ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Mit tudunk a szerzői jogról?


Mit tudunk a szerzői jogról?

Az MVGYOSZ és a vele együttműködő látássérült jogászok társadalmi egyeztetés keretében véleményezték a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. A hamarosan megszülető törvény célja a fogyatékossággal élő személyek és szervezeteik számára a szerzői joggal védett művekhez való hozzáférés megkönnyítése annak érdekében, hogy azokhoz a fogyatékos személyek a számukra értelmezhető formátumokban juthassanak hozzá. Igen fontos ez a rendelkezés a vak és gyengénlátó embereknek, hiszen így várhatóan mind a hangos, a Braille-, de az elektronikus könyvek hozzáférhetősége is egyszerűbbé válik, legalábbis ezt hivatott garantálni a 2013-ban elfogadott Marrakesi szerződés, melynek beépítését jelenti ez a törvény a magyar jogrendszerbe. Ez a törvény a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló 2017. szeptember 13-i (EU) 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

A törvény módosítása azonban nem csupán a látássérülteknek jelent előnyt, hanem mindenkinek, akik - ahogy a törvénytervezet fogalmaz - „olvasási képességet érintő fogyatékossággal él". Ebbe a körbe tartoznak értelemszerűen a diszlexiások, de ugyanígy a siket személyek is, akiknek nem a magyar, hanem a magyar jelnyelv az anyanyelvük. Előbbi célcsoportnak a látássérültekhez hasonlóan a hangoskönyvek jelenthetnek segítséget, utóbbiaknak pedig például a jelnyelvi videók tehetik értelmezhetővé az írott szövegeket.

A Marrakesi szerződés célja lehetővé tenni engedély kérése nélkül könyvek és más nyomtatott anyagok látássérültek és más olvasásra képtelen személyek számára hozzáférhető formátumú előállítását, továbbá e különleges formátumú példányok nemzetközi cseréjét a szerződéshez csatlakozott országok között. Ilyen különleges formátum a Braille-írás, a nagyított nyomtatás, a hangoskönyv és a speciális e-könyv is. A Marrakesi szerződést az EU is aláírta még 2014 áprilisában. Az EU rendelete és a Marrakesi szerződés valamennyi kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt vezet be. A jogosított szervezetek kijelölését az irányelv a tagállamokra bízza.

A magyar szerzői jogi törvény már a Marrakesi szerződés létrejötte előtt is széleskörű kivételt biztosított a fogyatékos személyek igényeit szolgáló szabad felhasználás kapcsán. Eszerint bármilyen fogyatékos személyek javára végzett, egyébként engedélyköteles felhasználás szabad felhasználásnak minősült. Azonban a törvény nem definiálta az érintett fogyatékossági csoportokat és a szabad felhasználás konkrét területeit. Ez a rendelkezés teszi már évtizedek óta lehetővé többek között az MVGYOSZ hangoskönyvtárának működtetését és a látássérült diákok speciális formátumú tankönyvekkel való ellátását is. A mostani módosítás a szabad felhasználás lehetőségét kiterjeszti az adatbázisok esetére is. Az új rendelkezések azonban továbbra sem teszik lehetővé, hogy azon fogyatékossági csoportok, akiket fogyatékosságuk az írott szövegek értelmezésében nem akadályoz, pl. hangoskönyveket készíthessenek szabad felhasználás keretében.

Az irányelv szerint az ún. jogosított szervezetek olyan szervezetek vagy intézmények, melyek jövedelemszerzési cél nélkül végeznek a kedvezményezettek számára speciális oktatási, képzési tevékenységet, akadálymentes olvasási lehetőségeket kínálnak vagy más módon biztosítják az információkhoz való hozzáférést, e tevékenységeik ellátására engedéllyel rendelkeznek, illetve az egyéb módon államilag elismert szabad felhasználás egyik, talán legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység nem folytatható kereskedelmi célból. Nem kizárt azonban, hogy a hozzáférhető formátumú példány előállításával vagy egyéb felhasználásával kapcsolatos költségeinek ellentételezésére a jogosított szervezet igényt tartson. Fontos továbbá, hogy a jogosított szervezetek információt szolgáltassanak elérhetőségükre és a náluk rendelkezésre álló speciális formátumú művekre vonatkozóan. Ezen információkat az Európai Bizottsághoz kell eljuttatni, ezért kívánatos országonként egy központi jogosított szervezet kijelölése, mely ezeket az információkat gyűjti és továbbítja. A hozzáférhető formátumok exportját kizárólag a jogosított szervezetek végezhetik, vagyis egy kedvezményezett személy nem jogosult arra, hogy egy másik uniós tagállambeli kedvezményezett személy számára hozzáférhető formátumú művet juttasson el.

A művek hozzáférhető formátumba alakítása során előfordulhat, hogy az átalakításhoz szükséges változtatások sérthetik az eredeti mű integritását. Erre a törvénytervezet értelmében az arányosság figyelembe vételével, az átalakításhoz szükséges mértékben van lehetőség. Arra sajnos nem tartalmaz magyarázatot vagy példát a törvénytervezet indoklása, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, vagyis hogy például megengedi-e a törvény egy ábra szöveges magyarázatának beillesztését a mű szövegébe képaláírás vagy lábjegyzet formájában.

A törvényhez egy kormányrendelet is kapcsolódik majd Az olvasási képességet hátráltató fogyatékosságban szenvedő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól címmel. Ez definiálja a hozzáférhető példány, a jogosított szervezet és a kedvezményezett személy fogalmát. A rendelettervezet értelmében a jogosított szervezet felelőssége a jogellenes felhasználás megakadályozása is, melynek keretében a kedvezményezettektől kérheti állapotuk igazolását. A jogosított szervezetek kötelesek tájékoztatást adni azon művekről, melyekből hozzáférhető formátumú példánnyal rendelkeznek, illetve azon jogosított szervezetekről és elérhetőségükről, melyektől hozzáférhető formátumú művet szereztek be vagy melynek részére ilyet juttattak el. A rendelettervezet központi jogosított szervezetként az Országos Széchényi Könyvtárt jelöli meg.

Az MVGYOSZ érdekképviseleti munkája során rendszeresen kommunikálja a látássérült személyek számára hozzáférhető formátumú művek létrehozásának fontosságát és így a Marrakesi szerződés hazai jogrendbe való beépítésének szükségességét is. Dr. Nagy Sándor elnök üdvözölte a törvényjavaslatot és a kormányrendelet tervezetét. A szöveghez az MVGYOSZ csupán apróbb módosító javaslatokat tett, többek között felsorolva a hozzáférhetőnek minősülő formátumokat.

Németh Orsolya

Vakok Világa 2018. szeptember

doboz alja
oldal alja