ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Vakok Világa 2010. július-augusztus


 

Vakok Világa

LXXI. évf. 7.-8. szám

2010. július-augusztus

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu - vakokvilaga@gmail.com

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

Jól döntött az iskola fenntartója

Időt és fáradságot a megelőzésre!

Az egész országból eljönnek Ajkára

Látó fehérbot

Szavukat adták, itt voltak

CD-nyeremény

Szlovéniában is ünnepeltek

Bajok okai és jelei

Kecskédtől Tatabányáig

Esélynapokat tartanak Békés megyében

Jótékonysági est Decsen

Fotók látássérültekről

Palócfölddel ismerkedtünk

Változnak a szabályozók

"Mutasd meg magad!"

Valóságos csoda a kiképzett kutya

Veszélyes a veszettség

Az igazi érzékenyítő kiléte

Kölcsönös segítség az egyesületekkel

Elképesztő adatok önmagunkról

A vak férfi nemes gesztusa

Juniális Zalaegerszegen

Javultak a nyerési esélyeink

Nemcsak a betegségeire figyel

Illatos növények

Alaptalanul pereltek Nagy Tündéék

Kerüljük a bizalom eltúlzását

Kicsiny falujának nagy szülötte volt

Népbetegség a glaukóma (zöldhályog)

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Veszélyes nyári vérszívók

Engedjetek el!

József Nádor emlékére

Ézsiás László második helyezése

A vagyon felhasználásáról

Közlemény

Közhasznú tevékenység

XII. Látássérült Európa Bajnokság

Magyar Tekebajnokság, 2009-2010

Ön most mit lépne sötéttel?

Azonosítás és hitelesítés

Impresszum

 

 

 

Már csak az utazó tanári szolgálatot sajnálják

Jól döntött az iskola fenntartója

 

Hangulatos kertek, takaros porták mellett vezet az út Debrecenben a Lóverseny utcához, ahol a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Dr. Kettesy Aladár Általános Iskolai Intézményegysége, a Látássérültek Iskolája található. Közel a nagyerdő, az ott lakó színes madarak gyakori vendégek az iskola szép parkjában is.

A tetszetős környezet mellett a kiváló személyi és tárgyi feltételek is jellemzik az itteni munkát, erről meggyőződhettünk. Furkó Judit gyógypedagógus 5 esztendeje dolgozik itt, az idei tanévben technikát tanított az általános iskola első három évfolyamán. Amíg végigjárjuk a kétemeletes, világos épületet, bekukkantunk a fejlesztő szobákba, a teakonyhába, a fitneszterembe, ámulva hallgatom, milyen beruházásokra került itt sor, miként szépültek meg a kollégiumi szárnyban a fürdők és a mellékhelyiségek az elmúlt évben. Akkor pedig még sokan tartottak attól, hogy az elkerülhetetlen iskola-összevonás miatt az intézmény el fogja veszíteni az 1972 óta fennálló speciális jellegét. Pedig a pedagógusok felzárkóztató munkáját az egész országban elismerik. De ne vágjunk a dolgok közepébe!

Bár a tanulók nagy része éppen Budapestre ment kirándulni, a tágas udvaron egy csapat diákkal találkozunk. Gergő teljesen vak fiú, hetedik osztályos, Bagaméren lakik, s kéthetenként megy haza. Mind elmondta, szeret itt lenni, s vagy masszőr, vagy szövő lesz belőle.

Sofie néhány hónapja még Belgiumban élt magyar édesanyjával és belga édesapjával. Aztán a család úgy döntött, hogy hazatelepülnek. Sofie, mivel alig beszéli a nyelvünket és gyengénlátó is, az általános iskola 5. osztályába került.

Julianna is ötödikes. Az aliglátó leány miskolci, s azért került ide, mert ott nem volt ilyen speciális képzésre mód, mint amihez itt, Debrecenben hozzájuthat.

Zsolt bejáró, a városban lakik, hatodik osztályos.

Péter szintén hatodikos. Ő is debreceni, de bentlakó, mert, mint mondta, nem szeret korán kelni, s a kollégiumból percek alatt átér az iskolába. Mint mondja, kedvesek a pedagógusok, a nevelők, s ő szeretne majd informatikus lenni.

A hetedik osztályban Tasnádi Irén tanárnő irányításával éppen földrajzóra folyik. Csaba, az egyik tanuló a földgömbön ujjaival keresi a földrészeket. A tanárnő nagy türelemmel magyaráz a gyerekeknek, akik figyelmesen hallgatják.

Egy termen osztozik a teakonyha és a mozgásfejlesztést szolgáló szoba. Egyébként számos szemléltető eszközt maguk készítenek a nebulók a tanárok, gyógypedagógusok segítségével. Ének-zene kórusuk is sikeres, legutóbb egy országos rendezvényen öregbítették iskolájuk hírnevét Székesfehérváron.

Antal Edit angol és magyar nyelvet oktat, Hanóné Gulyás Krisztina gyógy-testnevelő. Mindketten arról a szeretetről és empátiáról beszéltek, ami az ott dolgozókra jellemző.

Heten ülünk az igazgatói iroda tárgyalójában. Tarsoly Andor Béla iskolaigazgató meghívta a beszélgetésünkre Vékony Sándorné általános iskolai intézményegység-vezetőt, Szabados Éva és Zahonyai Ferenc nevelő tanárokat, Dinkó-Akli Anett kollégiumvezetőt és Kincses Gyulát, aki az 1972-ben megnyílt iskola első direktora volt és 1987-ig, a nyugdíjba vonulásáig töltötte be ezt a tisztséget.

Először arról beszélünk, hogy tavaly nyáron, amikor a fenntartó, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elhatározta, hogy az akkor még önálló Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Kollégiumot összevonja a Győrffy István Kollégiummal, a pedagógusok és a szülők egyaránt azon aggódtak, vajon nem veszik-e majd el a "Kettesy" profilja, s nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe az összevonás miatt az itt tanuló látássérült gyermekek. Fals információk is napvilágot láttak arról, hogy ide majd magatartászavaros, nagyobb kollégisták is bekerülnek, és akkor aztán mi lesz a kisebbekkel. De a kérdésekre az idő meghozta a megnyugtató választ.

- Létszámleépítés nem volt, ma is ugyanannyian vagyunk, mint az elmúlt évben - tájékoztat Tarsoly Andor Béla igazgató. - A szaktantermek, fejlesztő helyiségek mellett minden egyéb feltétel adott ahhoz, hogy a szükséges magas színvonalú oktató-nevelő munkát el tudják végezni a kollégák.

- Pontosan hányan is?

- Intézményünkben hatvanegyen dolgoznak, közülük 48-an pedagógusok, a többiek gyógypedagógiai asszisztensek, egészségügyi dolgozók, ügyviteli alkalmazottak. Van korszerűen felszerelt szemészeti rendelőnk is, ahol egy szemészorvos hetenként egyszer fogadja a kis pácienseket.

- A diákok létszáma mekkora?

- 76 általános iskolásunkból 38-an bent lakók, akad közöttük, aki részképesség-zavarokkal és egyéb fogyatékossággal él. Van még 105 középiskolás kollégistánk is - veszi át a szót Vékony Sándorné intézményegység-vezető. - Való igaz, hogy mi, tanárok is először megdöbbentünk, amikor hallottunk az intézmények összevonásáról. Kérdések fogalmazódtak meg bennünk, miként tudjuk majd a megváltozott intézményi keretek között ellátni azt a pedagógiai munkát, amit addig önállóan végeztünk. De tudatában voltunk annak is, hogy a nehéz gazdasági körülmények és a csökkenő gyermeklétszám miatt az intézményünk egy része kihasználatlan, amin változtatni kell. Ezért aztán nem problémázgattunk a jövőn, hanem azon gondolkodtunk, miként dolgozhatunk majd az új körülmények között. Örömmel mondhatom, hogy egyetlen fejlesztő helyiséggel sem lett kevesebb, mert a termeket igyekeztünk többfunkcióssá alakítani. Mindegyiket reggeltől estig kihasználjuk. Minden egyes tanórának, fejlesztő foglalkozásnak, szakkörnek megvan a helye. És a gyerekekkel sem volt semmilyen fegyelmezési vagy egyéb gondunk, pedig a kollégiumban 6-tól 22-éves korú diákok laknak. Az átalakítások miatt másfél hónapig közös mosdót használtak és egyszer sem volt ebből súrlódás, vagyis az, hogy zavarnák egymást. Sőt, a különböző korúak keresik egymás társaságát, nem akarnak elkülönülni egymástól.

- Ehhez bizonyára az önök tudatos nevelői tevékenysége is hozzájárult.

- Tavaly augusztusban szerveztünk egy gólyatábort elsősorban a kilencedikes fiataloknak, de persze más évfolyamosok is jöhettek - magyarázza Szabados Éva matematika-fizika és informatikatanár, aki jelenleg középiskolai kollégiumi nevelő. - Ott elmondtuk és szimulációs tréningek segítségével bemutattuk a látóknak, hogy a látássérültek miként élik a mindennapjaikat, hogyan közlekednek, stb. Aztán szeptemberben rendeztünk egy ismerkedési napot. Vegyes életkorú csapatokat állítottunk össze, s szorgalmaztuk, hogy minél többet tudjanak meg egymásról. A gyerekek nagyon érdeklődők voltak és empatikusak. Hamar elfogadták a látássérült társaikat és segítettek nekik, amiben csak tudtak.

- Huszonöt éve vagyok nevelő, s egy esztendeje a középiskolás kollégistákra felügyelek. Jóleső érzéssel tapasztalom, hogy a nagyobb diákok kedvesek és intelligensek, tolerálják a kisebbeket és rendszeresen megkérdezik, hogyan tudnának segíteni nekik - egészíti ki az elhangzottakat Zahonyai Ferenc tanár úr, s ezt erősítette meg Dinkó-Akli Anett kollégiumvezető is.

- Milyen módon népszerűsítették az intézményt?

- Tavaly nyáron itt, a Lóverseny utcai épületben egy kollégistánk sem volt - válaszol Tarsoly Andor Béla igazgató. - Marketingtevékenységgel, szívós munkával értük el, hogy most 105-en vannak. S mivel jól elférnek, az idő a fenntartó döntését igazolta. Mindehhez persze kellett az az elkötelezett, kitartó munka, amit az itt dolgozó kollégák a szülőkkel együttesen végeztek, s amiért csak dicséretet érdemelnek.

- Amikor 2009-ben a feladat-átszervezések miatt a megyében egy központosított szakszolgálatot hoztak létre és megszűnt az intézményeknél a külön szakszolgálat, akkor határoztuk el, hogy jobban megismertetjük magunkat a beiskolázási körzetünkben - mondja Vékony Sándorné. - Tanuljunk, játsszunk együtt elnevezésű programunkkal felkerestük az ép látású gyermekeket nevelő iskolákat és az ott dolgozó pedagógusokkal, szakemberekkel és szülőkkel megismertettük, mit nyújt intézményünk a látássérült diákoknak. Az egész beiskolázási körzetünket bejártuk.

- Hány megyét ölel fel a beiskolázási körzetük?

- Továbbra is nyolcat. A megyei önkormányzat - több-kevesebb sikerrel - igyekszik megállapodást kötni azokkal a megyékkel, amelyek nem tartanak fenn ilyen speciális ellátást nyújtó intézményt. Más megoldást kellene találni a fenntartásra. Szabályozni kéne, hogy máshonnan is vehessünk fel gyerekeket és annak fedezetét megkaphassuk egy központi forrásból.

- Milyen volt a hetvenes-nyolcvanas években ez az intézmény? - fordulok az egykori igazgatóhoz.

- Otthont adott a gyermekeknek - felel Kincses Gyula. - Nem mi, felnőttek határoztunk meg mindent, de rossz útra nem engedtük a neveltjeinket. Ezt a házat a szeretet hatotta át. A portástól a karbantartóig mindenki, aki itt dolgozott, fontosnak tartotta, hogy a növendékekre figyeljen. Az elmúlt évben én is aggódva néztem a jövőbe. Féltettem a gyermekeket és az országosan elismert intézményünket is. De nagy örömmel láttam, hogy mindenütt rend van és a látássérült kollégistáknak átalakított fürdőrészleg még szebb, modernebb is lett, mint amilyen a korábbi volt. Amit fájlalok és az nem az iskolán múlott, hogy megszüntették az utazó tanári szolgálatot. Így viszont az integráltan nevelkedő látássérült gyermekek nem kaphatják meg a lakóhelyükön azt a szakmai segítséget, amire pedig nagy szükségük lenne.

- Szerintem ahol nincsenek meg az integrált oktatáshoz a személyi és tárgyi feltételek, ahol nincs módszertani központ a közelben, a látássérült gyermek óhatatlanul lemarad a látó társaihoz képest - érvel Tarsoly Andor Béla jelenlegi igazgató. - Nem világos, miért az integrált nevelés irányába próbálják tolni a vak és gyengénlátó gyermekeket. Nem jó az sem, ha az utazó tanár csak évente egyszer-kétszer találkozik a látássérült tanulóval, mert szinte biztos, hogy szakszerű segítség nélkül a látása romlani fog. S ha már eltelt néhány év anélkül, hogy fejlődne, akkor kerül csak be egy speciális intézménybe? Ez szerintem bűn a gyermekkel szemben. Meg kéne mondani a szülőnek is idejében, hogy mivel járhat, ha a gyermekét ilyen zsenge korban integrált keretek között oktatják.

- Tapasztaltam, hogy az iskolában az ajtók mindig nyitva állnak a látogatók, a szülők előtt.

- Mi nagyon adunk a szülők véleményére. Nálunk szegregáltan, de mégis kicsit integráltan élnek a látássérült gyermekek - mondja Vékony Sándorné. - Időnként találkoznak ép látású társaikkal, akiktől tanulhatnak, de a nagyok is elsajátíthatják a velük való együttélést. Az is biztos, hogy azok a fiatalok, akik már megismerték a fogyatékossággal élő társaikat, felnőttként is segítőkészebbek, toleránsabbak lesznek majd az ilyen emberekkel.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Életfontosságú lehet a szűrővizsgálaton való részvétel

Időt és fáradságot a megelőzésre!

 

Jobb megelőzni, mint elviselni és kezeltetni a betegségeket. Tudja ezt minden ember, a gyakorlatban mégis sokszor tapasztaljuk, hogy a kóros elváltozások azért hatalmasodtak el, mert azokkal nem fordultak szakorvoshoz idejében. Sajnos, a látássérült emberek között is sokszor halljuk a sóhajtást: Hej, ha előbb kivizsgálták volna!

Az alábbiakban olyan körképet igyekeztünk olvasóink elé tárni, amely bizonyára sokakat elgondolkoztat és cselekvésre ösztönöz.

Egy ismerősöm évek óta tudott már arról, hogy egy csomó van a hónaljában. De úgy gondolta, az elváltozás nem lehet rosszindulatú, hiszen nem nagyobbodik. S mivel lakóhelyéről, az apró dunántúli faluból messze kellett volna elutaznia ahhoz, hogy alaposan megvizsgálják, folyton halogatta a vizitet. Aztán egyszer mégiscsak rászánta magát, s elment mammográfiára. Ott pedig megállapították, hogy a daganat rosszindulatú, ki kell operálni. A műtét után hosszú volt a lábadozás, s az örökké tevékeny asszonynak jó időre fel kellett hagynia a ház körüli és a kerti munkával. Sokat szenvedett, de szerencsére meggyógyult. Ma már arra figyelmezteti családtagjait, ismerőseit, hogy aki valamilyen elváltozást észlel magán, haladéktalanul keresse fel az orvost.

És ezt hangsúlyozzák régóta a szakemberek is, hiszen a prevenció elengedhetetlen ahhoz, hogy a nagyobb bajok elkerülhetők legyenek. S hogy a vizsgálatokra ne kelljen messze menni, olykor a szűrőállomások még ki is települnek a nagyobb városokba, s ott várják a jelentkezőket.

Kezdeti stádiumban a mell- vagy a vastagbélrák nem okoz panaszt. Mert nem mindig tapintható a gyanús elváltozásra utaló csomó az emlőben, hiszen "elrejtőzve" is elhelyezkedhet, és nem érez fájdalmat az a beteg, akinek a vastagbelében még "csak" egy polipot, egy jóindulatú szövet-szaporulatot találtak. Pedig ebből idővel rák alakulhat ki.

Vajon milyen szűrővizsgálatokra van mód Magyarországon? Hol és milyen lehetőségek várják az önmaguk iránt is felelősséget érző embereket? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kerestünk.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az Egészségügyi Minisztérium irányításával működő központi hivatal. Dr. Budai András osztályvezetőtől, országos szűrési koordinátortól arra kértünk választ, hogy az elmúlt évben milyen szűrővizsgálatokat hirdetett meg az ÁNTSZ, és a fővároson kívül még hol voltak elérhetőek ezek a szűrések?

- A népegészségügyi lakosságszűrési program a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében működik. A szakterület mai állásának megfelelően a mammográfiás vizsgálaton alapuló emlőszűrést, a citológiai vizsgálatot is magába foglaló méhnyakrák-szűrést, és a székletbeli rejtett vérzés kimutatásán alapuló vastagbélszűrést, amelyben a nem-negatív eredmények után béltükrözést végeznek, igyekszik meghonosítani. A szűrés szervezetten, azaz személy szerinti nyilvántartást, személy szerinti meghívást és követést alkalmazva folyik. Az emlőszűrés és méhnyakrák-szűrés az ország egész területén elérhető, a vastagbélszűrés, gyakorlatszerzés céljából, csak néhány területen.

- Mi volt a tapasztalat, a behívottaknak hány százaléka ment el a szűrésekre?

- A lakossági részvétel különböző. Az emlőszűrésen a meghívottaknak mintegy fele jelenik meg, ám számosan részesülnek mammográfiás vizsgálatban, amelynek a minősége, kellő gyakorlat híján, nem garantálható. A méhnyakrák-szűrésen a behívottaknak csak a töredéke vesz részt. Ennek oka a több évtizedes megszokásban keresendő: a nők jelentős hányada a megszokott nőgyógyászához, magánnőgyógyászhoz fordul "szűrésre"; idő kell a korszerű szűrővizsgálat meghonosodásához!

- A kis falvakban élők miként tudnak az ilyen nagyobb szűréseken részt venni? Járnak-e még szűrőbuszok az országban, s ha igen, mit szűrnek?

- A kis falvakba többféleképpen igyekszünk eljuttatni a szűrővizsgálat lehetőségét. Jelenleg 4 mammográfiával felszerelt szűrőbusz járja az ország távoli vidékeit. A méhnyakszűrést a helyi védőnők bevonásával igyekszünk elérhetővé tenni, míg a vastagbélszűrésben a háziorvosoknak van kulcsszerepük.

- A jövőt illetően milyen terveik vannak?

- A szűrővizsgálatokat a szakmailag indokolt időközökben megismételve, az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásaként, nem pedig kampányszerűen kínáljuk. Reményeink szerint, a népesség egészségkultúrájába idővel be fog épülni a felajánlott szűrővizsgálat, azt természetes lehetőségként fogják igényelni, és ez megmutatkozik majd a jelenleg katasztrofális egészségügyi helyzet gyökeres javulásában.

Horváth Árpádné ajkai lakos nyugdíjba vonulásáig üzletkötőként dolgozott.

Havonta jár szemészetre a városi kórházba, mert 18 éve glaukómában szenved mindkét szemére.

- Érdemes akkor is elmenni időnként szemészeti ellenőrzésre, ha a tünetek még csak enyhe formában jelentkeznek - tanácsolja Horváthné Jolika. - Én sajnos, tovább vártam, lehet, hogy korábban még hatékonyabb kezelést kaphattam volna, s kevésbé romlott volna el a szemem. Egyébként én minden szűrésre elmegyek, amire behívnak.

Vadász Zsuzsanna, az ajkai kórház szemészeti szakasszisztense, már közel három évtizede dolgozik az egészségügyben.

- Nekünk hivatalból is el kell mennünk a szűrővizsgálatokra - tájékoztat. - Kötelező a citológiai, a mammográfiai és a tüdőszűrés. A térségünkben úgynevezett faluszűrések is vannak, én ott szemészeti szakasszisztensként segítem a munkát. November végén Pusztamiskén, előtte Kolontáron jártunk. A faluszűrések alkalmával szemészeti szűrést, vérnyomás- és vércukorszint-mérést, hallásvizsgálatot végzünk. Van Bioptron lámpabemutató, meg is nézhetnek 1-2 fényterápiás kezelést az érdeklődők. Még az év elején megyünk majd Noszlopra, Magyarpolányba, Somlóra, vagyis Ajka környékére. Egyébként Ajkán, a városi kórházban minden gyógyászati ellátás megtalálható. S ami még fontos: a polgármesteri hivatal egészségmegőrző programjának keretében szemészeti, orr, fül, gége vizsgálatra, mammográfiára, tüdőszűrésre, citológiai (méhnyakrák), érrendszeri (magas vérnyomás) szűrésre van mód folyamatosan, egész évben. S a lakosságot úgy ösztönzi a helyi önkormányzat a részvételre, hogy ha valaki mind a hat szűrésen részt vesz, hatezer forintot - az évi kommunális adó vagy egy nagyobb bevásárlás árát - visszakap az önkormányzattól. Vagyis egy vizsgálat egy ezrest ér. A polgármesteri hivatal kiváló ötletének köszönhetően így mindenki jól jár, mert az emberek pénzhez is jutnak és tisztában lehetnek az egészségi állapotukkal is.

Marton Judit budapesti pedagógus minden esztendőben elmegy tüdőszűrésre és kétévente mammográfiára. A kampányjellegű szűrésekkel szerinte az a baj, hogy az emberek a munkájuk miatt általában nem tudnak a megjelölt időpontban részt venni a vizsgálaton. S aztán később sem biztos, hogy észben tartják ezt az elfoglaltságot.

- Franciaországban élő ismerősünk mesélte, hogy ott az állampolgárok minden évben teljes egészségügyi kontrollon vehetnek részt - említi. - Olyankor a fejük búbjától a lábujjukig alaposan átnézik őket és biztos, hogy kiszűrik, ha valamilyen kezdeti baj jelentkezne náluk. Megértem, hogy Magyarországon, ismerve a honi pénzügyi lehetőségeket, erre nincs mód. De arra talán lenne, hogy a háziorvos minden esztendőben elvégeztessen a betegeinél egy nagy laborvizsgálatot, vérnyomás- és vércukorszint-mérést. Ezzel időt és pénzt is meg lehetne takarítani.

Zics község Somogy megyében található 418 lelkes település. Huszár Gyuláné Ilona a helyi óvodában dolgozik afféle mindenesként, mert hol a konyhán segít, hol befűti a helyiségeket, hol pedig pesztrálja a gyermekeket.

- Sajnos, szűrőbuszt évek óta nem láttunk errefelé - válaszolja a kérdésemre. - Az itt élő 50 év feletti nőknek szoktak kétévente mammográfiás szűrést szervezni. Előtte körlevelet küldenek, s előre jelentkezni kell a vizsgálatra, aztán több busszal beviszik a nőket Kaposvárra. Ha valakihez nem jut el az ilyen értesítés, talán el sem megy, mert nem tud a lehetőségről. Legközelebb a szomszéd kisvárosban, Tabon juthatunk egészségügyi ellátáshoz. Ott korábban volt tüdőszűrés is, de az most megszűnt. S volt labor, nőgyógyászat, fogászat. Most épül az új egészségház, reméljük, ott majd újra elérhetőek lesznek ezek az alapellátások. Addig is én privát orvoshoz járok például citológiai vizsgálatra, mert oda sokkal egyszerűbben be lehet jutni. Igaz, fizetni is kell érte, de úgy gondoltam, az egészségem érdekében megéri.

Bécsi Ferenc is Zicsen lakik, egy súlyosabb betegség következményeként leszázalékolták. Az addig szinte éjjel-nappal dolgozó férfi nehezen viselte a bajjal együtt járó kényszerpihenőt. De mégis örülhetett, hogy figyelt magára, mert egy rutinvizsgálaton vették észre, hogy valami baj van a szervezetében.

- Azóta még jobban figyelek minden jelre - mondja. - Nemrég egy anyajegyemtől váltam meg a bőrgyógyászaton, mert nem akartam megvárni, hogy ez a bőrelváltozás rosszindulatúvá váljon. Privát rendelésekre szoktam járni Siófokra, például hasi ultrahang vizsgálatra, urológiára, mert nálunk helyben nincs ilyesmire mód. Szívkontrollra Pécsre szoktak behívni, ott terheléses vizsgálatot is végeznek olyankor. A fővárosba is járok ellenőrzésre, ahol operáltak. Az a tapasztalatom, hogy az ilyen kis falvakban élőknek bizony zsebbe kell nyúlniuk, ha az egészségükért tenni szeretnének. Mert aki nap közben dolgozik, aligha érne oda a hivatalos rendelési időkre. Így aztán legjobb, ha bejelentkezik egy magánrendelésre és ott még várnia sem kell.

S nem kell várakozni a már jól ismert Ormos Intézetben sem, ha valaki meg akar győződni arról, hogy teljesen egészséges-e vagy valamilyen lappangó kórt hordoz magában. Az Ormos Intézet általános és alternatív medicinával foglalkozik, azzal a céllal, hogy a legkorszerűbb orvostechnikai vívmányokat ötvözze a magas szintű természetgyógyászati módszerekkel.

Kérdéseinkre dr. Szathmáry Judit igazgató-főorvos válaszolt:

- Önök szoktak-e kampányszerű szűrővizsgálatokat tartani?

- Igen, szoktunk. Általában íriszdiagnosztikai, illetve termográfiai vizsgálatra van igény. Az utóbbi években megnövekedett a menedzserszűrések száma is.

- Milyen problémákkal keresik fel önöket az emberek?

- Korábban már kezelt betegeink gyakran elsőként választják intézetünket, amennyiben újabb egészségi gondjuk támad. Új betegeink egy része utolsó lehetőségként veszi igénybe intézetünk segítségét, ha előzőleg eredménytelen próbálkozások hátráltatták egészségi problémáik megoldását. Új betegeink másik része utolsó szalmaszálba kapaszkodva fordul hozzánk, ha egészségének helyreállítását lehetetlennek minősítették az általa felkeresett egészségügyi fórumokon. Tekintettel arra, hogy tevékenységünk jelentős mértékben bővült, szűrővizsgálat, illetve állapotfelmérés céljából egyre gyakrabban keresik fel intézetünket régi és új betegeink.

- Milyen eredményt hoztak az önöknél végzett szűrések?

- A szűrővizsgálatok keringési, belszervi és mozgásszervi elváltozások széles skáláját észlelik, melyeknek fennállása kb. kétharmad részben ismeretlen volt.

- Önök, mint az a honlapjukon olvasható, alternatív módszerekkel gyógyítanak. Mennyire sikeresen?

- A köztudottan mozgásszervi megbetegedések sikeres megoldásán túl belszervi megbetegedések (epe-, máj-, bélbetegségek, gyomorproblémák), psychés problémák, szemészeti betegségek, és a lassan népbetegségnek számító reflux betegség is itt említendő, amelyeknek megoldása eszközeinkkel lehetséges. A hypertonia vonatkozásában is számtalan sikert könyvelhetünk el. Nem kis számban sikeresek érszűkületes betegeink gyógykezelései, de a gerincsérvek általunk kezelhető esetei is a megoldást és a műtét elkerülését eredményezik.

- Mi az önök véleménye, ebben a hajszolt világban mennyire törődnek magukkal az emberek? S milyen korúak keresik fel önöket elsősorban?

- A hajszoltság, a mindennapos stressz-hatások, a létbizonytalanság igencsak megtépázzák a lakosság idegeit, s mindez az egyensúly felborulásával igen gyakran vezet betegséghez. Az aktív dolgozók gyakran érkeznek az utolsó pillanatban, különböző munkahelyi gátak, vagy anyagi problémák miatt. A betegek életkora a népesség szinte egész palettáját felöleli

- A krónikus veseelégtelenségben szenvedők (dializáltak) számára tudnak-e valamilyen alternatív gyógyászati lehetőséget nyújtani? Volt-e már ilyen betegük, s ha igen, mit tanácsoltak neki?

- A chronikus vesebetegek kezeléséhez elsősorban a megbetegedés kezdeti periódusában tudunk talpmasszázzsal és akupunktúrával hozzájárulni. Kezeléseink lelassíthatják a folyamat progresszióját, a művese kezelés kezdetének időpontját kitolhatják. Ez átmeneti életminőség javulást jelent.

- Mik a további terveik?

- Tekintettel arra, hogy az állami egészségügy már nagyon hosszú ideje (sajnos) mélyrepülésben van, így a mi fejlesztési terveinket és jövőbeli változtatásainkat a szükségszerűség szabályozza! Értem ezalatt, hogy a biztosított jogviszonyúak állami szakellátásának sajnálatos szűkítése egyfajta piaci igényt generál. Nekünk csak ebbe az irányba kell mozdulnunk. A dolog sajátosságából ered, hogy mindaddig, amíg ez a tendencia folytatódik, a beteg értelemszerűen keresni fogja a leggyorsabb megoldást! Ezért rendeztünk be egy nagyon komolyan felszerelt laboratóriumot, röntgent, csontritkulás-vizsgálót, mammográfiát és ultrahang vizsgáló részleget több UH géppel is. Teljes körű fogászati ellátás, nőgyógyászat és terhesgondozás is bekerült az intézet szolgáltatásai közé.

Dr. Perdukné Tárczy Viktóriától, az Ormos Intézet marketing igazgatójától még megtudtuk, hogy tevékenységüket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozza ugyan, de minden Magyarországon létező egészségpénztárral szerződésben állnak. Azok a munkavállalók, akik cafeteria rendszerben kapnak ilyen juttatást, el tudják azt számolni a munkáltatónál.

A miskolci Gyógyforrás Gyógycentrumot Kovács Sándor természetgyógyász vezeti a feleségével, s ők a tulajdonosok is. A természetgyógyászatot ötvözik a hagyományos orvoslással.

Cégük 2000-ben alakult, ekkor már olyan tapasztalt szakemberekkel nyitották meg az első rendelőjüket, akik 10-12 éve ezen a területen dolgoztak.

Ma már elmondhatják, hogy a Gyógyforrás Gyógycentrum orvosok, természetgyógyászok, gyógyszerészek, gyógytornászok baráti kapcsolatát is jelenti az egész országban. Előfordult például, hogy az egyik páciensüknek Szegeden kellett villámgyorsan endokrinológos szakorvost keríteni, mert oda ment egyetemre és tanácstalan volt, panaszával ott hová forduljon.

Mint Kovács Sándor elmondta, szinte minden hónapban végeznek szűrővizsgálatokat a miskolci rendelőjükben. Ez általában reflexológiai és elektroakupunktúrás állapotfelmérést jelent. Kovács Sándor úgy véli, manapság még nem érdeklik eléggé az embereket a szűrések, akkor sem, ha ingyenesek.

Rendelőjükben gerincszűrést is szoktak végezni minden korosztálynak, s náluk a lúdtalpszűrés, az otthoni kezelésre, tornára való betanítás is természetes. A reflexológiai állapotfelmérés, szűrés is érdekli az embereket, ezek ingyenesek. Foglalkoznak reflexológiával, masszázsterápiákkal, gyógynövényterápiákkal, Bach-virágterápiával, mofetta, szaunakezelésekkel, Bioptron fénykezelésekkel, keleti terápiákkal (gyógynövény, masszázs). Az embereket a kínai orvoslás alapján mérik fel és utána kezelik, ha szükséges. Mozgásterápiákkal (hastánc) is foglalkoznak és évente életmódtáborokat is szerveznek orvosok, természetgyógyászok közreműködésével.

A legkülönfélébb problémákkal keresik meg őket, allergiás, immunhiányos betegségekkel, bőr-, vese- és húgyúti betegségekkel, ízületi, mozgásszervi problémákkal, szív- és érrendszeri gondokkal, meddőség esetén nőgyógyászati, valamint gyomor- és bélrendszeri problémákkal.

Nagyon sok pikkelysömört, migrénes fejfájást, fülzúgást, bélrendszeri problémát sikerült már gyógyítaniuk. Cysták, myómák, vese- és húgyúti bajok, allergiák tömkelegével találkoztak az eltelt évek alatt.

Az alternatív gyógymódokkal, szelíd gyógymódokkal rengeteg betegség sikeresen gyógyítható, kezelhető. Természetesen tudni kell, hol vannak a határok, mert ez sem csoda!

A látássérülteknek is azt ajánljuk, hogy akár a hagyományos orvoslást, akár az alternatív gyógyászatot választják, törődjenek még jobban az egészségükkel.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Elismerés a kulturális program megálmodóinak

Az egész országból eljönnek Ajkára

 

Négyen alkottak egy-egy csapatot Ajkán, a Fekete István Emlékversenyen június 19-én. Kivételt csak Ajka II. csapata képezett, amelyben ketten, Bárány Tamásné és Laczi Ilona mérették meg tudásukat. Bárányné Gabi vakvezető kutyája, Elen, a gyönyörű fekete labrador ugyan nagy segítségnek számított volna, de mivel nem vakkantott bele a dolgok menetébe, csak békésen feküdt az asztal mellett, gazdája és versenyzőtársa kénytelenek voltak a maguk tudására hagyatkozni.

Immár tíz éves ez a sok embert megmozgató és rendkívül népszerű vetélkedő, amelyet annakidején még Németh Márta kistérségi és egyben klubvezető indított útjára. Néhány éve Horváth Árpádné vette át tőle a stafétabotot a kistérség élén és bizonyult méltó követőjének. Az idén is eljöttek a sorstársak Nagykanizsáról, Lentiből, Szegedről, Győrből, Gyuláról, Tatabányáról, Békéscsabáról, Zalaegerszegről és Keszthelyről. Ők mind egy-egy csapatba tömörültek, s a vendéglátó ajkaiak két csapatot indítottak.

A megjelenteket Horváth József alpolgármester üdvözölte, s mint elmondta, az ajkai Látássérült Klub immár 13 éve segít a vak és gyengénlátó embereknek.

Benkő Imre ajkai, majd Kovács Béla lenti sorstárs szavalatai után dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és egyben a Veszprém megyei egyesület elnöke fejezte ki elismerését Németh Mártának és Horváth Árpádné Jolikának, valamint a Látássérült Klubnak, hiszen évről évre olyan kulturális programot tudnak nyújtani a látássérülteknek, amelyet az egész országban dicsérnek. Azért is, mert a vak és gyengénlátó embereknek is szükségük van a kulturális élményekre és arra, hogy tudásukról, ismereteikről játékos formában is számot adjanak.

Horváth Árpádné kistérségi vezető, Kató Lajosné klubvezető és Szabados Gyuláné, a klub pártoló tagja virágcsokorral köszönték meg Németh Márta munkáját, valamint gratuláltak Berják Tivadarnénak, aki tíz év alatt kilencszer vett részt ezen a közkedvelt szellemi erőpróbán.

A versenyt az idén is Vallerné Horváth Andrea művelődésszervező, a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ igazgató-helyettese vezette, miként megszokhattuk tőle, profi módon. A zsűri elnöke Stolár Mihályné, nyugdíjas pedagógus, tagjai: dr. Szőke László országos és megyei elnök, Bábics Valéria, a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ igazgatója, Lak István nyugalmazott tanár és e sorok írója voltak.

A versenyzőknek Fekete István Téli berek című könyvét kellett elolvasniuk. A kérdések ehhez a műhöz kapcsolódtak, de korántsem voltak könnyűek. Tudni kellett például, mit jelent a "vulgó" kifejezés (szinte minden csapat tudta); mit takarnak a nevek: Eszterházi, Székács, Manitoba, Diószegi; hogyan keletkezett a mondás "Tűzbe jött, mint a pap szamara a katonazenétől" stb. A csapatok jól vették az akadályokat, s szoros verseny alakult ki közöttük az értékelés után. A pótkérdések azonban eldöntötték a sorrendet.

Első helyen végzett Ajka I. csapata: Vadász Zsuzsanna, Vízi István, Nagy Győzőné és Kató Lajosné; második: Lenti csapata: Csengeri Lászlóné, dr. Paczolay Ilona, Harasztiné Sümegi Mária és Baksa Melinda; harmadik: Nagykanizsa csapata: Sasvár Árpád és Sasvár Árpádné, Bedő Lászlóné és Molnár Béla. Az első és második helyezettek a Veszprém megyei egyesülettől vásárlási utalványt kaptak, ezt dr. Szőke László adta át a nyerteseknek, a harmadik helyezettek pénzjutalomban részesültek Szabados Gyuláné jóvoltából. Senki sem mehetett haza üres kézzel, mert a szervezők minden csapatnak kedveskedtek ajándékkal.

Az ajkaiak így már nemcsak szervezőkként lehetnek büszkék magukra, hanem nyertesekként is, amire tíz év alatt most először kerülhetett sor.

És ugyancsak büszkék lehetnek magukra a Zala megyei versenyzők, mert évek óta négy-négy csapattal szerepelnek a rendezvényen és általában siker övezi a teljesítményüket.

Stolár Mihályné, a zsűri elnöke örömének adott hangot, amikor elmondta, a versenyzők tanúbizonyságot tettek arról, hogy a feldolgozandó művet alaposan ismerik. Ő maga egyébként személyesen is ismerte az írót. 5 éves volt, amikor először találkozott Fekete Istvánnal, s 16 éves koráig gyakran beszélgetett vele. Fekete István hitvallása volt: "Ha nem tudok jót tenni valakivel, rosszat biztosan nem teszek."

A vetélkedő után a résztvevők megkoszorúzták az író emlékművét, s Fekete István tiszteletére Marsi Antalné mondott el egy verset. Majd a vendégek autóbuszra szálltak és felkeresték a Hubertus Erdei Iskola és Erdészeti Tanösvényt, ahol gyönyörködhettek Ajka csodálatos természeti környezetében, állat- és növényvilágában. A szórakoztatásukról pedig a Molnár Gábor Műhely Alapítvány gondozottjai gondoskodtak jó zenékkel, kiváló hangulatot teremtve.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Diákok találmánya

Látó fehérbot

 

Három tizenéves diáklány a kaliforniai Intel tudományos és technikai vásáron mutatta be találmányát a "látó" fehérbotot, melyet a vakok és gyengénlátók számára fejlesztettek ki. Ezzel megnyerték a "felhasznált elektronika" ifjúsági versenyt.

A fából készült bot lézerjeleket sugároz ki előre és lefelé. Ezáltal a vakok nemcsak akadályokat, hanem a talajon lévő egyenetlenségeket, gödröket vagy a lépcsőket is érzékelhetik. Különböző hangmagasságú sípjel figyelmezteti a bot használóját a veszélyes helyekre. Más hangon szól, ha lépcsők vannak előtte, ha pocsolyába lépne vagy megbotlana egy tárgyban.

Mark Uslan, az egyesült államokbeli vakok szövetségének elnöke elismeréssel szólt a találmányról s áttörésnek nevezte azt. Bár évtizedek óta léteznek lézeres botok vakoknak és gyengénlátóknak, ez a mostani bot megküzd a talaj egyenetlenségeinek problémáival is - hangsúlyozta.

K. M.

 

 

 

Irodalmi délután Debrecenben

Szavukat adták, itt voltak

 

Megszokhattuk már, hogy ahol Rózsa Dezső, a hamiskás mosolyú, vicceket mesélő, ámde nagyon határozott látássérült sorstársunk jelen van, ott mindig történik valami érdekes. Így volt ez május 28-án Debrecenben, az Újkerti Könyvtárban is, amikor sor került a "Szavamat adom" című irodalmi délutánra. Már nem először és nem utoljára hallhattuk a műsorvezetőt, vagyis Rózsa Dezsőt, aki ezúttal is különleges embereket hívott meg egy kis beszélgetésre a Fehér Bot Alapítvány és az Újkerti Könyvtár szervezésében.

Szilágyi Ildikó könyvtárvezető bevezetőjében elmondta, hogy programjaik szólnak az irodalomról, a zenéről, a művészetekről, az összetartozásról. Immár harmadik alkalommal adták szavukat a város közéleti emberei és eljöttek, hogy beszéljenek életükről, hitvallásukról és irodalmi kötődésükről.

Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kht. kulturális menedzsere arról beszélt, hogy Debrecenben született és ott él ma is. Lengyel-népművelés szakon végzett az egyetemen, fél évig élt Lengyelországban. Természetes volt tehát, hogy igyekezett kiépíteni egy képzeletbeli hidat Debrecen és Lublin között. Ő egy Schäffer Erzsébet novellát olvasott fel mintegy ajándékul a vendégeknek, akik tetszéssel hallgatták szavait.

Dr. Szabó Miklós, a kiemelkedően közhasznú Fehér Bot Alapítvány elnöke azon kevesek közé tartozik, akik nem a saját eredményeik hangsúlyozásával foglalkoznak, hanem ehelyett inkább dolgoznak embertársaikért. Dr. Szabó Miklós ezen az irodalmi délutánon mégis eleget tett Rózsa Dezső kérésének és felelevenítette gyermekkorának fontosabb emlékeit, nagyszülei és szülei okos szavait, majd felolvasta azt a költeményét, amit 18 esztendősen írt az édesanyjához. A közönség nem is tudta megállni, hogy titokban meg ne könnyezze a szívbemarkoló sorokat.

Nagy Attila, a Debreceni Közlekedési Zrt. vezérigazgatója már egészen fiatalon érdeklődött a járművek iránt. Ezért is tanult közlekedésmérnöknek. A DKV élére kilenc ével ezelőtt, pályázat útján került. Nagy feladat egy nagyváros mindennapi közlekedésének megszervezése, mondotta. Fontosnak tartják, hogy az utazóközönség elégedett legyen a szolgáltatással. Ma Magyarországon Debrecen büszkélkedhet a legkorszerűbb közlekedési hálózattal. Ő egy Szabó Lőrinc verssel kedveskedett a jelenlévőknek.

Burai István festő és grafikusművész még csak nyolc hónapos csecsemő volt, amikor elveszítette az édesanyját. Ez nagyban befolyásolta az életét, bár szerencséje volt, mert jó nevelőanyát kapott. De azért az édesanyja mindig hiányzott. Mivel folyton rajzolt, grafikus lett. Sokat gondolkodott azon, miként tehetné megismerhetővé a képeket a vak emberek számára. Ezért kezdett tapintható képeket készíteni. Végül Dusa Lajos: Középkori ballada című írását olvasta fel.

Dr. Joób Árpád népzenekutató, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára arról a kötődéséről mesélt, ami őt a zenéhez fűzi. Szerencsésnek tartja magát, mert a munkája a hobbija. S része lehet a tanításban és az előadóművészi munkában is. "Oda menjünk, ahol kellünk" - vallja, s ő mindig ott volt, ahol tehetett valamit a kultúra népszerűsítéséért, ahol a leginkább szükség volt rá. Sokan ismerik őt a debreceni Délibáb Együttesből is. A népzenén belül sok időt töltött a bőrdudával. El is hozott egy ilyen hangszert és rögtön bemutatót is tartott abból, hogyan kell azt megszólaltatni. Beszélt a magyar duda sajátosságairól, s arról is, hogy nem szabad összetéveszteni a magyart a skót dudával. Egy 1910-ben, a Vasárnapi Újságban megjelent cikket olvasott fel a közönségnek az ipolysági kanászhangversenyről, s hallhattuk Bartók Bélának a fonográfon rögzített ipolysági dudafelvételeit is.

A látássérült és a látó közönség nagy tapssal jutalmazta az öt vendéget, a szervezőket, majd megtekintették a könyvtár galériáján a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Dr. Kettesy Aladár Általános Iskolai Intézményegysége diákjainak képzőművészeti alkotásait.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

CD-nyeremény

 

Ki volt az az orosz zeneszerző, aki zenéjében a motorikus vagy aszimmetrikus ritmus, a poliritmia, illetve a rövid motívumokból szőtt dallam, az archaizáló, máskor polimodális harmonizálás egyaránt jellemző? Máig népszerűek első táncjátéka, A tűzvarázs és a Petruska című börleszk jelenetei.

A válaszokat augusztus 15-ig kérjük szépen.

A májusi lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: Luigi Boccherini. Így gondolta ezt: Nagy Zoltánné (Tatabánya) olvasónk is, akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk!

 

 

 

"Határok nélkül sorstársak vagyunk!"

Szlovéniában is ünnepeltek

 

"A jövőbe tekinteni!" ezzel a jelmondattal ünnepelte a Szlovéniai Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Ljubljanában június 1-én megalakulásának 90. évfordulóját. A szlovén fővárosban tartott nagyszabású ünnepségnek Anton Toncek Košnak, a muraszombati látássérültek egyesületének vezetésével a Muravidékről is voltak képviselői, sőt együttműködő partner egyesületük, a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületének Kovács Béla elnök vezette delegációját is meghívták a rendezvényre.

Az ünnepség a ljubljanai Unión szálloda dísztermében került megrendezésre, melyet megtisztelt felszólalásával dr. Danilo Türk, a Szlovén Köztársaság jelenlegi elnöke és Milan Kucan volt államfő is.

- Az elmúlt kilencven évben fontos munkát végeztek a szövetségben, segítettek, hogy a fogyatékossággal élők beilleszkedhessenek a társadalomba, felelős célokat, utat jelöltek ki a sorstársak megsegítésére - hangzottak az államelnök méltató szavai.

Tomaz Wraber, a Szlovéniai Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke felszólalásában a szövetség közel egy évszázados munkáját részletezte, és őszinte hangnemben beszélt jelenlegi problémáikról is, amelyekről lapunknak is nyilatkozott a megemlékezést követő állófogadáson:

- Legfontosabb feladatunk, amit a közeljövőben rendeznünk kell, a fogyatékosok teljes körű rehabilitációjára vonatkozik. Ezt már törvénybe is foglaltuk, de a gyakorlatban még nem teljesen működik.

- Mit tartalmaz ez a rehabilitáció?

- Azt szeretnénk elérni, hogy azok, akik elvesztik látásukat, az új életkörülményüket minél hamarabb és könynyebben megszokják, megtanulhassák a megváltozott életmódjuk irányítását. Meg kell szervezni részükre a legszélesebb orvosi ellátást, a technikai eszközökhöz való könnyebb hozzáférést, tehát teljes körűvé kell tennünk a fogyatékosok számára a szolgáltatásokat.

Anton Toncek Koš, a Vakok és Gyengénlátók Muraszombati Községközi Egyesületének titkára is beszélt lapunknak a feladataikról:

- Az elmúlt időszakban sikerült biztosítanunk egyesületünk folyamatos finanszírozását, aminek a fenntartása elsődleges a számunkra, hiszen ez az alapja működésünknek és ezáltal tudjuk megvalósítani projektjeinket. További célunk, hogy régi, már elhasználódott egyesületi helyiségeinket felújítsuk, vagy elcseréljük, hogy akadálymentes körülmények között biztosítsuk egyesületünk működését.

- Hogyan értékelné az ünnepségre is meghívott magyarországi delegációval kialakított kapcsolataikat?

- Magas színvonalú, tartalmas kapcsolatot építettünk ki a Kovács Béla vezette megyei és Lenti városi szervezetekkel. Találkozásaink mindig építkező jellegűek, megbeszéljük közös feladatainkat, valamint tapasztalatot cserélünk és egyre szorosabbá fűzzük a köztünk kialakult baráti szálakat.

Kovács Béla először a 2002-ben történt kapcsolatfelvételt idézte fel:

- Nyolc esztendővel ezelőtt vettük fel kezdeményezésemre a muraszombati egyesülettel a kapcsolatot. Azt mondtuk:"Határok nélkül sorstársak vagyunk." Azonos gondokkal küzdünk, és mindenkor a legfontosabb számunkra a tagságunk esélyegyenlőség terén való, magas szintű képviselete.

- Hogyan méltatná a mai ünnepségen való részvételüket?

- Nagyon boldog voltam, amikor Anton Toncek Koš úr jelezte a közelgő kilencvenedik évfordulóval kapcsolatos ünnepségüket és meghatódva vettem tudomásul, hogy erre a vezetésemmel tőlünk is várja a delegációnkat. Úgy érzem, a "vakok világában" végzett tevékenységeim egyik legnagyobb sikere, örömteli napjai közé tartozik ez a mai.

Az ünnepi esemény végén Anton Toncek Koš úr meghívta a résztvevőket a főváros mellett lévő "Volcji Potok" elnevezésű arborétumba, ahol kellemes sétát tehettek a delegáció tagjai.

Dányi József

 

 

 

Bajok okai és jelei

 

A homályos látásnak több okozója is lehet: például magas vérnyomás, nem kezelt cukorbetegség, kezdődő időskori sárgafolt-elfajulás, továbbá rövid vagy távollátás, szemtengelyferdülés.

A ködszerű látás első jele lehet a szürke- vagy a zöldhályognak. Az előbbi a szemlencse elhomályosodása, s műlencsével megszüntethető. Az utóbbi a szemen belüli túlzott nyomás, amely kezelés hiányában még vakságot is előidézhet.

A szem kivörösödését okozhatja allergia, esetleg fertőzés, de még a szemhéj alá szorult szempilla vagy sminkmaradvány is.

K. M.

 

 

 

Halászlé után jótékonysági hangverseny

Kecskédtől Tatabányáig

 

Ha egy férfi főzni kezd, akkor általában ért is hozzá és szakácstudományával is hódíthat. Erre gondoltam, amikor június 6-án Kecskéden, a Tatabányától nem messze lévő községben, a horgásztónál már nagy kondérban rotyogott a halászlé, mire kis csapatunk Budapestről megérkezett. Szakácsként pedig nem más irányította a munkát, mint Tóth Sándor, a Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének alelnöke. Felesége, Éva volt a segédje és mást nem is engedtek dolgozni, mondván, pihenjenek, beszélgessenek csak a vendégek, hiszen a varázslatos környéken, a jó levegőn igazán ki lehet kapcsolódni a mindennapi hajszából egy kis időre.

Aztán csak jöttek a sorstársak szép számmal a környező településekről, de még Fejér megyéből is. Lehettünk már nyolcvanan, amikor a Vakok és Gyengénlátók Fejér Megyei, Venczel Ferenc vezette Egyesületének tagjai dalra fakadtak és így szórakoztatták a többieket.

A tűző nap elől sokan az árnyékba, a parti fák lombjai alá húzódtak, akadtak, akik csónakáztak, mások körbesétálták a tavat. Aztán már tálalták is a friss halászlét, s nem is akadt olyan vendég, aki egy tál étellel beérte volna.

Mint megtudtuk, Tóth Sándor a kecskédi horgászegyesület vezetőségének is tagja, érthető, hogy mindent tud a halfogásról és a halételekről is.

A kellemes program végén a vendégek, közöttük dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke, dr. Micserics József hivatalvezető, Nagyné Papp Edit, a Komárom-Esztergom megyei egyesület elnöke és sokan mások is elindultak Tatabányára, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára, ahol aznap délután egy másik rendezvény kezdődött. A Tatabányai Szimfonikus Zenekar Egyesület tíz tagja Oscar-díjas filmzenéket játszott és ennek a jótékonysági hangversenynek a bevételét a Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének javára ajánlották fel.

Örömünkre hallhattuk a Jézus Krisztus Szupersztár, A profi, A keresztapa, az Egy férfi és egy nő, A szakasz és más nagysikerű filmek ismert slágereit, valamint latin jazz örökzöldeket is.

Mint Vörös Gyula igazgatótól az előadás végén megtudtuk, a zenekar országosan egyedülálló programba kezdett. Céljuk, hogy mindazokhoz a sérült emberekhez eljuttathassák a különleges zenei élményeket, akiknek lenne ezekre igényük, de helyzetük miatt nehezen mozdulnak ki otthonról. Kezdeményezésükhöz hét civil szervezet csatlakozott a United Way - Vértes Vidéke Alapítvány koordinálásával. Öt évre tervezik ezt a koncertsorozatot, mégpedig úgy, hogy a látássérültekhez helybe viszik majd a zenét, vagyis elmennek azokra a településekre, ahová hívják őket.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Megrendülten próbálták ki az élethelyzeteket

Esélynapokat tartanak Békés megyében

 

A Békés megyében élő látássérült személyek érdekvédelmét ellátó egyesületünk közel egyéves időtartamra szóló projektjének megvalósítására támogatást nyert a Békés Megyei Önkormányzattól "Békés megye fejlesztését segítő projektek megvalósítására, az oktatás - szakképzés, turizmus, szociális ellátás, egészségügy - életmód, tömegsport, a kultúra területén működő civil szervezetek támogatására, forráshoz jutásuk elősegítése, valamint hatékony működésük érdekében" megnevezésű témakörben.

A projekt céljáról és a megvalósításhoz tervezett programokról, módszerekről a Vakok Világának egy korábbi lapszámában már szóltunk.

A projektnyitó programjára még 2009. őszén került sor, a Fehérbot Napja alkalmából a Jókai Színház Vígadójában, a budapesti Vakrepülés Színjátszó Egyesület "Áramszünet" című interaktív előadásával. A mintegy 500 fős nézőközönségnek prezentált rendezvényen szabadon mozoghatott az érdeklődő. A látók megtapasztalhattak egy koreografált életteret, ahol a hallásra, a tapintásra és a szaglásra hagyatkozva lehetett bebarangolni a különböző helyszíneket.

Ennek folytatásaként szemléletformáló "esélynapot", "esélyórákat", s azokon belül érzékenyítő programokat szerveztünk oktatási intézményekben, ahol felvilágosítjuk a látó gyerekeket és tanáraikat a látássérültek nehézségeiről, segédeszközök bemutatásával.

Tartottunk "esélynapot" az első negyedévben 3 megyei iskolában. Elsőként február 10-én Mezőhegyesre látogattunk el az Általános Művelődési Központ Városi Általános Iskolájába, majd február 17-én Orosházára, a József Attila Általános Iskolába. Március 10-én Szeghalmon, a Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola diákjait kerestük fel. A szakmai programok lebonyolításában partnerünk volt a battonyai Esélyek Háza, és munkatársuk, Sovák Péterné.

Mezőhegyesen 15 pedagógus és 355 diák, Orosházán pedig 22 tanár és 468 iskolás, míg Szeghalmon 4 osztály és osztályfőnökeik vettek részt az "érzékenyítő" napon. A program bevezetőjében bemutattuk egyesületünket, a látássérültek fogyatékosságának problémáit, majd különböző szituációs élettereket, interaktív színes zsibvásárt alakítottunk ki. Az érdeklődő tanulók személyes tapasztalással kipróbálhatták a vakok mindennapi élethelyzeteit, teljesen sötét körülmények között. Megismerhették a látássérültek beszédtámogatással ellátott, mindennapi életüket megkönnyítő segédeszközeit: többek között a személyi mérleget, a színfelismerőt, a vérnyomásmérőt, a folyadékszintmérőt, s a fehérbotot. Tapintható játékokat, tanuláshoz használt segédtárgyakat. Voltak közöttük pontírással ellátott vonalzók, térképek, és különböző méretű nagyítók, stb. Érdeklődve figyelték a Braille-írást, és kipróbálták a közlekedést fehérbottal (sötét szemüvegben). Ezzel megtapasztalták, hogy mennyire ismerik az iskolájuk épületét, belső termeit.

Március 25-én "Vakbuszjárat" elnevezéssel érzékenyítő programot rendeztünk megyei döntéshozóknak és a sajtó munkatársainak Békéscsabán. Egyesületünk arra törekszik, hogy közvetítsen az épek társadalma és a látássérült személyek között párbeszéddel, a nyilvánosság bevonásával, s hogy megteremtsük a támogató és befogadó légkör alapjait. Programunk is ezt szolgálta: lehetőséget nyújtani a döntéshozóknak, a szűkebb hazánk társadalmi fejlesztéséért tevékenykedőknek és felelősséget vállaló közhivatali vezetőknek, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a látássérültek mindennapi élethelyzetéből, nehézségeiből. A látás nélküli világnak az ideiglenes átélése segíti őket abban, hogy a fogyatékosokkal kapcsolatos döntések meghozatalakor már ismerjék a valódi esélyegyenlőség és az akadálymentesítés feltételeinek szükségességét.

Utazás és ügyintézés volt a program a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete tagjainak, a látóknak, ha ezt sötétített szemüvegben teszik, valóságos túlélőtúra. Bemelegítésül a hivatali és cégvezetők, továbbá közintézmények képviselői és munkatársai vezették a látássérült párjukat.

- Ismerős terepen sem esik jól, ismeretlen helyen pedig végképp megkavarodok ilyenkor - magyarázta Lévai József látássérült tagunk, aki legszívesebben kísérővel közlekedik. Kialakítottuk a párokat, majd felszálltunk az első menetrend szerint közlekedő autóbuszra. Már itt megtapasztaltuk, hogy hosszadalmas, időigényes lesz, mire a 12 pár alkotta csapatunk feljut a buszra. A kísérők már ennél a résznél megtapasztalták, hogy a segíteni akaró, de ügyetlen ember ismeretlen helyzetben először inkább hátráltat. A Petőfi és a Bartók Béla utca sarkán szálltunk le, ahol szerepet cseréltek. Az eddig kísérőként közreműködő meghívottak felvették a sötétszemüveget, s egyből a vak társuk lett az egyetlen segítségük. Szorították is társuk karját, s közben a kölcsön kapott fehérbottal kopogtattak maguk előtt. Itt már egyéb érzékszerveiket is bevonták: a könnyű fuvallat a számukra nyitott kaput jelzett, a hűvös pedig árnyékot, a forgalom erősödő zaja pedig, hogy útkereszteződéshez közelednek.

Elmondták, hogy miközben párjuktól folyamatos instrukciókat és információkat kaptak, teljesen lefoglalta őket, hogy időben észrevegyék az útpadkát, az oszlopot és a járda bokatörő repedéseit. Újra elérkeztünk egy buszmegállóba. Ismét buszozás következett: keresték az ajtót, a lépcső korlátját, fent a fogódzót, de a kezük harmadszor, negyedszer is a semmibe markolt. Az autóbuszon a megállók felirata hiába gyulladt ki elől, attól a vak ember nem lett tájékozottabb. Hálásak voltak, amikor lekászálódhattak, és kis csapatunkkal megcéloztuk a Békéscsabai Okmányirodát. Az útvonalat gyalogátkelő nehezítette, a közlekedési lámpa beszélt, de olyan halkan, hogy csak a látássérülteknek tűnt fel. A hivatalban készségesen fogadtak, kitöltötték helyettük az űrlapot, és az ügyintézéshez kísérőt is adtak.

Csanádi István, Mezőhegyes város polgármestere, személyi igazolványt készíttetett, az ügyintézés minden fázisát végigcsinálta. "Vakon". Személyes tapasztalatokat akart, hogy majd saját hivatalukban bevezessék a jó gyakorlatokat. Illin József, a békéscsabai 1. sz. Postahivatal vezetője is csak e végállomáson vette le a sötét szemüveget. Ami itt az ügyfélszolgálat, náluk a 16-os ablak, ahol mindenben segítségére vannak a sérült embereknek. Szabó Tiborné, egyesületünk elnöke rögtönzött sajtótájékoztató keretében búcsúzóul maga köré gyűjtötte a megjelenteket, és érdeklődött: mit éreztek a 2 órás program alatt? A beszámolók nem okoztak meglepetést. Felelősség, kiszolgáltatottság - tipikus reakció. Mi, látássérültek reméljük, ez az élmény akkor is feldereng, amikor a vendégeink akadálymentesítésről, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításáról döntenek.

A rendezvénysorozat a második negyedévben folytatódott Dévaványa és Békéscsaba városokban. Április elején a békéscsabai kistérségi csoport rendezett információs napot. Április végén, Dévaványán, a Ladányi Mihály Városi Könyvtárban rendeztük meg segédeszköz-bemutató és érzékenyítő programunkat. A "Kistérségi információs nap" keretében elsőként Nagy Zsuzsanna szociális munkás, az egyesület munkatársa köszöntötte a Szeghalom, Dévaványa, Vésztő, Körösladány kistérségi településekről érkezett látássérült tagokat és érdeklődőket, majd a házigazda nevében Pap Tibor, Dévaványa polgármestere üdvözölte a résztvevőket. Sovák Péterné, az Esélyek Háza képviseletében bemutatta központjuk tevékenységét és munkáját, őt követte Szabó Tiborné elnökünk, aki ismertette az egyesületünk kiemelt szolgáltatásait és eddigi eredményeit. A résztvevők - többek között a Dévaványai Margaréta Nyugdíjas Otthon és a Körösladányi Egyesített Szociális Intézmény képviselői és gondozottjai - ezt követően megismerték és kipróbálták a látássérültek mindennapi életvitelét segítő, megkönnyítő segédeszközöket. A rendezvény második részében került sor az esélyórákra, az iskolások részére összeállított érzékenyítő programra. A rendezvénysorozat május 12-én a békéscsabai Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolában folytatódott.

A szakmai napok végén összegeztük a tapasztalatokat: a programban mindenhol érdeklődéssel vettek részt a tanulók és tanáraik, visszajelzésük alapján számukra megrendítő élmény volt kipróbálni a látás nélküli élethelyzeteket. A szakmai beszélgetések során kitértünk arra is, hogy a látássérültté vált embernek ugyanazt a világot másként kell megélnie. Fogyatékossága hatással van lelki funkcióira, társas magatartására, az épen maradt észlelési módokra. Sajátosan megváltozik a térben való tájékozódása, mozgása, tárgyfelismerése, de nem az élettere változott meg, hanem a látássérült helyzete lett akadályozott. A pedagógusokkal eszmecserét folytattunk arról, hogy a társadalom az átlagostól eltérő személyt sokszor megbélyegzi, szigorúan behatárolja az életlehetőségét. Ezért magának is kell a társadalmi tudatformálást kezdeményeznie, helyzetét elfogadtatnia.

Projektünk a harmadik negyedévben tovább folytatódik. Békéscsabai oktatási intézményeket keresünk fel: érdeklődik programunk iránt az Andrássy Gyula Gimnázium, valamint a Szent László utcai és Jankai Általános Iskola. Információs napot tartunk Doboz, Füzesgyarmat és Vésztő településeken. Ezt követően szeptemberben egy záró konferenciát tartunk. Összegezzük a tapasztalatokat, kiegészítve azokat egy bemutató film levetítésével.

Nagy Zsuzsanna

 

 

 

A vak és aliglátó gyermekek segítése végett

Jótékonysági est Decsen

 

A decsi faluházban jótékonysági estet tartottak május 28-án a Tolna megyében élő vak és aliglátó gyermekek megsegítésére. A fő cél a nyári táboroztatásuk megvalósítása, valamint a számukra nélkülözhetetlen beszélő segédeszközökhöz való hozzájuttatásuk.

A fővédnöki tisztséget Biczó Ernő, Decs polgármestere vállalta, aki köszöntőjével megnyitotta a rendezvényt. Az est házigazdája dr. Tóth Csaba Attila volt, aki egy kisfilmmel betekintést nyújtott a látássérültek mindennapi életébe, problémáiba és azok nehézkes megoldásaiba.

Nagy sikere volt Vesztergám Miklós tárogatósnak, aki nem csak hangszerét mutatta be, hanem érdekes történetekkel is fűszerezte előadását.

További közreműködők voltak: Sándor Adrián néptáncbemutatójával, továbbá Tóth Klára, Tolna megyei látássérült fiatal és Csötönyi László egy-egy vers elszavalásával.

Zárszóként a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének elnöke hálás köszönetét fejezte ki az est szervezőinek, a fellépőknek, és az önzetlen adományozóknak.

A rendezvényre a belépés díjtalan volt, a jótékonykodók a bejáratnál található urnába helyezhették el adományaikat. Ugyanott szóróanyagokkal, és beszélő segédeszközökkel ismerkedhettek meg az estre látogatók a látássérültek mindennapjaiból.

Kovács Lászlóné

elnök

 

 

 

Fotók látássérültekről

 

A fotókon vak emberek életét szeretném bemutatni. Művészi igényű képek készülnének, amelyeken bemutatnám, hogy egy látássérült ember is 100%-os életet tud élni. Szükségem lenne egy családra, ahol a szülők látássérültek és egészséges gyermeket nevelnek, további szükségem lenne egy vak párra is.

A részletekért kérem, vegye fel velem a kapcsolatot.

Szatmári Károly: +36 30 929 1187

 

 

 

Mikszáth Kálmán relikviái között Horpácson

Palócfölddel ismerkedtünk

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének turistacsoportja május 15-én Nógrád megyében, Palócföldön járt Ifjú György túravezetésével.

Első állomásunk a Tereskén található templom volt. Itt az Árpád-házi királyok korában benedekrendi monostort alapítottak, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelve. Először 1219-ben említik írásos dokumentumban. A monostor apátjai közül egyedül János apát nevét ismerjük az 1400-as évek második feléből. Mátyás király Bajoni István váci kanonoknak adományozta. Ő az apátsági templomot - melyet egy tűzvész is megrongált - kétszer is újjáépíttette. Valószínűleg ekkor készült a pasztofórum, a falba épített szentségház, amely a hazai reneszánsz kiemelkedő alkotása. A részletes ismertetés után alkalmunk nyílt rá, hogy tapintással is érzékeljük a fülke motívumait. A lábazati párkány frízében két gyümölcsökkel teli bőségszarú, míg a felső párkány frízében "TENPLVM DOMINI" - az "ÚR TEMPLOMA" - felirat van bevésve. Bajoni halála után II. Ulászló király az esztergomi bencés apácáknak adományozza. 1516 után Verbőczi István birtokához tartozott, 1542-ben pedig már a Balassa család tulajdona volt. Nógrád várának eleste után, 1544-ben török kézre kerül, majd a 17. század közepétől már a váci egyházmegyéhez tartozik. Az 1960-as évekbeli felújítása során kerültek elő a kora középkori ablakmaradványok, és a Szent László király életéből vett freskó sorozat, amely az északi falon található.

Innen - a 100 éve elhunyt Mikszáth Kálmánra emlékezve - Horpácsra mentünk a Mikszáth Emlékmúzeumba, melynek épületében 1904-től 1910-ig lakott családjával, és amely kúriát a fia tervezte. Szobáról-szobára számtalan fénykép mutatja be az író életútját, a számára fontos embereket, műveinek eredeti példányait. Találhatók a régi Pestről képeslapok, a szegedi krónikás éveiből képek, feleségétől kapott faragott tálaló szekrény, és a Székelyföldről kapott, fából faragott oszlopok. Mikszáth kézfejének gipszmásolatát, sétabotját, pipáját kézbe vehettük Gere Lászlóné Ica kedves segítségével, megtapinthattuk az összecsukható kártyaasztalt és a 40 éves írói jubileumára kapott szoborcsoportot, melyen középen áll Mikszáth és palóc emberek veszik körül.

Ezután következett a Kubinyi Ferenc Múzeum látogatása Szécsényben, ahol várt ránk ifj. Szabó István szobrász. Segítségével körbesétáltunk kiállított szobrai között, majd megnéztük a törökkori ásatások emlékeit. Megtekintettük a szécsényi országgyűlésen részt vett megyék címereit és képviselőinek portréját. Szécsényben választották meg II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé. A korabeli sátortábor makettje szemlélteti az 1703-as eseményt.

A 83 éves Szabó István szobrász úr várt bennünket a Benczúr kúrián, ahol a korábbi Vattay kúria magtárát alakították át műteremmé, és amelyben édesapja, idős Szabó István 1955-1992-ig alkotott. Itt a művész úr mesélt személyes élményeiről, a kiállított szobrokról, melyeket kezünkkel is megtapogattunk, érzékletesebbé téve a hallottakat.

Kirándulásunk utolsó állomása a szécsényi ferences kolostor volt, melyet Riz Attila mutatott be. Itt már 675 éve élnek ferencesek. Építésére 1332-ben Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. A koldulórendi szokásoknak megfelelően közvetlen a városfal mellé épült. Az első templom a ma ismert szentélyből és egy rövidebb hajóból állt. A sekrestye és a felette lévő gótikus terem a templomtól különálló módon, toronyszerűen, de a szentélylyel egy időben épült meg. 1451-ben tűzvész áldozata lett, majd a vár megerősítésével együtt építették újra. Ekkor járt itt Hunyadi János, majd fia, Mátyás király is. 1552-ben török kézre került, majd 1593-ban felszabadult. 1610-től a szerzetesek a rossz állapotban lévő, kiégett épületet bővítették. A második török hódoltság idején sikerült kimenekíteniük az értékeket. A török 1663-ban foglalta el újra a várost, a szentélyt dzsámivá, a templomhajót istállóvá, a sekrestyét fürdővé alakították, a gótikus termet a bég használta hálószobaként. Az 1976-os feltáráskor a szentély déli falában Mekka felé néző török imafülkét találtak. Ekkor készültek el a ma látható freskók is. Szécsény 1683-ban felszabadult, s akkor adományokból újjáépítették a templomot. Elkészült a sekrestye barokk bútorzata, több oltár és az orgonaszekrény. II. József feloszlatta a rendet, de a halála után az újra megnyílhatott. A napóleoni háborúk idején az egyházi értékeket királyi rendelettel lefoglalták, de a hívek pénzt gyűjtöttek és kiváltották a templom értékeit. A II. világháborúban több sérülést szenvedett. A szentély déli falán gótikus festett hármas ülőfülke látható, mellette egy török imafülke. A főoltár 1738-ban fából készült. A sekrestye felett található az ún. Rákóczi-terem. A hagyomány szerint ebben a teremben aludt az 1705-ös országgyűlés időszakában II. Rákóczi Ferenc. Valójában, mint azt emlékirataiban is írja, a Borjúpáston lévő sátrában lakott, de gyakran feljárt a kolostorba, ahol gyermekkori nevelője, Bárkányi János volt akkor a házfőnök. A középkori könyvtárból megmaradt néhány könyv található itt. A kolostorban tett látogatásunknál szintén lehetőség adódott egyes szobrok, oszlopok kézzel történő érintésére, így segítve az alapos szóbeli ismertetést. A kirándulás végén elmondhattuk, hogy számos történelmi és művészeti értéket ismerhettünk meg.

Kiss Márta

 

 

 

Kedvező előjelek a látássérültek számára

Változnak a szabályozók

 

A Nemzeti Civil Alapprogram Demokrácia és Partnerség Fejlesztés Szakmai Kollégiumához adta be a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete a sikeres pályázatát, amelyből immár a harmadik rendezvényüket szervezték meg legutóbb, május 19-én Lentiben a Teke- csarnokban.

- Több civilszervezet együttműködését próbáljuk megvalósítani, amelytől az egyesületeinkhez tartozó sorstársak érdekvédelmének magasabb szintű ellátását reméljük - tájékoztat Kovács Béla, a megyei egyesület elnöke. - Zalaegerszegi találkozónkon a foglalkoztatás volt a fő téma; Nagykanizsán a segédeszköz-ellátás problémáját, helyzetét vettük górcső alá; ma pedig a szociális ellátás időszerű kérdéseiről Huszárné Takács Noémi, a Nyugat-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal szociális és gyámügyi főtanácsosa tájékoztat bennünket.

- A cselekvőképességet korlátozó szabályok változnak a legnagyobb mértékben. Ugyancsak változnak a helyi esélyegyenlőséget és foglalkoztatást irányító szabályzók és például a rehabilitációs hozzájárulás nagymértékű növekedésére is számíthatunk majd - tájékoztatott a főtanácsos asszony. - Eddig például az a személy, aki a döntésében valami miatt akadályoztatva volt, szinte egyből elveszítette az önállóságát, most pedig ez a pont csak a legvégső esetben lép életbe majd. Tehát több lehetőségük lesz a fogyatékos embereknek arra, hogy a döntéseiket és ezzel saját életüket, jövőjüket befolyásolhassák.

Kovács Béla a programsorozat kapcsán még elmondta, a közeljövőben Zalaszántó lesz az újabb tájékoztató helyszíne, ahol helyi jellegű, honismereti témák kifejtésére lesz lehetőség. Majd utalt a novemberben a megyeszékhelyen tartandó általános fogyatékosügyi, érdekvédelmi konferencia tartalmára is. Kiderült, hogy a tagság minden alkalmat megragad a szabadidő hasznos eltöltésére, ezért is esett a helyszínválasztás a tekeklubra, ahol a tájékoztató előadás után jóízű beszélgetések mellett, lengőteke versenyre is sor került.

Dányi József

 

 

 

Prózával és zenével

"Mutasd meg magad!"

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Fény Alapítvánnyal együttműködve, "Mutasd meg magad!" címmel versenyt hirdet a zenét és a prózát kedvelő látássérültek számára szeptember 18-án és szeptember 25-én, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Hermina termében (1146 Budapest, Hermina út 47.)

Jelentkezni két nagy kategóriában: prózai vagy zenei produkcióval lehet, amely műsorszámok hosszát 5 percben maximalizáltuk. Egyéni és csoportos jelentkezést egyaránt elfogadunk.

A próza kategória magában foglal minden, szövegesen előadható irodalmi alkotást: verset, mesét, jelenetet, stb. Ennek időpontja: szeptember 18.

A zene kategória pedig az énekeseket, a hangszereseket vonultatja fel a műfaj minden területén; így várjuk a könnyűzene és a klasszikus zene képviselőit egyaránt a megmérettetésen szeptember 25-én. Az első 3 helyezett mindkét kategóriában jutalomban részesül. A műsorszámokat független zsűri bírálja el.

Egy kategóriába nevezni csak egy műsorszámmal lehet!

Jelentkezni augusztus 31-ig az: info@mvgyosz.hu e-mail címen lehet.

Kérjük, a levél tárgyában tüntesse fel nevét, valamint a versenykiírás címét: "Mutasd meg magad!"

Várunk mindenkit erre a "Ki mit tud"-ra!

 

 

 

A veszélytől megóvja a rábízott embert

Valóságos csoda a kiképzett kutya

 

A Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszervezetének kezdeményezésére 1994 óta minden év április 27-én van a vakvezető kutyák világnapja.

A vakvezető kutyák első iskoláját Németországban alapították 1916-ban. A kutyákat akkor az első világháborúban megvakult katonák számára képezték ki. Vakvezető kutyának főleg a labrador retriever, a golden retriever, valamint részben a német juhász vált be, de a keverék kutyák között is találni erre a feladatra alkalmasat.

A kutyák színvakok, de például a gyalogátkelő helyre érve a kutya a gyalogosok mozgásából következtet arra, hogy a lámpa zöld és indulhat.

Egy jól kiképzett kutya valósággal élő csodának tekinthető. Megóvja a gazdáját az útjába kerülő akadályoktól, úgyannyira, hogy még "kérésre" sem tesz meg olyat, ami veszélybe sodorná a rábízott személyt. (Sok ember tanulhatna az ilyen ebtől!)

A mindennapi életben sok előítélettel kell megküzdenie annak az embernek, akinek ez a segítőtársa. Annak ellenére is, hogy törvény mondja ki: a vakvezető kutya mindenhová elkísérheti a gazdáját. Bizonyos helyekről egyszerűen kiutasítják őket.

Elvileg az élelmiszer- és vendéglátó üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, strandokra, bizonyos feltételek teljesítése esetén, a vakvezető kutya bevihető.

A belföldi közforgalmú tömegközlekedési eszközökön a vakvezető kutya szállítása díjmentes.

Az autóbuszokon legalább egy fenntartott ülőhely alatt vagy mellett elegendő helynek kell lennie egy vakvezető kutya számára.

Mi mindenre képes egy vakvezető kutya? Megtanulta, hogy amikor rajta van a hám, a gazdája mellett, kicsit előtte haladva, egyenletes tempóban, nem túl erősen húzva vezessen.

Segíti a gazdáját az irányok megtartásában, és főként abban, hogy semmiképp se lépjenek le véletlenül a járdáról. Megállással jelzi a le- és fellépőket, a járdaszéleket és a lépcsőket.

Megtanulta az irányokat (jobbra, balra, előre, fordulás), megtalálja az autóbuszmegállót, helyet keres a buszon, oda tudja gazdáját vezetni a gyalogátkelőhelyhez, épületek bejáratához, bankautomatához.

Ha mód van rá, kikerüli az embereket, az úthibákat, és az összes olyan, a járdán levő akadályt, amik gazdájának nehézséget jelentenének, ha csupán fehér bottal közlekedne.

Megtanulta, hogy néha meg kell tagadnia a kapott parancsot. Utasításra sem megy tovább előre, ha az úton gödör tátong, vagy az utat egy kikerülhetetlen akadály zárja le.

Ha a vakvezető kutyán nincs hám, és nem dolgozik, akkor ugyanolyan kutya, mint bármelyik másik. Séta vagy játék közben nem várható el tőle olyan magatartás, amely a vezetéssel kapcsolatosan szükséges.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Veszélyes a veszettség

 

Bármennyire is sajnálatos, de tény, hogy a veszettség ma még nem gyógyítható. A betegséget főként vörös rókák terjesztik. A veszettség megakadályozása érdekében a szakemberek hazánkban is alkalmaznak olyan csalikat, melyeket repülőgépről dobnak le. Ezek szájon át fejtik ki hatásukat.

A kutya veszettsége több hónapos lappangással is kezdődhet. Az ezt követő 3-4 nap már sokkal különösebb: eleinte csak megváltozik az állat viselkedése, aztán már kifejezetten dühöngő és harapós lesz, végül pedig megbénul és elpusztul.

K. M.

 

 

 

Az igazi érzékenyítő kiléte

 

Dr. Nagy Sándor, a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesületének (LÉÁRE) elnöke a következő levelet küldte a Vakok Világa szerkesztőségének:

Tisztelt Főszerkesztő Asszony!

Szíves tájékoztatását kérem arról, hogy a Vakok Világa júniusi számába ki írt tájékoztatást

"Érzékenyítő", fiataloknak címmel?

Indok: A cikkben szereplő iskolában, az ismertetett programot a Látássérültek Észak-Alföldi Regionális egyesületének munkatársai tartották, amelyet együttműködési megállapodással és jelenléti ív bemutatásával tudunk igazolni.

Helyreigazítási kérelmet, csak a probléma tisztázása után szeretnénk kérni.

Köszönettel:

Nagy Sándor

elnök

Az általa kifogásolt információt K.M., azaz Kerékgyártó Mihály külső munkatársunk írta. Tehát olyan személy, aki lapunkban sok év óta szerepel megbízhatóan pontos, érdekes, olvasmányos írásaival. Mint utóbb kiderült, most sem az ő gondatlansága okozta a hibás tényközlést. Ő ugyanis csak azt az információt írta le, amit a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola egyik pedagógusa közölt vele. A Hajdú-Bihari Napló című megyei újság is osztozott lapunk sorsában, ugyanis az a sajtóorgánum is attól a tanártól kapta a tájékoztatást, aki nyelvbotlásával Kerékgyártó Mihály munkatársunkat a téves hír leírására késztette.

Miközben sajnálkozásunknak adunk kifejezést a történtek miatt, megköszönjük dr. Nagy Sándor megyei elnök úrnak, hogy lapunk lelkiismeretes átolvasásával és észrevételével lehetővé tette számunkra a hibaigazítást.

Köszönetünk érvényességén mit sem változtat az, hogy további tájékozódásunk során kiderült: Kerékgyártó Mihály tudósítása alighanem teljes mértékben helytálló. Ugyanis dr. Szabó Miklós, aki a rövidke tudósításban szereplő Fehér Bot Alapítvány elnöke, érdeklődésünkre elmondta, hogy érzékenyítő programot ők is tartottak a szóban forgó iskolában, méghozzá februárban, tehát két hónappal korábban, mint a LÉÁRE.

Mivel az érzékenyítő program arra hivatott, hogy a fiatalokban a jólelkűséget, segítőkészséget, s egyéb nemes tulajdonságokat erősítse, dr. Nagy Sándor elnök úr is bizonyára azt tartja fontosnak, hogy a vak emberek iránt növekedjen a többségi társadalom szimpátiája, s ezt a szerkesztőségünkbe küldött levelének hangvételével is igyekezett kifejezésre juttatni. Még egyszer köszönjük!

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Bemutatkozik a Kreatív Formák Alapítvány

Kölcsönös segítség az egyesületekkel

 

"Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül." Mottónk Helen Kellertől származik. Mai divatos szóhasználattal élve: "Ő már csak tudja!" Hiszen siketen és vakon élte le az életét. De milyen életet! Azt gondolom, valamennyien hasonlóan élményekben gazdag, teljes életre vágyunk. Javaslom, hogy az élettörténetét bemutató könyvet olvassák el. Megtalálható az elektronikus könyvtárban is.

Ha jól körülnézek, a közvetlen környezetemben is találok olyanokat, akik kitartással és optimizmussal adnak példát nekünk. Gyermeket nevelnek, rendben tartják az otthonukat, dolgoznak, kórusban énekelnek, segítenek másoknak, tanulnak, együtt nevetnek a környezetükkel, pedig az átlagember azt gondolja róluk, hogy csupa árnyék az életük.

A vak és gyengénlátó emberek derekasan megküzdhetnek a nehézségekkel. A többség számára fontos, hogy szakszerű és ingyenes segítséget kapjanak. Alapítványunk ilyen szolgáltatást kínál. Biztosítjuk az egyéni bánásmódot, hiszen mindenki látása más és más. Funkcionális látásvizsgálatot követően elegendő időt tudunk adni a speciális eszközök kiválasztásához, használatuk megtanulásához.

A Magyarországon és külföldön elérhető legkorszerűbb eszközökből rendelkezünk kínálattal. Látástréning során számos eszközt tudunk mutatni az egyszerű kézi nagyítótól a hordozható elektronikus nagyítón át az olvasó televízióig. Segítségükkel önállóan nézhetik meg az élelmiszerek árát és lejárati idejét, azt, hogy kitől érkezett a levél, mekkora összeg szerepel a közüzemi számlákon, és hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek, a rejtvényfejtésnek.

Beszélő és hangot adó segédeszközök használatával a nagyon rosszul látó és vak emberek mindennapi tevékenységei lényegesen könnyebben végezhetők el. Ingyenes eszközkölcsönző áll rendelkezésre, hogy otthon is kipróbálhassák a kiválasztott eszközt.

Ki gondolná, hogy vakon is lehet tűbe fűzni, palacsintát sütni, forró teát önteni, segítség nélkül vércukrot mérni? Ezeket és számos más egyszerű technikát szívesen megmutatunk, és megtanítjuk az érdeklődőknek.

A számítógép használata kitárja a világot a látássérült emberek számára is. Speciális programok használatával információhoz juthatnak az internet segítségével. Munkát vállalhatnak vagy egyszerűen csak ingyenesen beszélgethetnek távol élő hozzátartozóikkal. Hasonlóan fontos a szabadidő tartalmas eltöltése. Erre remek alkalom az elektronikus könyvek használata is.

Szociális munkások segítenek a pénzbeni ellátások és támogatások megismerésében.

Egyéni kérésre pszichológussal beszélhetik meg a látás elvesztése miatt jelentkező problémákat saját maguk és hozzátartozóik.

Az aktív életre készülőknek foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást is nyújtunk.

Széles partneri együttműködésre törekszünk. Legfontosabb partnereink a régióban található látássérült egyesületek és azok tagszervezetei. A Vakok és Gyengénlátók Békés és Csongrád Megyei Egyesületeinek vezetősége a kezdetektől támogatja munkánkat, tagságukat tájékoztatja tevékenységünkről, és mi az egyesületekhez irányítjuk a hozzánk forduló látássérülteket. Örömmel veszünk részt egymás rendezvényein. A közeljövőben a Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületével is keressük az együttműködés lehetőségét annak érdekében, hogy tagságukat meg tudjuk szólítani. Valljuk a "Semmit rólunk, nélkülünk" elvet.

Valamennyi régióban és Budapesten is működnek hasonló rehabilitációs központok, melyekről honlapunkon tájékozódhatnak.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket Szegeden a Napos út 16. szám alatt található rehabilitációs központunkban, valamint Békéscsabán, Kecskeméten, Orosházán és Baján.

Egyéni időponthoz kérjük, jelentkezzenek telefonon vagy e-mailben.

Elérhetőségeink: 0670/45-22-241

kreativ.formak.alapitvany@gmail.com

www.kreativformak.hu

Falusiné Kovács Lívia

szakmai vezető

 

 

 

Szívdobbanás, hajerő, vérellátás az agyban

Elképesztő adatok önmagunkról

 

Az emberi szív naponta százezerszer dobban. Hetven év alatt 2.5 milliárdszor. A vér az artériák, vénák és hajszálerek sűrűn szétágazó hálózatában - ami 2500 km hosszú - áramlik a testünkön keresztül. Ez a hossz megfelel a Párizs Moszkva távolságnak. A percenkénti 70 szívverés esetén naponta szállított vérmennyiség 7 ezer liter. Ez negyven fürdőkádnyi vér.

A hajunk viszonylag gyors tempóban növekszik. Naponta átlagban 0,35 mm-t. A csontvelő után a haj a leg-gyorsabban növekvő emberi szövet. A haj felépítésében nem különbözik a testünkön található többi szőrszáltól. A bőr szerves részét képezi, belőle nő és táplálkozik. Minden hajszálnak saját ciklusa van, ami három fázisból áll. Ha nem így lenne, minden hajszálunk egyszerre hullana ki. Az egészséges haj különösen erős. Erősebb, mint például az alumínium. Egy hajszál akár1500 grammot is elbír. Egy dús hajú ember összes hajából font kötél így elméletileg 10 tonnát is elbírna.

Amikor álmosak vagyunk vagy egy kiadós étkezés "fáradalmait" pihenjük ki, gyakran előfordul, hogy ásítunk. Ez azért van, mert a vér az agyból visszahúzódni igyekszik, és emiatt jelentkezik a kábultság enyhe érzése is. Az ásítás védekezés az elalvás ellen, ilyenkor ugyanis a torok és a garatizmok reflexszerű működésével a nagy nyaki erekből vért pumpálunk a vérszegény agyba. Az ásítás tehát reflex, amely legtöbbször akaratunktól függetlenül következik be. Kényszerű ébrenlétben vagy tartós virrasztáskor gyakori ásításokkal segítünk magunkon. Ha ilyen állapotban valaki ásít előttünk, a látott jelenség ingere áttevődik olyan idegpályákra, melyek az ásítás reflexét bennünk is kiváltják. Ezért mondják azt, hogy az ásítás ragadós.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

Feleségének adta veséjét

A vak férfi nemes gesztusa

 

A kisvárosban élő Tornallyay család békésen élte napjait. A pedagógus Éva és az üzemmérnök János 1980-ban kötött házasságot. János szembetegsége következtében már korábban elveszítette látását. Múltak az évek és megszületett két egészséges kislányuk. János a speciális szoftverekkel felszerelt, az ún. "beszélő" számítógép segítségével új irányt szabott életének.

Időközben a lányok felnőttek. A nagyobbik, aki édesanyja keresztnevét kapta, a múlt évben végzett az ELTE amerikanisztika-művészettörténet szakán, Vera, a kisebbik, tavaly vehette át diplomáját a Corvinus Egyetem pénzügy-számvitel szakán, most pedig a mesterképzésben folytatja tanulmányait.

A család "motorja" Éva volt mindaddig, míg 2006-ban kiderült: nagymértékben csökkent veséjének működése. Előbb a fehérjeszegény diétával próbálkozott. János szolidaritásból csatlakozott, de egy idő után feladta. És egyszer elérkezett az idő, amikor halaszthatatlanná vált a dialízis. Éva az otthoni hasi dialízis kezelést (CAPD) választotta, hogy ne essen ki a munkából, és továbbra is feleség és anya maradhasson. Férje elfogadta az új helyzetet, igyekezett mindenben segíteni. Azután teltek a hónapok, a riadó pedig váratott magára.

Hogyan tovább? - tette fel magának és maguknak a kérdést János. Már akkor, amikor a miskolci kórházban közölték velük, hogy a gyógyulás lehetséges útja a veseátültetés, érezte, hogy ő mentheti meg hitvese életét. Előkereste a szakirodalmat, amelyben olvashatott a halottból kinyert szervekről és az ún. élődonoros adományozásról. Meglepte, hogy amíg pl. Észak-Európában nagyon sok az élődonoros vesetranszplantáció, addig hazánkban százból mindössze három.

Ezen a statisztikán javítanom kell - gondolta a férj és elszánta magát a cselekvésre.

Természetesen a tágabb család és a barátok között is akadt olyan, aki igyekezett volna lebeszélni Jánost a tervéről. Ő azonban hajthatatlan maradt és októberben feleségével együtt Budapestre, a SOTE Sebészeti és Transzplantációs Klinikájára látogatott el, ahol fogadták őket. Azután egy koordinátor irányításával megkezdődtek a kivizsgálások. Itt kell megemlíteni, hogy Éva édesanyja is felajánlotta a veséjét lányának, de a vizsgálatok során egyértelművé vált, hogy az anyukáé nem, csak Jánosé alkalmas az átültetésre.

Szorgos hangya módjára gyűjtötte be a szükséges vizsgálati eredményeket, szorongva, hogy mi van, ha...

Végül a vizsgálatok elkészültek: 2007. január 12-én maga a professzor személyesen fogadta őket a klinikán.

- Síri csendben a hosszú tárgyalóasztal mellett vártuk a professzort - emlékezik vissza János. - Amikor belépett az ajtón, megveregette a vállam és azt mondta: gratulálok, alkalmas donornak. A bal veséjét fogjuk kivenni január 23-án.

És elérkezett a nagy nap! A kétágyas szobából előbb a férjet, majd a feleségét vitték a műtőbe. Sok-sok szív dobogott értük és nem hiába. Újjászülettek, hála az orvoscsapatnak és a nővéreknek.

A beültetett vese ugyan megpróbálkozott a kilökődéssel, de ezt elhárították. Így végre elérkezett február 19., amikor mindketten elhagyhatták a klinikát és hazatérhettek. Azóta lassanként visszatért életük a régi kerékvágásba: Éva oktat, süt, főz és várja haza lányait a fővárosból. János pedig őrzi a felesége minden lépését, hiszen most már örök életre szóló vérszerződést kötöttek. Tornallyay János a transzplantációs és donációs világnap alkalmából az egészségügyi minisztertől megkapta a "Pro vita" (Az életért)-díjat.

Bartha Zsuzsanna

 

 

 

A nemzeti összefogás napján

Juniális Zalaegerszegen

 

A zalai dombság közepén, megkapó természeti környezetben található a Vándor Vigadó Fogadó, ahol jó hangulatú juniálist tartott a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesülete. Az immár hagyományosnak mondható rendezvényre 85 sorstárs jött el június 4-én. Örömmel üdvözölték egymást és vidám eszmecseréjük hangja betöltötte a termeket.

A jelenlévők tiszteletére Hertelendy Attila, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művésze adott elő három ismert musicalrészletet.

A vendégeket, közöttük dr. Szőke Lászlót, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökét, dr. Micserics Józsefet, az Országos Hivatal vezetőjét, Kovács Bélát, a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületének elnökét, valamint a keszthelyi, a nagykanizsai és a lenti sorstársakat Jelenics Ferenc, a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének elnöke üdvözölte.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke köszöntőjében szólt az elmúlt évi gazdasági nehézségekről, s arról a sikeres lobbi tevékenységről, amit az MVGYOSZ vezetői a kedvezőtlen kormányzati elvonással szemben kifejtettek. S amelynek következtében sikerült elkerülni a Szövetség ellehetetlenülését. Szólt arról is, hogy az új Kormány az első pillanattól fogva új hangvétellel közeledett a fogyatékosügyi szervezetekhez, tehát minden okunk meg lehet arra, hogy a jövőt derűsebben szemléljük.

Kovács Béla Zala megyei elnök arról szólt, hogy ez a juniális már a hatodik, amikor a sorstársaknak módjuk van egymással kötetlenül találkozni. Az ilyen rendezvények szorosabb egységbe is kovácsolják a tagtársakat, akik az érdekvédelmi képviselet mellett igénylik a kulturális és szabadidős programokat is.

Mivel éppen június 4-én találkoztak a sorstársak és éppen azon a napon írták alá 1920-ban a trianoni békeszerződést, az Országgyűlés ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Többen is szóltak erről a dátumról és dr. Paczolay Ilona lenti sorstárs elszavalta Reményik Sándor Úgy fáj című költeményét. Ilona már tavaly is mondott egy szép verset. Mint megtudtam, aktív korában radiológus orvosként tevékenykedett, valamint közegészségügyi és járványügyi felügyelő is volt Pakson. 1982 óta él Lentiben. Kétszer is elveszítette a látását, amit aztán nagyon minimális mértékben később visszanyert. Szerencsére az ottani sorstársak között talált lelki békére.

Dr. Micserics József hivatalvezető gratulált a Zala megyei egyesület vezetőségének, amiért olyan jó pályázatot nyújtottak be a minisztériumhoz. Nagyon nehéz volt a pályázat, mondotta, de szerencsére az egyesületek jól vették az akadályokat.

A hivatalos program után ebéd következett, majd kihúzták a tombolanyereményeket. Volt nagy kacagás a gyakran humoros ajándékok láttán! Aztán a sorstársak táncolhattak a jó zenére, s megbeszélhették az előző találkozás óta történteket a fehérasztalok mellett.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

A Csongrád megyei egyesület köszönete

Javultak a nyerési esélyeink

 

Éppen egy évvel ezelőtt volt szerencsénk első alkalommal irodánkban vendégül látni a Szent-Györgyi Albert Rotary Club Szeged projekt menedzserét, aki akkor, mint általuk potenciálisan támogatandó szervezetet keresett meg minket. A beszélgetés során megismertük a Rotary Clubok történetét, szemléletét, azt a jószolgálati munkát, amiért életre hívták ezt a közösséget.

Már akkor éreztük: ez nem mindennapi alkalom, nem mindennapi lehetőség a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete számára. Elkezdődött az izgatott tervezgetés, az ötletek, gondolatok begyűjtése. Olyan lehetőségek kerültek elérhető közelségbe, amikről eddig nem is álmodhattunk. A támogató és a támogatott elképzelései egyre inkább közeledtek egymáshoz.

A támogatás végül egy felajánlás formájában realizálódott, aminek keretében a Szent-Györgyi Albert Rotary Club Szeged biztosította az önerő jelentős hányadát egy, kiemelten fontos pályázatunkhoz. A támogatás így többszörösen is jó célt szolgált: az önerő mértékének növelésével javultak nyerési esélyeink a pályázatban, és a tavaly egyesületünket ért betörés során ellopott eszközöket is pótolni tudtuk.

Köszönjük a segítséget a Szent-Györgyi Albert Rotary Club Szeged tagjainak, valamint soros elnökének, Mészáros Tamásnak!

Györgyné Kiss Adrienn

elnök

 

 

 

Szép is, jó is adódik az ember életében

Nemcsak a betegségeire figyel

 

Jókedvű, optimista embernek ismertem meg az ózdi Barta J. Béla nyugdíjast, pedig amit egy forró nyári délután a fa alatt elmesélt az életútjáról, annak alapján azt feltételezhetnénk, hogy bizonyára elege van már az egész életből. De nem! Tervei vannak, s tőle telhetően még ő segít másoknak különféle dolgokban.

- A Sáta nevű kisközségben jöttem a világra 1942. március 24-én - kezdte elbeszélését Barta J. Béla. - Édesapámat igazából nem is ismerhettem, mert kétéves voltam, amikor katonaként hősi halált halt Kassán. József bátyámat és engem nagyapám és özvegyen maradt édesanyám nevelt fel. Mindketten az ózdi ipari tanuló iskolában tanultuk ki a géplakatos szakmát. Jó volt ez az iskola, de hajnalban kellett felkelni, ugyanis az autóbusz már öt órakor indult Ózdra.

- Gondolom, akkor el is tudott helyezkedni, mint ifjú szakmunkás?

- Természetesen. Az Ózdi Kohászati Üzemek Nagyolvasztó Gyáregységében lettem karbantartó lakatos. Ez egy gázos, poros, egészségre ártalmas munkahely volt, de minden műszakban kaptunk védőitalt és védőételt. Mire megszoktam volna minden tekintetben ezt a munkahelyet, megérkezett a katonai behívó parancs. Ekkor 1962-t írtunk. Az aknavetőknél szolgáltam,majd tisztes iskolára kerültem és mint szakaszvezető szereltem le.

- A munkahelyére ment vissza?

- Nem! Időközben megtudtam, hogy a bányánál többet lehet keresni, mint a kohászatnál. Jelentkeztem a Borsodi Szénbányák Farkaslyuki Üzemébe. Úgynevezett beállító lakatos lettem. Ez a munkahely nagyon zajos volt. Tizenegy évi munka után halláskárosodást szenvedtem, ezért a főnökség egy csendes munkahelyet jelölt ki számomra, ahol 15 éven át tettem a dolgomat. Itt nagyon szerettem lenni, érdekelt a körülöttem lévő technika, technológia. Sok ötletem is volt. Ennek köszönhetően többszörös Kiváló Újító lettem. Végül a bányát felszámolták. Minden munkahelyemen kértek az arra illetékesek,hogy lépjek be a pártba, de hiába. Emiatt aztán ki is maradtam néha a jutalmazásból. Talán többre is vittem volna párttagként.

- Mi volt az elzárkózásának az oka?

- Megmondom az igazat. Drága nagyapám annak idején azt mondta:"Fiaim, kerüljétek a politikát! Nehogy belépjetek a pártba!"

- Miután 1992-ben megszűnt a bánya, hová került dolgozni?

- Az ózdi vasgyárba, ahonnan még egy tanfolyamra is elküldtek, ugyanis mester szakmunkásvizsgát kellett tennem. Ezt követően ipari tanulók gyakorlati oktatásával is foglalkoztam. Átadtam nekik a sokéves szakmai tapasztalataimat. Mire megkedveltem ezt a tevékenységet, ezt a munkahelyet is bezárták. Vagyonőr lettem a megszűnt üzem területén, mert a szakmámban nem tudtam elhelyezkedni sehol ilyen "öregen".

- A vagyonőri munkakör meddig tartott?

- Tíz vagy tizenegy évig, már nem is tudom hírtelen. Végül ezt a munkát is "megköszönték", így munkanélkülivé váltam. Rá egy évre szívinfarktust kaptam. Debrecenben műtöttek. Ezt követően rokkantnyugdíjas lettem. Nem sokkal ezután sokat romlott a hallásom és a látásom is.

- Eddig szinte csak a munkáról esett szó, a családról nem.

- 1966-ban megnősültem. Egy falubeli kislányt vettem feleségül, akit már az általános iskolában kiszemeltem magamnak.1968-ban megszületett Attila,1974-ben pedig Gábor fiunk.

- Mióta laknak Ózdon?

- 1982-ben kaptunk itt lakást a bánya jóvoltából. Hamar megszoktuk a városi életet is.

- A két gyerek számára mit tartogatott a jövő?

- Attila velünk lakik. Egészségügyi okok miatt segítségre szorul. Gábor miután leszerelt a katonaságtól, rögtön megnősült. Két kislányuk született: Lilla és Jázmin. Általános iskolások, jó tanulók. Gábor felesége az Ózdi Városi Bíróságon dolgozik, Gábor pedig az ózdi szöggyárban. Ózd-Hódoscsépányon laknak, ott építkeztek. József bátyám néhány évvel ezelőtt gyógyíthatatlan betegségben elhunyt. Két gyereke van, akik mindketten családot alapítottak.

-Mi az ön kedvenc időtöltése?

- Harminc éve gyűjtöm a bélyeget, szakköri tag vagyok. Gyakran nézegetem őket a nagyítóval. Továbbá nagyon érdekelnek a technikai vívmányok, a sport, azon belül is a labdarúgás. Valamikor játszottam is a falusi csapatban. Egy időben jártam a szívbetegek, idősek, látás- és hallássérültek klubjába, de őszintén mondom, hogy ezeket nem nekem találták ki. Sokan szinte csak a betegségekről tudtak beszélni, ami már kezdett idegesíteni. Kialakítottam egy életvitelt, ami számomra bevált. Naponta sétálok 1-2 kilométert, ha esik, ha fúj. Azonos időben kelek és fekszem. Nem szabad állandóan a betegségre gondolni, mert az még betegebbé teheti az embert. A betegség mellett a szépet és a jót is észre kell venni az életben, mert mindig adódik ilyen is. Sorstársaimnak is ajánlani tudom ezt a szemléletmódot.

Kerékgyártó Mihály

 

 

 

A szövetség kertjében

illatos növények

 

Bazsalikom, bazsarózsa, bors, citromfű, kakukkfű, kamilla, körömvirág, levendula, majoranna, mandulafa, menta, rozmaring, rózsa, szurokfű, verbéna, zsálya pompázik június közepe óta a magyar vakok és gyengénlátók országos szövetségének kertjében. A növényeket a natúrkozmetikumokat gyártó L'occitane cég ültette. Magyarországi képviseletük tavaly jótékonysági akciót tartott, amelynek keretében ismert emberek segédkeztek az egyik üzletükben. A bevételből nyílt lehetőség arra, hogy az mvgyosz kertjébe a már említett illatos növények kikerüljenek.

Aki belép a szövetség kapuján, rögtön megérzi a friss, finom illatokat. A vak emberek számára különösen fontos, hogy megtapogathassák és megszagolhassák ezeket a növényeket. De nemcsak így érzékelhetik e növények jelenlétét, hanem braille-írással is elolvashatják a nevüket.

Az ünnepélyes átadón laczi tamásné, az mvgyosz elnökségi tagja hangsúlyozta a különleges kert jelentőségét, amely hat a látó és látássérült emberek érzékszerveire egyaránt.

Az illatok kertje a L'occitane cég és az MVGYOSZ együttműködése alapján valósulhatott meg és várja a kellemes élményre vágyó embereket.

G. A.

 

 

 

Az FB javaslatára fordultak a bírósághoz

Alaptalanul pereltek Nagy Tündéék

 

Jogerősen elveszítette a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ellen indított perét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, amelynek Nagy Tünde az elnöke. Mivel az okiratot a napokban kaptuk meg, most röviden ismertetjük a történteket.

A Fővárosi Bíróság az ítélet indokolásában így foglalta össze az előzményeket:

"Az alperes társadalmi szervezet (mármint az MVGYOSZ - a szerk.) 2005. óta működik jelenlegi formájában. A 2005-ös változás alapján megyei szervezetei önálló jogi személyiséget kaptak, s önállóan dönthettek arról, hogy az alperes, mint országos szövetség tagjainak sorába kérik-e felvételüket. A felperes 2005. óta tagja az alperesnek. Ennek folytán olyan támogatásokhoz jut, amelyet az alperes az állam központi költségvetéséből kap.

A tagsági jogviszony létesítésekor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két egyesület alakult, a felperes és a Nyírségi Látássérültek Egyesülete. A két társadalmi szervezet az alperes elnökségének döntése nyomán a korábbi megyei szervezet vagyonát egyenlő arányban megosztotta, ennek során elsősorban nem az egyesületek taglétszámát vette figyelembe, mely alapján a felperesre kedvezőbb vagyonmegosztásra került volna sor.

Az alperes évente pályázatot írt ki a megyei egyesületeknek juttatandó támogatási összegekre. 2006-ban és 2007-ben a felperes a megye másik egyesületénél nagyobb támogatásban részesült. 2008-ban az alperes nem írt ki pályázatot, hanem az előző években elnyert összegek átlagával támogatta az egyesületeket. A 2009. áprilisában született határozatával ezzel azonos módon juttatott összeget a Nyírségi Látássérültek Egyesülete nem fogadta el, arra hivatkozva, hogy több támogatásra van szüksége. Az alperes elnöksége ekkor felkérte a felperest, hogy többlettámogatásának egy részét engedje át a másik egyesületnek. Tájékoztatta, hogy amennyiben a két egyesület megegyezésre nem jut, az elnökség fog határozni a támogatási összeg megosztásának módjáról. A felek nem tudtak megállapodni, ezért az alperes az alábbi: 48/2009. (VI. 15.) számú Elnökségi Határozatot hozta:

"Az Országos Elnökség az ún. "kétegyesületes megyék" működési költségvetési támogatásával kapcsolatosan úgy határoz, hogy az érintett megyei egyesületek költségvetési támogatása között mutatkozó különbözetet 2009. évre vonatkozóan 50-50 %-ban osztja fel az érintett egyesületek között és a költségvetési támogatásukat ennek figyelembe vételével állapítja meg."

Az alperes a határozatról a 2009. június 18-án küldött elektronikus levélből értesült. Miután eredménytelenül próbálta az alperest döntése megváltoztatására bírni, bírósághoz fordult."

Pontosabban először a megoldást az MVGYOSZ felügyelő bizottságától várták, s az FB javaslatára nyújtott be keresetet a bírósághoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület.

Már ez a lépés is meglepő volt, hiszen azt még egy laikus is tudja, hogy a bíróság nem avatkozhat be egy demokratikusan, önkormányzati elven működő társadalmi szervezet belügyeibe, s így nem dönthet a pénzek elosztásáról sem.

Mindez aztán ki is derült a tárgyaláson, ahol a bíróság a keresetet alaptalannak tartotta és azt elutasította.

Az ítélet pedig április 24-én jogerőre emelkedett.

Csak remélhetjük, hogy a történtek intő példát jelentenek majd azok számára, akik megalapozatlan pereikkel foglalkoztatják a hatóságokat és a Szövetség vezetőit is felesleges munkára kényszerítik az érdekvédelmi tevékenység helyett.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

A bűnözők nem kímélik a látássérült embereket sem

Kerüljük a bizalom eltúlzását

 

Egy látássérült fiataltól június elején a nyílt utcán, fenyegetéssel elvették a fülbevalóját. Ugyancsak az utcán egy vak hölgy kezéből egy ismeretlen férfi kikapta a mobiltelefonját. Egy klubrendezvényen eltűnt egy látássérült asszony táskája, benne a bankkártyáival, fehér botjával, összes iratával.

Ezeknek az eseteknek az alapján a zuglói rendőrök arra következtettek, hogy ma már, sajnos, a látássérültek is nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint korábban, amikor ilyen esetekre nemigen volt példa.

Éppen ezért, hogy a megelőzésre kerüljön a hangsúly, Krammer György Zsolt rendőrezredes, a XIV. rendőrkapitányság vezetője, és a helyettese, Horváth Antal, június 17-én eljöttek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába, hogy felhívják a látássérültek figyelmét a kellő óvatosságra.

- Nem riadalmat akarunk kelteni, csupán felvilágosítani szeretnénk a látássérült embereket, hogy legyenek óvatosabbak - hangsúlyozta a rendőrkapitány -, mert nem árt tudni, miként kerülheti el valaki, hogy áldozattá váljon.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke, dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője, Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézetének az igazgatója, Tolnayné Csattos Márta, a VÁI elemi rehabilitációs csoportjának a vezetője, Dérczyné Somogyi Veronika, a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona igazgatója és Cseh Nóra, a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona képviseletében, mint a diákotthon igazgatóhelyettese, nagy figyelemmel hallgatták a rendőrség vezetőjének szavait. Az intézményvezetők javaslatait a rendőrök is megszívlelendőnek tekintették.

Azt a beszélgetés minden résztvevője elismerte, hogy nem lehet állandó gyanakvással, folyamatos bizalmatlanságban élni. S nehéz a szülő és a pedagógus helyzete is, amikor a fiatalokat a szépre, jóra, a bizalomra próbálják nevelni, aztán a gyerekek az utcán a farkastörvényekkel találják szemközt magukat. Ha valaki ugyanis elővigyázatlan, könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet, például megszabadíthatják az értékeitől.

Zuglóban, mint megtudtuk, hatékonyan működik a kerületőrség és a polgárőrség és vannak térfigyelő kamerák is. Mindez azonban nem védheti meg a vak vagy gyengénlátó embert egy esetleges inzultustól.

- Legyünk időnként bizalmatlanok! - emelte ki Krammer György Zsolt rendőrkapitány. - Nem muszáj például a méregdrága mobiltelefont kölcsönadni az utcán egy ismeretlennek. Gyakran megesik, hogy idős asszonyok felékszerezve mennek a piacra, szinte felhívják magukra a figyelmet a drága fülbevalókkal, aranyláncokkal. A támadó pedig gyorsan kereket old, s egy látássérültnek bizony gondot okoz, miként adjon személyleírást az elkövetőről.

A találkozó résztvevői mindenképpen visszatérnek majd az elhangzottakra, mégpedig a nyár végén, amikor a rendőrök a pedagógusoknak tartanak majd felvilágosító előadást. Dr. Szőke László elnök ötlete az volt, hogy akár kisfilm is készülhetne erről a témáról és azt eljuttathatnák a tagegyesületekhez. A lényeg, hogy minél többen tudjanak arról, mit is lehetne tenni azért, hogy egyetlen látássérült emberből se legyen áldozat.

Garamvölgyi Annamária

 

 

 

Erkölcsi kiválósága példaképül szolgálhat

Kicsiny falujának nagy szülötte volt

 

Bizonyára vannak még olyanok, akik nem tudják, hogy az egykor ünnepelt, nagy színésznő, Szeleczky Zita, végakaratának megfelelően, egy kicsiny község, Nekézseny temetőjében nyugszik.

Még csak elsőéves növendéke volt a Magyar Színművészeti Akadémiának, amikor már filmfőszerepre szerződtették. A nagy siker nem száll a fejébe. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a budapesti magánszínházak csábító ajánlataival szemben az ország első prózai színháza, a Magyar Nemzeti Színház ösztöndíjas szerződését fogadja el. Itt már a kezdetektől főszerepeket játszik, s működésének második évében már a legtehetségesebb fiatal színésznőnek ítélt Farkas-Ratkó díj nyertese, antik és modern klasszikusok hősnője.

Huszonnégy magyar filmben játszik főszerepet. A leghíresebbek: Fekete gyémántok, Rózsafabot, Gül Baba, Sok hűhó Emmyért, Sziámi macska, Zenélő malom, Nászinduló, Az első, Gyávaság, Áll a bál, Egy éjszaka Erdélyben. Ez utóbbi a velencei filmversenyen díjat nyert.

A II. világháború alatt a magyar kórházak üdvöskéje, aki szerepléseivel enyhülést és vigaszt visz a sebesült katonák közé, akik úgy nevezik: "A nemzet kishúga".

1945 után úgy érezte, jobb, ha elhagyja az országot, mert szélsőjobboldalinak minősítették. Pedig, ahogy ő fogalmazott, csak lelkesíteni akarta a katonákat, s azt a hitet akarta ébren tartani, hogy lesz feltámadás.

1948-ban Argentínába vándorol, ahol művészi hivatásának él. Megalakítja az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, mert az emigrációban legfontosabb kötelességének a magyar kultúra ápolását tartja. A legnehezebb körülmények között szólaltatja meg - az emigrációban először - Madách Imre Az ember tragédiáját, Katona József Bánk bánját, s a Gyöngykalárisban csokorba köti a magyar népdalokat és népviseleteket. Argentin filmszereplése alkalmával az egész argentin sajtó a legnagyobb elragadtatással ír róla.

Az '56-os magyar szabadságharc idején drámai kiáltvánnyal fordul a világ nőihez. Argentína elnöke külön kihallgatáson fogadja, rádiók és televíziók sora szólaltatja meg. Az argentin állami rádió felkérésére Magyarországról hónapokon át tartó előadássorozatával sok barátot szerez a magyarságnak, s a legnagyobb elismerést váltja ki.

A magyar vers szerelmese és hivatott tolmácsolója. Különleges tehetséggel és átéléssel szólaltatja meg a magyar költészet gyöngyszemeit. Előadóestjeivel bejárta Dél-Amerika, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Államok magyarlakta városait, s fellépéseivel nem csak visszavarázsolta a magyar múlt feledhetetlen szépségeit, de beleplántálta a szívekbe az elvesztett haza iránti szeretetet, hűséget és kötelességvállalást is. Lelkesedése összefogta a régi, az újabb és a legújabb emigrációs magyarságot.

Az emigrációban sok-sok hanglemeze, hangkazettája jelent meg. Közülük három elnyerte a Clevelandi Árpád Akadémia aranydíját. Kitűnő lemezei: A magyar költészet gyöngyszemei; Édesanyám lelkem; Nagy karácsonyi album; Kis testvéreim, magyar gyermekek; Magyar Rozika Amerikában; Nóta, nóta, magyar nóta; Zita Sings; valamint Mécs László és Wass Albert legszebb versei.

Az emigrációs szervezetek egymás után tüntették ki s 1993-ban a kommunizmustól felszabadult magyar haza is lerója tiszteletét: emigrációs kultúrmunkája elismeréséül a Magyar Köztársaság Érdemrendje a Középkereszttel kitüntetést kapja. A kommunisták által ellene koholt vádak alól a Legfelsőbb Bíróság felmentette, az ellene hozott egykori ítéletet megsemmisítette, s ezzel teljes rehabilitálásban részesítette.

Az emigrációs magyarság legnagyobb művésznőjét és fáklyahordozóját Zászlós Zsóka György író e szavakkal jellemezte: "Szépséget a békében, hitet a háborúban, vigaszt az összeomlásban, reményt a hontalanságban... Adhat-e valaki ennél többet Nemzetének?!"

Szeleczky Zita 11 évvel ezelőtt, 85 éves korában adta vissza lelkét a Teremtőjének.

Sokaknak szükségük van az emlékére, mert a hitüket és a magyarságukat megvalló nagyságok sorába tartozott, s erkölcsi kiválósága példaképül szolgálhat.

Kerékgyártó Mihály

 

Szeleczky Zita Színésznő

Született: 1915. április 20. Budapest, Magyarország

Elhunyt: 1999. július 12. Budapest, Magyarország

 

 

 

Fontos a szemnyomás ellenőriztetése

Népbetegség a glaukóma (zöldhályog)

 

Ma már nagy szakirodalma van az egyik legsúlyosabb szembetegségnek, a glaukómának, népies nevén a zöldhályognak. E betegség folyamán a látóidegrostok lassan pusztulnak el. Ennek ha a bajt nem ismerik fel idejében, még vakság is lehet a következménye.

Világviszonylatban a glaukóma a vakságot okozó kórokok között a második helyen álló népbetegség. Hazánkban a lakosság egy-két százalékát érinti, amely az életkor előre haladtával akár öt-nyolc százalékot is elérheti.

A glaukóma felismerését lényegesen megnehezíti, hogy az érintettek kilencven százalékánál panasz- és tünetmentesen fejlődik ki, ezért a betegséget gyakorta csak az előrehaladott látótérkiesés és látásélesség-romlásakor veszik észre.

A betegség kialakulásában nagy szerepe van annak a folyadéknak, amelyet csarnokvíznek neveznek. Ez a szem belsejében folyamatosan termelődik és tápanyagokat szállít. Az egészséges szemben azonos arányban termelődik és vezetődik el a szemből, így létrejön a látószerv belső nyomása,amely a nap folyamán 10 és 21 Higanymilliméter között változik.

A glaukómában szenvedő betegnél a szem folyamatosan termeli a csarnokvizet, ami viszont nem tud kellő arányban elfolyni, ez pedig a szemnyomás emelkedését okozza. A megnövekedett nyomás a látóideget olyan mértékben károsítja, hogy ez a látás elvesztéséhez is vezethet. Ha a szemnyomás-emelkedés tartós, a folyamat akár a vakságot is kiválthatja. Az elpusztult idegrostok nem regenerálódnak, kezeléssel a még meglévő idegrostok állapotát lehet óvni, ezért a betegség felfedezése és a kezelés megkezdése sürgős.

Gyakori, hogy csak akkor fedezik fel a normálisnál magasabb szemnyomást, amikor a betegnek az első szemüveget felírják, de ilyenkor gyakran már túl késő.

A glaukóma kezelésének fő célja, hogy a szemnyomást arra az értékre csökkentsék, ahol nem okoz látóideg-károsodást vagy a meglévő rosszabbodását megakadályozza. A betegséget leggyakrabban szemcseppekkel kezelik, ez a csarnokvíz elvezetését segítve a szemnyomást csökkenti.

Egészségügyi intézményeken kívül is mérnek már szemnyomást, ami három percet vesz igénybe és fájdalommentes. A vizsgálat során légbuborékos elven működő műszert alkalmaznak,amely nem érinti meg a szemet, ezért érzéstelenítésre sincs szükség. De ez nem helyettesíti a teljes szemész szakorvosi vizsgálatot, melyet hasznos legalább évente elvégeztetni különösen akkor, ha bármelyik szemnyomás adata magasabb 21 Hgmm-nél.

K. M.

 

 

 

Humor

 

- Na és, ha nem adnék hozományt, akkor is feleségül vennéd a lányom?

- Akkor is.

- Na, akkor nem adom hozzád! Nem akarom, hogy születendő unokáimnak hülye legyen az apjuk!

*

- Miért sietsz úgy a festéssel?

- Azért, hogy kész legyek vele, mielőtt elfogy a festékem.

*

- Ennél olcsóbb hajóutat nem tudna ajánlani?

- De tudnék! Ússzon a hajó után, az nem kerül pénzbe!

- Rendben van.

- De mit fog enni útközben?

- A hajó utasai majd csak kidobálnak valami ételmaradékot!

*

- Szerkesztő úr, ha még egyszer azt meri írni rólam, a skót fogadósról, hogy zsugori vagyok, akkor megnézheti magát!

- Miért, mit fog csinálni?

- Soha többé nem kérem kölcsön az újságját a vendégeimtől!

*

- Pincér, maga iszákos?

- Nem, kérném tisztelettel, én alkoholt egyáltalán nem iszom.

- Jó ezt tudni. Én bolond, meg még borravalót akartam adni magának!

*

- A férjed utolsó kívánsága az volt, hogy ha meghal, temesd el vele minden vagyonát. Most, hogy a halálának 25. évfordulójára emlékezünk, megkérdem: miként teljesítetted férjed végakaratát?

- Eladtam minden vagyonát, a pénzt betettem a számlámra, az összegről írtam egy csekket és azt beástam a sírjába. Akkor váltja be, amikor kedve tartja.

*

- Tisztelendő úr! Titokban megfigyeltem, hogy amelyik versenylovat tisztelendő úr este megáldja, az mindig nyer a következő napi versenyen. Tegnap este tisztelendő úr ezt a lovat is megáldotta és most mégis utolsó lett. Minden pénzem oda!

- Máskor jobban figyeljen: áldást osztok-e vagy utolsó kenetet!

*

- Atyám, ön szerint erkölcsös dolog-e valakinek a szerencsétlenségéből hasznot húzni?

- Nem, fiam, az inkább erkölcstelen.

- Akkor hát adja vissza azt a 20 ezer forintot, amit tavaly az esküvőm előtt adtam magának!

*

- Mit írjunk az elhunyt papunk sírkövére?

- Azt, hogy "Vizsgázni mentem".

*

- Tisztelendő úr, nekünk olybá tűnik, hogy a templomunkat fel kéne újítani.

- Nekem is olybá tűnik, fiam, csak az a baj, hogy a felújításhoz szükséges pénz most még a ti zsebetekben van.

*

- Adj tanácsot, barátom! Hogy másszak ki a rengeteg adósságomból?

- Vegyél el feleségül egy gazdag lányt!

- Nem bolondultam meg! Ha a hitelezőim pénzhez akarnak jutni, vegyék el feleségül a gazdag lányt ők!

*

- Hogy megy neked, Kohn?

- Nem panaszkodom. Ma is a világ leggazdagabb emberének asztalánál ebédeltem.

- Nem létezik!

- De igen! A Goldsmith önkiszolgálónál.

*

- A kerékpáros elgázolását vitatni nem lehet. Csak az enyhítő körülmények felsorolásával próbálkozhatunk.

- Hát mondja azt, ügyvéd úr, hogy a kerékpáros, akit elütöttem, 120 km/óra sebességgel száguldott át az útkereszteződésen, és a macska, ami átszaladt előttem az úton, akkora volt, hogy akadályozta a kilátást.

*

- Hát eljöttem hozzád, kedves ügyvéd kollégám, hogy beszélgessünk, mielőtt itt a kórházi ágyon befejeznéd a földi pályafutásod. Meglepődve látom, hogy a Bibliát lapozgatod.

- Igen, joghézagok után kutatok benne.

*

- Kedves Orsolya néni! Maga százéves és boldogan kijelentette, hogy egyetlen ellensége sincs. A mai gyűlölködő világban hogyan lehetséges ez?

- Úgy, hogy túléltem a szemét rohadékokat!

*

- A bácsinak van valami szakmája?

- Kőművesmester vagyok, kisfiam.

- Most mit tetszik csinálni?

- Szándékom szerint falat. De ha ledől, akkor járdának nevezem.

*

- Uram, megkaptuk az ön jelentkezési lapját, de annak egy rubrikáját elfelejtette kitölteni.

- Melyiket?

- Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mi a szakképzettsége.

- Na, igen. Írják be, hogy általános szakértő vagyok.

*

- Mit beszél az a szomorú pártvezető?

- Nem jutott be a Parlamentbe és azt motyogja, hogy "Sajnos, kevesen vagyunk tökéletesek!"

*

- Mondja, kedves uram, kinek köszönhetjük, hogy Magyarország élre került a korrupciós listán?

- Tíz nagy végkielégítésért megmondom!

*

- Sötétedés után félek egyedül hazamenni.

- Miért, Zsófikám, sok a gonosz ember felétek?

- Igen, rendőri egyenruhában vannak és utólag mindent letagadnak a bíróságon.

*

- Ön milyen közérdekű adatra lenne kíváncsi?

- Arra, hogy az utazási bérletem árát a politikusok egymás között milyen arányban osztották szét.

Cseri Sándor

 

 

 

Ez itt a kérdés meg a válasz is

 

A májusi lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 383. A, 384. B, 385. B, 386. A, 387. A, 388. B, 389. B, 390. B, 391. B, 392. B, 393. A, 394. A, 395. B.

Így gondolta ezt Csohány Ede (Bátonyterenye) olvasónk is. Nyereményéhez szeretettel gratulálunk!

404. Ki találta fel a nyersolajjal működő robbanómotort?

A. Rudolf Diesel

B. Nikolaus August Otto

405. Hogy hívták az ókori Rómában a városok főterét, a piacteret.

A. Agora

B. Forum

406. Ki a Radetzky-mars zeneszerzője?

A. Idős Johann Strauss

B. Ifjabb Johann Strauss

407. Milyen két nagy alkotórészből áll a levegő?

A. Oxigén ( kb. 20 százalék) és nitrogén

B. Oxigén ( kb. 20 százalék) és hidrogén

408. Mi volt a neve Columbus vezérhajójának?

A. Santa Maria

B. Volpone

409. Mi az X-sugarak másik, ma használatos neve?

A. Y-sugarak

B. Röntgensugarak

410. Ki festette II. Rákóczi Ferenc fejedelem híres arcképét?

A. Benczúr Gyula

B. Mányoki Ádám

411. Melyik magyar írót és költőt ismerik többen a nagyvilágon?

A. Petőfi Sándort

B. Baghy Gyulát (Julio Baghy)

412. Van-e az óriáskígyóknak méregfoguk?

A. Van

B. Nincs

413. Ki volt az a sportember, akinek még életében szobrot emeltek hazájában?

A. Emil Zatopek

B. Paavo Nurmi

414. Igaz-e az, hogy a "spanyolnáthának" (influenzának) 1918 és 1920 között több áldozata volt, mint a négy évig tartó világháborúnak?

A. Igaz

B. Nem igaz

415. Teljesíthető volt-e a sakk feltalálójának a kérése, ha tényleg búzaszemeket óhajtott jutalmul a szultántól úgy számolva, hogy az első kockára egy szemet, a második kockára kettőt, a harmadikra négyet, a negyedikre nyolcat, az ötödikre tizenhatot, a hatodikra harminckettőt, a hetedikre hatvannégyet kért, vagyis az utolsó a 64. kockára is dupla annyit, amennyi a 63. kockára jutna? A búzaszemek száma 18 billió lett volna, s annyi az egész Földön nem terem. Az uralkodó hogyan oldotta meg a problémát?

A. Elnézést kért a feltalálótól és pénzt adott neki

B. Levágatta a feltaláló fejét

416. Ki szerezte a francia forradalom híres indulójának, a Marseillaise-nek a zenéjét?

A. Rouget de Lisle hadmérnök

B. Ramau zeneszerző

417. Igaz-e az, hogy a XVI. Lajos és Marie Antoinette esküvőjére rendezett tűzijáték rakétái felrobbantak, több száz ember halálát és 4 ezer sebesülését okozva?

A. Igaz

B. Nem igaz

418. Mi volt a címe az első magyar regénynek?

A. Noémi

B. Etelka

419. II. József császár és magyar "kalapos" király és XVI. Lajos francia király szakmát is tanultak fiatal korukban. Az alábbi két állítás közül melyik az igaz?

A. XVI. Lajos lakatos, II. József nyomdász

B. XVI. Lajos nyomdász, II. József lakatos

420. Mit használtak, szalvéták helyett, kéztörlőként a főurak Mátyás király udvarában?

A. Frissen szedett, zöld fűvel törülték a kezüket

B. Az asztalok közé vezetett, tisztára mosott kutyák bundájába törülték a kezüket

421. Voltaire, a francia felvilágosodás lángelméje rájött, hogy egy állami sorsjáték nyereménylehetőségeit roszszul tervezték meg, s az összes kibocsátott sorsjegy áránál sokkal többet lehet nyerni. Mit tett a dúsgazdag főúr?

A. Szólt a királynak, hogy a csőd szélén álló államot nagy veszély fenyegeti

B. Összevásároltatta az összes sorsjegyet és hatalmas vagyont keresett a francia állam rossz matematikusainak a hibájából

422. A Montgolfier fivérek 1783-ban az első léghajójukkal egy kacsát, egy kakast és egy juhot küldtek a magasba. Mi lett ezeknek a kísérleti állatoknak a sorsa?

A. Szerencsésen földet értek a léghajóút végén

B. A kísérlet áldozataivá váltak

423. Angliában a "fehér rózsa - piros rózsa" harc alap okát az a vita jelentette, hogy ki a jogosultabb az angol trónra: III. Edward másodszülött fiának leányági leszármazottja, vagy harmadszülött fiának fiúági leszármazottja. Mire a vitát eldöntötték, hány tagját gyilkolták meg a királyi családnak?

A. 80 tagját

B. 19 tagját

 

424. Lóerőben kifejezve milyen erős motornak felel meg az emberi szív?

A. 0,4 lóerő teljesítménynek

B. 1 lóerő teljesítménynek

Beküldési határidő: augusztus 15.

Cseri Sándor

 

 

 

Veszélyes nyári vérszívók

 

Az elmúlt hónapok esőzései súlyos árvizek, nagy területeken hatalmas belvizek kialakulásához vezettek. Mindezekkel a természeti jelenségekkel együtt járt a kullancsok és a szúnyogok nagymérvű elszaporodása. Az alábbiakban néhány jó tanáccsal szeretnénk szolgálni arra vonatkozóan, hogy miként védekezzünk a két vérszívó ellen.

Alapvetően az elmúlt évtizedekben enyhék voltak a telek, kevés volt a talaj menti fagyos napok száma. (Megjegyzem, hogy az idei tél kivétel volt!) Azonban a tavaszi kiadós esőzések következtében árvizek és belvizek nehezítették az emberek életét. A vizek levonulását és visszahúzódását követően ezeken a területeken burjánzó zöld növényzet sarjadt ki, ideális lakhelyként szolgálva az erdei- és mezei állatoknak. A terep bőséges táplálékforrást kínál, mely lehetővé teszi az állatok egyedszámának elszaporodását. Ennek egyenes következménye a kullancsok elszaporodása is. Köztudott, hogy az erdei- és mezei kisrágcsálók (egerek, pockok), a rigók és a pelék, sünök és egyéb vadállatok a fenntartói és hordozói a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának, a Lyme-kór baktériumainak. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a nagymértékben elszaporodott kullancsok ma már a közparkokban és a kiskertekben is előfordulnak, ezért az ellenük való védekezés országos feladat.

Mindenkinek ajánlatos tájékozódnia a lakó- és munkahelyük, valamint nyaralóhelyük kullancsfertőzöttségéről. Mielőtt nyaralni megyünk, gyerekeinket táborba küldjük, oltassuk be magunkat és családunkat a gyorsított oltási protokoll szerint. Ugyanis létezik olyan oltás is, amely mindössze két hét különbséggel 97%-os védelmet nyújt.

Fontos, hogy háziorvosával, a gyermek- vagy üzemorvossal egyeztesse az oltássorozat időbeli eloszlását. Két hét különbséggel adassák be a védőoltást, majd ne feledkezzenek el az emlékeztető védőoltásról sem. Ez lehet évente, vagy ötévente egyszer, hogy folyamatos legyen a védettség. Amennyiben kullancsot kell eltávolítani a bőrünkből, figyeljük annak helyét, és ha piros folt jelenik meg, azonnal forduljunk orvoshoz. Ugyanis a Lyme-kór időben történő észlelése antibiotikummal teljesen meggyógyítható.

Szerencsére a szúnyogok nem terjesztenek súlyos betegségeket, de nagyon kellemetlenek. Az árvíz és a belvíz kitűnő szaporodási helye ennek a vérszívónak. Bizonyára mindenki jól ismeri, hogy mennyire tud égni és viszketni a szúnyogcsípés. Melegvérű élőlényekből, köztük az emberből szívják ki a vért, hogy petéiket a víz közelében le tudják rakni. Tudni kell, hogy a vérszívók nőstények! A peték néhány nap alatt kikelnek és megkezdik az ostromot.

Biológiai és vegyszeres anyagokkal permetezik le őket, többször megismételve. Az idei nyári szúnyogirtás azonban eddig szinte hatástalannak bizonyult. Az üdülőhelyeken és a tavak, folyók mentén ajánlott kiirtani a buja zöldet, mert így is csökkenthetjük ennek a kellemetlen lénynek a létszámát.

A patikákban kapható krémek, kenőcsök, illetve a lakásban az elektronikus szúnyogriasztók segíthetik az egyéni védekezést.

Megjegyzem, hogy a B-vitamin fogyasztása nem riasztja el sem a kullancsot, sem a szúnyogot!

Bartha Zsuzsanna

 

 

 

Engedjetek el!

 

Megrendülten olvastuk az alábbi sorokat. Aki írta, Varró Gusztáv, székesfehérvári olvasónk közelebb van már a kilencvenedik, mint a nyolcvanadik évéhez. Az iránta megnyilvánuló ragaszkodás annak a következménye, hogy Varró Gusztáv életével és munkálkodásával sok-sok ember szeretetét érdemelte ki. Mi sem mondhatunk mást, mint azt, hogy drága Guszti bácsi, a végső búcsúval még várjon nagyon sokáig, mert annak elviselése sok-sok embernek, köztük nekünk is, fájdalmat okozna. (A szerk.)

 

Mikor megszült drága, jó Anyám,

Nem tudhattuk, milyen élet vár rám.

Anyám már régen elengedte a kezemet.

Barátaim, ti is engedjetek el engemet!

 

Van meleg otthonom, drága feleségem,

Két felnőtt gyermekem, kiket én szeretek.

Kérlek benneteket, eresszetek el,

Mert sokat szenvedek.

 

Régi barátaim, itt hagytatok engem:

Hordozzam én tovább az életet, a terhet.

Miért engedtétek el a kezemet,

Jöjjetek el értem, s vigyetek engemet.

 

Mai barátaim, ti is vagytok sokan;

Szeretetetekkel élhetnék boldogan,

De én a kínoknak kínjával szenvedek,

Ezért könyörgöm, engedjetek el engemet!

Varró Gusztáv

 

 

 

József Nádor emlékére

 

Lak István, lapunk munkatársa javasolta az alábbi óda közlését. A vers megértéséhez érdemes tudni a következőket: a szerző Csokonai Vitéz Gizella volt, nagy költőnk oldalági rokonságának leszármazottja, aki négyéves korában megvakult. Elemi tanulmányait Budapesten a vakok iskolájában végezte. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületben dolgozott, a Braille-nyomdában volt korrektor, majd gépíró, később távírász. A fénytelenség világából címmel verseskötete is megjelent 1931-ben, s ahhoz Herczeg Ferenc, egy nagy magyar író írta az előszót.

József nádort a legmagyarabb Habsburgnak nevezték a maga korában. 1776-tól 1847-ig élt. Magyarország gazdasági, művészeti és tudományos értékeinek gazdag tárháza köszönheti neki a létét. Kossuth Lajos ezt írta róla: "És Ő, az agg Nádor még testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült." Az ő nevéhez kapcsolódik a Vakok Intézetének megalakítása és a vakok oktatásának a kezdeményezése is.

 

Csokonai Vitéz Gizella: József Főherceg Nádor emlékére

Nagy úr volt, látta fényét a világnak,

Készen állt számára élv és gyönyör;

Látta fényét a múló glóriának,

Halhatatlanságért amint fennre tör.

Nádor volt, ünnepelt és előkelő,

Kezében ezrek sorsa, a jobb jövő.

 

Lehetett volna emberek bálványa,

Elérve a föld sok-sok örömit,

Ügyet sem vetvén mások bánatára,

Hiszen az élet úgyis oly rövid...

Lehetett volna kincsek tékozlója,

Hisz a magáét tékozolta volna.

 

Lehetett volna érzéstelen, rideg;

Ki merte volna megvádolni őt?...

Ám szívet bírt, nagy, érzésteljes szívet,

Minőt csupán keveset hord a föld...

A színpompás külvilág hátterében

Látta az embert lelki sötétségben.

 

Szíve megtelt irgalmas szeretettel.

Agyát megváltó eszme járta át:

Fényben, jólétben él az egyik ember

S a másik nem lát mást, csak éjszakát!...

Feltört hangja a dicső akaratnak:

"Lelki világot gyújtsunk a vakoknak!

 

A világban járjanak emelt fővel,

Ne hordják a létet mint rabigát!

Küzdjenek meg a szükséges erőkkel;

Tudás és erkölcs hassa őket át!

Ne sínylődjék a halhatatlan lélek

Bús foltjaként az örök Istenségnek!"

 

A nemes eszme nyomán élet fakadt.

A lobogó láng terjedt és hatott.

Zendülése a nagy Nádor szavának

Minden hő szívet megdobogtatott.

Idegenekből lettek munkatársak,

Kik a hős ügyért bátran síkra szálltak.

 

Balsorsuk kiket lesújtott a porba:

Emberjogokat nyertek ezután;

Hasznos polgárként beálltak a sorba,

Csüggvén lélekkel munkán és hazán...

A szent eszme ép valósággá nőve

Százaknak lett védője, megmentője.

 

József Főherceg Nádor nagy nevére

Szálljon áldás és örök kegyelet!

Napfény volt ő, a balsors éjjelében,

Derítve fényt, fakasztva életet...

A világnak volt előkelő nagyja,

S lett egy kis világ megteremtő atyja.

 

 

 

Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó Találkozó

Ézsiás László második helyezése

 

A Balatonszemesi Önkormányzat Képviselőtestülete, a körjegyzőség, "Latinovits Emlékmű Alapítványa", a Magyar Versmondók Egyesülete és a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház az idén is meghirdette a XVI. Országos Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó Találkozót a művész halálának 34. évfordulója alkalmából. Az eseményre június 5-6-án került sor a Latinovits Zoltán Művelődési Házban. A versenyen középiskolás és felnőtt nem hivatásos szavalók mérettették meg magukat egy-egy, a XX. században született magyar író vagy költő versével, illetve prózájával. A felnőtt kategóriában a huszonhat versenyző között egyedüli látássérültként indult Ézsiás László versmondó. Másodszor szerepelt már ezen a versenyen. Tavaly bejutott a döntőbe, az idén pedig a második helyezést érte el.

Szerkesztőségünk is szeretettel gratulál Ézsiás Lászlónak a kiváló eredményhez!

(G. A.)

 

 

 

A vagyon felhasználásáról

A Vakok Lakásgondjainak Megoldását Támogató Alapítvány 2009. évi beszámolója és közhasznúsági jelentése:

 

Alapítói vagyon: 28 000 E Ft

Bevételek:

Kamat bevétel: 2 241 E Ft

Pályázati hozzájárulás: 22 E Ft

APEH 1%: 100 E Ft

NCA pályázat: 210 E Ft

XIV. KK.Önk.: 100 E Ft

Telefon visszatérítés: 6 E Ft

Élhetőbb Élet-Tért Alapítvány: 62 E Ft

Összes bevétel: 2 741 E Ft

Kiadások:

Adott támogatások: 2 089 E Ft

2008-es NCA visszafizetés: 8 E Ft

Költségek:

Anyagjellegű: 76 E Ft

Igénybevett szolgáltatás: 189 E Ft

Bankköltség: 56 E Ft

Kis értékű tárgyi eszköz beszerzés: 34 e Ft

Összes költség: 355 E Ft

Összes kiadás és költség: 2 452 E Ft

2009. évi eredmény: (összes bevétel - összes kiadás) 289 E Ft

Eszközök:

Befektetett pénzügyi eszközök:

Lekötött: 28 300 E Ft

Bank: 390 E Ft

Pénzeszközök: 27 E Ft

Eszközök összesen: 28 717 E Ft

Források:

Saját tőke: 28 000 E Ft

Eredmény tartalék: 428 E Ft

2009 évi eredmény: 289 E Ft

Források összesen: 28 717 E Ft

Az alapítványi vagyon felhasználása a 2009. évben (szöveges értelmezés)

1. Az alapítvány alapítói vagyonát (28.000.000 Ft) - a kuratórium döntése alapján - ebben az évben is állampapírba (kamatozó kincstárjegy) fektettük be.

2. Költségvetésünk bevételét ebben az évben is jórészt az alapítói vagyon hozama (kamatbevétel) tette ki, mely 2009. december 31 - i forduló napon 2.241.000 Ft volt.

A kuratórium döntésének megfelelően az alapítói vagyont 2009 augusztusában ismét egy éves időtartamra lekötöttük. Ebből adódóan a kamatbevétel csak a futamidő lejártakor jelenik majd meg (2010. szeptember).

3. 2009-ben 23 db pályázat érkezett az alapítványhoz, a pályázati hozzájárulásból befolyt összeg: 22.000 Ft volt.

4. Az APEH ebben az évben 100.238 Ft-ot utalt át adó 1 % címén az alapítványnak.

5. A Nemzeti Civil Alapprogramon az alapítvány működéséhez támogatásként 300.000 Ft-ot nyertünk, ebből a 2009-es évben az első részletet, 210.000 Ft-ot kaptuk meg.

6. A XIV. kerületi Önkormányzat szintén működésünkhöz nyújtott segítséget, 100.000 Ft értékben.

7. Telefon használat címen nyújtott támogatás 20%-os térítési kötelezettséget von maga után, ez 6.000 Ft befizetést jelentett az év során.

8. Az Élhetőbb Élet - Tért Alapítvány 2008-ban megszűnt. Az alapítvány költségvetésében megmaradt pénzösszeget a kuratórium - döntése alapján - támogatásképpen a mi alapítványunk céljainak megvalósításához ajánlotta fel: 62.000 Ft -ot utaltak át számlánkra.

Így az alapítvány 2009-es összbevétele: 2.741.000 Ft volt.

A bevételek felhasználása:

1. Támogatásként (belső pályázati rendszerünkön keresztül) 11 pályázó személynek összesen 2.089.000 Ft öszszeget nyújtottunk.

2. Visszafizettük a 2008-as NCA program fel nem használt összegét: 8.000 Ft-ot.

3. Működésre összesen 355.000 Ft-ot költöttünk (irodaszerek, posta, telefon, banki költségek, reklám, kis értékű irodai eszköz beszerzés, stb.).

Összes kiadásunk és költségünk: 2.452.000 Ft volt.

A 2009-es év eredménye (összes bevétel - összes kiadás): 289.000 Ft

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

kuratóriumi elnök

 

 

 

Közlemény

 

A Vakok Lakásgondjainak Megoldását Támogató Alapítványhoz idén öszszesen 34 pályázat érkezett. A pályázatok elbírálása 2010 június 9-én megtörtént.

A kuratórium ebben az évben a következő pályázókat részesítette egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatásban:

1. Bangó Tibor 250 E Ft

2. Czagány László 250 E Ft

3. Domonkos Zsuzsanna 250 E Ft

4. Helmes Renáta 200 E Ft

5. Kiss Sándor 250 E Ft

6. Lőrincz Krisztina 200 E Ft

7. Márczi Andrea 200 E Ft

8. Tari Ferenc 250 E Ft

9. Taskovics Adél 200 E Ft

10. Zsolnai Gajdos Zsuzsanna 250 E Ft

A nyertes pályázók részére összesen kifizetett támogatás:

6 X 250. 000 Ft = 1 500 E Ft

4 X 200. 000 Ft = 800 E Ft

Összesen: 2 300 E Ft

A kuratórium további két pályázót feltételesen részesített támogatásban azzal, hogy ha a fent felsorolt támogatottak közül valaki a támogatást - valamely okból - nem tudná felhasználni, akkor az ő helyére e feltételes nyertesek valamelyike lép.

E további két személy:

11. Márkus Tamás 170 E Ft

12. Berki Sándor 250 E Ft

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

kuratóriumi elnök

 

 

 

Közhasznú tevékenység

 

A Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának eredmény-kimutatása 2009-re:

Összes közhasznú tevékenység bevétele: 12 012 E Ft

Közhasznú célú működésre kapott támogatás: 9 850 E Ft

Pályázati úton elnyert támogatás: 670 E Ft

Tagdíjból származó bevétel: 764 E Ft

Egyéb bevétel: 728 E Ft

Összes bevétel: 12 012 E Ft

Közhasznú tevékenység ráfordításai: 12 859 E Ft

Anyagjellegű ráfordítások: 2 377 E Ft

Személyi jellegű ráfordítások: 9 846 E Ft

Értékcsökkenési leírás: 277 E Ft

Egyéb ráfordítások: 1 E Ft

Rendkívüli ráfordítások: 358 E Ft

Györgyné Kiss Adrienn

elnök

 

 

 

Szlovákiában Velky Sarisban május 17-23 között

XII. Látássérült Európa Bajnokság

 

 

A magyar női csapat eredménye:

B1 Orosz Béláné 514 fa

B2 Keresztesi Lajosné 739 fa

B3 Veres Imréné 677 fa

A női csapat 1930 fával az Európa Bajnokságon a 2. helyezést érte el.

Női egyéniben:

B1 Orosz Béláné kategóriájában 514-544=1058 fával a 3.

B2 Keresztesi Lajosné kategóriájában 739-662=1401 fával 1.

B3 Veres Imréné kategóriájában 677 fával 6.

Az Európa Bajnokságon a női csapatban Románia lett az első.

A magyar férfi csapat eredménye:

B1 Csengeri István 457 fa, Gorzó János 423 fa

B2 Sisenszki Péter 678 fa, Czuth Gábor 673 fa

B3 Pazinczár Attila 725 fa, Simon Csaba 761 fa

A férficsapat 3717 fával a hatodik helyezést érte el.

Férfi egyéni:

B1 Csengeri István kategóriájában 457 fával a 14.

B1 Gorzó János kategóriájában 423 fával a 18.

B2 Sisenszki Péter kategóriájában 678 fával a 15.

B2 Czuth Gábor kategóriájában 673 fával a 16.

B3 Pazinczár Attila kategóriájában Z25 fával a 11.

B3 Simon Csaba kategóriájában 761-729= 1490 fával a 4.

B2 Peredi István kategóriájában 978 fával a 14.

A férfi csapatban első Németország.

Az Európa Bajnokságon 10 ország közel 100 versenyzője vett részt.

Batki István

 

 

 

Magyar Tekebajnokság, 2009-2010

 

Végeredmények

Női csapateredmény:

1, Nyíregyházi Viktória 9784 fa

2, Miskolc Denevér SE 9726 fa

3, Bp. Wesselényi SE I. 9188 fa

4, Bp. Wesselényi SE II. 7366 fa

Férfi csapateredmény:

1, Bp. Wesselényi SE I. 13579 fa

2, Komló Vakond SE 12917 fa

3, Miskolc Denevér SE 12853 fa

4, Debrecen 12440 fa

5, Bp. Wesselényi SE II. 10847 fa

6, Nyíregyházi Favágók 10336 fa

7, Pécs Fehérbot SE 6210 fa

Női egyéni eredmények:

B1

1, Orosz Béláné Denevér SE 2554 fa

2, Némethné H. Zsuzsa Bp. Wesselényi SE 1213 fa

B2

1, Keresztesi Lajosné Denevér SE 2736 fa

2, Juhász Ferencné Denevér SE. 2655 fa

3, Ádám Ildikó Ny. Viktória 2582 fa

4, Erdélyi Andrea Wesselényi SE 2544 fa

5, Czuth Gáborné Wesselényi SE. 2482 fa

6, Gubuznai Imréné Wesselényi SE 2461 fa

B3

1, Barta Éva Nyíregyházi Viktória 2706 fa

2, Jakab Gyuláné Nyíregyházi Viktória 2550 fa

3, Veres Imréné Denevér SE 2549 fa

4, Csák Józsefné Wesselényi SE 2497 fa

5, Tormásy Edit Wesselényi SE 2350 fa

6, Kispálné Nagy Éva Vakond SE 11 fa

Férfi egyéni eredmények:

B1

1, Csengeri István Denevér SE 2493 fa

2, Dinya Imre Wesselényi SE 2267 fa

3, Haffner Ernő Wesselényi SE 2099 fa

4, Gorzó János Wesselényi SE 1916 fa

B2

1, Sisenszki Péter Denevér SE 2791 fa

2, Czuth Gábor Wesselényi SE 2772 fa

3, Rupa Attila Vakond SE 2759 fa

Peredi István Wesselényi SE 2759 fa

4, Csák József Wesselényi SE 2648 fa

5, Nagy László Wesselényi SE 2645 fa

B3

1, Simon Csaba Wesselényi SE 2701 fa

Pazinczár Attila Wesselényi SE 2701 fa

2, Oláh József Wesselényi SE 2647 fa

3, Rupa István Vakond SE 2547 fa

4, Szakmajer Gerzson Wesselényi SE 2429 fa

5, Kocsárdi István Denevér SE 2296 fa

Batki István

 

 

 

Ön most mit lépne sötéttel?

 

Májusi lapszámunkban a következő játszmaállást közöltük:

Világos: Kb1, Vf2, Bd1, Bh1, Fe3, Hh5, a2, b3, c2, e4, f4, g5, h4.

Sötét: Ke8, Va5, Bc8, Bh8, Fc6, Fe7, b4, b5, c5, e6, f7, g7, h6.

Azt kérdeztük, hogy Ön most mit lépne világossal.

A helyes válasz: Hxg7+.

A játszma így fejeződött be: 1. Hxg7+, Kf8. 2. Hxe6+, fxe6. 3. f5, Ke8. 4. fxe6 és sötét feladta.

*

Az alábbi játszmaállásban Kaszparov világbajnok sötéttel a 21. lépésének megtételére készült.

A "csatamező" ezt a képet mutatta:

Világos: Kg1, Vd1, Ba2, Be1, Hb5, He3, a4, b4, c3, f5, g2, h2.

Sötét: Kd8, Ve4, Ba6, Bg8, Fb7, Ff8, Hc6, d6, e5, f7, h7.

A kérdés tehát az, hogy Ön most mit lépne sötéttel Kaszparov helyében?

A választ augusztus 15-ig kérjük szépen.

Cseri Sándor

 

 

 

Azonosítás és hitelesítés

 

A kézjegy személységünk lenyomata. Egy darab Én. Az Én-nek a jele. Rendszerint okmány (szerződés,vallomás) vagy más egyéb irat (levél ) hitelesítésére és azonosítására szolgál. De nemcsak arra. Kézjeggyel birtokolhatunk is valamit: ekkor tulajdonjelnek nevezzük.

A kézjegy legszélesebb körben elterjedt változata: az aláírás. Az aláírás lényegében egy önportré. Az aláírás művelődéstörténetileg lehet teljes vagy rövidített név (szignó), illetve a név kezdőbetűiből összevont monogram (ligatura), vagy bármilyen hasonló célból alkalmazott grafikai jel. Gondoljunk csak a festők vagy karikaturisták aláírásaira. Az első magyarországi ligatura: Szent István király kézjegye. A saját nevüket leírni nem tudó emberek általában egy, kettő vagy három keresztet rajzolnak, ez tanuk által hitelesítve ugyancsak kézjegynek minősül. Az ujjlenyomat szintén kézjegy.

K. M.

 

 

doboz alja
oldal alja