Vakok Világa

2. évf. 5. szám

1939. május

A Vakok Szövetsége kiadványa.

felelős szerkesztő: dr. vitéz Kassay Béla

Budapest, 1. Fenyő-u. 7.

telefon: 156 121

postatakarékpénztár: 44744.

pénztáros: Markovits Ernő, Budapest, 7.

telefon: 144 000

kiadóhivatal: „Vakok Világa", Rákoshegy.

A Vakok Szövetsége tagdíja évi két pengő. A Vakok Világa előfizetése tagnak évi 50 fill., nem-tagnak 3p.. Pénz helyett pénztárosunkhoz levélbélyeg is küldhető. Erdélyi olvasóink küldhetnek pénzt Kassay Ida ny. tanítónőhöz: Oradea, str. Nicolai Jiga 10.a. Más külföldről postautalvány jöhet.

Tartalom:

Meghívó

Dienesné

Satzenhofer

A vakság fogalma

Hírek a nagyvilágból

A vakok ügye Észtországban

A megfázásról

Írótábla, írógép

A nagyítóüveg

Villamos kedvezmény

Utánzásra ajánljuk

Nők rovata

Rádió-előadás

Hirdetések:

Meghívó.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Vakok Szövetsége ez évi közgyűlése nem a megszokott helyen lesz. Minden tag a napokban megkapja postán a pontos értesítést tartalmazó meghívót.

Dienes Endréné.

Bajtek Erzsébet 13 éves korában vesztette el látását. Öt évvel később vették fel a vakok budapesti foglalkoztató intézetébe, ahol megtanulta a kefekötést. 1922-ben férjhez ment Dienes Endre kosárfonó sorstársunkhoz. Kis háztartásukat teljesen maga vezette, főzött, varrt, mosott. Amellett iparát is folytatta. Lakásuk mindig mintaszerűen tiszta és rendes volt még akkor is, mikor néhány évvel később hallását is teljesen elveszítette. Ekkor bontakoztak ki értékes szellemi képességei. Megtanulta a rövidített írást és férje segítségével az eszperantó nyelvet. Sokat olvasott és sokakkal levelezett. Két évvel ezelőtt csontszú támadta meg. Kórházba került. Sokat szenvedett, de mély hite szenvedései között is megerősítette s ez tette könnyűvé április 4-én a földi életből való távozását. Férje mindvégig hűséges szeretettel igyekezett súlyos helyzetét elviselhetőbbé tenni. Ellátta olvasnivalókkal, hordozta a postáit, mert olvasni és levelezni Erzsike a kórházban sem szűnt meg. Sok pontírású könyv maradt utána, melyek most a Vakok Szövetsége könyvtárába kerülnek.

Karl Satzenhofer nyugalomban.

A német vakügynek e kiváló egyénisége 1875-ben született Bécsben. Látását 2. évében veszítette el. 8 éves volt, mikor a bécsi vakok intézetének növendéke lett. Igazgatója hamar felismerte kiváló képességeit s munkát adott neki az intézet nyomdájában. Tanulmányai végeztével itt is nyert alkalmazást. Munkája az időtájt egészen újszerű volt s csak a maga tapasztalataira támaszkodhatott. Feladatát kitűnően oldotta meg. Működése alatt 355 művet nyomtatott ki pontírásban. A bécsi intézetben az oktatást csak ennek a nyomdának megindítása után lehetett rendszeresen kiépíteni. Az említett sok nyomtatvány anyaga szórakoztató és oktató irányú. 1903 óta ő nyomtatta a „Johann Wilhelm Klein" c. folyóiratot, 1920-ban pedig szerkesztését is vállalta. Mell igazgató 1892-ben könyvtárat alapított, melynek vezetését szintén Satzenhoferre bízta. Neki köszönhető, hogy ma a bécsi könyvtár 16.000 kötetből áll. A prágai és brünni pontírású nyomdák is az ő kezdeményezésére és támogatásával alapultak. Pedig az anyagi eszközök hiánya s a látó társadalom meg nem értése sok akadályt gördítettek útjába. 1904-ben látó nőt vett feleségül. Tevékeny részt vett a vakok szervezkedési mozgalmában is és az „erster österreichischer blindenverein"-nek egyik alapítója volt. Ugyanígy részt vett a vakok betegsegélyző egyesülete és a vak kefekötő és kosárfonó szövetkezet létesítésében is. 1909-1919-ig a miniszterium szakosztályában tanácsadóként működött. 1923-ban Bécs városa a vakok segélyezésére alakult szervezet élére állította. 1929-ben ő volt elnöke a vakok jóléti kongresszusa helyi választmányának s 1931-34-ig vezető elnöke az első ilyen osztrák egyesületnek. 1938. augusztusában vonult nyugalomba. Becsületes, önzetlen munkása volt a vakok ügyének és honfitársai hálás szeretete kíséri visszavonulásában. Munkássága nekünk, magyar vakoknak, azért jelentős, mert mellette tanult a budapesti József nádor intézet kiváló nyomdásza, Balkay Géza.

A vakság fogalma és meghatározása az új német hadigondozási törvényben.

(dr. Steuerl, Blindenwelt.)

Az 1938-ban megjelent törvény gyökeresen rendezi a hadirokkantak gondozási kérdéseit. A hadiszolgálatban megrokkant katonák mellett a rendelet külön intézkedik a megvakultakról is. A vak havi száz márka vaksági pótlékot kap a rokkantilletményeken felül. Ha a vaknak még más hadi fogyatékossága is van, úgy ez az összeg havi 125 márkára emelhető fel az egyéb illetményeken felül. Joga van még egy vezető kutyához is, aminek eltartására - a lakhely szerint, 15-20 márkát kap. Kutya helyett egyéb költségek (kísérő) fedezésére is utalhatnak ki segélyt. A rendelet nem hatálytalanítja a hadivakokra vonatkozó régi intézkedéseket. A vakság fogalmát a rendelkező 93. pont végrehajtó rendelkezése a következőképpen határozza meg, ill. különíti el a látási zavaroktól:
„Vak az, aki semmit vagy csak oly keveset lát, hogy megszokott környezetét kivéve, más körülmények között, egyedül el nem tud igazodni." Gyakorlatilag tehát az tekinthető vaknak, aki a megszokott környezetben eligazodik ugyan, de a mai segítő eszközök mellett meglévő látását hasznosítani nem képes. A gyakorlati vakság határai a rendes látóképesség egy ötvenedrészétől egy huszonötödrészéig való csökkenése (szemüveg használata mellett). Egy huszonötödnél jobb látóképesség esetében is meg lehet állapítani a gyakorlati vakságot, ha különös körülmények szólnak mellette, pl.: éleslátás csökkenése látótér-szűkülettel, szemidegsorvadás, glaukomák, pigment-degenerációk, recehártyaleválás, féloldali vakság; szemremegés tárgylátás, ill. annak mozgása esetén, szürkületi vakság, a szem belsejének beteges vagy öregkori elváltozása esetén, amikor a jó látóképesség csak csökkentett mértékben érvényesülhet. A fenti irányelvek az orvosi véleményadásnál fontos szerepet tölthetnek be.
Dr. Ferencz Ignác.

Bak Anna, Bpest, Sándor-u. 36. Klein-írással bármilyen szöveget szívesen átír sorstársaknak, ha papírt és bélyeget küldenek fenti címére.

Hírek a nagyvilágból.

Bécs legnagyobb s legrégibb vakjóléti intézménye, a Klein által 1828-ban alapított vakellátó és -foglalkoztató-intézet élére a mult év decemberében vak vezető került. Fürstenberg Ottó, aki ezt a felelősségteljes megbízást kapta, 1899-ben született; szemevilágát 13 éves korában vesztette el, ettől kezdve intézetben nevelkedett, ahol zenei oktatásban is részesült. Később francia nyelvet is tanult s 1925-ben kitüntetéssel tette le ebből a tárgyból az államvizsgát. Röviddel ez-után azonban anyagi körülmények arra kényszerítették, hogy a bécsi gondozó gyámoltjai közé vétesse fel magát s itt hat évet töltött. Most, mikor ugyanennek az intézménynek a gondnokává nevezték ki, egykori gyámolttársai bizalommal tekintenek működése elé: kitől várhatnának több megértést, mint sorstársuktól, aki éveken keresztül együtt élt velük. Fürstenberg közismert szervezőtehetség és ez, valamint az a körülmény, hogy felesége gyakorlott irodista, jó szolgálatokat fog tenni új munkakörében, melyhez mi is sok sikert kívánunk neki.

Egyiptomban az orvosi vizsgálatnak alávetett iskolás-gyermekek 99 százalékának szeme kisebb-nagyobb mértékben meg volt támadva. A szemklinikákon egyetlen év alatt több mint egy millió beteget kezeltek. Egyiptomban a vakok száma megközelíti a hatvanezret. A vakság oka száz eset közül 82-ben a trachoma. Ezeket a hihetetlennek tetsző adatokat az egészségügyminisztérium közleményéből vettük.

A bécsi villamosokon a vakok eddig csak hétköznap élveztek menetdíjkedvezményt. Most ezen a téren jelentős újítás lépett életbe: a helybeli illetőségű szegénysorsú vak és kísérője teljesen ingyen, a jobbmódú pedig 50 százalékos kedvezménnyel utazhatik a villamoson. A máshová illetékes, de állandóan Bécsben lakó vak szintén félárú jegyet igényelhet, még-pedig a hét bármely napján.
(„Marburger beiträge zum blindenbildungswesen" 1939. 2.)

Az 1938-ban első ízben kiírt birodalmi gépíróverseny ilsenburgi csoportjában - 12 látó kollégája közt - kiváló eredményt ért el egy sorstársunk, Wittenberg Frigyes gépíró. A versenyben második lett.
(„der Blinde büroangestellte" 1939. 1.)

Olaszországban a munkaképes vakok számát kb. 3000-re, a munkaképtelenekét ennél sokkal többre becsülik.
(„Deutsche blindenfürsorge" 1938.)

A bensheimi ev. templom orgonistaállását próbajátéka alapján egy sorstársnőnk, Eberwein kisasszony nyerte el.
(„die Blindenwelt 1938. 11.)
MM

Az olasz vakok helyzete 1938-ban nagyszerű ütemben javult. Firenzében, a vakok nemzeti intézetében műhely-iskolát nyitottak, ahol a vakoknak alkalmas új munka-ágakat próbálnak ki. Szép sikere volt az első rádiótávírász-tanfolyamnak is, melynek hallgatóit a rádiótávírószolgálatban szándékoznak elhelyezni. Tanítottak különböző kéziszövést is. Az olasz vakok szövetségének elnöke, Nicolodi kapitány, jelentést tett Mussolininek a mult év eredményeiről. A duce megigérte további támogatását. Hogy ez mit jelent, látjuk az elért eredményekből. Az a gyári munka, amit a szövetség a mult évben indított meg, tíz első hónapjában 9.269.495 lira forgalmat csinált. A kifizetett munkadíj 1.179.761 lira volt. Foglalkoztattak 260 vakot, akik 10-15 lirát kerestek naponta és 190 látót 11-15 lira napi keresettel. A megelőző évben foglalkoztatottak közül 155 volt vak és 169 látó. Olaszországban 90 vak masszőr él, 17-en katonai, 39-en polgári kórházban működnek; 15 önállóan dolgozik, 3-nak saját klinikája van, kettő tanít, egy orvos mellett dolgozik; 13-nak nincs állása. Olaszországban 20 vak gyümölcsárús és 45 vak újságárús van. 20-nak kioszkja van, 10 „stand"-on árúl.
(„Esp. Ligilo" 1939 3.)

A kanadai vakoknak kifizették járadékuk első részletét. 3959 vak (38 %) részesült benne. A járadék öregkori nyugdíj jellegű; ezt megkapja minden 70. évét betöltött, rászoruló kanadai polgár, de a vak már 40. évében hozzájut. Főfeltétel a gyakorlati vakság: a rendes látóképesség tizede, és 20 évi kanadai állampolgárság s ottlakás. Jóllehet a személyenkénti havi járadék felső határa csak 20 dollár, havonta összesen úgy 800.000-900.000 dollárt tehet ki. Háromnegyedét az állam, egynegyedét a tartományok viselik.
(„Outlook for the blind" adatai.)

Lengyelországban pontírásos küldeményekre (belföldön) új olcsó díjszabás lépett életbe: 5 kilóig 5 garas, kb. az, ami a mienk. Ez a kedvezményes díj tiszta papírra is érvényes. A drága szállítás még a jó papír árát is kb. egy harmadával megdrágítja. Most már öt állam: Anglia, Belgium, Franciaország, Lengyelország és Norvégia nem tesz különbséget tiszta és nyomtatott braille papír közt. Lengyelországban ez a kedvezményes díjszabás vonatkozik a vakok íróeszközeire, gépeire és nyomdai lemezeire is. A magyar vakok szövetsége beadványt terjesztett a pósta vezetősége elé, hogy ezt a kedvezményt ő is engedélyezze.

a vakügy Észtországban.

Valamikor egyetlen nevelőintézetük volt Thallinban. Csak a világháború után láttak neki, hogy gyökeresen megoldjanak valamennyi kérdést, amikor kis államuk függetlenné vált. Az első lépéseket jó-szívű emberbarátok tették meg: társaság alakult, mely Tartuban, 1922-ben új tanintézetet alapított, mivel a régi már nem működött. Ezt 1926-ban átvette az állam; ma húsz vakot nevel. Hat éves korban kerülnek be a gyermekek s az előkészítő évek után 9 éves korukban kezdik meg a 7 éves elemi iskolát. Ezt követi a kefe-, kosár- és seprőkészítés szakoktatása. Egyidejűleg tanfolyamokat is hallgatnak: gazdasági, vakügyi, zenei s eszperantó előadásokat. A végzett növendékek választhatnak, bent akarnak-e lakni s dolgozni a tanintézetben, vagy bejárni. A bennlakók keresetük 20 %-át kapják kézhez, a többi ellátásukra bent marad. A kint-lakók közül azoknak, akik nem keresik meg a létminimumot, az állam ingyen étkezést ad.
A tartui foglalkoztatóban 54, a thaliniban 12 vak dolgozik. Két jótékony egyesület is foglalkozik vakgondozással a maguk szerény keretein belül. Pénzt és természetbeni adományokat gyűjtenek és osztanak ki a rászorultaknak főként karácsonyi ünnepélyeiken. Évente rendeznek templomi előadásokat, melyeken vakok énekelnek és játszanak.
Észtországban kevés vakoknak való munka akad; van néhány zenész és masszőr.
Észtország lakóinak száma 1.130.155. Ebből vak 2057, tehát igen sok (0,18 %.)
Az észt vakoknak nincs nyomdájuk, de pontírású könyvtáruk az állam segítségével szépen gyarapszik (1100 kötet).
Az észt vakügy, amint látjuk, még a kezdetnél tart. Erre mutat az alig két évtizedes mult mellett a zárt gyámolítási rendszer. Reméljük azonban mielőbbi fellendülését.
("Esperanta Ligilo" G. Valiani.)

A megfázásról.

Falun, uradalmi orvos barátom várószobájában meglepetve olvastam egy falitáblán: „Derékfájás nincs!" észrevette és megmagyarázta: a tavaszi kapálás, az aratás kezdetén legtöbb munkásnak megfájul a dereka. Nem lehet megérttetni velük, hogy csak izomláz, aminek éppen a további munka a legbiztosabb szüntetője, tehát inkább „nincs derékfájás". Nem egyszer mondja ki az orvos hasonlóan az igazságot: „Meghűlés nincs, csak fertőzés!" Hogyan is áll ez a kérdés? Kezdjük a fertőzéssel. A föld fölülete, a levegő, valamennyi tárgy köröttünk és mi magunk is kívül-belül tele vagyunk végtelenül apró lényekkel, baktériumokkal. Ezek egy része, akár a háziállatok, ártalmatlanok, sőt hasznosak is; Mások veszedelmesek, akár a fenevadak. A cholera, pestis, sárgaláz baktériumai valamikor több embert öltek meg, mint a föld összes ragadozói az embert is beleértve. Ezek a baktériumok királytigrisei. Akire rávetik magukat, aligha szabadul; szerencse, hogy nincsenek mindenütt. De van sok kis ragadozó, róka és sakál, melyek egyre körülöttünk ólálkodnak, nem hiányzanak sehol és csak az alkalmat lesik, örökké éber szemmel, hogy belénk harapjanak. Jó szerencse, hogy harapásuk nem halálos. Leggyakoribbak a genny-keltő baktériumok s a nátha baktériuma. Az előbbi a seb-gennyedések mellett a torok-fájás (mandulalob) okozója. Nem nehéz kimutatni őket minden egészséges ember torkában, orrában, hiszen minden lélekzetvétellel nagy számban szívjuk be őket. Hogy még sem betegszünk meg tőlük, annak oka, hogy az ily baktérium olyan, mint az elerőtlenedett vad: a száraz levegő meggyengítette életerejét, nem bír a szervezet védekező képességével. Persze, ha a szervezet is gyenge, akkor már a gyenge baktériumnak is lehetnek esélyei. Az is nagyon kezére játszik, ha az orr nyálkahártyája, a mandulák nyálkahártyája a hosszú időn keresztül belélekzett hideg levegőtől vérszegény, ellenállásra képtelen lesz. Ilyenkor t.i. a nyálkahártya nem tud védőanyagokat szállítani a baktérium megtelepedési helyére s mire magához tér, már késő: a baktérium erőre kapott, dús szaporodásnak indult; megbetegedtünk s a szervezetnek sietve kell termelni a védőanyagokat, hogy velük elpusztíthassa az ellenséget.
Ezek után könnyű a két tényező, a fertőzés és a meghűlés közt meglátni az összefüggést: ahhoz, hogy a baktériumok erőre kapjanak, a szervezetnek, egészben, vagy részben, meg kell fáznia. De ha baktérium nincs, hiába a megfázás is. Igazolják ezt az elgondolást a sarkutazók tapasztalatai: az örök jég hazájában nincs nátha, sem torokfájás, mihelyt elpusztultak a magukkal vitt baktériumok, ami néhány nap alatt bekövetkezik. Itthon azonban van még valami, ami elősegíti a megbetegedést: a megbetegedett szervezetben a baktériumok életereje (virulentia) megnő s akkora is lehet, hogy a meg nem fázott, erős szervezetet is meg tudja betegíteni. A fenti igazságot tehát úgy fogalmazhatjuk, hogy az igazi ellenség a fertőzés, de a meghűlés nyitja meg neki legtöbbször a kaput. Óvakodjunk tehát a meghűléstől, de még jobban a náthás, torokfájós betegtől, mert benne van a baktériumok fészke s minden köhögés, tüsszentés milliónyi kis vadállatot lódít felénk.
...Y

Írótábla, írógép.

Nem egyszer halljuk látóktól, hogy a jó töltőtoll minden pénzt megér. Így vagyunk mi az írótáblával. Ezért érezzük köteles közlésnek: kiváló pontközi írású zsebtábla kapható .. frankért az „American braille press"-nél (Páris, rue Montevideo, Franciaország). Pontközi írótáblák Bécsben is kaphatók Hans Sturmbergernél (Wien 8. Bennogasse 25.). Két nagyságban készülnek: 7 soros zsebtábla egyenkint 21 ablakkal, ára 4,70 márka (kb. 8 pengő) és 21 soros tábla egyenkint 28 ablakkal, ára 10,60 márka (kb. 18 p).
Ha már pontközi írásról van szó, megemlítjük a pompás angol Pyke-Glauser írógépet, mely egyaránt kifogástalanul ír egyoldalas, sor- és pontközi írást. Az ára - a mi viszonyaink mellett talán kár említeni is - kb. 7 font sterling, tehát 200 pengő körül, amihez még úgy feleennyi a vám stb. Ilyen gép tudtunkkal egy van magyar vak birtokában, bár írását még nem láttuk, de hallani sok szépet hallottunk felőle. Nagy Frigyes császár mondása, hogy minden németnek minden vasárnap tyúk főhessen a fazekában. Mi a kövér tyúk mellé ilyen írógépet is kívánunk minden magyar sorstársunk asztalára.
...Y

A nagyító, mint a gyakorlati vak segédeszköze.

Ebnel Heitham, egy arab tudós, 996-ban rájött, hogy üveg gömbszelet az alája tett tárgyakat nagyobbaknak mutatja. 1214-ben sir Roger Bacon a gyengén látóknak megfelelően köszörült szemüveget ad, hogy kis betüket is el tudjanak olvasni. A német tudósok oly magas szintre emelték a szemüvegkészítést, hogy a legjobb üvegeket ma Németországban gyártják.
A gyakorlati vakoknak sok-féle szemüveg és nagyító áll rendelkezésére. A szemüveg rendeltetése, hogy a szem optikai és szerkezeti hibáit kiegyenlítse; az olvasóüveg s a nagyító pedig a betüket, a kézi-munkát nagyítani hivatott. Vannak szemüvegek, melyek valóságos kis nagyítású távcsövek. Ha valaki nagyon apró betűt, képet néz, a jószemű ember is nagyítóüveget vesz elő. Pl., ha a katonai térkép parányi jeleit vizsgálja.
A nagyítóüveg átmérője annál kisebb, minél nagyobb a nagyítása. Legkisebb átmérője a nagy nagyítású ú.n. olvasóüvegnek van. Egy másik különbség a nagyító s az olvasóüveg közt a látótér nagyságában van: a kis-nagyítású nagyítókkal tenyérnyinél is nagyobb területet látunk megnagyítva, míg az olvasóüveggel, minél erősebben nagyít, annál kisebb területet, esetleg csak egyetlen egy betűt látunk. Nagyon kellemetlen ez akkor, ha csökkentlátású ilyen üveggel olvasni akar. Ugyanígy áll a dolog a kisebb nagyítású lencséknél, ha a nagyító átmérője csak akkora, hogy vele a látó a látótér egész területén megfelelően éles képet kapjon. A csökkentlátásúnak szüksége van a nagy nagyításra, hogy felismerje a betűket, de kell, hogy egyszerre nagy területet tudjon áttekinteni, hogy könnyen megtalálja egyik szót a másik után. Mindkét követelménynek eleget tesznek az ú.n. „mikroskop-üvegek"; ezek kettős nagyítólencsék, átmérőjük 3 cm, a nagyításuk 30 dioptria. Akkora, hogy zsebben is kényelmesen elfér, s egyik szemen külön, súlyos esetekben mindkét szemre alkalmazható. A nagy átmérőnek az az előnye a mi szempontunkból, hogy a nagyobb látótéren könnyű követni a könyv, az írás sorait. Hogy a széleken a látás nem éles, nem hátrányos. Sok kiváló eredményt hallottunk ennek az üvegnek segítségével. Tudtunkkal a magyar gyengénlátók között is van, aki pompásan használja. Árusítását a drezdai „Zentrale für blindenhilfsmittel" vette át. Ajánlatos orvosi véleményt beküldeni.
..Y

Hirdetés.

Ügyes féllátó lány havi 20 pengő fizetéssel s teljes ellátással alkalmazást kaphat. Lakást kell rendben tartania. Ha felolvasni is tud, fizetése több lesz. Cím: Kovács Ida, Petrovgrad, Vojvo. de Bojovice-ul. 37. Jugoszl..

Villamos kedvezményünk.

Sokak érdeklődésére a Beszkárt átiratából közöljük a következőket: „Igazgatóságunk a hadivakoknak engedélyezett és 12 f-es átszállójegy váltására jogosító arcképes igazolványt a nem-hadi vakokra is kiterjesztette. E kedvezményre csak azok a munkába járó vagyontalan vakok jogosultak, akik munkahelyüktől távol laknak. A kedvezményre igényt tartó szövetségi tagokat mi fogjuk megfelelő igazolvánnyal ellátni. Ezeknek adjon tehát a szövetség arcképes tagsági igazolványt és ezen igazolvány csatolásával jegyzékbe foglalva terjessze elő nevüket hozzánk. Mi az igazolvány kiadását a szövetségi arcképes igazolvány hátlapján bélyegzővel feltűntetjük. Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy előzetes környezettanulmány után a birtokunkba jutott tájékoztató alapján adjuk ki az igazolványokat."

Utánzásra ajánljuk.

Mi, vakok, mindig arra törekednénk, hogy lépést tartsunk a korral, megálljuk helyünket a nyílvános életben s képességeinket a köz szolgálatába állítsuk. Ennek nagy akadálya gyakran az, hogy nem találunk helyet, ahol megmutathassuk, mit tud a vak. Ügyes ötletet valósított meg a Drezda és környéke vakok szövetsége. Zenekart alakított, és több nyílvános hangversenyt adott, köztük jól sikerült térzenéket is. A vak zenekar játékáról a legteljesebb elismeréssel nyilatkoztak a szakértők. Ugyanilyen sikere volt egy bostoni vak-zenekarnak. Nem volna érdektelen, ha a kiváló magyar zenészek is megkísérelnék; bizonyos, hogy vállalkozásukat az illetékesek támogatnák.

Vakok az állatvilágban.

Nem igen hallottunk eddig róluk, annál érdekesebb, amit F. Ole, az „idegen légió karavánjá"-ban ír: „lassan múlt az idő nemes vadra várakozásunk közben. Már félórája feküdtem a sejk mellett, mikor egyszerre valami csodálatosat vettem észre: lassan, bizonytalan léptekkel, kissé meghajtott fejjel, mintegy 30 főből álló gazella-csorda jelent meg az egyik szikla mögött. Mi volt ez? Ezek volnának a félénk, gyors léptű gazellák, melyek, ha csak távolról pillantják is meg az embert, vadul rohannak sziklán, kövön át? Néhány pillanatig megdöbbenve néztem a sajátságos, hangtalan menetet, aztán hirtelen felemeltem fegyveremet. A sejk keze azonban lenyomta puskámat.
- Pszt!- Suttogta meleg, meghatott hangon, - nem szabad lőni! Ezek az állatok vakok!
- Vakok? - Kérdeztem ámulva.
- Igen, vakok, - felelte ő, - sokan, igen sokan, főként a gazellák és antilopok közül esnek bele ebbe a betegségbe, amit valószínüleg a fehér, üvegfényű szikláról visszaverődő s rettenetesen vakító napsugár okoz, amit ezekben az árnyéktalan hegyekben kénytelenek elviselni az állatok. -
Ennél jobb magyarázatot sok évi kutatás után sem tudtam találni. Egyik nyáron többen vannak, másikon kevesebben; néha járványszerűen tör ki közöttük s ilyenkor nagyon sok esik áldozatul. A betegségtől meglepett állatok csak-hamar elkülönülnek a többitől s egy egészséges vezérbak vezetése alatt nyájakba tömörülnek. Mi ezt jól tudjuk és sohasem lövünk rájuk, hiszen úgy sem tart soká. Egymás után lelik halálukat a sziklaszakadékokban, a meredek lejtőkön. A vakság hirtelen szokott beállni. A gazellák megsejtették, vagy meghallották közel-létünket, fejükkel felénk fordultak, de ami a legkülönösebb, minden nyugtalanság nélkül, még csak lépteiket sem gyorsították meg. Bizonytalanul, tapogatózva másztak fel a hegyre és eltüntek a sziklák között. Hogy az arab sivatagbeli kutya, az ú.n. „szlughi", idősebb korában megvakul, azt tudtam, de hogy a közmondásosan élesen látó gazellát és antilopot is utól-éri e betegség, arra nem is gondoltam. Csak sokkal később hallottam a zergevadászoktól, hogy az alpesek szakadékaiban kisebb vak zergecsapatok gyakran láthatók és a szakadékok mélyén nem egyet találnak holtan. Eddig nem sokat törődtek ezzel a jelenséggel s csak most kezdik állatorvosok vizsgálni, de a megvakulás okát eddig még nem derítették ki. Én azt hiszem, hogy az alpesi zergék vaksága ugyanarra az okra vezethető vissza, ami az afrikai gazellákét okozza.

Nők rovata.

Az áprilisi számunkban felvetett kérdésekre több felelet is érkezett. Helyszűke miatt ma ezeknek csak egy részét közöljük.
- SB írja, hogy nekünk, nem-látóknak, úgy legcélszerűbb megtölteni a poharat vagy csészét, hogy azt kezünkbe vesszük, mert így sokkal tisztábban hallhatjuk azt a hangváltozást, mely a töltéskor tapasztalható. Mikor a pohár telik, a folyadék nem-csak, hogy magasabb hangot ad, de még pezseg is. Sem a poharat, sem a csészét színültig (csordultig) megtölteni nem szokás.
A megtöltött edényt tálcán vagy tányéron testünktől kissé távol tartva vigyük, hogy testünk mozgása ne terjedjen át a tálcára. Lépteink szabályosak és egyenlőek legyenek, mert ha hirtelen nagyot, vagy gyorsan lépünk, azáltal felső testünk meginog, a kezünkben lévő tálca is meglendül s a folyadék kiloccsan. Tányéron csak egy csészét vagy poharat, de tálcán több edényt: csészét, poharat, tálat vihetünk egyszerre. A tálcán a megtöltött edényeket bizonyos távolságra helyezzük el egymástól.
„Véleményem szerint", írja tovább SB, "Nagyon helyes, ha az ilyen semmiségnek gondolt dolgok iránt is érdeklődünk. Most volna nekem is egy kérdésem: hogyan tisztítják mások a burgonyát s hogyan őrzik ellen, nem maradt-e rajta még valami a héjából?"
- PI csak akkor vállalkozik tálcán, edényekben vinni valamit, ha az útat, melyen mennie kell, pontosan ismeri és biztos abban, hogy az akadályokat ki tudja kerülni. A tálcát baltenyerén, újjait szétterjesztve, viszi, gondosan ügyelve arra, hogy a tálca a tenyerén egyensúlyban legyen. A tálcát kissé távol tartja magától, karját oldalához szorítja, nehogy könyökével beleütközzék valamibe. Szabadon maradt jobbkezével nyitja és zárja az ajtót s ellenőrzi a helyet, ahová a tálcát le kell tennie. Letevéskor jobbkézzel is megfogja a tálca szélét, balkezét óvatosan a másik szélére csúsztatja a tálcának és úgy teszi le azt, mindkét kezével fogva, nagy vigyázattal.
A tálcára, az edények alá, tálcatakarót tegyünk. A takaró legtöbbször kézimunka, de letakarhatjuk a tálcát rászabott szép mintás viaszos-vászonnal is.

Rádió-előadás.

Május 8-ikán, hétfőn este 19 óra 25-kor Budapest II. sugározza a Vakok Szövetsége előadását „Braille Lajos és a vakok írása" címmel.

Hirdetések.

Lengőnyelves Orion-hangszórót, japán-gyékényburkolatú dobozban 12 p-ért elad Dienes Endre, Budapest 5. újpesti-rakpart, városi házak 10.
- Kefekötők részére jó állapotban lévő padolló és tőkeolló eladó. Érdeklődhet szerkesztőnknél, Bp. Fenyő-u. 7.
- Eszperantó-magyar kis szótár és a vakok József nádor intézetének könyvtárjegyzéke eladó. Cím: Soltész József, Sajóbábony, u.p. Sajóecseg.
- 28-soros dupla-tábla 5 p. Cím: Horváth Andor, Sümeg.

Vakok Világa 1939. május