- Szolgáltatásaink
- Az MVGYOSZ szolgáltatásai
- Partner szervezeteink szolgáltatásai
- Akadálymentes világ
- Dokumentumok
- Pályázatok - Támogatások
- Irodalmi pályázataink
- Hogyan látod a nem látókat? Rajzpályázat
- Szemléletformálás
- Rólunk szól
- Nekünk szól
- Vakok Világa (archívum)
- Partnereink - Szponzoraink
- Akikre büszkék lehetünk
- Egyesületünkről
- Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
- Hirdetések
ÍGY ÍRUNK MI - BESZÉLGETÉS PIS MÁTYÁSNÉ ERZSIKÉVEL
- Kérlek, mesélj pár szót életed legfontosabb eseményeiről!
- Talán azzal kezdeném, hogy két éves koromban kerültem fel Pestre Hajdúböszörményből, mert apukám csak a fővárosban kapott munkát.
Itt derült ki az is, hogy nem látok, és a szemfenék vizsgálat után javasolták a szüleimnek az intézeti elhelyezésemet.
Az olvasást a szüleim szerettették meg velem, mert anyu, ha ideje engedte, olvasott nekem. Így lett kedvenc könyvem a rengeteg képpel illusztrált Kékszemű c., Molnár Ferenc könyv.
Amikor, már megtanultunk olvasni, még a fűtetlen társalgó sem riasztott vissza, nem mondtam le az olvasásról. Fújtam, dörzsöltem megmerevedett ujjaimat, amíg fel nem melegedtek. Rengeteget olvastam az iskolában, hangosan is.
- Mi volt legkedvesebb gyermekkori élményed?
- Legkedvesebb gyermekkori élményem az volt, amikor anyu olvasott nekem, meg játszott velem. Az olvasás és a játék később is folytatódott, amikor megtanultam römizni, meg kártyázni magyar kártyával. Felejthetetlen kártyacsatákat vívtam anyuval, ami tele volt viccelődéssel még akkor is, amikor én voltam a vesztes.
- Hogy néz ki egy számodra tökéletes nap?
- A tökéletes napon még nem gondolkoztam, de nem olyannak képzelném el, mint amilyen napokat viccesen klubnapoknak szoktam nevezni... Meg kell itt jegyeznem, a klubnap a "Nem kell mindig kaviár" című film kapcsán jutott az eszembe, mert ott mondta mindig a főszereplő: ha én ezt a klubban elmesélem... Innen jött az eseménydús napok ilyen elnevezésének ötlete. Ezeken a napokon rengeteg feladat szokott összegyűlni, úgy hogy estére már tökéletesen és teljesen elfáradok.
- Van olyan álmod, vágyad, amit szeretnél megvalósítani?
- Természetesen vágyaim és álmaim nekem is vannak, mint mindenkinek.
Van egy pár mesém, amit egy kötetben szeretnék látni, színes képekkel illusztrálva.
- Mit változtatnál a környezetedben, ha megtehetnéd?
- Úgy alakítanám át a lakásunkat, hogy a spájzszekrény helyett normál spájzom lenne, nagyobb erkély a jelenleginél, a franciaerkélyt örökre eltüntetném, mert csak a baj van vele.
- Mióta írsz?
- 1966 óta írok. Még az ipari iskolában kezdtem el verset írni, mert a matekkal sohasem voltam jóban igazán. Akkori osztályfőnökünk Gévai Béláné Anna néni is bíztatott az írásra, amikor a versemet megmutattam neki.
- Mi ad ihletet az íráshoz?
- Az íráshoz elég egy hírtelen támadt ötlet, egy szép téli nap, vagy az is, ha épp nem tudok aludni, és még nagyon sok mindent sorolhatnék.
- Hol jelennek meg írásaid?
- Írásaim antológiákban jelentek meg korábban. A Nyíregyházi antológiában, nem egy Kardoskúti antológiában, egyszer a Békésmegyei újságban megjelent a karácsonyi versem.
- Milyen műfajban írsz?
- Írok verset, verses mesét, novellát, vagyis mindent, ami épp eszembe jut.
- Irodalmi pályázatokon indultál már?
- Több irodalmi pályázaton is részt vettem már. Indultam idén a Vers a víz felett című Békésmegyei pályázaton is, de részt vettem egy alkalommal Az én mesém pályázaton is, ahol megjelenési lehetőséget kaptam.
- Kapsz-e rendszeresen olvasói visszajelzéseket?
- Visszajelzésnek tekintem, amikor műsorban elhangzanak a verseim, de barátaim és ismerőseim is hogy úgy mondjam, rojtosra rágják a fülem, hogy miért nem írok.
- Mit üzensz az írásaidon keresztül az olvasóknak?
- Az olvasóknak megpróbálom az élet szebbik és humorosabbik oldalát megmutatni, mert ebből sajnos keveset lehet manapság találni. Higgyék el nekem, hogy sokkal könnyebb a nehéz helyzeteket is humorral elviselni!
Árvay Mária
Vakok Világa 2017. november