50 év a Bács-Kiskun Megyei látássérültekről

Elnöki köszöntő

Fél évszázad hosszú idő. Egy civil szervezet életében pedig különösen sok eseményt, változást, programot jelent. Ez a kiadvány rövid betekintést enged a Bács-Kiskun megyei látássérültek érdekvédelmének elmúlt 50 esztendejébe.
Hosszú, s olykor göröngyökkel teli volt az út, mely eddig vezetett minket, de nincs olyan akadály, amelyet egymás kezét fogva ne lehetne leküzdeni. Tagtársaim, sokan olvassák ezt a kiadványt közületek olyanok, akik együtt tettétek meg az első lépéseket, s most megannyi emlékkel szívetekben idézitek fel az együtt megélt pillanatokat.
A hozzátok később csatlakozó tagtársakat is szeretettel fogadtátok be magatok közé, példát mutattok számukra szeretetből, az egymás iránti tiszteletből, együttérzésből, segíteni akarásból és kitartásból, amely kapaszkodóként szolgál a göröngyös úton.
Az, hogy egy félévszázados múltra tekinthetünk ma vissza nem jelent mást mint, hogy szükség van az összetartásra, a közösség hajtó erejére, amely belőletek fakad.
Végül engedjétek meg, hogy egy idézetet adjak mindannyiuknak útravalóként Bánáti Szohner Sándor tollából:
"Van az emberi szívnek egy halk szavú és előkelő vendége néha, az Emlékezés."

Történeti áttekintés

Látássérültek érdekvédelme Magyarországon

1901-ben alakult meg a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület, amely azonban nem a vak emberek kezdeményezésére szerveződött. A korabeli társadalom emberi felelősségérzete hívta életre. Létrejöttek afoglalkoztató műhelyek, ahol elsősorban önmaguk ellátásának fedezéséért dolgoztak a vak emberek.
Az I. világháború tragédiájára volt szükség ahhoz, hogy minőségi változás történjék. Míg addig a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület tevékenysége az alsóbb, alapvetően kiszolgáltatott társadalmi rétegre terjedt ki, most a társadalom minden köréből a látássérültek tömegei jelentek meg. A képzett és öntudattal rendelkező vak emberek kezdeményezésére alakult meg a Vakok Szövetsége 1918 októberében.
A két világháború között a vakokért két szervezet működött: az állam, illetve a társadalom támogatását élvező Vakokat Gyámolító Országos Egyesület és a vakok által életre hívott Vakok Szövetsége. A korabeli szociálpolitika karitatív alapokon állott, így kizárólag az államilagtámogatott Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek kedvezett.
1941-ben a két szervezet között együttműködés jött létre, melynek fő oka nem a tevékenység azonossága, hanem személyhez kötődő dolog volt, mivel a szövetség elnöke egyben a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület igazgatóhelyettesi funkcióját is betöltötte. 1938-ban a szövetség kiadja első rendszeres folyóiratát, a Vakok Világát, amely fórumot biztosít a vak emberek problémáinak megvitatására. 1945 ismét változást hoz a magyarországi vakok életében. Az indulás során újból előtérbe kerül az állampolgári kezdeményezés, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület beolvad a Vakok Szövetségébe. 1948-ban felfüggesztik a szövetség autonómiáját és létrehozzák a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő Vakügyi Tanácsot. Az autonómia elvesztése ellenére 1949-ben megalakult a Vakokat Foglalkoztató Nemzeti Célvállalat. 1952-ben a Vakok Szövetsége részleges autonómiát kap és az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt működhet. A szervezet érdekvédelmi tevékenységét az 1950-es években bővíti és kiterjeszti a magyarországi gyengénlátókra is. Az 1976-ban jóváhagyott alapszabály már a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnevezést rögzíti.
A magyarországi demokratizálódás eredménye többek között az új egyesülési törvény, melynek értelmében a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1989-től független társadalmi szervezetként működik. Gazdálkodását alapvetően költségvetési támogatásból, pályázati forrásokból és részben adományokból fedezi.
Az egyre szűkülő költségvetési források hatására, valamint a sikeresebb érdekképviseleti munka érdekében az MVGYOSZ 2004 szeptemberében újabb jelentős átalakuláson ment keresztül. Alapszabályának módosításával immár nem csak természetes személyek lehetnek a
szervezet tagjai, hanem soraiba fogadta azokat a kizárólag a látássérültek érdekében tevékenykedő egyesületeket is, amelyek zömében az MVGYOSZ vidéki szervezeteinek bázisán jöttek létre.

Vakok Szövetsége Bács-Kiskun Megyében

Kezdetektől az átalakulásig
1949-ben, vidéken elsőként megalakult a Dél-alföldi Vakok Szövetsége szegedi központtal. A Szövetség 3 megye, Bács-Kiskun, Békés, és Csongrád megye területét fedte le. 1965. június 30-án kezdte meg önálló működését a Magyar Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Szervezete. Szükségességét mindenekelőtt az indokolta, hogy a megyében igen nagy számban éltek látásukat részben, vagy teljesen elvesztett emberek.
Az alakuló ülésen részt vett az Országos Szövetség főtitkára, Dr. Körner György, valamint a szegedi csoport képviselői. Az ülésen Dr. Jáksó László, a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat igazgatója elnökölt, aki maga is tevékenyen részt vett az új csoport megszervezésében.

Az újonnan megalakult csoport titkára Z. Kovács Bertalan lett. Köré szerveződtek azok az öntudatos látássérültek, akik dolgozni, művelődni, tanulni akartak. A Bács-Kiskun megyei csoportot ezeknek az embereknek a tenni akarása hívta életre. Tudták, hogy nehéz feladat vár rájuk. Közel 200 csökkent munkaképességű emberről volt szó. Ennyi dolgozni vágyó embernek kellett munkát találni.
Ez túlmutatott a megyei csoport vezetőségének hatáskörén, de segítséget kaptak küldetésükhöz a város akkori vezetésétől és az országos szövetségtől is. A tenni akarás, az elszántság meghozta eredményét: egyre több ember talált munkát, megélhetést.
A munka mellett az élet számos más területén is segítséget kaptak a látássérültek, és, ami talán a legfontosabb, akkoriban először érezhették, hogy nincsenek egyedül. 50 évvel ezelőtt lerakták annak az érdekvédelmi szervezetnek az alapjait, ami a mai napig a megyében élő látássérültekért dolgozik.
A látássérültek érezhették, tartoznak valahova, van egy hely, egy közösség, ahol megértik, elfogadják őket. Beindult egy közösségi élet, barátságok kötődtek, mely kötelékek máig szorosak. A közös kirándulások, programok, rendezvények összekovácsolták az embereket, és egy idő után, már a szövetségen kívül is megvalósultak a baráti összejövetelek.

Az átalakulás időszaka
2004-ben a Bács-Kiskun Megyei Szervezetet is elérte az átalakulás szele. 2004. június 15-én 42 alapító tag közreműködésével megalakult a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete. Az újonnan megalakult egyesület elnöke Sztakó Krisztina, alelnöke Kovács Jánosné lett. Deák Zoltánné, Hencz András és Bayer József, mint elnökségi tagok kaptak bizalmat a tagoktól. A feladat adminisztratív hátterét Cziráki Ilona munkatárs biztosította.
Az átalakulás komoly feladatot jelentett a szervezet tisztségviselőire, dolgozóira és a tagokra egyaránt. A korábbi működési, finanszírozási rendszer gyökeresen megváltozott. Innentől már nem, mint az országos szövetség tagszervezete, hanem mint önálló jogi szervezet, egyesületként kezdtünk el működni. Létre kellett hozni egy saját Alapszabályt, és le kellett fektetni az új, önálló működés alapjait, feltételeit. Meg kellett tanulni új forrásokat bevonni az egyesület költségvetésébe, önállóan pályázni, Adó 1 %-ot gyűjteni.
Tenni kellett ezt úgy, hogy a tagság számára továbbra is biztosítani tudják a megszokott programokat, szolgáltatásokat.

Napjaink

Mára egyesületünk felvette az új finanszírozási, működési tendenciák ritmusát. A Civil Törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv civil szervezetekre vonatkozó paragrafusainak megfelelően módosítottuk Alapszabályunkat, ezáltal tevékenységünket továbbra is, mint közhasznú szervezet végezhetjük.
A modern kor technikai lehetőségeit igyekszünk maximálisan kihasználni, hogy tagjaink a lehető leggyorsabban hozzájussanak az őket érintő információkhoz: levelezési listán bárki megoszthatja a tapasztalatait, ismereteit, egyesületünk weblapja pedig a leghitelesebb információforrás, ami a megyében élő látássérülteknek, látássérültekről szól.
Szolgáltatásaink körét kibővítettük, hogy minden korosztály számára tudjunk segítséget nyújtani.
Szolgáltatásainkat két nagy csoportba soroljuk:

1. Tagjaink számára nyújtott szolgáltatások
2. Társadalmi szervezetek számára nyújtott szolgáltatások

Szolgáltatásaink tagjainknak:

Egyesületünknek, közel 400 tagja van. Néhány szolgáltatásunk, amit tagjaink vehetnek igénybe:

• Érdekképviselet egyéni és csoportos formában. A megyében élő látásukat részben vagy teljesen elveszített személyek érdekeinek képviselete
• Ügyfélszolgálat, amely igénybe vehető személyes, telefonos, elektronikus formában
• Tagjaink számára segítséget nyújtunk olyan tevékenységekben, amelyek nehézséget jelentenek számukra a megváltozott élethelyzetük következtében (pl: fénymásolás, nyomtatványok kitöltése)
• Pályázati lehetőségek felkutatása, megírásukban való segítés, dokumentumok kitöltése
• Klubok, rendezvények lebonyolítása, kulturális programok szervezése
• Információnyújtás a látássérültek mindennapi életét befolyásoló kérdéskörökben (támogatások igénybevétele, akadálymentesítés, stb.)
• Levelezési lista üzemeltetésével, webes szolgáltatással igyekszünk még hatékonyabbá tenni tagjaink számára az információhoz való akadálymentes hozzáférést
• Munkaerő-piaci reintegrációjuk elősegítése, speciális oktatási, képzési lehetőségek feltárása, életvitelüket megkönnyítő speciális segédeszközök használatához segítségnyújtás
• Sajtótermékek elérhetővé tétele a tagok számára elektronikus, Braille, síkírású formában, segítségnyújtás speciális szoftverek használatának elsajátításában.
• Segédeszköz-vásárlási támogatással anyagi segítséget nyújtunk tagjainknak, ezzel segítve a speciális helyzetükből adódó életviteli nehézségeik megoldását
• Tanulmányi támogatással évről évre segítjük a megyében élő fiatalok oktatását, képzését

Társadalmi szervezetek számára nyújtott szolgáltatások:

SZEMLÉLETFORMÁLÁS
AKADÁLYMENTESÍTÉS