A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének rövid története

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének rövid története

Szövetségünk hazánkban az egyik legrégebbi érdekvédelmi szervezet.
1901-ben alakult meg a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület, amely azonban nem a
vak emberek kezdeményezésére szerveződött. A korabeli társadalom emberi
felelősségérzete hívta életre. Létrejöttek a foglalkoztató műhelyek, ahol
elsősorban önmaguk ellátásának fedezéséért dolgoztak a vak emberek.
Az I. világháború tragédiájára volt szükség ahhoz, hogy minőségi változás
történjék. Míg addig a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület tevékenysége az
alsóbb,
alapvetően kiszolgáltatott társadalmi rétegre terjedt ki, most a társadalom
minden köréből a látássérültek tömegei jelentek meg. A képzett és öntudattal
rendelkező vak emberek kezdeményezésére alakult meg a Vakok Szövetsége 1918
októberében.
A szövetség alakulásának körülményeivel foglalkozva, nem szabad figyelmen kívül
hagyni az adott történelmi helyzetet és az akkortájt előretörő liberális
eszmék hatását. Az 1918- ban megalakult kormány jóváhagyta a szövetség
alapszabályát, amely megfelelő keretet biztosított egy magáért tenni kívánó
embercsoportnak.
Megjelent a társadalom és az egyén felelősségének két pólusa.
Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején Varga Jenő neves közgazdász hatékony
támogatásával a szociálpolitika egyik legfontosabb feladatának tekintette
a csökkent munkaképességűek, köztük a vakok, munkába állítását.
1919 után visszalépés következett, ismét a társadalom karitatív szerepe került
előtérbe.
A szövetség történetének tényszerű ismertetésekor itt meg kell állnunk. Bár
1920-tól bizonyos fokú visszalépés tapasztalható, de már a szövetség
megalakulása
idején megfogalmazódott egy, a fejlődés irányát meghatározó alapelv és szociális
igény, és mindez napjainkig időtállónak bizonyult.
A két világháború között a vakokért két szervezet működött: az állam , illetve a
társadalom támogatását élvező Vakokat Gyámolító Országos Egyesület és a
vakok által életre hívott Vakok Szövetsége. A korabeli szociálpolitika karitatív
alapokon állott, így kizárólag az államilag támogatott Vakokat Gyámolító
Országos Egyesületnek kedvezett. 1941-ben a két szer vezet között együttműködés
jött létre, melynek fő oka nem a tevékenység azonossága, hanem személyhez
kötődő dolog volt, mivel a szövetség elnöke egyben a Vakokat Gyámolító Országos
Egyesület igazgatóhelyettesi funkcióját is betöltötte.
1938-ban a szövetség kiadja első rendszeres folyóiratát, a Vakok Világát, amely
fórumot biztosít a vak emberek problémáinak megvitatására.
1945 ismét változást hoz a magyarországi vakok életében. Az indulás során újból
előtérbe kerül az állampolgári kezdeményezés, a Vakokat Gyámolító Országos
Egyesület beolvad a Vakok Szövetségébe.
1948-ban felfüggesztik a szövetség autonómiáját és létrehozzák a
Belügyminisztérium felügyelete alatt működő Vakügyi Tanácsot. Az autonómia
elvesztése ellenére
1949-ben megalakult a Vakokat Foglalkoztató nemzeti Célvállalat. 1952-ben a
Vakok Szövetsége részleges autonómiát kap és az Egészségügyi Minisztérium
felügyelete
alatt működhet. A szervezet érdekvédelmi tevékenységét az 1950-es években bővíti
és kiterjeszti a magyarországi gyengénlátókra is. Az 1976-ban jóváhagyott
alapszabály már a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnevezést rögzíti.
A magyarországi demokratizálódás eredménye többek között az új egyesülési
törvény, melynek értelmében a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1989-től
független társadalmi szervezetként működik. Gazdálkodását alapvetően
költségvetési támogatásból, pályázati forrásokból és részben adományokból
fedezi.
Az egyre szűkülő költségvetési források hatására, valamint a sikeresebb
érdekképviseleti munka érdekében az MVGYOSZ 2005 szeptemberében újabb jelentős
átalakuláson
ment keresztül. Alapszabályának módosításával immár nem csak természetes
személyek lehetnek a szervezet tagjai, hanem soraiba fogadta azokat a kizárólag
a látássérültek érdekében tevékenykedő egyesületeket is, amelyek zömében az
MVGYOSZ vidéki szervezeteinek bázisán jöttek létre.
A demokratikusan működő MVGYOSZ legfőbb ügydöntő szerve a küldöttközgyűlés,
melybe minden egyesület egyenként 5-5 küldöttet, valamint ezen felül tagságának
1000 főt meghaladó része után 500 tagonként további egy küldöttet delegálhat. A
természetes személyek szintén öt küldöttet választhatnak, ők is 1000 fő
fölött 500 tagonként plusz egy főt választanak és küldenek a legfőbb ügydöntő
szervhez.
Az MVGYOSZ élén az öttagú elnökség áll, mely tagjai közül választ elnököt. A
szervezet operatív irányítását a Hermina úti székházban dolgozó hivatalvezető
végzi 2006 januárjától.

Vakok Világa 2006. május