Negyven éves a Picht vak-írógép

Negyven éves a Picht vak-írógép

A Pasewalki Múzeumban látható egy olyan gép is, minek feltűnően kevés billentyűje van; a billentyűkön nem betűk, hanem a pontírás alapjául szolgáló hat pont van. A gép feltalálója Picht Oszkár, Pasewalkban születet 1871-ben. Apja pékmester volt, anyja régi tanító-családból származott. 1877-től 1886-ig a pasewalki felső iskolákat látogatta. 1886-tól 1891-ig Masowban járt tanítóképzőbe, majd Greifen-hagenben kapott állást. A vakok sorsa hamar megragadta lelkét, s egész életét nekik szentelte. Elhatározta, hogy vakok oktatója lesz, s a Berlin-steglitzi Vakok Intézetében képezte magát. 1899-ben ugyanitt a Brombergi vidéki Vakok Intézetének lett igazgatója. A háború idején sok vaknak juttatott új hivatást. 1920-ban el kellett hagynia a Lengyelországhoz csatolt területet. Ekkor a steglitzi intézetnek lett igazgatója, ahol 13 évig működött. 1933-ban 36 évi fáradhatatlan és eredményes munka után nyugalomba vonult, de munkáját a védelmére szorultak érdekében tovább folytatta. Írógépe megalkotására a vakírás nehézkessége ösztökélte. Minthogy pontírású nyomda kevés volt, a könyvek másolását az ő gépein 400 személy végezte úgy, hogy a steglitzi könyvtár 1912-ig ezerről 12.000 kötetre növekedett és ezzel Németország egyik legnagyobb kölcsönkönyvtára lett. Az írógép így igen fontos szerepet játszott a kéziratok megírásánál és az úgynevezett Hilde-brandt-féle dombornyomású térkép készítésében is, melyet a világ minden részébe szállítottak. 1909-ben szerkesztette meg a vak-gyorsírógépét, melynek százméteres szalagjára kerül az írás. Ez az írógép tette lehetővé sok száz vak gyorsírónak, hogy önálló munkaerővé váljék. Ez volt a célja már 1900 óta, amikor a gépírás tanítását bevezette, s diktafont alkalmazott a rendszeres tanításnál. Így érte el, hogy tanítványainak teljesítménye nem maradt el látó pályatársaiké mellől. Egy vak gyorsírónő 1932-ben egy 150 szótagos rádióversenyben külön elismerésben is részesült. A tavalyi berlini gyorsíróversenyen 21 vak résztvevő közül 20 Picht-gépen írt kitűnő eredménnyel, (öten a 120 szótagos csoportból átkerültek a 180 szótagos csoportba). A Picht-gép előállítását sok-sok kísérlet előzte meg, melyek a pontok nagyságára, tapinthatóságára és tartósságára vonatkoztak. Az első példányt, melyet Picht rajzai nyomán egy berlini műszerész készített el, az állami múzeumban őrzik. Látók részére kétkezes, vakoknak egy illetve kétkezes használatra készítették, akárcsak ma. Schuff Richard, steglitzi műszerész átdolgozta a gépet, mely ebben az alakjában került a nyilvánosság elé 1901-ben a Breslaui vakoktatói nagygyűlésen. 1902 óta Berlin legrégibb írógépgyára gyártja, amely ma kizárólag ezzel foglalkozik. A gyakorlat mutatta s a vakok köréből származó javításokat időről-időre elvégzik rajta, s így ma a legtökéletesebb pontírógépnek ismerik világszerte - megbízhatósága és nagy teljesítménye miatt. Az írógép a vakok szellemi foglalkozási ágaiban elengedhetetlen és olcsó segédeszköz, de a magánhasználatban is megbecsülhetetlen. Majdnem zajtalanul működik. Világszabadalam védi, és számtalan elismerést nyert. Ha elgondoljuk, hogy a Mitterhoffer-féle német síkírású írógép csak 1864-ben készült, fel tudjuk a találmány jelentőségét becsülni. Picht 1907-ben a velencei kiállítás legnagyobb díját, az aranyérmet nyerte el gépével. Picht a Német Vakok Intézetének társalapítója és sok vak egyesületnek tagja és kiküldője volt.
Posewalk városa valóban büszke lehet szülöttjére

Forrás:
(blindenwelt, 1939 5. Dr. Ferencz Ignác)

Vakok Világa 2. évfolyam 12. szám, 1939.

Vakok világa 2013. február