Ezt az elismerést az ő munkásságának emlékezetét megőrizve minden évben egy olyan civil szervezet kapja meg, amely a legtöbbet dolgozik a helyi civil társadalom érdekében.

Április 30-án Debrecenben dr. Szabó Miklós, a Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány elnöke vehette át a Civil díjat, amelyet Szabó Katalin, a Hajdú-Bihari Napló újságíró-szerkesztője nyújtott át.

Mint a méltatásban elhangzott, a Fehér Bot Alapítványt 1996-ban öt magánszemély hozta létre Hajdúdorogon, azzal a céllal, hogy az Észak-Hajdúságban élő, több mint 500 vak és gyengénlátó személy társadalmi esélyegyenlőségét, rehabilitációját és művelődési lehetőségeit elősegítse.

A Fehér Bot Alapítvány 14 év alatt kistérségi szervezetből országosan ismert regionális szervezetté fejlődött. Miként dr. Szabó Miklós elnök elmondta, évente több mint ezer fogyatékos embernek, több mint 200.000 szolgáltatási órával nyújt segítséget a Fehér Bot Alapítvány az észak-alföldi régióban. Feladataik között szerepel az elemi és foglalkozási rehabilitáció, a felnőttképzés, a programszervezés és támogató szolgálataik is elismerésre méltó munkát végeznek. Az alapítvány egyébként több mint száz, túlnyomó részt fogyatékossággal élő embernek ad munkát.

Hogy a szervezésben és a lebonyolításban milyen közmegbecsülést kiváltó módon dolgozik dr. Szabó Miklós, azt jól példázza, hogy az elmúlt években már megkapta a Hajdúdorog Városáért Emlékérmet; a Hajdú-Bihar Megyéért Emlékérmet; a Louis Braille Emlékérmet és az Emberi Jogokért Emlékérmet is.

 

 

 

Segítségadás keresztényi szellemiségben

Fiatalokat táboroztatnak

 

A Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség immár több mint tizenöt esztendeje szervez táboroztatást gyerekeknek, fiataloknak. A kezdet kezdetén a cél az volt, hogy az állami gondozott, látássérült fiatalok kikapcsolódhassanak a mindennapi életrendjükből és olyan helyekre is jussanak el, ahol még sosem jártak.

Az egykori gyerekekből mára felnőttek lettek, közülük sokan jelenleg is résztvevői, vagy vezetői a táboroknak. Kezdetben a fő program a kirándulás volt. Az elmúlt években segítséget próbáltak adni a fiataloknak a társadalomba való beilleszkedéshez, a hétköznapi gondok megoldásához, s mindezt keresztényi szellemiségben.

A táborok szervezésében és lebonyolításában látó segítőtársak vesznek részt, akik között van pedagógus, teológus, egyetemista, gimnazista egyaránt.

(K. M.)

 

 

 

Németországban Braille-írással jelenik meg

Vak gyerekeknek szóló magazin

 

Braille-írással vak és gyengénlátó gyerekek számára jelenik meg Geolino címmel magazin Németországban.

Európa egyik legjelentősebbnek tartott kiadója, a lapot megjelentető Gruner+Jahr tájékoztatása szerint a Geolino 48 oldalon havonta megjelenő magazin lesz. Az újságot a németországi vakok központi könyvtára, a lipcsei székhelyű Deutsche Zentralbücherei für Blinde zu Leipzig (DZB) állítja össze.

"Elő akarjuk mozdítani az olvasást" - mondta Christiane Felsmann, a DZB szóvivője. A Geolino egyelőre mindöszsze 120 példányban kerül piacra. Ez ugyan első hallásra elég kevésnek tűnik, de szakemberek szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy szerencsére nincs sok vak kisgyerek.

A DZB nagy hangsúlyt fektet a lapok Braille-írással való megjelentetésére, több folyóiratot - köztük a Sternt - is elérhetővé tesznek a vakok és gyengénlátók számára. Az összeválogatott cikkeket különleges papírra nyomják, hogy a domború Braille-írás tartósan megmaradjon. A könyvtár hangformában is igyekszik megfelelő tájékozottságot biztosítani a vakok számára.

 

 

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Varró Gusztávnak, a még nálam is idősebb sorstársamnak az áprilisi számban megjelent írása váltott ki belőlem néhány gondolatot, s azokat szeretném az alábbiakban közreadni. A nyomtatott szöveg, (Gutenberg Galaxis) olvasásának lehetősége nekem is nagyon hiányzik. De nem a regények, mert azok hangosítása éppen az a terület, ahol talán a legjobban sikerült megoldani a dolgokat. Csakhogy én a "Scientific American"-t, meg a "National Geographic"-et szeretném olvasni, de különösen a képeket nézegetni. Ha ez lehetővé válna, bulvárlapot a kezembe sem vennék többé.

Ma már minden rádión, lemezjátszón, MP3-lejátszón menü van, amit persze én, a vak, nem tudok kezelni. De "ki vagyok tiltva" számos bankból is, meg a csodálatosan modernizált postahivatalból is, mert mindenütt cédulát kell húzogatni, majd figyelni, hogy a giling-galangjelzés után melyik ablakhoz kellene menni.

Hogy a sarki boltot lehetetlenné tevő, szinte mindenfelé már kizárólagossá váló, gigantomániás szuper-hiper-satöbbi-marketekbe nem tudok bemenni 10 deka tepertőért, az is irritál.

A mi kis városunkban (Pécsen) némi csinnadrattával folyik az akadálymentesítés. Mondták: "Minden meg lesz oldva." (Sic!) Én megkérdeztem: ha minden készen lesz, akkor majd fel tudok menni a Mecsekre sétálni? A válasz száraz kacaj volt: " Ha-ha-ha, de jó pofa vagy!"

Tényleg?

Görgényi Miklós

 

 

 

A tisztaság kiváltképpen fél egészség

Óvatosan élvezzük a nyarat!

 

Június van, a diákoknak megkezdődik a nyári vakáció, és aki csak teheti, szabadságra készül. A nyári hónapokban gondtalanabbnak érezzük magunkat, és kissé meggondolatlanabbak is vagyunk. Vegyük most röviden sorra a nyár csábításait és a bennük rejlő veszélyeket!

 

Napozzunk, de óvatosan!

A drasztikusan csökkenő vastagságú ózonréteg miatt (az eredeti 3 mm-ről átlagosan 1,7 mm-re fogyott) délelőtt 11 és délután 3 óra között ne napozzunk! Ebben az időszakban az egészségesnél több ultraviola (UV) sugárzás éri a Földet, s annak következményeként súlyos bőrbetegségek alakulhatnak ki. A hazai és a nemzetközi statisztikai adatok is ezt támasztják alá: az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnőtt a bőrrák előfordulásának száma. A megelőzés érdekében ajánlott a magas faktorú napozószerek használata. A faktorszám azt mutatja meg, hogy használatával mennyivel hosszabb ideig lehetünk a napon anélkül, hogy leégnénk. Ha például eddig fél óra után lettünk pecsenye vörösek, úgy egy hatszoros napozófaktor ezt az időt kitolja három órára!

A leégés nem más, mint a bőr gyulladása; ez a veszély elsősorban a fehér bőrűeket és kékszeműeket érinti. A napozásnál fontos a fokozatosság!

A víz mellé, és különösen a mediterrán országok tengerpartjaira utazók feltétlenül vigyenek magukkal valamilyen nyári fejfedőt, vagy szalmakalapot. A tenger mellett állandó a légmozgás, s emiatt a nyaraló észrevétlenül leéghet és napszúrást kaphat. Megjegyezzük, hogy az árnyékban is érik szórt napsugarak a barnulni vágyót, és ha lassabban is, de meglesz az eredmény.

 

Hűsítő vizek

A tavak, folyók és a tenger mellett fokozott óvatosságra van szükség, mert a vízcseppek visszaverődve megsokszorozzák a napsugarakat. Nyáron a vízi sportok rendkívül népszerűek: a vitorlázás, a vízi biciklizés, a kajakozás és még hosszasan sorolhatnánk. A lényeg, hogy ezen sporteszközök egy részének használatához vízi jártassági engedély kell, míg a másik felét is csak azok használják, akik tudnak úszni. Ez a szabály a gumimatracra is érvényes! A gyerekeket pedig ne engedjük, hogy tőlünk messze és egyedül, vagy felügyelet nélkül legyenek a vízen.

A nyár végére sajnos évről-évre többen lelik halálukat a vizekben. Gyakran megtörténik kánikulában, hogy felhevült testtel vízbe ugranak, alkoholos állapotban át akarják úszni a folyót, elalszanak a gumimatracon, tragikus következménnyel.

Különösen veszélyesek a bányatavak, mert hirtelen mélyülnek és hideg a vizük. Éljünk tehát okosan a hűsítő vizek kínálta lehetőségekkel!

 

Fertőzések

Nyáron sok, ízletesebbnél ízletesebb gyümölcs érik. Együnk belőlük sokat, hogy a télre feltöltődjön szervezetünk vitaminokkal. Azonban ne feledkezzünk el a gyümölcs alapos megmosásáról, mert bizony ennek elmulasztása esetén kellemetlen órákat és napokat szerezhetünk magunknak. Nyáron a nagy melegben a baktériumok is sokkal virulensebbek, ezért gyakrabban mossunk kezet is!

Igazi nyári veszély az ételeinkben megbúvó szalmonellozis baktérium okozta szalmonellafertőzés, amely a fertőzött étel elfogyasztása után 6-48 órán belül jelentkezik. Tünetei: magas láz, hidegrázás, hasmenés, hányás. Főként az idősebbeket, a gyerekeket és a krónikus betegeket veszélyezteti.

A szalmonella kórokozójának fő forrása az állatvilág, az állati eredetű termékek. Olyanok, mint a baromfi, a tojás, stb. Ez utóbbi különösen veszélyes, mert a tojás héján és a belsejében is előfordulhat a baktérium. Ajánlott tehát felhasználás előtt hypós vízben alaposan lemosni. Olyan ételeket pedig ne fogyasszunk, amelyekben nyers tojás van, például a túrós palacsintát. Ügyeljünk nyáron a konyhai higiéniára: gyakran mossunk kezet és többször is cseréljünk konyharuhát, a felhasznált késeket és egyéb eszközöket alaposan mosogassuk el. A szalmonella legfőbb ellensége a sütés és a főzés, mivel 70 Celsius fok fölött a baktérium elpusztul. Elkészült ételeinket feltétlenül hűtőszekrényben tároljuk!

Amennyiben mégis szalmonellafertőzést észlelnénk magunkon, ne próbálkozzunk az öngyógyítással, hanem azonnal forduljunk orvoshoz!

A nyár csodálatos évszak, mindenki pihenje ki az év fáradtságát, de közben fordítson figyelmet a fent leírtak megelőzésére.

Bartha Zsuzsanna

 

 

 

Nagykanizsán, a Zala megyeiek rendezésében

Nemzetközi segédeszköz-bemutató

 

Negyvenen Szlovéniából, százharmincan Zala megye különböző tájairól érkeztek arra a nemzetközi segédeszköz-bemutatóra, amelyet a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete rendezett meg április 29-én Nagykanizsán. A Hevesi Sándor Művelődési Központ színháztermében Kovács Béla megyei elnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük Anton Toncek Košt, a Vakok és Gyengénlátók Muraszombati Községközi Egyesületének titkárát.

A bemutató célja az volt, hogy a sorstársak megismerkedhessenek mindazokkal a segédeszközökkel, amelyek megkönnyíthetik mindennapjaikat, és segítik a fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdését.

Kovács Zoltán, a Hangvilág Kft. ügyvezetője beszélt a cégük múltjáról és jelenéről, s arról a sokféle eszközről, amiket forgalmaznak. Saját fejlesztésű, magyarul beszélő segédeszközeik jól ismertek, s több terméket be tudnak szerezni Angliából is. Munkájukkal hozzájárulnak a vak és gyengénlátó emberek önálló életviteléhez.

Géresi Miklós, a Labrador Bt. kereskedelmi vezetője elmondta, hogy Magyarországon az ő cégük foglalkozik a legrégebben a látássérültek segédeszközeinek beszerzésével, hiszen 1989 óta működnek. Munkájukat háromféle termékkel kezdték, ma már több mint százfélét forgalmaznak. Újdonságaik közül kiemelte a magyarul beszélő lázmérőt, valamint az elektromos, legújabb technológiájú videó nagyítót.

Szatmári Péter, az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány ügyvezető helyettese az általuk forgalmazott termékekről és az alapítvány közhasznú tevékenységéről is szólt.

A képernyőolvasó és nagyító szoftverek mellett forgalmaznak például Braille-kijelzőket, utóbbiból olyat is, amely hordozható, videó nagyítókat, asztali olvasó tévét. Közhasznú tevékenységük keretében pedig az elmúlt 9 évben ezer szoftvert, 500 számítógépet és 830 diktafont adományoztak a látássérült embereknek. Oktatási tevékenységet is folytatnak és speciális tananyagot is kifejlesztettek, hogy a látássérült emberek is elsajátíthassák a számítógépes ismereteket.

Az elhangzottakról a jelenlévők mindjárt meggyőződhettek, hiszen mind a három forgalmazó standján megnézhették, kipróbálhatták a segédeszközök nagy részét.

Régi, jó kapcsolatot ápolnak a zalaiak a szlovéniai társszervezettel. Anton Toncek Koš arra hívta fel a figyelmet, hogy a látássérülteknek maguknak kell kiharcolniuk, hogy a segédeszköz ellátás megfelelő legyen a számukra. Mindenképpen szükséges ehhez az európai uniós országok támogatása. Náluk, a szlovéniai vakok szövetségében, egy ember, Bogdan Szakszida a segédeszköz ellátás felelős vezetője. Ő követi nyomon a piaci újdonságokat, s hogy melyek azok az eszközök, amiket igénybe vehetnek a vak emberek.

"Mi sem vagyunk másodosztályú állampolgárok" - mondotta a szlovéniai vezető, s ezért a rokkantak is elvárhatják, hogy az állam juttasson pénzt a számukra nélkülözhetetlen eszközökre is. Anton Toncek Koš egyébként tagja a szlovén vakok szövetsége igazgatói tanácsának és a vakok sportjával foglalkozó igazgató tanácsnak is. Ő maga is sportol, dzsúdózik, méghozzá igen sikeresen, hiszen több bajnokságot is megnyert már. A szlovéniai vendég végül üdvözölte dr. Szőke Lászlót, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökét, akit, mint mondta, kiváló embernek ismert meg.

A fordítás Burján Eszter, nagykanizsai tolmács érdeme volt, a rendezvény sikere pedig Kovács Béla Zala megyei elnöknek és munkatársainak köszönhető. A nemzetközi segédeszköz-bemutatóra pályázaton nyertek pénzt az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma jóvoltából.

A bemutató megtekintése után módunk volt egy kicsit beszélgetni a résztvevőkkel.

A zalaiak összetartását jól példázza, hogy olyan tagjuk is van, aki már más megyében él, de még mindig ragaszkodik hozzájuk. Sándor László gyengénlátó sorstárs 35 esztendeig lakott Zalában, a Türje nevű településen, aztán a Somogy megyei Böhönyére költözött. De megtartotta a Zala megyei tagságát.

Szabóné Varga Lívia hévízi lakos. Mint mesélte, Budapesten tanult a gyengénlátók iskolájában.

Benkő Ferenc Zalaszántóról érkezett, s már a nyolcvanas évektől a Vakok Világa folyóirat olvasója. Ő is elmondta, hogy fontosak az ilyen rendezvények, mert megismerkedhetnek a technikai újdonságokkal, de van mód tapasztalatcserére is a sorstársakkal.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Búcsú Pálinkás Istvántól

 

Amikor tavaly januárban az ajkai Látássérült Klub jótékonysági bálján vidáman és felszabadultan ropta sorstársaival együtt a cigánytáncot, senki sem gondolta volna, hogy Pálinkás István, ez a mindig jókedélyű, életerős ember egy év múlva szinte árnyéka lesz önmagának, és súlyos betegségéből már nem tud felépülni. Azon az elmúlt évi bálon még mindenkit megnevettetett humorával, azzal a pajkossággal, amit az évek múlása ellenére is megőrzött. Sajnos, mi most őt veszítettük el, hiszen április 25-én mindörökre elhagyta a földi árnyékvilágot.

Pálinkás István 1945. november 28-án született Körmenden. Huszonöt évig dolgozott traktorosként, majd rokkantnyugdíjba kényszerült. De tevékeny alkata nem hagyta nyugodni, s mindig kereste az értelmes elfoglaltságot. 1998-tól volt tagja az ajkai Látássérült Klubnak, ahová mindig vele tartott Márti, a felesége. Minden klubfoglalkozáson részt vettek, minden kulturális eseményen szerepeltek a többiekkel együtt. Pálinkás István két évig vezetőségi tagja is volt a klubnak. Ha nem a közösségért cselekedett, talált magának munkát Ajkarendeken, a családi házukban is. Segített a házi munkában, kertészkedett, mikor, mire volt szükség. Feleségével közel 39 esztendőt töltöttek együtt. Két fiuk van: István és Miklós és három unokájuk: Georgina, Roland és Balázs. Ők aranyozták be a már nagyon beteg nagypapa hétköznapjait is.

A klubfoglalkozásokról, a táncos produkciókból most már mindig hiányozni fog Pálinkás István alakja és személyisége. Sorstársai szomorúan gondolnak vissza az együtt töltött időre, s velük együtt mindazok megőrzik emlékezetükben, akik ismerték és szerették.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Cél: a művészi, lelki, szellemi fejlődés segítése

Sérült előadókat várnak

 

A Komárom-Esztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány, valamint a Magyar Művelődési Társaság, hagyományaink folytatásaként augusztus 28-án szombaton 9 órakor megrendezi a Fogyatékossággal Élő Amatőr Előadók X. Országos Kulturális Fesztiválját Tatabányán, a Jászai Mari Színház, Népházban. (Népház utca 5.)

Szeretettel várjuk a mozgás-, látás-, hallás- és értelmileg sérült előadókat, korhatár nélkül, fesztiváljainkon még be nem mutatott igényes műsorszámokkal.

Fesztiválunk célja a színpadi-irodalmi bemutatkozás és szereplés biztosítása mellett a művészi, lelki, szellemi fejlődés segítése.

Jelentkezni az alábbi kategóriákban lehet: vers, próza, kisjelenet; ének (egyéni és csoportos); zene (egyéni és csoportos); egyéb (bűvész, tánc, paródia, stb.) A szabadon választott előadások műsorideje: egyéni szereplés esetén 5, csoportos előadás esetén 8-10 perc.

Irodalmi pályázat, szabad témaválasztás: 3 vers, vagy 1 vers és 1 novella (1-4 oldal) beküldését várjuk. Kérjük, feladóként csak jeligét írjanak a pályaművekre is, zárt, kis borítékban szerepeljen az alkotó jeligéje, címe. Jelentkezéskor kérjük feltüntetni a következő adatokat: név, életkor, a fogyatékosság jellege, lakcím, telefon, e-mail, műsorszám megnevezése, címe, szereplők száma, technikai igény. A jelentkezési lap az alapítványunk honlapjáról is letölthető.

A pályázatok beküldése és a jelentkezési határidő: augusztus 5.

Szeretettel várjuk fesztiválunk szereplőit, látogatóit az akadálymentes, csodaszép fesztivál helyszínén és a sorstársak kiállításával.

Elérhetőségünk:

2800 Tatabánya, Pf.:1429

Tel,fax: 34/316-775 ; 70/943-4378

E-mail: eglap@freemail.hu

Weblap: www.leleksegito.hu

 

 

 

Hogy segítőkészek legyenek

"Érzékenyítő", fiataloknak

 

A debreceni Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola a Fehér Bot Alapítvánnyal közösen a 9. és a 10. évfolyamos tanulók bevonásával úgynevezett "érzékenyítő" programot szervezett. Ez segítséget nyújtott abban, hogy a diákok a későbbiek folyamán is toleránsak, segítőkészek legyenek a látássérült emberekkel.

(K. M.)

 

 

 

Humor

 

- Professzor úr! A vizsgatételt nem tudom. Viszont bebizonyíthatom, hogy ön sem tud alapvető jogi kérdésekre válaszolni.

- Na, fiatal kollégám, ha ezt bebizonyítja, jelessel jutalmazom.

- Mi az, ami törvényes ugyan, de nem jogos; jogos ugyan, de nem törvényes; továbbá se nem jogos, se nem törvényes.

- E kérdésre valóban nem tudok válaszolni, tehát kénytelen vagyok jelest adni önnek. Tessék! De most már hadd halljam a helyes választ!

- Nos, mélyen és alázatosan tisztelt professzor úr, az, hogy önnek, a 80 éves vén trotlinak, van egy gyönyörű, 20 éves felesége, törvényes, de nem jogos; az, hogy azt a gyönyörű fiatalasszonyt én kefélgetem, jogos, de nem törvényes; az meg, hogy mindezért öntől most jelest kaptam, se nem törvényes, se nem jogos.

*

- Az igazgatóm szakítani akar velem!

- Miből gondolod ezt, Renikém?

- Az előbb az igazgatóm irodájából elvitték a heverőt!

*

- Drágám! Most, hogy túl vagyunk az első szexen, megmondanád, hogy mi a foglalkozásod?

- Aneszteziológus vagyok.

- Ezért nem éreztem hát semmit!

*

- Uram! Ön képviselő, ugye? Sokat hallottam már önről!

- Amíg bizonyítéka nincs, addig hiába jön nekem ilyen szöveggel!

*

- Képviselő úr! Bizonyára örömmel hallja, hogy amíg itt a kórházban betegen fekszik, addig sem feledkeztek meg önről!

- Ki küldte azt a táviratot, nővérke?

- Az ön frakciója jobbulást kíván önnek 55 igen, 43 nem szavazattal és 7 tartózkodással.

*

- Apa, hát egyetlen narancsot sem veszel nekem? Ezért tartanak minket, skótokat, zsugoriaknak, mert ilyen apák is vannak.

- Pénzt én ilyen hiábavalóságra nem adok. De ha már annyira kívánod, megengedem, hogy leköpd a narancsárust, ő meg dühében hozzád vág majd egy narancsot.

*

- És most mondjátok el, gyerekek, hogy miért érdemes tisztálkodni! Gazsi, te kezdd el!

- Tegnap jöttem rá, hogy érdemes. Alig fürödtem egy percig, és már lejött rólam az idei kosz. Aztán pár percnyi fürdés után lejött rólam a tavalyi kosz. Megint pár perc múlva lejött a két év előtti kosz is. Aztán még fürödtem egy negyedórát, és meglett a rég nem látott pulóverem.

*

- Te Rafael, neked még retkesebb a lábad, mint az enyém!

- Naná, két évvel öregebb vagyok nálad!

Cseri Sándor

 

 

 

Ez itt a kérdés meg a válasz is

 

Az áprilisi lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 371. B, 372. B, 373. A, 374. B, 375. A, 376. A, 377. B, 378. A, 379. B, 380. A, 381. A, 382. B.

Így gondolta ezt dr. Szőke Lászlóné (Várpalota) olvasónk is. Nyereményéhez szeretettel gratulálunk!

396. Ki írta 1848 elején azt a versikét, amely így kezdődött: "Egy olasz hajdanában / asszonyt akart gyakni, / De midőn legbujábban / kezdi a tempót rakni, / A férj megérkeze éppen, / Felvágván a nadrágot, / Hátulról megtevé szépen, / mit az előbb tenni vágyott"

A. Gróf Andrássy Gyula, az 1867-es kiegyezés utáni miniszterelnök

B. Gróf Dessewffy Emil, a főrendiház "pecsovicsok"-nak gúnyolt tagjainak a szellemi vezére

397. Hal vagy emlős állat-e a halfarkas?

A. Emlősállat

B. Egyik sem, hanem madár

398. Mátyás királyunk könyvtárának könyvei közül hányat tartanak nyilván a világon?

A. 168-at, s ebből 43 van Magyarországon

B. 117-et, s ebből 43 van Magyarországon

399. Milyen sebesség szükséges ahhoz, hogy a rakéta leküzdhesse a Föld vonzóerejét és kirepülhessen a világűrbe (vagyis mennyi a II.sz. kozmikus sebesség)?

A. Másodpercenként 9 kilométer

B. Másodpercenként 11,2 kilométer

400. Milyen gyorsan haladt az első gőzhajó, Fulton hajója?

A. Óránként 4 tengeri mérföld (kb. 7,5 kilométer) sebességgel

B. Óránként 8 tengeri mérföld (kb. 15 kilométer) sebességgel

401. Találó-e az a mondás, hogy az italozó "úgy iszik, mint a gödény"?

A. Igen, találó

B. Nem, mert a gödény, más néven pelikánmadár a rengeteg vizet nem iszsza meg, hanem csak azért szívja fel, hogy abból kiszűrje a kis halakat

402. Shakespeare egyik drámájában a csehországi tengerpartról ír. Az ő idejében melyik tengerpart határolta Csehországot?

A. Egyik sem. A nagy drámaíró nem ismerte eléggé Európa térképét

B. A Balti-tenger

403. Johann Sebastian Bach, a zeneirodalom óriása, nem egyedülálló zsenije volt a Bach családnak. Több generáción keresztül számos zenészt adott ez a család az emberiségnek. Az alábbi két állítás közül melyik az igaz?

A. A Bach család négy emberöltőn át 27 kiváló zenészt adott az emberiségnek.

B. A Bach család 8 emberöltőn át 57 kiváló zenészt adott az emberiségnek.

Beküldési határidő: július 15.

Cseri Sándor

 

 

 

Szeret levelet írni és levelet kapni

Rendesek a piaci vásárlók

 

A Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének egyik fiatal, de már régi tagja a Miskolcon élő Csányi Lóránd. Az utóbbi időben gyakori vendég az egyesület székházában, ugyanis a számítógéppel ismerkedik: tanul, gyakorol. Egy lecke elkészítését követően válaszolt a kérdéseimre.

- Szikszón születtem 1992.június 12-én, de a sors végül úgy hozta, hogy miskolci lakos lettem. Van egy bátyám, Bence, aki már 21 éves és szakácsnak tanul. Kicsi korom óta látássérült vagyok, ami okozott és okoz számomra nehézséget a mindennapi életben, de nem kesergek miatta. A Martin János Szakképző Iskolában másodikos vagyok.

- Ott milyen problémát okoz a látássérültséged?

- Amit a tanár úr felír a táblára, abból csak a nagyobb ábrákat látom. A szöveget valamelyik diáktársam a tanítás után szokta nekem lediktálni.

- A szabadidődet mivel töltöd a legszívesebben?

- Nagyon szeretek levelet írni és levelet kapni. Nem elektronikus formában, hanem hagyományos módon, postai úton. Nagyon sok levelező partnerem között határon túli magyarok is vannak.

- A magyarországi települések közül honnan szoktál leveleket kapni?

- Például Balmazújvárosról, Celldömölkről, Dunaújvárosról, Jánoshidáról, Tápéról és sorolhatnám tovább. Bármilyen témában szívesen váltok leveleket, lányokkal, fiúkkal egyaránt. Természetesen igyekszem gyorsan válaszolni minden levélre.

- Ismerve a postai díjszabásokat, ez nem kevés anyagi ráfordítást is igényel. Miből fizeted ezeket a kiadásokat?

- Virágokat és gyógynövényeket nevelek a lakásban és az erkélyen, s bármennyire is szeretem őket, eladok belőle a Bulgárföldi piacon. Ez hoz egy kis bevételt. Már volt olyan eset, hogy valaki kiválasztott egy cserép virágot, kifizette, de nem vitte el. Azt mondta, hogy "Ezt neked vettem". Olyan is előfordult, hogy egy vásárlótól háromszáz forintot kértem a növényért, de ő ötszáz forintot adott és a visszajáró pénzt nem fogadta el. Nagyon rendesek hozzám ott a piacon az emberek.

- Mi a kedvenc virágod?

- Van sok,de különösen szeretem a fokföldi ibolyát, legyen az bármilyen színű.

- A tanulmányaid befejeztével mivel szeretnél foglalkozni?

- Semmi esetre sem akarok a számítógép előtt üldögélni, mert az nem tenne jót a szememnek, s egyébként sem lenne jó a gép rabjának lenni. Szívesen lennék gyógynövény-kertész. Abban látok fantáziát. Végül azt szeretném kérni:a Vakok Világának fiatal olvasói írjanak nekem levelet bármilyen témában. Címem: Miskolc, Iván u.37. Irányítószám: 3534. Ígérem, minden levélre válaszolok.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

A Városligetben várták a kis vendégeket

Nemzetek Utcája

 

Az idén is megrendezték a Városligetben a Nemzetek Utcája című kétnapos programsorozatot május utolsó hétvégéjén, amelyre látássérült és más fogyatékossággal élő gyermekeket is vártak. Ők is találtak bőven elfoglaltságot. Például megfelelő segítséggel kipróbálhatták a lovas terápiát, a kézműves foglalkozásokat, a kvízjátékokat. Volt arcfestés, rajz- és poszterpályázat is. S természetesen ajándékok is várták a kis vendégeket.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Fővárosi Önkormányzat immár húsz éve rendezi meg kétnapos, ingyenes gyermeknapi rendezvénysorozatát.

Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón, a Német Nagykövetség Úri utcai székházában, Dorothee Janetzke-Wenzel, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete elismerését fejezte ki a rendezvényen résztvevő nagykövetségeknek, hogy programjaikkal évről-évre színesebbé teszik a városligeti gyermeknapi rendezvényt, és így saját országuk kultúráját is megismertetik a látogatókkal.

Mert a gyermeknapi rendezvényen a Budapesten akkreditált nagykövetségek és kulturális intézetek egyaránt számítottak azokra, akik érdeklődnek az európai és az azon kívüli kultúrák, valamint népszokások iránt. Akik felkeresték a Nemzetek Utcáját, találkozhattak, beszélgethettek, játszhattak, énekelhettek a követségeken és a kulturális intézetekben dolgozókkal, s ily módon is megismerhették más országok kultúráját és szokásait. Idén a Dél-Afrikai Köztársaság, az Egyesült Arab Emirátusok, Franciaország, az Ibér-Amerikai Országok Magyarországi Közössége, India, Japán, Katar, Kína, Lengyelország, Madagaszkár, Németország, Palesztina, Törökország standja, valamint a Magyar Parlament Információs Sátora várta az érdeklődőket.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt!

Egészségünket óvó étkeink

 

Ha tehetjük, fogyasszunk minél több zöldségfélét, gyümölcsöt az egészségünk megóvása érdekében.

A leggyakrabban fogyasztott zöldségfélék és gyümölcsök jótékony hatásairól szól a következő kis összeállítás.

Vöröshagyma: Ként és sok más vegyületet tartalmaz, melyek fertőtlenítenek, csökkentik a gyulladást és a vér koleszterinszintjét. Tisztítja a légző-rendszert és a vért. Nyersen és főzve fogyasztva is gyógyító hatású.

Fokhagyma: Sok gyulladásgátló és fertőtlenítő anyagot tartalmaz. Tisztítja az egész szervezetet, megszabadítva a különféle mikroorganizmusoktól, gombáktól, vírusoktól, parazitáktól.

Cékla: Bőven tartalmaz ásványi anyagokat, többek között cinket, magnéziumot, káliumot, rezet, vasat. Hasznos a rostja is. Tisztítja a vastagbelet.

Fejes saláta: Bővelkedik természetes anyagokban, folsavat és flavonoidokat is tartalmaz. Tisztítja a gyomrot, a májat.

Spárga: Aszparagint, aminosavat is tartalmaz, ami jó vízhajtó. Tisztítja a vesét, illetve az egész szervezetet.

Káposzta: Karotint, C-vitamint, magnéziumot, folsavat és vasat is tartalmaz. Mint minden antioxidáns, erősíti az immunrendszert és szinte minden szervet tisztít.

Ananász: A friss ananász bromelaint tartalmaz. Ez az enzim elősegíti az emésztést, és gyulladásgátló hatása is van. Az étkezés előtt félórával vagy étkezés után két órával ajánlatos fogyasztani.

Alma: Pektint tartalmaz, amely vízben oldódó rost. Kitakarítja a beleket, megköti a koleszterint, tisztítja a vért.

Citrom: Közismert, hogy magas C-vitamin tartalma van. Tisztítja a májat és a tüdőt. Van, aki vízbe csepegtetett citromlével kezdi a napot.

Grape fruit: Az erek belső falát, a nyirokrendszert és a gyomrot tisztítja. Többek között pektint és C-vitamint tartalmaz.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Sajókazai siker

Natasa tanár lett

 

A Vakok Világa 2010.februári számában olvashattak olvasóink a sajókazai Lázi Natasa életéről, terveiről. A minap értesültünk arról, hogy Natasa sikeresen elvégezte a Nyíregyházi Főiskolát és biológia-háztartásökonómia-életvitel szakos diplomás tanár lett. Gratulálunk!

(K. M.)

 

 

 

Ön most mit lépne világossal?

 

Az áprilisi lapszámunkban a következő játszmaállást közöltük:

Világos: Kg1, Vf3, Bd1, Be1, Fb3, Hc3, Fg5, b5, b2, f2, g2, h2.

Sötét: Ke8, Vc8, Ba8, Bh8, Hb4, Fe6, Fe7, Hf6, a6, c5, f7, g7, h7.

Azt kérdeztük, hogy Ön most mit lépne világossal? A helyes válasz: Bxe6.

A játszma így fejeződött be: 1. Bxe6, fxe6. 2. Fxe6, Vxe6. 3. Vxa8, Kf7. 4. Vxh8, Hd3. 5. bxa6, Hxf2. 6. Bf1, H2g4. 7. h3, Ve5. 8. hxg4, Vxg5. 9. Vxh7, Ke8. 10. Vh8+, Kd7. 11. a7, Hxg4. 12. Bd1+, Ke6. 13. Be1+, és sötét föladta.

A kulcslépésre számos megfejtőnk rátalált.

*

Az alábbi játszmaállásra a német kupa egyik mérkőzésén 27 lépés megtétele után került sor:

Világos: Kb1, Vd3, Bf1, Fa3, Hd4, a2, c3, e7.

Sötét: Kg8, Vg5, Bc7, Be8, a7, b6, f7, g6, h7.

A kérdés: Ön most mit lépne világossal? A helyes megoldást július 15-ig kérjük szépen.

Cseri Sándor

 

 

 

CD-nyeremény

 

Ki volt az a francia zeneszerző, akinek a művészetére jellemző a zenei tartalom előtérbe állítása, a hangzások és színek ritmikus elemeinek hangsúlyozása, az újszerű, tonális harmóniavilág, és az aprólékosan kidolgozott szerkesztésmód?

Pelléas és Melisande című operája fontos mérföldkő a XIX.-XX. századi francia zene és az operaműfaj történetében. A tenger című zenekari műve gyakran elhangzik a rádiókban.

A válaszokat július 15-ig kérjük szépen.

Az áprilisi lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: Rózsa Miklós.

Így gondolta ezt: Román Júlia (Budapest) olvasónk is, akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk!

 

 

 

Apróhirdetés

 

Használt tandem kerékpár eladó. Néhány információ: 3 sebességes, hátsó agyváltós, kontrafékes, mindkét külső gumi 4 hónapos, új, első nyereggel.

Irányár: 65.000,- Ft.

Érdeklődni a következő telefonszámon: 06-20/553-0797

 

doboz alja
oldal alja