Vakok Világa 2009. március

Vakok Világa

LXX. évf. 3. szám

2009. március

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

Tartalomjegyzék

Alkalmazkodás a nehéz feltételekhez

Napirenden az Alapszabály módosítása

Négyezer látássérült

Sikeresen pályázott az egyesület

Írásműveket várnak Aradon

Zöldhályog-világnap

Szemdaganat gyógyítása

A Munkácsy-kiállításon jártak

Mezítláb ropták a cigánytáncot

Az MVGYOSZ elnökének postájából

Tisztelt Szerkesztőség!

Az érvényesülés egyik fontos feltétele

Konferencia és kiállítás

Rehabilitációs centrum Kaposváron

Támogatják a vak hallgatókat

Ne csak a félelem ösztönözzön cselekvésre

Búcsú Simon Józseftől

Koszorúzás és emlékhangverseny

Nabucco-csúcstalálkozó a Parlamentben

CD-nyeremény

Személyi segítő a Praktikernél

A pontírás levelezőlistájáról

Ülök

Pályázati felhívás

A 2008-as év dolgozója

"Nem a pacsirta fontos, csak a dal!"

Az irodalmat szerető vakok segítője

Pontírásos levélkéket várok

Takácsné Csente Juliánna köszöntése

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Frank Sinatra szőke paradicsoma

Meghívó

Ön most mit lépne világossal?

Hasznos előadássorozat

Társkeresés

Impresszum

Az MVGYOSZ Országos Elnökségének értekezletén

Alkalmazkodás a nehéz feltételekhez

Új fogalmakkal kell megismerkedniük a jövőben az egyesületi vezetőknek, ha a szakmai és pénzügyi követelményeknek meg akarnak felelni. A logikai keretmátrixok és Gantt-diagramok elkészítésének ismérveit majd a májusi vezetői értekezleten sajátíthatják el, amihez az országos központ vezetőjétől és munkatársaitól minden segítséget megkapnak.

Minderről a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének ülésén volt szó január 21-én a Szövetség székházában. Dr. Szőke László országos elnök mellett jelen voltak: Sztakó Krisztina, dr. Tóka László, dr. Orlicki János és Németh Orsolya elnökségi tagok, dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője és Simon Enikő elnökségi titkárnő.

Dr. Szőke László elnök bevezetőjében elmondta, milyen jelentős összeget, 17,7 millió forintot akart elvonni az MVGYOSZ-től a Kormány az idén. A szervezet és a tagegyesületek vezetői sikeresen lobbiztak és ez a példaértékű összefogás eredményesnek bizonyult, a Szövetség mégis megkapja az eredetileg meghatározott támogatást. Sajnos, a mostani, elhúzódó gazdasági válság újból költségvetési megszorításokkal járhat és erre az MVGYOSZ vezetőinek is gondolniuk kell.

Főként az akkreditációs foglalkoztatottakat érinti idén január 1-től az a szigorítás, amely szerint a gazdasági tevékenységet folytató látássérültek munkabérére már nem lehet 100 százalékos költségvetési támogatást felvenni. Az ő bérük után az államtól már csak 75 százalékos támogatás vehető igénybe, a fennmaradó 25 százalékot a munkáltatónak kell kigazdálkodnia. Dr. Micserics József szerint ez 11 embert érint a Szövetségben. Ők a tankönyv-előállítás, a Braille-nyomda és a játékgyártás területén látják el feladataikat. A hivatalvezető a megoldások között említette, hogy vagy pluszforrásokat vonnak be és minden embert megtartanak, vagy részlegesen csökkentenék a feladataikat, természetesen a szolgáltatás eddigi színvonalának a megtartásával.

A játékgyártással régóta Sándor Károly foglalkozik az MVGYOSZ-ben, ő az, aki egyedül az országban vakon adaptálja, s kézi munkával készíti a játékokat. Mivel gazdasági tevékenységet folytat, csak 75 százalékos bértámogatást kaphat utána a Szövetség. A hiányzó bér pótlását részint a játékok árának emelkedéséből tudják majd előteremteni, részint segíthet az is, hogy a segédeszközboltban bevezették a háromlépcsős árképzést, így például a közületek már nem vásárolhatnak ott kedvezményesen.

Úgy döntött a testület, hogy javasolja a teljesítményalapú finanszírozás bevezetését a Braille-nyomdában és a tankönyvellátás területén, s egyben felkéri a hivatalvezetőt, legyen figyelemmel arra, hogy e tevékenységek tekintetében a szolgáltatások színvonala lehetőség szerint ne változzon.

A székház biztonságának, valamint az eddiginél színvonalasabb szolgáltatás megteremtésének érdekében az Országos Elnökség egyetértett a portaszolgálat "kiszervezésével", s a jövőben e tevékenységnek vállalkozási jogviszony keretében történő ellátásával.

A stúdió munkájával kapcsolatosan úgy határozott a testület, hogy a felolvasást a felére csökkenti, s az így felszabaduló erőforrásokat a már felolvasott hangoskönyvek átadására kell fordítani. Ezzel természetesen nem csökkenhet az évente átadandó könyvek száma.

Az MVGYOSZ-nek minden esztendőben be kell nyújtania a költségvetési tervezetét a minisztériumnak. A szervezet korábbi, projekt szemléletű költségvetése most azzal egészül ki, hogy minden tevékenységéről logikai keretmátrix és Gantt-diagram formájában kell számot adnia, a menedzsment-költségek pedig nem haladhatják meg a költségvetés 12 százalékát.

Az Országos Elnökség a Szövetség 2009. évi költségvetésének tervezésével kapcsolatosan ütemtervet fogadott el. Ennek részeként, a minisztériumi előírásoknak megfelelően, az országos központ február 15-ig benyújtja a minisztériumnak a költségvetését, amelyben az egyesületek támogatása "továbbadott támogatási projektként" szerepel. Ezzel párhuzamosan kiértesíti az egyesületeket az új tervezési segédletről. Ezt követően kerül sor az egyesületi elnökök tanácsára, ahol részletesen ismertetik a minisztérium új követelményeit. Ezután minden egyesület kidolgozza a szakmai és pénzügyi tábláit, s ezt a korábbi gyakorlat szerint megküldi az országos központnak.

Májusban az MVGYOSZ, segítve az egyesületek munkáját, az éves vezetői értekezletet a logikai keretmátrixok és Gantt-diagramok megtanítására fordítja. Ennek alapján az egyesületek maguk elkészítik és kiegészítésként elküldik táblázataikat az országos központnak, amely ezt követően tudja megkötni velük a támogatási szerződést.

Folytatta az alapszabály módosítását az Országos Elnökség ezen az értekezleten. Sok javaslat érkezett, ezeket elsőként az egyesületi elnökök tanácsa véleményezi, majd az országos küldöttgyűlés dönt róluk.

A Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének egyik, alapszabályt módosító javaslata az volt, hogy a Szövetség elnöke főállásban, heti 36 órában lássa el feladatait. Aki dr. Szőke László eddigi munkásságát ismeri, jól tudja, hogy az elnök a hét minden napján a Szövetség ügyeivel foglalkozik elsősorban. Ügyeket intéz telefonon, számítógép segítségével, és hétvégén is írja a különböző válaszleveleket, beadványokat. Neki kellett a Szövetség ellen folytatott perekben a szervezetet képviselnie, természetesen térítés nélkül. Számtalan rendezvényen hathatósan és következetesen érvényesíti a látássérültek érdekeit. Tehát jóval többet dolgozik heti 36 óránál.

- Akinek szakmája, civil foglalkozása is van, annak nem valószínű, hogy megteremtett egzisztenciáját érdemes lenne feladnia egy bizonytalan időtartamú elnöki pozícióért - érvelt dr. Szőke László elnök. Az Elnökség ezzel a gondolattal értett egyet.

Sokan nem tudják, hogy Szövetségünknek van Szervezeti és Működési Szabályzata, de már elavult. Ezért szükséges új SZMSZ-t készíteni. Ezzel kapcsolatban az Elnökség felkérte a hivatalvezetőt, hogy az alapszabály-módosítás koncepciójának, valamint a bértámogatás rendszerében történt változásoknak a figyelembevételével a szabályzat-tervezetet dolgozza át, és egy, a Szövetség egészére vonatkozó SZMSZ-t terjesszen az Elnökség elé június 30-ig, mely tartalmazza az Országos Hivatal szempontjait is.

A vakvezető kutyáért fizetendő egyszeri használatbavételi díj csökkentését kérte egy Békés megyei sorstárs az Elnökségtől. A testület úgy vélte, hogy további információkat kell beszerezni a kérelmező életkörülményeit illetően, hiszen nem mellékes, hogy a leendő kutyatartó képes-e négylábú segítőtársának megfelelő ellátásáról gondoskodni.

Garamvölgyi Annamária

Ülést tartott az Egyesületi Elnökök Tanácsa

Napirenden az Alapszabály módosítása

- Cudar idők jönnek! - idézte az egyik vezető politikus közelmúltbeli mondatát dr. Micserics József hivatalvezető a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházának Hermina termében február 17-én az Egyesületi Elnökök Tanácsán. Az Országos Hivatal vezetője vázolta a Szövetség idei gazdálkodásának körülményeit, s ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy milyen pénzügyi nehézségek várnak az idén a szervezetre.

A tanácskozás az MVGYOSZ Alapszabályát módosító javaslatok megtárgyalásával kezdődött. De még mielőtt a munkára sor került volna, Rózsa Dezső, a Fehér Bot Alapítvány kulturális segítője kért segítséget az egyesületi vezetőktől. Rózsa Dezső szeretne létrehozni a Szövetség centenáriumára egy múzeumot. Ehhez gyűjti az emléktárgyakat, a fotókat, a videofelvételeket, a hanglemezeket. Akinek a vakok életével kapcsolatos bármilyen relikvia van a birtokában, szíveskedjék azt eljuttatni Rózsa Dezsőhöz.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke a múltat is felidézte bevezetőjében, amikor elmondta, hogy a Szövetség szervezeti átalakításának eredményeként 2005-re minden megyében megalakultak az önálló jogi személyiségű tagegyesületek. Három év tapasztalatainak alapján a közelmúltban már két elnökségi ülés is foglalkozott az Alapszabály módosításával. Közben megérkezett a Fővárosi Főügyészségtől egy levél, ami egy 2006-tól 2009-ig tartó vizsgálat lezárásaként született. Ebben számos kifogás található, mondván, törvénysértő részletek is akadnak az MVGYOSZ Alapszabályában. Például, a Szövetség pecsétjében nem szerepelhet az állami címer (jóllehet három évtizede így van, de eddig senki nem rótta fel). Meglepődve olvashatták a szervezet vezetői, hogy a képviseleti rendszer jelenlegi formája is kifogás alá esik. Ha az ügyészség elképzelését követnék, akkor a tagegyesületeket és természetes személy tagokat is megyénként egy-egy küldött képviselhetné a Szövetség legfelsőbb szervében, a küldöttközgyűlésben. Ez pedig igen nagy aránytalanságot jelentene. Ha viszont maradna az eddigi gyakorlat, amely szerint meghatározott taglétszám alapján lehetett küldötteket delegálni a közgyűlésbe, akkor azt valószínűleg az ügyészség nem hagyná jóvá.

A Szövetség elnöke úgy vélte, hogy a tagegyesületek kötelezettségeivel, amelyek kiterjednek az együttműködésre és az elszámolásra is, mindenképpen ki kéne egészíteni az Alapszabályt.

A többes tagság kérdésében viszont nem kellene állást foglalni, hiszen az egyesületi törvény alapján ez nem korlátozható és nincs is olyan sok látássérült, aki egyszerre több egyesületnek tagja lenne.

El kellett dönteni azt is, tegyenek-e különbséget a választó és nem választó gyűlés között. S azt is, hogy az Alapszabályt módosító indítványt évente milyen határidőig szükséges benyújtani. Végül január 31-ét jelölték meg határidőként az elnökök.

A határozatokat ezen túl közzé teszik a Vakok Világa mellett a Szövetség honlapján, hirdetőtábláján és iratbetekintés útján is meggyőződhetnek annak tartalmáról az érdeklődők.

A Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének javaslatai között szerepelt, hogy a Szövetség elnöke főtevékenység keretében lássa el a munkáját, legalább heti 36 órában. S felvetették azt is, hogy a tagegyesületek elnökei ne lehessenek az Országos Elnökség tagjai.

A vitában nagyon sokan szót kértek. Dr. Tóka László rámutatott, hogy a főügyészség véleménye is csak egy vélemény. Egy másik ügyész lehet, hogy ezeket az észrevételeket nem tette volna meg, annál inkább is, mert annakidején a Szövetség első Alapszabályának a készítésébe bevonták az ügyészséget is.

Az egyesületi elnökök felhatalmazták dr. Szőke László elnököt, hogy járjon el az ügyészségnél a kompromiszszumos megoldás érdekében.

Szuhaj Mihály, az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány kuratóriumi elnöke tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a 22 tagegyesület közül 20-nál megvizsgálták az ottani telepített szoftvereket, annak érdekében, hogy mindenütt csak jogtiszta operációs rendszereket használjanak. Az alapítvány minden egyesület számára elkészíti a javaslatait és azokat jóváhagyásra elküldi nekik. Szeretnék, ha minden egyesülethez legalább egy JAWS for Windows képernyőolvasó, valamint egy MAGic for Windows képernyőnagyító szoftver eljutna. Ajánlatuk szerint az egyesületek úgy tudnának mindezekhez hozzájutni, hogy a szoftverek árának 75 százalékát az alapítvány, 25 százalékát pedig az egyesület fedezné. Szeretnék megtalálni a legkedvezőbb beszerzési árat és arról rövidesen értesítik az egyesületeket.

Dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője ismertette, hogy 5 hónap alatt már a negyedik költségvetést kellett elkészíteniük a Szövetségben a külső gazdasági körülmények hatására. A hivatalvezető kérte az egyesületi vezetőket, hogy gyűjtsék a pénzügyi forrásokat, mert a likviditást biztosítani kell! Takarékoskodni muszáj, hiszen idén már pályázat sincs és ez is 7 millió forintos kiesést jelent a Szövetség számára. Fontos, hogy az egyesületek is pályázzanak!

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium követelményei szerint a Szövetségnek 5 táblázatban kell benyújtania az idei költségvetési tervezetét. Ezt egyelőre nem várják el az egyesületektől. De hogy ők is megtanulhassák, mi az a keretmátrix és a Gantt-diagram, Lipóton, a május 25-28. közötti vezetői értekezleten ezt megtanulhatják.

A tagegyesületek számára leosztható 2009. évi működési költségvetési támogatás szempontjai is élénk vitát váltottak ki. Pénzt úgy elosztani, hogy mindenki igazságosnak érezze, sajnos, nem lehet. Mégis, a Szövetség vezetői szeretnék megtalálni azt a megoldást, ami a korábbinál igazságosabb elosztáshoz vezethet. Így például az az anomália is megszűnhetne, hogy két egyesület között csak negyven tag különbség van, mégis a nagyobb létszámú másfél millió forinttal több támogatást kap, mint a kevesebb tagot számláló szervezet. Az egyesületi elnökök egyetértettek azzal, hogy a pályázati elven történő elosztás az idén sem célszerű. A végső szót majd az Országos Elnökség mondja ki ebben a kérdésben.

Garamvölgyi Annamária

Négyezer látássérült

Hajdú-Bihar megyében közel négyezer egyáltalán nem látó vagy aliglátó ember él. Ők tapintással és hallással igazodnak el. Gondot jelent számukra az is, hogy mindössze 6 százalékukat foglalkoztatják a munkahelyeken.

K. M.

Szakmai konferencia a kiskorú látássérültek oktatásáról

Sikeresen pályázott az egyesület

A Békés Megyei Önkormányzat 2008 novemberében pályázatot írt ki a megyében működő civil szervezetek számára "Békés Megye civil szektorának fejlesztését segítő, a szervezetek közötti együttműködést ösztönző projektek megvalósítása" tárgyában. A négymillió forintos keretösszeget 31 eredményesen pályázó civil szervezet számára biztosították, a legmagasabb elnyerhető támogatási összeg 300.000 forint.

A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete sikeresen pályázott, és 300.000 forintot nyert a kiskorú látássérültek oktatási feladatainak megoldására irányuló szakmai konferencia megrendezésére, melyre idén májusban kerül sor.

A nyertes pályázók köszöntése és a támogatási szerződések ünnepélyes aláírása január 30-án történt a megyeháza dísztermében, Békéscsabán. A vakok Békés megyei egyesületétől Szabó Tiborné elnök látta el kézjegyével a támogatási szerződést.

Domokos László, Békés megye képviselő-testületének elnöke köszöntőjében elmondta: az is egyfajta válságkezelésnek tekinthető, hogy segítik a civil szférát. A rendezvényen elhangzott az is, hogy előkészítés alatt áll egy új pályázati kiírás, melyet szintén a megyében tevékenykedő civil szervezeteknek hirdetnek meg ez év márciusában, amelyben négy, kiemelt figyelmet jelentő területre lehet majd pályázni.

Győrfi Gabriella

Írásműveket várnak Aradon

A Bihar és Szilágy Megyei Vakok Szövetsége az idén is meghirdeti a "Próféta léptei" irodalmi pályázatot.

A mára már nemzetközivé vált irodalmi pályázatunkra három kategóriában várjuk magyar nyelven alkotók műveit: próza, vers, epigramma.

A próza kategóriájában egy pályaművel lehet pályázni, a vers témakörben öt költeményt lehet beküldeni, míg a harmadik kategóriában tíz alkotással lehet versenybe szállni.

Minden kategóriában csak az első helyezettet díjazzuk, és a díjak átadására természetesen meghívjuk a nyertes szerzőket is. A kétnapos tartózkodás minden költségét szövetségünk finanszírozza.

A pályázati csomagnak tartalmaznia kell a pályamű mellett egy borítékban a pályamű mottóját és a pályázó pontos adatait.

A pályaművek beküldési határideje: 2009. április 15.

A pályaműveket csakis a címzett adataival ellátott zárt borítékban várjuk az alábbi címre:

Filiala nevvăzătorilor Bihor - sălaj

Oradea. Cod. 410 346

Str. bulevardul Dacia nr. 32

Bl C. 56 Románia.

Minden alkotást nagy szeretettel várunk, hiszen az Ön alkotása is nagymértékben növeli a pályázat hírnevét.

Zöldhályog-világnap

Március 6-án van a zöldhályog-világnap. Ennek célja az emberek felvilágosítása erről a veszélyes betegségről. Ilyenkor ingyenes szűrővizsgálatokat is szoktak végezni a lakosság részére.

A zöldhályog-szűrést, illetve -vizsgálatot egy szemnyomásmérő segítségével végzik, ami a szemben uralkodó nyomást számszerűsíti. A szemtől néhány centiméterre lévő készülék a vizsgálat folyamán hirtelen levegőt lövell a szembe, és ennek segítségével megmutatja a nyomás mértékét. A szem nyomása 12-22 higanymilliméter között normálisnak tekinthető. Ha ennél az értéknél nagyobb, akkor már kóros szemnyomásról beszélnek.

K. M.

Szemdaganat gyógyítása

Egy brit orvosi lap szerint a protonsugarak segítségével a szemdaganat - a látóképesség megóvásával - gyógyítható lesz.

A kísérletekben használt sugár 72 millió elektrovoltos energiával hatol a daganatba és elsorvasztja azt. A fájdalommentes beavatkozás folyamán minden alkalommal rögzítik a beteg fejét, hogy el ne mozduljon és a sugár csak a beteg szövetet érje.

K. M.

Ingyen jegyek a Tolna megyei vakoknak

A Munkácsy-kiállításon jártak

Szekszárdon, a Művészetek Házában tett látogatást februárban a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete tagjainak egy csoportja. Ugyanis, mint azt Kovács Lászlóné elnöktől megtudtuk, az egyesület 36 db ingyen jegyet kapott Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatától és így két turnusban, tárlatvezetéssel tekinthették meg a Munkácsy-kiállítást a látássérültek.

A tárlat Munkácsy-képek Amerikából címmel március 8-ig tart nyitva a Pákh Imre műgyűjtő, a Magyar Nemzeti Galéria és a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményéből összeállított válogatást bemutatva.

Az ajkai Látássérült Klub sikeres rendezvénye

Mezítláb ropták a cigánytáncot

Volt itt móka, kacagás és tánc hajnalig! Az ajkai Kaszinóban január 24-én 220 vendég ült a fehérasztalok mellett és amikor megszólalt a zene, aki csak tehette, táncra perdült.

Az ajkai Látássérült Klub tartotta ezen a napon - immár 11. alkalommal - farsang jegyében a hagyományos bálját, aminek a híre a Bakonyon jóval túlra is eljutott. Hiszen eljöttek ide a környező községekből is az idősek és fiatalabbak egyaránt, s élvezték a látássérültek figyelmes vendéglátását. Akadt enni- és innivaló bőséggel, a finom szendvicsek és sütemények többségét maguk a résztvevők készítették. Összesen 12 nyugdíjasklub tagjai voltak kíváncsiak erre a rendezvényre.

A vendégeket Kató Lajosné, a Látássérült Klub vezetője üdvözölte, majd átadta a szót dr. Horváth József ajkai alpolgármesternek, aki tolmácsolta a városi önkormányzat üdvözletét és kifejezte, hogy milyen fontos szerepet tölt be a Látássérült Klub a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjában. A rendezvényen jelen voltak: dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének és egyben a Veszprém megyei egyesületnek az elnöke; Fischli János önkormányzati képviselő; Szamosi Károly, a Nyugdíjasok Életet az Éveknek Veszprém Megyei Egyesületének alelnöke és Bábics Valéria, az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont igazgató-helyettese is.

Horváth Árpádné, a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete ajkai kistérségi csoportjának vezetője ajándékkal kedveskedett azoknak, akik sokat segítettek a Látássérült Klubnak a rendezvények megszervezésében, programjaik propagálásában, sikeressé tételében. Nagy meglepetésére e sorok írója is ajándékot kapott, egy gyönyörű kristályvázával lepték meg, amit Antal Ferencné ajkai üvegcsiszoló művész készített. S ugyancsak ajándékot vehetett át önzetlen segítségéért Bábics Valéria; Vallerné Horváth Andrea művelődésszervező, valamint Szabados Gyuláné, Antal Ferencné és Járominé Kovács Éva.

Benkő Imre, a Látássérült Klub tagja humoros történeteket adott elő, majd a Bányász Hagyományápoló Nyugdíjas Klub dalköre mulatós dalokkal örvendeztette meg a közönséget. Amikor Jánoki Márió, a Székesfehérváron élő és szikrázóan tehetséges 15 esztendős vak fiatalember szintetizátoron jól ismert slágereket játszott, már sokan nem bírtak tovább egyhelyben maradni és kezdetét vette a tánc. De aztán jött a meglepetés: mezítlábas, színes ruhás, kendős asszonyok, karika-fülbevalós, kalapos férfiak jelentek meg a színpadon nagy-nagy nevetéstől kísérve. Pálinkás Istvánné Márti, Horváth Árpádné Jolika, Hegyi Ferencné Marika, Sallai Jánosné Rózsika, Simon Gyuláné Terike, Szabados Gyuláné Jutka, Kató Lajosné Marietta, valamint Marsi Antal és Pálinkás István, a Látássérült Klub tagjai mindenkit elkápráztattak a cigánytáncukkal, amivel egyébként már az ország több településén sikerrel szerepeltek.

Heizer Antal és Horváth Attila zenészek ketten is kitűnő hangulatot teremtettek, fáradhatatlanul "ontották" a régi és újabb közkedvelt táncdalokat, egészen hajnalig.

- Bocsánat, elnök úr, te is tvisztelj velünk, attól még tisztelünk, hogy veled tvisztelünk! - hallottuk az egyik népszerű dalt, s erre a vidám felszólításra még szövetségünk elnöke sem maradhatott ülve, őt is táncba vitték az ajkai Látássérült Klub tagjai.

Pápáról Kocsis Károly és párja, Klein Erzsébet is jó példát szolgáltattak arra, hogy nem fájhat sem térd, sem derék, ha az ember alaposan megmozgatja azokat. A vendégek többsége hajnali négy óráig kitartott, akkor kezdtek csak hazamenni a táncos lábú nyugdíjasok, akik mindannyian elmondták, hogy az idei bál is nagyon jól sikerült, köszönet érte a fáradhatatlan szervezőknek!

Az este folyamán lehetett tombolát venni, amellyel értékes nyereményekhez jutottak a szerencsés vásárlók. S a tombola bevétele a klub programjainak megszervezését segíti.

Adományokat is gyűjtöttek ezen a bálon egy nehéz anyagi körülmények között élő látássérült tüskevári óvodás kislánynak. Az összegyűlt pénzt Horváth Árpádné február közepén nyújtotta át Vadász Zsuzsanna pártoló tag és Nagy Győzőné, a klub gazdasági ügyintézője közreműködésével Tüskeváron Bodó Andrea, az óvoda vezetője társaságában a gyermek szüleinek, akik hálásan mondtak ezért köszönetet.

Garamvölgyi Annamária

Telefonnal a rászorultakért Alapítvány

Az MVGYOSZ elnökének postájából

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2008. év folyamán 399 db pályázat érkezett be Önöktől és került elbírálásra a telefon-beszélgetési díj támogatásával kapcsolatban.

A beszélgetési díjhoz 290 pályázó 7082400 forint támogatást kapott. Elutasításra került 39 pályázat.

70 pályázónak 1731600 forint támogatást nem tudtunk kiküldeni, mert elfogyott a pénzünk. Ezt az összeget ez év első negyedévében, ha megkaptuk a T-Com támogatását, kiküldjük.

Az elutasítottak közül 9 pályázó felülvizsgálatot kért. A kiegészítő információk alapján a kuratórium a felülvizsgált pályázatokra 230400 forint támogatást ítélt meg.

Kérem, hogy a vakok és gyengénlátók hivatalos lapjában tegyék közzé, hogy a Telefonnal a rászorultakért kiemelkedően közhasznú Alapítvány a 2008. év folyamán a vakok és gyengénlátók részére a fenti támogatást adta.

Az elbírált pályázatok listája az MVGYOSZ-nél, a pályázatok az Alapítvány irodájában (1013. Budapest, Krisztina krt. 32. fsz. 103.) megtekinthetők.

Egész évi együttműködésüket köszönjük!

Üdvözlettel:

Lőrentei Miklósné

kuratóriumi titkár

Tisztelt Szerkesztőség!

Már elég régóta olvasója vagyok a Vakok Világának. Számtalan levéllel találkoztam, amelynek írói azt bizonyítják, hogy egy színvonalas, érdekes lappal szolgálják a vakok és gyengénlátók érdekeit, arra hivatott és fáradhatatlan, lelkes emberek. Az újságból sugárzik a megértés, bizalom és a segítőkészség, mely véleményem szerint a mai világban nagyon fontos, főleg a speciális szükségletűeknek, akik épp elég akadályba ütköznek egyébként is mindennapi életük során. Ezek sajnos társadalmi előítéletek formájában jelennek meg. A Vakok Világa számtalan olyan rendezvényről adott hírt, amelyben a látók felé nyitni akaró és ezért tenni képes egyének mutatkoztak be, szerveztek programokat. Fontos, hogy az integrációt így előmozdító vakok és gyengénlátók megfogalmazhassák véleményüket. A Vakok Világa erre is kiváló lehetőség. Bevallom, nem vagyok olvasója a netes vak fórumoknak, de hallom, milyen rágalmazások és támadások érik ezeken a helyeken a tisztességes embereket, akik nem csak beszélnek, de tesznek is valamit a látássérültek érdekében. Talán nem vesztek sokat, ha ezekből a "választékos", igen izgalmas sárdobálásokból kimaradok.

A tavaly kirobbant botrányt illetően pedig igenis nagyon fontos, hogy a főszerkesztő a helyesírási hibákat és az értelmetlen mondatokat kijavítsa, olvashatóvá, értelmessé tegye. Ha nem ezt tenné, akkor csökkenne az újság közkedveltsége és rontaná a színvonalat is.

Többeknek a véleménye is megjelenne az ilyen munkatársról. Egy főszerkesztőnek, véleményem szerint, erkölcsi kötelessége, hogy feleljen a lap minden egyes részletéért. Ez felelősségteljes munka és ezért hálásnak kellene lenniük az embereknek. Ha valaki értelmetlenségeket ír, akkor csak saját magát járatja le, ha megjelenik a cikke helyesbítés nélkül. Az egy más dolog, ha például nyomdai hiba történik, de ha valaki leír valamit, akkor azért vállalja a felelősséget!

Csak mellékesen jegyzem meg, ha valaki abból csinál nagy ügyet, hogy a cikke nem úgy jelenik meg, ahogy leírta, akkor igen sok ideje és pénze lehet, hogy képes emiatt bíróságra járni, pereskedni. Vajon az illető mit szólna, ha egy olyan újságot tennének elé, ami egyszerűen olvashatatlan a helyesírási hibák miatt és ráadásul igénytelen a megfogalmazása is? Gondolom, ő lenne a legjobban felháborodva. Nem csak olvasói, hanem írói tudatosság is létezik. Jó volna, ha minél több ilyen olvasója lenne a Vakok Világának is. Szerencsére a lapban mindig igényes szövegek kerülnek az olvasók elé. Köszönet ezért a főszerkesztő asszonynak és munkatársainak egyaránt.

Üdvözlettel és tisztelettel: egy az esztétikumra figyelmes, lelkes olvasó:

Pálffy Krisztina

A látáshiányt ellensúlyozhatja a jó beszédkészség

Az érvényesülés egyik fontos feltétele

A látássérültek gyakran találkoznak látó emberekkel is hétköznapjaik során. Szórakozás közben és munkahelyen egyaránt hallhatják környezetük szóbeli megnyilatkozásait.

Mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikáció meghatározó jelentőséggel bír a sérült emberek életében is. Hazánkban szerencsére egyre több helyen valósul meg az integrációban történő tanulás, de sajnos az elkülönített, azaz szegregált oktatás is gyakori még. Az általános iskolai oktatók felelőssége, hogy megtanítsák a tanulókat helyesen írni. Sajnos több gyermeknek manapság tanulási nehézségei vannak, ők írási és olvasási nehézséggel küzdő gyermekek, akiket még alaposabban fel kell készíteni a pontos és hibátlan írásra és olvasásra. Sajnos a látássérült emberek írását gyakran elég nehéz elolvasni, a vakok nagy része pedig végképp akadályozott. Az ő problémájuk megoldása a számítógépre hárul. A számítógép által írott szöveg mindenki által olvasható, nem úgy, mint a Braille, amelynek elolvasása hivatalos ügyek intézésekor problémát okoz.

Szóbeli kommunikáció esetén, a családi hatáson kívül, nagy szerepe van a kortárs közegnek, majd később a munkahelyi nyelvhasználatnak. A közoktatás során sajnos egyre inkább az írásbeliség a domináns, mert a tanároknak kevesebb idejük van az órákon egy-egy diák feleltetésére, így a több tanulót is érintő röpdolgozat mellett döntenek. Ez nagyon ártalmas a tanulók szóbeli teljesítményére nézve. Természetesen a vak diákok általában szóban vizsgáznak, így ez a veszély kevésbé fenyegeti őket. Mivel a vizuális információktól meg vannak fosztva, a televízió és egyéb telekommunikációs eszközök döntő szerepet játszanak életükben, így nyelvi fejlődésükben és szókincsük gazdagodásában is.

Véleményem szerint már kisgyermekkortól - sőt még az előtte való időben, tehát csecsemőkorban is - nagyon fontos szülői feladat a kisbaba megfelelő mennyiségű nyelvi ingerrel való ellátása.

Felnőtt korban pedig gyakran a munkafeltételek között szerepel a jó kommunikációs készség.

Végezetül azt is érdemes megemlíteni, hogy a sérült gyermekek fejlesztésével foglalkozó logopédusok és fejlesztő pedagógusok is nagyon sokat tesznek annak érdekében, hogy a beszédhibás és gyengébb kommunikációs képességgel rendelkező gyermekek fejlődése optimálissá váljon.

Minden ember sokkal meggyőzőbb, ha megfelelően használja nyelvét szóban és írásban egyaránt. Ha a szülő azt veszi észre, hogy vak vagy gyengénlátó csemetéje beszédproblémákkal küzd, forduljon minél hamarabb szakemberhez, hogy ha már a látásával kapcsolatban veszteség érte, legalább nyelvi területen próbálja kompenzálni az ebből eredő hátrányát.

Pálffy Krisztina

A VGYHE szervezésében

Konferencia és kiállítás

Tíz előadásból álló konferenciára invitálja az érdeklődőket a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete és az egyesület Közművelődési és Kulturális Bizottsága "Láss a kezeddel, hogy tájékozódhass a fontos pontok világában" címmel március 24-én 10 órára a Szövetség székházának Hermina termébe, Louis Braille születésének 200. évfordulója tiszteletére.

A konferenciával egyidejűleg kiállítást is rendeznek a Téli kertben, ahol a látássérült emberek mindennapjaiban használatos eszközöket mutatják be. A kiállítás március 28-ig tekinthető meg.

A Ki-Látás Közhasznú Alapítvány 60 kliensről gondoskodik

Rehabilitációs centrum Kaposváron

"...Mert az akarat mozgatja a világot."

Soren Kierkegaard, XIX. századi dán filozófus és teológus gondolatát választotta mottójául a Ki-Látás Közhasznú Alapítvány, amikor február 13-án ünnepélyesen megnyitotta Kaposváron, a Kossuth Lajos u. 1-9. alatt - az Alapítvány székhelyén - az új régiós rehabilitációs centrumát.

A megnyitón részt vett és beszédet mondott Kemény Péter is, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának helyettes vezetője.

Dányádiné Molnár Cecília, a Ki-Látás Közhasznú Alapítvány elnöke a következő tudnivalókra hívta fel a figyelmet:

A Ki-Látás Közhasznú Alapítvány 2007 decemberében alakult, azzal a céllal, hogy a dél-dunántúli régióban rehabilitációs szolgáltatást nyújtson látássérültek számára. Kaposvári központtal látja el ezt a feladatot, négy helyszínen nyújtva szolgáltatásait: a somogyi megyeszékhelyen kívül Pécsett, Barcson és Szekszárdon.

Minden helyszínen felkészült team (gyógypedagógus, pszichológus, szociális munkás, informatikai oktató és foglalkozási rehabilitációs szakember) várja azokat a látássérült embereket, akik látásromlásuk vagy látásvesztésük miatt önállóságuk teljes vagy részleges visszanyerése érdekében szeretnék elsajátítani a mindennapos tevékenységeket (főzés, a látásvesztés előtti higiénés, öltözködési és mindennapos tevékenységeket érintő szokások újra tanulása); a közlekedést és tájékozódást (utcán, zárt térben, segédeszközzel); az útvonalakat; a Braille-írást, -olvasást; a számítógép-használatot (vakokat és gyengénlátókat segítő programok segítségével). Továbbá szeretnék tudni, hogy megmaradt látásukat miként tudják a legjobban hasznosítani; mentális megerősítést igényelnek új élethelyzetük feldolgozásához; segítségre van szükségük az ellátási rendszerekben való eligazodáshoz vagy fogyatékosként nehézségekbe ütköznek az álláskeresés területén.

A látássérült embereknek nyújtott rehabilitációs szolgáltatás régiós kiépítését 2008-ban kezdte meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

E minisztérium alapvető célja, hogy az aktív korú, betegség vagy baleset következtében megváltozott munkaképességű, vagy szerzett fogyatékossággal élő látássérült személyek az egészségügyi diagnózist, illetve az egészségügyi rehabilitációt követően, elemi rehabilitációs szolgáltatást kapjanak, amely előfeltétele a társadalomba és a munkaerőpiacra történő reintegrációnak.

Magyarországon 2007-ben mindöszsze három szervezet kínált elemi rehabilitációt, az évente látását vesztő közel 4500 főből összesen 220 fő részére.

Ezért valamennyi régióban szükséges rugalmas - a helyi igényeknek megfelelő - költséghatékony, az egyén számára érdemi segítséget jelentő rehabilitáció. Fontos az egészségügyi rehabilitációra építő elemi és szociális rehabilitáció kialakítása és folyamatos fejlesztése, valamint összekapcsolása a foglalkozási rehabilitációval.

Az ingyenes szolgáltatások ilyen komplex rendszere korábban csak Budapesten állt a látássérültek rendelkezésére. A vidéki településeken élő látássérültek a hétköznapi élet önállóbb éléséhez szakszerű segítséget eddig nem kaptak.

A Ki-Látás Közhasznú Alapítvány 26 munkatársa 2008. július 1-től mára, a második pályázati ciklust megnyerve építette ki, fejleszti és a helyi viszonyoknak megfelelő módszerekkel működteti szolgáltatásait.

A 2008. december végéig tartó pályázati ciklusban a szervezeti és infra- strukturális háttér, valamint a sokrétű eszközpark kiépítése után, 34 kliens ellátásáról gondoskodtak.

A következő, idén január 1-től augusztus 31-ig tartó időszakra 60 kliens ellátását vállalták a régióban.

A Debreceni Egyetem könyvtárában

Támogatják a vak hallgatókat

A Debreceni Egyetemen a különféle fogyatékkal élő hallgatók száma meghaladja a százat. A látásukban, hallásukban, mozgásukban korlátozott személyek esélyeiért különösen sokat tesz a Támpont Támogató Szolgálat és ezen belül Berényi András, aki e tevékenységéért nemrég kapott elismerést a Kulturális Minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkárától.

Például az intézmény könyvtárában, az egyetem központi épületének második emeletén, ingyenesen igénybe vehető, JAWS képernyőolvasó szoftverrel és szövegolvasó készülékkel ellátott számítógép szolgálja a látássérült hallgatókat és minden látássérült személyt, aki a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtárat használja, látogatja. A könyvtárban Braille-nyomtatást is lehet kérni.

Kép és szöveg:

Kerékgyártó Mihály

Gondoljunk a rákra akkor is, amikor még nem kell

Ne csak a félelem ösztönözzön cselekvésre

A daganatos betegségek napjainkban világméretű problémát jelentenek, de összefogással és együttműködéssel, közös erővel, a rákkal szemben is felvehetjük a harcot - hangzott el február 4-én, a rák világnapján.

A rák nem ismer határokat. Ezért mindenkinek foglalkoznia kell vele a maga helyén, és küzdeni ellene a saját eszközeivel. Mivel egyes országok nem tudják felvenni a harcot ellene, szükséges az összefogás a kutatás, a prevenció és a kezelések hatékonyabbá tétele érdekében.

2000. február 4-én Párizsban egyetértés született a rákbetegségekkel kapcsolatos tévhitek, stigmák felszámolása mellett, melyet a Párizsi Karta néven ismert okmányban foglaltak össze a konferencia résztvevői. A felek elkötelezték magukat, hogy a Karta céljainak támogatására világméretű hálózatokat és szövetségeket hívnak életre. Ígéretet tettek arra, hogy biztosítják a célkitűzések megvalósítását. Azóta minden év február 4-e a Rák Világnapja.

2008-ban a világ rákellenes közösségei a Párizsi Kartára épülő Világ Rák Deklarációban hívták fel a kormányok, szakmai szervezetek, a magánszektor és a civil szervezetek figyelmét arra, hogy azonnali lépésekre van szükség a rákos megbetegedések okozta halálozások csökkentésére. Pontos célokat fogalmaztak meg, amelyek megvalósításával 2020-ra jelentősen javulni fog a rákbetegek túlélési aránya.

A Deklaráció egyik legfontosabb üzenete, hogy küzdeni kell a rizikótényezők ellen, csökkenteni kell a világméretű dohány- és alkoholfogyasztás szintjét, valamint harcolni kell az elhízás és a daganatos betegségek szempontjából szerepet játszó fertőzések (HPV, HBV) csökkentése érdekében.

Jelenlegi tudásunk szerint a daganatos betegségek biztos kivédésére nincs mód, de a kockázati tényezők csökkentésével sokat tehetünk egészségünk megőrzése érdekében. Mivel a mindennapi életünket meghatározó jó és rossz szokásaink - táplálkozási szokásaink, ízérzékelés, fizikai aktivitás igénye - gyermekkorban alakulnak ki, ezért már a kezdetektől tudatosítani kell a rizikófaktorok ártalmasságát. Ebben a szülőknek, nevelőknek, pedagógusoknak, a gyermekeket körülvevő tágabb környezetnek van hatalmas felelőssége. Meg kell értetni már az egészen fiatal korosztállyal is, hogy jelenlegi szokásaik, életformájuk meghatározza későbbi egészségüket, és 20-30-40 évvel később jelentkező betegségek ellen tehetnek ma tudatosan.

Az idei évben a Magyar Rákellenes Liga az elsődleges prevenció témakörét előtérbe helyezve kiemelten foglalkozott azokkal a gyermekkori ártalmakkal (elhízás, mozgásszegény életmód, aktív és passzív dohányzás, napártalom), amelyek felnőttkorban daganatos betegségekhez vezethetnek. A gyermekkorban rögzült szokásaink meghatározzák későbbi egészségünket.

A rákmegelőző állapotra, rákbetegségre utaló jelek, tünetek, panaszok figyelmen kívül hagyása és a félelem általános emberi reakció, de ezeknek az oktatását nem lehet elég korán kezdeni. A korai felismerés különösen fontos azoknál az embereknél, akik életvitelük, foglalkozásuk, környezetük, családi hajlamuk, társadalmi, gazdasági helyzetük miatt veszélyeztetettek.

A túlsúly és az elhízás, a kóros mértékű zsírlerakódás okozza többek között a szív- és érrendszeri elváltozásokat, az érelmeszesedést, az agyi katasztrófákat, a magas vérnyomást. Kevésbé ismert tény, hogy növeli számos daganatos betegség kialakulásának kockázatát is, valamint rontja a gyógyulás esélyeit (a vastagbél, emlő, nyelőcső, petefészek, hasnyálmirigy, epehólyag, vese rákos megbetegedését).

Az elhízás mérésére számos módszer létezik, a legismertebb és legelterjedtebb a testtömeg-index (body-mass index, BMI) számítás. Ezt az értéket úgy kapjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.

Pl. egy 170 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében a 80-at elosztjuk az 1,7 méter négyzetével, vagyis 2,89-cel, ebben az esetben az eredmény kb. 27,7, ami magas BMI érték.

Ha a kapott BMI alacsonyabb, mint 18, soványságról beszélünk, 18-25 között egészséges testsúlyról, 25-30 között túlsúlyról, és 30 felett elhízásról. Ez az érték természetesen függ a nemtől és az életkortól is, de háziorvosa segít Önnek állapota felmérésében.

Sokan azért nem foglalkoznak túlsúlyukkal, mert adott pillanatban nem éreznek semmilyen fájdalmat, panaszt, így azzal áltatják magukat, hogy ez számukra nem probléma. De az elhízás által okozott betegségek legtöbbje sajnos alattomos: évek alatt alakul ki, sokáig nem okozva problémát. Ne szégyelljen segítséget kérni! Először érdemes feltérképezni étkezési szokásait, átgondolni, mennyi időt fordít testmozgásra, a fizikai aktivitás milyen szerepet játszik életében. Apró célok kitűzésével célszerű elkezdeni a változtatást, mert így a sikerélmény újabb tettekre sarkallja. Aki egyik napról a másikra akar "életmódot váltani", annak nagyobb az esélye a kudarcra. Fő szempont legyen a bevitt energia és a felhasznált energia ideális arányban tartása, a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás megfelelő időtartamú célzott testmozgással.

Bartha Zsuzsanna

Búcsú Simon Józseftől

Január 26-án, életének 71. évében elhunyt Simon József sorstársunk. Neve jól ismert volt az egész országban a látássérültek köreiben, sokan tisztelték és becsülték egyenességét, a sorstársai iránt érzett szolidaritását.

Simon József 1938. november 17-én született a Heves megyei Nagyfügeden. Korán árvaságra jutott, így nevelőszülőkhöz került. Mindössze hét éves volt, amikor egy gránát felrobbant a kezében és elveszítette látását. Szerencséjére segítő kezek Budapestre, a Vakok Iskolájába irányították, ahonnan kikerülvén Újpestre, a Vakok Otthonába, majd a Vakok Állami Intézetébe költözött. Telefonalközpont-kezelőként dolgozott egészen 1994-ig, miközben esti tagozaton a Teleki Blanka Gimnáziumban leérettségizett. Autodidakta módon kitűnően elsajátította a német nyelvet is és számos Braille-írású német folyóiratot olvasott. Később nyelvtudásának köszönhetően vette fel a kapcsolatot a Német Hadirokkantak Szövetségével.

Feleségével, Márta asszonnyal 1961-ben kötött házasságot, aki társa és a "szeme" volt. Az ő segítségével utazta be az országot, hogy toborozza a tagokat az 1992-ben megalakult Vak Hadirokkantak Országos Egyesületébe. Simon József ennek a szervezetnek volt tizenkét éven át az elnöke. Tevékenysége eredményeként sikerült számos kedvezményt kiharcolnia bajtársainak.

A sorstársaiért végzett közösségi munkák közt feltétlenül említést érdemel a vakok személyi járadékának bevezetéséért folytatott kitartó küzdelme, amely 1971-ben sikerrel is zárult.

Simon Józsefet február 9-én helyezték örök nyugalomra a Kassai téri római katolikus templomban. Gyászolják: a feleségén kívül barátai, bajtársai, sorstársai és a Honvédelmi Minisztérium.

Bartha Zsuzsanna

Koszorúzás és emlékhangverseny

Ungár Imre professzor, az első magyar vak zongoraművész születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzásra és emlékhangversenyre került sor januárban.

Az idei év első havának 23. napján a mester egykori lakóházán, a Szemlőhegyi út 8. alatti ház kapujánál található emléktáblánál helyezte el a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének koszorúját dr. Szőke László elnök és dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője.

A művész érdemeit méltatta Ungár István énektanár, Ungár Imre fia, Baranyai László, a Zeneakadémia tanára és Németh Tamás zongoraművész, az Ungaria Zongoranégyes művészeti vezetője.

A centenáriumi ünnepséget január 25-én az Ungár Imre-tanítványok emlékhangversenye zárta a Zeneakadémia Vörösmarty utcai koncerttermében, melynek védnöke dr. Batta András, a Zeneművészeti Egyetem rektora volt.

az mvgyosz elnöke is meghívást kapott

Nabucco-csúcstalálkozó a parlamentben

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére került sor a Nabucco-csúcstalálkozóra január 27-én a parlament főrendiházi termében. Az eseményre meghívást kapott Dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke és a Vakok Világa főszerkesztője is.

tizenkét ország állam-, illetve kormányfői, szakminiszterei, továbbá nemzetközi szervezetek, pénzintézetek vezetői vettek részt a tanácskozáson, s valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy elkötelezettek a projekt mellett.

de mi is a Nabucco vezeték? A látássérültek előtt is ismert, milyen gondok nehezítették a gázellátást az év elején hazánkban és Európában. Éppen ezért került újból előtérbe a Nabucco csővezeték, amely Törökországból szállítana földgázt Ausztriába, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül. A 3.300 km hosszú vezeték építési munkálatainak becsült összege 5 milliárd usd, mely az öt országos földgázcég között kerül felosztásra. A projektet irányító cég az Osztrák OMV.

Az építkezés befejezése után lehetőség lenne arra, hogy a Közép-Kelet, valamint a Kaszpi régió olyan termelői, mint Irán vagy Türkmenisztán, földgázt szállítsanak Nyugat-Európába, valamint a vezeték menti országokba. Ez jelentősen csökkenthetné az orosz olajtól való függőséget. Hosszú távon a csővezeték kapacitása eléri majd a 30 millió köbmétert éves szinten.

A budapesti csúcstalálkozón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kifejtette, még létezik az európai energiai vasfüggöny, amelyet le kell bontani. Arra törekednek, hogy az Unió a Nabucco-programot a legfontosabb programjai között szerepeltetve azt finanszírozza is, induló lépésként legalább 200-300 millió eurós összeggel.

A miniszterelnök további célnak azt nevezte, hogy a Nabucco-projekt öszszességében kétmilliárd euró uniós támogatást kapjon. Úgy vélte, a forrásországok nemcsak gázt akarnak eladni Európának, a kontinenstől stratégiai, ezen belül technológiai, kutatás-fejlesztési és oktatási támogatást is várnak. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, a Nabucco nem tisztán üzleti projekt, hanem egy nagy, közös európai vállalkozás is.

Andris Piebalgs, az Európai Unió energiaügyi biztosa kiemelte, minden feltétel megvan ahhoz, hogy 2015-ben meginduljon a gázszállítás a nemzetközi vezetéken.

Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke elmondta, a projekt 25 százalékát is hajlandóak finanszírozni.

Thomas Mirow, az Európai Ujjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke közölte, elvben készek részt vállalni a finanszírozásában, de ehhez szükség lenne az aláírt kormányközi megállapodásra és ismerniük kellene a beruházásokkal kapcsolatos szerződéseket.

Reinhard Mitschek, a Nabucco-konzorcium ügyvezető igazgatója szerint nem a finanszírozás az igazi kérdés, hanem a jogi keretek és a gázforrások meghatározása.

Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke kifejtette, országának nincs szüksége pénzügyi támogatásra, ám mindig fontosnak tartotta, hogy megbízható szállító legyen.

Nika Gilauri, Grúzia első miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, teljes mértékben kiállnak a Nabucco-projekt mellett, s megbízható szállítók lesznek.

Mirek Topolánek, az Unió soros elnökségét betöltő Csehország miniszterelnöke arról szólt, hogy a vezeték megépítése a kontinens biztonságát és békéjét is szolgálja.

Szameh Fahmi egyiptomi olajipari miniszter véleménye, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatása érezhető a földgáz- és kőolajiparban is.

Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök felszólalásában úgy vélte, a megvalósulás fontosabb, mint az, hogy mikor térül meg a beruházás.

Hilmi Güler török energiaügyi miniszter ismertette, hogy Törökország a jelenlegi hálózatával is ki tudja szolgálni belső igényeit, ám ettől függetlenül elkötelezett a Nabucco-projekt mellett.

Matthew Bryza, az amerikai elnök megbízottja, helyettes külügyi államtitkár elmondta, stratégiailag fontosnak tartják a projektet Európa számára, s bár közvetlenül az Egyesült Államok nem érintett benne, támogatják a megvalósulását.

A csúcstalálkozón résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amely többek között bátorítja a közvetlen külföldi tőkeberuházásokat a forrás- és tranzit-országokban, valamint szorgalmazza az érintett felek közötti hatékony energetikai partnerségi együttműködés kialakítását.

G. A.

CD-nyeremény

Ki volt az a világhírű magyar zeneszerző és zenepedagógus, akinek a színpadi művei közül máig népszerűek a "Háry János kalandozásai Nagyabonytúl a Burg váráig" című daljáték és a "Székelyfonó" című életkép?

A megfejtéseket április 15-ig kérjük szépen.

A januári lapszámunkban feltett kérdésünkre a helyes válasz: Claude Debussy volt.

Így gondolta ezt Fábián Jánosné (Gyula), akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk!

Az akadálymentesítés jegyében

Személyi segítő a Praktikernél

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Praktiker Barkácspiacok Magyarország Kft. között létrejött partnerségi szerződés keretében az MVGYOSZ tagegyesületeinek tagjai és természetes tagjai számára új, személyi segítői szolgáltatás igénybe vétele vált lehetővé.

Ennek keretében a Praktiker vállalta, hogy országszerte minden áruházában személyi segítőt biztosít látássérült vásárlói számára. Így egy teljesen vak, önálló közlekedésre képes személy is egyedül indulhat a Praktiker magyarországi áruházaiba vásárolni.

A személyi segítőket egy nappal a vásárlás előtt kell telefonon felkeresni és egyeztetni velük a segítéssel kapcsolatos igényeket.

Az együttműködés keretein belül a Praktiker törekszik az új honlapján elérhető webshop látássérültek számára történő akadálymentesítésére, megkönnyítve ezzel az árukészletről és az árakról való tájékozódást.

Kroll Zsuzsanna

Praktiker áruházak, irányítószám, cím

Áruházvezető elérhetősége, áruházi kapcsolattartó elérhetősége

321 Budapest M3 1150 Városkapu utca 5.

Cseh László 06-70-370-2111 Tóth Julianna és Kádár Béla 06-70-370-2130

322 Pécs 7634 Makay István út

Wirth Gyula 06-70-370-2211 Sólyom Csaba 06-70-370-2208

323 Székesfehérvár 8000 Buday utca 41.

Sirián László 06-70-370-2311 Marosvölgyiné Gizi 06-70-370-2312

324 Debrecen 4027 Füredi út 27.

Félegyházi László 06-70-370-2411 Venterné Tóth Tímea 06-70-370-2450

325 Szeged 6728 Budapesti út 3.

Németh Róbert 06-70-370-2511 Szentjobbi Edina 06-70-370-2514

326 Győr 9024 Szent Imre utca 55.

Budai Ferenc 06-70-370-2611 Farkas Bettina, Ormos Gábor 06-70-370-2650 06-70-370-2655

327 Kecskemét 6000 Kuruc tér 7.

Palotai László 06-70-370-2711 Valkai Katalin 06-70-370-2755

328 Nyíregyháza 4400 Orosi út 22-24.

Szilágyi Ágnes 06-70-370-2811 Szilágyi Ágnes 06-30-274-4021

329 Miskolc 3516 Pesti út 7.

Balázs Andrásné 06-70-370-2911 Bihariné Tirpák Enikő és Szabó Lászlóné 06-70-370-2955, 06-70-370-2917

330 Budapest - Mester u. 1095 Mester utca 87.

Papp Zoltán 06-70-370-3011 Kenéz Melinda 06-70-370-3055

331 Szombathely 9700 Rozsnyó utca 1.

Kresz Tamás 06-70-370-3111 Lóránthné Erika 06-70-370-3121

332 Budapest - Bécsi út 1034 Bécsi út 136.

Tóth Margit 06-70-370-3211 Mikola Ottóné Zsuzsa 06-70-370-3255

333 Budaörs 2040 Malomkő utca 3.

Fogarasi Tamás 06-70-370-3311 Vörös Gabriella 06-70-370-3355

334 Szolnok 5000 Felső Szandai rét 1/a

Éhl Szabolcs 06-70-370-3411 Rácz Mária 06-70-370-3414

335 Vecsés - Future Store 2220 Fő utca 246-248.

Ali János Tamás 06-70-370-3511 Murvai Mónika 06-70-370-3555

336 Zalaegerszeg 8900 Balatoni út 10.

Lében Zsolt 06-70-370-3611 Kulcsár László és Salamonné Tornyos Ildikó 06-70-370-3613, 06-70-370-3612

337 Kaposvár 7400 Füredi utca 99.

Taubert Helén 06-70-370-3711 Kovács Eszter 06-70-370-3755

339 Békéscsaba 5600 Gyulai út 87.

Boncz Péter 06-70-370-3911 Hrabovszki Nándor, Dinnya Tamás és Szabó Julianna 06-70-370-3955, 06-70-370-3954, 06-70-370-3926

340 Székesfehérvár 8000 Balatoni út. 44.-46.

Sirián László 06-70-370-4011 Gergelyi Beáta, Grebur Andrea 06-70-370-2151

A pontírás levelezőlistájáról

Kedves leendő érdeklődők!

2008. decemberében indult el a Pontírás levelezőlista. A honlapja a http://groups.google.com/group/pontiras?hl=hu?hl=hu címen található.

A lista célkitűzése a pontírási kultúra ápolása, fejlesztése; a magyar pontírás rendszerének a készülő új helyesírási szabályzathoz történő hozzáigazítása; problémamegoldás az eltérő jelölésrendszerek egységesítése érdekében (pl. matematika, számítástechnika, stb.); a pontírás jövőjét meghatározó kérdésekben történő együttgondolkodás, véleménycsere. Pl. a Braille-nyomtatás, Braille-kiadványok kapcsán felvetődő aktuális kérdések, de szó lehet az akadálymentesítésről, sőt a pontírás oktatásának felvetődő kérdéseiről is.

A lista moderált.

Szeretettel várunk a listán minden pontírást kedvelő tagtársat!

A feljelentkezés ügyében dr. Simon Gergelyhez lehet fordulni, a dr.simon.gergely@gmail.com címen.

Ülök

Azon kevés sorstársnak, akik nem ismernék, elmondjuk, hogy Varró Gusztáv Székesfehérváron élő, 87 éves látássérült ember. Az iránta érzett tisztelet és szeretet késztet bennünket arra, hogy a gondolatait jelenlegi és következő lapszámainkban közöljük.

(A szerk.)

Ülök, de nem úgy, mint Vitray, mert ő beszélt is. Én sem csak ülök, hanem közben járatom az egyre fáradtabb agyamat. Minden nehéz. Az ülés annyira, hogy bármilyen szomjas is vagyok, nem megyek el a három méterre lévő ásványvizes palackomért, mert fáradt vagyok. Pedig a szomjazásnál erősebb, nagyobb szenvedés nem létezik.

Ismerem ezt az érzést. Szívműtéteim után kínzott erősen a szomjérzés, ami az akkori mondásom szerint a pokol tüzénél is fájdalmasabb. Ezt egyébként akkor sem vettem szó szerint, mert én a pokolban nem hiszek.

Szóval ülök, hol az egyik, hol a másik fotelben. Hat van belőlük. És az Istennek sem akarok - csak szeretnék - felállni. Ennek több oka van. Az egyik, hogy valóban hullafáradt vagyok (micsoda hülye hasonlat, mert egy hulla már nem lehet fáradt). A másik ok pszichés (jól írtam?) eredetű, mert azt érzem, hogy mindkét lábamon folyik le valami. Ez egy olyan, valóságos ok nélküli, de létező érzet, amit magamnak elhiszek. Ilyenkor jön az önkontroll, amely porzó szárazságot állapít meg. Itt mindkét fél én vagyok. Önellenőrzést végzek magamon és nem tudom, mi tévő legyek. Annak örüljek, hogy száraz vagyok, vagy bánkódjak azért, hogy idegbajom van, olyan dolgokat érzek magamon, amelyek nem léteznek.

Az én üléseim, miként már említettem, agytornák is, mert vájkálok a múltamban, és ez jó, mert csupán kellemes emlékek jönnek elő, vagy féleredmények.

Ez utóbbiak inkább az utolsó évtizedeimből, mert már akadtak olyan elképzeléseim, amelyek nem válhattak valóra. Ezeket nagyon sajnálom, mert tudom, már kimaradtak az életemből. Ha hinnék a csodákban, akkor még bízhatnék egyik-másik szándékom elérésében, de van önkritikám, átadom a helyemet a következő generációnak. Csak legalább láthatnám, kézzel foghatnám elszalasztott terveimet!

Ülök a hat fotel közül az egyikben és lassan lemondok mindenről. Azért szeretnék még emberek közé menni, de az megmarad kielégítetlen vágyamnak, mert én már csak terhére lennék másoknak. Az a nagy öröm, ami esetleg még érhetne, az többeknek nem jelentene örömet és együttérzést, csak annak az egy-két embernek, akik elmaradt elképzeléseimet megvalósították volna.

Ezért csak ülök és az egész dolgon, magán az életen, elgondolkozom és ha rám jön egy felszólítás: Írjál, Guszti bácsi!, akkor nekilódulok és minden gondolkodás nélkül, úgy, ahogy a szavak belőlem kijönnek, leírom azokat. Egyvalaki talán majd örül neki, mert ha már rábeszélt egy írásra, akkor büntetésképpen olvassa is el azt!

Ülök és gondolkodom, de közben osztályozom is előjövő fájdalmaimat, mert a tegnapi helyett ma egy másik jelentkezik. Nem ordítóan nagyok a fájdalmaim, de vannak. Fejlődésben vannak. Majd kinövik ezt a siheder korukat és felnőtt fájdalomként megmutatják, hogy tudnak másképpen is bejelentkezni!

Mindig az volt az álmom, hogy egyszer egy túra során "dobom fel a bakancsomat", de rájöttem, hogy az nem lenne jó a túratársaimnak. Most, hogy már benőtt a fejem lágya, azt kívánom a Sorstól, hogy legyen egy olyan álmom, hogy reggel arra ébredek fel, hogy már nem élek. Öreg koromnak legalább ez az egy vágya teljesülhetne!

Varró Gusztáv

Pályázati felhívás

"A Vakok Lakásgondjainak Megoldását Támogató Alapítvány" (1146 Budapest, Hermina út 47., a továbbiakban: Alapítvány) jelen közleménnyel meghirdeti 2009. évi pályázatát a céljának megfelelő támogatások elnyerésére.

1. A támogatás összege:

Az alapító okirat szerint évente 10 pályázó részesülhet egyösszegű pénzbeli támogatásban. Alapítványunk ebben az évben előreláthatólag 2.300.000 (azaz 2 millió háromszázezer) forintot tud majd támogatásként a pályázók részére odaítélni. Ez az összeg esetleg növekedhet, amennyiben az alapítvány - a jelen felhívással kiírt - pályázat elbírálásáig további támogatáshoz, adományhoz jut. A 2009. évi pályázaton a nyertesek egyenként legfeljebb 250 ezer forint támogatásban részesülhetnek.

2. A támogatandó célok:

Az Alapítvány az alábbi konkrét célokat támogatja, feltéve, hogy azok megvalósítása 2009-ben folyamatban van, vagy legalább elkezdődik, illetve az ilyen célokra esetleg korábban felvett bankhitel törlesztése 2009-ben is folyik: a)Lakásvásárlás, lakáson fennálló tulajdonközösség megszüntetése, lakáscsere;b) lakás építése, bővítése; c) lakás felújítása, tatarozása; d) illetve az a.-c. pontokban felsoroltakkal összefüggésben felvett bankhitel kiváltása, csökkentése.

3. A pályázók köre:

Pályázatot nyújthat be az az életvitelszerűen Budapesten élő vak nagykorú személy, aki vakok személyi járadékára, illetve fogyatékossági támogatásra való jogosultságát hitelt érdemlően (pl. megállapító határozattal) igazolni tudja és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének, illetőleg a Szövetség bármely fővárosi illetőségű tagegyesületének a tagja. A pályázat szempontjából életvitelszerűen Budapesten élőnek minősül az a tag is, aki a támogatás segítségével Budapestre szándékozik költözni.

Az Alapítvány alapító okirata szerint a 2. a) és b) pontban meghatározott célra ugyanaz a személy csak egy alkalommal kaphat támogatást, illetve a c) pontban meghatározott célra ugyanaz a személy öt éven belül újabb támogatást nem kaphat. Ezért a korábbi pályázatok nyertesei, ha ténylegesen igénybe vették a támogatást, most nem pályázhatnak.

Az, akinek a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója már támogatásban részesült, a 2. c) pontban meghatározott célra csak abban az esetben támogatható, ha minden olyan pályázó támogatást kap, aki korábban abban még nem részesült.

4. A pályázás módja:

Pályázni írásban, az erre a célra rendelkezésre álló adatlap kitöltése útján lehet. Ebben a pályázónak részletesen, dokumentumokkal is alátámasztva ismertetnie kell a megvalósítandó konkrét célt és meg kell jelölnie az igényelt pénzösszeget. Ismertetni szükséges továbbá mindazokat a körülményeket, amelyeket a támogatásra való rászorultság alátámasztásához fontosnak tart (a jelenlegi lakáskörülményeit, családi helyzetét, vagyoni és jövedelmi viszonyait stb.). A vakság fennálltának tényét a vakok személyi járadékát, vagy fogyatékossági támogatást megállapító határozattal, míg a pályázó, valamint a vele együtt élő családtagok jövedelmi viszonyait a folyósító szerv által kiadott igazolással, illetve munkáltatói igazolással kell alátámasztani. A részletes ismertetések mellé csatolnia kell egy olyan tartalmú nyilatkozatot, melyben előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a vagyoni helyzetére vonatkozó személyes adatairól az Alapítvány a megfelelő állami szervektől felvilágosítást kérhessen. Ebben nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A szükséges adatlap, illetve nyilatkozatok a pályázat benyújtásának helyén beszerezhetők, illetve az alapítvány honlapjáról (www.vaklakas.hu) letölthető. A fent említett mellékletek (igazolások, határozatok) hiányában benyújtott pályázat érvénytelen.

Az Alapítvány a pályázat adatait és a kapott támogatás felhasználását minden, jogszabályban nem tiltott módon jogosult ellenőrizni. Nem lehet támogatásban részesíteni a pályázót, ha valótlan adatokat közölt. Nem részesülhet juttatásban továbbá az Alapítvány tisztségviselője, az Alapítványhoz csatlakozó támogató és mindezen személyek hozzátartozója.

A benyújtott pályázatban foglaltak előzetes, vagy utólagos ellenőrzése érdekében, a későbbi külső szakértői közreműködés részbeni finanszírozásához hozzájárulásként, a pályázónak a pályázat beadásával egyidejűleg 1000.- Ft ügyintézési díjat kell megfizetnie készpénzben, vagy postai benyújtás esetén átutalnia az Alapítvány OTP-nél vezetett 11714006-20406295 számú számlájára. Az ügyintézési díj megfizetésének hiányában a benyújtott pályázat érvénytelen. A pályázathoz a - fent említett - díj befizetésének igazolására szolgáló iratot is mellékelni kell.

5. A pályázat benyújtásának ideje és helye:

A pályázatokat 2009. május 5-ig kell eljuttatni a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületéhez (1146 Budapest, Hermina út 57. telefonszám: 06/1-384-5541), postacím.: 1380 Budapest, pf. 1075. Határidőben benyújtottnak minősül a pályázat akkor is, ha azt legkésőbb május 5-én postára adják. A határidő lejártát követően benyújtott pályázat érvénytelen.

6. Az elbírálás módja:

A benyújtási határidő lejártát követő 45 napon belül az Alapítvány kuratóriuma a pályázók rászorultsága alapján dönt a támogatások odaítéléséről. A kuratórium a pályázótól nem kér

hiánypótlást vagy bármilyen kiegészítést, kizárólag az elbíráláskor rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Ezért minden pályázó alapvető érdeke, hogy a beadott pályázat teljes körűen, részletesen, világosan és egyértelműen tartalmazza a szükséges információkat.

A pályázókat az Alapítvány írásban értesíti, a nyerteseket külön levélben, a többieket pedig a benyújtás helyén kitett hirdetményben. A pályázat eredményéről honlapunkon is tájékozódhatnak, továbbá leközli azt a "Vakok Világa" is.

7. A támogatás kifizetése és felhasználása:

A támogatás kifizetése főszabályként utólagosan, a benyújtott szerződés, számla vagy más bizonylat alapján átutalással vagy készpénzzel történik, de indokolt esetben lehetséges előleg folyósítása is. Az odaítélt összeg tényleges átutalására (kifizetésére) idén augusztus 20-a után kerülhet sor, mivel az alapítói vagyon banki lekötése ekkor jár le. Az összeg felhasználására 2010. január 31-ig van lehetőség, az addig fel nem használt pénz a következő évben megpályázható összeget gyarapítja. A kifizetés és felhasználás konkrét módját az Alapítvány a nyertes pályázóval írásban rögzíti.

Az Alapítvány alapító okirata a pályázatok benyújtásának helyén és a honlapon is megtekinthető. Az Alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, aki a célok eléréséhez vagyonrendeléssel hozzá kíván járulni és az alapító okirat rendelkezéseit elfogadja. Az Alapítvány az OTP-nél vezetett 11714006-20406295 számú számlára várja a felajánlásokat, melyeket előre is köszön.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

kuratóriumi elnök

Vakok Lakásgondjainak Megoldását

Támogató Alapítvány

A hivatalvezető asszisztense mindig segít

A 2008-as év dolgozója

Kedves, csinos fiatalasszony Koczkásné Tóth Csilla, az MVGYOSZ Országos Hivatala vezetőjének személyi asszisztense. Munkáját precízen, körültekintéssel végzi. Akár telefonon, akár személyesen kér tőle segítséget valaki, azonnal igyekszik teljesíteni. Mindig türelmes, megfontoltsága és nyugodt hangja jó hatással van a látogatókra és a munkatársakra egyaránt. Nem meglepő ezért, hogy a 2008-as Év Dolgozója megtisztelő címet ő érdemelte ki a kollégák titkos szavazása alapján. Tizenöt jelölt közül lehetett választani, ki nyeri el ezt a titulust. A díjat egyébként dr. Micserics József, a Szövetség Országos Hivatalának vezetője alapította az elmúlt esztendőben.

Koczkásné Tóth Csilla 18 esztendeje dolgozik a Szövetségben, s csak a gyes és egy rövid kitérő idejére hagyta el ezt a munkahelyet. Egy nyolc éves okos kisfiú, Martin boldog, büszke anyukája. S minden bizonnyal a gyermek is büszke édesanyjára, akit nemcsak szeretnek, hanem el is ismernek a munkatársai.

G. A.

"Nem a pacsirta fontos, csak a dal!"

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Nosztalgia klubja tisztelettel meghívja Önt és kedves családját március 28-án 16 órai kezdettel a Szövetség Hermina termébe Szvorák Katalin énekművész "Nem a pacsirta fontos, csak a dal!" címmel megrendezésre kerülő előadói délutánjára.

A belépés ingyenes!

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár:

a Nosztalgia klub vezetősége

Amit a Braille-könyvtárról tudni érdemes

Az irodalmat szerető vakok segítője

Folytatjuk tavaly megkezdett cikksorozatunkat, amelynek keretében az MVGYOSZ Országos Hivatalának szolgáltatásaival ismertetjük meg kedves Olvasóinkat. Ezúttal a Braille-könyvtárat vettük górcső alá, s Páll Erika Braille-könyvtárosnak tettük fel a kérdéseinket.

- Most, hogy a pontírás megalkotójának, Louis Braille születésének a 200. évfordulóját köszöntöttük, különösen aktuális ennek a szolgáltatásnak a bemutatása. Mikor, milyen körülmények között jött létre a Braille-könyvtár?

- A Szövetség Braille-könyvtárának alapját a vak munkások Andrássy Dénes önképzőkörében másolt huszonhárom verseskötet jelentette. A könyveket az önképzőkör tagjai maguk számára másolták: tanulásra, olvasásra. Az 1903-as évet tekinthetjük a könyvtár alapítási évének. A könyvtár állománya 1904-ben ötvenöt kötet volt. 1907-ben a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület már pénzt áldozott könyvmásolásra. 1914-1918 között a másolás és a könyvtári kölcsönzés szünetelt. Az első világháború után a vak hadirokkantak igénye tette szükségessé új pontírású könyvek készítését. A hivatalos másolás 1923-ban kezdődött el újra, egy hivatásos másolóval. A Tanácsköztársaság idején a könyvtár a Vakok Országos Szövetségébe kerül. A vakok iskolájából a nem ifjúsági Braille-műveket megkapja a könyvtár, ugyanakkor a tulajdonában lévő ifjúsági műveket átadja az iskolának. 1920-ban Liephart Mária rendbe rakja a könyvtárat, de csak 1923-tól lesz fizetett, függetlenített könyvtáros. 1944-ig volt a könyvtár dolgozója. 1934-től rendszeres, heti háromszor négy órás kölcsönzési idő alatt szolgálta ki a könyvtár az olvasókat. 1944-1950 között a másolás szünetel. Az 1950-es évek elején megszűnt a vakok Weichselmann-féle magániskolája. Az iskola könyvtárát a Szövetség vette át. Mostani helyére, a Szövetség székházába 1972-ben került a könyvtár. A könyvtár állományának legnagyobb részét kézi másolású könyvek alkotják. Ezeket a könyveket Braille-táblával vagy Picht pontírógéppel írják. A Braille-táblával készült könyvek ritkasorosak és kétoldalasak.

- Kezdetben hány kiadvány volt itt, s mennyi van ma?

- A könyvtárban megtalálható néhány könyv, amit az 1910-es években másoltak. Ilyen például: Vörösmarty Mihály: Cillei és a Hunyadiak; másolta: Erős Erzsébet Budapesten, 1911-ben. Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?; másolta: Sulc Katalin Budapesten, 1909-ben. Az 1950-es évek közepéig csak Braille-táblával írott könyvek készültek. A Picht írógéppel írott könyvek egyoldalasak és sűrű sorosak. A könyvtárban fellelhető könyvek között a legkorábbi Picht írógéppel készült könyvek a következők: Lev Tolsztoj: Feltámadás; "lemásoltatta: a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége Budapest, 1955" a másoló nem kívánta feltüntetni a nevét a könyv címlapján. Franz Werfel: A Musza Dag negyven napja; lemásolta: Gábor József Budapest, 1957.Albert Maltz: A tüzes nyíl; Lemásolta: Fehéregyházi Éva Budapest, 1959. A kézi másolással készült könyvek egy példányosak. A pontírású kiadványok nyomdai előállítását a lemezírógép feltalálása és egy speciális sajtoló szerkesztése tette lehetővé. A Szövetségben a Braille-nyomdát 1942-ben hozták létre. Itt készülnek a pontírású időszaki kiadványok. A fémlemezre ráírt pontírású szöveget rápréselték a papírra. A préselés során a papír nem lukadt át, így lehetővé vált, hogy a lap mindkét oldalára, egyszerre tudtak szöveget préselni. Az így nyomtatott kiadványok két oldalasak és sűrű sorosak, és a kívánt példányszámban állíthatók elő. A folyóiratok mellett jutott idő és kapacitás szépirodalmi művek és gimnáziumi kötelező olvasmányok előállítására 1953-1984 között. Néhány ezek közül: Madách Imre: Az ember tragédiája; Budapest, 1953.; Petőfi Sándor: Az apostol; Budapest, 1953.; Kertész Róbert: Az anyák megmentője; Budapest, 1956; József Attila válogatott versei; Budapest, 1958.; Katona József: Bánk bán Budapest, 1963.; Öveges József: Érdekes fizika; Budapest, 1964.; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Budapest, 1974; Illyés Gyula: Szemelt szőlő; Budapest, 1984. A nyomdai úton előállított könyvek lemezei elrozsdásodtak, ma már nem használhatók. Az elmúlt évtizedben a gépek elöregedése miatt már csak az időszaki kiadványokat tudták ezzel a technikával kinyomtatni. Pályázatok útján sikerült a nyomdát felújítani, így 2001-ben elkezdődött a számítógép segítségével történő könyvnyomtatás. Olyan Braille-nyomtatókat tudott vásárolni a Szövetség, melyek számítógéppel működtethetők. Ma két számítógépes vak másoló Braille-esíti egy speciális program segítségével a felvitt szöveget. A számítógépes nyomtatással készült könyvek is kétoldalasak és sűrű sorosak. Tetszőleges példányszámban sokszorosíthatók. Ezek a könyvek nem kötöttek, hanem spirálba fűzöttek. 2005-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól a nyomda kapott használatra egy ipari nyomtatót. Ezzel a nyomtatóval készülnek az újságok és a könyvtári könyvek. A Braille-könyvtár állománya 1036 műből áll. Ez körülbelül tizenegyezer kötetet jelent. A könyvtár gyűjteménye elsősorban klasszikus szépirodalmat tartalmaz. Az állományban megtalálhatók mesék, versek, ismeretterjesztő művek is. 2007 januárjától a TV és Rádióújságon kívül az összes pontírású időszaki kiadvány is megtalálható a könyvtárban.

- Van-e elegendő hely a tároláshoz?

- A pontírású könyvek A/4-es méretűek, így a raktárban a polcok egyforma magasságúak. Régebben a könyvek raktározása műfajok szerint történt, de helyhiány miatt ma már a nyilvántartási szám sorrendjében sorakoznak balról-jobbra a könyvek a polcon. Lassan az állomány kinövi a könyvtárat. A Braille-könyveknek van néhány sajátosságuk, amely megkülönbözteti őket a síkírású könyvektől. Mivel ezek a könyvek az írásmód miatt nagyon terjedelmesek, egy könyv több kötetből áll. Egy átlagos 21 cm gerincmagasságú könyv 27-30 oldala tesz ki egy Braille-kötetet. Egy 300 oldalas könyv pontírásban legalább tíz kötet. Néhány példa a könyvek hosszúságára: Csoóri Sándor: Iszapeső; 1 kötet; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika; 1 kötet; Fekete István: Tüskevár; 10 kötet; Jókai Mór: Fekete gyémántok; 18 kötet; Henryk Sienkiewicz: Keresztes lovagok; 32 kötet ; Széchenyi István: Napló; 59 kötet; Victor Hugo: A nyomorultak, 59 kötet.

- Miként lehet valaki itt könyvtári tag? S kell-e tagsági díjat fizetni?

- A vak olvasók számára természetessé vált, hogy ismereteiknek egy részét könyvekből merítik. A történelem tényeit, népek életét, messzi tájak szépségét, és még sok mást tárnak fel, mesélnek el számukra a könyvek. Olvasás közben nemcsak élményeket szereznek, hanem "látják", tapintják a szavak írásmódját, így javul helyesírásuk és bővül szókincsük is. Minden vak ember, aki az Országos Szövetség vagy valamelyik egyesület tagja, olvasója lehet a könyvtárnak. A könyvtár használata ingyenes. Beiratkozáskor szükség van: az olvasó nevére, címére, tagsági igazolványának törzsszámára. A könyvtáros minden olvasóról pontírású személyi kartont vezet. A beiratkozás budapesti olvasók esetében történhet személyesen, s ha vidéken lakó az olvasó, levélben és telefonon. Ekkor tájékoztatja a könyvtáros a Budapesten lakó látássérültet a könyvtár nyitva tartásáról, (kedden és csütörtökön 10-18-ig, pénteken 8:30-12-ig), a hathetes kölcsönzési időről, felkínálja az olvasónak a negyvennégy rövidítéses táblázatot, és felhívja az olvasók figyelmét a vásárolható füzetes katalógusra, valamint arra, hogy a Szövetség honlapján megtalálható a könyvtár gyűjteménye. A vidéki olvasók a tájékoztatást az első postazsákban lévő levélben kapják. A levél a fentieken kívül kitér a postai szállítás szabályaira. (A vakok részére a Braille- és a hangoskönyvek, az időszaki kiadványok postázása ingyenes.) A levél mellett visszaküldő postacímkét is kap az olvasó. Az olvasók kölcsönzéskor a visszahozott köteteket az olvasói pultra rakják, a könyvtáros ezeket sorba rakja, és félreteszi. A személyi kartonon rögzíti a kölcsönzés dátumait, a visszahozott és a kikölcsönzött kötetek számát. A könyvtáros raktárból kihozza a kért köteteket és odaadja az olvasónak. Nem véletlen, hogy a fentiekben nem könyveket, hanem köteteket említettem. Mivel a Braille-könyvek terjedelmesek, ezért egy könyvet egyszerre elvinni nagyon nehéz lenne. A gyorsan olvasó kölcsönzők is csak 6-8 kötetet tudnak hátizsákban elcipelni. Számukra ez a kötetmennyiség a hat hét kölcsönzési időre kevés, de bármikor, a kölcsönzési határidő lejárta előtt viszszahozhatják a kiolvasott köteteket. A kölcsönzési idő meghosszabbítására is van lehetőség.

- Mekkora a kölcsönzői létszám? S mi a jellemző, fővárosiak vagy vidékiek vannak túlnyomó többségben? Érdekelne a kor szerinti megoszlás is, idősebbek vagy fiatalok jönnek elsősorban?

- A könyvtárnak 203 nyilvántartott olvasója van. 2008-ban 101 olvasó rendszeresen kölcsönzött könyvet, és 7107 kötetet olvasott el. Számot tevő különbség nincs a budapesti és vidéki olvasók száma között. Hasonló mértékben veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Az olvasók többsége időskori vagy rokkantnyugdíjas. Fiatalok, gimnazisták, kisgyermekes szülők is látogatják a könyvtárat. Az általános iskola tanulói nyáron - amikor az iskolai könyvtár nem kölcsönöz - veszik igénybe a könyvtár szolgáltatását. A kilencvenes évek közepétől sok látássérült gyermek integrált oktatásban vesz részt. Őket a Szövetség Braille-könyvtára látja el olvasnivalóval. Talán a fenti adatok kevésnek tűnnek, de ennek megítéléséhez hadd mondjak el egy pár dolgot. Egy jól olvasó vak egy, másfél óra alatt olvas el egy kötetet. Egy kötet - Picht írógéppel másolva - 70-75 oldal, Braille-táblával és nyomdai technikával ugyanez 140-150 oldal. Síkírással ez 27-30 oldalt jelent. Egy látó ember körülbelül fél óra alatt olvas el ennyit. Amíg a látók olvasáskor egy teljes szót látnak, olvasnak el, addig a vakok betűnként tapogatják ki, olvassák el a szavakat. A Braille-írást a vakon születettek és a kiskorukban megvakultak tudják jól olvasni. Ők általában a sűrű soros könyveket (Picht írógéppel írt, vagy nyomdában előállított könyvek) kedvelik jobban, talán, mert ezeket a könyveket gyorsabban lehet olvasni, kevesebbet kell lapozni. Az így másolt kötetek vékonyabbak, mint a Braille-táblával írottak, a táskába is több fér belőlük. A később megvakultak megtanulnak Braille-ben írni-olvasni, de az olvasás, a pontok kitapogatása számukra nehéz feladat. Meg kell tudniuk különböztetni az egy betűn belüli pontok távolságát a betűk közt lévő kis távolságtól. Figyelniük kell arra is, hogy melyik sort olvasták el. Ők kezdő olvasóként egy kötetet akár kétszer is elolvasnak, mert először csak azt "nézik", hogy mi az a szó, az a mondat és csak második olvasásra figyelnek a könyv tartalmára, mondanivalójára. Ezek az olvasók egyszerre csak egy-két kötetet kölcsönöznek, és kimondottan keresik a Braille-táblával írott könyveket. A Braille-tábla szerkezetéből adódik, hogy a betűhelyeket kis rácsok választják el egymástól, így a leírt betűk között egy kicsit nagyobb a távolság. A sorokat is könnyebb követni, mert az így másolt könyvekben két leírt sor között egy üres sor található.

- Egy felmérés szerint a vakoknak csak a 10 százaléka ismeri a pontírást. Lemérhető-e ez az arány a könyvtár látogatottságában?

- Az elmúlt években az idősebb olvasók közül néhányan a Braille-könyvek helyett a hangoskönyvet választották. Ők azok, akiknek már nehéz vinni a nagyméretű és súlyos Braille-köteteket, de az olvasás öröméről mégsem akartak lemondani. Nagyon sajnálják, hogy így alakult a helyzet; mert szerintük a Braille-könyvek olvasása sokkal mélyebb, gazdagabb élményt nyújt, mint a hangoskönyvek hallgatása. Sajnos nem sikerült megoldani a Budapesten lakó olvasók számára a könyvek házhozszállítását.

Mint megtudtuk, a Braille-könyvtárban két látássérült munkatárs dolgozik. Páll Erika tizennégy éve szolgálja ki a kölcsönzőket. Menyhárt Andrea egy éve tevékenykedik itt. Az ő feladata a könyvtár számára készülő nyomtatott könyvek korrektúrázása, később a könyvtár részére könyvek Braille-esítése, s kolléganőjét, annak távolléte esetén is helyettesíti.

G. A.

Pontírásos levélkéket várok

Egész évben szeretettel várom azon sorstársak pontírásos levélkéjét, akik az egyre fejlettebb technika biztosította lehetőségek ellenére ismerik, szeretik és használják ma is a Braille-írást, és velem együtt hálás szívvel emlékeznek Louis Braille-re, a pontírás megalkotójára.

Jakab Miklósné, 1072 Budapest, Rákóczi u. 10. IV. em. 4.

Takácsné Csente Juliánna köszöntése

Tisztelt Vezetőség, Szerkesztőség!

A lapjukon keresztül szeretném köszönteni Takácsné Csente Juliánna író-költő, vers és prózamondó olvasójukat. Abból az alkalomból, hogy most január 22-én megkapta a "Tatabánya Kultúrájáért díjat"

Több mint negyedszázada járja az országot (kísérővel az aliglátása miatt) mint szavaló, öregbítve ezzel városunk hírnevét. Könyveket is ír, most jelent meg a 18. kötete. Könyvei néprajzi értékűek.

Nagy könyvtárak és iskolák őrzik munkáit. A tanulásban is, és az írásban is legfőbb segítsége a magnetofon. A gépírást-szerkesztést pedig magam végzem helyette.

Takácsné a lap megjelenése óta beletartozik a Vakok Világa nagy családjába. Általa mi is megszerettük, és együtt várjuk havonta az újságot, hogy aztán azt minden betűig kiolvassuk.

Kívánjunk hát együtt még sok boldog alkotó évet ennek a 79. évében járó aszszonynak. Aki mindig azon munkálkodik, hogy hagyjon valamit maga után, az utókornak, ebből a ma is forrongó világ történéseiből.

Segítségüket és megértésüket köszönve, üdvözletemet küldöm valamennyiüknek:

Illényi István

Humor

- Képzeld, barátom, ma hét embert tettem boldoggá!

- Hogyan tetted, nagytiszteletű rabbi?

- Összeadtam három jegyespárt.

- De hát az csak hat embert jelent, nem hetet!

- Drága barátom, azt hiszed talán, hogy ingyen adtam össze őket?

*

- Hogy is mondtad, mi a nő matematikai definíciója?

- Olyan pontok halmaza, amely felállít egy egyenest.

*

- Képzeld, Petra, azt olvastam, hogy a túlvilágon újjászületünk valamilyen állat testében!

- Juj! Ezek szerint előfordulhat, hogy belőlem egy csúf kis béka lesz?

- Nem, nem! Kétszer ugyanaz nem lehet az ember!

*

- Maguk ott lent a gödörben azok a skót turisták, akik három napja tűntek el?

- Igen, a jégen csúszva ide lezuhantunk!

- Most már nyugodjanak meg, itt a Vöröskereszt!

- Menjenek tovább, mi nem adakozunk!

*

- Örülök, hogy az elfoglalt szülők helyett legalább a kedves nagymama eljött a szülői értekezletre. Ugyanis Ödönke matematikából bukásra áll!

- Te jóisten! Az én kis unokám?! Ötöst nem is kap semmiből?

- De igen. Magatartásból.

- Na látja, kedves tanárnő! Amit maguk oktatnak neki, abból megbukik. Amire én oktatom, abból ötöst érdemel!

*

- Haver, a te talpad a legkisebb sakktábla!

- Miért?

- Mert csak egy paraszt áll rajta.

*

- Mondjad már, egykomám, miért olyan rossz biciklivel közlekedik az anyósod?

- Az is megfelel neki, amíg a seprűnyelét megjavítják a szervizben.

*

- Téged mi juttatott ide a sittre, haver?

- A konkurencia. Az állam irigykedett rám, mert ugyanolyan bankjegyeket nyomtattam, mint ő.

*

- Uram! Ön azt kiabálta, hogy ha a folyóból kimentem a feleségét, ad ezer forintot. Tessék, kimentettem, kérem az ezrest!

- Bocsásson meg a tévedésemért, de csak most látom, hogy ez a nő nem a feleségem, hanem az anyósom!

- Sajnálom! Így akkor most én mennyivel tartozom magának?

*

- Hol jártál eddig, drága, kis feleségem?

- A szépségszalonban voltam.

- Úgy látom, zárva találtad!

Cseri Sándor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

A januári lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 203. A, 204. B, 205. B, 206. A, 207. B, 208. B, 209. B, 210. B, 211. B, 212. B, 213. B, 214. A, 215. A, 216. A.

Így gondolta ezt Nagy György (Nagykálló) kedves olvasónk is. Nyereményéhez gratulálunk!

232. Milyen esemény közben szúrták agyon Caracalla császárt?

A. A szükségét végezte

B. Csata közben

233. Álma közben ki ejtette teherbe Álmos vezér édesanyját, Emesét?

A. A férje, Előd vagy Ed

B. Egy turulmadár

234. Egyik királyunk koraszülöttként jött a világra. Testét úgy érlelték, hogy négypercenként leszúrtak egy-egy sertést, s a királyfit a meleg sertéshúsban tartották. Ki volt ez a király?

A. Nagy Lajos

B. II. Lajos

235. Egy nagy magyar író párbajban agyonszúrta ellenfelét, s a börtönben sikeres regényt írt. Ki volt ez a kiváló literátor?

A. Krúdy Gyula

B. Herczeg Ferenc

236. "Amit nem tudunk megakadályozni, annak álljunk az élére!" Melyik politikus adta elvtársainak ezt a tanácsot?

A. Lenin

B. Jelcin

237. Alea iacta est! (A kocka el van vetve!) Ki mondta ezt a nagy elhatározást jelentő mondatot?

A. Julius Caesar

B. Augustus

238. "A kritika fegyvere nem pótolja a fegyverek kritikáját..." Ki írta ezt a figyelmeztetést?

A. Karl Marx

B. Brezsnyev

239. Mit jelent az, hogy "Eben gubát cserél"?

A. Semmit sem nyer az üzleten.

B. Kutyavásárt rendez.

240. Henry Ford a XX. század elején forradalmasította az autógyártást, mert elsőként vezette be:

A. A formatervezést

B. A futószalagot

241. Mivel terhelik meg egészségünket a dízelmotorok?

A. Koromrészecskék kibocsátásával

B. Nagy zajukkal

242. Mekkora volt az a legnagyobb sebesség, amelyet egy autó valaha elért?

A. 839 km/óra

B. 1227 km/óra

243. Körülbelül hány alkatrészből áll egy személygépkocsi?

A. Mintegy ötezerből

B. Mintegy tizenkétezerből

Beküldési határidő: április 15.

Cseri Sándor

Egy éve elment az amerikai magyar színjátszás nagyasszonya

Frank Sinatra szőke paradicsoma

Az egész magyar sajtónyilvánosság előtt titokban maradt, hogy rövid, súlyos betegség után Budapesten egy évvel ezelőtt elhunyt Elizabeth de Charay, vagyis Cserey Erzsi, a New York-i Magyar Színház és Művészegyesület igazgatója. Csupán a Vakok Világának szerkesztője emlékezhet meg a magyar kultúrát ért súlyos veszteségről. Sajnos.

Amerikában Cserey Erzsit mint az angol és magyar nyelven egyaránt sikeres művészt, valamint a Hungarian Theatre Association igazgatónőjét általános elismerés övezte. Itthon azonban még a színházlátogató nagyközönség számára is ismeretlen maradt. S ezen nem csodálkozhatunk, hiszen nálunk a hatvanas években hiába érzett heves vágyat a színpad iránt, megjelenése olyan mértékben ütközött a szocialista realizmus bűvöletében élő felvételiztetők ízlésével, hogy a világot jelentő deszkák közelébe sem engedték.

Jöjjön haza

- Hosszú lábam, magas, vékony alakom miatt nem kellettem itthon - emlékezett vissza egyik budapesti látogatásakor. - A hetvenes években, amikor már Amerikában voltam valaki, Örkény István író azt tanácsolta nekem: "Jöjjön haza, mert az ilyen alakú művésznő nagyon hiányzik az otthoni színpadokról."

Cserey Erzsi bemutatásához íme, néhány idézet az Amerikában megjelenő újságokból: "Az igazgatónő feltűnő szépségű, magas, szőke, légiesen karcsú színésznő, aki, ha belibben a színpadra, már a megjelenésével is tapsvihart arat." "Virágcsokrok tömegével árasztották el és Amerika legszebb magyar színésznője meg is érdemelte." "Olyan természetességgel volt méltóságos, mintha csak saját magát alakítaná a színpadon."

Nem véletlen tehát, hogy az angol nyelvű amerikai színpadokon grófnők, hercegnők, királynők szerepeiben aratta fényes sikereit.

A különleges szépségű hölgy, akinek tehetségét egy szavalóversenyen Major Tamás fedezte fel, egészen fiatalon, 1967-ben hagyta el Magyarországot. Las Vegasban Frank Sinatra éppen akkor keresett négy nagyon szép szőke show-girlt a revüjéhez. Cserey Erzsi is jelentkezett.

- Négy lánnyal elsőként hívtak fel a színpadra - idézte fel a történteket. - Sétáltunk fel-alá, aztán egy idő múlva felszólt egy hang: "A szőke paradicsom maradjon a színpadon, a többi mehet!" Én voltam a szőke paradicsom, s nem akartam elhinni, amit hallottam. De aztán rá kellett döbbennem, hogy felvettek.

Így Sinatrával, Dean Martinnel, Jerry Lewisszal közös műsorban szerepelhetett. Mindez arra volt jó, hogy megismerje a színpadot.

Ezután New Yorkban Lee Strasberg, a világhírű színházi rendező és színészpedagógus tanítványa lett. Ebben az iskolában tanult Marilyn Monroe, Marlon Brando, Al Pacino, Dustin Hoffmann is. Erzsi a tanulmányainak befejezése után azonnal munkát kapott egy kis színháznál.

Váljon el

Elvitték Hollywoodba is Joe Pasternákhoz, a világhírű filmrendezőhöz, akiről kiderült, hogy a magyar férfiakat egészen jól ismeri.

- Megkérdezte tőlem - idézte Cserey Erzsi -, mit szeretnék csinálni. Valami kis szerepet szeretnék, válaszoltam. Mire ő: "Adok én magának nagyobbat is, de előbb utazzon vissza New Yorkba és váljon el a férjétől. Arra ugyanis semmi szükségem, hogy egy magyar férfi itt álljon a műterem sarkában bicskával a kezében."

Csakhogy ő éppen azelőtt házasodott össze az akkori férjével, s a válás így túl korai lett volna. Egyébként mind a három férjétől azért vált el, mert mellettük a hivatásával járó elfoglaltságot a privát élettel nem tudta összeegyeztetni.

Cserey Erzsi tizennyolc filmben játszott. Főszereplője volt a "68" című filmnek, amit Kovács (Steve) István rendezett. Woody Allennel is dolgozott, a "Ne idd a vizet" című filmben. Partnerei voltak még: Robert de Niro, Michael J. Fox, Robert Stanton és Neil Young.

Az Amerikába kijutó magyar színészek legfőbb vágya, hogy egyszer majd angol nyelvű előadásokkal mutathassák be tehetségüket. Cserey Erzsi rendhagyó módon először angol nyelvű színészként szerzett megbecsülést magának, s csak ezután hívták a New York-i Magyar Színházhoz egy-egy szerep megformálására. Így természetes volt számára, hogy délután magyarul csengett ajkáról a szó és az ének, este pedig egymás után két előadáson is angol nyelven elevenítette meg Nagy Katalin cárnő vagy Frankenstein oldalbordájának alakját.

A New York-i Magyar Színházat dr. Varga László ügyvéd, a Kereszténydemokrata Néppárt egykori vezető politikusa, az Antall-kormány tárca nélküli minisztere alapította, aki Varga Laci néven New Yorkban népszerű író és színpadi szerző volt. Amikor a kiváló irodalmár 1989-ben hazatelepült, hogy a politikának szentelje tehetségét, Cserey Erzsinek adta át a színház igen kényelmetlen igazgatói székét. Dr. Varga László így bíztatta őt: "Ne add fel!"

És Erzsi nem adta fel. Pedig a színház mindig saját erőből volt kénytelen működni. Még színházépületük sem volt, így a társulat a magyar kolóniához közel eső, jutányos áron kibérelt termekben tarthatta meg előadásait. Cserey Erzsi szeretett volna saját színházépületet, mint amilyen a lengyeleknek, a Puerto Rico-iaknak, az afroamerikaiaknak, s a többi kisebbségnek van. De ezt nem sikerült megvalósítania. Az állami dotáció kevés, a magánszemélyek adományaira égetően nagy szükség van ahhoz, hogy egy-egy új darabbal színre lépjenek. Az ember tragédiája, a Bánk Bán előadása igazán nagy eseményszámba ment a színházban. Fergeteges sikert aratott a Fedák Sári és a János vitéz című előadásuk is, valamint a Blaha Lujza, Kabos Gyula, Kálmán Imre, Honthy Hanna, Dankó Pista, Karády Katalin életéről szóló darabok. A "Magyar végzet asszonyai" című előadásukkal tisztelegtek Fedák Sári, Karády Katalin és Mezey Mária emlékének.

A New York-i Magyar Színházban a művészek csekély gázsiért, Cserey Erzsi kérő szavának engedve léptek fel, s a kenyerüket inkább az angol nyelvű előadásokon keresték meg. A közönség becsalogatásához a New York-i magyar rádiókban elhangzó reklámjukat is igénybe vették. Cserey Erzsi reklámszövegeket írt, díszleteket és jelmezeket tervezett, betöltötte az előadás rendezőjének a szerepét, s azt játszotta magyarul színészként, amire igazgatóként nem talált jelentkezőt.

- Egyszer, éppen Bálint azaz Valentin napon, a születésnapomon jöttem lefelé a Mátyás templomból és eszembe jutottak Makai Árpádnak a szavai. Makai Árpád Karády Katalin filmjeinek az operatőre volt, s még Magyarországra való hazatelepülése előtt mondta nekem: "Addig a magyar szó, a magyar kultúra ki nem vész New York-ból, amíg a Magyar Színház fennmarad." Arra gondoltam, hogy ha néhány képzeletbeli téglát én is tettem már színházunk egyelőre csak képzeletbeli falába, már nem éltem feleslegesen - mondta e sorok írójának a fővárosban, New Yorkba való visszautazása előtt.

Most már valaki másnak kell a képzeletbeli téglákat a helyükre rakni.

Garamvölgyi Annamária

Meghívó

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt az "Ezer arc, ezer talentum" című programra!

Vendégek: Horváth Pál "Öreg Indián" az Óbudai Sportegyesület elnöke: Tömegsport - alternatíva az unatkozó, csellengő, arctalan fiataloknak?

Dr. Faragó Tamás olimpiai-, világ-, és Európa bajnok vízilabdázó, a magyar női válogatott egykori szövetségi kapitánya: Élsport - győzelem minden áron?

Helyszín: Vakok Állami Intézete (a portával szemben lévő terem)

Időpont: április 14., kedd, 17-20 óra.

Ön most mit lépne világossal?

A januári lapszámunkban a következő játszmaállást közöltük:

Világos: Kg1, Vd1, Ba1, Bf1, Fd2, Hd6, a3, b2, e5, g2, h2.

Sötét: Kg7, Vd8, Ba8, Bf8, Fa6, Hg6, a5, b5, e4, f7, h7.

Azt kérdeztük, hogy Ön most mit lépne világossal. A helyes válasz: Fh6+

A parti így ért véget: 1. Fh6+, Kg8, 2. Bf5, Vh4, 3. Fg5 és elvész sötét vezére és a reménye is.

Felvetődhet a kérdés: mi van akkor, ha a sötét király h6-on leüti a futót? Nos, akkor így alakulnak az események: 1. Fh6+, Kxh6, 2. Hf5+, Kg5, 3. Vc1+, Kh5, 4. Vh6+, Kg4, 5. h3 és matt.

Az alábbi játszmaállásban a világos bábokat vezető, budapesti születésű Gunsberg Izidor úgy odavágott a sötéttel játszó Steinitz világbajnoknak, hogy az két lépés után kapitulált. Mi volt ez a megrendítő ütés?

Világos: Kg1, Va8, Ba1, Bd1, Fg4, Hf5, a2, c3, e4, f2, g2, h2.

Sötét: Kd8, Vf8, Bh8, Fc8, Fc7, He6, b7, c6, d7, e5, f7, g7, h7.

Tehát Ön most mit lépne világossal?

Végül íme annak a partinak az állása, amelyet Dominyák István debreceni olvasónkkal van szerencsém játszani:

Cseri S. - Dominyák István: 1.e2-e4, c7-c5, 2. Hf3...

Sporttársi üdvözlettel:

Cseri Sándor

Hasznos előadássorozat

A Civil Érdekvédelmi Hálózat február 13-án érdekes előadássorozatot tartott "Új utak és aktuális kihívások a fogyatékos embereknek szolgáltató civil szervezetek érdekvédelmében" címmel. A budapesti Gazdasági Főiskolán elhangzott előadásokat meghallgatta Jakab Sándorné elnök és Nagy György nonprofit menedzser a Nyírségi Látássérültek Egyesületének képviseletében.

Miként Jakab Sándorné elmondta: az előadásokból levonhatták azt a következtetést, hogy más fogyatékossággal élők szervezetével összefogva jobb eredményt érhetnek el az érdekképviselet, a szociális foglalkoztatás, a szolgáltatás, valamint a munka területén egyaránt.

Társkeresés

21 éves, őszinte, vak fiatalember keresi megértő lány társát, akit szeretni tudnék. Zenével, énekléssel foglalkozom. Kérlek, írj vagy hívj! Pláne, ha a zenét is kedveled. Sérültség nem akadály, fő, hogy megértsük egymást. Nehéz az élet így egyedül.

Telefon: 06-30-512-1425 Cím: 5630 Békés X. k. 100.