A BRAILLE-ÍRÁS RENESZÁNSZA

Színes hírek

A BRAILLE-ÍRÁS RENESZÁNSZA

Mindent a kéznek
A tablet-technológia fejlődése újra divatba hozhatja az utóbbi években háttérbe szorult vakírást. Fekete István Tüskevár című regénye 10 kötetes, Alexandre Dumastól a Monte Cristo grófja pedig 59-be fér csak bele - a speciális, pontokból álló Braille-ábécével nyomtatva. Nem csoda, ha egyre kevesebben veszik a fáradságot, hogy kölcsönözni járjanak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének pesti, Hermina úti könyvtárába. Ezt a számítástechnika amúgy is szükségtelenné teszi, mivel a gépek - karakterfelismerő program segítségével - már jó ideje képesek az írott szöveget hangosan felolvasni. A Braille-írás lassú visszaszorulása világszerte tapasztalható, ugyanakkor nem feltétlenül pozitív folyamat. Az Egyesült Államokban például míg négy évtizede minden második vak iskolás ki tudta silabizálni a pontírást, ma már csak minden tízedik képes rá. Az aktív korban lévő nem látóknak viszont csupán az a negyede van állásban, amelyik írni és olvasni is folyékonyan tud - mutatott rá nemrég az Economist című brit hetilap. „Hallás után képtelenség megérteni egy bonyolult matematikai számítást vagy egy kémiai egyenletet" - emlékeztet az írásolvasás és a gondolkodás közti összefüggésre Brian MacDonald, a bostoni National Braille Press nonprofit kiadó elnöke.
Az említett trend azért is aggasztó, mert bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi becslése szerint a vakok jelenleg 39 milliós tábora világszerte alig nő (köszönhetően annak, hogy az elmúlt két évtizedben jóval kevesebben veszítik el fertőző betegségek következtében a látásukat), a súlyos látássérültek száma a világ népességének növekedésével párhuzamosan az 1990-es évek közepe óta több mint duplájára, 246 milliósra duzzadt. A két csoport tagjainak négyötöde egyébként 50 évesnél idősebb, 90 százalékuk pedig a fejlődő országokban él.
Jóllehet az utóbbi másfél évtizedben a szövegeket felolvasó számítógép háttérbe szorította a pontírást, mostanában éppen a digitális technológia segítheti a Louis Braille által az 1820-as években kifejlesztett, nyomtatásban első ízben 1829-ben közreadott rendszer reneszánszát. A két függőleges oszlopban, hármas egységekben összesen hat pontot variáló szisztéma karaktereit az elmúlt 30 évben a komputerek a klaviatúrákhoz csatlakoztatható, piezoelektromosság által mozgatott tűcsoportokkal jelenítették meg. Ez ugyan jól kitapintható és gyors, de drága, könnyen elromlik, és egyszerre csak egyetlen sornyi szöveget mutat. A bostoni Braille Press viszont egy ideje azon dolgozik, hogy a modern technológiákat követve egy egész oldalnyi pontírást digitálisan előállító eszközt, vagyis tabletet adhasson a vakok kezébe.
Az egyik fejlesztési irány az, hogy egy úgynevezett alakemlékező ötvözet - jelen esetben az 1961-ben felfedezett nikkeltitán, alias nitinol - segítségével állítsák elő a kidomborodó pontokat. Ez a szuper képlékeny ötvözet hő hatására előre meghatározott alakot vesz fel, majd további hevítésre visszaalakul eredeti állapotába (és minderre szinte végtelenalkalommal képes). A nitinollal - a Braille Press honlapja szerint - mostanra sikerült egy ötsoros (egyenként 40 karakterből álló) kijelző prototípusát létrehozni. Nincs szüksége fizikailag kitapintható dudorokra a Disney Research másféléve bemutatott találmányának, amely ráadásul minden normál érintőképernyőn működik. Ez úgy kelt térérzetet, hogy a kijelző apró elektromos impulzusokat továbbít az őt végigsimító ujjbegy(ek)nek, s az így keltett "súrlódások "becsapják a felhasználót: a sima felületen különféle kiemelkedéseket és bemélyedéseket "tapinthat" ki. Eredetileg ugyan arra szánták, hogy még élethűbb legyen a képek, textúrák háromdimenziós érzékelése, de a fejlesztők szerint új dimenziókat nyithat a látásukban korlátozottak okostelefon és tablet használatában is.
A ma legígéretesebbnek tartott eszköz pedig sűrített levegővel emelné ki a képernyő felületéből a pontokat jelző kis tüskéket. A Michigani Egyetemkutatói által fejlesztett - és egy chicagói szakkonferencián a héten bemutatott pneumatikus készülék minden egyes tüskéje szilikongumi membránon "ül", amely alá, egy szelep révén, sűrített levegőt tudnak befújni, illetve kiengedni. A "felfújható" Braille-pontokból a prototípuson jelenleg csupán 56 van (7 sorban 88 darab), de már tervezik az egy tabletnyi felületet lefedő, 12 500 darabot magában foglaló eszközt. Ennek súlya mindössze a duplája lesz egy normál táblagépének, az árát pedig ezer dollárra becsülik, ami borsos, de így is csak az ötödetizede a mostani, piezoelektromos "egysorosakénak".
Kisegítő lehetőségekkel a könnyebb használatért

Az Apple azon kevés vállalatok közé tartozik, amelyek odafigyelnek arra, hogy kisegítő lehetőségeket biztosítva bárki számára használható termékeket készítsen. Az amerikai vállalat ezen tevékenysége miatt már kapott Helen Keller díjat is, hiszen a VoiceOver funkció segítségével a gyengénlátó és vak emberek is tudják használni az Apple termékeit.
A kampánynak pedig nincs vége, hiszen a fejlesztők még mindig tudják továbbfejleszteni a jelenleg is jól működő funkciókat.
A 2015-ös fejlesztői konferencián éppen ezért több bemutató-állomás is foglalkozott a kisegítő lehetőségekkel és a bennük rejlő lehetőségekkel. A lényegük főként az volt, hogy bemutassák az alkalmazás fejlesztőknek, hogy miként tudnak olyan alkalmazásokat készíteni, amelyek bárki számára használhatóak lesznek. Az ugyanis sajnos nem elég, hogyha az operációs rendszer és az eszközön található gyári alkalmazások akadálymentesek. Steven Aquino a TechChrunch újságírója végigjárta az összes ilyen bemutató-állomást és a tapasztalatait egy cikkben osztotta meg az olvasókkal. A látássérült újságíró egyébként ennek a témának tulajdonképpen az egyik legnagyobb specialistája, hiszen igyekszik minden olyan eseményen részt venni, amely valamelyest az akadálymentesítéssel foglalkozik.
Jelenleg minden Apple termékben megtalálhatóak a Kisegítő lehetőségek Az iOS, OS X és a watchOS operációs rendszerek mind nyújtanak kisegítő lehetőségeket. Arról például már írtunk, hogy az Apple legújabb terméke, az Apple Watch milyen kisegítő lehetőségeket kínál, és arról is, hogy miként működhet ez a gyakorlatban. Steven pedig arról ír, hogy sajnos nem elég az Apple törekvése az akadálymentesítésre, hiszen a fejlesztők gyakran hagyják ki az alkalmazásból például a VoiceOver támogatást. A fejlesztői konferencián éppen ezért a fejlesztők hallhattak előadásokat, vagy akár kérhettek privát megbeszélést egy Apple mérnökkel, hogy mindent megtudjanak arról, hogy miként kell helyesen integrálni az egyes funkciókat. Az integrálásnál persze az is fontos szempont, hogy a felhasználó adatai a lehető legnagyobb anonimitásban maradjanak. A szoftverfejlesztők viszont arról is tanulhattak, hogy miként lehet azt elérni, hogy az órás alkalmazásban a VoiceOver a digitális koronát mozgatva olvasson fel mindent soronként.
A fejlesztők és az Apple mérnökei együtt dolgoznak egy alkalmazás akadálymentesítésén Arra is lehetőségük volt az alkalmazás fejlesztőknek, hogy egy laborszerű környezetben mutassák be az Apple mérnökeinek az alkalmazásukat. Itt ugyanis lehetőségük nyílt valós idejű visszajelzést kapni, hogy mi működik megfelelően, és mi az, ami nem. Sőt, egyből javaslatot is adtak az Apple munkatársai, hogy mit és hogyan kéne változtatni a forráskódban. Tulajdonképpen ebben a laborban derül ki az igazán, hogy tényleg vannak olyan szoftverfejlesztők, akik komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az alkalmazásuk mindenki számára használhatóak legyenek.
A Proloquo2Go autista gyerekeknek segít, hogy ki tudják magukat fejezni. Az egyik ilyen fejlesztőcsoport az AssistiveWare, akik iOS és OS X felületekre egyaránt készítenek alkalmazásokat fogyatékkal élő emberek számára. Emellett a tudásukat felhasználva olyan alkalmazásokat is készítenek, amelyek ép emberek számára készülnek, de egy átlagos fejlesztőnek nem jutna eszébe ilyen kaliberű programot csinálni. A két legismertebb szoftverükről többet is beszéltek.
Az egyik ilyen a Keedogo, amely egy általános iskolás alsó tagozatos tanulók számára készült billentyűzet. A másik pedig egy alkalmazás, amit a Proloquo2Go névre kereszteltek. Ezzel az alkalmazással például az autizmussal vagy Asperger szindrómával élő gyerekek tudnak kommunikálni. Az alkalmazások letisztult felületet biztosítanak és a sok szakértőnek hála, tényleg teljesen a felhasználó igényeit elégítik ki.
A WWDC az Apple univerzum közepe, és az akadálymentesítés kulcsszerepet játszik a sikerében.
Az Apple egyébként az összes kisegítő lehetőséget egy oldalon összegyűjtötte, ezt itt lehet elérni (angol nyelvű).

Steven Aquino beszámolója nyomán
Könnyebb használatért

Vakok Világa 2015. szeptember