A Braille-könyvtár múltja és jelene

A Braille-könyvtár múltja és jelene

Vissza a múltba

Az MVGYOSZ Braille-könyvtárának alapját a vak munkások Andrássy Dénes Önképzőkörében másolt 23 verseskötet jelentette. Az 1903-as évet tekinthetjük a könyvtár alapítási évének. Állománya ekkor 55 kötet volt, ami a VGYOE támogatásának köszönhetően gyorsan gyarapodott, és megindulhatott a könyvek kézi másolása. A művek gyors szaporodása tette szükségessé könyvtáros alkalmazását. A feladatnak elsőként Imre Lídia tett eleget.
1914-1918 között a könyvtári kölcsönzés és a másolás szünetelt. A háború után a "hadivakok" igényeit is ki kellett elégíteni, ezért új pontírású könyvek másolására volt szükség, amit ebben az időben grófok és gyárosok feleségei végeztek. A tanácsköztársaság időszakában került a könyvtár a Vakok Országos Szövetségébe. Könyveket a Vakok Iskolájától szerez ifjúsági könyvekért cserébe. 1923-tól Liephart Mária hivatalosan is fizetést kap korábbi munkájáért, és ugyanebben az évben megindul a hivatalos kézi másolás. Rendszeres heti kölcsönzésre 1934-től nyílt lehetőség. Az 1950-es években a könyvtár örökli a megszűnt Weichselmann magániskola köteteit. Az első betűrendes, nyomtatott katalógus 1953-ban lát napvilágot. Azóta a katalógus folyamatosan újul. Mostani helyére, a szövetség székházába 1972-ben került a könyvtár.
A könyvtár állományában elsősorban kézi másolású művek lelhetőek fel, amiket braille-táblával illetve picht-írógéppel írtak át tollbamondással. 1955 az első picht-írógéppel átírt könyv megszületésének ideje. Ezek egyoldalasak, sűrűsorosak, még a táblával másoltak ritkasorosak és kétoldalasak. A lemezíró feltalálása már a sűrűsoros, kétoldalas nyomtatást tudta biztosítani, ami helytakarékossági szempontból volt jelentős lépés. 1953-1984 között több könyvet és kiadványt is nyomtattak a préseléses technikával. 2002-től számítógépes nyomtatás folyik. Ezek a könyvek már spirállal fűzöttek.

Vissza a jelenbe

Páll Erikával, az MVGYOSZ Braille-könyvtárosával beszélgettem. Erika 1995 óta a könyvtár dolgozója, szívesen mesélt munkájáról valamint a könyvtárról.
A polcokon régi és új könyvek egyaránt sorakoznak. A 2012-es leltárt követően a könyvtár állományában megközelítőleg tizenkétezer kötet található, ami 1134 mű pontírású, a nyomtatott könyvvel megegyező másolata. Meséket, ismeretterjesztő műveket, verseket és szépirodalmi regényeket kölcsönözhet az olvasó. Páll Erika elmondta, hogy a 2012-es leltár során az elkopott, már nehézkesen olvasható, valamint hiányos kötetek kikerültek a művek közül. A selejtezést az is indokolta, hogy kevés a polc a kötetek tárolásához, mivel a könyvtár helyisége nem bővíthető. A katalógus az állományban jelenleg megtalálható műveket tartalmazza.
Sajnos kevesen élnek a pontírásos könyvolvasás lehetőségével, pedig országszerte vidékre és Budapestre is kiszállítja a köteteket a Posta. A legfrissebb adatok szerint a könyvtárnak 203 nyilvántartott olvasója van, akik közül mindössze 80-100 fő kölcsönöz csak rendszeresen. Az állandó olvasók száma viszont stagnál. Új látássérült csak ritkán iratkozik be a könyvtárba, pedig az MVGYOSZ szolgáltatása térítésmentesen vehető igénybe. Véleményem szerint erre magyarázat lehet a számítástechnika rohamos fejlődése, illetve a pontírást csak ritkán használó, azt nem ismerő, inkább elektronikus könyvet olvasó felnövekvő generáció.
Erika célja egyértelmű: ki kell szolgálnia és figyelembe kell vennie az olvasók igényeit. Így tesz, hiszen elkötelezett híve a Braille-kultúra megőrzésének és ápolásának. Arra törekszik, hogy bővüljön a könyvtár kínálata: vagy úgy, hogy az MVGYOSZ Braille-nyomdája készít számára könyveket, vagy pótolja a megrongálódott, hiányos köteteket. Elmondta, hogy kevés az új könyv, mostanában a már meglévő Braille-esített dokumentumokat nyomtatják. Hozzátette, hogy megoldásra vár a hiányos kötetek pótlása, pontosabban picht-írógéppel és Braille-táblával történő másolása. Sajnos erre nincs emberi kapacitás és anyagi fedezet. A Braille-esítés hiánya beárnyékolhatja a könyvtár fejlődését és jövőjét, hiszen ha nincsenek újdonságok, elmaradozhatnak az olvasók. Szerencsére 2013-ban a Human Dialog kampány kamatait fejlesztésekre használták. Az említett összegből 37 darab könyvet javítottak meg (kötöttek át) Szombathelyen. Az úgynevezett postazsákok karbantartása szintén megtörtént.
Páll Erika nagyon vigyáz a kötetek épségére. Minden olvasót arra kér, hogy jelezze, ha sérült vagy hibás könyvet talál. A kiesett vagy beszakadt oldalakat senkinek sem kell visszaragasztania, mert a javításnál problémát okoz annak feltépése. Olyankor sérülhet az adott oldal és/vagy oldalak; nem kizárt, hogy a kötet ily módon megrongálódott lapjait újra másolni kell.
Az MVGYOSZ Braille-könyvtára tárt karokkal várja az érdeklődőket. Azok is bátran keressék meg Erikát, akiknek lassabban megy a pontírás olvasása. A kölcsönzési idő 3 hónap, így van arra idő, hogy bárki saját tempójában élhesse át az olvasás örömét, élményét.
Könyveket keresni az MVGYOSZ által 2012-ben kiadott katalógusból lehet, amely pontírásban a segédeszköz-boltban kapható, és letölthető a honlapról (www.mvgyosz.hu). Igény szerint természetesen Erika segít bárkinek, az ajtó minden látássérült előtt nyitva áll!

Kovács Judit

Vakok Világa 2014. január