- Szolgáltatásaink
- Az MVGYOSZ szolgáltatásai
- Partner szervezeteink szolgáltatásai
- Akadálymentes világ
- Dokumentumok
- Pályázatok - Támogatások
- Irodalmi pályázataink
- Hogyan látod a nem látókat? Rajzpályázat
- Szemléletformálás
- Rólunk szól
- Nekünk szól
- Vakok Világa (archívum)
- Partnereink - Szponzoraink
- Akikre büszkék lehetünk
- Egyesületünkről
- Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
- Hirdetések
EGYÜTT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK JOGAIÉRT AZ ENSZ-BEN
Úton a cselekvési terv kidolgozása felé - 2. rész
Az ésszerű alkalmazkodás mellett a hozzáférhetőség is kulcskérdés, mely mind az épített környezethez, mind az információkhoz és az infokommunikációs eszközökhöz, közlekedéshez való hozzáférést jelenti a mindenhová való eljutásnak, mindenről való értesülésnek az alapfeltételét, mellyel kapcsolatban a CRPD Bizottság a fővárosi hármas metró hozzáférhetőségi hiányosságaira konkrétan rákérdezett.
A CRPD Bizottság a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény legtöbb cikkével kapcsolatosan kérdez, ugyanakkor az egyes cikkek és a kapcsolódó kérdések átfogó jellege miatt a koalíció által felvetett konkrét kérdések, cikkek kimaradtak. Ilyen például a mozgásszabadság és állampolgárság szabadsága (CRPD 18. cikk), a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való hozzáférés (CRPD 21. cikk), a habilitáció és rehabilitáció (CRPD 26. cikk). Ezek kapcsán a koalíció egyrészt fontosnak vélte hangsúlyozni azt, hogy a siketek és nagyothallók számára a kulturális életben való akadálymentes részvétel problémás, hiszen számtalanszor nem hozzáférhető számukra a mozifilm, tévéműsor. Ehhez hasonlóan a vakok és gyengénlátók sem elégedettek kifejezetten az információhoz való hozzáféréssel, mivel sok esetben nem ismert, alkalmazott a számukra szükséges ISO 40500 szabvány. Ezen felül a gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeinek jogszabályi meghatározása diszkriminatív a siket és nagyothalló személyek számára. A rehabilitáció esetén pedig kiemelte a koalíció, hogy nincs lehetőség a sorstársi, kortársi támogatásra, mentorálásra és a megfelelő, medikális terápiát követő folyamatos rehabilitációra. Ezen felül nem jelenik meg a pszichoszociális fogyatékosság fogalma sem a hazai jogi szabályozásban.
Ugyanakkor a CRPD Bizottság a korábbi Zárókövetkeztetéseken túl kitért a tudatosság növelésének (CRPD 8. cikk) fontosságára, az élethez való jogra (CRPD 10. cikk), a veszélyhelyzetek és humanitárius szükségállapotokra (CRPD 11. cikk), az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre (CRPD 13. cikk), az egyén integritásának védelmére (CRPD 17. cikk), a személyes mobilitásra (CRPD 20. cikk), az egészségügyre (CRPD 25. cikk), a megfelelő életszínvonal és szociális védelemre (CRPD 28. cikk), s részletesen a részes állam kötelezettségeire (CRPD 31-33. cikk).
A 2014 óta alkalmazható, Magyarország által elfogadott egyszerűsített jelentéstételi eljárásnak megfelelően Magyarországnak egy éve van válaszolni a CRPD Bizottság által felvetett kérdésekre.
A rapporteurünk, Damjan Tatic az alábbiakat fűzte a kérdésekhez: 2017 tavaszán a CRPD Bizottság megkezdte a részes államok időszaki jelentésének felülvizsgálatát az egyszerűsített jelentéstételi eljárást követve, Magyarországot az elsők között vizsgálva. A CRPD Bizottság tagjai kifejezetten örvendenek a civil társadalom, a fogyatékosjogi mozgalmak és az emberi jogi szervezetek aktív részvételének, melyek által tett észrevételeket a Bizottság tagjai kiemelten megfontoltak.
A FESZT a következő lépésnek a megfelelő cselekvési terv kidolgozását tekinti, előkészítve a jövő évi hatékony kétoldalú egyeztetést (constructive dialogue).
A CRPD Bizottság kérdései, a civil koalíció kérdései és a hivatalos magyar fordítás az alábbi linken keresztül elérhető:
https://www.feszt.eu/hir/egyutt-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-jogaiert-az-ensz-ben-uton-a-cselekvesi-terv-kidolgozasa-fele/
Publikálva: 2017. augusztus 29. (Frissítve: 2017. szeptember 22.)
Vakok Világa 2017. november
