„Mindenkinek van hangja” – Olvass fel Te is!

„Mindenkinek van hangja" - Olvass fel Te is!

Ambrus Attila Józseffel beszélgetek azon nagyszerű kezdeményezésről, amit úgy nevezett el: „Mindenkinek van hangja".
- Mondana magáról néhány szót?
- A Pécsi Tudományegyetemen az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont dolgozója vagyok. Kicsit hosszú a munkahelyem neve, így a pontos megnevezéstől eltekintenék, mert az újabb három sor volna. Informatikus-könyvtárosként dolgozom ott. Munkaterületem közé tartozik többek között a webes tartalomfejlesztés és a különböző események médiaanyagainak elkészítése, szerkesztése.
- Mikor és miért jött létre a „Mindenkinek van hangja"?
- Egész pontosan 2012. augusztus 27-én, ugyanis akkor értesültem arról, hogy „Az internet dinamikus tartalomszolgáltatási lehetőségei" címen kell a pécsi egyetemen kurzust tartanom BA-s informatikus-könyvtáros hallgatóknak. Mivel csak pár nap állt rendelkezésemre a szeptember elejétől, azaz a tanévkezdéstől induló kurzusra való felkészülésre, így nem maradt sok választásom. Összeállítottam a tanfolyam első 2-3 heti anyagát és kitaláltam egy weboldalt, ami akkor még csak pár menüpontból állt és nem ez volt a szlogenje.
A következő pár hétben, ahogy haladtunk a diákokkal az anyagban, úgy jöttek az ötletek, hogy az oldal hogyan is épüljön fel. A design-nal nem túl sokat foglalkoztunk, és ez azóta is így van, de talán nem is annyira lényeges, hogy izgő-mozgó legyen. A grafikához meg úgy sem értek olyan szinten, hogy neki mernék vágni. A fellelhető ingyenes skin-ek között, pedig nem találtam olyat, amivel elégedett lettem volna, így maradt a minimál design. Ez legalább az akadálymentesítés szempontjából is előnyös, mert a karakteres menüpontok és tartalmak így jobban kézre állnak a webes felolvasó szoftvereknek.
A hallgatóknak a kurzus végéig folyamatosan wordpress blogmotor alatt kellett hasonló témában blogot felépíteniük, melyben szövegek, képes illusztrációk, pár perces manipulált hanganyagok valamint legalább 1 perces hangalámondásos és feliratozott youtube videót kellett beépíteniük.
A kurzus végeztével kiderült, hogy az „országos anyagi összeomlás" miatt a következő évfolyamok oktatását az adott karokon oktató főállású tanárok fogják a továbbiakban végezni. Az óraadók munkáját nem tudják tovább finanszírozni, így nem is igénylik.
Bennem maradt a gondolat, hogy a weblappal érdemes lenne valamit kezdeni, mert - igaz Windows-ban dolgozunk, de azért - kár lenne az egészet kidobni az ablakon. Ekkor elkezdtem feltenni rá a korábban már elkészült felolvasásokat, és meghirdettem, hogy felolvasókat keresek. Így indult be lassan, de lelkesen a blog.
Mindenkinek van hangja – Olvass fel Te is!.
- Részletezné, hogy mi is az a „dinamikus tartalomszolgáltatás"?
- Persze, elég egyszerű meghatározni. Röviden és közérthetően próbálok fogalmazni: a régi világban még jobbára statikusak voltak a weblapok, azaz a weblap készítője feltett egy szöveget az internetre, és annyi volt a felhasználók lehetősége, hogy elolvasták azt. A szövegek általában nem változtak, azaz ami felkerült, ahhoz sok esetben már nem nyúltak többé a szerkesztők, maximum kijavították a helyesírási hibákat. Összegezve: az adatáramlás a honlap készítője felől a felhasználók felé haladt egy irányban.
A dinamikus tartalom esetében már a klasszikus értelemben vett blogmotorok juthattak szóhoz. Ez esetben a felhasználó kommentelhet, lájkolhat, teszteket, kérdőíveket oldhat meg és kap is visszajelzést jó esetben, tehát dinamikussá válik a net, egyre jobban. A honlapok mögött különböző javascriptek, php-alkalmazások vagy akár applikációk dolgoznak, így az adatáramlás kétirányúvá vagy akár többirányúvá válik.
- Mennyire könnyű vagy nem könnyű egy wordpress blogmotor alapú blog kezelése? Igényel például szakirányú végzettséget? Kezelhető JAWS képernyőolvasó programmal?
- A blogmotorok pontosan azért népszerűek, mert igen könnyű velük dolgozni. A legtöbb esetben nem igényel semmiféle programozási tudást egy weblap szerkesztése. Persze nem mindegy, hogy mihez is kell a blog, mert ha szöveges a mondanivalónk vagy, ha fényképeket akarunk csak megjeleníteni vagy, ha audiovizuális tartalom kerül fel, akkor lehet célzottan válogatni a blogmotorok és a sok ingyenes téma-design közül.
Én próbálkoztam Drupal, Joomla és Wordpress blogmotorral. Nekem a Drupal túlságosan bonyolult volt, mert nagyon nagy tudású blogmotor, ezért eléggé bonyolult a kezelése. A felolvasós bloghoz, ahol némi szöveg, kép, hanganyag és videó jelenik meg, bőven elég egy wordpress motor. Igazából mindent meg lehet vele oldani, amit az ingyenesség jegyében meg lehet tenni. A prémium verzió annyiban jobb, hogy sokkal jobban személyre lehet szabni a stílusokat, illetve nagyobb tárhelyet ad és futtathatók benne saját készítésű scriptek. A felolvasó blog ingyenes felületen fut, mégis jól működik, ennyi elég egy darabig. Ez mellett az is előnyös, hogy maga a wordpress szolgáltató automatikusan végzi el az aktuális fejlesztéseket, így ezzel sem kell törődnünk.
A JAWS programot látóként nem igazán ismerem, de remélem, hogy a látássérültek is elboldogulnak az oldalon, legalábbis ilyen jellegű reklamációkat nem kaptunk mostanában. Régebben voltak olyan kérések, hogy az mp3-as fájloknak adjuk meg az elérését is. Az utóbbi időben már kitesszük a hangoskönyveket data.hu-s ZIP-ben és a nem prémiumosoknak 199 Mb-osra szeletelt rar fájlban is. Alapvetően a wordpress meghajtású blogok az akadálymentesítésben is élen járnak. Természetesen a szerkesztőnek is oda kell kicsit figyelnie, főleg a képek felhelyezésénél. A html kódban az „alt" tagokat kitöltve, a felolvasó programok is helyesen közlik a látássérültekkel a megjelenített képeket helyettesítő szöveget. Az is előnyös, hogy a wordpress esetében a blog mobileszközön is tökéletes formában jelenik meg, így a mobilos, tabletes közönség is elégedett lehet.
- Lehet számszerűsíteni a felolvasók és a felolvasott művek számát?
- Igen. A blogon a felolvasók neveit és „csatornáit" feltüntetjük. 20-25 felolvasónk gyűlt eddig össze, de igazából aktívnak nagyjából csak 4-5 olvasó mondható. Sokan csak egy-egy felolvasásra vállalkoztak, aztán vagy elmaradtak, vagy egyszerűen nincsen idejük. Kedvenc felolvasóinkat akár a saját csatornájukban is követhetjük, így egy helyre lehet listázni az adott felolvasó minden felolvasását. A blogon összesen 418 bejegyzés van és 142 hozzászólás. Mivel nem minden bejegyzés alatt vannak hanganyagok, hiszen néha híradást is felteszünk erről-arról, ezért nagyjából 400-410 hangzóanyag van fent az oldalon. A kezdeti időszakban versek, novellák kerültek fel az oldalra, de az utóbbi időben javarészt komplett könyvfelolvasások, melyek között több tíz órás hanganyag is található.
2015 óta kicsit profilváltáson estünk át, ugyanis előtte minden felolvasást - ami megütötte a minimálisan elvárt technikai és dramaturgiai szintet - feltettünk az oldalra, de az utóbbi időben sok támadás ért minket azért, mert szerzői jogilag aggályos anyagok is felkerültek. Manapság már próbáljuk visszafogni magunkat, és csakis olyan hangoskönyvek kerülhetnek fel az oldalra, amelyek szerzői vagy hozzájárultak a meghangosításhoz, vagy már nagyon régen elhaltak. Néha azért kísérletezgetünk is, például ilyen a narratált régi filmek hangsávján alapuló kísérletünk, melyet Gépész kolléga talált ki. Persze ezek is aggályosak, így, ha valaki szóvá teszi ezt, akkor le kell szednünk majd az oldalról.
A felolvasások helyileg nem a blogon vannak, mert az ingyenes 3 GB-os tárhely-határt már régen túlhaladtuk volna, hanem felhőben tartjuk és onnan „embedeljük" vissza a blogba. Fizikailag csakis a szöveg található a blogon, minden más felhőből származik. Ehhez eleinte a SoundCloud hangmegosztót használtuk (amihez elkészítettem egy online tananyagot is), de az utóbbi időben a tárhely-korlátozás nélküli archive.org-ot használjuk (ennek használatáról is megnézhető egy videós tananyag a blogon). Így lehetőség van arra is, hogy a hanganyagokat letöltés nélkül online hallgassák az érdeklődők. Az utóbbi időben viszont gondoltunk a letöltőkre is, így a data.hu oldalára is feltöltünk mindent ZIP-ben (prémiumosoknak) és szétdarabolt rar-ban (a free usereknek). Látogatóink száma jelenleg már majdnem 150 ezernél tart, úgyhogy elégedettek vagyunk. Hanganyagaink jó részét a Magyar Elektronikus Könyvtár is átveszi, így még nagyobb közönséghez eljuthat a hangunk.
Amely szerzővel meg tudunk állapodni, annak a hangoskönyvét hivatalos online (mp3) kiadásként is megjelentetjük, azaz az OSZK segítségével ISBN számmal ellátva a Magyar Nemzeti Bibliográfiába is bekerül és az adatok a Nemzetközi ISBN Központnak is átadásra kerülnek, ezzel a nemzetközi fősodrásba is bekerülnek a kiadványok. Természetesen azt hozzá kell tenni, hogy minden hanganyagot teljességgel ingyen olvasunk fel és tesszük közzé, ebből a morális dicsőségen kívül más hasznunk nem származik.
- Megtudhatnánk némi műhelytitkot az új kísérletről? A „narratált régi filmek hangsávján" mit érthetünk? Milyen technikát, engedélyt vagy szaktudást igényel?
- Gépész kolléga ötlete annyiban áll, hogy az adott film teljes hangsávját kimentette a videóból, majd az eredeti párbeszédes részek közé bevágta a saját felolvasásában készült narrációt. Így a párbeszédek közti „vakfoltot" kitöltötte az eseményeket, a szereplők tevékenységét leíró résszel. Ha egy látássérült hallgatja meg a hanganyagot így, akkor a párbeszéden kívül azt is megtudhatja egy-egy jelenetnél, hogy a szereplő éppen mit csinál, hová néz, milyen arcot vág stb. Ez hasonlóan működik, mint a rádiós színházi közvetítéseknél is megszokhattuk már. Tehát a gondolat nem önálló, de filmnél ilyesmivel még nem találkozhattunk.
Azért „kísérletként" nevezem meg ezt a tevékenységet, mert a blog fő profilja ugyan nem ilyesmi, de ez is egyfajta digitális hangszolgáltatás lehetne egy „szép új világban". Persze a szerzői jogok itt is beleszólnak a dologba. Csoportunk nem lenne képes ezeket a narratált anyagokat jogi szempontból teljességgel levédeni, hiszen meg kellene egyezni az eredeti mű írójával, a forgatókönyvíróval, a zeneszerzővel, a hangszerkesztővel, a rendezővel, a fordítóval, a dramaturggal, a színészekkel, a forgalmazókkal és még ki tudja ki mindenkivel. Ebből a felsorolásból érthető talán, hogy miről is beszélek.
Tehát, mivel a hanganyagokat nem profi stúdióban vesszük fel és mi magunk is amatőrök vagyunk, így ez csak egy kísérletként fogható fel. Nem is biztos, hogy folytatnunk kellene ezt a narrációs dolgot.
- Elnézést kérek a tudatlanságomért, de kifejtené kicsit bővebben, hogy mit is akar az jelenteni, hogy felhőben tartjuk a hanganyagokat és embedeljük őket?
- Manapság a felhőtechnológia már igencsak betört az életünkbe, azaz különböző tárhelyeken tartjuk az állományainkat, legyen az egy szöveg, hang, videó vagy bármi más. Például, ha van egy gmail fiókunk, akkor a google ad mellé tárhelyet a saját amerikai szerverein, azaz távolban tarthatjuk a csatolmányainkat, amiket akár levélben küldözgetünk, de bármilyen fájlokat is feltölthetünk a távoli tárhelyre. Tehát magyarán, nem a saját gépünkön tároljuk. Ez azért is jó, mert az így feltöltött anyagokat bárhonnan elérhetjük, szinkronizálhatjuk az adott állapotukban, verziójukban a saját mobileszközeinkre. Csak egyet kell megjegyezni, hogy hozzáférhessünk bárhonnan, bármilyen felületről és eszközzel: a jelszavunkat!
A felhőszolgáltatást kihasználva ma már több száz ingyenes tárhely-szolgáltatást vehetünk igénybe. Van ezek között olyan, amelyiknél limitált ideig tárolhatunk egy-egy fájlt, de van, ahol akár örökké is ott tarthatjuk. Természetesen ennek az előnynek azért hátrányai is vannak, mert általában cserébe kéretlen reklámokat is el kell viselnünk, illetve nagy a kockázata annak, hogy ha a szolgáltató egyszer bezár, akkor a tárhelyünkön lévő fájlokhoz nem férhetünk hozzá többet. Ezért érdemes szinkronizálni, vagy legalább biztonsági mentéseket is végezni. Emlékezzünk a pár évvel ezelőtti nagy fájlmegosztók bezárására. Az internet forgalma közel 40 százalékos csökkenésre süllyedt akkoriban, amikor a nagy filmmegosztókat szinte egyszerre záratták be a hivatalos szervek. Ebből látható, hogy szinte az egész világ semmi mást sem csinál, csak folyamatosan letölt! Természetesen ezek a megosztók és mások hamarosan újraéledtek, máshol, más néven, de az addigi feltöltések jó része örökre elveszett.
Ezeket a feltöltött fájlokat a tárhelyekről úgynevezett embed-módszerrel tudjuk megjeleníteni a blogunkon. Ezt úgy kell elképzelni, mint például a Youtube filmmegosztónál is láthatjuk. A youtube-on az adott filmhez ugorva, találunk egy beillesztő kódot, amit ha kimásolunk onnan, akkor azzal a kóddal az adott film megjeleníthető a saját honlapunkon is, ezzel a látogatóinkat a saját oldalunkon tartjuk, hiszen ott is elindítható lesz a film lejátszása, és nem kell, hogy a youtube tárhelyre ugorjanak a felhasználók. A hanganyagoknál is ugyanezt a technikát alkalmazzuk. Így a látogató nálunk marad és akár online hallgathatja meg a hangoskönyvet a blogunkon. Az hogy a háttérben a blogba beágyazott lejátszó program a hanganyagot egy teljesen más földrészen lévő szerverről indítja el, nem igazán érdekli a felhasználót. Ő a felolvasást akarja meghallgatni, és az a fontos neki, hogy az meg is szólaljon.
- Jól értettem, hogy az archive.org-ra feltöltött hanganyagok csak akkor kerülnek nyilvánosságra, ha megadjuk hozzá az elérési linket vagy mindenképp nyilvánosak az oda feltöltött felvételek?
- Az archive.org oldalát úgy kell elképzelni, mint akár a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalát, azaz az oda feltöltött hanganyagok kereshetőek és meghallgathatóak ott is. Ha nyilvánossá tettük a feltöltést, akkor ott is bárki megtalálhatja. A blogunk annyiban jó, hogy a látogató itt csakis a mi általunk elkészített és feltöltött hanganyagokat találja meg. Az archive.org-ra a világból egyidejűleg sokan, sok nyelven töltenek fel hanganyagokat. Az egy hatalmas tárterület, ennek mi csak egy szeletét adjuk. Ha a blogunk frissítéseit valaki követni szeretné, csak feliratkozik az e-mail-es értesítőre, és kap egy automatikus értesítést, ha újabb hanganyag került fel a blogra.
- Reméljük, hogy az interjú révén hozzájárulhatok/járulhatunk a blog nézettségének növeléséhez, a felolvasók számának lelkes táborának növeléséhez. Kik és hogyan támogathatják a blog fejlesztését, bővítését?
- A legfőbb támogatás az, ha jó hírét viszik az oldalnak a felhasználók vissza-visszatérnek hozzánk. Természetesen új hangoknak is örülünk, de azt előrebocsátom, hogy hangosan és rögzítésre kerülve nem olyan egyszerű a felolvasás, mint amikor a szó elszáll, mert itt minden hiba rögzítésre kerül. Ezeket a hibákat, tévesztéseket sok-sok munkaórával kell a nyers hanganyagból kivagdosni. Ez még több terhet ró a felolvasóra. Ebbe sokaknak beletörik a „bicskája", azaz sok lelkes felolvasó veszíti el a kezdeti lelkesedését. Mivel mindent magának kell megcsinálnia, így lassanként a saját kárán tanulja meg az ember, hogy hogyan is célszerű egyre jobb alkotásokat létrehozni. Természetesen tudunk egymásnak újat mondani és tanácsokat adni, de térben és időben mindannyian messze vagyunk egymástól, így csakis virtuálisan tudunk segíteni egymásnak.
Sok esetben az előadási technikát is csiszolni kell és a hangrögzítési megoldásokkal is bőven kell kísérletezgetni. Ez is sok időt vesz el, de hiszem, hogy megéri, mert az ember saját magán is észreveszi egy idő után, hogy mennyit fejlődik dramaturgiai kifejezőképessége is és a technikai tudása is. Én magam is egyre jobban meggyőződöm arról, hogy egyre kevesebb szükségem lenne logopédusra. Ez már önmagában is siker számomra.
- Kik és hogyan csatlakozhatnak felolvasóként?
- A blogon ott van az elérhetőségünk. A jelentkezőktől általában azt várjuk el, hogy egy 2-3 perces önálló felolvasást küldjenek. Ezt meghallgatva tudjuk eldönteni, hogy a felolvasó van-e olyan minimális szinten dramaturgiailag is és technikailag is, hogy érdemes csatlakoznia hozzánk. Általában nem szokott abból nagy baj lenni, ha nem tökéletes a felolvasás minősége. Ilyenkor szoktunk tanácsokat adni, és másodszorra már sokkal jobban élvezhető hanganyagokat kapunk a jelentkezőktől.
Sajnos azt tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy nem azért rögzítjük a felolvasásokat, hogy több tárterületet foglaljon el a merevlemezünkön, hanem azért, hogy szeretettel adhassuk át a hallgatónak. A hallgatót tiszteljük meg azzal, hogy élvezhető munkát adunk ki a kezünkből.
Felvetődhet a kérdés, hogy mi önkéntesek miért is áldozunk annyi időt, hogy felolvassunk másoknak? Erre igazán egyszerű a válasz: mert szeretünk olvasni és izgalommal tölt el az a gondolat, hogy amikor már nem leszünk ezen a sártekén, a hangunk talán akkor is fennmarad. Ráadásul sok szeretetet kapunk azoktól a hallgatóktól, akik látásukban korlátozottak vagy hosszú utakat vezetnek végig a sztrádákon vagy egyszerűen nincsen idejük olvasni, de szeretik az irodalmat. Kihívás ez nekünk és mi magunk is érezzük, hogyan fejlődünk, mert ugyan tudjuk, hogy mindenkinek van hangja, de ezzel a hanggal meg is kell szólítani másokat, mert érezzük, hogy a lelkükben visszaszólítanak minket.
- Szerzőként és irodalmat, könyveket szeretőként kívánok Önnek és az oldal munkatársainak jó egészséget, kitartást és „rengeteg munkát"! Köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre.

Horenka Erika

Vakok Világa 2015. július