Vakok Világa 2010. április

Vakok Világa

LXXI. évf. 4. szám

2010. április

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu - vakokvilaga@gmail.com

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

Tartalomjegyzék

Napirenden a költségvetés

Akar-e Ön dolgozni?

CD-nyeremény

Mire számíthatnak a látássérültek?

Közös gondolkodás a Dunáról

Gratuláltunk az eredményekhez

A Vas megyei elnök asszony sikere

Meghívó

Szolidaritás a gyakorlatban

Közhangulat és fogyasztóvédelem

Idősek és Csökkentlátók Otthona

Eredményesen vizsgáztak

Az anyák tiszteletére

Fél évszázad hűségben

Látni szeretné ükunokáját is

Otthon minden zenei műfajban

Hasznos konferencia Egerben

Hogyan ellenőrizhetjük a pénzt?

Emlékezzünk az elődeinkre!

Ki hogyan éli meg a veszteséget?

Újabb segítség az ügyintézéshez

Tanulni kell a napi teendőt

Tisztelt Szerkesztőség!

A bionikus szemüveg és a látás

Az olvasás védelmében

Farsangolás Orosházán

"Hang és lélek" zenei verseny

A magyar ipar félszemű óriása

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Integrált sportnap Dombóváron

Rádiós tájékozódási "futóverseny"

III. Farsang Kupa

Ön most mit lépne világossal?

Impresszum

Mandátumvizsgáló bizottságot hoznak létre

Napirenden a költségvetés

Elfogadta a 2010. évi költségvetési tervezetet a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Elnöksége a március 18-i ülésén az MVGYOSZ székházában. A tanácskozáson dr. Szőke László országos elnök mellett jelen voltak: Szabó Tiborné alelnök, dr. Orlicki János, dr. Tóka László és Kovács Béla elnökségi tagok, dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője, Szabó Renáta, a felügyelő bizottság elnöke, Páll András, e bizottság tagja, valamint Kutor Sándorné, a könyvelési csoport vezetője. A jegyzőkönyvet Bognárné Baráth Barbara elnökségi titkárnő vezette.

Az idei költségvetési tervezetben, miként korábban, dr. Micserics József hivatalvezető megjelölte a biztos, a várható és a bizonytalan bevételeket, valamint kiadásokat. A Szövetség 2010-re tervezett összes bevétele: 179 millió 112 ezer forint. A tervezett kiadás: 212 millió 891 ezer forint, a tervezett hiány: 33 millió 779 ezer forint. A hivatalvezető elmondta, egyelőre csak az első féléves gazdálkodási adatok ismertek, mind az érdekvédelem, mind a szolgáltatások tekintetében. A második fél évre még pénzügyi forrásokat kell találni. Célszerű lenne, vetette fel dr. Micserics József, ha a terembérleti díjakból befolyt összeg egy részét visszaforgatnák a látássérültek javára úgy, hogy a pénz egy részét a hétvégi rendezvények támogatására, illetve teljes költségmentesítésére fordítanák, s az országos vagy regionális jelentőségű kulturális rendezvényekhez is hozzájárulnának. Ha lehetőség lesz rá, a Szövetség szeretné folytatni azt a misszióját, amely szerint segítséget nyújtana a látássérült gyermekeknek Picht írógépek vásárlásához.

Megvizsgálta az Országos Elnökség, szükséges-e a Szövetség szállítószolgálatának a fenntartása. A testület felkérte a hivatalvezetőt, fontolja meg a szállítószolgáltatás költséghatékonyabb működtetését és tegye meg a szükséges intézkedéseket az esetleges kapcsolt munkakörök kialakításának érdekében.

Visszatekintett a múltra és vázolta a jövőt is Kovács Zoltán, a Hangvilág Kft. ügyvezető igazgatója. A korábban Dokusoft néven ismert vállalkozásból alakult meg a Hangvilág Kft., amely beszélő, tapintható, jó minőségű segédeszközök fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával igyekszik hozzájárulni a vak és a gyengénlátó emberek önálló és biztonságos életéhez. A Kft. korábban minden kedden tartott segédeszköznapot a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházában. Erre a Szövetséggel kötött megállapodás értelmében kerülhetett sor, s azzal a feltétellel, hogy a Kft. nem forgalmaz olyan termékeket, amelyek az MVGYOSZ segédeszközboltjában is kaphatók. Az utóbbi időben azonban többen sérelmezték, hogy a Hangvilág Kft. térítésmentesen tarthatja a Szövetségben a segédeszköznapot, a látássérült kluboknak azonban díjat kell fizetniük a helyiség használatáért. Ezt az érdeksérelmet próbálta orvosolni az MVGYOSZ Elnöksége és a Kft. vezetője is. Utóbbi elmondta, sajnos, ők nem tudnak bérleti díjat fizetni. Igaz, a Kft. nyereségorientált gazdasági tevékenységet folytat, de a keddi segédeszköznapokon ingyenes javítást, tanácsadást is végeznek, tehát ezeken nincs hasznuk. S náluk a nagyobb értékű, magyarul beszélő segédeszközöket részletre is meg lehet vásárolni, tehát úgy vélik, tevékenységük a tagság számára hiánypótló. A vidéki egyesületekhez sem tudnak a jövőben költségtérítés nélkül elmenni. Egyébként megállapodtak már a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületével, hogy a jövőben náluk tartják meg a segédeszköznapokat. A Szövetségbe havonta egyszer jönnek majd, de ennek a feltételeit még ki kell dolgozni.

Nem értett egyet dr. Tóka László a szociális és munkaügyi minisztériumi pályáztatási rendszerrel, mert, mint mondta, szembeállítja a tagegyesületeket az MVGYOSZ-szel. Attól is tart, hogy így szétforgácsolódik a magyar fogyatékosügy. Dr. Szőke László elnök válaszában elmondta, ő és munkatársai sok helyen és sok fórumon elmondták már, hogy a látássérülteknek folyamatosan biztosítani kell a szolgáltatásokat, tehát ez a pályázati rendszer nem elfogadható. Viszont az is tény, hogy a tagegyesületek nagyon jó pályázatokat nyújtottak be, több pénzügyi forrásra tudtak pályázni, mint amennyit a korábbi években az MVGYOSZ leoszthatott a számukra. A pályázatok értékelése még ezután esedékes. Azon viszont el kell gondolkodni, hogy a Szövetség miként segíthet a gyengébben működő egyesületeknek, hiszen azok is látássérült embereket szolgálnak.

Dr. Micserics József büszke arra, hogy az MVGYOSZ volt az egyetlen az összes fogyatékosügyi szervezet közül, amely megválaszthatta a maga útját. A Szövetség azért is előnyben van, mert a tagegyesületei önállóan is meg tudják magukat méretni.

Az idén két küldöttgyűlésre is sor kerül április 10-én és 24-én. Az előbbin a közhasznúsági jelentés és az alapszabály módosítása és elfogadása, az utóbbin az országos tisztségviselők megválasztása szerepel napirenden. Az Országos Szövetség elnöke kérte a tagegyesületeket, küldjék meg a küldötteik nevét, elérhetőségét, s közöljék a megválasztásuk időpontját, mert csak érvényes mandátummal rendelkező küldöttek vehetnek részt a választó küldöttgyűlésen. Éppen ezért, a küldöttek mandátumának ellenőrzése céljából, az elnökség háromtagú mandátumvizsgáló bizottságot hoz létre, s felkéri az elnököt, hogy e bizottság tagjainak személyére vonatkozó javaslatait - az érintettek megkérdezése után - terjessze a következő elnökségi ülés elé.

Az Országos Elnökség javasolja, hogy az április 24-re összehívandó választógyűlés levezető elnöke dr. Simon Gergely, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei egyesület tagja legyen.

A bejelentések között hangzott el, hogy lezárult az APEH-vizsgálat az MVGYOSZ-ben. Az adóhatóság áttekintette a Szövetség 2008-as gazdálkodását és mindent rendben talált.

Az idén június 7-8-9-10-én Bikalon lesz az egyesületi továbbképzés, amelyen a részvétel az egyesületek számára 27500 forintba kerül személyenként.

Garamvölgyi Annamária

Rehabilitációs szolgáltatás

Akar-e Ön dolgozni?

A Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) Molnár Gábor Látássérültek Rehabilitációs Központja a 4961/B/5 kódszámú, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány pályázatán elnyert támogatásból foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást biztosít a Közép-dunántúli Régióban (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) élő felnőtt látássérültek számára.

Várjuk azon látássérültek jelentkezését, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal, de szeretnének elhelyezkedni.

Segítséget nyújtunk az álláspályázat összeállításában (önéletrajz és motivációs levél elkészítésében), állásinterjúra való felkészítésben, munkakörök, készségek, képességek feltérképezésében, képzések, álláshelyek feltárásában, munkaközvetítésben.

Az alábbi telefonszámokon jelentkezhetnek az érdeklődők:

06 22 379-156, +36 30 558-8617

CD-nyeremény

Ki volt az a világhírű magyar zeneszerző, aki Budapesten 1907-ben született és 1995-ben Los Angelesben halt meg? Melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat.

Íme, néhány ama filmtörténeti jelentőségű alkotások közül, amelyeknek a kísérőzenéjét ez a magyar muzsikus komponálta: A páncél nélküli lovag; A bagdadi tolvaj; A dzsungel könyve; Lenni vagy nem lenni; Elbűvölve; Bovaryné; Julius Caesar; Moonfleet; Ben Hur; El Cid; Sherlock Holmes magánélete.

A válaszokat május 15-ig kérjük szépen.

A februári lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: Arrigo Boito.

Így gondolta ezt Bereczkné Bihari Erzsébet (Budapest) olvasónk is, akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk!

A leendő új kormányzat személyiségeitől megkérdeztük:

Mire számíthatnak a látássérültek?

Ennek a lapszámunknak a készítésekor minden közvélemény-kutatás a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt szövetségének nagyarányú választási győzelmét prognosztizálta. A Fidesz és a KDNP iránt a közvélemény túlnyomó része is bizalmát nyilvánította ki, e két politikai erő szövetségében a létfontosságú változások garanciáját látta. A kampányidőszak felfokozott hangulatában dr. Navracsics Tibortól, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetőjétől és Soltész Miklóstól, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetőjétől azt kérdeztük, hogy a polgári erők hatalomgyakorlása esetén mire számíthatnak a vak és gyengénlátó emberek? Íme, a két közismert és rendkívül népszerű politikus válasza:

DR. NAVRACSICS TIBOR:

- Egy társadalom és egy kormány színvonalát, érettségét jól meghatározza az, ahogyan a fogyatékkal élő polgáraival bánik. Sajnálatos módon az elmúlt években a szocialisták inkább elvettek, mintsem adtak volna a látássérülteknek, de ugyanez a helyzet a mozgássérült, értelmi fogyatékossággal élő vagy hallássérült emberekkel is. A szocialisták saját rossz politikájukat gyakran palástolták és palástolják ma is a gazdasági válságra hivatkozva. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a fogyatékossággal élők támogatása sokszor a szándék és nem a források hiánya miatt szenvedett csorbát. Nem aggódtak amiatt, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége közvetlen költségvetési támogatásának megnyirbálásával veszélybe került volna a vakvezetőkutya-kiképzés és más, a szervezet által ellátott, a vakok számára a mindennapi élethez szükséges feladat is. Márpedig tudható, ezen feladatok közel sem igényelnek annyi pénzt, mint amennyit "kitalicskáztak" az állami nagyvállalatokból. Magyarország felemelése közös nemzeti ügyünk. Ezért együtt kell cselekednünk! A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt kormányra kerülés esetén több megbecsülést biztosít a fogyatékossággal élőknek. Ennek egyik legfontosabb jele lesz, hogy a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahely betöltése során kiemelten számítunk a dolgozni tudó és akaró látássérültekre is. Az Önök közreműködése is szükséges lesz ahhoz, hogy Magyarország ismét elfoglalja méltó helyét Európában.

SOLTÉSZ MIKLÓS:

- A Kereszténydemokrata Néppárt erkölcsi és politikai elkötelezettségéből fakadóan mindig is kiemelt figyelmet fordított a fogyatékossággal élő állampolgárok támogatására, megsegítésére. Az elmúlt nyolc év során folyamatosan küzdöttünk értük, hozzátartozóikért, és az őket segítőkért. Nemcsak azért, hogy a fogyatékossággal élő honfitársaink állami támogatásai ne értéktelenedjenek el, illetőleg az őket képviselő érdekvédelmi szervezetek is megfelelő támogatáshoz jussanak, de azért is, hogy a már meglévő munkavállalási lehetőségeiket ne lehetetlenítsék el. Kormányzati megbízatás esetén, elveinknek megfelelően, a legrövidebb időn belül cselekszünk és komplex, az élet minden területére kiterjedő programot dolgozunk ki a fogyatékossággal élő honfitársaink számára. Az erős nemzet alapját az ép családok képezik. Ennek megfelelően kiemelten fogjuk támogatni azokat a családokat, amelyekben vak, illetőleg gyengénlátó fiatalokat nevelnek. Hisszük, hogy nekik még inkább szükségük van a biztos háttérre és gondoskodásra, amelyet elsősorban a család biztosíthat számukra. A teljes élet megélésének elengedhetetlen része az oktatás és munka világában való aktív részvétel. Elsődleges törekvésünk, hogy a fogyatékossággal élő személyek is megszerezhessék ugyanazt a tudást, mint bármely embertársuk. A megfelelő tudással rendelkező állampolgárok számára pedig - függetlenül esetleges fogyatékosságuktól - nem szabad, hogy problémát jelentsen az elhelyezkedés. Ezt elősegítendő, kormányzati megbízatás esetén a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt segíteni fogja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásának lehetőségeit, valamint az európai uniós támogatások célszerűbb felhasználását is. Miként a fogyatékosügyi szervezetekkel általában, az MVGYOSZ-szel is mint stratégiai szövetségesünkkel kívánunk együttműködni a jövőben. Bevonjuk őket a döntés-előkészítésbe és a -végrehajtásba, vagyis véglegesen szakítunk az eddigi, a fogyatékos emberek számára rendkívül hátrányos politikai gyakorlattal.

Miként lehet az életszínvonalat növelni?

Közös gondolkodás a Dunáról

Február utolsó hetében rendezték meg a Visegrádi Négyek miniszterelnöki szintű találkozóját Budapesten. E találkozó keretében került sor az Európai Bizottság Duna Stratégia konferenciájának nyitó plenáris ülésére a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében február 25-én. Az eseményre a Vakok Világa folyóirat főszerkesztőjét is meghívták.

A csúcstalálkozóra a négy visegrádi ország - Cseh-, Lengyel- és Magyarország, valamint Szlovákia - vezetői mellett eljöttek Ausztria, Németország, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke, az Európai Bizottság, az Európai Unió (EU) soros spanyol elnöksége és az Egyesült Államok képviselői is.

Az előzményekről: az európai Duna Stratégia létrehozásának ötletét Danuta Hübner, a regionális politika európai biztosa vetette fel másfél évvel ezelőtt. A stratégia hosszú távú célját egy új közép- és délkelet-európai növekedési tengely alapjainak megteremtésében jelölte meg. Az Európai Tanács még tavaly júniusban kérte fel az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki a Duna-medencével foglalkozó stratégiát. Az Európai Parlament képviselői szinte mindannyian egyetértettek azzal, hogy a Duna-menti országok együttműködése uniós keretek között jöjjön létre.

A mostani, úgynevezett stakeholder (nyers fordításban: érdekelt személy) konferencia a második állomása volt annak az előkészítő fázisnak, amelyben megvitatják a beérkező javaslatokat, s összeállítják a tervezet főbb pontjait. Február elején a németországi Ulmban ültek össze az Európai Bizottság küldöttei és az érintett országok magas rangú politikusai, hogy megkezdjék a Duna-stratégiáról szóló közös gondolkodást.

A budapesti, MTA-beli konferencián részt vevő országok képviselői elsősorban arról cseréltek eszmét, milyen programok megvalósítását tartanák fontosnak a majdani Duna-stratégia keretében. Szó volt többek között az infrastrukturális fejlesztésekről, a szociális különbségek csökkentéséről és a környezetvédelemről, valamint arról is, mi vár hazánkra, amikor majd Magyarország 2011 első felében az EU soros elnöke lesz.

Bajnai Gordon miniszterelnök köszöntőjében a következőket mondta:

- Az épület, ahol most vagyunk, szimbólum. Az Akadémia az alkotó elme katedrálisa, a szellem és a tett egységét szimbolizálja. A konferencia apropóját a Duna, Európa második leghosszabb folyója adta, amely feltartóztathatatlanul halad északról délre. Két kis patak összefolyásából ered és útja a Fekete-tengerig tart. A folyó mentén az évszázadok során különböző emberi kultúrák egyesültek, keveredtek, hiszen partjain különböző népcsoportok éltek. A Duna alapvetően meghatározta és hasonlóvá is tette e népek történetét, hiszen a folyó táplálékforrásként, kereskedelmi útvonalként is szolgált. A folyó összekötő és időnként szétválasztó tényező is volt Európa történetében, s a kulturális identitás kapcsa is. A Duna Stratégia konferencia célja az együttműködés feltérképezése, s a gazdasági igények felmérése. Nincs sikeres Duna-stratégia a nem kormányzati, civil szervezetek aktív részvétele nélkül - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A nyitó plenáris ülés a meghívott országok és az Európai Unió prominens vezetőinek az előadásaival folytatódott. Szinte mindannyian kitértek arra, miként lehetne a térségben élők életszínvonalát növelni. Ugyanakkor a stratégia finanszírozhatósága sokak szerint nyugtalanító. A makroregionális együttműködésre ugyanis nincs külön uniós pénz, csak a már létező EU-s források és alapok vehetők igénybe.

A Duna Stratégia elkészítése nem könnyű feladat, mivel az szerény számítások szerint is több, mint 100 millió embert és 800 ezer négyzetkilométernyi területet érint. A mostani, kormányfői szintű konferencián a résztvevők Duna-nyilatkozatot fogalmaztak meg, támogatva ezzel is az együttműködést és a Duna Stratégia elfogadását. A Bizottság legkésőbb szeptemberig szeretné az első verziót elfogadtatni, majd az év utolsó három-négy hónapjában a teljes anyagot véleményeztetni. Legközelebb áprilisban szerveznek konferenciát Bécsben, majd Pozsonyban, májusban Bulgáriában, júniusban pedig Romániában. Az idén februárban indított online konzultáció április 12-én zárul, addig is várják minden érdeklődő javaslatát.

Garamvölgyi Annamária

A muravidéki sorstársak közgyűléséről

Gratuláltunk az eredményekhez

A Muraszombat központú Vakok és Gyengénlátók Egyesülete március 4-én tartotta éves beszámoló közgyűlését. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is 5 fős delegációval képviselhettük az eseményen a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületét. A közgyűlés helye ezúttal is a muraszombati Diana Szálló volt.

A beszámoló közgyűlésen részt vett a szlovéniai Országos Szövetség elnöke, Vraber Tomaz úr, aki egy éve tölti be ezt a funkciót. Több polgármester is jelen volt és számos sorstársi egyesület vezetése is képviseltette magát. A szakmai és pénzügyi beszámolók igen eredményes tevékenységről tettek tanúbizonyságot. A hozzászólók zöme is elismerését fejezte ki az egyesületi tevékenységgel kapcsolatban. Mi is gratuláltunk az eredményekhez és a további jó együttműködés iránti reményünket fejeztük ki. Figyelmet érdemlőek a 2010. évre vonatkozó célkitűzések is. Az éves program 4 témakörben 24 projekt végrehajtását szerepelteti. Az éves költségvetési előirányzat közel 90 ezer euro. A források döntő hányadát pályázati úton kívánják megszerezni. A közgyűlés úgy döntött, hogy az éves tagsági díj változatlanul 9 euro legyen. Az ülést kellemes, jó hangulat jellemezte. A szlovéniai Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 2010. június 1-én, a Ljubljanaban tartandó országos ünnepségére delegációnk meghívást kapott. Szlovéniai sorstársaink akkor ünneplik országos szövetségük megalakulásának 90. évfordulóját. A közgyűlés hivatalos részének befejezését követően eredményes beszélgetésekre és jó hangulatú szórakozásra került sor. A sorstársi kollektíva delegációját a Zala megyei egyesület április 22-én tartandó éves beszámoló közgyűlésére meghívtuk.

Kovács Béla

Zala megyei elnök

A Magyar Kézműves Remek címet kapta

A Vas megyei elnök asszony sikere

Februári lapzártánk után értesültünk arról - s ezért csak most adhatunk hírt róla -, hogy Eszenyiné Hallgató Katalin, a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesületének elnöke, aki egyben népi iparművész is, elnyerte a Magyar Kézműves Remek kitüntető címet. Az elnök asszony két pályamunkát nyújtott be az elmúlt évben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatára. Immár kilenc esztendeje alapította az Iparkamara ezt az elismerést, azzal, hogy díjazza a különleges előállítási technológiákat őrző, kiemelkedő minőségű kézműves termékeket, amelyek a magyar kézműves hagyományok és adottságok jobb hasznosítását, a hagyományőrző vállalkozói kultúrát, a kézműves szakma rangjának emelését, piaci lehetőségeinek feltárását szolgálják.

Az elismert szakemberekből álló zsűri hetven pályázatból 37-et talált díjazásra érdemesnek. A Magyar Kézműves Remek címet elnyert pályamunkák február közepéig voltak láthatók a Városligetben, a Vajdahunyad várában lévő Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Eszenyiné Hallgató Katalinnak mi is szívből gratulálunk!

(A szerk.)

Meghívó

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, az Ezer arc, ezer talentum klub programjára május 11-én, kedden. Témája a polgári repülés:

17:00: Utasszállító pilóta.

18:40: Földi légtérirányítás.

Helyszín: Vakok Állami Intézete, XIV. Hermina út 21.

Napközben a rehabilitációról

Szolidaritás a gyakorlatban

A fogyatékos emberek munkához jutásának esélyeivel, a megváltozott munkaképességű emberek munkába helyezésével foglalkozott az MR1 Kossuth Rádió Napközben című műsora március 9-én. A jó példát a kiemelten közhasznú Fehér Bot Alapítvány szolgáltatta. Az alapítvány múltjáról és annak immár öt éve működő rehabilitációs központjáról dr. Szabó Miklós elnök beszélt.

Ifjabb Tóth György, a műsor szerkesztője a rehabilitációs központ néhány látássérült dolgozójával beszélgetve bemutatta, hogy bár az észak-alföldi régióban az országos átlagot is meghaladó a munkanélküliség, mégis szükség van a térségben a megváltozott munkaképességű emberekre.

Igaz, ehhez az a kitartó munka szükséges, amit a Fehér Bot Alapítvány végez. Miként dr. Szabó Miklós elmondta, az idei év elején már 25-30 fogyatékos embert tudtak munkába helyezni. Ez általában azokon a munkahelyeken megy gördülékenyen, ahol az empátia, a társadalmi felelősségvállalás, a szolidaritás nem csak szavakban nyilvánul meg.

Kemény Pétertől, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyatékosságügyi és rehabilitációs főosztályának helyettes vezetőjétől megtudtuk, fontos, hogy ne csupán a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének elkerülése végett vegyék fel a munkaadók a fogyatékos embereket. Magyarországon hét regionális központ működik, amelyek a felnőtt korban látásukat elveszített embereknek nyújtanak elemi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást. De ezeken kívül még van 32 olyan intézmény is az országban, ahol bármely más fogyatékossággal élő emberek kaphatnak segítséget.

Dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke Érczfalvi András műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy vajon ilyen központok létesüljenek-e még hazánkban, azt válaszolta, szerinte jelenleg elegendő a hét regionális rehabilitációs intézmény, hiszen régen csak egy volt Budapesten, a Vakok Állami Intézetében. Tehát a központok számának növelése egyelőre nem célszerű, de az együttműködésük szorosabbra fűzése az MVGYOSZ helyi tagegyesületeivel igen. A központok létrehozásának amúgy is az volt a célja, hogy a rehabilitációs tevékenység közelebb kerüljön a kliensekhez, vagyis, hogy a látássérült ember a lakóhelyéhez közel kapja meg azokat az alapvető szolgáltatásokat, amelyek a számára szükségesek. Az MVGYOSZ tagegyesületei együttműködési szerződést kötöttek a területi rehabilitációs intézményekkel, s ez is szolgálja a hozzájuk forduló ügyfelek kölcsönös tájékoztatását.

A kiemelten közhasznú Fehér Bot Alapítványnak jelenleg már négy helyen: Hajdúdorogon, Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon működik rehabilitációs központja, hogy segítse a látássérültek visszavezetését a munka világába.

G. A.

Magyarországon százból csak nyolcan reklamálnak

Közhangulat és fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelem a gyengébb fél védelmét jelenti. Amikor fogyasztóvédelemről beszélünk, a kiindulási pont mindig a fogyasztók kiszolgáltatottsága. Ezek az alapvető fontosságú megállapítások is elhangzottak március 11-én a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, azon az országos fogyasztóvédelmi konferencián, amelyet a Társadalmi Unió, a civil szervezetek tömörülése rendezett meg európai uniós pályázati támogatással.

A konferenciára meghívást kapott dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke és lapunk főszerkesztője is. Eljött az eseményre Szokó Zsolt, a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) elnöke, dr. Varga Szabolcs, a LÁRKE alelnöke és Csanádi László, a Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének tagja is.

A Közhangulat és fogyasztóvédelem című rendezvényre közel hatszázan jöttek el az ország minden tájáról. A megjelenteket Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke és egyben az AKontroll című fogyasztóvédelmi lap főszerkesztője üdvözölte. Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere a királyok városa nevében mondott köszöntőt.

A plenáris ülésen először - egy filmfelvétel segítségével - Jacqueline Minor, az Európai Bizottság Fogyasztó- és Egészségvédelmi Igazgatóságának főigazgatója szólt arról, hogy lehet-e egységesíteni Európában a fogyasztóvédelmet? Mint megtudtuk, egyes esetekben, így például a hirdetések tekintetében, igen. Ugyancsak egységesen léphetnek fel az uniós tagországok a tisztességtelen kereskedelmi magatartással szemben. Az Unió fontos szerepet szán a fogyasztóvédelemben a civil szervezeteknek, amihez viszont nekik meg kell kapniuk a megfelelő anyagi támogatást is.

Dr. Gulyás Kálmán, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkára ráirányította a figyelmet a szociálpolitika jellemzőire és a család fontosságára, majd bemutatta a szociális és családpolitika, valamint a fogyasztóvédelem kapcsolatát. E szerint a szolidaritás igénye, a gyengébb fél védelmének szükségessége, az állami eszközök igénybevétele és a tájékoztatás fontossága nélkülözhetetlen.

Molnár Tamás, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi osztályvezetője a magyar fogyasztóvédelem helyzetét elemezte, Brüsszelből nézve. Miért fontosak a fogyasztók? - tette fel a kérdést. Azért, mert az Európai Unió GDP-jének több mint a felét az uniós lakosság - 496 millió ember - fogyasztása teszi ki. Mert ha nincs fogyasztói bizalom, az megrendítheti a gazdaságot is. Mert a fogyasztás serkenti a gazdasági növekedést, az innovációt és foglalkoztatást teremt. S a tudatos fogyasztói magatartással a fenntartható fejlődést is szolgálhatjuk. Érdekes statisztikát is hallottunk arról, hogy melyik országban reklamálnak többet a fogyasztók. Az élen Hollandia áll, ahol százból 26-an emelik fel a szavukat, ha valamilyen sérelem éri őket. Magyarországon csupán 8 százalékos ez az arány. Pedig érdemes reklamálni, de ahhoz mindenképpen ismerni kell a fogyasztói jogokat is. Fontos tudni, hogy már létezik az Európai Fogyasztói Központok Hálózata. Elsődleges feladata, hogy segítsen a határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezésében. A Hálózatnak minden tagállamban, valamint Norvégiában és Izlandon is van egy központja, ahova határon átnyúló panasz esetén fordulhatnak a tagállam fogyasztói. Vagyis, ha külföldön vásárolunk valamit és a termékről utóbb kiderül, hogy hibás, a fogyasztói jogaink érvényesítésének érdekében bátran forduljunk a Hálózathoz.

Dr. Horváth Anna, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi szakreferense a Lakossági hitelezés és fogyasztóvédelem című előadásában elmondta, hogy a PSZÁF az idén először meghatározta a fogyasztóvédelmi stratégiáját. A Felügyelet célja: a felelős szolgáltatói magatartás ösztönzése, a megfelelő informáltságon alapuló tudatos fogyasztói döntés elősegítése, a pénzügyi kultúra fejlesztése. El akarják érni, hogy a pénzintézetek ne módosíthassák egyoldalúan a hitelszerződést.

Dr. Aranyi Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi osztályának a munkatársa a Fogyasztóbarát szolgáltatás védjegyprogram alapvető céljáról szólva elmondta, hogy a Fogyasztói Bojkott Bizottság a nyilvánosság, a civil kontroll kényszerítő erejével bírhatja jobb belátásra a tisztességtelenül eljáró kereskedőket, szolgáltatókat. A Fogyasztóbarát szolgáltatás védjegyprogram célja, hogy a jogsértéseket halmozottan elkövető, a fogyasztói jogvitákban elutasító magatartást tanúsító gazdálkodó szervezet egyedül maradjon a tisztességesen és felelősségteljesen eljáró vállalkozásokkal szemben.

A konferencia második felében A fogyasztói érdekvédelem; a Szerződő felek felelőssége a lakossági hitelügyletekben; a Családvédelem a fogyasztói társadalomban, valamint a Fiatalok és az informatika című szekcióüléseken cseréltek eszmét a résztvevők.

Garamvölgyi Annamária

Idősek és Csökkentlátók Otthona

Debrecenben a Nagyerdei körúton található az Idősek és Csökkentlátók Otthona, amely 1966-ban épült és több mint száz rászoruló számára nyújt ellátást. Az intézmény kétemeletes, szinteltolással öt gondozási részlegre osztott. Férfi, női, valamint házaspári osztályok kerültek kialakításra. Ötvenhat kétágyas lakószobája van. Minden szobához tartozik telefon és nővérhívó berendezés. Heti egy alkalommal többek között szemész szakorvosi szakrendelés is van. Az intézmény missziója: az önálló életvitelre már nem képes emberek elemi szükségleteinek biztosítása, egészségügyi ellátása, állapotuk javítása, továbbá a hozzátartozóikkal való kapcsolat erősítése, a családias légkör megteremtése. Az intézmény vezetése törekszik olyan rendezvények szervezésére, amelyek az ápoltak életkorának megfelelő kikapcsolódást és kulturális élményt nyújtanak.

Figyelmet fordítanak arra is, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a vallását.

Kerékgyártó Mihály

Tolnában felkészültek a segítésre

Eredményesen vizsgáztak

Véget ért március 11-én a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének oktatótermében az az ötszáz órás szociális segítő tanfolyam, amelyen 14 látás- és 6 hallássérült sorstárs tett sikeres vizsgát. A képesítéssel államilag elismert oklevelet szereztek a hallgatók. Felkészültségükre jellemző volt, hogy közülük 4-en kiváló, 11-en dicséretes és 5-en jól megfelelt eredményt értek el, és a szakszerű gondozási, ápolási és szociális ismeretek birtokában szociális segítői munkakört tölthetnek be.

"Úgy szeretném meghálálni!"

Az anyák tiszteletére

Május elsején, 15 órai kezdettel ünnepi műsort rendez a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Nosztalgia klubja az édesanyák tiszteletére. A rendezvény helyszíne: MVGYOSZ Hermina terem (1146 Budapest, Hermina út 47.) A műsor után Lukács Sándor és Tábori József muzsikál. Tombola és büfé várja a vendégeket. A részvétel díjtalan.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a Nosztalgia klub vezetősége.

A föld árából aranylakodalom

Fél évszázad hűségben

Lakodalomban voltunk nemrégiben. Először a pár házához mentünk, ahol már ott voltak a rokonok, barátok, zenész és a vőfély. Vártak az állófogadáshoz terített asztalok. Innen a templomba mentünk, majd az önkormányzatnál az anyakönyvvezető várta a násznépet. A művelődési házban volt a vacsora, melyet élőzene mellett fogyasztottunk. A jelen lévő 180 vendég többsége ropta a táncot hajnalig.

Eddig egy szokványos egybekelés menetét olvashattuk. Hogy miért volt mindez mégis különleges? Azért, mert a menyasszony, Tarsoly Etelka és a vőlegény, Geiszt József 50 évvel ezelőtt mondta ki a boldogító igent, és most ezt erősítették meg szeretteik, barátaik, sorstársaik körében.

A házaspár ugyanitt, a Békés megyei Kardoskúton kötött akkor házasságot. Otthont teremtettek, szorgalmasan dolgoztak, és a következő 10 évben négy fiuk született. Gyermekeiket kitaníttatták, majd ahogy teltek az évek, kiházasították. Közben Etelka látása megromlott, s a kor előrehaladtával Józsi is egyre nehezebben mozog, így meg kellett válni a földjüktől, és a családdal egyetértésben úgy döntöttek, hogy ebből a pénzből megrendezik az aranylakodalmat. Nagyon helyesen úgy gondolták, hogy ezzel szép példát mutatnak a családnak, és örök emlék lesz mindegyiküknek ez a nap, hiszen manapság olyan ritka a nagy család, és azon belül is az összetartás.

A négy fiú, a négy meny és a 11 unoka, valamint azok párjai voltak a felszolgálók. Öröm volt nézni, ahogy serénykedtek, és amilyen hangulatot teremtettek. A két kis dédunoka még nem sokat érzékelt ebből, de a jövőjük nekik is megalapozott.

Etuka 2002 óta tagja a vakok és gyengénlátók szövetségének. A korábbi években a szeme már fokozatosan romlott, mégis hirtelen jött az, amikor zöldhályog miatt a jobb szemére megvakult. Egy idő után a bal szeme is romlott, majd a nagy szemnyomás miatt sürgős műtétre volt szükség. "Ablakot nyitottak rajta", ahogy akkor a budapesti kórházban mondták. Ezzel a szemével még lát egy keveset, de sajnos hamarosan újból műteni kell, mert kezdődő szürkehályog van rajta.

Hogy hogyan sikerült 50 évet együtt megélni? Voltak nehézségek és könynyebb időszakok, mint minden házasságban. Viták is olykor. De mivel értékrendjük és céljaik azonosak voltak, és nem csak szerették, de tisztelték és becsülték is egymást, hamar kibékültek és tették a dolgukat. Hiszen a munka mindig temérdek volt. Mindkettejüknek volt munkahelye, Etuka 12 évet dolgozott a helyi tejcsarnokban, majd 12 évet a MOL-nál takarítóként, és emellett volt idő, amikor 8 fejőstehenet kellett ellátni a kisborjaikkal együtt. Máskor meg ott voltak a sertések, az aprójószág. A mai világban nehéz elképzelni, de mindezek mellett 12 évig fateknőben mosta Etuka az egymás után születő fiúk pelenkáit. Nagy segítség és jó társ számára a férje, aki esténként erősen világító zseblámpával ment felesége elé a munkahelyére, és hazafelé jövet világította az utat Etuka előtt. Minden házimunkát együtt végeznek, és az utóbbi években aktívan részt vesznek egyesületünk munkájában, Józsi úgy is, mint pártoló tagunk.

Mindenki becsüli őket szorgalmukért, emberszeretetükért. Nem volt könnyű az életük, de optimizmusuk megmaradt.

Kívánunk nekik még sok-sok boldog, tartalmas, egészségben eltöltött évet!

Tóth György

orosházi kistérségi csoportvezető

A betegségek sora a fürdőszobában kezdődött

Látni szeretné ükunokáját is

Az életéről faggattam Balobásné Bodnár Katalin Gizella nénit az ózdi lakásában.

Kérdéseimre ezeket mondta:

- Vajdácskán születtem 1935. június 21-én, miközben az udvarunkon zúgott a cséplőgép.

Szüleimmel és két testvéremmel a háborúig jól éltünk, szépen, szeretetben, de aztán jöttek a megpróbáltatások. Édesapámat elhurcolták kényszermunkára, majd 1947-ben bebörtönözték, mert kuláknak kiáltották ki. Ezt követően édesanyám testvére a bátyámat és a húgomat magához vette, ide, Ózdra. Jó anyám és én odahaza maradtunk, küzdve a túlélésért. Mezőgazdasági munkát végeztünk, arattunk, kapáltunk, jószágot tartottunk. Az 50-es évek elején mindenünket elvették. Keresztanyám, aki akkor már Ózdon dolgozott, magához vett, és munkahelyet keresett a számomra. Tizenhét évesen a vasgyár durvahengermű gyáregységébe vettek fel, ahol nehéz vaslemezeket kellett emelgetni. Néhány hónap eltelte után kérésemre anyukám is eljött Ózdra, majd apukám is, amikor 1953-ban kiszabadult a börtönből. Közben megismerkedtem egy fiúval, aki ott dolgozott, ahol én. 1952-ben elvett feleségül. 1954-ben megszületett Ibolya nevű kislányunk. A házasságunk azonban megromlott, s 1958-ban válás lett a vége. A hatvanas években, miután elvégeztem a szakmunkásképzőt, varrónő lettem. A Debreceni Ruhagyár ózdi üzemébe mentem dolgozni. Szerettem ezt a munkát. Jó lenne még manapság is varrogatni otthon, de a gyenge látásom ebben korlátoz.

- Hallottam, hogy versírással is tetszett próbálkozni.

- 1962-ben újra férjhez mentem. Ez a házasságom már lényegesen hoszszabb volt az előzőnél, de 1983-ban ez is véget ért. A férjem lelépett egy munkatársnőjével. A bánatomat még tetézte abban az évben az édesanyám halála is. Akkor menekültem a költészethez. Rengeteg verset elolvastam.

- Ki a kedvenc költője?

- Úgy is kérdezhetné, hogy kik? Mert sok van. Többek között Juhász Gyula, Szabolcska Mihály és még megnevezhetnék vagy tízet. Itt említem meg ezzel kapcsolatosan, hogy egy reggel arra ébredtem,hogy versek születtek az agyamban. Már csak le kellett írnom őket, de még ma sem értem a versfüzér végére, pedig már több kötetre valót lejegyeztem. Ennek örömére 1994-ben egy irodalmi kört is szerveztem, amely jelenleg is működik több mint húsz taggal. Székhelyünk a városi könyvtárban van. Igaz, ennek a körnek a vezetését nemrég átadtam másnak, mert a betegségem miatt közlekedni sem tudok és a látásom is elég bizonytalan. 2003-ban jelent meg az első verses kötetem Hazafelé címmel. Részese voltam három antológia elkészítésének, és már gondolkodunk a negyediken is.

- Mikor ment nyugállományba, Kati néni?

- 1989-ben a ruhagyárból. Ezt követően sem unatkoztam. Tizenkét évig voltam a Telefonos Lelkisegély Szolgálat stábjának a tagja, nyolc évig pedig bírósági ülnök is voltam. Tevékenykedtem a Vöröskereszt-alapszervezetben is. A romániai forradalom idején éjjel-nappal varrtam a vöröskeresztes zászlókat, amelyeket az élelmiszer- és ruhaadományokat szállító teherautókra és egyéb helyekre tűztek ki.

- Leányának, Ibolyának, milyen életet szabott ki a sors?

- 1973-ban, miután leérettségizett, rögtön férjhez is ment, majd hivatali dolgozó lett. Azóta is abban a hivatalban dolgozik, mint csoportvezető. 1975-ben megszületett Péter gyermekük, vagyis az unokám, aki Szentendrén él a családjával. Mérnök, már van valami találmánya is bejegyezve. Kislányuk, mármint a dédunokám, iskoláskorú. Különösen boldog voltam, amikor dédnagymama lettem. Még szeretném megérni az ükunokám születését is.

- Hogyan kezdődtek a komolyabb betegségei?

- Hét évvel ezelőtt elestem a fürdőszobában. Amikor magamhoz tértem, mindenem fájt. Azóta folyamatosan jöttek az egészségügyi problémák. Csípőprotézist kaptam, a szívem teljesen kikészült, magas vérnyomásom van, cukorbeteg lettem, a látásom megromlott. De nem adom fel. A jó Isten, no meg a költészet szeretete, remélem, még éltet egy ideig.

Kép és szöveg:

Kerékgyártó Mihály

Az éneklés olyan, mint az imádság

Otthon minden zenei műfajban

Aki már hallotta Laczi Ilonát, az ajkai Látássérült Klub tagját énekelni, tapasztalhatta, hogy az aliglátó nyugdíjas asszony szinte minden zenei műfajban otthon van. Mert ugyanolyan kedvvel ad elő magyar nótát, táncdalt vagy virágéneket, mint akár egy népszerű operett részletet. Tehetségét Németh Márta, a korábbi klubvezető fedezte fel és ő bíztatta, menjen el az országos és nemzetközi versenyekre és mutassa be a tudását. Laczi Ilona sok zenei megmérettetésen részt vett és azokról mindig valamilyen elismeréssel tért haza.

1961-től 1995-ig élt Ajkán, majd a közeli Somlójenőre költözött. Egyedül él, de nem magányosan. Fia Gyulafirátóton, lánya Pátyon lakik és van három gyönyörű unokája.

Egy rádióinterjúban így vallott önmagáról:

- Édesapám nagyon vidám, tréfás kedvű és nótaszerető ember volt. Édesanyám gyönyörű szoprán hangját akkor is hallottam, ha szomorúság, akkor is, ha öröm érte. Szüleim példája nyomán szoktam mondani, hogy az ének szeretete szinte velem született. Háromévesen már én is énekeltem. De mivel szegények voltunk és én a születésemtől fogva nagyon rosszul látok, meglehetősen gátlásos voltam. Az ajkai kórházban dolgoztam telefonközpontosként, s csak otthon dalolgattam. Az ötvenes években inkább a táncdalok vonzottak, a legnagyobb hatást a Vámosi-Záray házaspár és Ákos Stefi produkciói tették rám. Később az érdeklődésem egyre inkább a magyar nóta felé fordult. Aztán 1998-ban beléptem az ajkai Látássérült Klubba. Nyugdíjasként már sikerült leküzdenem a gátlásosságomat, no, meg a sorstársak is igényelték, hogy jókedvet vigyek az életükbe. Így kezdtem megint énekelni.

Laczi Ilonának minden szóról eszébe jut egy sláger vagy egy népdal. Néha még maga is ír szöveget egy már ismert dallamra. Így született meg például a Mint a mókus fenn a fán című úttörődal utóda, amely Ilona átköltésében már így kezdődik: Mint a veréb az utcán, a nyugdíjas oly vidám, nem baj, ha kicsi a nyugdíja......Ha kiáll a színpadra, nem kér zenei kíséretet, anélkül, úgynevezett acapella módon adja elő a dalokat. Egyszer bírálták is ezért, de őt ez nem zavarta.

- Tíz évvel ezelőtt országos Ki mit tud? vetélkedőt rendeztek a nyugdíjasoknak. Pere János ismert nótaénekes volt a zsűri elnöke és szörnyülködve kérdezte tőlem: hogy lehet egy magyar nóta éneket zenei kíséret nélkül előadni? De én nem hagytam a produkciómat leértékelni, s amikor dalra fakadtam, magammal tudtam ragadni a közönséget és a végén nagy tapsot kaptam. Énekelni hivatásos tanárhoz soha nem jártam. A rádióból tanultam el, ki, miként adja elő a dalokat és azt próbáltam követni. Azt vallom, hogy szívből kell énekelni. Az éneklés olyan, mint az imádság. Aki egyszer megtanulja, soha nem felejti el.

Kép és szöveg:

Garamvölgyi Annamária

Visszavezetés a munka világába

Hasznos konferencia Egerben

A konferencia, amelyre meghívót kaptunk, Egerben került megrendezésre március 2-án az Egri Kulturális és Művészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Szervezője: Laki Ildikó (az MTA SZKI munkatársa, a kutatás vezetője) és Sulyok Tamás (a kutatás koordinátora). Az előadók a konferencián igyekeztek részletesen bemutatni a szakterületükön elért eredményeket és tapasztalataikat.

A vendégeket dr. Sipos Mihály (Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése oktatási bizottságának elnöke) köszöntötte.

Vigh György az infokommunikációs akadálymentesítésről beszélt. A fejlesztés fontos szempontja az, hogy mindenki a neki legmegfelelőbb feltételeket kapja. Így a weblapoknak minden igényt ki kell elégíteni, minden fogyatékossággal élő számára akadálymentesnek kell lenni.

Sulyok Tamás A digitális akadálymentesítés a felsőoktatási intézményben címmel arról beszélt, hogy milyen nagy jelentősége van az elektronikus távoktatásnak.

Kovács Gyöngyi, a Szabó Ervin Könyvtár munkatársa azt a témát járta körül, hogy hogyan segítik a könyvtárak a fogyatékossággal élőket. Kitért arra, hogy megfelelő felkészültségű könyvtárosok fogadják a fogyatékos embereket. Előadásának címe volt: A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése a fogyatékossággal élők tanulásának érdekében.

Horváth Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében, mint az Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára arról tájékoztatott bennünket, hogyan oldhatja meg a társadalom a fogyatékossággal élők visszavezetését a munka világába. Hogy teljes értékű életet éljenek, és ne csak az állam támogatását várják, hanem aktívan alakítsák életüket. Az ehhez megfelelő munkahelyek kialakítása a kormány feladata.

Az ebédszünet után az előadók kutatási eredményekről számoltak be a következő sorrendben:

Tibori Tímea: Társadalmi értékrend, társadalmi szerepek; Ságvári Bence: Másság elfogadása, a fiatalok attitűdjéről.

A konferenciát egy rövid kerekasztal-beszélgetés zárta.

A konferencia résztvevői hasznos tapasztalatokkal térhettek haza. Nagy György nonprofit menedzser nevében is megköszönöm a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete elnökének, Majoros Kálmánnénak és munkatársának, hogy segítettek a konferencia helyszínére való eljutásunkban.

Jakab Éva, a Nyírségi Látássérültek Egyesületének elnöke

Ha hibás, érvénytelen vagy hamis bankjegyet kapunk

Hogyan ellenőrizhetjük a pénzt?

Mit tenne Ön, ha vásárláskor a pénztárnál közölnék Önnel, hogy a kezében tartott bankjegy érvénytelen? Így járt nemrégiben egy vak embertársunk, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy az ezerforintos, amit előzőleg a postán kapott, már nem érvényes, mert nincs benne a holografikus hatású fémcsík. Egy másik sorstársnak ugyan megvolt ez a csík a bankjegyén, de zöld színnel, így természetesen azt sem fogadták el a boltban, ahol vásárolni szokott. Vajon mit tehet a látássérült ember, ha hibás, hamis vagy a forgalomból már kivont bankjegy kerül a birtokába? Tapintás útján ugyanis ezeket a különbségeket lehetetlen észrevenni, s még mi, látók is kaphatunk ilyen bankjegyet, ha sietünk, és nem nézzük meg alaposan a fizetéskor visszajáró papírpénzt. A Magyar Nemzeti Banktól kértünk választ többek között arra, hogy ki lehet-e cseréltetni a hibás pénzt, s ha igen, hol és milyen feltételek között? Az MNB sajtóosztályától a következő információkat kaptuk:

- Akinél szakadt, tépett vagy másmilyen módon megsérült bankjegy van, a nagyobb posták, a takarékszövetkezetek, a kereskedelmi bankok pénztáraiban vagy az MNB pénztárában cserélheti be a bankjegyet forgalomképes pénzre. A Posta, a takarékszövetkezetek és a kereskedelmi bankok a sérült pénzek becserélését címletváltás keretében végzik, amiért díjat számíthatnak fel. A díj maximális mértéke az átváltott forintbankjegy névértékének 5 százaléka lehet. A beváltás feltétele, hogy a bankjegynek több mint a fele meglegyen. Akinél olyan bankjegy van, amelyik már nem számít törvényes fizetőeszköznek, de még beváltható, az szintén becserélhető a fenti helyek valamelyikén. Jelenleg a régi bankjegysorból a lila Ady 500, a zöld Bartók 1000, a barna 5000, illetve a jelenlegi bankjegysorból a "csík nélküli" 1000 és a 200 forintos váltható be. A hamisgyanús bankjegyek szakértői vizsgálatát a Magyar Nemzeti Bank végzi. Amennyiben egy bankjegyről megállapítást nyer, hogy hamis, akkor nem jár érte térítés. Ezekről az esetekről a Magyar Nemzeti Bank minden esetben tájékoztatja a rendőrséget a szükséges jogi lépések megtétele érdekében.

- Nem feltételezve a szándékosságot, véletlenül is juthatunk érvénytelen papírpénzhez. Mit tanácsolnak, miként előzheti meg a látássérült ember azt, hogy ilyen módon becsapják?

- Valamennyi bankjegyünk hátoldalán, a vízjelmező szélén megtalálható a csökkent látóképességűeket segítő azonosító jel. Ez a címletenként eltérő, négyzetekből, körökből, háromszögekből és vonalakból álló, metszet-mélynyomtatással készült jelrendszer a bankjegyeken lévő más metszet-mélynyomtatással készült nyomatrészekkel együtt, a vakok és a csökkent látóképességűek számára megkönnyíthetik a címlet azonosítását.

Fontos azt hangsúlyozni, hogy az új, 200 forintos érme kialakításakor a jegybank már a tervezési folyamat legelején konzultált a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével. Így a vakok és a csökkent látóképességűek szempontjai hangsúlyosan megjelentek az új érme tervezésénél. Ezeken kívül a Magyar Nemzeti Bank az új érme kibocsátása alkalmából jótékony célú aukciót tartott. Az árverésre került 20 db sorszámozott szett a 200 forintos címletű érme egy arany, egy ezüst és egy normál kivitelű próbaveretét tartalmazta. A jótékony céllal elárverezett kétszáz forintos érme próbavereteiből befolyt 37,3 millió forintot az MNB a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére utalta át. A két szervezet fele-fele arányban részesedett az árverés bevételeiből, így szervezetenként 18.650.000 forintot kaptak jótékony célú programjaik támogatásához.

A szerkesztő megjegyzése: több újságcikkben is olvashattuk, hogy a leggyakrabban hamisított címlet az ezerforintos. Ezért amikor valahol nagyobb címletű bankóval fizetünk, kérhetjük kisebb címletben (például 500 vagy 200 forintosokban) a visszajárót, ezeket ugyanis az értékük miatt nem éri meg hamisítani. Látássérült sorstársainknak érdemes otthon időről időre átnézetniük a náluk lévő bankjegyeket, hogy meggyőződhessenek azok érvényességéről. Ha valamilyen módon mégis hibás pénzhez jutnának, ne késlekedjenek annak becserélésével, ha pedig hamis pénzt kapnak, jelentsék be tapasztalataikat az illetékes rendőrkapitányságon.

Garamvölgyi Annamária

Sorstársi közösséget alapított Székesfehérváron

Emlékezzünk az elődeinkre!

Amikor megkaptam a LÁRKE meghívóját a Molnár Gábor Látássérültek Rehabilitációs Központjának ünnepélyes megnyitására, elgondolkoztam azon, ki lehetett az a személy, akiről ez a létesítmény a nevét kapta. Nekem a brazíliai természetkutató jutott az eszembe, aki baleset következtében vakult meg. De semmi más kapcsolatot nem találtam, ami velünk, székesfehérváriakkal, vagy Fejér megyével lett volna kapcsolatos. Elfogadtam a LÁRKE elnökségének döntését, amiért róla, a vakon is alkotó, ismert íróról nevezték el a rehabilitációs központot. De közben az is eszembe jutott, hogy voltak elődeink, akiknek sokat köszönhetünk; itt éltek és nagyon sokat tettek értünk, fogyatékosokért.

Ilyen, érdemekben gazdag sorstársunk volt Gibba Andor (1915-1988), aki 18 éves korában betegség következtében veszítette el látását és 1970-ben hozta létre a vakok első székesfehérvári közösségét. A Móri út és az Irányi Dániel utca sarkán, egy trafik helyén, amit abban az időben dohánytőzsdének neveztek, intézték a sorstársaik érdekképviseletét. Bandi bácsi telefonközpontos volt a Vadásztöltény, később Videoton gyárban. Felesége, Katika, gyakran járt be hozzánk az Oskola utcai irodánkba. De nemcsak azért, mert férje emlékeit idézte fel akkor, hanem sógornője, Csabafy Gézáné Mici nénivel is ott találkozhatott, aki Gibba lány volt. Kati néni még akkor is bejárt hozzánk, amikor Mici nénit egy fiatalabb adminisztrátor váltotta fel a szűk kis irodában. Bízom benne, hogy Bandi bácsi érdemei sem merülnek feledésbe és egy eseményt vagy egy díjazást róla fognak elnevezni.

Varró Gusztáv

Amikor átkerülünk a fény túloldalára

Ki hogyan éli meg a veszteséget?

Elmondhatom én is, hogy a régi, látó barátok helyett vak és látásfogyatékos sorstársaimból állt össze a baráti köröm. Jókat tudunk beszélgetni és mesélni egymásnak a korábbi és a jelenlegi életünkről. Ezekből a beszélgetésekből kitűnik, hogy új barátaim szinte mindannyian vidám természetűek. Abban viszont már teljesen különböznek egymástól, hogy miként élték meg azt, amikor a fény túloldalára kerültek. És mi az, ami a leginkább hiányzik nekik a látásuk elvesztése óta. Ez annyira változó, hogy meg sem próbálom azokat felsorolni. Inkább a magam élményét osztom meg azokkal, akik esetleg olvasni fogják ezt a jegyzetemet.

Az az időszak borzasztó, amíg az ember tudomásul nem veszi, hogy a jövőjét ebben az állapotban kell tovább élnie. Mikor aztán sorsunkat már lázongás nélkül elfogadjuk, akkor jön az az önmagunknak feltett kérdés, hogy mi az, ami a legjobban hiányzik? Én rendelkezem még 2-3 százalékos látásmaradvánnyal, és nekem a betűk, a könyvek hiányoznak a legjobban. Persze sok más is hiányzik, például nem ismerem fel az arcáról a kezelőorvosomat, a madarakat és többeket inkább csak a hangjukról. De a betűk, a könyvek, azok bizony pótolhatatlanok. Egy ideig hozattam hangoskönyveket, de elaludtam a monoton hangú felolvasástól. A rádió és a tévé hangja nem azt mondja, amit én hallani szeretnék, vagy amit olvasnék, ha látnék. Tíz polcos könyvszekrényem közül ma már csak haton látni könyveket, a többinek a tartalmát elajándékoztam. Még Kárpátaljára is küldtem Őry Karcsi barátommal, az ott élő magyarok számára. Néhány üres polcon amatőr módon bemutatom, mit kaptunk a természettől és mi, emberek, mivel vétettünk ellene. Unokáimtól és barátaimtól csigákat, kagylókat és mindenféle köveket, kavicsokat kapok, melyeket már fel sem ismerek, de kövek, a természet ajándékai. Az egyik polcon különféle vallások jelképeit ábrázoltam, gyurmából megformálva. És most eszembe jutott még egy újabb hiány az életemből: az agyagozás. Mikor a csobánkai rehabilitációs táborban voltam, ott annyira megszerettem és olyan nagy kedvvel formáztam, hogy a szobrásznő, aki tanított, egyik-másik "művemről" fényképet is készített. Ma már egy sincsen a birtokomban, elajándékoztam azokat. Kis lakásom pedig nem alkalmas arra, hogy ott agyagozzak. De egyébként is a kezeim kezdenek remegni és belőlük úgyis csak valami torz forma kerülne a kemencébe kiégetésre. Tehát végső soron maradtak a könyvek és a számítógépen történő íráspróbálgatások, amelyek a második javítás után olvasásra alkalmasaknak mondhatóak. Végül a látásfogyatékosságom egyetlen maradandó hiánya marad: a könyv. Sok boldog órát szerzek magamnak azzal, hogy egy-egy régen olvasott könyv tartalmát, mondanivalóját gondolatban felidézem magamnak.

Varró Gusztáv

Akadálymentes postahivatal Nyíregyházán

Újabb segítség az ügyintézéshez

A Nyírségi Látássérültek Egyesületének vezetősége felkeresi a közintézményeket, hogy a látássérültek érdekeit képviselhesse.

Így jutottunk el a nyíregyházai, Bethlen Gábor u. 1. alatti postahivatal vezetőjéhez, Papp Lászlóhoz, akivel a 2009-ben már elkezdett akadálymentesítésről beszéltünk. A látássérültek a megye nagyobb postahivatalaiban előzetes telefonos bejelentkezés alapján személyi segítőt kapnak, akik a postahivatal előtt várják a látássérültet és végigkísérik a teljes ügyintézésben. Ebben az évben, mivel az 1.számú postahivatal ügyfélfogadó terét átalakították, a látássérültek számára újabb lehetőséget nyújtanak az ügyintézéshez. Január 1-től az ügyféltérben a sorszámosztó automatánál a látássérült kiválaszthatja a kívánt szolgáltatást és a nagy kijelzőn megjelenő szám segítségével eljuthat a kiválasztott ablakhoz. A tájékoztató táblán, amely a sorszámosztó felett található, módosítást kértünk, hogy a legmegfelelőbb formátumban jelenjen meg az utasítás a látássérültek számára. (Sárga alapon nagyméretű fekete betűvel.)

Ennek ellenére néhány tagnak biztosítani kell az ügyintézéshez a személyi segítés lehetőségét. Így a 2. számú ablakhoz lépő sorstársunk, érvényes tagsági igazolvány felmutatása után, segítséget kap a posta munkatársától az ügyei intézéséhez. Három hónap tapasztalatai alapján elmondhatjuk: ez egy jól bevált lehetőség számunkra.

Örömmel mondhatjuk el, hogy ennek a rendszernek a kialakítása és megvalósítása a közös munkánknak lett az eredménye, teljes körűvé vált számunkra a postahivatal akadálymentesítése.

Köszönjük a posta vezetőségének, hogy önállóan, kis segítséggel intézhetjük ügyeinket a postán.

Jakab Sándorné, a Nyírségi Látássérültek Egyesületének elnöke

A vakvezető kutyák szerepe a rehabilitációban

Tanulni kell a napi teendőt

Miskolcon jött létre 2008 őszén a Látássérültek Észak-magyarországi Elemi és Foglalkozási Rehabilitációs Központja a Park u. 8 szám alatt. A város önkormányzata ingyen adta át az épületet, ahol az intézmény működik.

A látás elvesztése vagy súlyos megromlása a sérülteknek és családjuknak is nehéz helyzetet teremt. Többségük elveszti az állását, biztos megélhetését, megváltoznak az embertársi kapcsolataik. Újra kell tanulniuk a mindennapi teendők elvégzését, és még az önálló közlekedést is. El kell sajátítaniuk az információszerzés egyedi módjait és új szakma megtanulása is szükségessé válhat számukra.

Az intézményben található látásfejlesztő terem, speciálisan felszerelt tankonyha és beszélő számítógépekkel ellátott tanterem is. A foglalkozások alkalmával rehabilitációs tanárok és informatika-oktatók tanítják a rászorultakat a megváltozott körülmények között való tájékozódásra, közlekedésre, a mindennapos tevékenységre, kommunikációra, vakvezetőkutya-tartásra. Pszichológus és szociális munkás is segíti az ismeretek elsajátítását. A foglalkozásokat az intézményben végzik, de szükség esetén otthoni környezetben is folytathatják. Lehetőség van nagyítók, beszélő eszközök és speciális használati tárgyak megismerésére, kipróbálására is. Oktatnak tájékozódást, közlekedést fehérbottal, vakvezető kutyával. Tanácsadást nyújtanak hétköznapi tevékenységek önálló elvégzéséhez és életvezetési problémák megoldásához. Számítástechnikai ismereteket nyújtanak képernyőnagyító, beszélő program használatával, ezek mellett lehetőség van a Braille-írás megismerésére is. Az intézmény munkatársai segítenek a látássérültek számára elérhető juttatások igénylésében, érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolatfelvételben, új szakmák elsajátításában, munkahelykeresésben.

Vannak szimulátor szemüvegeik, amelyek segítségével a családtagoknak is meg tudják mutatni, hogy a különböző szembetegséggel élő hozzátartozójuk mit lát a világból, hogy könnyebben megértsék a nehézségeket.

Március 10-én szakmai napot tartottak a rehabilitációs központban. A résztvevőket Németh Márta szakmai vezető köszöntötte. Mint mondta, örömet jelent számára a nagy érdeklődés és az is, hogy a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete is képviselteti magát.

Zörgő Emese pszichológus "A vakvezető kutyák szerepe a rehabilitációban a pszichológus szemével" címmel tartott előadást.

Mezősi Tamás rehabilitációs tanár előadása arról hangzott el, hogy miként válhat valaki vakvezető kutyás közlekedővé.

Kemény Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy mit tett a tárca a vakvezető kutyás közlekedők esélyegyenlőségéért.

Az előadássorozat zárásaként Márfi Márta, a Zwack NyRt. marketing igazgatója a társadalmi felelősségvállalás lehetőségeiről szólt, kiemelten a vakvezető kutyák képzésének tekintetében. A Zwack Unikum NyRt. az első olyan cég, amely jelentős pénzadománnyal segíti ezt a munkát. A szakmai nap végén a résztvevők a vakvezető kutyák munkáját tekinthették meg valóságos helyzetben az utcán.

Kép és szöveg:

Kerékgyártó Mihály

Tisztelt Szerkesztőség!

Elolvastuk a Vakok Világának februári számában a dr. Földi János ügyvédnek a pervesztéséről írott tudósítást.

Nagyon felháborítónak tartjuk, hogy dr. Földi János ügyvéd egy másik ügyvédet bérelt fel arra, hogy a Vakok Világának a főszerkesztőjét és újságíróját, valamint a Szövetségünk elnökségét bíróság előtt meghurcoltassa.

Örülünk annak, hogy azt kapta, amit az ilyen ember megérdemel!

Ezt azért írjuk le, mert nem akarunk gyáván hallgatni akkor, ha dr. Földi János ügyvéd gúnyt űz a tisztességes emberekből. Csatlakozunk tehát a Veszprém megyei sorstársainknak az állásfoglalásához és elismerésünket fejezzük ki nekik azért, hogy már a megfellebbezhetetlen bírósági ítélet előtt ki mertek állni dr. Földi János viselt dolgainak leleplezéséért.

A Vakok Világa című újságunkat mi jónak tartjuk, szeretjük. Ha dr. Földi János ügyvéd ennek az újságnak az olvasása helyett jobban szereti az általa bérelt ügyvédjének a periratait, akkor fizessen is meg ezért a szórakozásáért!

Tisztelettel:

Babics Lívia, Gerencsér Szilvia és Szemeti Károly (Győr)

Az informatika és a szemészet összefog

A bionikus szemüveg és a látás

Évek óta tudjuk, hogy az informatika fejlődésével a gyógyítás terén is sikerek születnek. Gondoljunk például a hallássérültek esetében alkalmazott kohleáris implantációra, melynek köszönhetően sok siket kisgyermek kaphatja vissza hallását. Tudjuk azt is, hogy a szemészeti beavatkozások is sokat fejlődtek, de sajnos a mai napig nem sikerült az emberi látást tökéletesen pótolni. Az "Informatika a Látássérültekért" Alapítvány ismeretterjesztő előadásán a bionikus szemüvegről, a mesterséges látásról és a vizuális processzor vakügyi célú felhasználásáról, illetve a retinaimplantátumok világáról esett szó.

Az első témáról dr. Karacs Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense beszélt:

"Négy évvel ezelőtt, amikor a bionikus szemüveg kutatását elkezdtük, egy olyan elektronikus eszközről álmodtunk, amely a vak embereknek jelenthetne segédeszközt" - mondta bevezetőjében.

A bionikus szemüveg olyan helyzetekben lenne hasznos, amikor a látható információk nagy segítséget jelentenek a látássérülteknek. Így például egy rövid szöveg elolvasása, egy tárgy színének meghatározása, az ajtón lévő piktogram és a járművek járatszámának fölismerése esetén. Az eddigi kutatási eredmények biztatóak, de még sok-sok évi munka kell ahhoz, hogy a gyakorlatban is kipróbálható legyen ez az eszköz.

Dr. Kusnyerik Ákos szemész (SOTE) a retinaimplantátumok világába kalauzolta hallgatóságát. Bevezetőjében elmondta, hogy tudja: nagy a várakozás a látássérültek körében a retinaimplantátumok kutatására és fejlesztésére. Egyelőre azonban nem tartunk azon a szinten, hogy a gyakorlatban is nagy számban alkalmaznák. A kísérletek tovább folynak és vannak már kézzel fogható eredmények is, különösen az örökletes retina pigmentosa betegség esetében.

A retinaimplantátumokat az ideghártyán való elhelyezésük szempontjából csoportosíthatjuk. Van olyan implantátum, melyet a retina felszínére ültetnek be az üvegtest felőli oldalon, és van olyan, amely a retina alá kerül. Az implantátum kivált valamilyen ingert, de ezt még el kell juttatni az agykéreghez, ahol a kép keletkezik. Az ideghártya több rétegből áll, mindegyikben van valamilyen érzékelő sejt. Ezek a rétegek kapcsolatban állnak egymással, olyan bonyolult rendszert alkotva, mely még a matematika nyelvén sem írható le. Bizonyos szembetegségek esetén az ideghártya fotoreceptor sejtjei, ahol a csapok és a pálcikák találkoznak, elpusztulnak. Hiába működik a többi réteg, az elpusztultak miatt nem jöhet létre látó ingerület. A megoldás: pótolni kell a receptor sejteket retina implantátumokkal. A retinitis pigmentosa tipikusan egy olyan betegség, melynek következtében a receptor sejtek elpusztulnak. Nem véletlen, hogy a retina implantátum kutatása főként erre a szembetegségre irányul.

Cukorbetegség és zöld hályog miatt megvakultak esetében a retinaimplantátum nem alkalmazható. A szem betegségeinek gyógyítására gyógyszer- és őssejtkutatások is folynak világszerte, de ma még nem tudjuk, hogy melyik módszer hozhat majd eredményt.

Manapság az USA és Németország áll az élen a retina implantátumok kutatásában és gyakorlati alkalmazásában. Az amerikai csoport az ideghártya felszínére, míg a német a retina alá ülteti az implantátumot. A képfelbontás szempontjából az utóbbi tűnik sikeresebbnek, de mindkét fajtát alkalmazzák már a gyakorlatban.

Hazánkban a közelmúltban a SOTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem aktív közreműködésével megalakult Magyar Bionikus Látás Központ fogja össze az ilyen irányú kutatásokat. A Központnak mindkét előadó is tudományos munkatársa, akik remélik, hogy a jövőbeni eredmények sok látássérült embernek könnyítik meg az életét és eljöhet az az idő is, amikor az informatika és az orvostudomány együttesen megszünteti a vakságot is.

Bartha Zsuzsanna

Gyermek- és felnőttirodalom

Az olvasás védelmében

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének közművelődési és kulturális bizottsága április 23-án 10 órai kezdettel konferenciát rendez a Könyv napja tiszteletére az MVGYOSZ székházának Hermina termében (1146 Budapest, Hermina út 47.)

A konferencia témái: - Könyvkészítés régen és most, könyvírás kézzel, a nyomda, elektronikus könyv; híres könyveink az olvasás védelmében, előadó: Nádori Ildikó, a Pest megyei könyvtár helyettes vezetője (Szentendre); gyermek- és felnőtt irodalom, avagy mit olvasunk szívesen; hogyan olvasnak a vakok, előadó: Erdős Imréné, az MVGYOSZ hangoskönyvtárának vezetője és Páll Erika, az MVGYOSZ Braille-könyvtárának vezetője; tájékoztató a vakok kulturális lehetőségeiről, könyvtárak, stúdió és egyéb lehetőségek a vak emberek számára; olvassunk az interneten! A részvétel díjtalan.

Ugyanezen a napon 14 órától az épület kistermében lemezbörzét tartunk. Ezen a rendezvényen lehetőség nyílik régi és új analóg és CD lemezek csereberéjére. Emellett lehetőséget nyújtunk a lemezek hallgatására is. A lemezek mellett kazettákat is lehet hozni.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a VGYHE közművelődési és kulturális bizottsága nevében:

Nagy Árpád és Bereczk Istvánné

szervezők

Nevetés és taps jutalmazta a produkciókat

Farsangolás Orosházán

A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének farsangi ünnepségét idén is az orosházi kistérségi csoportunk szervezte a helyi Petőfi Művelődési Központban. Nagy volt a sürgés-forgás, az előcsarnokban süteménnyel és kávéval vártuk a vendégeket. Jöttek is nemcsak Békés megye településeiről, hanem Szegedről, Hódmezővásárhelyről és Makóról is. A köszöntő után a megyei "Vakmerők" kultúrcsoport adott műsort. Vidám dalok, nevettető jelenetek követték egymást, pazar öszszekötőszövegbe ágyazva. Ez a kis csapat mindig nagy lelkesedéssel készül szerepléseire. A megyei egyesületi rendezvényeken is fellépnek, valamint különböző civil szervezetek és egyesületek meghívására rendszeresen eljárnak akár megyén kívül is vendégszerepelni.

Utánuk következett a meglepetés. Az orosházai Táncsics Mihály Gimnázium diákjai adtak műsort, pajzán, múlt századbéli szöveggel és stílusban. Mindkét előadás nagy sikert aratott, a több mint 100 fős közönség időnként nagy nevetéssel és tapssal jutalmazta a produkciókat. Ezután jött a tombola, sok hasznos vagy bohókás tárggyal. A főnyeremény pedig orosházai sorstársunk gyönyörű, értékes festménye volt. Ezt a vidám, napsütéses délelőttöt beszélgetéssel és félméteres pizzák fogyasztásával fejeztük be, és azzal a kívánsággal, hogy jövőre is itt rendezzük meg a farsangot.

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bármilyen támogatással hozzájárultak a rendezvény sikeréhez, valamint a vendéglátó csapat segítőkész tagjainak is.

Tóth György

orosházi kistérségi vezető

Díjazás pályázaton nyert eszközökkel

"Hang és lélek" zenei verseny

A Hermina egyesület Horizont kultúrcsoportja szervezte meg az amatőr zenei együttesek "Hang és lélek" című versenyét. A zenei találkozó március 6-án délelőtt volt az MVGYOSZ Hermina termében.

Bereczkné Bihari Erzsébet, a kultúrcsoport vezetője köszöntötte a verseny résztvevőit és bemutatta a zsűrit, amelynek tagjai voltak: Bodza Klára népdalénekes, Hegedűs Valér zongoraművész és fia, Hegedűs Szabolcs énektanár, Németh László zenetanár és Póka Egon, a Kőbányai Zenei Stúdió igazgatója.

Elsőként a pákozdi Abajka citera együttes lépett a színpadra. Koncz Mária, a zenekar vezetője mutatta be a nyolc tagból álló együttest. Ők mezőföldi népdalokat és -táncokat adtak elő. Az együttes tagjai összeszokottan, szépen énekeltek és citerajátékukban is gyönyörködhettünk.

A Steffek-Ferenczi kettős előbb dél-alföldi, majd csángó népdalokat mutatott be. Steffek Adél énekelt, Ferenczi István tekerőn, majd furulyán kísérte szereplőtársát.

Utánuk a Dupla-G kettős mutatkozott be. (Ez a duó azért Dupla-G, mert Géczi Sándor és Gecse Tamás a tagja.) Sándor különböző hangszereken, Tamás pedig harmonikán játszott. I. világháborús katonadalokat adtak elő. Sokunk számára ismert volt a megrázóan szép dallamú és szövegű dal, amely így kezdődik: "Ahova le fognak tenni, síromra nem borul senki".

A Landini együttest Kovács Pál mutatta be. Ők 1976-ban alakultak, s középkori és reneszánsz műveket játszanak. Az első egy madrigál volt: "Éljenek a víg nők" címmel.

Az Agavia kettősben két fiatal látó fiú szerepelt.

A Horizont kultúrcsoport énekeseit: Nagy Krisztinát és Rédai Tímeát dr. Péter Árpád kísérte zongorán és Tábori József dobon. Műsorukon régi slágerek, filmzenék és dzsessz-számok szerepeltek.

A Jánoki Márió és Bacsa Ferenc műsorán slágerek hangzottak el.

A Maglódról érkező, négytagú együttest Krizbai Teca mutatta be. Műsorszámaik közül az "Összetart a dal" címűnek a sorai megszívlelendők lehetnek: "Másként is láthatod a világot, hogyha úgy tiszteled a másikat, mint önmagad!"

A verseny a Székely-Krizbai duó műsorával ért véget. Ők az előző, négytagú együttesből különváltan képeztek egy kettőst.

A verseny végeredménye: első díjat két együttes is kapott, a Bacsa Ferenc, Jánoki Márió kettős és a Horizont kultúrcsoport. Második díjazásban is két együttes részesült: a pákozdi Abajka citera együttes és a Krizbai-Székely kettős.

Harmadik díjazott is két együttes volt: a Ferenczi István-Steffek Adél kettős és a Landini együttes.

Különdíjat kapott a Székely-Krizbai duó.

Az ország különböző részeiből 17 együttes jelentkezett, a zsűri közülük kilenc együttest tudott értékelni.

A Horizont kultúrcsoport a PANKKK pályázaton elnyert különböző zenei eszközökkel, tárgyakkal tudta jutalmazni a helyezetteket.

E sikeres rendezvényen körülbelül nyolcvan érdeklődő hallhatta a szebbnél-szebb zenei műveket, amelyeket nagy lelkesedéssel szólaltattak meg az előadók.

Lak István

Kitüntette Kossuth Lajos és Ferenc József

A magyar ipar félszemű óriása

A korabeli fotós nem akarta, hogy fényképén látszódjék: Ganz Ábrahám jobb oldali szeme szétroncsolódott, ezért bal oldalról fényképezte. Én meg épp azt szeretném itt elmesélni, hogy Ganz Ábrahám miként lett félig vakon a magyar iparfejlesztés legnagyobb alakjává, s néhány ezer forintos kezdőtőkéje miként nőtt két és fél millió forintra. (Akkor száz forint még nagyon jó havi jövedelemnek számított.)

A svájci Unter Embach faluban 1814. november 6-án született meg Ulrich Ganz tanító első gyermeke: Ábrahám. A rendkívül eszes fiú felnövekedvén a vasipar iránt mutatott érdeklődést, s huszonhat éves korára Európa szinte minden jelentősebb öntödéjét végigjárta már. 1840-ben abban a bécsi gyárban vállalt munkát, amely a Pesti Hengermalom felépítéséhez gyártotta a hengergépeket.

Ezeknek a gőzgépeknek az üzembe helyezésére küldte a bécsi gyár Pestre Ganz Ábrahámot és néhány másik szakembert. A szereléshez egy gépműhelyt hoztak létre, amihez aztán egy öntödét is építettek, s ennek az öntödének tették meg vezénylő igazgatójává Ganz Ábrahámot. A Hengermalom öntödéje hamarosan Pest egyik legjelentősebb gyára lett. Az Iparegylet 1842. évi első országos iparműkiállításán a termékeire nagy ezüst érmet kapott. Kossuth Lajos Pest legfőbb díszének mondta az öntödét, dicsérte öntvényeinek tisztaságát, korszerű gyártási technológiáját.

Ganz irányításával olykor már száznál is több munkás dolgozott az öntödében. Állandóan új öntési eljárásokkal kísérletezett. Egyik kísérlete közben az izzó vasfolyadékból váratlanul légbuborék tört fel, s az a jobbszemére megvakította. Kártérítést kért a munka közben elvesztett szeméért, de azt a Pesti Hengermalom vezetői megtagadták tőle. Ez a méltánytalanság arra késztette, hogy otthagyja az öntödét és saját vállalkozásba kezdjen.

1845. január 20-án vett egy telket és egy kis kertes házat, összesen ötezer forintért. Kölcsönből még néhány fontos szerszámot is beszerzett és hét emberrel az új "gyár" megkezdte a termelést. Méghozzá 1845. február 5-én, amikor a budai tanács megadta az engedélyt a "vasöntési és gyártási intézetnek" a felállítására.

Csakhogy a Hengermalom vezetői elérték, hogy az új "gyáros" sem jó minőségű kőszenet, sem megrendelést ne kapjon senkitől. Felkereste hát Kossuth Lajost, a magyar iparfejlesztés apostolát, és elpanaszolta neki, hogy állítólag Széchenyi kívánságára bojkottálják. Kossuth levelet írt Széchenyinek, hogy miért akadályozzák annak a Ganz Ábrahámnak a munkálkodását, aki az egyik szemét is feláldozta már a hazai ipar felvirágoztatásáért. Széchenyi hideg hangú válaszlevelében visszautasította a gyanúsítást, de azután a Ganz gyár működése elől elhárultak az akadályok.

Eleinte vascsöveket, rostélyokat, kórházi, fürdő- és iskolai berendezéseket, ablakrácsokat, kerítéseket, vasedényeket és mezőgazdasági gépeket készített. A Magyar Iparegyesület kiállításán is sikert aratott 1845-ben, s a megrendeléseket a pár hónap alatt megnégyszereződött munkáslétszámmal is alig győzte teljesíteni.

A sok szakmai díj felsorolását mellőzve, azt érdemes megemlíteni, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot lelkesen támogatta. "Ne bántsd a magyart!" felirattal ágyúkat gyártott a honvédségnek, s ágyúgolyók és más hadi szerszámok előállításával érdemelte ki a Kossuthtól kapott kitüntetést.

A magyar szabadságharc leverését követően Ganz gyárában is megbénult a termelés. 1849. október 24-én házasságot kötött a nála 18 évvel fiatalabb Heiss Jozefával. Aztán kétszer is bíróság elé állt a fegyvergyártás miatt, de mivel svájci állampolgár volt, enyhén bántak vele a hatóságok.

Henrik és Konrád nevű öccseinek segítségével 1850-ben helyreállította a gyárát és ötvenöt munkással megkezdte a termelést. Két év múlva már pályázott az "Országos Gyár" címre. Nagy állami megrendelést ugyanis csak olyan vállalat kaphatott, amely ezzel a címmel ékeskedett.

Márpedig Ganz Ábrahámnak ekkor már volt egy olyan gyártmánya, amellyel, ha hagyják, egyeduralkodó lehetett az Osztrák-Magyar Monarchiában. Éspedig a kéregöntéssel készült vasúti kerék. Őelőtte a vagonkerekeket kovácsolással készítették, s azok drágák és rövid élettartamúak voltak.

Az osztrák hatóságok 1852. október 15-én engedélyezték ugyan Ganz részére az Országos Gyár cím használatát, de az osztrák vasúttársaságok nem voltak hajlandók vásárolni az új eljárással gyártott vagonkerekekből. 16 db-ot próbára átvettek ugyan, de csak ingyen. Mikor a használat során beigazolódott, hogy a kéregöntésű kerék óriási előnyben van a kovácsolással készítettekhez képest, akkor az egyik vasúttársaság pénzért is rendelt belőle 80 darabot.

Kapóra jött Ganz Ábrahámnak az 1855-ös Párizsi Világkiállítás. Az osztrák kormány ugyan megtagadta tőle, Kossuth hívétől, a kiutazási engedélyt, de a svájci követség megadta neki az útlevelet. S a Párizsi Világkiállításon a kéregöntésű vasúti kerekére első osztályú bronz éremdíjat kapott.

Valóságos diadalmenetben indult haza. Mikor Bécsbe ért, az Osztrák Államvasutak Társaság 1200 kereket rendelt tőle. Itthon más külföldi és hazai vasúttársaságok 2292 darabos megrendelései várták. Ferenc József magyar király és osztrák császár a pátensében úgy rendelkezett, hogy kéregöntésű vasútkereket a birodalomban csak Ganz Ábrahám gyárthat. 1858-ban már a Monarchia legjelentősebb gyárosai között hívták meg Ganz Ábrahámot a tárgyalásokra. Ebben az évben kezdődött el és négy évig tartott a hatalmassá fejlődött gyárának a kiépítése.

1863. február 3-án adták át neki az Osztrák Tudományos Akadémia ünnepségén azt a kitüntetést, amelyet előző évben a Londoni Világkiállításon nyert el a gyártmányaival. Ferenc József a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, s aztán még a gyárába is ellátogatott. Ekkor már az ország leggazdagabb emberének számított.

1867. november 23-án öntötték a százezredik vasúti kereket a Ganz gyárban. Ez alkalomból 800 ember vett részt a Ganz Ábrahám tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán. Az azt követő bált a Ganz házaspár egy keringővel nyitotta meg. A gyáros még részt vett egy körcsárdásban is, majd kínzó főfájásra hivatkozva visszavonult.

Három héttel később, december 15-én Duna-parti palotájában felkelt a vasárnapi ebédtől, benézett a betegeskedő nevelt lányához, majd a második emeletről az udvarba vetette magát. Házát, ingóságait feleségére és nevelt lányára, gyárát pedig öccseire hagyta. Hatvannégy keresztgyermeke - munkásainak gyermekei - kétszáz-kétszáz forintot örökölt utána.

Munkásjóléti intézkedései szinte példátlanok voltak a Monarchiában. Kórházában minden munkását ingyen gyógykezelték. Munkaképtelenné vált munkásainak nyugdíjat folyósított. A szegényeknek, az árváknak, a kórházaknak juttatott adományai felsorolhatatlan sokaságúak. Vállalatának nyereségéből részesedést osztott a munkásainak.

Ez a félszemű óriás örökre beírta magát a magyar ipartörténetbe.

(Aki arra is kíváncsi lenne, hogy miként készült a kéregöntés, milyen egyéb termékek készültek Ganz gyárában, kik voltak azok a műszaki lángelmék, akik világhírűvé tették Ganz örökségét, milyen drámai mozzanatok keserítették Ganz Ábrahám életét, miért lett öngyilkos stb., olvassa el e sorok írójának könyvét, amelynek címe A Ganz Árammérőgyár története.)

Cseri Sándor

Humor

- Rozi, megpróbálnám leírni ennek a levesnek a receptjét. Diktáljad!

- Lopj öt tojást.

*

- Juliska, engedd meg, hogy meztelenül is megnézzelek!

- Hát ha annyira akarod, Péter, én nem bánom, de nem fogsz úgy megfázni?

*

- Jani bácsi! Hogy emlékszik, mi volt a legbátrabb tett az életében?

- Az, amikor az altatót és a hashajtót egyszerre vettem be.

*

- Kedves atyám fiai! Most, amikor összegezzük, hogy ki hány példányt tudott eladni a Bibliából, nagy tisztelettel említhetjük meg Ábel Jakab úr teljesítményét. Ő ugyanis egymaga több példányt adott el, mint mi összesen. Vajon hogyan csinálta?

- Ú-ú-úgy, ho-ho-hogy a-a-azt mo-mo-mondtam: ha nem ve-ve-ve-szik meg, fe-fe-felolvasom ne-ne-nekik az egészet.

*

- Jani bácsi, maga elsősorban az erős szervezetének köszönheti, hogy meggyógyult.

- Jó, hogy idejében mondja ezt, főorvos úr! Mert én meg éppen hálálkodni és fizetni akartam magának.

*

- Tehát ön gyógyultnak érzi magát, kedves beteg, és szeretné elhagyni az elmegyógyintézetünket.

- Igen, most már normális vagyok.

- Jó, akkor tegyünk egy próbát! Itt van egy kis kanál, egy pohár és egy vödör. Ha azt mondanám, hogy a fürdőkádból távolítsa el a vizet, ön melyik eszközt használná?

- A vödröt.

- Na látja! A normális ember kihúzná a dugót a kádból.

*

- Hetek óta a kutya sem törődik velem. Mit tegyek, hogy érdekeljen valakit, hogy még élek-e?

- Pár hétig ne fizesse be a számláit!

*

- Szomszéd! Meg ne vegye azt a tehenet! Biztosan tudom róla, hogy nagyokat rúg, amikor fejik.

- Akkor pláne megveszem! Az anyósom feji majd.

*

- Akkor most jegyzőkönyvbe veszszük a szomorú esetet. Tehát hogy történt?

- Úgy volt az, kérem alássan, hogy ebédet akartunk főzni. Az anyósom elindult a pincébe, hogy krumplit hozzon fel a rántott húshoz. A lépcsőn megbotlott és kitörte a nyakát.

- Erre mit csináltak maguk?

- Kénytelenek voltunk rizst főzni.

*

- Szóval maga azt állítja, hogy amikor véletlenül zsebre tette, nem tűnt fel magának, hogy az a pénztárca idegen?

- Már hogy tűnt volna fel, főhadnagy úr, mikor a benne lévő pénz teljesen ismerős volt?!

Cseri Sándor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

A februári lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 345. A, 346. B, 347. A, 348. A, 349. B, 350. B, 351. B, 352. B, 353. B, 354. B, 355. A, 356. A, 357. B.

Így gondolta ezt Csizovszky Andrea (Budapest) olvasónk is. Nyereményéhez szeretettel gratulálunk!

371. Melyik országban folyt a "fehér rózsa és piros rózsa harca"?

A. Skóciában

B. Angliában

372. Mennyi egy atmoszféra nyomás?

A. Egy négyzetméteren egy dekagramm nyomás

B. Egy négyzetcentiméteren egy kilogramm nyomás

373. Mire használták a XVI. században a burgonyát Európa több országában?

A. Dísznövény volt

B. Pálinkát főztek belőle

374. Ki nevezte Szabolcska Mihályt "Költőcske Mihály"-nak?

A. Karinthy Frigyes

B. Ady Endre

375. Fekvő téglalap alakú kék mező közepén a Föld fehér színű babérkoszorúval övezett térképe. Minek a lobogóján látható ez?

A. Az ENSZ lobogóján

B. A FIFA lobogóján

376. Ki volt 14 éven át a Magyar Tudományos Akadémia leghíresebb főtitkára?

A. Arany János

B. Garai János

377. Mit jelent John Bull, Anglia gúnyneve?

A. Haspók János

B. Bika János

378. Honnan kapta elnevezését a fajanszedény?

A. Faenza olasz városról

B. Fertődről

379. Ki volt az a székely származású magyar kutató, aki a magyarság őshazáját keresve Tibetbe jutott?

A. Gábor Áron

B. Kőrösi Csoma Sándor

380. Mit jelent az a jelmondat, hogy "Divide et impera!" (Oszd meg és uralkodj!)?

A. A nagyhatalmaknak abbeli törekvését, hogy az általuk elnyomott népek között viszályt szítsanak

B. Legyen jó a közigazgatási felosztottság

381. Ki volt az a gyorsúszó világbajnok, aki filmsztár lett, a Tarzan-szerepek híres alakítója?

A. Johnny Weissmüller

B. Marc Spitz

382. Hogy nevezik a rokokó-korszak finomkodó táncát?

A. Tangó

B. Menüett

Beküldési határidő: május 15.

Cseri Sándor

A Tolna megyei egyesület életéből

Integrált sportnap Dombóváron

Március havának harmadik napján integrált sportnapon vehettünk részt Dombóváron, a város NB1-es kosárlabdacsapatának csarnokában. A rendezvény a Tolna Megyei Fogyatékosok Sportszövetsége által került lebonyolításra.

Az egész napos eseményre a megye minden pontjáról ellátogattak a speciális iskolák, intézmények és fogyatékosokat képviselő egyesületek tagjai. Dombóvárról és környékéről meghívták az általános iskolák tanulóit is, erősítve ezzel is az integrált sportesemények hatását.

Szívesen látogattunk ki a sportnapra szép számmal, mert a mozgás öröme mellett együtt sportolhatott ép és fogyatékos, hogy ezzel is erősítsük társadalmi integrációnkat, valamint közös erővel tegyünk az ép és fogyatékos emberek közötti akadályok leküzdéséért.

Érkezésünkkor a kedélyes fogadtatás után élelmiszercsomagot is kapott mindenki, szendvicsekkel, gyümölccsel és üdítővel. A megnyitó után a szokásosnak mondható vegyes összetételű, "Kapkodd a lábad!" elnevezésű sor- és váltóversennyel indult a nap. Ezután több versenyszámban is kipróbálhattuk magunkat, mint például ugrókötelezésben, helyből távolugrásban, medicinlabda- és szivacsgerely-hajításokban, súlypontemelkedésben, felülésben és futószámokban, de volt pingpong és teremfoci is. Az egyes számokban nemenként és korosztályonként külön díjazták az első három helyezett sportolót. Egyesületünk tagjainak két arany-, két ezüst- és három bronzérmet akasztottak a nyakába.

Tagtársaink továbbra is díjmentesen vehetik igénybe szolgáltatásainkat: minden hónap első csütörtökén batyus jelleggel megünnepeljük az aktuális havi születés- és névnaposokat, valamint minden 2. és 3. csütörtökön a nemrég végzett masszőreinkhez lehet bejelentkezni frissítő- és talpmasszírozásra. Hamarosan elindul az ápolási díjban részesülőknek szóló szociális segítői tanfolyam és a jogsegély szolgálat is. Ez utóbbi keretében a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának közreműködésével egy kirendelt ügyvéd tart majd ingyenes fogadóórákat irodaházunkban havonta kétszer 4 órás időtartamban. Az ügyvédhez bármilyen jogi kérdéssel lehet fordulni.

Folytatjuk a pályázatok figyelését és megírását is, működésünk és tagtársaink életkörülményeinek javítása érdekében, valamint az adománygyűjtést. Mostanában különös tekintettel a szja 1%- ok gyűjtésére. Ehhez a szekszárdi Tolnatáj Televízió egy kisfilmet is forgatott nekünk ingyen, a napi háromszori vetítés költségét pedig az NCA támogatásából finanszírozzuk. Kábeltelevízióval rendelkezők egyébként legalább 5 megyében foghatják a Tolnatáj adását Délnyugat-Magyarországon.

Baráti köreink is szervezték és szervezik a tavaszi programjaikat: nőnapi, március 15-i, húsvéti, könyvtári és más kulturális rendezvényeiket, vakvezető-kutyás bemutatókat, fórumokat, érzékenyítő esélyórákat, családlátogatásokat, kirándulásokat és havonta a fogadóórákat.

Nagyon jó egészséget és napsütötte tavaszt kívánunk mindenkinek!

Kovács Lászlóné, a VGYTME elnöke

A Nyírségi Látássérültek Egyesülete rendezi

Rádiós tájékozódási "futóverseny"

A Nyírségi Látássérültek Egyesülete a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával június 30. és július 2. között rádiós tájékozódási "futóverseny"-t rendez.

A versenyen az időeredmények döntenek, de a "futás" szimbolikus, mindenkinek a képességeihez mérten kell teljesíteni, személyi segítőt kap a pályán.

A készülést a helyileg illetékes rádióamatőr klubok segítik. A segítő személyek és klubok listáját lejjebb közöljük. A felkészüléshez a rádiós klubok minden tárgyi és személyi feltételt biztosítanak.

A versenykiírást május 14-ig eljuttatjuk az érdeklődőknek és megjelenik a www.ardf.hu honlapon is. A versenyről bővebb információt egyesületünk elérhetőségein kaphatnak:

Nyírségi Látássérültek Egyesülete

4400 Nyíregyháza, Bercsényi út 4.

Tel: 0642-504-053

E-mail: nyirvake@freemail.hu

Web: www.nyirlategy.hu

A versenyen egy-egy csapatot három versenyző és egy kísérő képvisel.

Jelentkezési határidő: május 1., írásban a résztvevők pontos névsorával, és 1000 forint/fő részvételi díj átutalásával. Bankszámla számunk:68800109-11055664.

Szeretnénk, ha minél többen jelentkeznének, mivel ez bár hazánkban még új sportág, de Horvátországban már Európa bajnokot is avattak belőle.

Érdeklődésüket szeretettel várjuk:

Nyírségi Látássérültek Egyesülete

Segítő klubok elérhetőségei:

Veszprém - Bácskai Béla

elektronika.3b@chello.hu

Kecskemét - Börcsök István

iborcsok@t-online.hu

Budapest - Bomjuska Krisztián

rtf@ardf.puskas.hu

Szekszárd - Weisz László

ha3kna@tolna.net

Dunaújváros - Dékány Péter

liszkaie@citromail.hu

Székesfehérvár - Fent Marianne

fentmariann@gmail.com

Baja - Patocskai István

pati@fibermail.hu

Szeged - Rúzsa Bálint István

ha8es@freemail.hu

Budapest - Matzon Jenő

ha8es@freemail.hu

Látók, látássérültek és mozgáskorlátozottak versenye

III. Farsang Kupa

Egyéni verseny végeredménye

A látók, látássérültek és mozgáskorlátozottak egyéni tekeversenye Kazincbarcikán február 25-27-ig tartott, a BorsodChem Zrt. tekepályáján. A rendezvény díszvendége volt: Növényi Norbert olimpiai bajnok, a Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének elnöke.

Látók női verseny eredménye:

1. Sípos Tamásné 345 fa

2. Gacsalné Fegyveres Irén 316 fa

3. Nagy Zoltánné 276 fa

Amatőr férfi eredmények:

1. Fülöp József 361 fa

2. Szoboszlai Gábor 336 fa

3. Blaha Imre 334 fa

Igazolt férfi eredmények:

1. Búzás László 393 fa

2. Nagy Attila 389 fa

3. Martinkó Miklós 379 fa

Látássérültek női verseny végeredménye :

B1:

1. Orosz Béláné 316 fa Denevér SE

B2:

1. Erdélyi Andrea 443 fa Bp.Wesselényi SE

2. Keresztesi Lajosné 435 fa Denevér SE

3. Juhász Ferencné 434 fa Denevér SE

B3:

1. Barta Éva 454 fa Nyíregyházi V.

2. Adamikné Király Tünde 430 fa Ny. Viktória

3. Jakab Gyuláné 422 fa Ny. Viktória

Látássérültek férfi verseny végeredménye:

B1:

1. Csengeri István 319 fa Denevér SE

2. Gorzó János 301 fa Bp.Wesselényi SE

3. Kupor István 422 fa Debrecen

B2:

1. Sisenszki Péter 465 fa Denevér SE

2. Rupa Attila 456 fa Komló Vakond SE

3. Csapó Béla 450 fa Debrecen

B3:

1. Pazinczár Attila 453 fa Bp.Wesselényi SE

2. Barta József 452 fa Ny. Viktória

3. Oláh József 446 fa Bp.Wesselényi SE

Az ózdi mozgáskorlátozott versenyzők a következő eredményt érték el:

Stér József 443 fa

Bohn Ferenc 356 fa

A látó versenyzők eredményhirdetésénél a díjakat Kerekes Ottó, az Egressy Béni Könyvtár és Kulturális és Sportközpont igazgatója adta át. A látássérült versenyzők eredményhirdetésénél a díjakat Szitka Péter, Kazincbarcika város polgármestere adta át.

Kazincbarcika város különdíját kapta:

Nőknél - Erdélyi Andrea Bp. Wesselényi SE

Férfiaknál - Csengeri István Miskolc Denevér SE.

Batki István, a teke szakág vezetője

Ön most mit lépne világossal?

Februári lapszámunkban a következő játszmaállást közöltük:

Világos: Kh1, Vg4, Ba1, Bd1, Fc2, b2, d5, g3, h2.

Sötét: Kg8, Vd6, Bf8, Ff2, Hh5, b5, c4, e3, g6, h7.

Azt kérdeztük, hogy Ön most mit lépne sötéttel? A helyes válasz: Fxg3.

A parti így fejeződött be:

1. -, Fxg3. 2. hxg3, Hxg3+. 3. Kg2, Bf2+. 4. Kh3, Hf5. 5. Bh1, h5. 6. Vxg6, Vxg6. 7. Bhg1, Vxg1. 8. Bxg1+, Kf7. És világos feladta a számára reménytelenné vált küzdelmet.

Az alábbi partiban világos következik lépésre. Ön mit tanácsolna neki, mit lépjen?

Világos: Kg1, Vf3, Bd1, Be1, Fb3, Hc3, Fg5, b5, b2, f2, g2, h2.

Sötét: Ke8, Vc8, Ba8, Bh8, Hb4, Fe6, Fe7, Hf6, a6, c5, f7, g7, h7.

Ön most mit lépne világossal? A választ május 15-ig kérjük szépen!

*

Befejeződött az a sakkparti, amelyet a Vakok Világa szerkesztőségének képviseletében volt szerencsém váltani Molnár Antal István battonyai olvasónkkal. Ez a játék visszavágónak számított, hiszen az első partit a világos bábokat vezető Molnár Antal István sakktársunk nyerte. Íme, a most véget ért barátságos küzdelem:

Cseri S. - Molnár Antal István

1. e4, c5. 2. Hf3, Hc6. 3. Fc4, h6. 4. 0-0, e5. 5. c3, Hf6. 6. Be1, Fe7. 7. d4, 0-0. 8. Hxe5, Vc7. 9. Fxf7+, Bxf7. 10. Hxf7, Kxf7. 11. d5, He5. 12. f4, Hg6. 13. e5, d6. 14. exf6, gxf6. 15. Vh5, Kg7. 16. f5, He5. 17. Fxh6+, Kh7. 18. Be3, Fxf5. 19. Vxf5+, Kxh6. 20. Bh3+, Kg7. 21. Bh7+ és sötét feladta.

Cseri Sándor