Kiállítás, ami tapintható

Kiállítás, ami tapintható

Látás- és értelmi sérültek alkotásai is tapinthatóak a kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjteményben nyílt Kézzelfogható kiállításon. Ritka az olyan kiállítás, amelyen nemhogy tiltanák a műalkotások megfogását, hanem kifejezetten buzdítanak erre. Most egy ilyen tárlat látható – és tapintható – egészen október 18-ig a Népi Iparművészeti Gyűjteményben. A megnyitón résztvevő diákokhoz hasonlóan érdemes csukott vagy bekötött szemmel végigmenni, és megpróbálni kitalálni a szobrok anyagát, elképzelni formájukat.

A kiállítást szervező Kézzelfogható Alapítvány elnöke, Móga Sebők Erzsébet gyógypedagógus szerint már ez a pár látás nélkül eltöltött perc is sokat segíthet a szemléletformálásban, a vakok, látássérültek mindennapi nehézségeinek megértésében. De egyben csodálatra méltó képességeiken is elámulhatunk, ha elolvassuk a művek ismertetőszövegét: a hivatásos képző- és iparművészek alkotásain kívül ugyanis fogyatékos művészek szobrait is kiállították. A Kézzelfogható kiállítást bekötött szemmel is érdemes végigjárni A Kézzelfogható Alapítvány Fő célja, hogy a látássérültek társadalmi rehabilitációját a művészeteken keresztül segítse, ennek érdekében a kecskemétihez hasonló kiállításokat szerveznek, valamint alkotóteret biztosítanak a fogyatékosságal élőknek. Terveik között szerepel vakos tárlatvezető képzés elindítása is. A mostani gyűjteményt Kecskemét után Nyíregyházára, Dombóvárra, Győrbe és Fehérvárcsurgóra viszik el. – Szerencsére sokfelé hívnak minket, van igény ilyen típusú kiállításokra. Ma, amikor az emberek elidegenednek egymástól, a kapcsolatok elsilányodnak, ez egyfajta érzékenyítés arra, hogy a másikat is észrevegyük – mondta az alapítvány elnöke. Elárulta: számára Kukli Albert a legfantasztikusabb művész. – Siketvakként született, határait a kinyújtott karjai jelentik. Ha kereszt formájú alakjait a Szépművészeti Múzeum ógörög táncos-szobrai mellé tesszük, akkor félelmetes hasonlóságot fedezhetünk fel. Pedig ez a fiatalember nem tudja, hogy kik azok az ógörögök, hogyan nézett ki a színházuk, milyen egy körtánc, mégis, ugyanazokat az alakokat formálja meg agyagból – mondta Móga Sebők Erzsébet.

A kiállítást Fülöp Attila, a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöke nyitotta meg. – Amikor akadálymentesítésről van szó, akkor mindig arra gondolunk, hol kell még egy liftet kiépíteni, Braille-írásos táblát kihelyezni. Miközben az akadálymentesítésre leginkább az ép társadalom gondolkodásában lenne szükség, mert sokszor az információhiány miatt nem merünk odalépni egy sérülthöz megkérdezni, segíthetünk-e neki – mondta a kabinetfőnök, hangsúlyozva, a gondolkodásbeli akadálymentesítés legjobb formája a kultúra, a kötetlenebb, játékosabb megközelítés.

Hraskó István

baon.hu 2014. október 5.