ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Hírek

2018. június 27.    06:00
2018. június 27.    05:58
2018. június 27.    05:55
2018. június 26.    14:43
2018. május 22.    15:48
2018. április 24.    13:12
2018. április 09.    16:34
2018. március 19.    15:31
2018. március 06.    15:29
2018. március 05.    16:57

Az egyesület alapszabálya


Alapszabály

 

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

(Módosított és egységesített szöveg)

 

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatályos rendelkezései alapján, a 2016. április 22. napján tartott Közgyűlés által elfogadott, módosított és kiegészített alapszabályát a következők szerint állapítja meg:

 

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

1.) Az Egyesület neve: Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Az Egyesület idegennyelvű elnevezése: Society of the Hungarian Blind and Partially Sighted in Bács-Kiskun County

2.) Az Egyesület rövidített neve: Bácsvakok, amely név önállóan is szerepelhet bármely okiraton.

3.) Az Egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8.

4.) Az Egyesület működési területe: Dél-Alföldi Régió területe, hatóköre nemzetközi

5.) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8. felirattal.

6.) A Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan civil szervezet, amely a tagok közös, tartós, jelen alapszabályban meghatározott célok folyamatos megvalósítására létesült, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és a tagok által elfogadott alapszabály szerint működik.

7.) Az Egyesület jogállása: Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

 

 

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

Az Egyesület célja:

 

1) Az Egyesület célja, hogy a működési területén élő Látássérült személyek egyéni és kollektív érdekvédelmét, valamint érdekképviseletét ellássa.

 

Az Egyesület feladatai:

 

2.) Az Egyesület céljának megfelelően a működési területén élő Látássérült személyek érdekében

a) képviseli és védelmezi a Látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;

b) információs és tanácsadói szolgálatot hoz létre és működtet annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;

c) kapcsolatfelvétel és együttműködés a Látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel;

d) kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel;

e) felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé, továbbá a vakok esélyegyenlőségének érdekében tanácsadás gazdálkodó szervezetek részére a vakok tájékoztatásához szükséges speciális írás (braille) megfelelő alkalmazására;

f) elősegíti a Látássérültek oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;

g) figyelemmel kíséri és elősegíti a működési területén élő gyermek és felnőtt korban részben vagy teljesen látásukat elveszített személyek elemi és foglalkozási rehabilitációját;

h) segédeszköz beszerzéséhez támogatást nyújthat, segédeszközt adományozhat, kölcsönözhet, egyéb természetbeni támogatást nyújthat a működési területén élő Látássérült tagok számára, a Látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;

i) esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesíti a szociálisan erre rászoruló Látássérült tagokat;

j) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet, vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet;

k) a Látássérültek biztonságos közlekedése, valamint az infó-kommunikációs akadálymentesség megvalósítása érdekében együttműködhet a különböző állami és önkormányzati szervekkel, illetőleg az érintett szolgáltatókkal;

l) Tanulmányokat, tájékoztatókat, szakvéleményeket, ajánlásokat adhat ki, előadásokat, képzéseket, programokat szervezhet, melyeken keresztül információt nyújthat a Látássérülteknek nyújtható segítség formáiról, módjairól. Kiállításokat, szemléletformáló programokat szervezhet a vakok és gyengénlátók életéről, munkakörülményeiről és társadalmilag hasznos tevékenységéről, hogy ily módon is elmélyítse a kölcsönös megértést a látó társadalommal. Ezen célok érdekében igénybe veheti a tömegkommunikációs eszközöket is;

m) a célszerinti tevékenységeinek megvalósítása érdekében rendezvényeket szervez, és a rendezvények résztvevőit esetenként természetbeni juttatásban részesíti;

n) részt vesz a megváltozott munkaképességű személyek, különösen a Látássérült személyek foglalkoztatásában, valamint az egyesületi célok megvalósítása érdekében önkénteseket foglalkoztathat.

 

Az Egyesület tevékenysége:

 

3.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban történő végrehajtására. E tevékenységet közhasznú szervezet formájában végzi, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja.

Az Egyesület a közhasznú tevékenysége ellátása érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet szervezhet, továbbá ilyen tevékenység keretében önkénteseket fogadhat, és önkéntes tevékenység kedvezményezettje lehet, a 2005. évi LXXXVIII. Törvény rendelkezése szerint.

4.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében, az Ectv. 2. § 16. pontjában fogalmilag meghatározott közcélú tevékenységet folytat, a 19. pontjában fogalmilag meghatározott közfeladatot közérdekből, haszonszerzési cél nélkül végez:

a) Az Egyesület céljai megvalósításával a 2011. évi CLXXXIX. törvényben és az 1993. évi III. törvény 2. § alapján az 56., 57., 58/A és 65/C §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállalhat, azaz szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményt alapíthat, működtethet, vagy annak fenntartásához hozzájárulhat, továbbá támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet, vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet;

b) elősegíti a Látássérültek foglalkoztatását az 1991. évi IV. törvény 6. és 16. §-ok alapján, illetve a 2011. évi CXCI. törvény 28. §-a és az ehhez kapcsolódó Kormányrendelet alapján;

c) képzéseket és tanfolyamokat szervez a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 24. § alapján;

d) a fogyatékossággal élő személyek emberi jogait védelmezheti és előmozdíthatja valamennyi program során a 2007. évi XCII. törvény 4. cikk 1. bekezdés c) pont alapján;

e) hozzáférhető információkat biztosít a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, a készülékekről és segédeszközökről, ideértve az új technológiákat, csakúgy, mint a segítségnyújtás, támogató szolgáltatások és szolgálatok más formáiról a 2007. évi XCII. törvény 9. cikk 1. bekezdés alapján;

f) a fogyatékossággal élő személyeknek a minőségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítő technológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különböző formáihoz és a közvetítőkhöz való hozzáférés lehetőségeinek megkönnyítése a 2007. évi XCII. törvény 20. cikk b) pont alapján;

g) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok - ideértve a Látássérülteket is - jogainak védelme a 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdés d) pont alapján;

h) az információhoz való hozzáférés elősegítése a 2007. évi XCII. törvény 21. cikk alapján;

i) elősegíti a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást a 2007. évi XCII. törvény 24. cikk 3. bekezdés a) pont alapján;

j) A rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése az 1998. évi XXVI.  törvény 21. § c) pontja alapján;

k) A szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében az 1998. évi XXVI. törvény 21. § g) pontja alapján;

l)        A látássérültek érdekében ügynöki, kiskereskedelmi, tanácsadási tevékenységet folytat.

 

5.) Az Egyesület -céljai megvalósítása érdekében-együttműködésre törekszik:

a) az állami, önkormányzati, egyházi szervezetekkel, kiemelten a fogyatékosügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a művelődési szervekkel;

b) minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.

 

6.)                Az Egyesület Alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a Látássérültekkel foglalkozó civil szervezetek országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik.

7.) A szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési vagy európai képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.

 

8.) Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiban.

9.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresés alapján lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.

10.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület a Vakok Világa című folyóiratban, internetes honlapján köteles nyilvánosságra hozni, de a működési területén megjelenő napi- vagy hetilapban is közzéteheti. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a nyertes pályázókat a meghirdetett módon kell értesíteni.

 

 

III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK

 

 

1.) Az Egyesületbe való be- és kilépés önkéntes. Az Egyesület tagsága rendes tagokból és tiszteletbeli tagokból állhat.

a) Az Egyesület rendes tagja lehet: az a 14. életévét betöltött személy, aki vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, s írásban a tagfelvételét - belépési nyilatkozat kitöltésével, állapotára vonatkozó igazolás csatolásával - az Egyesület Elnökétől kéri.

Tagfelvétel szempontjából az minősül vak személynek, aki a vakság tényét a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozat másolatával, a látási fogyatékosságot megállapító határozat, a látási fogyatékosságot tartalmazó OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatával, magasabb összegű családi pótlékra jogosító határozat és az alapjául szolgáló betegséget tanúsító orvosi szakvélemény, illetve OOSZI és ORSZI szakvélemény másolatával igazolja.

Tagfelvétel szempontjából az minősül gyengénlátó személynek, aki a gyengénlátás tényét, a legalább 67 százalékos látáscsökkenés mértékéről, a szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolásával igazolja.

Tagfelvétel szempontjából az minősül aliglátó személynek, aki még 10%-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben a jelen Alapszabály vakokra vonatkozó előírásai irányadók.

b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökének bejelenti. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt, és vezető tisztségviselővé nem választható.

A jogi személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják.

 

2.) A rendes tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.

Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az Alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.

Az egyesületi tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

 

3.)     A tagok jogai:

 

a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, Közgyűlésén és Elnökség ülésén, felszólalhatnak az Egyesület Közgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;

b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;

c) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézhetnek, és azokra érdemi választ kapjanak;

d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;

e) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;

f) a rendes tagok bármelyike az Egyesület bármely tisztségére megválasztható, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn;

g) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelőbizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek;

h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag általában személyesen gyakorolja, azonban a Közgyűlés határozatképessége megőrzése érdekében, tagsági joga gyakorlásában történő akadályoztatása esetében, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, eseti meghatalmazással az Egyesület másik rendes tagjának képviseleti jogot adhat;

i)        a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható.

 

4.)    A tagok kötelességei:

 

a) az Alapszabályban foglaltak, illetve az Egyesület szervei által hozott határozatok rendelkezéseinek betartása;

b) ha azt egészségi állapotuk megengedi, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában,     továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;

c)      az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. Az éves tagdíj mértéke a 22/2016. közgyűlési határozat alapján 2000 forint. A tagok a tárgyévre vonatkozó tagdíjat, a tárgyévet megelőző október 1. naptól a tárgyév január 31. napig fizethetik meg az Egyesület 11600006-00000000-67253353 számú bankszámlájára utalással vagy az Egyesület házipénztárába történő befizetéssel.

 

5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:

a) kilépéssel;

b) törléssel;

c) kizárással;

d) elhalálozás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén;

e) felmondással, amennyiben a taggá válás feltételei már nem állnak fenn;

f) az Egyesület megszűnésével.

6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a kilépési nyilatkozat kézhezvételének napján törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából.

7.) Az elnök azt a tagot, aki az Alapszabály III. fejezet 4.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb időn át nem teljesíti, a tagdíjhátralék rendezésére 15 napos teljesítési határidő tűzésével írásban, igazolt módon felszólítja. Amennyiben ennek ellenére a tag tagdíjhátralékát a kitűzött határidőben nem rendezi, az Elnök a tagot határozattal törli az Egyesület tagjainak sorából és döntésétől függően a tagdíjhátralékot a volt taggal szemben egyéb jogi úton követelheti.

 

8.) Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki magatartásával jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti, a tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

9.) Az Elnök a tag elhalálozásáról történt tudomásszerzést követően az elhunyt tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.

10.) Amennyiben az alapszabály III. fejezet 1.) pontjában meghatározott tagsági feltételnek a tag már nem felel meg, az Elnök határozatával a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. Az egyesületi tagsági jogviszony felmondásáról az érintet tagot hitelt érdemlően értesíteni kell. A felmondásról rendelkező határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjeszthet elő az Egyesületet nyilvántartó Törvényszéknél. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

11.) A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag 15 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület Közgyűlésénél . A Közgyűlés döntéséig a tagsági jogviszony fennmarad. A Közgyűlés panaszt elutasító döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A panaszt elutasító döntésről az érintett tagot írásban 15 napon belül igazolható módon értesíteni kell. A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjeszthet elő az Egyesületet nyilvántartó Törvényszéknél. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

12.) Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Ha a határozatot az Egyesület vezető tisztségviselője támadja meg és az Egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az Egyesület képviseletét elláthatná, az Egyesületet a perben a Felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha az Egyesületnek nincs Felügyelőbizottsága vagy a Felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság az Egyesület perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

 

 

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

 

 

A. A KÖZGYŰLÉS

 

 

1.)                Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyen az Egyesület rendes tagjai jogosultak részt venni. A Közgyűlés a határozatait kizárólag ülés tartásával hozza.

2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a) az Alapszabály, valamint a Választási Szabályzat megállapítása és módosítása;

b) az Elnökség és a Felügyelőbizottság megválasztása és visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;

c) az Elnökség által előterjesztett éves költségvetés jóváhagyása, döntés az Elnökség beszámolójának megvitatása után annak elfogadásáról, az Ectv.-ben meghatározott számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról;

d) az Elnökség javaslata alapján döntés az éves tagdíj összegéről;

e) a Felügyelőbizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása;

f) a Jelölőbizottság, a Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető megválasztása és visszahívása;

g) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;

h) Szövetségi Küldöttek és Elektorok választása, visszahívása;

i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, az Egyesület Elnökség, a Felügyelőbizottság tagjával vagy ezek közeli hozzátartozójával, hozzátartozójával köt;

j) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az Elnökség vagy a Felügyelőbizottság tagjai vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

k) döntés az Elnök határozatával törölt vagy kizárt tag által a törlés vagy kizárás ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában;

l) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

m) a végelszámoló kijelölése;

n) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha az más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.

 

3.) Elnökség jogosult a tárgyévre vonatkozó éves tagdíj mértékére javaslatot tenni, melyet a Közgyűlés az éves költségvetés elfogadásával hagy jóvá.

4.) A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (Rendes Közgyűlés). Amennyiben az Elnökség másként nem rendelkezik a közgyűlési meghívóban, a Közgyűlést az Egyesület székhelyére kell összehívni, mely Közgyűlésen dönteni kell a költségvetésről, az Elnökség beszámolójának és a közhasznúsági mellékletnek elfogadásáról.

 

5.) Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából (Rendkívüli Közgyűlés), ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. A fenti okok miatt összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

Az Elnökség rendkívüli Közgyűlést hívhat össze, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja és erről határozatot hoz, ha a Bíróság azt elrendeli, ha a tagok 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelőbizottság az összehívást indítványozza.

6.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).Választás esetén a Jelölőbizottságnak a tisztségviselők és Szövetségi Küldöttek, Elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni.

A Meghívónak tartalmaznia kell:

a) az Egyesület nevét, székhelyét;

b) a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;

c) a Közgyűlés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 

7.) A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelöltlistáról szóló értesítőt az Egyesület internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé teszi.

 

 

8.) A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek. Választó Közgyűlés esetén a Közgyűlésnek ezen részén csak a rendes tagok és a választás lebonyolításában segédkezők vehetnek részt, a választóhelyiségben a választás alatt sem a kísérők, sem egyéb meghívottak nem lehetnek jelen.

A Közgyűlést az Egyesület Elnöke vagy a Közgyűlést összehívó személy nyitja meg. Névsorolvasást rendel el a jelenléti ív alapján, így állapítva meg a jelenlévők tényleges számát és a gyűlés határozatképességét. Bemutatja a jegyzőkönyvvezetőt és a szavazatszámlálókat (szavazatszámlálók az Egyesület pártoló tagjai és önkéntesei is lehetnek). Ha valamelyik személlyel szemben kifogás merül fel, akkor a Közgyűlés újat választ helyette. Javaslatot tesz és kér a levezető elnök személyére, aki a szavazók bármelyike lehet, ideértve az Egyesület Elnökét, a Közgyűlést összehívó személyt, vagy a MVGYOSZ felkért Elnökségének tagját és megszavaztatja a Közgyűléssel.

A választás lebonyolításának módjára, rendjére egyebekben a Választási Szabályzat rendelkezései az irányadók.

9.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjainak több, mint a fele, azaz 50% plusz 1 fő jelen van.

10.) Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, 15 perccel későbbi időpontra is össze lehet hívni. Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt Közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét, és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Közgyűlés.

Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat kivéve, ha a Közgyűlés ülésén részvételre jogosultak a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához szavazatukkal hozzájárultak.

11.) A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult tagok - ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, a szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti.

Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben a Közgyűlés döntése alapján elrendelheti a név szerinti szavazást.

Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjait.

Minősített, a közgyűlésen jelen lévő szavazásra jogosult tagok háromnegyedes arányú szavazatával kell elfogadni az alapszabályt, illetve annak módosítását, szövetségbe való belépést vagy abból kiválást kimondó határozatot, minősített, a Közgyűlésen szavazásra jogosult tagok háromnegyedes arányú szavazatával kell elfogadni az Egyesület megszűnését, az Egyesület céljának módosítását kimondó határozatot.

12.) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) az ülés helyét, időpontját és az azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő rendes egyesületi tagok számát;

b) az ülést levezető elnök és a két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;

c) az elfogadott napirendet;

d) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét és a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;

e) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve, ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a Közgyűlésről készült hangfelvételt meg kell semmisíteni.

A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti.

A Közgyűlés által hozott határozatot az Egyesület Elnöke a meghozatalát követő 15 napon belül az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg - amennyiben konkrét személyt érint a határozat - az érdekelt személlyel igazolható módon írásban közli.

 

 

B. AZ ELNÖKSÉG

 

1.) Az Egyesület ügyvezetését a testületi szervként működő Elnökség látja el. Az elnökségi tagság annak elfogadásával jön létre. Az Elnökség 5 főből álló testület, tagjait a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. Az Elnökség megválasztását követően az Elnökség tagjai maguk közül Elnököt, Alelnököt választanak [Ptk. 3:78. § (1) bek.]. Az Elnökség tagjai nevét, címét az Alapszabály I. számú mellékletének A) pontja sorolja fel. A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait egyebekben külön szabályzat tartalmazza.

 

Az Elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.

Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.

Az Egyesületnél a tisztségviselők - az Elnökség tagjai - munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban is alkalmazhatóak. Munkaviszony létesítése vagy megbízási szerződés esetében a munkavállaló munkáltatója: az Elnök esetében az Alelnök, az Elnökség más tagja esetében, a mindenkori Elnök.

 

2.)    Az Elnökség feladata:

 

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;

m)    dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az Alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról.

Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az Alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján.

Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.

5.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg és írásban, igazolható módon az ülést megelőzően 5 munkanappal névre szólóan értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelőbizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket a meghívónak az Egyesület internetes honlapján történő nyilvánosságra hozatalával.

 

6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van.

Meghatározott ügyekben az Elnök zárt ülést is elrendelhet az elnökségi tagok többségi szavazata alapján, továbbá az Elnök akkor, ha a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti vagy magántitkot sértene. A határozatokat azonban ez esetben is nyilvánosságra kell hozni.

7.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén legalább három tagja jelen van. Határozatait kétharmados szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani.

8.) Az Elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 8 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:

a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;

b) a napirendet;

c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;

d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket.

Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételt meg kell semmisíteni.

Az Elnökség a hozott határozatot az Egyesület Elnöke közreműködésével a meghozatalát követően 15 napon belül az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban, igazolható módon közli.

Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.

 

9.) Az elnökségi tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) a tag elhalálozásával;

c) a tag lemondásával;

d) a tag visszahívásával;

e) az Egyesület megszűnésével.

Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. Az elnökségi tagság a lemondó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a lemondó nyilatkozat kézhezvételének napján szűnik meg.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A tag elhalálozása vagy lemondása esetén a Közgyűlésnek új elnökségi tagot kell választani a legközelebbi ülésen. Amennyiben az Elnök mond le vagy elhalálozik, a kiegészült Elnökség, maguk közül új Elnököt választ.

 

 

C. KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJAI

 

 

1.) Az Egyesületet az Elnök és az Alelnök önálló joggal képviseli (általános képviseleti jog). Az Elnök és az Alelnök önálló jogkörben képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület Elnöksége más tagjára, munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.

 

2.) Az egyesületi vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez és egyéb kötelezettség-vállalásokhoz az Egyesület Elnökének vagy Alelnökének önálló aláírása szükséges.

 

3.)    Az Elnök feladata:

 

a) előkészíti és összehívja a Közgyűlést;

b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;

c) dönt tag felvételéről, tagnyilvántartásból való törlésről, tagsági jogviszony felmondásáról, tag kizárásáról, pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártolótagsági viszony megszüntetéséről, továbbá tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;

d) gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;

e) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;

f) az Egyesület székhelyén az Irodavezető útján biztosítja az irat-betekintési jog gyakorlását;

g) az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a Közgyűlésnek és az Egyesület támogatóinak beszámol;

h) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, kinevezi az Irodavezetőt, felette és az Egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;

i) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint Az Egyesület nevében önálló aláírásra az Egyesület elnöke és alelnöke jogosult, a Felügyelőbizottság költségvetési előirányzatát kivéve;

j) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni;

k) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, közgyűlési határozat vagy belső szabályzat a civil szervezet vezetője számára előír.

4.) Az Elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet - Iroda elnevezéssel - hoz létre, működtet, s annak egyszemélyi felelős vezetőjét - pályázati kiírást és elfogadást követően - Irodavezető elnevezéssel kinevezi, s felette a munkáltatói jogkört gyakorolja.

5.) Az Irodavezető koordinálja az Egyesület operatív működtetésével összefüggő valamennyi feladatot.

6.) Az Egyesület Alelnökének feladata, hogy támogassa az Elnök munkáját, akadályoztatása esetén teljes jogkörben helyettesítse az Elnököt, és képviselje az Egyesületet.

7.) Az Elnökség tagjainak feladatai: ellátják az Egyesület Elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat.

 

 

D. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

 

 

1.) Az Egyesületnél kötelező Felügyelőbizottságot létrehozni, ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, ha a tagok több, mint fele nem természetes személy, vagy, ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

2.) A Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére, ötévi időtartamra, titkos szavazással, háromtagú Felügyelőbizottságot választ. A felügyelőbizottsági tagság annak elfogadásával jön létre. A Felügyelőbizottság tagjai nevét, címét az Alapszabály I. számú mellékletének B) pontja tartalmazza.

 

3.) A Felügyelőbizottság a Közgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az Alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése. Ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.

A Felügyelőbizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.

4.) A Felügyelőbizottság megválasztását követően, maguk közül Elnököt választ.

A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. A Felügyelőbizottság ülését a Felügyelőbizottság Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés időpontjáról és napirendjéről a Felügyelőbizottság Elnöke írásban, igazolható módon az ülést megelőző öt munkanappal névre szólóan értesíti a Felügyelőbizottság tagjait, továbbá az egyéb érdekelteket. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelőbizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A Felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatására, képviseletnek azonban nincs helye.

A Felügyelőbizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A Felügyelőbizottság Elnöke nem lehet tagja az Egyesületnek, illetve nem lehet munkavállalója.

5.) A Felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén minden tagja jelen van, határozatait kétharmados szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

 

A Felügyelőbizottság tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente előre határozza meg.

6.) A Felügyelőbizottság tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, egy tagja a Közgyűlésen köteles tanácskozási joggal részt venni.

A Felügyelőbizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Közgyűlésének. Ennek során előzetesen véleményezi a költségvetési tervezetet és a közhasznúsági mellékletet.

7.) A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b) ha a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli;

c) az Elnökség valamely tagjának felelősségét megalapozó tény merül fel.

8.) A Közgyűlést a Felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.

9.) A felügyelőbizottsági tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) a tag elhalálozásával;

c) a tag lemondásával;

d) a tag visszahívásával;

e) az Egyesület megszűnésével.

A Felügyelőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. A felügyelőbizottsági tagság a lemondó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a lemondó nyilatkozat kézhezvételének napján szűnik meg.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelőbizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 30 napon belül köteles Rendkívüli Közgyűlést összehívni.

 

E. JELÖLŐBIZOTTSÁG

 

 

1.) Az Egyesület Közgyűlése nyílt szavazással a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján öttagú Jelölőbizottságot választ. A Jelölőbizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább, mandátuma a választást követő első Közgyűlésig, az új Jelölőbizottság megválasztásáig marad fenn.

2.) Az Egyesületnél az Elnökség, a Felügyelőbizottság a Szövetségi Küldött és az Elektor jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.) A Jelölőbizottság elnökből és 4 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.

4.) A Jelölőbizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek előzetes jelöltséget elfogadó nyilatkozatát.

5.) A jelölőbizottsági tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) a tag elhalálozásával vagy a tagsági jogviszony megszűnésével;

c) a tag lemondásával;

d) a tag visszahívásával;

e) az Egyesület megszűnésével.

A Jelölőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. A jelölőbizottsági tagság a lemondó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a lemondó nyilatkozat kézhezvételének napján szűnik meg.

 

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Jelölőbizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ha a Jelölőbizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az Elnökség a Jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi Közgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.

 

 

F. SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, ELEKTOROK

 

 

1.) A Közgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletére, vagy más civil szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más civil szervezet által meghatározott számú Szövetségi Küldöttet vagy Elektort nyílt szavazással választ. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók.

2.) Szövetségi Küldöttet vagy Elektort az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni, de nem lehet jelölt a Felügyelőbizottság vagy Jelölőbizottság tagja. A jelölt írásban vagy a Közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldötti vagy elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.

A megválasztott Szövetségi Küldött és az Elektor részére az Elnökség a képviseleti jogosultságát igazoló szövetségi küldötti, elektori kártyát állít ki.

3.) A szövetségi küldötti és az elektori megbízatás megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) elhalálozással vagy tagsági jogviszonya megszűnésével;

c) lemondással;

d) visszahívással;

e) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség vagy a civil szervezet megszűnésével.

A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette. A megválasztott személy megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a lemondó nyilatkozat kézhezvételének napján szűnik meg.

 

A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. Visszahívásra a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A szövetségi küldötti vagy elektori mandátum fenti okokból bekövetkezett megüresedése esetén a Közgyűlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint a még a megbízatásra fennmaradó időtartamra pótolni.

 

 

 

 

V. KIZÁRÓ ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK,

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

 

 

1.) Az Egyesület Elnökségének, Felügyelőbizottságának tagja (vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet az Egyesület Elnökségének, Felügyelőbizottságának tagja (vezető tisztségviselő) az, akit  bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet az Egyesület Elnökségének, Felügyelőbizottságának tagja (vezető tisztségviselő) az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó  határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2.) Az Egyesület Közgyűlése, Elnöksége határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. alpont], hozzátartozója: élettársa [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. alpont], féltestvére [Ptk. 8:1. § (4) bekezdés] a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy az Egyesület terhére más előnyben részesül;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki  az Egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

3.) Nem lehet a Felügyelőbizottság Elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki

a) az Egyesület Elnöke vagy az Elnökség tagja;

b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója.

4.) Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója ugyanannál a szervezetnél a Felügyelőbizottság, Jelölőbizottság és az Elnökség tagjává egyidejűleg nem választható meg.

5.) Az Egyesület Elnöksége tisztségére olyan egyesületi tag jelölhető, illetve választható meg, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és, aki lehetőség szerint a feladat ellátására rátermett.

6.) A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy a NAV-nál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, vagy amelynél a NAV jelentős adóhiányt tárt fel, vagy amellyel szemben a NAV üzletlezárás intézkedést alkalmazott vagy ezt helyettesítő bírságot szabott ki, illetve amelynek a NAV az Art. Alapján adószámát felfüggesztette vagy törölte.

7.) Az Egyesület Elnökségének tagjai kötelesek bejelenteni a Közgyűlésnek vagy a Jelölőbizottságnak, ha más civil szervezetnél vezető tisztséget látnak el vagy vezető tisztségre megválasztották.

 

 

VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁG

 

 

1.) Az Egyesület, mint önálló jogi személy, a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve  végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

2.) Az Egyesület tartozásaiért,kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok   saját vagyonukkal nem felelnek, csak az Alapszabály szerint meghatározott tagdíjat kötelesek határidőre megfizetni. A pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak a vállalt kötelezettségeiket kötelesek teljesíteni.

3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitől kapott normatív támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatásból, az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó hozamból; a vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik.

4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.

5.) Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

6.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.

7.) Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdasági tevékenységből származó bevételeit csak az egyesületi célokra, feladatokra és azok működtetésére fordíthatja, a nyereséget az Egyesület tagjai között felosztani nem lehet.

8.) Az Egyesületnek az Alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

9.) Az Egyesület bevételei lehetnek:

a) tagdíj-befizetésből származó bevétel;

b) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

10.) Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek:

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

11.) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját, hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabályban meghatározott juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

12.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott költségvetési támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.

13.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban meghatározott iratbetekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével, harmadrészt az Egyesület által működtetett www.bacsvakok.hu honlapon történő közzététellel. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyhez fűződő jogainak megsértését.

14.) Beszámolási szabályok

a) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, mely a beszámoló elválaszthatatlan mellékletét képezi. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

b) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását, továbbá a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, a 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-ában meghatározott adatokat.

c) Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

d) Az Egyesület a c) pont szerinti kötelezettségének a Civil Szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon tesz eleget.

e) A letétbe helyezett beszámolót, valamint a közhasznúsági mellékletet a Civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

f) Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló és közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

g) Az Egyesületnek, mint közhasznú szervezetnek, két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie a 2011. évi CLXXV. Törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelynek meglétét a Törvényszék a nyilvántartási és beszámolói adatai alapján vizsgál és állapít meg.

15.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (iratbetekintés jog), a közhasznúsági mellékletről - a másolási költség megfizetését követően - bárki részére másolat adható. Az Elnök a közhasznúsági melléklet egy másolati példányát a MVGYOSZ Elnöksége részére térítésmentesen megküldi.

16.) Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok - a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével - nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnök az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.

VII. AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI

 

 

1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében akár az Egyesület tagja, akár kívülálló harmadik személy részére az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni. A megbízólevelet az Egyesület Elnöke és az Elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

2.) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

3.) Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető Irodavezetőnek.

4.) Az Egyesület jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénzadományt a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a "perselyadomány" jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

5.) Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet magánszemély vagy jogi személy támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.

 

 

VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

 

1.) Az Egyesület megszűnik, ha

a) a Közgyűlés döntése alapján átalakul (másik egyesülettel egyesül, egyesületekre válik szét);

b) a Közgyűlés kimondja megszűnését;

c) a Bíróság megszünteti;

d) az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;

e) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

2.) Az  1. pont b)-e) pontokba foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg, feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a Bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

3.) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a nyilvántartó Bíróság által kijelölt -, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó Bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén  ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

4.) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után az Elnökség, Felügyelőbizottság tagjaival (vezető tisztségviselőkkel) szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy, ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

5.) Az Egyesület megszűnését megelőző két évben az Elnökség, Felügyelőbizottság tagjai (vezető tisztségviselők) az Egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az Egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az Egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

6.) Az Egyesület nyilvántartásból való törlésére az Egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

7.) Az Egyesület Elnöke kijelenti, hogy a módosított és kiegészített rendelkezéseket dőltbetűvel kiemelten tartalmazza az elfogadott hatályos Alapszabály.

 

 

 

 

A jelen Alapszabályt az Egyesület Közgyűlésének 2016. április 22. napján tartott ülése elfogadta és megállapította, hogy a jelen szabályzat a mai naptól hatályos.

 

Kelt.: Kecskemét, 2016. év 04. hó 22. napján.

 

 

 

 

....  sk.                    .... sk.

Kácsor-Macska Zsuzsanna Hencz András

Elnök              Alelnök

 

 

 

 

 

Tanú I.:             .........               Tanú II.:                    .........

Lakcím:            .........               Lakcím:                    .........

.........               .........


Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

2016. április 22. napján hatályos Alapszabály I. számú Melléklete

 

 

A) Az Elnökség tagjainak felsorolása:

 

 

Elnök:

Kácsor-Macska Zsuzsanna

6723 Szeged

Gyöngyvirág u. 16/B IV. /11.

 

Alelnök:

Hencz András

6000 Kecskemét

Róna u. 16.

 

Tagok:

 

Fekete Attila

6032 Nyárlőrinc

Dózsa Gy. u. 20/A

 

Györgyné Kiss Adrienn

6000 Kecskemét

Ezüstfenyő u. 6.

 

Szaszler Zsuzsanna

6000 Kecskemét

Aradi Vértanúk tere 2. III./16

 

 

 

B) A Felügyelőbizottság tagjainak felsorolása:

 

Elnök:

Balásházyné Turcsán Annamária

6000 Kecskemét,

Kiskőrösi út 19.

Tagok:

Szabóné Sándor Melinda

2216 Bénye

Erdei tanya 1.

 

Tóth László Ignác

6000 Kecskemét

Gyenes tér 19. III./6.

 

 

 

 

 

Kelt.: Kecskemét, 2016. év 04. hó 22. napján

 

 

 

 

 

 

 

....  sk.                    .... sk.

Kácsor-Macska Zsuzsanna Hencz András

Elnök Alelnök

 

 

 

 

 

Tanú I.:            .........               Tanú II.:                   .........

Lakcím:            .........               Lakcím:                    .........

.........


 


doboz alja
oldal alja