Vakok Világa 1939. március

Vakok Világa

2. évf. 3. szám

1939. március

a Vakok Szövetsége kiadványa.

felelős szerkesztő: dr. vitéz Kassay Béla

Budapest, 1. Fenyő-u. 7.

telefon: 156 121

postatakarékpénztár: 44744.

pénztáros: Markovits Ernő, Budapest, 7. Wesselényi-u. 2. az udvarban,

telefon: 144 000

kiadóhivatal: „vakok világa", Rákoshegy.

A Vakok Szövetsége tagdíja évi két pengő. A Vakok Világa évi előfizetése tagnak 50 fill., nem-tagnak 3p.. Pénz helyett pénztárosunkhoz levélbélyeg is küldhető. Erdélyi olvasóink küldhetnek pénzt Kassay Ida ny. tanítónőhöz: Oradea, str. Nicolai Jiga 10. a. Más külföldről postautalvány jöhet.

Tartalomjegyzék.

A mi nyomdánk

Hírek a nagyvilágból

A csodálatos motor

Szokatlan foglalkozások

Diplomás német vakok

Kártyajelzések

Írótáblák

Könyvtárak

Vakok városa

A spanyol hadivakokról

Szerkesztői üzenetek

Segédeszközök vakoknak

Hirdetések

A mi nyomdánk.

Sok szó esett már róla, hogy lapunk igazi fejlődése csak akkor kezdődhetik meg, ha lesz saját nyomdánk. Amint olvasóink jól tudják, lemezeinket most Balkay Géza és Bánó Miklós dr. írják rendelkezésükre álló Hinze-gépeken. Innen van, hogy lapunk megjelenése az ő elfoglaltságuk függvénye. Ha az ő munkájuk szaporodik, vagy felgyülemlik, a mi lapunknak várnia kell, amíg sorra kerülhet. Mindketten nagyon elfoglalt emberek, tehát munkájukat nem szaporíthatjuk annál kevésbbé, mert nem is fizetünk érte. Ezeket a szempontokat mérlegelve, Mezey Lajos, Biharnagybajomban élő sorstársunk nagylelkű ötletet vetett fel: 300 p. adománnyal alapot kíván létesíteni, melyből idővel megvásárolhatjuk a még hiányzó lemezírógépet. Felszólította szövetségünket, hogy ezt az alapot minden rendelkezésére álló módon szaporítsa, hogy a szükséges összeg mielőbb együtt legyen. Vele együtt kérjük tehát olvasóinkat, hogy ne feledkezzenek meg az új alapról, s igyekezzenek időről-időre erejükhöz mérten hozzájárulni. Milyen szép lesz, ha ezt is a magunk erejéből s igyekezetével szerezzük meg, ahogyan a Guttenberg-prést és a papírvágógépet. Mutassuk meg, hogy magunk is tudunk és akarunk tenni magunkért s nem várunk mindent másoktól. Ne könyörögjünk másokhoz kegyes adományokért, hanem fogjuk össze saját erőinket. Testvérek: nem üres szóbeszéd a „Segíts magadon, Isten is megsegít!"
-y

Hírek a nagyvilágból.

Egyik Sanfranciskói múzeum nem mindennapi meglepetést szerzett az ott élő vakoknak: külön termet rendezett be nekik, melyben csupa olyan tárgyat helyeztek el, amiket a vakok nyugodtan kézbevehetnek, és tetszésük szerint megtapogathatnak. Vannak ott bronz állat-alakok, kezdetleges eszközök Afrika dzsungel-világából, stb.. A cél az, hogy a vakokat odaszoktassák s az új ismeretek révén gyarapítsák a vakok ismereteit, tágítsák gondolatkörét, nemesítsék esztétikai érzékét. Azokat a vakokat, kiknek más mód nem áll rendelkezésére, a helybeli Vöröskereszt-egylet motoros csoportja szállítja a múzeumba.
- Egy francia pontírású újság híradása szerint ott az utóbbi időben négy vak kapott állást látók zenedéiben. Ha a franciák szemével nézzük az esetet, nem nagy dolog, hiszen náluk a legnagyobb templomokban is vannak vak orgonisták, de a mi fogalmaink szerint, - nálunk, ahol vak kántort is csak abban az esetben lehet megválasztani, ha nem akad látó pályázó, - hihetetlen tény.
- A francia vak nő-mozgalom vezetője, Pommier asszony, írja egy külföldi sorstársához intézett levelében: „Nálunk a nők sokféle kézimunkával foglalkoznak. Ezek: kötés, fínom kosárfonás, csipkehorgolás, gyöngy-virágkészítés, kárpitos-munka, hímzés. Sokan csinálnak ócska gummiabroncsból limonádés és söröspohárhoz való alátéteket. Van köztünk sok ügyes varrónő is; gépen dolgoznak, ruhát, fehérneműt készítenek, s az utóbbit bámulatos ügyességgel ki is hímezik. Intézeteinkben a vak leányok számára háztartási tanfolyamokat rendeznek és megtanítják őketfőzni, mosogatni, súrolni, ablakot tisztítani, padlót kefélni, mosni, ruhát tisztítani. Egy évtized óta a világtalan nő éppen olyan jó háziasszony, mint látó testvére. Magam is idegen segítség nélkül, egyedül látom el háztartásomat. A varrást is én végzem; igaz, hogy ezt még látó koromban tanultam meg, t.i. Húsz éves koromban veszítettem el szemem világát, ami bizonyos előnyt jelent számomra a született vakokkal szemben. Megvakulásom után hamarosan hiányát éreztem kifejezetten nők részére készülő folyóiratnak; ami létezett, az csak szórakoztató jellegű volt. Szükségesnek tartottam egy olyan lapot, mely a háziasszony különleges kérdéseit tárgyalná, s ezért hat évvel ezelőtt megindítottam a „Des Eleux Pour Toutes"-t. Ez az újság a látó nők lapjainak mintájára készül: hoz divat-beszámolót és konyha-recepteket, van benne kézimunka- és szépirodalmi rovat és általában minden, ami a háziasszonyokat érdekli. Előfizetőinek száma egyre nő. Ezenkívül igen élénk kör-levelezést is folytatunk, s ennek során megvitatunk minden, sorstársnőim részéről felvetődő kis és nagy problémát.
Soha egy percre sem bántam meg, hogy tíz év előtt férjhez mentem. Franciaországban mind több és több lesz a világtalan háziasszony. A vak fiatal leányok éppen úgy férjhez mennek, mint a látók.
A tenger és a hegyek közelségében, gyönyörű fenyvesben áll kényelmes üdülőházunk, melyben sorstársnőink jó levegőn pihenhetnek. Az ellátás ott olyan kevésbe kerül, hogy úgyszólván mindegyikünk meg tudja fizetni."
- Az Egyesült Államok springfieldi egyeteme nem-rég avatta tiszteletbeli doktorává Clawrence Hawkes, amerikai vak írót. Hawkes 1869-ben született Goshenben. Látását 13 éves korában vesztette el. Tanulmányait a híres Perkins vakok intézetében végezte, ahol Keller Helénnel egyidőben volt.
Nagyon korán kezdett a versíráshoz, majd ifjúságnak való dolgokat írt. Írásaiból kitűnik, hogy nagyon szerette a természetet és az állatokat, és ismerte is őket. Könyvei illusztrálását látó felesége végezte. Hawkes neve nem csak szűkebb hazájában, de messze országokban is jól ismert, megbecsült név.
- Sorstársunkat: dr. jur. Kerstent (Karlsruhe) kormányfőtanácsossá és a badeni tartományi biztosító intézet igazgatójává nevezték ki.
Egy másik világtalan, dr. jur. Spargel Emil Hamburgban szenátusi főtanácsos lett.
(„marburger Beiträge zum Blindenbildungswesen", 15. évf. 12. szám.)
Fordította: Mecsér Mária.

A csodálatos motor.

Feltűnő, mennyi hirtelen-haláleset fordul elő mostanában. Nemrégiben egy sorstársunkkal történt: lelépett a villamosról és holtan esett össze. Az ilyen váratlan tragédiák legtöbbször a szív és a véredények megbetegedésének következményei.
Csodálatos gépezet a szív, melyhez hasonlót a modern technika sem tudott előállítani. Teljesítményét a következőkkel szemléltetjük: percenkint kb. 75-ször húzódik össze, tehát naponta kb. 110.000-szer, minden össze-húzódáskor egy deci-liter vért nyom az erekbe, a szervekbe, a sejtekbe. Percenkint ez 7 liter vér, naponta száz hektolitert tesz ki. A leglényegesebb az, hogy megszakítás nélkül dolgozik. Egyetlen perc pihenése halált jelent. Ez a csodálatos motor kb. akkora, mint a bal öklünk s egyetlen össze-húzódás alatt akkora erőt fejt ki, mely elegendő volna arra, hogy egy félkilós súlyt egy méter magasra emeljen. Ilyen munkával egy jól megtermett férfit egy év alatt el lehetne vinni az északi sarkra.
Az ember azonban ezt a bámulatos gépet nem hogy gondozná, hanem inkább árt neki: alkohollal, nikotinnal, lelkiizgalmakkal, nehéz indulatokkal, örökös hajszával halálos iramban kergeti. Ez a rohanás, az indulatok, a harag, aggályoskodás, kétségbeesés, a szenvedélyek úgy hatnak a szívre, mint a korbácsütés. Ha valamelyik szerv megérdemli a pihenést, a szív megérdemli. A hajsza méreg a szívnek és talán őseink között azért volt kevesebb szívbeteg, mert életük kevesebb rohanással és izgalommal folyt le.
Hogyan óvjuk tehát szívünket? Vegyük a legegyszerűbb módot. Legkisebb a szív munkája fekvésnél, űlés közben, de óriási lesz, ha futni kezdünk, hegyet mászunk különösen, ha izgalommal van összekötve. A vadászok ismerik azt a jelenséget, hogy a nyúl néha, annélkül, hogy lövés érte volna, futás közben holtan bukik fel. Ez a szívbénulás. A szív kisebb munkánál is csak negyedrészben fedezi a munkát saját erejéből. A többit a tartalékerejéből kénytelen venni. Ezek az ú.n. szívhormonok betegségben vagy rossz gazdálkodásnál elfogynak: ilyenkor szív-elégtelenségről beszél az orvos. Néha csak szívdobogásban, szívfájásban, lihegésben, súlyosabb esetekben nehéz lélekzésben, egyes szervek megdagadásában nyilvánul meg. A fenyegető tünetek jelzik, hogy a tartalékerők is fogytán vannak, s a szív nem képes munkáját elvégezni. Ilyenkor a heves testmozgás és az izgalmak a szív anyagát fogyasztják, ill. károsítják. A fekvés, pihenés ilyenkor nem csak kitünő gyógyszer, hanem életmentő is lehet.
Aki szívott már lopóval bort a hordóból, el tudja képzelni, mekkora munkakülönbség a szívnek álló, járó, vagy pedig fekvő ember lábaiból felszívni a vért. Útóbbi esetben alig kell erőt kifejtenie. A fekvés tehát pihenteti, megnyugtatja a szivet és lehetővé teszi, hogy tartalékerőt raktározzon fel. Amikor ez megtörtént, a veszélynek is vége.
Tudjuk, hogy a szervezet át meg át van szőve hajszálerekkel. Amikor az élet delén túl beáll az érelmeszesedés, az erek fala nem csak megkeményedik, hanem az erek meg is szűkülnek, részben be is tömődnek. Ezeknek az akadályoknak a legyőzése óriási munkát ró a szívre. Önként adódik ebből, hogy az idősebb embernek többet kell feküdnie, a nyolcórás munkaidő a felére csökkenthető. Az idősebb ember rövidebb álma nem azt jelenti, hogy hajnaltól késő estig talpon van. Sőt, szükséges, hogy napjában többször egy-egy félórára lepihenjen. Ha ezt szabad levegőn teheti, akkor a haszna kettős. A friss levegő olyan a fáradt szívnek, akár az olaj a motornak.
Árt a szívnek a sokat-evés is, különösen a tömény ételekből. A gyümölcs, a zöld főzelékek és a magvak a hasznos táplálékok. A fűszerek és a sok só izgatóan hatnak. Az utána keletkező szomjuság-érzet és a sok folyadék szintén árt a szívnek.
Intő szavak: a hajsza, az izgalmak, a nehéz élet kíméletet parancsol a szívnek. Gondoljunk tehát rá, óvjuk meg káros szenvedélyektől, alkohóltól, dohánytól és ne követeljünk többet tőle, mint amennyire képes.
...Y

Szokatlan foglalkozások.

Ha nálunk nem is beszélhetünk a vakok vállalkozási kedvéről, annyi hírt hallunk ügyes-kezű külföldi sorstársak eredményes kezdeményezéséről, hogy az alábbiak sem lephetnek meg bennünket: Maltonban, Anglia Yorkshire megyéjében, néhány vak sertéshízlalót alapított. A kezdeményezés olyan jól bevált, hogy, amint halljuk, telepük fejlesztésére gondolnak. Az ötletet az ottani vakok szövetségének elnöke, a féllátó Joshue Cawood vetette fel. A szükséges kis tőke már együtt is van s a vállalkozó kedvű vakok reménységgel néznek a jövő elé.
Egy svájci sorstársnőnk új munkaterületet fedezett fel és hódított meg számunkra. Sutter Josefin kisasszony érdeklődését egy kirakat felirata: „Kézzel sodort cigaretta!" ébresztette fel. Foglalkozni kezdett a dologgal, majd vak barátnőjével együtt megtanulták a cigarettasodrást. Látó felolvasója elsajátította a szakma szükséges tudnivalóit, aztán még egy vak férfit vontak be a munkába. És rövidesen megnyílt Zürich egyik utcájában a kis üzem. Az innen kikerülő árú a „Nova-lux" jelzést viseli. Dobozán ez a felirat: nova-luxs, J. Sutter cigaretta-gyártmánya. Zürich. Vak kézi-munka. - Németországban is dolgoznak vakok a dohánygyárakban; S. kisasszony vállalkozása mégis újítás ezen a téren. Itt egy világtalan, még hozzá nő, valósította meg, sorstársainak is munkaalkalmat teremtve, saját elgondolását.
(die Frauenwelt, 27. évf. 5. és 6. számából.)

Diplomás német vakok.

A „marburger Beiträge zum blindenbildungswesen" 1938. novemberi száma írja: Németország 80 millió lakosa közül kb. 40.000 a vak. Hadirokkant ezekből 4000. Valamennyi közül kb. 800-nak van magasabb oklevele. Tényleg szolgálatban levő szellemi munkás a 800-ból 630. Foglalkozás szerint ezek a következőképpen oszlanak meg:
theológus (belmisszióban működő lelkész, predikátor, plebános) 20
filológus (tanulmányi tanácsos; vak-ober-lehrer, népiskolai tanító) 40
jogász (magasabb igazságügyi s közigazgatási tisztviselő „syndici") 50
nemzetgazdász (közigazgatási tisztviselő közepes és magasabb állásban; szabad gazdasági életben) 30
középmagas állású közhivatalnok 30
orvos 8
mérnök 7
intézet-, otthon- vagy szövetségvezető 12
nép- vagy vakgondozó 6
vakkönyvtár- vagy kiadóvezető; korrektor 15
magánzeneoktató, orgonista (16 vakintézetben) 120
hangversenyező művész 60
szerkesztő, író, rádióalkalmazott, lektor, levéltári és könyvtári alkalmazott 15
önálló kereskedő, levelező, magasabb állású irodai tisztviselő 100
szakképzés alatt áll 12
főiskolát végez 40
magasabb iskolába jár 60

Kártyajelzések.

Több olvasónk érdeklődésére írjuk az alábbiakat. Nem új és nem ismeretlen dolgok ezek és csak a látók újságjai nem tudnak róla, hogy a vakok is kártyáznak már régen. De ezen nekünk csodálkozni sem érdemes, hiszen alig van hét, hogy hírül ne adnák a szenzációt: feltalálták a vakoknak való kártyát, órát, írást és írógépet. Figyelemre méltó, hogy minél fontosabb találmányról szól a hír, a feltaláló annál messzibb világrész szülötte.
A látók kártyájának eredete a 12. századba nyúlik vissza. Az első kártyalapokat kézzel festették s olyan drágák voltak, hogy csak a leggazdagabbak vehették meg. A 13. századtól kezdve sokszorosították s ez tette igazán népszerűvé. Nem kétséges, hogy a vakok is hamarosan megtanulták az új játékot s kitalálták a módját, hogyan különböztessék meg az egyes kártyalapokat. A legrégibb jelzéseket nem ismerjük, a legújabb időből azonban annál több jelzési mód vált ismertté. Régi francia kártyajelzés függőleges és vízszintes vonalakkal különbözteti meg a lapokat, de olyat is láttunk, melynél a kártya egész rajza dombornyomású. Ezek a kártyák annyira feltünőek, jelölésük annyira felismerhető, hogy látókkal nem játszhatunk velük. Kevésbbé áruló a Braille jelekből alakított jelzés különösen, ha nem pontozóval, hanem vékony tűvel szúrjuk ki a pontokat. A tű alig látható, de jól tapintható nyomot hagy s ilyen kártyával látókkal is nyugodtan játszhatunk.
Hogy a jelzés módját azok az olvasók is megérthessék, akik soha nem láttak kártyát, röviden elmondjuk, hogy egy csomag (amint mondani szokás: egy játszma, vagy pakli) kártya meghatározott s állandó számú lapból áll. A nálunk használatos magyar kártya 32 lapból, a tarokkártya 42 lapból, a kaszinó- és pasziansz-játékhoz használt francia kártya 52 lapból áll. A magyarnak mondott kártya Svajcból került hozzánk, a svajci történetből valók a rajta lévő alakok is. A 32 lap négy csoportra oszlik, minden csoportban 8-8 lap van. A csoportok nevei: makk, zöld, tök, piros. A 8 lap neve: hetes, nyolcas, kilences, tizes, alsó, felső, király, ász. Az egyes lapok rajzolatát sorra ismertetni túl hosszú volna.
A magyar kártya jelölésének legegyszerűbb módja: hetestől tizesig a megfelelő Braille szám számjel nélkül s a tizesnél az egyes nélkül, így g h i j az alsó, felső s király értéke sok játékban 2 3 4, tehát ezen értéküknek megfelelően b c d jellel jelöljük. Az ász értéke 11, ezért a számjel s egyes elhagyásával a-val, vagyis egyetlen ponttal jelöljük. Láttunk olyan jelölési módot is, ahol a négy utolsó lap jele a név kezdőbetűje, de az ászt ilyenkor népies nevén „disznó"-nak mondjuk. Eszerint a jelzések: g h i j a f k d.
A jelzéseket a kártyalapok bal felső sarkába tesszük. Hogy a négy színt is megkülönböztethessük egymástól, a makkok jelét egészen fent a bal sarokban, a zöldét ugyanott, de egy sorral lentebb, a tökét fenn, de egy ablakkal beljebb, a pirosét a bal felső sarokban, de egy ablakkal beljebb és egy sorral lejjebb írjuk. Kényelmesebb a játék, ha a lap át-ellenes sarkába is odaírjuk a jelt, hogy ne kelljen forgatni a lapot, ha osztásnál a másik sarok kerül balra felül.
Használják azt a jelzési módot is, mely a színeket is Braille ponttal különbözteti meg. Ennél valamennyi szín jele a bal felső sarokra kerül, de: a makk úgy, ahogyan az előbb leírtuk, a zöld szín jelei alá ugyanabba a Braille ablakba a 3-as pont kerül, a tök jelei alá a 3-as és6-os pont, a piros jelei alácsak a 6-os pont. Az összes jelek tehát így alakulnak: makk: g h i j b c d a zöld: ö r s t l m n k tök: hatpont ü z ű v x y u piros: ő ty ó w z cs gy é
A jeleket pontosan kell csinálni, hogy félreismerés ne zavarhassa a játszót. Aki maga nem tudná elvégezni, forduljon szerkesztőségünkhöz, mi olcsón s igen pontosan megjelöltetjük. Magyar kártya jelölése 60 fillér, francia kártyáé egy pengő. Kívánságra a jelölés könnyebb megértésére a megjelölt kártyákhoz magyarázatot is mellékelünk.

Írótáblaakció.

Igen sokan vannak sorstársaink között, akiknek nincsen írótáblájuk. Nem beszélünk most azokról, akiknek volna pénzük, hogy megvegyék, de szellemileg tunyák és nem érdekli őket semmi. Azokról van szó, akiknek a betevő falatjuk is csak alig kerül ki. Ezek a sorstársaink, bár megvolna bennük a hajlandóság, nem tudnak belekapcsolódni a közösségbe, mert hiányzik az eszköz, hogy kapcsolatot létesítsenek a többiekkel. Szeretnők, ha ezeket a sorstársainkat a magunk erejéből írótáblákhoz juttathatnánk. Mindannyian érezzük, mit jelentene, ha elveszne a lehetőségünk, hogy leírjuk gondolatainkat s eljuttassuk kéréseinket, óhajtásainkat az illetékes helyre. Olyan lenne az életünk, mint a pontírás feltalálása előtt: sötét börtön. Ebből a tehetetlenségből szabadítjuk ki sorstársainkat, ha felesleges írótáblánkról lemondunk valakinek javára, akinek egy sincs. Kérjük tehát azokat, akiknek van felesleges írótáblájuk, akár kicsi, akár nagy, jelentse be kiadóhivatalunkban. Ugyanitt gyüjtjük össze azok címét, akiknek nincs módjuk rá, hogy írótáblát vegyenek s megírjuk kinek-kinek, hová küldje felajánlott tábláját. Előre köszönünk a magunk nevében is minden felajánlást.

Könyvtárak.

Sokan érdeklődtek olvasóink közül, hol s minő feltételek mellett kaphatnak kölcsön magyar pontírású könyveket. Tájékozásul a következőket közöljük:
Vakok József Nádor Kir. Orsz. Intézetének könyvtára (Bpest 14. Ajtósi Dűrer-sor 39.) kb. 8000 kötet szépirodalmi mű. Évi tagdíj 2 pengő. Csomagolást és póstadíjat külön nem számít fel. Könyvei alig egy-két kivétellel teljesírásúak.
Vakok Betegsegélyző Társaskörének könyvtára (Bpest 14. Ida-u 5.) kb. 3000 kötet legnagyobb részben teljesírású munka. Évi tagdíj nincs. Csomagonkint 8 fillér csomagolási költséget s kilogrammonként 1 f. póstadíjat számít fel. Egy csomagban rendszerint 2 kötet megy, az egy csomagra eső költség tehát 13 f. körül van. Ennek fedezésére előre kérnek 1-2 pengőt, melynek felhasználásáról elszámolnak, kérik azonban, hogy mindenki jegyezze fel a csomagon lévő bélyegek értékét s a csomagonkénti 8 f. csomagolási díjat, hogy az elszámolás körül kételyei ne lehessenek.
Vakok Szövetségének könyvtára kb. 100 kötet rövidített írású mű. Csak a póstadíj megtérítését kéri.
Mindegyik könyvtár elvárja olvasóitól, hogy óvják és szeretettel kezelik a könyveket, mert a könyvek előállítása költséges és mindnyájunk érdeke, hogy azok minél tovább használhatók legyenek. Ne felejtsük el azt sem, hogy kevés a könyv és sok az olvasó. Az érdekesebb könyveket sokan olvassák, ne csodálkozzunk, ha nem kapjuk a kívánt művet és ne gorombáskodjunk miatta.

Vakok városa.

Úgy hangzik, mint valami kiabáló filmdráma címe, noha eleven valóság, a világháború utáni élet drámájából. 17 évvel ezelőtt, 1921-ben történt, hogy I. Sándor király kezdeményezésére Jugoszlávia külön várost alapított azoknak a hadirokkantaknak, akik szemük világát veszítették a vérözönben. Ramadanovics igazgató, a zimonyi vakok Intézete vezetője szervezte meg, túlnyomóan intézete növendékeiből a különös telepítés lakóit. Ötvenen voltak a honfoglalók, mi igazán nevezhetjük így őket; miután közülük 9 a Veternik hegységben történt bombatámadásnál vesztette el látását, a telep Veternik-telep nevet kapta. Újvidék közelében, az egykori Chotek grófi birtokon jelölték ki a helyét. Valamennyi lakójának házat, kertet és 8 hold szántóföldet adott az állam kamatmentesen 30 évi törlesztésre. Az állam gondoskodása odáig terjedt, hogy még feleséget is szerzett a telepeseknek. Maga Sándor király bocsátotta ki a felhívást a földmíves osztály leányaihoz, hogy menjenek feleségül a vak hadirokkantakhoz. 120 ifjú leány jelentkezett, ezek közül válogatta ki Ramadanovics igazgató a feleségjelölteket. Ünnepélyes keretek között tartották meg a 37-szeres esküvőt. A telep lakói közül ugyanis hat már nős volt, heten pedig ragaszkodtak a legény-élethez. Azután következett a városavatás. És megindult Veternik város különös és sajátos élete. Ma Veternik, a vakok városa, a környék leggazdagabb és legjobban felszerelt földmíves-telepe. Az 50 telepes 15 év alatt visszafizette az államnak a 30 évre beosztott kölcsönt s egy szálig valamennyien vagyonos emberek. Gyermektelen alig van közöttük, legtöbbjüknek ötnél több gyermeke van.
Újvidékre tejet, gabonafélét, zöldséget és gyümölcsöt szállítanak. Saját hitelintézetük és termelő szövetkezetük van és a világ legharmonikusabb életét élik. Annak ellenére, hogy a város lakóinak három negyede épszemű ember, a bűnözés és kicsapongás ismeretlen fogalom Veternikben. A bíróságnak és a tízfőnyi rendőrségnek alig akad dolga, a jólét és boldogság e szigetén, ami valóban érthetetlen ritkaság a zűrzavarok mai világában, a boldogtalan gazdasági válság világtengerében.
Így írta ezt le egy látóknak nyomtatott újság és néhány szép képet is mellékelt. Kérdés azonban, hogy a "vakok városa" lakói maguk is ilyen rózsásnak látják-e helyzetüket.

A spanyol hadivakok helyzete.

("die Blindenwelt", 26. évf. 10. szám.)

A "Los Ciegos", a nemzeti Spanyolország vakügyi szaklapja írja egyik legutóbbi számában: Santanderben otthon létesült, melynek kizárólagos feladata a hadivakok átképzése lesz. "Bella Vista" a város egyik legszebb palotája és megvakult katonák befogadására kiválóan alkalmas.
Testgyakorlatok és sport, zenével és tartalmas beszélgetéssel tarkított szórakoztató órák fogják megkönnyíteni ezeknek a vitézeknek az útját új világukba, melybe mostantól fogva élnek, s melyben hazájukat tovább szolgálják. Pontírás és felolvasás, gép- és rövidített írás, távbeszélő-kezelés, massage, kereskedelmi ismeretek, kosár- és székfonás, virágtermelés és kertészet, kutya- és baromfitenyésztés, - ezek azok a tudományok, melyek közül minden, átképzésre ide-kerülő hadirokkant kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbeket. Nem azért, hogy magát belőlük fenntartsa, - hisz megélhetése vezérük akaratából amúgy is biztosítva van, - hanem, hogy a köznek tevékeny, hasznos tagja maradhasson és példájával, irányításával többi sorstársának is útat mutathasson. Ez az otthon legmodernebb mintaképek és elvek szerint van berendezve. Nagy hivatás vár rá: meg kell tanítania a hadivakokat, miként lehetnek úrrá saját testi fogyatékosságukon és közülük kell kinevelnie a minden spanyol világtalan megmentésére irányuló mozgalom vezetőit. Száz és száz, a szükséges képességekkel, alkalmas képzettséggel és, mindenek előtt harcos akarattal rendelkező férfi áll majd így az új állam szolgálatára, hogy mielőbb megvalósulhasson a nagy cél: minden vak gyermeket nevelni és kiképezni, minden munkaképes vaknak munkát adni, minden agg és munkaképtelen vakról gondoskodni.
A santanderi hadivak-otthon lesz az a nagy műhely, ahonnan a minden spanyol világtalanért indítandó felszabadító hadjárat emberei, módszerei és eszközei kikerülnek.
A nemzetnevelési miniszter közel jövőben megvalósuló terve szerint tíz kerületi iskola, 12 foglalkoztató, 2 mezőgazdasági telep és 50 otthon létesül, melyek együttesen több mint 16.000 sorstársat tudnak befogadni.
Kevés szó fog esni, minden tett lesz! Szabad útat a hős hadivakoknak, akik mint hátvédek tovább harcolnak gyönyörű hazájuk újra-felépítésében.

Szerkesztő üzenetei.

Pontírású rádióműsorra eddig 15-en jelentkeztek. Még 55 jelentkezőre van szükség havi 50 f. előfizetési díj mellett, hogy megindíthassuk. Kérjük azokat, akik még jelentkezni akarnak, tegyék meg mielőbb, hogy eldönthessük: valóban óhajtják-e sorstársaink, vagy csak addig sürgették, amíg nem fenyegetett a veszedelem, hogy meg is lesz. Befizetést a műsorra csak akkor fogadunk el, ha már megkezdtük a nyomását. Erről idejében hírt fogunk adni.
- Akik a mi közbenjárásunkat óhajtják igénybevenni detektoros rádiókészülék kérésénél, írassák meg síkírású kérvényüket a m. kir. posta-igazgatósághoz címezve, a helybeli hatósági orvossal igazoltassa rajta vakságát, s így küldje be hozzánk, hogy együttesen terjeszthessük elő őket.

Segédeszközök vakoknak.

A német vakok szövetsége, az "rbv." keretébe tartozó, Drezdában székelő segédeszköz-központ most adta ki legújabb 28 oldal terjedelmű, 172 különféle árúcikket felölelő árjegyzékét. Van ebben minden, amire csak nekünk, világtalanoknak, szükségünk lehet. Természetesen minden felsorolt cikk a mi adottságainknak megfelelő kivitelben készült. Található az árlapban: gyorsírógép, játékkártya, zongorahangoló szerszám, levélmérleg, kutya-szerszám, öngyújtó, ébresztőóra, iratfűző, hő- és légsúlymérő, dombor-rajzeszköz, fonálgombolyító, iránytű, szájharmonika, sőt még kétszemélyes kerékpár is. Talán nem lesz érdektelen a jegyzék 13 árúfőcsoportjának gyűjtőcímeit elolvasni. Írógépek; írótáblák; tanszerek; iroda-felszerelés; gépek, készülékek és eszközök; hossz-mértékek; órák és hasonlók; közlekedési eszközök és jelvények; vezetőkutya-tulajdonosok szükségletei; hangszerek; társas- és szórakoztató játékok; kézimunkacikkek; egyéb használati tárgyak.
A drezdai segédeszköz-központot egy sorstársunk, Vierling Ottó alapította és ma is ő vezeti.
MM.

Hirdetések.

30-soros pontíró-táblát keres Müller József, Vókány, Fő-u. 112., Baranya-megye.
„Mi a rádió?" pontírású mű, írta: Holley Béla; öt p.-ért eladja Bori János, Szolnok-szőllő, Damjanich-u. 20.