Vakok Világa 1939. október

Vakok Világa

2. évf. 10. szám

1939. október

A Vakok Szövetsége kiadványa.

Felelős szerkesztő: dr. vitéz Kassay Béla Budapest, 1. Fenyő-u. 7.

telefon: 156 121

postatakarékpénztár: 44744.

Pénztáros: Markovits Ernő, Budapest, 7. Wesselényi-u. 2., az udvarban,

telefon: 144 000

Kiadóhivatal: „Vakok Világa", Rákoshegy.

A Vakok Szövetsége évi tagdíja két pengő. A Vakok Világa évi előfizetése tagnak 50 fill., nem-tagnak 3 p.. Pénz helyett pénztárosunkhoz levélbélyeg is küldhető. Külföldről pénz postautalványon küldhető.

Tartalomjegyzék.

Újabb rövidítések

A spanyol vakügy újjá-szervezése

Séta a beszélő-könyv körül

Angol vakok a légvédelemben

Beszámoló a vakok 16. nagygyűléséről

Hirdetések

Kenyérgondok másutt

Szövetségi hírek

Házasságkötés

Hírek a nagyvilágból

Nők rovata

Újabb rövidítések.

Szó végén: h. -hoz -hez -höz

b. -ból -ből

k. -ként

r. -ról -ről

t. -tól -től

Pl.: kézh. kézhez, sörh. sörhöz, jób. jóból, naponk. naponként, tűr. tűről, kútt. kúttól.

Ha önálló szórövidítésként állanak, akkor értelmük:

b. belőle (belől-) b.em belőlem, b.nk belőlünk

h. hoz (hoz-) h.om hozom

r. róla (ról-) r.ad rólad

t. tőle (től-) t.ük tőlük

Kétjegyű szórövidítések a szó első és utolsó betűiből: mt mint

tn talán

vn volna (voln-) vnék volnék

vt volt (volt-) vtzs voltunk

Írja le többször egymás-után a rövidítéseket s mondja mindig a jelentésüket, így tanulja meg azokat legkönnyebben.

A spanyol vakügy újjászervezése.

A „Los Ciegos" című spanyol folyóirat 1939. januári száma közli a nemzeti (n.) kormánynak a vakügy újjászervezése tárgyában kibocsájtott rendeletét, melyet, mivel közérdeklődésre tarthat számot, az alábbiakban mi is ismertetünk:

A régi kormányzat alatt a világtalanok ügyeit a „Vakokat Védő N. Patronátus" intézte. Különböző kormányrendeletek megkísérelték ugyan a vakgondozás kérdésének szabályozását, de a munkát cél-nélküliség, meg nem értés, az egységes vezetés hiánya akadályozták. A n. mozgalom által teremtett új helyzetben ajánlatosnak látszik a patronátus feloszlatása, mert tevékenysége már nem felel meg a tényleges követelményeknek és különösen gazdasági viszonyaira való tekintettel is, mivel vagyona ez idő szerint Madridban van.*

Most, amikor a közélet minden területén lassanként helyreáll a rend, kell, hogy a spanyol vakgondozás problémája is átfogó és nagyszabású megoldást nyerjen. A spanyol vakok kötelezőleg egyetlen szervezetbe tömörülnek, ennek körzeti és helyi képviseletein keresztül önmagukat fogják kormányozni, hogy az államhatalom természetes ellenőrzése mellett új útakat, és közös kérdéseikre megoldást találjanak, s hogy sorstársaik számára megteremtsék annak a munka-teljesítménynek előfeltételeit, mely munka-teljesítmény ma nemzeti kötelesség.

*E rendelet kiadásakor Madrid még a vörösök kezén volt.

Az imént vázoltak figyelembe-vételével, a belügyminiszter előterjesztésére és a minisztertanáccsal egyetértésben jelent meg az alábbi kormányrendelet:

I. Szakasz: a belügyminiszter irányítása mellett minden spanyol nem-látót kötelezőleg egybe-fogó n. vak-szervezet létesül s a vakgondozás terén jelenleg működő valamennyi kulturális és foglalkoztató egyesület ebbe a szervezetbe olvad bele. Cél: a kölcsönös támogatás és a különleges kérdések megoldása.

II. Szakasz: a n. vak-szervezet a következő központi és mellék-szervekből áll:

a. legfelsőbb vakügyi tanács,

b. nem vak-szervezet elnöksége,

c. körzeti tagozatok,

d. helyi tagozatok.

III. Szakasz: a „legfelsőbb tanács" tagjai a belügyminiszter elnöklése mellett: az ő helyettese, a n. népjóléti szolgálatnak, a n. egészségügyi szolgálatnak és a n. vak-szervezetnek vezetői, egy ez-irányú tapasztalatokkal rendelkező szemorvos, a minisztérium által szabadon kijelölt három, a vakügy terén különös érdemeket szerzett személy, valamint titkárként a minisztérium szociális ügyosztályának vezetője.

Iv. Szakasz: a n. vak-szervezet vezetőjét a belügyminiszter nevezi ki. A vezető csak az idevágó kérdéseket alaposan ismerő világtalan egyén lehet, aki sorstársai érdekében már értékes működést fejtett ki. Ez a vezető képviseli a legfelsőbb tanácsot a n. vak-szervezet elnökségében.

V. Szakasz: a legfelsőbb vakügyi tanács feladata az egész szervezet felett gyakorolt főfelügyeleten kívül:

a. Tanácsot adni mindazon esetekben, melyekben a miniszter vagy a n. népjóléti szolgálat vezetője véleményét kéri.

b. A tanács képviseli a n. szervezetet, mint jogi személy.

c. A tanács dönt legfelsőbb hatóságként a szervezet kebelében felmerülő nézeteltérések ügyében;

d. A tanács vizsgálja meg esetről-esetre az egész munka-terület kérdéseit s azokat az indítványokat és terveket, melyeket a n. vak-szervezet berendezkedésével kapcsolatban a szervezet vezetője eléje terjeszt. Mindezekről a tanács a belügyminiszternek is beszámol.

e. A tanács kezeli a szervezet vagyonát, mely áll a meglévő készpénzből, a feloszlatott patronátus szerzeményeiből, az államsegélyből, valamint a magánszemélyek adományaiból.

f. A tanács állapítja meg a szervezet alapszabályait és azokat jóváhagyás végett a belügyminiszter elé terjeszti.

VI. Szakasz: a n. vak-szervezet vezetőjének feladata:

1. A körzeti tagozatok élére a n. népjóléti szolgálat vezetője által kinevezendő személyek előterjesztése és az erről való beszámolás a tanács előtt;

2. A következő szakosztályok létesítése és irányítása: általános titkárság, szociális gondozás, vakság elleni küzdelem, oktatás, munka-ellátás, művészet, propaganda és statisztika.

A szakosztályok vezetőségét és segédszemélyzetét a szervezet vezetőjének előterjesztése alapján a n. népjóléti szolgálat vezetője nevezi ki.

3. Saját hatáskörébe tartozó, valamint sürgős ügyekben való döntés és az ezekről való beszámolás a legfelsőbb tanács legközelebbi ülésén.

VII. Szakasz: a körzeti és helyi tagozatok közvetlenül a n. vak-szervezet vezetője alá tartoznak a nélkül azonban, hogy ez a körülmény akadályozná a helyi szervezeteknek a körzetiekkel - mint következő magasabb tagozatokkal - való szoros együttműködését. A körzeti vezetőket munkájukban bizottságok támogatják. A bizottság legfeljebb öt tagból állhat, ezeket a körzetvezető nevezi ki a szervezetbe tartozók közül.

VIII. Szakasz: a „Vakokat Védő N. Patronátus" megszűnik és minden, e rendelet kibocsájtása előtt tett és vele ellentétben álló intézkedése hatályát veszti.

Burgos, 1938. dec. 13.

Serrano Francisco Franco Suner belügyminiszter.

(die Blindenwelt, 1939. 4.)

Séta a beszélő könyv körül.

Az utolsó évben annyit olvastunk az amerikai újításról, hogy mi is kedvet kaptunk hozzá. Hátha itt is össze lehetne hozni azt, ami ott olyan szépen sikerült! A közvetlen lökést egy rádió-előadás szolgáltatta, melyben azt tárgyalá egyik postamérnökünk, hogyan történik a rádió-közvetítéseknél szükséges hangrögzítés. Különösen megtetszett az a módszer, mely filmszalagba karcolja a hangot, amit az-után fotocellás készülék tesz ismét hallhatóvá. Felkerestük azt a mérnököt, aki az előadást tartotta. Éppen az említett módon felvételt készítettek a Hunyadi László opera nyitányáról. A zenekar a rádió Sándor-utcai palotájának egyik földszinti termében játszott. A hangok a mikrofonban villanyárammá átalakulva az erősítő szobába kerültek, ahol a felvétel történt. De volt ott egy óriás-hangszóró is, kb. egy méteres átmérővel, mely úgy bömbölt, mint valami mérges vadállat, a saját szavamat is alig érthettem tőle. A rádió egész mérnökkara a felvevőgép körül foglalatoskodott. Egyik az árammérőt figyelte, a másik telefonon adott utasításokat a hangversenyteremben lévő megfigyelőnek, a főmérnök pedig egy mikroskop-forma nagyítóba nézegetett. Jó időbe telt, mire készen lettek. Előadtam, mit szeretnénk. Milyen pompás lenne, ecseteltem lelkesen, ha egy pl. 500 oldalas regény 6 rövidített írású vagy 10 teljes írású hatalmas kötet helyett potom három méter filmet foglalna el. Ez igazán olyan olcsó, hogy szóra sem érdemes, mondám ajkbiggyesztve és lenézőn morzsolgattam a kb. egy cm. széles filmcsíkot, amit az egyik mérnök kezembe adott. "Ez valóban nem drága," bólintott a főmérnök, „de lássuk csak, mennyi időt tenne ki az 500 oldalas könyv felolvasása? Egy oldal két perc, az összesen kerek ezer perc. A felvétel minden perce tíz p.-be kerül. Így az ezer perc tízezer p., ez egy kicsit mégis sok, úgy hiszem!" a többit, hogy a stúdiónak két készüléke van, egy felvevő s egy visszaadó s hogy a kettő csak 40.000 p.be került, már menekülés közben hallottuk, mert futottunk, ne-hogy megrendeltessék velünk a 10.000 p.s felvételt. Csak az Andrássy-úton tértünk magunkhoz. Mit nekünk a film? Néztünk egymásra. Ha az amerikaiaknak megfelel a jó öreg grammofonlemez, miért ne elégedhetnénk meg vele mi is? Bekopogtattunk egy lemezgyároshoz. Széles mozdulatokkal ecseteltük mindazt, amit a beszélő könyvek születéséről és rövid pályafutásáról tudtunk. A lemezes úr előzékenyen bólogatott, és helyeselt mindent. De jól hallottam, hogy ceruzája közben egyre szalad a papíron. Számolt. „Igen," mondta, mikor nagyot nyelve az izgalomtól befejeztem, „ez gyönyörű gondolat. De mit gondol szerkesztő úr, hány ezer darabot lehetne eladni egy-egy lemezből?" Azt hiszem, kissé dadogtam. Nem a kérdés lepett meg, ha-nem a szám: hány ezer? Jó tréfa! Azaz, hogy már láttam, hogy a dolog nem tréfa... „No igen," folytatta a lemezes úr nagylelkűen, úgy téve, mint-ha nem venné észre zavaromat, "mert, amint kiszámítottam, az 500 oldal felolvasása ezer perc; egy lemezre kb. 13-14 percet kell számítani, ezer perc talán kb. 75 lemezt tenne ki. Bizony ez nem olcsó mulatság, még ha darabját két p.be számítom is, ami elérhető, ha elfogy 300 példány. Ami nem is sok!" Tette hozzá, elképedésemet látva. „És mi úgy gondoltuk, hogy kölcsön-lemeztárként működnék, mint Amerikában" magyaráztam kevés meggyőződéssel. És az első lemez előállítása 200 p." Mondta ő tovább, "Tehát a 75 lemez első példánya 15.000 p.. Ezt a befektetést valahonnan vissza kell kapni. Bár ha elég sok kölcsönző akad..." Ennek már nem vártuk végét, nem akartunk többet is hallani a beszélő könyvről, akarom mondani a beszédes számokról. Hja! Könnyű Amerikában, ahol az állam évi 150.000 dollárt ad lemezek és grammofonok előállítására s ahol maguknak a vakoknak és hozzátartozóiknak több a pénz a zsebükben, mint nekünk, szegény kifosztott magyaroknak....

.-y

Angol vakok a légvédelemben.

Ötszáz londoni vak ajánlkozott, hogy légvédelmi elsötétítéskor vállalkoznak repülőgép-felderítő fülelő-szolgálatra, különcszolgálatra, és másoknak sötétben való vezetésére.

Beszámoló a vakok 16. Egyetemes Nagygyűléséről.

Tíz ország 53 kiküldöttje jelent meg Bernben, hogy megbeszéljék a vakság általános kérdéseit s kicseréljék honi tapasztalataikat. Ezeket a nagygyűléseket az Eszperantó Világkongresszussal együtt rendezik, mert így a vakok kiküldöttei külön utána-járás nélkül megkaphatják ugyanazon utazási stb. kedvezményeket, amiket az ú.n. főkongresszus tagjai élveznek. Így aztán a vakok tárgyalási nyelve is az eszperantó. A magyar kiküldött dr. Bánó M. volt, aki részt vett a főkongresszus ülésein is.

Beválasztotta a vezetőségbe a vakok nagygyűlése, amelyet júl. 31-én nyitottak meg a városi kaszinó egyik termében. A magyar kiküldött a Magyar Vakok Szövetsége külön üdvözletét is tolmácsolta a nagygyűlésnek. A felvetett kérdéseket öt ülésen tárgyalták. A kérdések 3 csoportra oszlottak: 1: A vakok mindennapi kenyere, előadta Spahr Emil dr., a svájci vakok szövetségének ügyvezető elnöke. Rámutatott a vakok ú.n. klasszikus foglalkozási ágainak egyre jelentékenyebb hanyatlására. Nyomatékosan felhívta a vakok figyelmét arra, hogy nem szabad a gépeket ellenségnek tekinteni, jól-lehet ezek teszik egyre fölöslegesebbekké a kéziiparokat, talán a vakok munkáját is. A gépek mellett is sok munkás találhat munka-helyet, s ha a vakok megismerik, megszeretik őket, újszerű munkát lelhetnek a régi, megszokott helyett. Ehhez az előadáshoz kapcsolódva érdekes felszólalásokban számoltak be a résztvevők a maguk országának viszonyairól, az újabb ötletekről és elgondolásokról. Nagyon megszívlelendő volna a dániai gépműhely ötlete, ahol a vakok megtanulhatják a gépekkel való bánásmódot s jó előtanulmányt szerezhetnek a gyári munkához. Felmerült az a gondolat is, hogy ezek a tanító-műhelyek állítsák elő a vakok író- és más segédeszközeit is.

Sok szó esett a massageről is. Finnországban és Japánban, ahol a massage szinte közszükséglet, sokkal nagyobb lehetőségeket nyújt a vakoknak, mint másutt. Japánban évszázadokon át csak vakok művelték. Más országokban minden igyekezet ellenére is csak lassú a haladás e téren. A nyugati országokban csak orvosi rendeletre masszíroztatják magukat az emberek, s az orvosok nem nagy barátjai e gyógyeljárásnak. Remény van azonban rá, hogy a sport terjedésével a kifejezetten sportmassage több vaknak fog megélhetést nyujtani.

Egy francia villamossági gyár külön tanfolyamon oktatja a vakokat rádiókészülékek javítására.

Németalföldön néhány vak kerékpár-javítással foglalkozik. A Philips, Citroyen és Bata-gyár sok vakot foglalkoztat üzemeiben. A svájci vakok szappangyárairól lapunk is többször írt már. Gép- és gyorsírás, pontírások nyomtatása, látók tanítása nyilvános és magán-iskolákban, mind alkalmas értelmi foglalkozások vakok számára. A szellemi pályákon a rátermett, jólképzett vakok általában jól el tudnak helyezkedni. A kereskedelmi tevékenység a legkülönbözőbb változatokban szerepel a vak-foglalkozások között. Érdeklődéssel hallgatta a nagygyűlés a magyar kiküldött beszámoló fejtegetéseit Solti Györgyről, aki kitanulta és éveken át gyakorolta a szita-készítő ipart. Ez a mesterség ma még kizárólag kéziipar, s nagy, gyári üzemben sem veszi ki a kézből a munkát a gép. Megfelelő körülmények között talán jó kenyér-keresete lehet az ügyes vaknak. Nőknek a kézi-munka, háztartás, varrás mellett a gyöngy-munka ad keresetet, de csak nagyon elszórtan. Franciaországban az egyik foglalkoztatóban temetői gyöngykoszorúkat készítenek, ami sok vak nőnek ad munkát. Nálunk inkább díszkosarakat, virágokat, virágkosarakat, jelvényeket, melltűket készítenek gyöngyből. Érdekes megemlíteni, hogy Olaszországban a vakokat a hadsereg szolgálatába próbálják állítani. Repülőgépek közeledését jelző készülékek hallgatására és rádió útján terjesztett titkos üzenetek felkutatására (Morse-szolgálat rövid hullámon) használják őket. Olaszországban sok vak tanár tanít látók középiskoláiban. Sok országban jó eredménnyel működnek világtalan nyelvmesterek is. A sokoldalú megbeszélések eredményeképpen a nagygyűlés elhatározta, hogy a Vakok Egyetemes Egyesülete útján igyekszik minden országban megszerezni a kipróbáltan vakok számára alkalmas munka-lehetőségek leírását, s azokat könyvben össze-foglalva kiadja.

Több oldalról szóltak hozzá a második kérdéshez is: hogyan vehetnének részt a vakok a béke előmozdításában? Elkerülve a kényesnek látszó politikai kérdéseket, úgy határozott a nagygyűlés, hogy tanácsolja a világ vakjainak, keressék a békét elsősorban saját környezetükben. Fejlesszék ki önmagukban, igyekezzenek hatni mind-azokra, akikkel érintkeznek: hozzátartozóikat, barátaikat, ismerőseiket befolyásolják békés irányban, hogy az emberek maguk törekedjenek lélek szerinti békességre. Igyekezzenek belevinni minden emberbe a béke szeretetét, és így segítsék elő a megbékélést és bizalmat, hogy egyszer majd követhessék a kis Svájc példáját, melynek kanton-államai szoros szövetségben védik szabadságukat s a békét immár évszázadok óta.

Apróbb ügyeken kívül még egy, a harmadik kérdés szerepelt a tárgysoron: az eszperantó pontírás rövidítésének kérdése. Sikerült a szakembereknek olyan mérsékelt rövidítési fokozatban megegyezni, mely lehetővé teszi a rövidítések alkalmazását a teljes rövidítési rendszer ismerete nélkül s anélkül, hogy ezzel megnehezítenék a teljes rövidített írás megtanulását.

A kellemes, kényelmes otthon, a jó ellátás, a kivételesen kedvező időjárás elősegítették, hogy a résztvevők jól érezzék magukat s tanácskozásaik értékes eredményekkel végződjenek. Alkalmuk volt a vak kiküldötteknek arra is, hogy a főkongresszus ülésein és a szórakoztató össze-jöveteleken megjelenjenek. Több kirándulást is tettek Bern városban és környékén. Meglátogatták a berni vakok foglalkoztató intézetét is. A fenntartó egyesületnek több bérháza van a foglalkoztató mellett korszerű berendezésű, gyönyörű épületek. Ezek egyikében van a pompásan felszerelt konyha s több emeleten a szobák a foglalkoztatottak részére. Most 30-nál több vak lakik bennük. Foglalkozásuk az ismert vak-foglalkozások.

Akik ott lehettek ezen a nagygyűlésen, személyesen találkozhattak a vakok ügyének kiváló képviselőivel, s fel nem becsülhető élményekkel lettek gazdagabbak. Ott voltak, hogy csak a nevesebbeket említsük: Harald Thilander, az Esperanta Ligilo főszerkesztője s a vakok eszperantó-ügyének legelső irányítója, feleségével, a finn származású írónővel. Ott volt az angol Merrick, az olasz Tancredi, a francia Masselier és sokan mások. Hisszük, hogy ez a nagygyűlés is eredménnyel szolgálta azt az ügyet, melynek érdekében rendezték és megtartották.

Hirdetések.

Rövidített pontírással nyomtatott, bőrkötésű imakönyvét hat pengőért eladja: Kálmánchey Anna, Asztalos Jánosné címén, Újfehértó, Kisrét-út 1162.

- Levelezni óhajtanak: erdélyi sorstársakkal: Ávedik Emma, Dicio-san-martin, str. Viilor 34..

Sorstársnőivel: Fazekas Erzsébet, Ásvány, u.p. Ráró.

Zenész-sorstársakkal: Szűcs Lajos, Füzesgyarmat, Mátyás király-u. 29., Békés-megye.

- Használt Klein-szekrényt venne: Blum Anna, Solymár, Madách-u. 34..

- A "Vakok Önmagukért" számait megvenné Balkay Géza, titkár.

Kenyérgondok másutt. (befejezés)

Termékeit az ipar készítményeihez hasonló áron tudjuk forgalomba hozni, s így a számbavehető vevők köre nincs többé korlátok közé szorítva, mint az eddig a vak-árúnál volt. Módunkban áll a szabad piacon nagyobb megrendeléseket szerezni, s ezek révén egész sereg vakot munkához juttatni.

De nem kell, hogy fáradozásaink erre a két iparágra szorítkozzanak. Talán vannak még más kisméretű munka-tárgyak, melyeket szintén versenyképes áron bocsájthatunk árúba. Meg kell említenem pl. a háziszövést. Ennek elterjedésére ma az állam különös súlyt helyez. Eddigi megfigyeléseink azt mutatják, hogy mosogatóruhákat, törülközőket, asztalterítőket, stb. valószínűleg elfogadható áron fogunk piacra hozhatni. A vak-foglalkoztató szerveknek mindenesetre abban az irányban kell dolgozniok, hogy a világtalanok készítményeit a jótékonysági áraktól megszabadítsák és versenyképessé tegyék.

A vakok munka-elllátásának ezen módszere ellen némelyek azt a kifogást teszik, hogy így a vak sohasem válik önállóvá, az otthon dolgozó munkás színvonalánál magasabbra nem emelkedhetik. Ebben igazuk van. De azt, hogy önálló iparos legyen, vagy saját üzletet tartson fenn, nem kívánjuk meg minden látótól sem. És ha választanom kell két hivatás között, melyek közül az egyikben önállósíthatom magamat, de fenntartani magamat belőle nem bírom, a másikban, bár csak műhelyi vagy otthoni munkás lehetek, havi keresetem legalább száz márkát tesz ki, inkább az utóbbi mellett fogok dönteni. A vakok munka-ellátása szempontjából ezt a viszonylagos függést kell választani. Ha az eddig érvényben volt és általam is melegen pártolt elvet, mely szerint a vakot teljesen a saját lábára kell állítanunk, fel is adjuk, az még nem jelenti, hogy nem kellene őket a legalaposabban kiképeznünk. Nevelési okokból célszerű lenne talán erre a két új iparágra is kiterjeszteni a tanonc-szerződés és vizsga rend-szert.

A kosárfonás és a kefekötés ajánlatos leépítéséből kifolyólag felszabadult munka-erők elhelyezésénél még más eszközök is állnak rendelkezésünkre. Utalok itt a világtalanoknak a gyáriparban való foglalkoztatásának a rokkant-törvény nyujtotta lehetőségére. Wesztfália ezen a téren vezető helyen áll; a vakügyi körökben jól ismert dr. Pork tanácsos nagyszerű eredményeket könyvelhet el. Nem rég egyik szaklapban beszámolt arról, hogy az utóbbi időben egyedül Wesztfáliában 80 világtalant sikerült elhelyeznie a szabad gazdasági életben a rokkant-törvény segítségével. Ha Wesztfáliában lehetséges ez, kell, hogy más vidéken is elérhető legyen.

Meg kell említenem a telefon-kezelői hivatást is. Sokan úgy vélték, hogy az automata-rendszer bevezetése a vakok e téren való elhelyezkedési lehetőségének a végét jelenti. Ennek éppen az ellenkezője következett be: az új rendszer lényegesen tehermentesíti a központot s így a világtalan telefonista olyan nagy üzemekben is megállja a helyét, melyekben a régi berendezés mellett nem győzte volna lebonyolítani a forgalmat. Ezen felül ma már olyan kitűnő segéd-készülékek állnak a vak rendelkezésére, melyek lehetővé teszik számára, hogy teljesítőképességben csak-nem teljesen utolérje a látó telefonost.

Számba jöhet még a vakok szempontjából a gyors- és gépírói pálya. Ma ezen a téren igen nagy a kereslet s így a világtalan aránylag könnyebben juthat ilyen álláshoz. De e két utóbb említett elhelyezkedési lehetőségre vonatkozó álláspontomat legközelebb részletesen ismertetem.

Kérem az itt közölt gondolatokat, melyek annyira újszerűek, hogy azonnali elfogadásukra nem is számíthatok, nyugodtan jól megfontolni. A foglalkoztatás kérdése ilyeténképp való újra-rendezésének előnye, mint fentebb már bőven fejtegettem, abban rejlenék, hogy megszabadulnánk a terhes házaló-rend-szertől s a szabad piacon értékesíthetnénk, s a vak-munkát a jótékonyságból a versenyképesség légkörébe emelhetnénk fel. El kell érnünk, hogy a jövőben ne a kefekötést és kosárfonást, ha-nem a gyékényfonást, a harisnyakötést, a távbeszélő-kezelést, a gép- és gyorsírást és a gyári munkát tekintsék jellegzetes vak-foglalkozásoknak. Meggyőződésem, hogy a munka-ellátás általam ajánlott módszere a német vakok javát és tekintélyét fogja növelni.

Szövetségi hírek:

Ismételten felhívjuk k. tagjaink figyelmét arra, hogy zenekiadványunk nem a lappal együtt jelenik meg, talán nem havi melléklet. Ezért ne legyenek meglepve, ha időnként el-elmarad. Ez annál könnyebben megeshet, mert síknyomásból kell átírni pontírásba, s így látó segítő kell hozzá, ami nem mindig van kéznél. Ez volt az oka, hogy a nyáron is hosszabb ideig nem jelent meg. Talán csak szünetelt, nem megszünt.

- Egyik pusztán lakó sorstársunk írja levelében: „... Az elmúlt két év alatt háromszor látogatott meg a hatósági orvos a nélkül, hogy kértem volna. Legutóbb pedig a megyei tiszti főorvos idézett be a városházára. A következőket kérdezte tőlem: hogyan érzem magamat? Szoktam-e betegeskedni? Van-e valami panaszom? Mivel foglalkozom egész nap? El tudok-e igazodni a ház körül és miként? Hol tanultam és mit? Erre a napra menhelyiek is voltak berendelve ..."

Nagyon üdvös érdeklődésre mutat ez a levéltöredék, s szövetségünket érdekelné, hogy másutt is szokásosak-é ezek a hatósági orvosi szemlék, vagy csak annak az egy tiszti főorvosnak gondoskodása a testi fogyatékosokkal szemben. Kérjük k. olvasóinkat, írják meg, hol van még ilyen rend-szeres felügyelet.

- Egy pozsonyi sorstársunk leírta a Szlovákiában használatos református zsoltárokat és dícséreteket és ránk bízta, hogy annak ajánljuk fel, akinek szüksége van rá. Persze, csak szlovákiaiakról van szó, hisz nálunk más az énekek szövege. Kérjük, jelentkezzék, aki hasznát veheti. A kézirat nem köttethető be.

- Lapunk megjelenését nem csak a lap-engedély késése, de sajnálatos géptörés is akadályozta.

Házasságkötés.

Kovács István hadirokkant tizedes és Stummer Juliska sorstársaink szeptember 8-ikán kötöttek házasságot a tárnoki róm. kat. plébánia-templomban. Sorstársainknak sok örömet és tartós boldogságot kívánunk.

Hírek a nagyvilágból.

Sokat olvasunk mostanába német vakok gépírói sikereiről. Olyan sikert azonban, aminőt a francia Lecogne, vak még nem ért el. Több, mint 200 gépíró gyűlt össze, hogy eldöntsék az elsőség kérdését a 3 részből álló versenyen. Legnagyobb meglepetésre a szokatlanul népes mezőnyben az egyetlen vak, Lecogne lett a győztes. Az első részben óriási hangszóró diktálta a leirandó szöveget, a másodikban másolni kellett ismeretlen szöveget, a harmadik részben hallás után vett Morse-táviratot gépeltek le. Az első talán egyszerű gyorsasági verseny volt, ami Lecognenak nem okozott nehézséget. A másodikban a látók óriási előnyben voltak felette, mi-után azok szemmel olvashatták a másolandó szöveget, míg neki újjait kellett nem csak a gépelésre, ha-nem olvasásra is használni. Megengedték ugyanis, hogy ő pontírásból másoljon. Nem is hitt a győzelmében senki. Legnehezebb volt az utolsó rész, nem is indult, csak 40 látó benne. Lecognenak persze ez volt a legkönnyebb. E mellett szól, hogy egyetlen hiba nélkül írta le a Morse-szöveget. Képzelhetni, mekkora feltűnést okozott hármas győzelme. A verseny után több, mint száz ajánlatot kapott magas fizetéssel járó állásra.

Nők rovata.

PP kérésére közöljük a „pehely-rizs" ismertetését.

Különleges eljárással hevítve magas légnyomással a rizs-szemeket tízszeresnél is nagyobbra duzzasztják, és zárt csomagokban „pehely-rizs" néven árúsítják a nagyobb fűszerüzletek. A pehely-rizs kiválóan kellemes ízű, könnyen emészthető, nagyon tápláló csemege. Gyermekeknek és betegeknek kitűnő tápszer. Nyersen is fogyasztható. Cukrozott tejjel, kakaóval, vagy kávéval leöntve akár hidegen, akár melegen ízletes reggeli vagy uzsonnaként szolgálhat, ha előbb 2-3 percig állni hagytuk.

Levesbe már úgy használhatjuk, ahogy a csomagban van.

Elkészíteni is sokféleképpen lehet. Gyöngén sózott zsírban vagy vajban világos barnára pirítjuk és felszolgáljuk, mint a pirított kockát.

Tésztának is feladhatjuk, ha félórával tálalás előtt cukrozott tejszínhab közé keverjük, majd cukrozott gyümölcsöt, dzsemet, vagy lé nélküli befőttet adunk hozzá s díszítésül csokoládé-darával hintjük be.

Tejszínbe is keverhetjük a pehely-rizst, amennyit a tejszín felvesz. Felszívódás után darált cukrozott diót, mogyorót vagy mandulát adhatunk hozzá.

Nyáron hideg gyümölcs: cukrozott eper, málna, szamóca vagy ribizli pehely-rizzsel meghintve kitűnő tésztapótló és bár-mely időben felszolgálható.

- S. J a burgonyát keskeny csíkokban hámozza, mert így jobban tud vigyázni arra, hogy semmi héj ne maradjon rajta s hogy a kivágni való részek el ne kerüljék munkája közben a figyelmét. Ő ezt így igen könnyen végzi.

- R-né figyelmeztet, hogy a rizst nem szabad megmosni, csak megszitálni és tiszta ruhára töltve, megtörülgetve átválogatni. A mosással a rizsben levő, táplálkozásra fontos keményítőt mossuk le s így tápértékét csökkentjük.

A virsli nem pukkan ki, ha fövő vízbe tesszük és fedő nélkül csendesen forraljuk két percig.

A legszálkásabb hús is megpuhul, ha főzés közben egy kiló húsra számítva egy-egy evőkanál tiszta szeszt teszünk a vízbe.

Ha tésztát sütünk, ne vajjal kenjük ki a tepsit, mert a vajban néha sok nedvesség van. Ez az oka annak, hogy a tészta gyakran a tepsihez ragad. Használjunk zsírt és hintsük meg vékonyan liszttel. Így a tészta épségben emelhető ki.

- A Pesti Hírlap új szakács-könyve több fejezetben közöl hasznos tanácsokat és útmutatásokat arra vonatkozóan, hogyan raktározzuk el a bevásárolt élelmiszereket, hogy azok frissek, jóízűek és egészségünkre nézve is kifogástalanok maradjanak. Néha megtörténik az is, hogy kész ételfélénk marad. Ezeknek a szakszerű eltartásáról úgy egészség, mint takarékosság szempontjából is gondoskodnunk kell. Az ételmaradékok gazdaságos felhasználása szintén igen fontos a mai, fokozott takarékosságot igénylő, időkben. Ezért úgy gondoljuk, jó szolgálatot teszünk olvasóinknak, ha időnként részleteket közlünk az említett szakács-könyv idevágó fejezeteiből amennyiben egyéb közölni valóink mellett ezek számára hely marad.