Louis Braille életműve

Dr. Vértes László: Louis Braille életműve

Braille emlékének felidézése -úgy véljük - mindannyiunk kedves erkölcsi kötelessége. Tudnunk kell életéről, alkotásáról - a róla elnevezett írásról.

Louis Braille 1809. január 4-én született Franciaországban, a Párizs melletti Coupvray faluban. Édesapja bőrdíszműves és szíjgyártó mester volt. Az apa műhelye jelentette a gyermek számára a játszóteret. A hároméves Louis egy cipészárral megsértette az egyik szemét. Fertőzést kapott, amely a korabeli hiányos orvosi ellátás miatt a másik szemre is átterjedt. A kóros folyamatok előrehaladtak és ötéves korára a kisfiú mindkét szemére megvakult. Szülei és nővérei nagy szeretettel vették körül. A falusi iskolában jó emlékezőképességének és magas intelligenciájának köszönhetően jó eredményeket ért el. Tízéves korában felvették a párizsi Királyi Vakok Intézetébe. Ott találkozott azokkal a próbálkozásokkal, kísérletekkel, hogy a nehezen látók, a vakok számára írás-olvasás lehetőséget teremtsenek. Különösen hatottak rá Valenti Haüy munkái. Haüy 1874-ben alapította az intézményt és mint a vakok tanítója, mély benyomást gyakorolt tanítványaira.

Louis Braille 1821-ben 12 évesen kezd érdemben foglalkozni a vakok írásmódjának kialakításával, a megelőző módszerek fejlesztésével. Négy éven át tart ez a munkája. Még nincs egészen 16 éves, amikor 1825-ben elkészíti új, tökéletesített, pontrendszerű írástípusát. 1829-ben közölt egy szerény tanulmányt, amelyben ismertette "találmányát". Az írásmód lényege: hat pont hatvanhárom féle variációja, amely folyamatos olvasást tesz lehetővé.
Egyúttal Braille óriási működési körrel rendelkezett. A geográfia és a matematika tanára. 1833-tól a Saint Nicholas de Champs templom zenetanára és orgonistája is.
A Braille-írás elterjedt az egész világon, országonként más-más "sebességgel", így például Németországban csak 1879-ben vált kötelező iskolai írássá.
1852 január 6-odikán 43 évesen, igen fiatalon halt meg Braille
tüdőtuberkolózisban. A párizsi Pantheonban méltó helyen nyugszik. Mint méltatói
említik, hátrahagyta a vakok számára a kulcsot, amellyel beléphetnek az
egyetemes tudomány, a világ megismerésébe. Az utókor hálájáról is érdemes szót
ejteni. Sok helyen utcát, iskolát, épületet neveztek el róla, díjak, emlékérmek
viselik nevét. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége bronz, ezüst
és arany Braille-érdemérmet nyújt át azoknak, akik a vakok ügyéért
eredményesen tevékenykednek. 1991-ben a Fehér Bot Napja alkalmából öntött
bronzérmet készítettünk, amelynek egyik oldalán Louis Braille portréja látható.
(A kivitelezést Farkas László végezte, az igen szép öntés Almási Ferenc
öntőmester munkáját dícséri).1975-ben Braille-Világévet tartottak, ebből az
alkalomból több emlékbélyeget bocsátottak ki. Braille-bélyeget adott ki -
többek között - az egykori NDK, Hollandia, Luxemburg, Belgium, Franciaország, a
volt Szovjetunió, és sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy Magyarország nem!
Ezúton is kérjük a Magyar Postát a hiány mielőbbi pótlására. Ausztriában a
Vakok és Gyengénlátók Szövetsége levélboríték-záró Braille-matricát bocsátott
ki. Több városban elhelyeztek róla készült emlékszobrot. Hadd említsünk meg
egy sikeres hazai emlékkiálítást.1991. október 14-edikén Erhartné dr. Molnár
Katalin nyitotta meg azt a kétnapos ünnepségsorozatot, amelynek keretében dr.
Győrffy István szemésztanár érem-, dr. Göllesz Viktor professzor és dr. Pajor
Géza igazgató főorvos bélyegkiállítása Braille-emlékeket is tartalmazott.

Vakok Világa 1992. március