Vakok Világa 2009. július

Vakok Világa

LXX. évf. 7. szám

2009. július

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

Tartalomjegyzék

Új pénzkezelési szabályzatot fogadtak el

Tolna megyében ünnep volt a tisztújítás

Békés megye új tisztségviselői

Választás Borsodban

Fórum az akadálymentesítésről

"Színesebb velünk a világ"

Mi lesz veled, Kettesy Aladár iskola?

Segítség a kiskorú látássérülteknek

Jótékonysági árverés az MNB-ben

Készül a vakoknak szánt változat is

Meghívó Erdőkertesre

Papír helyett a tudást nézték

Ünnepélyes intézményavatás Győrben

Új irodahelyiséget kapnak

Új tanpályát avattak Csepelen

Hittel és bizalommal a művészet útjain

Jó hangulatú juniális Zalában

Vidám fakanál Nógrádban

Sosem késő beadatni

Mit mesél a Dél-Dunántúl?

Képek, versek, dallamok

Hermina Kulturális Napok

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Csik Lajos versmondó sikerei

Osztályfőnöki óra a vakokról

Segítik a legszegényebbeket

Az egészséges életmód fontossága

Hogyan élte meg a veszteséget?

Cseh művészek az MVGYOSZ-ben

Tehetségeket felkaroló seregszemle

Közhasznúsági jelentés, 2008.

Ön most mit lépne sötéttel?

CD-nyeremény

Apróhirdetések

Impresszum

Az MVGYOSZ Elnökségének legutóbbi ülésén

Új pénzkezelési szabályzatot fogadtak el

Mind a hét elnökségi tag és mindkét póttag jelen volt a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének ülésén a szervezet székházában június 15-én. A háromtagú felügyelő bizottságból senki sem jött el az értekezletre, pedig több pénzügyi kérdésben is állást foglalhattak volna. Ezen az elnökségi értekezleten például az MVGYOSZ pénzkezelési szabályzatát és a Szövetség számviteli politikáját kellett volna az FB-vel együtt áttekinteni. A felügyelő bizottság távolmaradása miatt Kutor Sándorné, aki Szabó Renáta előtt az FB köztiszteletben álló elnökeként dolgozott, tájékoztatást adott és válaszolt a kérdésekre. Az Elnökség mind a pénzkezelési szabályzatot, mind a pénzügyi politikát elfogadta, azzal, hogy amennyiben az FB később ezekkel az anyagokkal kapcsolatban észrevételt vagy módosító indítványt terjeszt elő, akkor azok figyelembe vételével módosítják e két fontos dokumentumot.

Dr. Micserics József, az MVGYOSZ Országos Hivatalának vezetője a segédeszköz-ellátás helyzetével, az árképzési rendszer tapasztalataival kapcsolatban elmondta, a Szövetség mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a tagság kedvező áron szerezhesse be a számára szükséges segédeszközöket. A háromlépcsős árképzési rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Megfelelő adatbázis és számítástechnikai támogatás kellett hozzá, s természetesen a személyi feltétel is. Sziládi Zsuzsanna, a segédeszközbolt vezetője jól ismeri a tagság igényeit és lehetőség szerint ehhez igazodik a megrendelések összeállításakor. A júliusi áfaemeléssel megnő néhány termék ára, de vannak a boltban 5 százalékos áfába tartozó segédeszközök is, amelyeknek az ára nem módosul. Ilyenek: a Braille-írógép, a Braille-órák, a Braille-könyvek és a fehérbotok.

Felmerült a Hangvilág (korábbi nevén Dokusoft) Kft. szövetségbeli, keddenkénti jelenléte, amelyért semmit sem fizetnek az MVGYOSZ-nek. Ez a Kft. néhány segédeszközt az MVGYOSZ-nél olcsóbban vagy valamilyen ajándékkal együtt, illetve a postaköltség elengedésével kínál megvételre, s ezzel konkurenciát jelent a Szövetség segédeszközöket forgalmazó üzletének. Ezért az Országos Elnökség felkérte az elnököt és a hivatalvezetőt, kezdjenek tárgyalásokat a Hangvilág Kft-vel a köztük lévő együttműködés mikéntjéről, s konkrét megállapodásban rögzítsék a Kft. szövetségbeli tevékenységét, az általuk forgalmazott segédeszközök árusításának feltételeit.

Kroll Zsuzsanna érdekvédelmi vezető szólt a Szövetségben május 30-án megtartott, nagy sikert aratott akadálymentesítési konferenciáról. Ezen a résztvevők életre hívtak egy munkacsoportot, amelynek hármas feladata van, s ezért fizikai, info-kommunikációs és a szolgáltatások akadálymentesítésével foglalkozó szekciók alakulnak. A csoport az első ülését június 19-re hirdette meg.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a kétegyesületes megyékben az Elnökség által korábban javasolt, s a működési támogatásként felhasználható pénz elosztására irányuló egyeztető tárgyalások nem jártak sikerrel. Bár akadt példa, mint a Nyírségi Látássérültek Egyesületéé is, hogy több alternatívát is javasoltak, ám a megyében működő másik, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület ezek közül egyet sem fogadott el. Ezért az Országos Elnökség a kétegyesületes megyék költségvetési támogatása között mutatkozó pénzbeli különbözetet 50-50 százalékosan osztotta el és utalja át az egyesületeknek. Ezt a döntést nem tekintik precedens értékűnek, s csak az idei elosztásra vonatkozik.

Az Országos Elnökség Louis Braille Emlékéremmel ismeri el Helesfai Katalin, vitéz lovag Rithnovszky János, Farkas Mátyás és Dohyné Demkó Izabella sokéves, nagyszerű munkáját. A Látásnélküli Világ Alapítvány, amelynek alapítója az MVGYOSZ, alapító okiratának módosítását kérte az elnökségtől, amely helyt adott a kérésnek és úgy döntött, hogy az alapítói jogokat átadja a Látássérültek Észak-Alföldi Regionális Egyesületének. Az alapítói jogok átadásával kapcsolatos bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtéig meghosszabbítja az alapítvány kezelőszervének megbízatását. A későbbi elnökségi üléseken pedig át fogják tekinteni a Szövetség által alapított, illetve a Szövetség részvételével tevékenykedő, a látássérültek érdekeiért dolgozó alapítványok működését is.

Erhart Péter, az Országos Hivatal munkatársa tervezte meg a Szövetség új bélyegzőjét. Az új bélyegzőn szerepel a vak emberke piktogramja, a Szövetség neve és az MVGYOSZ alapításának helye és évszáma is.

Garamvölgyi Annamária

Kovács Lászlóné elnök húsz éve fáradozik sorstársaiért

Tolna megyében ünnep volt a tisztújítás

A Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete május 19-én tartotta éves közgyűlését Szekszárdon a Garay János Gimnázium dísztermében.

A rendezvényen megjelentek: Kovács János elnök és felesége, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Szekszárd Megyei Jogú Városi Tagozata képviseletében; lovag vitéz Doni Antal nemzetőr dandártábornok és felesége; a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi és Szolgáltató Központ képviseletében dr. Szabó Zsoltné igazgató asszony és munkatársnői: Kis Pál Istvánné, Csekeiné Csallai Klára és Hahn Róbertné; a Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete képviseletében: dr. Tóka László elnök, Lovrek József alelnök és a komlói körzeti csoport vezetője és Kellerné Csepregi Kitti irodavezető; az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány képviseletében: Szuhaj Mihály elnök és munkatársa, Litschauer Péter; a helyi kórház szemészeti osztálya képviseletében: dr. Bánkúti Hedvig főorvos asszony, Holler István; a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviseletében: Nagy Józsefné és Kocsis Andrásné; a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete képviseletében: Bognár Lászlóné; a TOSINA Egyesület képviseletében: Szabóné Kis Ágnes.

Az ünnepélyes megnyitót követően Kovács Lászlóné egyesületi elnök Thész László Emlékérmet és Emléklapot adott át dr. Brebán Valéria, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója részére, a Tolna megyében élő látássérült embereknek nyújtott közel két évtizedes támogatásáért, a személyes kapcsolattartásért, a tanfolyamokat segítő számítógépes és rendezvényszervezést biztosító pénzadományokért, a Hermesz táborok szervezéséért, az empatikus, emberi hozzáállásáért, amit munkatársai körében is meghonosított.

Szuhaj Mihálynak az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány elnökének a Tolna megyében élő látássérült embereknek biztosított informatikai segédeszközökért. Kovács János nyugállományú őrnagynak a Tolna megyében élő látássérült emberek érdekében végzett kiemelkedő és segítőkész adománygyűjtő és a dombori gyermektáborokban nyújtott önzetlen és lelkiismeretes munkájáért.

Emléklapot kapott Kuti László sorstársunk az adománygyűjtő munkájáért, amelyet a Tolna megyében élő sorstársaink érdekében végez.

Horenka László sorstársunk virágcsokorral köszöntötte Kovács Lászlóné elnök asszonyt, aki már 20 éve végzi odaadó és lelkiismeretes munkáját.

Rákóczi Szilvia sorstársnőnk ünnepi dalcsokorral köszöntötte a kitüntetetteket.

Ezek után a közgyűlés megválasztotta a szavazatszámlálókat. Fehérvizi István alelnök javaslatára a közgyűlés napirendjére vette a tagdíjemelést is.

Kásler Cecília irodavezető előterjesztése alapján 91 sorstárs egyhangúlag elfogadta a beszámolókat. Ezután a tisztségviselők megválasztása következett.

Elnök: Kovács Lászlóné; alelnök: Fehérvizi István; elnökségi tagok: Szőts Andrásné, Nagy Mártonné Horenka Erika, Tóth Klára, Schell Gábor; elnökségi póttagok: Horenka László, Antal Gábor; országos küldöttek: Kovács Lászlóné, Fehérvizi István, Szőts Andrásné, Baros Viktor, Horenka László, Schell Gábor, póttagok: Horenka Erika, Tóth Klára; felügyelő bizottság: Aladzsics Mátyásné, Német Zoltán, Hollendus Józsefné, póttag: Heidt Jánosné.

Az elnökség javaslatára egyhangúlag megszavazta a közgyűlés, hogy a tagdíj 3000 forintra emelkedjen.

A rendezvény akadálymentes lebonyolításában a 12 szociális segítő nagy szerepet vállalt.

Szekszárd német testvérvárosából egyesületünk 80 doboz ruhaneműt kapott, amelynek nagy részét a közgyűlés után ingyenesen elvihették tagtársaink.

A közgyűlés előtt és után Szövetségünk folyóiratára fizethettek elő, bel- és külföldi kirándulásokra, valamint a 15. alkalommal megrendezésre kerülő, dombori gyermek- és ifjúsági táborra jelentkezhettek az érdeklődők.

Önálló életvitelt elősegítő segédeszköz vásárlásához és tanulmányi támogatáshoz pályázati adatlapot osztottunk, aktuális programjainkról ismertetőt adtunk mindenkinek.

Schell Gábor

szervezeti menedzser

Szabó Tiborné elnök iránt töretlen a bizalom

Békés megye új tisztségviselői

A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének tisztújító küldöttközgyűlését május 23-án tartották meg a békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület székházában. A közgyűlést Filyó Ildikó egyesületi irodavezető, a választóbizottságot Fazekas Géza, a gyulai klub vezetője elnökölte.

Szabó Tiborné egyesületi elnök számolt be az eltelt 5 év szakmai munkájáról. A beszámolót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

A küldöttek 27 szavazattal újra elnöknek választották Szabó Tibornét és 26 szavazattal alelnöknek Ádász Istvánt.

Az elnökség tagjai még: Nagy Zsuzsanna, a szeghalmi kistérségi körzeti csoport vezetője, Ábrahám Györgyné, a gyulai kistérségi körzeti csoport vezetője és Tóth György, az orosházi kistérségi körzeti csoport vezetője. Póttagok: Asztalos Sándorné, a mezőhegyesi kistérségi körzeti csoport vezetője és Krizsán Andrásné, az egyesület kultúrcsoportjának tagja.

A felügyelő bizottság elnöke: Mucsi Istvánné, a békéscsabai kistérségi körzeti csoport vezetője, tagjai: Gál Imréné és Fülöpné Sípos Erika, póttagok: Fábián Jánosné és Varga Gézáné.

A közgyűlés úgy döntött, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a mindenkori 5 rendes elnökségi tag képviseli az egyesületet az országos küldöttközgyűlésen.

A küldöttek úgy határoztak, hogy az egyesületi tagdíj összegét 2010. január 1-től 2400 Ft-ban állapítják meg.

A közgyűlés munkáját eredményesen zárta, a programban ezután a "Nyárváró" című közös, kulturális rendezvény következett. Először az egyesület kultúrcsoportjának zenés, verses összeállítását hallgatták meg a sorstársak, majd ezt követte a közös ebéd elfogyasztása kellemes környezetben.

Győrfi Gabriella

Ismét dr. Kiss László lett az elnök

Választás Borsodban

A Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete május 16-án Miskolcon tartotta választó közgyűlését, melynek eredményei: elnök: dr. Kiss László; alelnök: Bukovenszkiné Borza Mária; elnökségi tagok: Barnóczki Gábor, Horváth István, dr. Stefán Sándor, Szűcs Zsuzsanna, Veres Imre; elnökségi póttagok: Hornyánszky Tivadar, Sipos Dénes.

A felügyelő bizottság tagjai: Aranyosi István, Kerekesné Sarkadi Anna, Tóth Eszter.

Póttagja: Temesvári János.

Országos küldöttek: Barnóczki Gábor, Bukovenszkiné Borza Mária, Horváth István, dr. Kiss László, dr. Stefán Sándor, Szűcs Zsuzsanna; póttag: Hornyánszky Tivadar.

Szakemberek és érdeklődők eszmecseréje

Fórum az akadálymentesítésről

"Jelenleg Magyarországon nem létezik egységes és megfelelő állásfoglalás azzal kapcsolatban, hogy milyen elvek és milyen paraméterek alapján történjen az akadálymentesítés." Ennek az alapgondolatnak a jegyében hívta fórumra a szakembereket és az érdeklődőket Kroll Zsuzsanna érdekvédelmi vezető május 30-án a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke bevezetőjében emlékeztetett az esélyegyenlőségi törvényre, amely már 11 éves. Ebben konkrét akadálymentesítési javaslatok is szerepeltek. Sok minden történt ennek jegyében, születtek jó akadálymentesítési megoldások, de olyanok is, amelyek nem váltak be. Gondoljunk csak a 2-es metró vakvezető sávjaira, amelyek csak díszletként szolgálnak, mert a vak emberek azokat sem cipőtalpukon keresztül, sem bottal nem érzékelik. El kell jutni a konkrét szabványosításig, mert az szolgálná leginkább a látássérültek érdekeit. Ez azért is fontos lenne, mert nem érdemes felesleges dolgokra költeni a pénzt, sokkal inkább arra, hogy olyasmit hozzanak létre, amit a vak és gyengénlátó emberek jól tudnak használni - hangsúlyozta az MVGYOSZ elnöke.

Pandula András rehabilitációs szakmérnök többek között szólt az ISO szabványosítás alapjairól, s arról, hogy a vakvezető sávnak egy épületben el kell jutnia legalább az információs pultig, de legalábbis oda, ahol felvilágosítást kaphat a látássérült ember. Pandula András írta a Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez című kiadványt, amelynek jelentőségére dr. Polinszky Tibor, Csepel főépítésze hívta fel a figyelmet, valamint beszélt a jelenleg érvényben lévő országos településrendezési és építési követelményekről. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján a környezet tervezéséhez, átalakításához a pénzt akkor kaphatják meg a pályázók, ha a segédletben foglaltakat maximálisan betartják. A főépítész kérte, a látássérültek készítsenek ajánlásokat, mit tartanának a külső és belső akadálymentesítés terén megvalósíthatónak. Akkor nem fordulhat elő például az, hogy egy óvoda padlózatát taktilis jelekkel látják el, de aztán arra szőnyeg kerül, hiszen a gyerekek a földön játszanak. Vagyis a tapinthatóságnak így nincs értelme. A fórum résztvevői közül sokan tettek fel kérdéseket és a külső fizikai akadálymentesítésnél szóba kerültek a járdaszegélyek, a vezető sávok, a figyelemfelkeltő jelzések is.

Dr. Arató András, a KFKI RMKI Beszéd- és Rehabilitáció-technológiai Osztályának vezetője az info-kommunikációs akadálymentesítésről tartott előadást. Mint megtudtuk, dr.Arató András és munkatársai számítástechnikai segédeszközöket fejlesztettek ki olyan látássérült embereknek, akik nehezen tudják elsajátítani ezek használatát. Természetesen gyakorlott vakok is jól tudják használni a Mobil SegítőTárs nevű eszközüket. A KFKI RMKI és a veszprémi Pannon Egyetem tervei között szerepel a GPS navigáció akadálymentesítése. Szeretnének vakosra tervezett Java böngészőt írni. Színfelismerő, integrált menetrend lekérdező, Daisy kompatibilis hibrid hangoskönyv-olvasó, Bluetooth-kezelés, fájl manager szerepelnek még a terveik között. Dr. Arató András beszélt a Nav N Go-MOST Magyarország térképeiről és a jövőbeli elképzelésekről, amelyek között szerepel a vakos térképolvasás, hangjelzéses saját fontos pontok, bejárt területek naplózása.

Szuhaj Mihály, az "Informatika a Látássérültekért" Alapítvány elnöke, egyben a fentiekben említett Segédlet szakértője, ismertette, miben rejlik a képernyőolvasó, képernyőnagyító szoftverek lényege. A legismertebb képernyőolvasó a Jaws for Windows, képernyőnagyítók pedig a MAGic és a ZoomText. A számítógépeknek az úgynevezett segítő technológiákkal való ellátása megoldott. Akinek nincs rá anyagi lehetősége, az alapítványtól ingyenesen beszerezheti a BeLin 1.0, vagyis a beszélő Linux operációs rendszert. A honlapok akadálymentesítése is elengedhetetlen, hogy a látássérült emberek hozzájussanak az információkhoz.

Nemecz Gábor, a BKV fejlesztési és beruházási főosztályvezetője a közösségi közlekedési eszközök használatát ismertette a fogyatékosok számára. Gyakran előfordul, hogy a peron akadálymentes, de a hozzávezető út nem. A BKV-nál most kísérlet zajlik a 86-os autóbusz vonalán, ahol a GPS-alapú utastájékoztatási rendszert tesztelik. Ennek a vizuális-akusztikus rendszernek a segítségével pontos információt lehet szerezni például a következő jármű érkezéséről. A BKV komplex utastájékoztatási, forgalomirányítási rendszerének része ez is, valamint, hogy a felszín alatti közlekedésben, a 2-es metró vonalán Braille-tájékoztatókat helyeztek ki még az elmúlt évben.

Nagyon sok kérdést intéztek a jelenlévők a BKV illetékeséhez, például: miért nem lehet jól látni az autóbuszok számát; a járművek oldalán az ajtónyitó gomb nehezen található meg; miért nem mondja be a busz- vagy villamosvezető a megállókat, stb. Kiderült, hogy gyakran az emberi tényező a legfontosabb, hiszen egy kis figyelemmel a látássérültek közlekedése is megkönynyíthető. Mindenesetre a főosztályvezető továbbítani fogja kollégáihoz a látássérült emberek észrevételeit, javaslatait.

A fórum résztvevői döntöttek arról, hogy akadálymentesítési munkacsoportot hoznak létre az MVGYOSZ-ben, amelyhez számítanak a jelen lévő szakemberek, rehabilitációs mérnökök, építészek, mozgástrénerek, gyártók és kivitelezők segítségére. Ez a munkacsoport fog majd ajánlásokat tenni, koncepciókat kidolgozni, szabványokat meghatározni a látássérültek akadálymentesítésének érdekében.

Garamvölgyi Annamária

"Színesebb velünk a világ"

A Motiváció Alapítvány "Színesebb velünk a világ" címmel projektet szervezett fogyatékos és hátrányos helyzetű művészeti alkotók részére.

Nagy volt az érdeklődés, kb. 200 alkotótól közel 1000 darab pályamunkát kaptunk a leadási határidőig. A kiválasztott 36 alkotó 86 munkájából vándorkiállítást szerveztünk Budapesten: a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjában - MEREK (II. kerület, Marczibányi tér 3.) július 6-tól július 17-ig; az Aranytíz Művelődési Központban (V. kerület, Arany János utca 10.) július 20-tól július 31-ig és az Ability Parkban (VI. kerület, Dessewffy u. 18-20.)szeptember 7-től szeptember 13-ig. A kiválasztott művek licit alá kerülnek, erre az Ability Parkban (1066 Budapest, Dessewffy u. 18-20.) kerül sor szeptember 10-én 17:30 órakor.

Pálinkás Gábor

Az szűnik meg, amiért érdemes volt létrehozni

Mi lesz veled, Kettesy Aladár iskola?

Hónapok óta bizonytalanságban élnek Debrecenben a Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Kollégium dolgozói, valamint az ott tanuló gyermekek szülei. Elterjedt az a hír, hogy az iskolát összevonják egy másik oktatási intézménnyel, s az érintettek attól tartanak, hogy ezáltal elvész majd a Kettesy speciális jellege. Ebben az iskolában ugyanis gyengénlátó gyermekek tanulnak, s a pedagógusok felzárkóztató munkáját elismerik az egész országban.

Vajon van-e a híresztelésnek alapja? Ennek jártunk utána.

Az iskola 1972-ben kezdte meg működését, s első igazgatója Kincses Gyula volt. A gyógypedagógus végzettségű igazgató úr tizenöt éven át állt az intézmény élén, s onnan ment nyugdíjba 1987-ben.

- Milyen volt a kezdeti időkben a Kettesy iskola?

- 150 tanulóra létesítették ezt az intézményt, s az első évben közel 140 gyereket vettünk fel Magyarország egész területéről. Alsó és felső tagozaton tanultak a diákok, hattól tizennégy éves korig, s ezzel egyedülállóak voltunk, mert csak Budapesten létezett egy hasonló iskola, de ott csak alsó tagozatosokkal foglalkoztak.

- Hányan dolgoztak akkor az iskolában, s mi volt a legfőbb követelmény velük szemben?

- Nem volt könnyű közösséget formálni, mert hetvenen hetven helyről érkeztek. A legfontosabbnak azt tartottuk, hogy szeretni kell a gyermekeket. A szüleik nem lehettek velük, s hiányzott nekik a simogatás, a meleg szó vagy csak egy mesére vágytak. A felnőttek fogadókészek voltak, mert ismerték Szókratész híres mondását: "Semmire sem tudom megtanítani, mert nem szeret engem." A tanárnak tanítania és nevelnie kellett, de az erkölcsi felelőssége minden dolgozónak megvolt. A karbantartótól, a takarítótól, a konyhai személyzettől is olyan munkát vártunk, hogy az modellértékű legyen a gyermekek előtt.

- Úgy tudom, külföldre is eljutott az önök munkájának a híre.

- Korszerű, az európai tapasztalatokat felhasználó intézményként működtünk, az illetékes minisztériumtól minden támogatást megkaptunk. Mivel az iskolánknak volt egy 20 személyes busza, több szakmai látogatást is tehettünk külföldre, a társintézményekbe. Jártunk akkor Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában és még Svájcban is. Minden szépet és jót elhoztunk, amit aztán beépítettünk a munkánkba. Nagy segítséget jelentett a hetvenes években a budapesti gyengénlátók iskolájából szerzett tapasztalat. Paraszkay Sára, Pataki László, Kovács Csongor, Csabay Lászlóné kiváló pedagógusok voltak és szakmailag sokat segítettek nekünk.

- Tizenöt év alatt, amíg ön vezette a Kettesy iskolát, felnőtt egy generáció. Sikerült felzárkóztatni a növendékeiket?

- Tökéletesen! A középiskolák szívesen fogadták a gyerekeinket, akik ott már integráltan tanultak. A célunk az volt, hogy neveltjeink a tudásuk alapján valóban versenyképesek legyenek a társadalomban. Sok volt diákunk még ma is vissza-visszalátogat hozzánk.

Hogy az egykor itt tanulók milyen emlékeket őriznek az iskoláról, azt jól példázza két idézet a volt diákok leveleiből:

"Nyolc éve mentem el innen, itt határoztam el, hogy tanár leszek, az innen kapott értékeknek megfelelően. Elég sok skatulyát szabnak nekünk, gyengénlátóknak. Üzenem a sorstársaimnak, győzzük le ezeket a skatulyákat, amelyek nincsenek objektíven megfogalmazva."

"Ez az iskola olyan, mint egy védőburok. Annyi szeretetet, óvást még soha nem kaptam, mint itt. Én ma, 33 évesen is minden tanárra, nevelőre név szerint emlékszem. Talán azért, mert szerettek. Szeretem őket én is."

- Önök létrehoztak egy értékrendet, ami most elveszni látszik.

- Már két éve is a döbbenet ütötte meg a szívemet, amikor először elterjedt a hír, hogy a látássérültek debreceni oktatási intézményét megszüntetik. Aztán a megyei önkormányzat illetékes főosztályvezetője megnyugtatott, nem lesz semmilyen változás. De az élet mást igazolt, most megint veszélybe került az iskola léte. Pedig ha egy látássérült gyerek egy normál iskolába kerül, nem valószínű, hogy a pedagógus felkészült az ő fogadására. Nincsenek meg a tárgyi feltételek sem.

- A Kettesy iskola szakmailag orientált, speciális képzést nyújt. Korábban a pedagógiai szakszolgálat keretében utazó tanáraik is voltak, akik segítettek az integráltan tanuló diákok oktatásában, képzésében.

- Amikor nyugdíjba mentem, a szívem egy részét is ott hagytam mindazzal, amit létrehoztunk. Én nem gyakorolom a vallást, de tudom, Isten külön figyel arra, aki ebbe az iskolába kerül. Nekem hitet adott ez az iskola, s most is abból merítek.

Dr. Szőke László volt a Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Kollégium legelső diákja. Kincses Gyula igazgató még ma is emlékszik a pontos dátumra, amikor a fiatalember 1972. szeptember 23-án reggel 5 óra 45 perckor belépett az iskolába. Vajon a ma már ügyvédként és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökeként tevékenykedő egykori diáknak mi a véleménye az iskola-összevonásról?

- Annakidején éppen azért hozták létre ezt az intézményt, hogy a sajátos nevelést igénylő gyermekek legalább általános iskolás korban védettséget élvezzenek, s megkapják azt a piacképes tudást, amivel el tudják feledtetni, hogy ők fogyatékossággal élnek. Sajnos, az összevonással az iskolának ez a speciális jellege szűnik meg. Éppen az, amiért érdemes volt ide beíratni a gyermekeket.

Szakács Zsuzsanna gyógypedagógus-pszichológus szintén 1972-ben kezdett a Kettesy iskolában. Most már nyugdíjas, egy évvel ezelőtt hagyta abba az aktív munkát.

- Nyolc évig tanítottam, aztán én lettem az intézményünk első utazó tanára. Felkerestem a megyénk, a Tiszán túl óvodáit, iskoláit, szemészeti rendelőit. Sokan el is hozták hozzánk a gyermeküket, s mi megbeszéltük a szülőkkel, milyen fejlesztésre lesz szüksége a kicsinek. Egyéni programot is összeállítottunk a számára.

- Miként fogadta ön az iskola átszervezésének hírét?

- Úgy értesültem róla, középiskolás gyerekekkel kerülnének egy iskolába a mieink. Ez pedig nem szerencsés megoldás, hiszen a kisiskolásokkal is másként kell foglalkozni, mint a tizenéves kamaszokkal. Én pszichológusként 6-14 éves korú gyermekekkel voltam napi kapcsolatban. A kollégiumban fejlesztő szobáink is voltak. Sok diák küszködött magatartászavarokkal, szorongtak, ezt kellett megszüntetnünk. A legfőbb célunk pedig az volt, hogy a maradék látásukat jól tudják használni. Régen még volt az iskolának szemészorvosa, őt is bármikor meg lehetett keresni, s az utazótanárok mellett gyógytestnevelő is segítette a munkánkat. Nagyon sajnálnám, ha az iskolánkról már csak múlt időben beszélhetnénk.

Zsuk Csilla kisfia, Máté 11 éves, négy éve tanul a Kettesy iskolában. Ők lakóhelyet is váltottak azért, hogy a gyermekük a lehető legjobb képzésben részesülhessen.

- Nyírlugosról költöztünk be Debrecenbe, s feladtuk addigi életvitelünket, hogy a gyereket ne kelljen nap mint nap fárasztani az utazgatással. Nem csak mi voltunk így ezzel, sok szülőtársunk is így tett.

- Milyen szembetegsége van Máténak?

- Szemtekerezgéssel született, de nagyon jól használni tudja a gyengénlátását. Amikor a Kettesy iskolába járni kezdtünk, még voltak utazótanárok, akiknek a korai fejlesztés is a feladatuk volt. Aztán a fenntartó elkezdte a leépítéseket. Ez pedig rossz a szülőnek, rossz a pedagógusnak és a gyereknek is.

- Az ön kisfia is megérezte a változásokat?

- Máté kitűnő tanuló, jó magaviseletű gyermek volt, nagyon jól érezte magát a családias légkörben. Aztán egyszer feldúltan jött haza és kezdtek magatartásbeli problémái lenni. Akkor én megkérdeztem az iskolában, hogy ki ezért a felelős. Mondták, hogy az intézmény fenntartója, s ekkor írtam egy levelet dr. Szabó Máté ombudsmannak, hogy a gyerekek esélyegyenlőségi jogai sérülnek, kértem, hogy tegyenek intézkedéseket. A válaszban az állt, hogy hozzuk nyilvánosságra a történteket, mert olyan törvényes hézagok léteznek, hogy ők egyedül nem sokat tehetnek. Egyébként ennek hatására már a fenntartó is hajlandó volt velünk leülni tárgyalni.

- Mit szeretnének önök elérni?

- Ha már össze is vonják a két intézményt, a gyermekek továbbra is kapják meg azt az ellátást, oktatást, ami a Kettesy iskola profilját képezi. Lehetne például az iskolánk egy régiós központ, ahol a diákok megkapják a számukra szükséges speciális képzést, s az integrált iskolában dolgozó tanárok pedig jöhessenek ide tapasztalatot szerezni, miként kell a gyengénlátó gyermekkel foglalkozni.

Megkerestük az ügyben Rácz Róbertet, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét.

- Két évvel ezelőttig a dr. Kettesy Aladár Általános Iskolába és Kollégiumba Magyarország kilenc megyéjéből vehettek fel gyengénlátó és más fogyatékossággal élő diákokat. Azóta megszűnt a pedagógiai szakszolgálat is az iskolában, s a felvételi körzetet egy megyére szűkítették. Már akkor sejteni lehetett, hogy ebben az egy felvételi körzetben nem lesz elegendő diákja az iskolának, s nem lesznek kihasználtak az iskolai és kollégiumi férőhelyek. Mi tette indokolttá a fenntartónak, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak ezt a döntését?

- A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény) rendelkezései szerint a megyei önkormányzatok kötelesek gondoskodni azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak az iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi tanulóval nem foglalkoztathatók együtt. A jogszabályban meghatározott lehetőségek közül a megyei önkormányzat a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi oktatását, nevelését választotta a feladatellátás formájaként. Az országban egyedül a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat tett és tesz eleget ennek a kötelezettségének. 2006 óta az ilyen jellegű speciális ellátást nyújtó intézmények finanszírozása oly mértékben csökkent, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kénytelen volt felülvizsgálni a működés eddigi rendszerét. Mivel a Kettesy Aladár általános iskolába több megyéből érkeznek gyermekek, azzal a kéréssel fordultunk a többi megyei önkormányzathoz, hogy az ő megyéjükből hozzánk érkezett gyermekek után az állami támogatást egészítsék ki a tényleges fenntartási költségek mértékéig. Sajnos, mindössze két megyével sikerült megállapodást kötnünk. (Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg.) Felmerül a kérdés, vajon a többi megye hogyan tesz eleget törvényi kötelezettségének? A megállapodás hiánya ellenére is 8 megyéből tanulnak és élnek intézményünkben gyermekek. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás nem szűnt meg, a megyei önkormányzat másik intézménye látja el ezt a feladatot. A gyermeklétszám az intézményben 10 éve folyamatosan csökken. Ennek oka a jelenlegi oktatásirányítás erőltetett integrációs törekvéseiben keresendő. Továbbá örvendetes tény, hogy évről évre kevesebb gyermek születik látássérült fogyatékossággal.

- Az idén a Dr. Kettesy iskolát, nyilván a kihasználatlan férőhelyek miatt, össze kívánják vonni a Győrffy István Középiskolai Kollégiummal. Már elbocsátásokról is hallani lehetett. A Kettesy iskola pedagógusai és az ott tanuló gyermekek szülei is aggódnak, hogy vajon megmarad-e az a magas színvonalú szakmai munka, ami ezt az intézményt mindig is jellemezte. Annál is inkább felmerül ez a kérdés, mert a Győrffy iskolába középiskolás, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő gyerekek járnak, a Kettesybe pedig ép értelmű általános iskolások. Tehát könnyen előfordulhat, hogy a nagyobbak akadályozzák majd a kisebbeket a tanulásban és a pedagógusok a speciális képzés helyett kénytelenek lesznek az idejüket fegyelmezéssel tölteni. Önnek mi erről a véleménye?

- A Kettesy iskola 300 főre tervezett, és évek óta kihasználatlanul működő kollégiuma esetében is törvényi kötelezettségünk gazdaságossá tenni az állami források felhasználását. Szintén törvényi kötelezettségünk a vidéki középiskolások kollégiumi elhelyezése.

Nagyfokú tájékozatlanságra vagy rosszindulatra vall azt állítani, hogy az országosan is elismert Győrffy Kollégiumba magatartászavaros gyermekek járnának. Valójában a Kettesy iskola tanulói között vannak jelentős számban sérült intellektusú, tartósan beteg, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A foglalkoztatottak száma nem csökkenni, hanem nőni fog 4 fővel. Mindkét korosztállyal a nekik szükséges képzettséggel rendelkező szakemberek foglalkoznak majd. A Kettesy iskola tanulóival az eddig megszokott pedagógusok és más munkatársak végzik oktató-nevelő munkájukat.

- Önök szerint milyen előnyökkel járna ez az összevonás és mikortól lépne érvénybe? Milyen néven működne tovább a két intézmény? Miként lehetne garantálni, hogy megmarad a régi, jó színvonalú, speciális oktatás-nevelés?

- A két intézmény összevonására 2009. augusztus 1-én kerül sor. Az új intézmény neve: "Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Közoktatási Intézmény: Győrffy István Kollégiumi Intézményegység, Kettesy Aladár Általános Iskolai Intézményegység." Meggyőződésünk, hogy a közös élettér fejlesztőleg hat a gyerekekre, és segíti őket a kölcsönös elfogadásban.

Ezek az intézkedések teszik lehetővé azt, hogy az intézményt működtetni tudjuk, és az országban egyedül Hajdú-Bihar megyében továbbra is biztosítsuk ennek a speciális feladatnak az ellátását.

Garamvölgyi Annamária

Szakmai konferencia Békéscsabán

Segítség a kiskorú látássérülteknek

Patinás környezetben, a békéscsabai városháza dísztermében rendezett "Kitárt ajtók" Kiskorú látássérültek esélyei Békés megyében címmel szakmai konferenciát a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete május 20-án. A rendezvényre más megyékből is érkeztek látássérült sorstársak.

A megjelentek tiszteletére Mucsi Zoltán harmadik osztályos kisdiák szavalta el Adamis Anna Tanítsd meg a gyerekeket! című versét. A vendégeket Fazekas Géza, a gyulai látássérültek klubjának vezetője üdvözölte.

Szabó Tiborné, az egyesület elnöke köszöntőjében többek között a következőket mondotta:

- A mai fórum szándéka az, hogy önökkel, szemész szakorvosokkal, az oktatási intézmények vezetőivel, pedagógusaival, óvónőkkel, védőnőkkel, szülőkkel és a látássérültekkel foglalkozó szakemberekkel együttműködve, közösen haladva segítsük a kiskorú látássérülteket. A törvény, amely kimondja, hogy a fogyatékkal élő embernek joga van az akadálymentes és biztonságos környezethez, még nem jelenti az akadályok tényleges megszűnését. Ahhoz, hogy egy látássérült gyermek valóban egyenlő esélyekkel élhesse az életét, morálisan és fizikailag is akadálymentes világnak kell őt körülvennie. Fontos, hogy speciális igényeinek megfelelő segítséget kapjon empatikus és toleráns módon, emberi méltósága tiszteletben tartásával a többségi társadalom tagjaitól.

A Békés megyei egyesület régóta törekszik a megyében élő kiskorú látássérültek felkutatására. A nyilvántartott kiskorú látássérültek szüleivel rendszeres kapcsolatot tart fenn. Szakemberek bevonásával segíti a szülőket a csemetéik speciális nevelésével, valamint a beiskolázásukkal, képzésükkel, segédeszköz-ellátásukkal kapcsolatosan. Ennek a törődésnek a jegyében szervezték meg ezt a konferenciát is.

Dr. Pelle Zsuzsanna kandidátus, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa a csecsemő- és kisgyermekkori látáskárosodást okozó kórképekről adott szemléletes áttekintést.

Dr. Virágos Kiss Katalin, a gyulai kórház szemészeti osztályának adjunktusa arról beszélt, miként fedezhetők fel a látásgyengeség jelei kisgyermekkorban.

Falusiné Kovács Lívia tiflopedagógus Szegedről érkezett a Kreatív Formák Alapítványtól. Ő a látássérülés korai jeleire, a korai fejlesztés fontosságára és lehetőségére, valamint a pedagógiai látásvizsgálat elemeire és a terápiás lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Somogyiné Lakatos Andrea, a debreceni, Dr. Kettesy Aladár Gyengénlátók Iskolája és Kollégiuma igazgatója bemutatta azt a speciális oktató-nevelő munkát, amivel intézményükben évtizedek óta segítik a látássérült gyerekek integrációját.

Salánki Edina gyógypedagógus, a Siketvakok Országos Egyesülete Rehabilitációs Központjának munkatársa a veleszületett siketvaksággal élő gyermekek és fiatalok kommunikációjáról, a jelnyelv és a tárgyjelek szerepéről tartott előadást.

D. Nagy Anikó békéscsabai pszichológus arra a fontos mondatra utalt, hogy "A fény kívülről jön, de bennünk van, ha nem is látjuk". Vagyis a szenzitív pedagógia-pszichológia sokat segíthet a látássérültségből adódó új élethelyzet, a megváltozott látási körülmények elfogadásában, az új életstratégia kialakításában az egyén és családja (környezete) számára. Dr. Végh Lászlóné, a Közoktatási Szakértők Békés Megyei Egyesületének elnöke, az életre nevelés - személyiségnevelés, valamint az integrált oktatás - együttműködés kérdéseit taglalta előadásában. Mint mondotta, a látási problémákkal küszködő gyermekek nevelésénél is a szülői, családi háttér adhatja meg az intellektuális ösztönzést. Ezért is fontos a szakemberek számára, hogy együttműködhessenek a szülőkkel.

Dr. Micserics József, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége hivatalának vezetője zárszavában ismertette, hogy az MVGYOSZ miként járul hozzá a látássérült gyermekek integrált oktatásához. Ajándék CD-ket is hozott a résztvevőknek, amelyek három, a témához kapcsolódó tanulmányt tartalmaztak. Végül bemutatta a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. speciális földrajzi atlaszát, ami kifejezetten gyengénlátóknak készült.

Garamvölgyi Annamária

18 millió 650 ezer forint a Szövetségnek

Jótékonysági árverés az MNB-ben

Először tartott jótékonysági árverést a Magyar Nemzeti Bank június 17-én. Az MNB az új 200 forintos érme próbavereteit bocsátotta árverésre. A dolgozók szavazatai alapján a pénzt a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány kapja.

Óriási volt az érdeklődés az aukció iránt, hiszen a szokásosnál többen, 59-en váltottak licitkártyát. A jegybank a június 15-én forgalomba hozott 200 forintos érme háromdarabos kollekciójából bocsátott árverésre 20 készletet: egy-egy hagyományos bimetál, arany és ezüst sorszámozott próbaveret került a díszdobozokba.

Király Júlia, az MNB alelnöke hangsúlyozta: az új 200 forintos bevezetése jelentős nemzetgazdasági megtakarítást eredményez. A szakemberek a legjobb tudásuk és az európai mérce alapján készítették el ezt az új fizetőeszközt, amelynek egyik oldalát történelmi értékként és a lakosság szavazata alapján a Lánchíd képe díszíti.

Az árverést Winkler Nóra, a Magyar Televízió munkatársa vezette. A bank előzetesen néhány millió forintos eredményre számított, végül 37,3 millió folyt be a 20 licit alapján. Az első hat tétel egyaránt kétmillió forintért talált gazdára, a többinél is 1,7 millió volt a legalacsonyabb ajánlat. Egy férfi több készletet is elvitt, 10,7 millió forintot hagyott ott a később biztosan nagyon értékessé váló érmesorozatért.

A jótékonysági árverés emlékére kiállított oklevelet Király Júlia, az MNB alelnöke adta át dr. Szőke Lászlónak, az MVGYOSZ elnökének és dr. Adamovich Károlynak, a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány kuratóriuma alelnökének.

A bank még a tervezéskor bevonta az MVGYOSZ-t a 200 forintos érme műszaki paramétereinek kialakításába. Az egyeztetések elnökünk, dr. Szőke László részvételével zajlottak. A szervezetek közötti kitűnő együttműködésnek is köszönhető ez az aukciós felajánlás, aminek eredményeként az MVGYOSZ 18 millió 650 ezer forinttal gazdagodott.

Garamvölgyi Annamária

Készül a vakoknak szánt változat is

Sajtótájékoztatóval egybekötött szakmai konferencián mutatták be a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházában június 9-én a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. speciális földrajzi atlaszát, amely gyengénlátóknak készült. A megyei tagegyesületekből is érkeztek résztvevők erre a rendezvényre. Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke megnyitójában hangsúlyozta, ennek az atlasznak a segítségével a látásukban korlátozott tanulók is versenyképes tudáshoz juthatnak. Werner Dörfler, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. ügyvezető igazgató és az ügyvezetés képviseletében dr. Erdélyi Ágnes szakmai tanácsadó ismertették cégük múltját és jelenét. Mint elmondták, a kiadó folyamatosan keresi az új célcsoportokat, s ennek alapján fejlesztették ki ezt az atlaszt is. S készül olyan is, amit kifejezetten a vakoknak szánnak. Örültek, hogy segíthettek, mert a speciális atlasz segítségével kitárul a világ a látássérültek előtt. Rohonczi Anita projektvezető, a gyengénlátóknak szóló, speciális atlasz szerkesztője beszélt a tiflokartográfiai kutatások gyakorlati alkalmazásáról. Mint megtudtuk, Magyarországon először az Állami Nyomda készített dombortérképet 1872-ben, a XX. század elején pedig a vakok iskolájának pedagógusai kreáltak papírból térképet a tanulóknak. Aztán évtizedeken át nem készültek térképek a látássérülteknek.

A mai taktilis térképek főbb jellemzői: a megfelelő méret, az élénk színek, az erős kontúrok, az egyszerű geometriai formák. A vak embereknek szóló tapintható atlasz még kísérleti stádiumban van, de a konferencián résztvevők már megnézhették a mintapéldányokat.

A speciális, gyengénlátóknak készített földrajzi atlaszt Kovács Kinga értékesítési vezetőnél lehet megrendelni a 061-463-9025-ös telefonszámon vagy a kovacs.kinga@cartographia.org e-mail címen. Az atlasz ára 8600 forint. A kiadónál dombortérképeket is lehet vásárolni, ezek 1200 forintba kerülnek laponként.

A konferencia résztvevői játékos feladatokat oldottak meg, majd kérdéseket tettek fel az előadóknak, akik készséggel válaszoltak rájuk.

Garamvölgyi Annamária

Meghívó Erdőkertesre

A Kézenfogva Alapítvány "Fogadd el, fogadj el" 2009. évi kampánya Erdőkertesre érkezik július 26-án vasárnap 10:00-16:00 között.

Negyedik alkalommal indítja útjára a Kézenfogva Alapítvány országjáró és közvéleményt formáló kamionját azzal a céllal, hogy a fogyatékos és ép embereket közelebb hozza egymáshoz. Az esemény szervezése a fogyatékos emberek elfogadottságának növelése érdekében történik, ahol a fogyatékos emberek pozitív társadalmi szerepekben, önálló, autonóm személyiségként mutathatják meg magukat. Ennek a programnak célja még az is, hogy egy olyan eseményt valósítson meg, amelyben fogyatékos és ép ember együtt dolgozhat, együtt alkothat, ezáltal érezve meg az együttmunkálkodás érzését és annak örömét.

Sérültek, Halmozottan Sérültek és Segítőik Szövetsége

A siker további tanulásra ösztönzi

Papír helyett a tudást nézték

Napjainkban az informatika térhódítása az élet minden területén megfigyelhető. Örömteli tény, hogy a képernyőolvasó és nagyító programok megjelenésének köszönhetően a vak és a gyengénlátó emberek sem szorulnak ki a számítástechnika világából. Az alábbi történet példa arra, hogy egy képernyőolvasóval felszerelt számítógép miként változtatta meg egy vak ember életét.

A 17 éves koráig jó gyengénlátó Papp László látása váratlanul romlani kezdett. Dacára a ténynek még sikerült leérettségiznie a Szent István Közgazdasági Szakközépiskolában 1998-ban, majd képesített könyvelői és pénzügyi előadói szakvégzettséget szerzett. Sorsa azonban úgy hozta, hogy a megszerzett tudásnak már nem tudta hasznát venni a munkaerőpiacon. Látásának további romlása rákényszerítette, hogy elvégezze a VERCS (Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja) tanfolyamát, ahol a sok hasznos ismeret mellett ráeszmélt: vakon is lehet értelmesen élni. Később megszerezte a gyógymasszőr képesítést és egy egészségügyi intézményben kapott munkát.

Papp László életútja úgy alakult, hogy a munka és a család mellett egyre többet foglalkozott a számítástechnikával is. Tette ezt elsősorban autodidakta módon, a középiskolában szerzett ismeretekre alapozva. A JAWS for Windows képernyőolvasó használatával pedig egyre csak gyarapodott a tudása. Idővel jelentkezett tesztelőnek az "Informatika a látássérültekért" Alapítványnál és bekapcsolódott a munkába.

Egy napon érdeklődéssel olvasta a szervezet honlapján az IT Services Hungary Kft. felhívását, mi szerint látássérülteket foglalkoztatna. Jelentkezett és derekasan helytállt a felvételi vizsgán. A munkahely nem az informatikai végzettségről szóló papírokat kérte, hanem a gyakorlati tudást. És nagy örömére megfelelt. Ez év februárjától a cég alkalmazottja, ahol egy 25 (azóta már 26) fős csoport tagja. Konkrét feladata a folyamatautomatizálás, azaz, amit csak lehet, egyszerűsítenie és gyorsítania kell. Kollégái barátsággal veszik körül és nem tapasztal semmiféle hátrányos megkülönböztetést.

Munkába állása után három hónappal, az idén májusban nagy meglepetés érte. Munkája elismeréseként elnyerte "A hónap dolgozója" címet. Egy adatbázishoz kapcsolódó feladatsor elvégzésével sikerült kiérdemelnie ezt a megtisztelő kitüntetést.

Papp Lászlót a siker további tanulásra ösztönzi. Fontos célnak tekinti egy felsőfokú informatikai végzettség megszerzését ugyanúgy, ahogy a különféle számítástechnikai tanfolyamokon való részvételét is.

Bartha Zsuzsanna

A szolidaritás új és hatékony formái

Ünnepélyes intézményavatás Győrben

Két pályázatot is megnyert a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete a közelmúltban. Az elsőt még tavaly írta ki a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egy, a látássérültek regionális rehabilitációs központjának a kialakítására.

Ezen 24 133 270 forintot nyert az egyesület. Aztán decemberben megtudták, hogy a következő pályázatot is megnyerték, amivel 23 528 000 forinthoz jutottak. Így folytathatták a már ősszel megkezdett munkát.

- Az elsőként megnyert pénzből felújítottuk a központ épületét, és konyhai, informatikai és látást javító segédeszközöket vásároltunk - tájékoztatott Laczi Tamásné, az egyesület elnöke, s egyben a rehabilitációs központ vezetője. - Most már megtalálható segédeszköz-kölcsönzőnkben az elektromos nagyítók széles választéka, két olvasó televíziót is lehet kölcsönözni, valamint tévéhez csatlakoztatható nagyító egereket, és egyéb, beszélő konyhai és egészségügyi segédeszközöket. A második körben elnyert összeg legnagyobb részét a működésre fordítottuk.

A győri székhelyű intézmény a Látássérültek Nyugat-Dunántúli Regionális Rehabilitációs Központja nevet viseli, s ünnepélyes megnyitójára június 10-én került sor. Az eseményen részt vett Soltész Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, Kemény Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának helyettes vezetője, Borkai Zsolt, Győr Megyei Jogú Város polgármestere, dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke, dr. Micserics József, az MVGYOSZ Országos Hivatalának vezetője és Nagy Zsuzsa Anita, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány projektmenedzsere.

Laczi Tamásné köszöntőjében elmondta, hogy már az ő elődeinek, Zilahi György korábbi egyesületi elnöknek és helyettesének, Fettik Máriának is célja volt az ország második rehabilitációs központjának a megvalósítása, amelyhez segítséget is kaptak az Első Győri Lions Clubtól és az Arrabona Lions Klubtól. A mostani pályázatok lehetővé tették az épület teljes körű akadálymentesítését, s nagymennyiségű segédeszköz beszerzését. Jelenleg 8 alkalmazott dolgozik a központban. Tavaly összesen 20 látássérültet tudtak ellátni, az idén augusztusig 40 főre emelkedik a létszám és jövőre, ha megnyerik a TÁMOP pályázatot, több mint 210 embert szeretnének bevonni a rehabilitációs munkába.

Borkai Zsolt polgármester arról szólt, hogy a város vezetői fontosnak tartják a látássérült emberek támogatását, s mivel a rehabilitáció célja a munkába állítás, a foglalkoztatásukat is szeretnék elősegíteni.

Kemény Péter a rehabilitációs központokat a szolidaritás intézményesült formáinak nevezte.

Ma már a győrin kívül hat régióban, Debrecenben, Miskolcon, Székesfehérváron, Szegeden, Budapesten és Kaposváron működik ilyen intézmény, amelyek komplex szolgáltatást nyújtanak a vak és gyengénlátó embereknek. Az ügyfelek maguk választják ki, milyen szolgáltatásra van szükségük, vagyis aktív részesei a rehabilitációs folyamatnak. A főosztályvezető-helyettes végül köszönetet mondott Győr város vezetőinek és Nagy Zsuzsának, az FSZK projektmenedzserének a támogatásért, a szakmai munkáért.

Bán László, a központ szakmai vezetője elmondta, hogy jelenleg 37 ügyfél számára befejezett rehabilitációs szolgáltatást tudnak nyújtani, s tízen szerepelnek a várólistán. 2008 őszén, amikor dolgozni kezdtek, a látássérülteket is bevonták a munkába. Az elemi rehabilitáció keretében többek között fehérbotos tájékozódást és közlekedést, Braille-írást és -olvasást is tanítanak, a mindennapos tevékenységek újraoktatása, az életvitelt segítő eszközök használatának megismertetése mellett. A foglalkozási rehabilitáción belül munkavállalási stratégiát dolgoznak ki, elősegítik és támogatják a munkába állást. Mindemellett szabadidős programok, szövő és kerámia szakkör várják az érdeklődőket, akik ajándéktárgyak készítését is elsajátíthatják. Bán László egy idős hölgy látogatását is felelevenítette, aki 15 éve veszítette el a látását és a regionális rehabilitációs központban járva győződött meg arról, hogy újra képes lesz teljes életet élni.

A látássérültek ünnepi műsorral is kedveskedtek a vendégeknek. Szabóné Szabó Márta két verset is elmondott Gyengéné Fogarassy Margitnak, a győri csoport megalapítójának a költeményei közül, nagy tapsot kapott érte. Kisfaludi Ildikó is verset és egy szép dalt hozott ajándékba, amit nagy átéléssel adott elő. Lakatos Tamás zongorán Beethoven G-dúr szonátáját játszotta el.

A jelenlévők ezután minden helyiséget végigjártak és sokan beírták elismerő soraikat a vendégkönyvbe. A rehabilitációs központ az egész régió területére szeretné kiterjeszteni a tevékenységét. Nemcsak a nyugat-dunántúli régióból, hanem bármely megyéből felkereshetik őket az érdeklődők és igénybe vehetik a szolgáltatásaikat.

Garamvölgyi Annamária

"Ha őszinte szívvel figyelsz rá"

Új irodahelyiséget kapnak

A Tolna Megyei Mentálhigiénés Műhely és a budapesti Európa Ház szervezésében május 25-én a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumban jártunk, ahol "A Civilek Mindennapi Európája" című rendezvényen vehettünk részt.

A pünkösdi hosszú hétvégén külföldre kirándultunk: Erdélyben, a Csíksomlyói Búcsúban képviseltük 30 sorstársunkkal a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületét. Pünkösd szombatján részt vettünk a Kissomlyó hegyén tartott körmenetben és az azt követő misén, a hegytetőn lévő szabadtéri oltárnál, amelyet Makovecz Imre tervezett. Egyes hírforrások szerint a zarándokokkal együtt közel ötszázezren voltunk jelen. Egyéb látnivalók, amiket megtekintettünk: Békási-szoros, Gyilkos tó, Szováta, Bögöz, Farkaslaka, Gyergyószárhegyen a Lázár kastély, illetve Székelyudvarhely és környéke. Kirándulásunk képei megtekinthetőek Egyesületünk akadálymentesített honlapján, a www.tolnamegyeivakok.hu címen.

A Babits Mihály Művelődési Házba június 4-ére meghívást kaptunk a "Hála Gála" elnevezésű rendezvényre. A megyei civil szervezetek egy bál keretében köszönték meg önkénteseik és támogatóik áldozatos munkáját. A rendezvény mottója ez volt: "A legnagyobb ajándék, amit embertársadnak adhatsz, ha őszinte szívvel figyelsz rá."

Medárd napján, június 8-án Kakasdon jártunk, ahol a helyi általános iskolában érzékenyítő órát, előadást és segédeszköz bemutatót tartottunk a látássérültek életéről, mindennapjairól, és a felénk irányuló segítség módjairól a kisiskolásoknak. Egy vakvezető kutyás tagtársnőnk pedig rövid bemutatót is tartott.

Másnap megkezdődött frissítő- és talpmasszőr tanfolyamunk, melyre 12 tagtársunk jelentkezett.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének meghívására 11-én a Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén vettünk részt. Az érdekegyeztető fórum témája a megyében élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározásáról szóló szolgáltatásszervezési koncepció felülvizsgálata, véleményezése, illetve végrehajtásának figyelemmel kísérése.

Ezen felül folyamatosan küldjük tagtársaink részére a tájékoztatókat a további nyári programjainkról, például a közeljövőben megalakuló sportegyesületünkről, amelybe mindenkit szeretettel várunk! Tárgyalásokat folytattunk irodánk bővítése érdekében Szekszárd Megyei Jogú Város polgármesterével, a Vagyonkezelő Kft. igazgatójával és irodaházunk bérlőivel. A többszöri megbeszélés eredményeképp új földszinti irodahelyiséggel bővülhetünk, ahol médiaszoba kialakítását tervezzük (Poet Compact lapolvasó, számítógép, internet, CD-s magnó és egyéb segédeszköz ingyenes használatára lesz lehetőségük tagtársainknak). Az ezzel kapcsolatos felújítási munkálatok már megkezdődtek.

Kovács Lászlóné

elnök

Vitéz lovag Rithnovszky János nevét kapta

Új tanpályát avattak Csepelen

Régi célja volt már a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének, hogy vakvezetőkutya-kiképző iskolájában felújítsa a régi tanpályát vagy újat építtessen helyette. Most ez utóbbi valósult meg, s egyúttal új kerítést is kapott a kutyakiképző iskola. (Az előzőt még tavaly ismeretlen tettesek eltulajdonították.)

A beruházásra kizárólag adományokból került sor. S mint ahogyan a június 17-i tanpályaavató ünnepségen dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke hangsúlyozta, az új létesítményekkel korszerűbbé válik a vak és gyengénlátó embereket segítő négylábúak kiképzése is.

Simon Enikő, az Országos Hivatal munkatársa erre az eseményre három Rózsa Dezső-verset is elhozott, melyeknek az előadásával színesítette az eseményt.

Kemény Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyatékosságügyi és rehabilitációs főosztályvezető-helyettese is köszöntötte a megjelenteket és méltatta a tanpálya fontosságát.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kennelfelújításhoz járult hozzá pályázati pénzből.

Az MVGYOSZ Országos Elnökségének döntése alapján a tanpálya vitéz lovag Rithnovszky János nevét viseli, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi vakvezetőkutya-kiképzésben. Ő írta az első ilyen témájú szakkönyvet és az első kutyakiképző iskolát is ő valósította meg hazánkban.

A névadásról szóló emléktáblát dr. Szőke László és vitéz lovag Rithnovszky János együtt leplezték le.

Ezután az adományozók oklevelet vehettek át dr. Szőke László elnöktől, dr. Micserics Józseftől, az Országos Hivatal vezetőjétől és Farkasné Schiff Mónikától, a vakvezetőkutya-kiképző iskola vezetőjétől.

Végül a kutyakiképzők bemutatójára került sor. Vörös Enikő a Berci nevű kutyával, Danyi Mia a Sütivel, Mészáros Darinka az Eloval, Renkó Zsuzsanna pedig a Marcipánnal tartott bemutatót. A jelenlévő kutyás látássérültek közül többen is kipróbálták kedvenceikkel az új tanpályát.

Garamvölgyi Annamária

Születésnapi beszélgetés Dobos Kálmán sorstárs zeneszerzővel

Hittel és bizalommal a művészet útjain

Ez év júliusában ünnepli 78. születésnapját Dobos Kálmán, Erkel-díjas zeneszerző, az utóbbi évtizedek egyedüli magyar vak komponistája. Lapunk zenei tudósítójaként otthonában kerestem fel őt e jeles alkalomból.

- 2008. november 30-án nagysikerű szerzői ested hangzott el a Nádor teremben, teltház előtt. Zeneszerzői pályád 50. éves jubileumi koncertjét hallhatta a publikum. Kérlek, beszélj olvasóinknak a kezdetekről!

- Szolnokon születtem. 14 évesen vesztettem el látásomat egy robbanásos baleset következtében. Ekkor negyedikes gimnazista voltam. A családunk Budapestre költözött, hogy a Vakok Intézetében tanulhassak. Ott ismerkedtem meg a Braille írás-olvasással. Zenét a nullapontról kezdtem tanulni Bocskai Imre vak zenetanárnál magánúton. Egy év múlva már kisebb szerzeményeim is voltak. A szakemberek bíztattak. De Pestről Debrecenbe kellett költöznünk édesapám munkája miatt. Ott a piaristák gimnáziumában magántanuló lettem, s a "Zenedében" folytattam a zongora és zeneszerzés tanulását. Elismert, keménykezű tanáraim voltak. Egy országos Bartók zongoraversenyen első díjat nyertem. Ezekben az években még volt egy kis látásmaradványom, ami segített a közlekedésben. Ezt egyik napról a másikra elvesztettem. Aztán 1949-ben ismét Budapestre költöztünk, ahol a Zenei Gimnáziumban érettségiztem. Zempléni Kornél és Szelényi István irányította zenei képzésemet.

- Rendkívüli zenei fejlődést mutattál fel pár év alatt. Gondolhattál-e továbbtanulásra az akkori viszonyok között, hiszen alig álltak segédeszközök a vakok rendelkezésére?

- Valóban nem volt még sem magnetofon, sem komputer. De annyira izgatott a zeneszerzés, hogy mindenáron tovább akartam tanulni. Első kísérletre elutasítottak a vakságom miatt. 1950-ben újból megpróbáltam bekerülni a Zeneakadémiára. Ekkor Viski János tanár úr igyekezetem láttán felvett az osztályába féléves próbaidőre. Keményen dolgoztam, a próbát kiálltam. Viski tanár úr esetemben különös pedagógiai kihívást látott. Szeretettel és szigorral irányította tanulmányaimat. Kollégáim mindenben segítettek. Értem jöttek és hazakísértek, írásbeli munkáimat diktálásom alapján elkészítették; felolvasták a tananyagot. Mindezt a legnagyobb természetességgel tették hét éven át. Nélkülük nem szerezhettem volna diplomát. Szeretettel emlékezem nagyszerű zongoratanáromra is, Szegedi Ernőre, akinél igényes zongoraműveket sajátíthattam el. Bartók egy-egy darabját képes voltam napokon át játszani. Liszt, Kodály és Weiner műveit is nagy lelkesedéssel tanultam. Jelentős repertoárra tettem szert.

- A mai ember számára szinte hihetetlen az az együttérzés, önzetlen segítségnyújtás, amivel évfolyamtársaid körülvettek. Tudomásom szerint egész életutadat végigkísérték a csodálatos emberek és a szerencse, mintegy ellensúlyozva kamaszkori balesetedet.

- Valóban így volt. Az élet szinte tálcán kínálta fel a végzettségemnek megfelelő állást a Magyar Rádiónál, ahol zenei lehallgatóként dolgoztam 34 éven át. Emellett zeneszerzői tevékenységemet is kifejthettem, sőt három zeneszerző életművét is feldolgozhattam könyvformában. Hűséges barátom, Máté János orgonaművész és egyházkarnagy 42 éven keresztül heti rendszerességgel jött el hozzám, hogy kompozícióimat lekottázza. A harmadik fantasztikus lehetőséget is megadta a Gondviselő: rendszeresen koncertezhettem szerte a világban zongoristaként. A magyar zene elismert nagyjai (Liszt, Bartók, Kodály, Weiner) mellett saját műveimet is játszottam koncertjeimen és felvételre. 69 országban 400 fellépésem volt 40 év alatt. Munkahelyem az előadói tevékenységemet is teljeskörűen támogatta. Sőt jónéhány alkotásomat: zenekari- és kamaraműveket, valamint vokális kompozíciókat rádiófelvételeken rögzítették. Jelenleg is van rádiós munkám, a Magyar Katolikus Rádió egyik vallásos zenei műsorának vagyok társszerkesztője, hiszen műveim közel egyharmada szakrális ihletésű muzsika. Egyik legkedvesebb művem a vegyeskarra írott Missa brevis 1956-ból.

- Úgy tudom, koncertturnéidat teljesen egyedül bonyolítottad, levelezés útján szervezted és kísérő nélkül vállaltad az utazás minden nyűgét és örömét. Ez nagy bátorságra és bizalomra vall. Honnan volt mindehhez energiád? Milyen nyelvismerettel rendelkezel?

- Használható szinten beszélek németül és franciául. A zenélés és koncertezés öröme, saját képességeim kipróbálása, no meg a különböző országok és emberek megismerése hajtott. Persze a sok év alatt volt néhány kisebb-nagyobb félreértésből, pontatlanságból adódó kellemetlenségem, de azok mindig megoldódtak és nem szegték kedvemet. Örömmel gondolok viszsza a sok élményre.

- A változatos, gazdag művészpálya mellett szép magánéletet tudhatsz magad mögött. Kérlek, beszélj erről olvasóinknak!

- Piarista neveltetésem folytán hívő, vallását gyakorló ember lettem. 1958-ban kötöttem házasságot lelki társammal, Ilával. Hét gyermekkel ajándékozott meg bennünket a Gondviselő. Ma már mind önálló, családos ember. A legkisebb leányunk választotta a muzsikus pályát. Most várjuk a 14. unokát. Az élet küzdelmeit hittel és bizalommal vívtuk meg. A szeretet összetartó ereje jelen van mindennapjainkban. Hálatelt szívvel gondolok vissza a sok kedves emberre, akikkel az életem folyamán találkoztam. Elmondhatom, hogy a Gondviselő kegyeltje voltam.

- Kedves Kálmán, közelgő születésnapodhoz a Vakok Világa olvasói nevében is szívből gratulálok!

Németh Tamás

Ropták a táncot a fehérasztalok mellett

Jó hangulatú juniális Zalában

A Zala és Vas megye határán fekvő, szőlőültetvények és gyümölcsösök övezte, festői szépségű Lakhegy községbe kaptunk kedves meghívást június 12-re. Ezen a napon tartotta ugyanis a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesülete az immár hagyományos juniálisát a község művelődési házában.

A kertben szabad tűzön már javában rotyogott a marha- és pincepörkölt a bográcsban, s nagy üstben főtt a húsleves. Nagy Sándor, a Zala megyei egyesület tagja, Lakhegyen élő látássérült sorstárs felügyelte a főzési munkálatokat, fején a Koch (szakács) feliratú fejfedővel és az ideális férfi jellemzőit taglaló kötényben. Csiky Éva a levesre ügyelt, Bódi Mihály az egyik bogrács mellett szorgoskodott.

Közel százan töltötték meg a termet és foglaltak helyet az ízlésesen megterített asztaloknál. Jelenics Ferenc, a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének elnöke köszöntötte a vendégek között Méhes Máté lakhegyi polgármestert, dr. Szőke Lászlót, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökét, e sorok íróját, vagyis a Vakok Világa főszerkesztőjét és Kovács Bélát, a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületének elnökét. Jelenics Ferenc elmondta, már 12 éve rendeznek juniálist mindig más helyszínen, s ezzel is céljuk a tagság összekovácsolása, a szabadidő felhőtlen eltöltése.

Kovács Béla a vendégek tiszteletére elszavalta Ady Endre Imádság háború után című versét, majd Méhes Máté szólt a község múltjáról és jelenéről. Dr. Szőke László megköszönte a Zala megyei egyesületnek azt a segítséget, amit az Országos Szövetség szervezeti átalakításához nyújtottak. Elnökünk felelevenítette az elmúlt esztendő kiemelkedő eseményeit, a Szövetség 90. és a Vakok Világa fennállásának 70. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényeket. A jelenről elmondta, a Szövetség napi küzdelmet folytat azért, hogy a gazdasági megszorítások ne érintsék nagyon hátrányosan a látássérült embereket. Kérte a Zala megyei sorstársakat, továbbra is támogassák az egyesületüket, s azon keresztül pedig az Országos Szövetséget.

Kovács Béla kifejezte a közel 500 tagú megyei kollektívának az elismerését, mert véleménye szerint a tagság munkája is hozzájárult ahhoz, hogy őt idén a küldöttgyűlés beválasztotta az MVGYOSZ Országos Elnökségébe.

E sorok írója arról a pihenő- és ünnepnapot nem ismerő szakmai munkáról adott számot, amelynek eredményét a Vakok Világa folyóirat olvasói jól ismerik. Hiszen három év óta megszokhatták, hogy információkban gazdag, színes, olvasmányos és a látássérülteknek szóló újságot kapnak a kezükbe.

A hivatalos program után a szervezők finom ebéddel kedveskedtek a vendégeknek, majd Paczolay Ilona sorstárs szavalta el Kiss Dénes egyik versét. Egy helybeli fiatalember, Németh Gábor egymaga is jó hangulatot teremtett, hiszen profi zenészként több hangszert is működtetve szolgáltatta a talpalávalót, amire aztán sokan táncra is perdültek. A zalaegerszegi KISZÖV táncegyütteséből négy fiatal jött el a juniálisra, hogy műsort adjon a résztvevőknek.

Aztán folytatódhatott a tánc, a beszélgetés a fehérasztalok mellett.

Garamvölgyi Annamária

Vidám fakanál Nógrádban

Májusban ismét megtartottuk a "Vidám fakanál" című rendezvényünket, a Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesülete székházának udvarán. Míg a bográcsban rotyogott az étel, addig a tagok vidám vetélkedővel múlatták az időt, amit két sorstársunk, Csohány Ede és felesége, Ilike rendezett. A sok nevetés után jólesett a finom bográcsos étel, amit Almádi Balázs és Salgai Imréné készítettek.

Földi Gyula

Oltás a kullancsfertőzés ellen

Sosem késő beadatni

Itt a nyár, beköszöntött a vakáció. Útra kel az ország: van, aki távoli tájakra utazik, mások pedig itthon pihenik ki a tanulás, a munka egész évi fáradalmait. Az iskolai nyári szünet hosszú, így még belefér a táborozás is. Ilyenkor kiszabadulunk a négy fal börtönéből, ott lehetünk, ahol a fű, a fa és a virág terem. Azonban, amikor kiteszszük lábunkat a szabadba, az erdőben, a vízparton, a mezőn kellemetlenségekre is számíthatunk. A csalán vagy a szúnyog csípése mellett kifejezetten veszélyes lényekkel, köztük a kullanccsal is találkozhatunk.

Tavasztól őszig rendszeresen felhívják figyelmünket a kullancsveszélyre és arra, hogy miként védekezhetünk ellenük. Amennyiben a fákról, bokrokról vagy a fűről az apró kullancsok testünkbe fúródnak, súlyosan megfertőzhetnek bennünket. Például Lyme-kórral, amely nagyon gyakori és csak akkor gyógyítható, ha időben felismerik. A kullancs okozta igazi veszély azonban a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ez a Lyme-kórnál ritkább, de annál súlyosabb, gyakran halálos kimenetelű megbetegedés. Ráadásul, a betegeknek mintegy a fele a gyógyulás után maradandó bénulásra számíthat.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a bajt?

Először is húzzunk zoknit, hosszúnadrágot, valamint kenjünk a bőrünkre speciális rovartaszító krémeket. Esténként tartsunk "kullancs-vizitet", és szedjük ki (vagy szedessük ki) magunkból az esetleg mégis belénk fúródott élősködőt. Erre a célra mindig legyen nálunk szemöldök-csipesz, vagy a patikában kapható speciális kiszedő eszköz.

A legnagyobb óvatosság mellett sem biztos, hogy megelőzhetjük a fertőzést. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen azonban van védőoltás! A teljes védettséghez három oltás szükséges. Az első két oltás között négy hétnek kell eltelnie, a harmadik pedig 5-12 hónap elteltével esedékes. És mit tegyen az, aki két-három hét múlva indulna és "lekéste" a védőoltás beadatását?

Szerencsére sosem késő. Ha szorít az idő, de az indulásig még van két hetünk, úgy kivédhetjük a kullancscsípés okozta agyvelő- és agyhártyagyulladást. Kapható ugyanis olyan oltás, amelynél az első két vakcina beadása között nem muszáj várni négy hetet, már két hét múlva beadható a következő. Ennél a "gyorsított oltási sémánál" már a második szúrás utáni napokban kialakul a megfelelő védettség. Megkönnyebbülhetünk ugyan, de ne feledkezzünk el az 5-12 hónap múlva esedékes újraoltásról sem!

Bartha Zsuzsanna

A nagy ellenfelek bronzalakjai összebékültek

Mit mesél a Dél-Dunántúl?

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete turista-szakosztályának tagjai május 22-én vidáman szálltak fel az autóbuszra. Gyorsan múlt az idő, s egyszer csak azt hallottuk: Szekszárd!

Már ott is álltunk Babits Mihály szülőházánál, előtte a költő ülőszobrával. A ház az anyai nagyapáé volt, száz évig állt a család tulajdonában, utoljára a költő öccse, Babits István lakott benne. Babits Mihályról tudtuk, hogy "az elefántcsont-toronyban" élő nagy költő, nagyhatalmú írófejedelem volt, aki itt született 1883. november 26-án este. Az ágyat édesanyja kézimunkájával díszített terítő fedte. Az anya szobájában kandallót, szekrényt, díszes fotelt, kanapét, mosdószekrényt, és íróasztalt láthattunk, rajta üveg alatt a kis Misike levele volt olvasható "kedves nagyanyikájának". Aláírás: "misike", kisbetűvel. Még nem volt iskolás a kisfiú. A család díszkardját már a diákszobában tekinthettük meg. Ebben a helyiségben helyezték el a kisdiák íróasztalát, amely egy négyfiókos szekrény volt lenyitható felsőlappal.

Bonyhádon a Völgységi Múzeum érdekes néprajzi kiállításai közül az itt élt németekről és a helyükbe telepített székelyekről szólót említem csak meg. Perczel Mór szülőházát kell kiemelnem a bonyhádi programból. Annak a 48-as tábornoknak relikviáit tekintettük meg, aki 24 csatából 17-et megnyert.

A nap fő eseménye Siklóson várt ránk. Igazi várat láthattunk magas falakkal, barbakánnal, vagyis körbástyával. A várárok feletti "felvonóhídon" bejutottunk a belsővárba. A vár négyszögletű, a négy szárnyát négy híres család építtette ki az égtájaknak megfelelően. A déli szárnyat az 1290-es években az a Soklós család kezdte építeni, amelyről a helység a Siklós nevet kapta. A XIV. században a Gara vagy Garai család a keleti szárnnyal bővítette az építményt, már gótikus stílusban. 1507-től Perényi Imre nádor lett a tulajdonos. Második felesége Kanizsai Dorottya, a reneszánsz nagyasszony, a mohácsi áldozatok eltemettetője volt. Az ő tiszteletére szép emlékkertet alakítottak ki. A Perényiek az északi szárnyat reneszánsz stílusban építtették fel. A török idők nem okoztak itt nagy pusztítást. Utána a Batthyány család kezébe került a vár, ők fejezték be a váregyüttes mai formájának kialakítását a klasszicista stílusban emelt nyugati szárnnyal. Batthyány Kázmér az 1848-as külügyminiszter is a vár birtokosai közé tartozott, akinek hamvait 1987-ben hozták haza, helyezték Siklóson örök nyugalomba. Utolsó tulajdonos az 1930-ban elhunyt gróf Benyovszky Móricz volt. (Csak névrokona a madagaszkári királynak.) A vár gótikus kápolnája színes üveg ablakaival, szép festményeivel, kis tündéri helynek tűnt. Padlózatában Batthyány Kázmér, és Benyovszky Móricz síremlékeit láthattuk.

Az épület szárnyaiban több érdekes kiállítást néztünk meg: vártörténeti kiállítást, kőtárat, panoptikumot a Tenkes kapitánya című film alakjaival, helytörténeti, egyháztörténeti kiállítást (megérinthettük az arannyal hímzett miseruhákat), a volt lovagteremben a kesztyűgyár termékeit foghattuk meg. Kicsit távolabb a vártól található a háromemeletes dzsámi török szőnyegekkel.

A 3. nap programjának középpontjában a szigetvári látogatás állt. A vár valóban szigetekre épült. Víz vette körül a nagyjából négyszögletes részeket: az újvárost, a bástyákkal erősített óvárost, s hosszabb híd vezetett a tó közepén álló külső és belső várhoz. A XVI. században Horvát Márk és Zrínyi Miklós várkapitányok korszerű védelmi rendszerrel, fülesbástyákkal erősítették meg a várat. 1566-ban Szulejmán török szultán százezer harcossal indult Szigetvár ellen. Zrínyi nagyon jól felkészült az ostromra, de 2500 katonájának hősi ellenállása nem volt elegendő. Mint tudjuk, Zrínyi Miklós megmaradt 200 katonájával kitört, a gyors hősi halált választva.

A kirohanás helyén ma Zrínyi Miklós lovas szobra áll. Az ostrom végén elhunyt szultán dicsőségére a törökök dzsámit emeltek, melyet felújítva mi is megnézhettünk. A Török-Magyar Barátság Parkban együtt nézett le ránk Zrínyi és Szulejmán óriási arcdomborműve. A török kormány készíttette legnagyobb, művelt, jogtudós szultánjának és méltó ellenfelének emlékére.

Következő állomásunkon, Dombóváron, az 1848-as Batthyány-kormány minisztereinek óriási kőszobrait néztük, simogattuk meg. A háromnapos kirándulás élmények tömkelegét nyújtotta számunkra.

Balázs Éva

A szépre vágyóknak érdemes volt Debrecenbe menni

Képek, versek, dallamok

Az esélyegyenlőségi hetek programsorozata keretében május 22-én, Óda a fényhez címmel, kiállítással egybekötött zenés, irodalmi műsort szervezett a debreceni Újkerti Könyvtár és a Fehér Bot Alapítvány. A könyvtár előadótermében több mint 120 személy, köztük mintegy 80 látó volt jelen.

Dr. Szabó Miklós, a Fehér Bot Alapítvány elnöke, nyitotta meg Burai István grafikus, festőművész tapintható képeinek kiállítását. A művész úgy készítette el a képeit, hogy azokat a vak és gyengénlátó emberek is érzékelhessék. Így a látássérültek betekintést kaphattak a művész világába, alkotómunkájába. E törekvését mi nagyra értékeljük - mondotta dr. Szabó Miklós. Köszönetét fejezte ki a kiállítás megrendezésének segítéséért Szilágyi Ildikónak.

Az idén van Braille születésének 200. évfordulója. Ebből az alkalomból a Fehér Bot Alapítvány Braille-emlékplakettet készíttetett azok számára, akik a vakok esélyegyenlőségéért a kulturális, tudományos, művészeti területen tevékenykednek. Most Szilágyi Ildikó, az Újkerti Könyvtár vezetője és Burai István vehette át. A festmények szemmel és tapintással való megtekintése után az irodalomé lett a főszerep.

Az 1992-ben elkészült Óda a fényhez című antológia harminchat látássérült szerző verseiből, novelláiból ad egy válogatást. Megjelenése óta számos vak és gyengénlátó szerző jelentetett meg verseskötetet, közülük jelen volt Ézsiás László és Rózsa Dezső, aki a Fehér Bot Alapítvány kulturális segítőjeként a rendezvény egyik szervezője volt. Az Óda a fényhez kötet szerzői közül a következőktől hangzott el egy vagy több mű: Szép Zoltán, Rácz Lilla, Csokonai Vitéz Gizella, Kerekes Géza, Gábor József, Juhász Imre, Kusz Jenő és Zólyomi Erzsébet. A műveket a következő látó előadók mondták el: Régi Erzsébet, Szántó Valéria és Mohai Gábor. A sorstárs előadók között volt: Deméné Szondi Anikó, Ézsiás László, Geriné Jóna Ilona, Lakó Sándor és Palásti Tibor. Ő a műsorban harmonikaszámokat, Deme János furulyán népdalokat adott elő.

A rendező könyvtár munkatársai a képek címét Braille- és síkírásban is elhelyezték a festmények mellett. A rendezvényen nemcsak Debrecenből, hanem több megyéből és Budapestről is voltak érdeklődők.

Lak István

Hermina Kulturális Napok

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Közművelődési és Kulturális Bizottsága Hermina Kulturális Napokat szervez augusztus 1-től augusztus 4-ig. Programok:

Augusztus 1-én 15 órától a Hermina teremben Harmonika premier. Látássérült harmonikások találkozója és zenei vetélkedője. Augusztus 2: 11 órakor a Hermina Kápolnában (XIV. ker. Hermina út. 23.) Dicsérjük együtt az urat egyházi hangverseny. Augusztus 3-án 10 órakor a Hermina teremben (XIV. ker. Hermina út. 47.) Gondolkodjunk együtt a kultúráról (konferencia). Augusztus 3-án 18 órakor a XIV. Hermina út 21-ben Nyári hangulatban könnyűzenei koncert. Augusztus 4: 18 órától a VI. ker. Liszt Ferenc tér 6. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Versek kísérnek utamon címmel Nagy Ilona vak költő előadóestje.

A részvétel valamennyi rendezvényünkön díjtalan! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bereczk Istvánné,

a VGYHE Közművelődési és

Kulturális Bizottságának vezetője

Humor

- Szívecském! Meghívtam egy barátomat vacsorára.

- Megbolondultál?! Nincs itthon semmi ennivaló, a lakás csupa kosz, a hajam szörnyű állapotban van! Minek hívtad ide azt a szerencsétlent?

- Mert segíteni akartam neki. Azon vívódik, hogy megházasodjon-e vagy maradjon agglegény.

*

- Tegnap kibővítettük a lakásunkat.

- Hogyan?

- Lekapartuk a tapétát.

*

- Miért sírsz, Móricka?

- Mert a fizika tanárunk leesett a lépcsőn és kitörte a nyakát!

- Ennyire elszomorít a baleset?

- Hát persze. Mindenki látta, csak én nem!

*

- Anyuka! Miért lököd le a kocsit a szakadékba?

- Csend, fiam! Még felébreszted az apádat!

*

- Drága vejem, miért öltöztél ehhez a hétköznapi vacsorához talpig feketébe?

- Mama, ha mind megette ezt a finom gombapörköltet, válaszolok a kérdésére.

*

- Na, kicsi szívecském, mit szólsz, milyen takarékos férjed van! Ma nem szálltam fel az autóbuszra, hanem futottam mögötte a munkahelyemig és így megspóroltam egy vonaljegy árát, vagyis 170 forintot.

- Én ebből is azt látom, drága férjecském, hogy te egy könnyelmű, pénzherdáló ember vagy. Mert ha az autóbusz helyett egy taxi mögött futottál volna a munkahelyedig, legalább 5 ezer forintot spórolhattál volna!

*

- Anyu, fürödhetek a tengerben?

- Nem, kisfiam, ott úszik benne egy csomó cápa!

- De anyu, apuka is ott úszik!

- Nem baj, neki van életbiztosítása!

*

- Hallottam, haver, hogy milyen nagy szerencse ért téged! Négytalálatosod van a lottón!

- Az ám!

- Mit szólt hozzá az anyósod?

- Megállt a szíve a meglepetéstől.

- Haver, te piszkosul halmozod a szerencsét!

*

- Legalább a névnapomra hozhattál volna valami ajándékot, te Gazsi!

- Ha láttad volna, Szerénke, milyen gyönyörű kendőt akartam hozni neked!

- Hát mért nem hoztad?

- Mert az eladók nagyon vigyáztak rá!

*

- Maga most csak azért igazoltat engem, mert cigány vagyok! Egyébként is, honnan tudjam, hogy maga igazi rendőr?

- Kérem, parancsoljon, itt van a rendőrigazolványom.

- Na és? Ilyet én is szoktam csinálni!

Cseri Sándor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

A májusi számunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 256. A, 257. B, 258. B, 259. A, 260. B, 261. A, 262. B, 263. A, 264. A,265. A,266. A.

Így gondolta ezt Szabó János (Budapest) olvasónk is. Nyereményéhez szeretettel gratulálunk!

279. A nyilunk sohasem érhet célba, mert a kilövés helyétől a célig terjedő egyenes vonal a pontok végtelen sorozatából áll (nincs olyan parányi pont, amely elméletileg tovább nem felezhető), következésképpen a nyílnak ezen az egyenesen, vagyis a pontok végtelen sorozatán kell áthatolnia. Ahhoz, hogy a pontok végtelen sorozatán áthatoljon, végtelenül hosszú időre van szükség. - Melyik filozófus agyterméke volt ez, a gyakorlati tapasztalatnak ellentmondó vélekedés?

A. Zénon

B. Szókratész

280. Kitől származik ez az idézet: "Ha életünknek megvan a miértje, akkor majdnem minden hogyanját el tudjuk viselni."

A. Friedrich Nietzsche

B. Immanuel Kant

281. Az edzés közben tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolonics György kenus hány világbajnoki aranyérmet és hány olimpiai aranyérmet nyert?

A. 15-öt és 2-t

B. 9-et és 2-t

282. Mi a legfőbb jellemzője a miniszoknyának?

A. Egészen rövid, legfeljebb combközépig ér

B. Az anyagtakarékosság jegyében készült

283. Mi a klepetus?

A. A kleptománia (lopáskényszer) ritka esete

B. Régimódi köpeny

284. Ocskay Gábor, a magyar jégkorongválogatott legjobbja tragikus hirtelenséggel meghalt. Vezetékneve megegyezett a Rákóczi-szabadságharc brigadérosának vezetéknevével. Ocskay László brigadérosról Jókai Mór regényt írt. Mi volt a regény címe?

A. Szegény gazdagok

B. Szeretve mind a vérpadig

285. A pápával, amikor 1534-ben megbetegedett, orvosai háromezer arany értékű gyémántport nyelettek le. Ettől a "gyógyszertől" a Szentatya természetesen meghalt. De ki volt ez a félrekezelt pápa?

A. VI. Sándor

B. VII. Kelemen

286. Mi a géb?

A. Hengeres testű, tüskés szárnyú hal

B. A gebines bolt alkalmazottja

287. Mi az őkelme?

A. Ruhaanyag

B. Az őkegyelme gúnyos változata

Beküldési határidő: augusztus 15.

Cseri Sándor

Batén és Kaposvárott

Csik Lajos versmondó sikerei

Csak most kaptuk hírét annak, hogy az Igalon lakó Csik Lajos, a Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesületének elnökségi tagja előbb Batén, majd Kaposvárott szerepelt sikeresen a versmondásával. A Batéi Közművelődési és Hagyományőrző Egyesület rendezvényén Dani Ferenc látássérült költő "De profundis" című költeményét adta elő és második helyezettként továbbjutott a kaposvári Megyei és Városi Könyvtárban április 23-án megrendezett kistérségi szavalóversenyre. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében lezajlott döntőn, huszonkilenc versmondó között, Csik Lajos szereplését a zsűri különdíjjal és könyvjutalommal ismerte el. (A "de profundis" latinul azt jelenti, hogy a "mélységből", értelmezésünk szerinti jelentése: "A mélységből kiáltok hozzád, Uram!" A 130. zsoltár a "De profundis"-szal kezdődik. - a szerk.)

Csik Lajos sorstársunknak gratulálunk és további sikereket kívánunk!

Cseri Sándor

Az újpesti Radnóti Miklós Gimnáziumban

Osztályfőnöki óra a vakokról

A budapesti IV. kerületben lévő középiskola 1932-ben nyílt meg az izraelita hitközség gimnáziumaként.

E gimnázium 10/C. osztályának tanulói is jártak a népligeti vakos kiállításon. Köztük volt Katalin húgom unokája, Tóbiás András is. Május 20-án Mándics Dezső tanár és osztályfőnök bemutatott a fiataloknak, s én elmondtam nekik, hogy 1970-ben ide jártam gyakorlati oktatásra, mint ahogy itt tanult az egyik egyetemista évfolyamtársam, Maucha Imre is.

Felkértem egy vállalkozó kedvű tanulót, olvassa fel Az én hazám című, életrajzi ihletésű munkámat. E feladatot Oláh Aranka kiválóan oldotta meg. A felolvasást követő beszélgetésen arról cserélhettem gondolatokat a fiatalokkal, hogy milyen nehézségek vannak a látássérültek közlekedésében, és milyen munkalehetőségek adódnak a számukra.

A beszélgetés során, akár a többi osztályfőnöki órán, amelyeken részt vettem, oldott légkörben sok mindent megtudhattak a diákok a látássérültekről.

Lak István

Cégvezetők csúcstalálkozója

Segítik a legszegényebbeket

Elveszített valaki egy 10 ezer forintost a Gundel étterem Erzsébet királyné termében június 9-én. Mindennek nem lenne hírértéke, ha ez a kis közjáték nem a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének csúcstalálkozóján történik. Mert a pénzt az egyik cégvezető nyomban a Kormánynak ajánlotta fel, a találkozó vendége, Bajnai Gordon miniszterelnök azonban kérte, hogy az inkább a Kríziskezelő Alapba kerülhessen. Ebből ugyanis a legszegényebb családokat kívánja megsegíteni a Kormány. A gyáriparosok végül 1 millió forintot juttattak ennek az alapnak.

Ezen a csúcstalálkozón, amelyre a Vakok Világa főszerkesztője is meghívást kapott, a miniszterelnök a válságkezelő Kormány intézkedéseiről és terveiről beszélt. Szólt többek között arról, hogy a legfőbb céljuk az élőmunka terheinek csökkentése. Magyarországon a felnőtt népességnek csupán 57 százaléka dolgozik. Egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. Ezért a szakképzés fejlesztését is szorgalmazzák a jövőben. Az adóváltozások között szerepel az áfaemelés, de az adócsökkentés is. Jövőre 17 és 32 százalékra csökkennek az adókulcsok. Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, s a járulékalapot a tevékenység valós értékéhez igazítják. A vagyonadó 30 millió forint fölött esedékes, s a különadó megszűnik. 2009-2010-ben a vállalkozások terhei összességében 400 milliárd forinttal csökkennek. A tervezett államadósság a GDP százalékában jövőre 80,2; 2010-ben 82,2; 2011-ben 78,3 százalék lesz, ami jelentős előrelépést mutat.

Garamvölgyi Annamária

Megyei sorstársi találkozó Lentiben

Az egészséges életmód fontossága

Már 7. alkalommal került sor a május havi randevúra. A zalai kistérségi kollektívák képviselői május 20-án délelőtt gyülekeztek Lentiben, a Kerka menti kisvárosban. A helyiek az általuk sütött friss pogácsával kínálták az érkezőket. A baráti üdvözléseket követően szervezeti és érdekképviseleti ügyekről folytattunk rövid tanácskozást. Ezen a találkozáson nagy hangsúlyt kapott az egészséges életmód fontossága. Általános egyetértés volt abban, hogy fokozni kell a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvények szervezését. A nap folyamán jó hangulatú lengőteke-versenyre is sor került. A 4 fős csapatok versenyére 7 csapat nevezett, az egyéni versenyben pedig mintegy 40 fő vett részt. A csapatok vetélkedése során I. lett Zalaegerszeg, II. Lenti, III. Nagykanizsa együttese. Az egyéni versenyben I. helyezett Balázsy István, II. Haász Gyula, III. Nagy Sándor, mindhárman zalaegerszegi sorstársak. A dobogós helyezettek emléklapot kaptak, s részükre a tekecsarnok vezetője tárgyjutalmakat adott át. A helyiek által biztosított babgulyás-ebédet jó étvággyal fogyasztották el a résztvevők. A következő időszak programjában szerepel többek között a nagykanizsai Csónakázó-tóhoz szervezett kirándulás, valamint a zalaegerszegi sorstársak által Lakhegy településen tartandó megyei konferencia. Ezt a találkozót is mindvégig kellemes légkör jellemezte és a késő délutáni órákban jó hangulatban fejeződött be.

Kovács Béla

A VGYHE pályázati felhívása

Hogyan élte meg a veszteséget?

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Horizont Kultúrcsoportja "Sorsforduló"címmel közművelődési pályázatot ír ki próza (novella, elbeszélés), és versírás kategóriában. A pályázati műveket szeptember 25-ig lehet beküldeni síkírásban a VGYHE címére (1146 Budapest Hermina u. 47.) "SORSFORDULÓ" Horizont Kultúrcsoport címzéssel.

Pályázati feltételek: Minden 14. életévét betöltött sorstárs pályázhat, aki tagja valamely vakokkal foglalkozó egyesületnek, határainkon innen és túl.

Próza, elbeszélés és novella kategóriában 2 darab pályaművet lehet beküldeni, melyeknek terjedelme egyenként 5-7 A4-es oldal lehet. A vers kategóriában 2 darab verset lehet beküldeni.

Pályaművek témája: Megváltozott életmód, a látás elvesztése milyen kihatással van a mindennapi életükre, lélektani ráhatás. Életmód megváltozása, hit, remény, vallás felé fordulás, stb. Hogy dolgozta fel a látásának elvesztését, milyen segítséget kapott, illetve várt az egészséges embertársaitól. A beérkezett pályázati műveket szakmai zsűri bírálja el.

Kategóriánként az első 3 helyezett értékes jutalomban részesül.

A legjobb művekből antológiát jelentetünk meg "Sorsforduló" címmel.

Eredményhirdetés október 16-án délelőtt 10 órakor a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Hermina termében lesz. Ezt az irodalmi pályázatot a "fehérbot napi" ünnepség tiszteletére rendezi a VGYHE Horizont kultúrcsoportja.

Mindenkinek jó felkészülést kívánunk és minél több jelentkezőt várunk!

Bereczk Istvánné,

a VGYHE Horizont Kulturális

csoportjának vezetője

Októberben húsz tapintható képet állítanak ki

Cseh művészek az MVGYOSZ-ben

Láttak-e már kedves Olvasóink marhabőr anyagra kiképezett labirintust vagy skorpiót, pókot? Hát azt, hogy Barack Obama, a nemrég megválasztott amerikai elnök miként jeleníthető meg a Fehér Házzal együtt egy képen? Ha nem, jöjjenek majd el az idén, a fehérbot nemzetközi napja alkalmából a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába és nézzék meg azt a kiállítást, amit cseh művészek kifejezetten látássérülteknek rendeznek a számukra készült alkotásaikból.

Minderről néhány héttel ezelőtt volt szó a Szövetség székházában, amikor három cseh művész: Petr Tomaštik, Aleš Halamiček, Aleš Vaculik mutatta be munkáit dr. Szőke Lászlónak, az MVGYOSZ elnökének és dr. Micserics József országos hivatalvezetőnek. A tolmács szerepét Eduard Hradilek vállalta, aki tizenöt esztendeje ismeri a Szövetséget. Még Erhartné dr. Molnár Katalin néhai főtitkárral és Cserna Sándor, nemrég elhunyt hivatalvezetővel tartotta a kapcsolatot.

A cseh művészek, mint megtudtuk, kétszáz éves technikával készítik alkotásaikat. Hazájukon kívül eddig még másutt nem szerepeltek, legelőször Magyarországra, s azon belül is a vakok szövetségébe jönnek, hogy megismertessék tudásukat a látássérült emberekkel. Októberben legalább húsz képüket elhozzák. A májusi látogatásukkor két kisebb és két nagyobb képet tekinthettek meg az alkalmi bemutatóra kíváncsi látássérültek. Tapintással is jól felismerhető volt a labirintus útvesztője, a lovas és a pajzsa, a washingtoni Fehér Ház épülete és az új amerikai elnök portréja is.

Garamvölgyi Annamária

A míves szavak és a szép hangok találkoztak

Tehetségeket felkaroló seregszemle

Nyíregyházán a TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Közhasznú Alapítvány ismét megrendezte a fogyatékkal élők művészeti fesztiválját.

A rendezvény május 21-én délután kezdődött a kulturális seregszemlével, majd művészeti alkotások kiállításával.

A rendezvényen egyesületünket, a Nyírségi Látássérültek Egyesületét több fellépő is képviselte. Így: Horváthné Rácz Ibolya, Kenyeres Lászlóné (szólóének), Ambrózy Dalárda, Pócsi Jánosné (ének és vers). Versmondás kategóriában bemutatta tehetségét Kiss Jánosné és Pták Istvánné. Kabaréjelenetet adott elő a Pro-Négy irodalmi csoport.

Természetesen más megyéből is érkeztek tehetséges előadók, akik színesítették a műsort. Így elmondhatjuk: a rendezvény a régiót átölelő, tehetségeket felkutató és felkaroló volt. A színes kavalkádot Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere, Nagy László is köszöntötte. A zsűriben foglalt helyet Gebri József, a zeneiskola volt igazgatója; Bohács János, a Váci Mihály Művelődési Kulturális Gyermekcentrum igazgatója; Tóth László népművelő és Szegedi Sándor, az alapítvány munkatársa. A műsorszámokat Cseh Sándor, a Rév Alapítvány vezetője konferálta. A résztvevők munkáját oklevéllel és a szponzorok által felajánlott csekély ajándékkal jutalmazta a zsűri. A rendezvény célja nem a rangsor felállítása, hanem az volt, hogy megmutathassuk: a fogyatékkal élők is tudnak értékes tagjai lenni a társadalomnak. Képesek művészi alkotások teremtésére, előadói tehetségük kibontakoztatására.

Köszönet a szervezőknek és a Nemzeti Kulturális Alapnak, hogy lehetővé tette ezt a művészi élményekben gazdag délutánt.

Jakab Éva

Látóhatár Alapítvány

Közhasznúsági jelentés, 2008.

Az Alapítvány költségvetési támogatást 2006. évben nem kapott.

2008. 01. 01-jén induló vagyon: 1.915.090,- Ft

Lekötött tőke: 0,- Ft

Alaptőke: 100.000,- Ft

Bankbetét: 1.815.090,- Ft

2008. évi bevételek:

Kamat: 20841,- Ft

Összesen: 20841,- Ft

2008. évi kiadások:

Kiutalt támogatás: 35.000,- Ft

Bankköltség: 12.481,- Ft

Rendkívüli vagyonvesztés:

1.050.000,- Ft

Összesen: 1.097.481,- Ft

Az összes bevétel és az összes kiadás különbözete: -1.076.640,- Ft

2008. 12. 31-én záró vagyon: 838.450,- Ft.

A rendkívüli vagyonvesztés jogosulatlan átutalásokból adódik. 2009 folyamán a rendőrségi feljelentés megtörtént.

A közhasznú alapítvány tisztségviselői, vagyis a kuratórium elnöke és a kuratórium tagjai, a kuratóriumban kifejtett tevékenységükért semmilyen juttatást nem kaptak az Alapítványtól, mivel már az Alapítvány megalakulásakor lemondtak a tiszteletdíjról, hogy az alapítványnak ezzel is több pénze maradjon a rászorultak támogatására.

Burger Beatrix,

a kuratórium elnöke

Ön most mit lépne sötéttel?

Májusi lapszámunkban a következő játszmaállást közöltük:

Világos: Kg1, Ve7, Be1, Fe3, a2, b2, e5, f2, g3, h2.

Sötét: Kg8, Vf3, Bf8, a5, b5, c5, f7, g7, h3.

Első ránézésre sötét mattadása csak kézügyesség dolga. Világos azonban még lép egyet, a Kf1-et és ő nyer. Íme a játszma befejezése:

1. Kf1, Vd5, 2. Vxc5, Vd3+, 3. Kg1, Ve4, 5. Vxf8+, Kh7, 6.Vxg7+ és sötét feladta, mert ha üt Kxg7-tel, akkor 7. Fh6+ után bástya hátrányban marad.

No és ha sötét más lebonyolítást választ, akkor így alakul a dolog: 1. Kf1, Vg2+, 2. Ke2, Vxh2, 3. Fxc5, Bc8, 4. e6... hát ez sem üdvözítőbb.

Az alábbi játszmaállásban a parti világos számára "agyon van nyerve". Sötét azonban ahelyett, hogy azt mondaná: "Feladom!", még lép egyet, s annak hatására világos adta fel a számára reménytelenné vált küzdelmet. Íme a játszmaállás:

Világos: Kb1, Vf7, Bf4, Bg6, Hb3, Fd2, a4, c2, h5.

Sötét: Kh8, Vg2, Fb2, Hd5, Bb8, Bc8, g7, h6.

Ön most mit lépne sötéttel?

A választ augusztus 15-ig kérjük szépen.

Cseri Sándor

CD-nyeremény

Ki volt az az olasz zeneszerző, aki a romantikus nagyopera eszközeit elvetve realista valóságábrázolásra törekedett? Bajazzok című egyfelvonásos operája a zeneirodalom örökbecsű és rendkívül népszerű gyöngyszeme.

A megfejtéseket augusztus 15-ig kérjük szépen!

A májusi lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: Felix Mendel-ssohn-Bartholdy.

Így gondolta ezt: Kovács Jánosné (Budapest) olvasónk is, akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk!

Apróhirdetések

Pihenjen Hévízen!

Igényesen berendezett, 33 négyzetméteres, földszinti apartman egész évben kiadó Hévízen. Két fő részére 5 ezer forint, plusz idegenforgalmi adó/nap. Látássérülteknek 10 százalék kedvezmény! Szeretettel várom jelentkezésüket! Telefon: 06-85-313-061 vagy: 06-30-3107190

*

48 éves természetkedvelő férfi vagyok, keresem megértő társamat komoly kapcsolat céljából. Szeretem a régi slágereket és filmeket, hasonló érdeklődésű, 50 év alatti vidéki hölgyek jelentkezését várom "Ketten együtt szép az élet" jeligére a szerkesztőségbe vagy a 06 20/910-3354 telefonszámra.