- Szolgáltatásaink
- Az MVGYOSZ szolgáltatásai
- Partner szervezeteink szolgáltatásai
- Akadálymentes világ
- Dokumentumok
- Pályázatok - Támogatások
- Irodalmi pályázataink
- Hogyan látod a nem látókat? Rajzpályázat
- Szemléletformálás
- Rólunk szól
- Nekünk szól
- Vakok Világa (archívum)
- Partnereink - Szponzoraink
- Akikre büszkék lehetünk
- Egyesületünkről
- Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
- Hirdetések
A vakoktól tanulnak tájékozódni a tűzoltók
A tűzoltók a vakoktól tanulnak a sötétben tájékozódni, felkészülve arra az
eshetőségre, amikor már semmilyen technikai eszköz nem tudja segíteni
munkájukat. A fővárosi tűzoltók által nemrég kidolgozott új módszer iránt már
kilenc ország érdeklődik.
A vakvezető kísérleti képzést - amelyet Erdélyi István tűzoltó őrnagy által
készített tanulmány alapján a fővárosi Vakok Általános Iskolájával közösen
dolgoztak ki - tavaly szeptemberben indították el. A 30 órás képzésben öt
tűzoltó vett részt, és az új módszer elsajátítását három tájékozódás- és
közlekedéstanár segítette a vakok iskolájából.
Dobson Tibor, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság főosztályvezetője az MTI-nek
elmondta, az elgondolás az volt, hogy a tűzoltók elsajátítsák a "vakos" technika
módszertanát, figyelembe véve és felhasználva a tűzoltók speciális
felszereléseit, munkaformáit, a munka közbeni mozgásformákat, testhelyzeteket.
A tanulmány alapján kidolgozott módszer lényegi eleme, hogy a tájékozódási és
közlekedési technikák eddig látássérülteknek tanított, de a látók számára is
oktatható, megtanulható - tűzoltói segédeszköz (tömlő, kötél, hőkamera) nélküli
- elemeit beépítik a tűzoltó-alapképzésbe, majd a továbbképzésbe.
Az ezredes megjegyezte: ez a kizárólag az érzékszervekre hagyatkozó módszer
akkor éri el a kívánt eredményt, ha a vakok iskolája trénereinek szakmai
ismereteit, a tűzoltók ismereteit, valamint a tréningeken részt vevő
oktatottaknak a képzés során összegyűjtött tapasztalatait ötvözik.
A tűzoltóknak gyakran kell vaksötétben vagy füsttel telített helyiségekben
dolgozniuk, és ilyenkor a látási távolság nullára redukálódik, és a tájékozódást
a hőhatás és az omlásveszély is akadályozhatja - magyarázta a főosztályvezető.
Ráadásul a tűzoltóknak védőfelszerelésben, légzőkészülékkel és a mentéshez
használatos speciális eszközökkel kell ilyen körülmények között viszonylag
gyorsan közlekedniük.
A tűzoltók véleménye szerint ezzel a módszerrel rossz látási viszonyok között is
rövidíthető az ismeretlen bevetési helyszínek felderítési ideje, biztonságosabbá
tehető a beavatkozás, kezelhetőbbé válnak a stresszhelyzetek.
A fővárosi tűzoltóság azt tervezi, hogy a tájékozódási módszer oktatását a
teljes állományra kiterjeszti. A módszer iránt már kilenc európai ország jelezte
érdeklődését - mondta Dobson Tibor.
A főosztályvezető szerint ez a fajta tájékozódási módszer nagyban segítette
volna a tűzoltók munkáját a miskolci paneltűznél, illetve a budapesti műegyetemi
tragédiánál.
A tavaly augusztusi miskolci paneltűzben egy édesanya és két gyermeke vesztette
életét, mert a nagy füstben, kúszva közlekedő tűzoltók nem találták meg az
ajtót.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületének pincéjében lévő
lőtéren 2006. augusztus 8-án keletkezett tűz egy lőgyakorlat után, és az oltás
közben három tűzoltó vesztette életét, hét másik füstmérgezést kapott.
Magyarország legsúlyosabb tűzoltó-tragédiája azért következett be, mert a
labirintusszerű és a sűrű, fekete füst miatt átláthatatlan helyiségekben a
tűzoltók eltévedtek. A tájékozódásukhoz használt tömlő megcsavarodott, ezért
körbe-körbe haladtak a füsttel telített helyiségben, légzőkészülékükből pedig
kifogyott a levegő.
Olvasóink írták
1. Ful 2010. március 21. 10:53
Gratulálok!
Még csak arra lennék kíváncsi, hogy mennyi pénz ment el a tűzoltóság
költségvetéséből erre a nagyszerű ötletre?!
MTI 2010.03.21.