Vakok Világa 2009. január

Vakok Világa

LXX. évf. 1. szám

2009. január

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

Tartalomjegyzék

Vendégségben a köztársasági elnöknél

Kérdezett a Felügyelő Bizottság

Árusítási szünet

Mégsem csökkentik a költségvetésünket

Fogyatékos emberek világnapja

Versenyképesség és korrupció

Támogatás a Vakok Világának

Tehetségkutató versenyen énekeltek

Diák versmondók versengése

Bemutatták a látássérültek eszközeit

A lakásban is megtörténhet!

Ézsiás László újabb sikere

Ha kedd, akkor segédeszköz nap

Jöjjön pótszilveszterezni!

"Keszthely és a Festeticsek"

Irodalmi lapunk ötven éve

Egészen éjfélig rophattuk a táncot

Együtt a határontúliakkal

Bővült a segítségadás lehetősége

"Kézzel látható tárgyak"

Takácsné Czövek Gizella

Szülők és szakemberek eszmecseréje

Hallgassa meg az interneten!

Vas megyeiek a világhálón

Érzékenyítő-tudatosító program

Ötletbörze segédeszköz tervezéséhez

Akar-e Ön kölcsönözni?

Karácsony a Nyírségben

Ítélet Földi Antalék számára

Pénzügyekről a szakember szavaival

Kétszáz éve született Louis Braille

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Balogh Sándorné: Pillantáson innen

Ön most mit lépne világossal?

CD-nyeremény

Apróhirdetés

Impresszum

Vendégségben a köztársasági elnöknél

Jólelkű, önzetlen emberek a Sándor-palotában

Sólyom László köztársasági elnök az elmúlt év végén is fogadást adott a karitatív szervezetek tiszteletére a Sándor-palotában. A december 9-i fogadásra meghívást kapott dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke és dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője is.

Az exkluzív program bevezetőjeként az államelnök mondott köszöntő beszédet. Többek között a következőket:

- Sokféle embert fogadok itt hivatalosan és nem hivatalosan is, most jó embereket lehet itt találni. Olyanokat, akik önzetlenek, akik odafigyelnek a másik emberre, akik áldozatkészek, és ráadásul nem hivatalból, hanem önszántukból és saját belső indíttatásukból. Ezért köszöntöm önöket nagy szeretettel.

Önökre jövőre még nagyobb szükség lesz. Hiszen nyakunkon van a válság. És ezt meg fogják érezni a civil segítő szervezetek is, hiszen látjuk, hogy csökken az állami támogatás. Ez a helyzet önökre, a jó emberek közösségére dupla terhet ró. Azok mellé kell állni, akik hirtelen kerülnek olyan helyzetbe, hogy elfogyott körülöttük az eddigi életfeltétel. Biztos, hogy óriási igény lesz arra, hogy lehessen valakihez fordulni, és önök azok, akikhez eddig is fordultak. Mindig is voltak a történelemben segítő szervezetek, amelyek nélkülözhetetlen részei a társadalomnak.

A mostani válságnak egyik alapvető része a bizalmi válság. Ezt a kört, a segítő szervezeteket semmiféle bizalmi válság nem érte el, hanem meg tudták őrizni még a mai világban is a hitelességüket. És azt hiszem, hogy az eljövendő időben ez nagyon sokat fog segíteni önöknek is, meg azoknak is, akik bíznak önökben. Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem az eddigi munkájukat, és kérem önöket, hogy jövőre még nagyobb áldozatvállalással tegyék azt, amire elszánták magukat

A köszöntőt követően Sólyom László köztársasági elnök még sokáig elbeszélgetett a meghívottakkal. Dr. Szőke László, Szövetségünk elnöke megköszönte neki, hogy vállalta a jubileumi ünnepségünk fővédnökségét, s átadta az államelnöknek azt a CD-t, amely az MVGYOSZ parlamenti ünnepségének hanganyagát és fotóit tartalmazta, valamint a Vakok Világa tavaly februári és októberi számát, amelyben az államelnök szerepelt, illetve amelyben cikket írt. Sólyom László már ismerte a lapot, de köszönettel fogadta a kedves figyelmességet.

Elnökünk ezután hosszasan beszélgetett Kövér László országgyűlési képviselővel, a Fidesz ügyvezető alelnökével; Habsburg György, osztrák főherceggel, magyar és cseh királyi herceggel, a Magyar Vöröskereszt elnökével; Ruth Tschopp regionális tiszttel, a magyarországi Üdvhadsereg őrnagyával; Jávorszky Ivánnal, az SOS-Gyermek-falu Magyarország nemzeti igazgatójával; Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökével és Mádl Dalmával, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök feleségével, aki a televízióból, rádióból már ismerte az MVGYOSZ elnökét.

A Sándor-palotában figyelmes kísérőnk volt Lipcsei Csaba, a ház főmérnöke, akivel még olyan termekbe is bekukkanthattunk, amelyek a látogatók előtt többnyire zárva maradnak.

Garamvölgyi Annamária

Kérdezett a Felügyelő Bizottság

Napirenden az alapszabály módosítása

Az eredetileg előirányzott hat napirendi pont helyett csak négynek a megtárgyalására kerülhetett sor az MVGYOSZ Országos Elnökségének ülésén december 5-én, a Szövetség székházában. Az alapszabályra vonatkozó módosító javaslatok ugyanis felemésztették az idő nagy részét, s ezért az Országos Hivatal szervezeti és működési szabályzat-tervezetéről, valamint a Szövetség 2009. évi költségvetéséről a későbbiekben tárgyal majd a vezető testület.

Az idei utolsó ülésen mind a hét elnökségi tag jelen volt, így dr. Szőke László elnök mellett Szabó Tiborné, Sztakó Krisztina, dr. Tóka László, dr. Orliczki János, dr. Nagy Sándor és dr. Földi János. Részt vettek még az értekezleten: Németh Orsolya elnökségi póttag, dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője; a Felügyelő Bizottság: Szabó Renáta elnök, Páll András és dr. Hódosi László FB-tagok és Simon Enikő elnökségi titkárnő.

A megjelentek egyperces néma felállással adóztak a novemberben elhunyt Cserna Sándor, az MVGYOSZ korábbi hivatalvezető-helyettese emlékének, majd kezdetét vette az alapszabály módosítását célzó munka.

Miként dr. Szőke László országos elnök elmondta, az alapszabályt módosító elképzelések a Szövetség szervezeti átalakítása óta eltelt időszak tapasztalatait tartalmazzák.

Az Országos Elnökség tagjai alaposan megvitatták a javaslatokat. Például azt, hogy ha egy tagegyesület nem számol el a központtól kapott pénzösszeggel, a jövőben kapjon-e egyáltalán támogatást vagy csak csökkentsék azt. Ezt még megfontolás tárgyává teszik az elnökségi tagok. Ugyancsak elhangzott: kerüljön be az alapszabályba, hogy az Országos Hivatal vezetőjét és a Vakok Világa főszerkesztőjét ne pályázati úton nevezzék ki, hanem maga a Szövetség elnöke válassza ki, hiszen úgyis neki kell velük együttdolgoznia. Erre is a küldöttektől várják a végleges választ.

Mivel Szabó Renáta, a Felügyelő Bizottság elnöke kérte, hogy vegyék fel a napirendi pontok közé az ő tájékoztatójukat, így az alapszabályt módosító javaslatok megtárgyalását felfüggesztették az Elnökség tagjai. Mint az FB-elnök elmondta, 2009-re meghatározzák saját ügyrendjüket, ellenőrzési feladataikat. Legfontosabbnak a gazdasági ellenőrzést tartják. Szükségesnek látják a Szövetség könyvelését végző cég tevékenységének megszüntetését, mert hiába kérik tőlük a főkönyvi kivonatot, az analitikát, nem kapják meg idejében azokat. Így pedig lehetetlenné válik a könyvelés ellenőrzése. Mivel nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz, célszerű lenne váltani. Hosszú távon megérné saját munkavállalóval végeztetni a könyvelést, mert így az ellenőrizhető és naprakész lenne.

Az Országos Elnökség felkérte az elnököt és a hivatalvezetőt, hogy gondoskodjanak a könyvelés és a bérszámfejtés munkaviszony keretében való elvégeztetéséről.

A Felügyelő Bizottság külön kérésére került be a napirendi pontok közé a Vakok Világa főszerkesztője foglalkoztatásának megvitatása. Dr. Hódosi László FB-tag elmondta, hogy két sorstárs (Németh Orsolya és Takács Péter - a szerk.) "közérdekű" adatigénylési kérelemmel kereste meg őket. Ebben többek között arra voltak kíváncsiak, hogy az MVGYOSZ mikor, mely gyógyszergyártó cégekkel, milyen díjazás ellenében és milyen feltételekkel kötött szerződést Braille-írásos betegtájékoztatók elkészítésére? A Vakok Világa folyóirat előállításáért milyen összegű megbízási díjban részesült a vele kötött szerződés hatályba lépése óta és milyen díjazásban részesül a továbbiakban havonta a kiadvány szerkesztője; 2006 októbere óta havonta milyen összegű benzinköltséget fizetett ki az MVGYOSZ a számára a vonatkozó országos elnökségi határozat felhatalmazása alapján; valamint: mekkora összeget fizetett ki a hivatal Cseri Sándornak a Vakok Világa 2008. júliusi számában megjelent Vaskóné és társai megkapták az igazságot című írásáért? A legjobban mindemellett az foglalkoztatta a beadványt tevőket, hogy az eredetileg kiírt vállalkozói forma helyett két esztendeje a főszerkesztő, miként a szellemi szabadfoglalkozásúak nagy része, adószámmal rendelkező magánszemélyként dolgozik, ezért viszont az MVGYOSZ-nek havonta egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie utána.

Dr. Szőke László országos elnök válaszában elmondta, aggályosnak tartja, hogy ez a legutóbbi kérdés két év elteltével újból napirendre vehető, már csak azért is, mert dr. Hódosi László szinte mindig jelen volt az elnökségi üléseken, de korábban egyszer sem emelte fel a szavát ebben az ügyben. Az idén pedig már-már úgy látszott, mintha a Felügyelő Bizottság hónapok óta szinte csak ezzel a kérdéssel foglalkozna. Az FB egyébként egyszer már állást foglalt ez ügyben, s megfogalmazta, hogy a kért adatok nem adhatók ki. Azután meg nagy hirtelen újból jelentést kért, szankciókat is kilátásba helyezve. Nem volt az sem tisztázott, hogy az FB a maga számára kéri-e az információkat vagy tovább akarja adni azokat a beadványt tevőknek.

Hangsúlyozta dr. Szőke László, hogy Takács Péter a jelenlegi főszerkesztő kinevezésére is kiterjesztette a keresetét, de a bíróság teljes mértékben elutasította azt, mondván: a szervezet dönti el, hogy kit és milyen keretek között foglalkoztat. Soha nem hozott olyan döntést az Elnökség, hogy be kell kérni a vállalkozói engedélyt. Mintegy hallgatólagosan tudomásul vették, hogy az újságírók többsége így dolgozik. Ha vállalkozót alkalmaznának, annak kétszer-háromszor ennyi pénzt kellene fizetni, a mai piaci viszonyok ismerete szerint.

Az FB megfogalmazása szerint így "kár" éri a Szövetséget. Az országos elnök szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a Szövetséggel pereskedők mekkora kárt okoztak a szervezetnek az eltelt évek folyamán. A Vakok Világa ma már nagyon sok hivatalba eljut, olyan területen dolgozó emberekhez is, akik addig nem ismerték a Szövetség tevékenységét. A lap segíti a látássérültek társadalmi elfogadottságát. A minisztériumokhoz, kormányzati szervekhez egyaránt eljut az újság, s mindenütt elismerően nyilatkoznak róla.

Végül maga dr. Hódosi László fogalmazta meg azt, amit az Elnökség is elfogadott, vagyis: marad az eddigi gyakorlat. A Szövetség a főszerkesztőt továbbra is adószámos magánszemélyként foglalkoztatja, bruttó 180 ezer forintos díjazásért. (Ezért az összegért saját lakását használja szerkesztőségnek és a szerkesztőségi munka minden dologi költségét kénytelen viselni - a szerk.)

A bejelentések, vegyes ügyek között elhangzott egy sorstárs kérése, miszerint csökkenteni szeretné a vakvezető kutyáért fizetendő díjat. Az Országos Elnökség úgy foglalt állást, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a kérelmet támogatni nem tudja. Mivel a személyi jövedelemadó 1 százalékának egy részét a Szövetség segédeszköz-beszerzés céljából a tagegyesületeknek utalja, továbbá, hogy a tagegyesületek saját jogon is gyűjthetnek ilyen felajánlásokat, az Országos Elnökség úgy határozott, hogy a jövőben a vakvezető kutyák használati díjával kapcsolatos támogatásokról - egyesületi tagok esetében - az illetékes tagegyesület dönt.

A terembérleti díjakkal kapcsolatban az Elnökség a korábbi határozatát úgy módosítja, hogy a díj feltételeiről és konkrét mértékéről csak a költségvetés elfogadásával egyidejűleg tud határozni. Addig is, az egyedi kérelmek alapján, a hivatalvezető dönthet a teremigénylési díjak tárgyában.

Nemrég "Együtt a fogyatékossággal élőkért" néven indított társadalmi célú kampányt a Kormány, amely a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére hívja fel a figyelmet. Ennek keretében Veszekedés címmel meglehetősen furcsa tartalmú, egy civakodó látássérült pár jelenetéről szóló kisfilm forgatását tervezik. Az Elnökség felhatalmazta dr. Szőke László elnököt, hogy tudassa az arra illetékesekkel, hogy ez a film nem szolgálná a vakok és gyengénlátók társadalmi elfogadottságát.

Az elnökségi ülés végén dr. Nagy Sándor alelnök bejelentette, hogy mind az alelnöki tisztségéről, mind az elnökségi tagságáról lemond. Helyét elnökségi tagként Németh Orsolya eddigi póttag foglalja el.

Garamvölgyi Annamária

Árusítási szünet

Értesítjük kedves Olvasóinkat, hogy az MVGYOSZ segédeszközboltja új pénztárgép üzembe helyezése és leltározás miatt előreláthatólag január 20-ig zárva tart.

Kérjük szíves megértésüket!

Mégsem csökkentik a költségvetésünket

Megszavazta a parlament az eddigi támogatás fenntartását

Eredményre vezetett dr. Szőke Lászlónak, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnökének az a fáradozása, amellyel az Országgyűlés parlamenti bizottságait igyekezett a fogyatékosügy erőteljesebb támogatására rábírni.

Mint lapunk is hírül adta, a gazdasági megszorító intézkedések miatt a Kormány 2009-ben az MVGYOSZ-től is el akart vonni 17,7 millió forint támogatást. Ez pedig nonprofit szervezetünket nagyon súlyosan érintette volna.

Elnökünk leveleket írt az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi; továbbá a Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságához, valamint az országgyűlési képviselőkhöz, amelyekben kérte az elvonás megakadályozását és legalább az eredeti, 6 éve nem változó, 207 milliós állami támogatás fenntartását. Lobbizott ezért minden olyan eseményen is, ahol a döntéshozókkal közvetlenül is találkozott.

A kitartó munka meghozta a gyümölcsét. Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi, Deák Istvánné, dr. Tóth István, Török Zsolt és Katanics Sándor MSZP-s képviselők november 18-án módosító javaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elnökének és a parlament december 9-i ülése a javaslatot elfogadta.

Ennek értelmében marad az MVGYOSZ számára a 207 millió forintos állami támogatás 2009-ben is.

Ahhoz, hogy a képviselők így döntöttek, valószínűleg hozzájárult az is, hogy sokan közülük - mint ahogyan az államelnök, a miniszterelnök, az országgyűlés elnöke és a parlamenti pártok elnökei - a Vakok Világa folyóiraton keresztül találkoztak már a Szövetség nevével, problémáival, s lelkiismeretük nem engedte, hogy ez a nagy múltú szervezet ellehetetlenüljön a megszorítás miatt.

Garamvölgyi Annamária

Fogyatékos emberek világnapja

December 3-án a ZALAFESZT (Zalai Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa) szervezésében fogyatékosügyi konferencián vettek részt az érdeklődők Zalaegerszegen a TESZ (Társadalmi Egyesülések Szövetsége) székházában. Értékes és hasznos előadások hangzottak el a szociális törvény változásairól, a szociális, önkéntes hálózatok szervezéséről, feladatairól és fenntartásáról, valamint a fogyasztóvédelem időszerű kérdéseiről.

Lukács Gyuláné

Versenyképesség és korrupció

Legfontosabb lenne a megelőzés

Nem lehet vagy nagyon nehéz korrupciómentesen működni az üzleti szférában - hangsúlyozta többek között Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország munkatársa november 19-én a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban. A gazdasági versenyképesség kerekasztal szakmai konferenciájára, amely a Versenyképesség és korrupció címet kapta, szerkesztőségünket is meghívták.

Sokan nem tudják, hogy a korrupció elleni világnap december 9. A Transparency International a közelmúltban felmérést végzett, s e szerint a magyar gazdaságban a korrupció közepes, de az utolsó adatok szerint romló.

A szervezet szerint a korrupcióban elsősorban a politikusok, országgyűlési, önkormányzati képviselők a vétkesek. Elmarasztalható az üzleti szféra is, mivel a korrupció rontja az innovációt és a versenyképességet, megdrágítja a költségeket, így a magyar vállalatok nem tudnak sikeresen részt venni a globális gazdasági versenyben.

Azok a magyar állampolgárok, akiknek az adóforintjait nem megfelelően költi el az állam; azok, akik, nem fizetik be az adójukat; azok, akik számlaadás nélkül vásárolnak, vesznek igénybe szolgáltatásokat, vagy vesztegetéssel tisztességtelen előnyt szereznek, maguk is hozzájárulnak a korrupcióhoz.

Dr. Diós Erzsébet bíró a korrupciós jelenségeket az igazságszolgáltatás szemszögéből világította meg. Mint elmondta, itt is legfontosabb lenne a megelőzés. Számos ügyben a konkurencia bejelentése alapján kezdenek vizsgálatot, de a bíróság csak akkor járhat el, ha az ügyészség vádat emel. A Magyar Bíróképző Akadémia 2006 óta működik azzal a céllal, hogy a bírók ne csak a jogot ismerjék, hanem azt is, hol a helyük az igazságszolgáltatási folyamatban, s a bírók a cselekmény társadalmi súlyának megfelelő büntetést szabjanak ki.

Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter szerint a korrupciónak mélyre nyúlóak a gyökerei. Okai lehetnek a hagyományok, a pártpolitikai problémák, a gazdasági súrlódások, s a gyenge közigazgatás. A korrupció negatív hatást jelent a versenyképességre, aláássa a bizalmat, ami pedig alapvető versenyképességi tényező. A korrupcióból fakadó kár, tudtuk meg a konferencián, 1000 milliárd forint is lehet. A küzdelem eszközei: az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a nyilvánosság, a szabályozás és a szankciók.

Az Antikorrupciós Koordinációs Testület 2007-ben azért jött létre, hogy a korrupció elleni tevékenység új lendületet vegyen, az alkalmazható eszközök és módszerek körén belül pedig az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzés.

Garamvölgyi Annamária

Támogatás a Vakok Világának

Az NCA kedvező döntése

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2008. május 21-i beadási határidővel benyújtotta pályázatát a Nemzeti Civil Alapnak a Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma által meghirdetett Nyomtatott sajtótermék fejlesztésének és létrehozásának támogatására című felhívására.

Pályázatunk címe: "A Vakok Világa című folyóirat nagybetűs, nyomtatott változatának előállítása" volt.

A kollégium pozitívan bírálta el pályázatunkat, így az MVGYOSZ 2.363.413, tehát kétmillió-háromszázhatvanháromezer-négyszáztizenhárom forint támogatásban részesült.

Az NCA támogatás a Vakok Világa sík, nagyított változatának költségeihez (posta, főszerkesztő, nyomda, tördelő) járul hozzá a 2008. június 1-től, 2009. május 31-ig terjedő időszakban.

A pályázatot Kovács Judit és Lipóczki Zoltán készítette.

Tehetségkutató versenyen énekeltek

Népzene, operett, musical, sláger

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Horizont kultúrcsoportja és a Nosztalgia klubja november 15-én Szövetségünk székházának Hermina termében országos tehetségkutató versenyt rendezett, s azon népzenei kategóriában 16, könnyűzenei (operett, musical, sláger) kategóriában pedig 19 személy mutatta be a tudását.

Bereczkné Bihari Erzsébet, az említett kultúrcsoport és klub vezetője, köszöntötte a jelenlévőket. A zsűri elnöke volt: Czidráné Bodza Klára, a népművészet mestere, tagjai voltak: Oszvald Marika, a Budapesti Operettszínház művésze; Pándy Piroska operaénekes; Mátray Zsuzsa táncdalénekes; Némethné Havrán Ágnes tanárnő és Máriássy István tanár, zenetörténész.

A verseny elején Bereznainé Nagy Ilona egy zenéhez kapcsolódó verset mondott el.

A fogyatékkal élő amatőr művészeknek ez a tehetségkutató versenye a Magyar Kulturális Alap pályázati forrásából és Budapest XIII. kerületi Polgármesteri Hivatala segítségével jöhetett létre. Oszvald Marika egy 30 ezer forint értékű díjat ajánlott fel.

A népzenei kategóriában a zsűri két-két első, második és harmadik díjat adott ki. Ennek megfelelően: 1. Simon Nikolett Karolin (Soponya) és Steffek Adél ( Budapest). 2. Jakab Lászlóné (Szekszárd) és Guba Jánosné (Budapest). 3. Széles Dóra (Veszprém) és Ferenczi István (Budapest).

Könnyűzenében: 1. Jánoki Márió (Székesfehérvár), 2. Horváthné Dunaveczki Leona (Gyömrő), 3. megosztva: Krizbai Terézia (Maglód) és Nagy Krisztina (Budapest).

A közönségszavazatok díjazottja népdal kategóriában Steffek Adél, a könnyűzeneiben Rákóczi Szilvia ( Tamási) volt.

A díjazottak az általuk elnyert összegeket zenei tanulmányaik folytatásához használják fel. A tehetségkutató verseny ünnepélyes díjkiosztó gálaműsora november 29-én volt.

E nagyszabású tehetségkutató verseny megrendezését segítették Erdősné Szabó Márta, a hangoskönyvtárunk vezetője; Szombath Tiborné, a Hermina egyesület irodavezetője; Halmai Piroska, a rendezvények rendszeres közreműködője és még sokan mások.

Lak István

Diák versmondók versengése

A hajdúböszörményi művelődési központban

A hajdúdorogi Fehér Bot Alapítvány életében immár második alkalommal rendezte meg november 20-án a fiatal versmondók versenyét. Tavaly vak és látássérült írók és költők művéből válogathattak a diákok, mégpedig az "Óda a fényhez" című antológia minél több olvasóval való megismertetése céljából. Idén már szabadon választott költeményekből is szemezgethettek a látás és látásvesztés témakörökben a diákok. Bővült az antológián kívül választható versek sora Rózsa Dezső "Rózsáim" című verseskötetével is, amit az iskolák mindegyike megkapott.

A zsűri tagjai voltak: Makai Erzsébet, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala kulturális osztályának főtanácsosa; Oláh Istvánné nyugdíjas pedagógus, a Fehér Bot Alapítvány képviselője és Szántó Valéria színművésznő.

A versenyben Hajdúnánást a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola 10. osztályos tanulói, Sorosi Alexandra és Vadászi Anita képviselték.

Hajdúdorog versenyzői voltak: a Szent Bazil Oktatási Központ Középiskolájából Zakor Ivett 12. osztályos, a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskolából Fehérvári Adrienn és Szőke Petronella 7. osztályos tanulók.

Hajdúböszörmény sikeréért négy iskola diákjai is küzdöttek: a Veress Ferenc Szakképző Iskolából Sípos Éva és Hegedűs Dávid 10. osztályos, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából Kiss László és Nagy Sándor 7. osztályos, a Középkerti Általános Iskolából Komjáthy Anikó 8. osztályos és a Bocskai István Gimnáziumból Katonka Csilla 10. osztályos tanulók.

Rózsa Dezső, aki részt vett az említett antológia szerkesztésében, a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesület Irodalmi Baráti Körének tagja, a Fehér Bot Alapítvány kulturális segítője, oroszlánrészt vállalt az esemény sikeres lebonyolításában.

A találkozó végén Dr. Szabó Miklós, az alapítvány elnöke is szólt a fiatalokhoz. Saját élettörténetének és élményeinek példájával bátorította a fiatalságot versolvasásra, írásra, szavalásra. Hiszen így tágul a diákok látóköre a sérült emberek elfogadása és munkásságuk elismerése irányában is.

A versmondó találkozó végén minden diák oklevelet és édességet kapott, illetve három kiemelkedően szereplő tanuló: Vadász Anita, Zakor Ivett és Sorosi Alexandra megkapta ajándékba Rózsa Dezső dedikált verseskötetét is. A hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ előadóterméből a hallgatóság is szép élményekkel tért haza.

Pappné Karcagi Márta

művelődésszervező

Bemutatták a látássérültek eszközeit

Egészséges életmód, egészséges táplálkozás

A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete csatlakozott a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége közös rendezésében megtartott "Egészség és életmód" elnevezésű programsorozathoz.

A teljes program november 17-től november 21-ig tartott Békéscsaba két helyszínén: a Csaba Centerben és az Ifjúsági Házban. Ez az egészséghét már hagyományos rendezvénynek számít, több éve szerepel a város éves programtervében, és megrendezését az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége is támogatta.

A rendezvénysorozat változatos programjában számos előadásra és interjúra került sor. Ismert szakemberek és közéleti személyiségek mondták el véleményüket az egészségmegőrzés lehetőségeiről, az egészséges életmód fontosságáról. Az információátadás mellett kiállítások, termékbemutatók, közösségi és szűrőprogramok, vetélkedők, zenés, táncos és prózai előadások, valamint sportesemények színesítették a rendezvényt, amelynek aktív résztvevői voltak egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális intézmények és civil szervezetek egyaránt.

Egyesületünk a Csaba Centerben felállított bemutató standokon megismertette az érdeklődőkkel azokat a mindennapi életvitelt segítő eszközöket, melyekkel a látássérültek önállóságra, saját maguk által elvégezhető tevékenységekre képesek. Ugyanakkor az a legfőbb jellemzőjük, hogy ösztönzik az egészséges táplálkozás mindennapossá tételét, az egészséges ételek készítését, és így segítik megelőzni a súlyosabb betegségek, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, az érrendszeri betegségek és a szembetegségek kialakulását.

A programsorozat záró napján tartották a Civil börzét, melyen egyesületünk kultúrcsoportja is bemutatta zenés, verses műsorát. Az utolsó nap tehát a szórakoztatás jegyében zajlott, több mint 50 színvonalas produkció előadásával.

Győrfi Gabriella

A lakásban is megtörténhet!

Ne tompuljon el a veszélyérzetünk!

Az őszi és a téli csúszós utakon gyakorta szenvednek a járókelők is balesetet. A következmények: törések és ficamok.

Sokan érzik magukat "hamis" biztonságban a lakásukban, holott a háztartási balesetek száma sem csekély. Az alábbi eset, remélem, tanulságos példaként szolgál mindenkinek.

Hétfő volt, amolyan szokásos, azaz álmos és szürke. A család megkezdte a reggeli készülődését a konyhában vagy a fürdőszobában. A háziasszony nem látó létére már rutinosan tett-vett a hálószobában. Összeszedte a szennyest, kinyitotta az ablakot stb. Azután indult a fürdőszobába. Talán leesett a vérnyomása vagy egyszerűen csak figyelmetlen volt, megbotlott a szobaajtó küszöbében. Hatalmasat zuhant, egyenesen a fürdő kövezetére. Szerencsétlenségére a bal oldalát és könyökét ütötte meg, olyannyira, hogy fel sem tudott állni. A férje sietett a segítségére, szerencsére még otthon volt. Mentőt hívott és az asszonyt elvitték a baleseti sebészetre. A diagnózis: eltörött a bal könyök és súlyos zúzódásokat szenvedett. A baleset már három hete történt, de még most is csak néhány lépést tehet a lakásban. Az orvos "megnyugtatta": hosszú lesz a felépülés. Ugyanakkor örülhet, hogy nem szenvedett combnyaktörést.

Az esetnek vannak általános tanulságai is. Egy látássérült embernek sem ajánlott, hogy a megszokások vezéreljék. Sem a lakásában, sem pedig az utcán. Figyelmesen és óvatosan próbáljunk élni, hiszen elég egy rövidzárlat, egy rossz lépés, és kész a súlyos baleset. Különösen igaz ez, ha az illetőnek gond van a vérnyomásával, legyen az akár alacsony vagy magas.

Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az ilyen és hasonló baleseteket elkerüljük!

Bartha Zsuzsanna

Ézsiás László újabb sikere

A VII. Országos Vörösmarty Mihály vers- és prózamondó versenyt november 29-én rendezték meg Kápolnásnyéken. Tizenhat versmondó között az egyedül látássérült Ézsiás László a harmadik helyezést érte el.

Ha kedd, akkor segédeszköz nap

Kapcsolattartás a sorstársakkal

Aki még nem tudná, a Dokusoft Kft. az MVGYOSZ támogatásával és hathatós segítségével minden kedden délután 2 órától 4 óráig segédeszköz napot tart a Szövetség Hermina úti székházában, a büfé előtt.

Nyugodt szívvel és örömmel mondhatom, hogy az érdeklődés a várakozásokat messze felülmúlta. Tulajdonképpen minden olyan szolgáltatásra, amire a meghirdetéskor gondoltunk (ingyenes vérnyomásmérés, új eszközök bemutatása, javítások, elemcsere, eladás, ötletek az eszközökről stb.) már az első napon igény volt. Amennyire figyelni tudtam, kb. 25-30 sorstárs fordult meg nálunk, amit én nagyon jónak tartok.

Mi a siker titka?

Talán az egyik legfontosabb, hogy a sorstársak igénylik az ilyen jellegű bővebb szolgáltatást. A másik fontos tényező a hely és az idő jó megválasztása, a megfelelő előzetes beharangozással, ami teljes mértékben az MVGYOSZ vezetőségének köszönhető. Ezúton szeretnék köszönetet mondani személy szerint Dr. Szőke Lászlónak és Dr. Micserics Józsefnek, mert az ő közreműködésük nélkül nem sikerült volna ilyen ideális körülményeket teremteni.

A segédeszköz nap nem egy egyszerű árubemutató, hanem egy állandó, rendszeres és ezért kiszámítható szolgáltatás, délután. Lehetőséget nyújt számunkra a sorstársakkal való folyamatos kapcsolattartásra, a segédeszközökkel kapcsolatos igények és a lehetőségek egyeztetésére. Mi ebben a folyamatosságban látjuk a legnagyobb előnyt. Célunk a szolgáltatások bővítése, hogy minél többeknek legyen hasznos a jelmondat: "Ha kedd, akkor segédeszköz nap".

Szeretettel várunk minden érdeklődőt és persze minden olyan jó ötletet, amivel ezeket a napokat hasznosabbakká tudjuk tenni.

Vidékre is szívesen elmegyünk az egyesületekhez segédeszköz napot tartani.

Kovács Zoltán,

a Dokusoft Kft. ügyvezető igazgatója

Jöjjön pótszilveszterezni!

Csengess be hozzánk, jóbarát! és vegyél részt a pótszilveszteri zenés délutánunkon, amelyet január 31-én (szombaton) 15 órai kezdettel rendezünk Szövetségünk Hermina termében. Belépődíj: 500 forint, amely 1 darab tombolát is tartalmaz.

Színes programmal várjuk az érdeklődőket! Lesz büfé, zene, tánc!

A jelentkezőket szeretettel várja a Nosztalgia klub vezetősége!

"Keszthely és a Festeticsek"

Tudnivalók a híres családról és kastélyáról

A fenti címmel vetélkedőt hirdetett a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár és a látásfogyatékosok Zala megyei szervezetének keszthelyi csoportja. 2008. november 20-án délelőtt a könyvtár olvasótermébe invitáltuk a Zala megyei szervezet keszthelyi, nagykanizsai, lenti és zalaegerszegi csoportjának tagjait, a város vezetőit, a helyi média képviselőit.

November 6-án a mi csoportunk látogatást tett a keszthelyi Festetics kastélyban, ahol idegenvezető segítségével információkat kaptunk a családról és a kastélyról, ezt követően pedig a belvárosban tettünk sétát. A könyvtár helyismereti állományában található dokumentumokból készítettünk egy rövid összefoglalást és egy "hangoskönyvet" is. Ezen dokumentumokat a vetélkedőn részt vevők kapták, ezzel is segítve a felkészülést. A kastélymúzeum igazgatója és Keszthely város polgármestere biztosította az értékes könyvjutalmakat.

A vetélkedőn a zsűri elnöke Kepli József, a polgármesteri hivatal kabinetirodájának vezetője és Pappné Beke Judit, a könyvtár igazgatónője volt.

A rendkívül szoros küzdelemben a legjobb csapat a nagykanizsai lett, a kiváló felkészülés eredményeként pedig mindenki emléklapot és ajándékot kapott a jó hangulatú versengés végén.

Az eredményhirdetés végén Szalai Sándor, a keszthelyi szervezet elnöke megköszönte a szervezők munkáját, és reményét fejezte ki eme hagyományteremtő vetélkedő sikeres folytatására.

Borbélyné Verebélyi Judit

könyvtáros,

a vetélkedő levezetője

Irodalmi lapunk ötven éve

1958 szeptemberében jelent meg Szövetségünk egykori Homérosz Irodalmi Körének kiadványa: az Irodalmi Értesítő (1992 óta Irodalmi Füzetek néven ismert). A pontírásban megjelenő lap alapítója és egyben első szerkesztője Gábor József (1914-1963) tanár tagtársunk volt. (A Vakok Világa 1998. novemberi számában jelent meg e sorok írójának Irodalmi lapunk 40 éve című összeállítása.)

E pontírásban megjelenő kiadvány szerkesztője ma Horváth Mária.

Lak István

Egészen éjfélig rophattuk a táncot

A fogyatékkal élők nemzetközi napján

Bizonyára kevesen tudják, hogy december 3-ára esik a fogyatékkal élők nemzetközi napja. Ennek az ünnepnek adott otthont november 29-én a Nyíri Fészek vendéglő. A délután szervezője és vendéglátója a Fehér Bot Alapítvány Szabolcsi Támogató Szolgálata volt. A program 16 órakor kezdődött. A rendezvény résztvevőit köszöntötték Rózsa Dezső, Pappné Karcagi Márta - akik a kvízjátékot is vezették - és dr. Szabó Miklós, az alapítvány elnöke, aki méltatta az ünnep jelentőségét is.

Megkezdődött az izgalmas vetélkedő, amelyben 5 csapat vett részt. Nyíregyházát kettő, Hajdúnánást, Hajdúdorogot és Hajdúböszörményt egy-egy csapat képviselte. A zsűriben foglalt helyet Horváth István, a kuratórium elnöke, Nagy Tünde, Nagy Margit és Kercz Andrea. Ők feleltek a játék tisztaságáért is.

Két részből álló feladatot kaptak a játékosok. Az egyik a szellemi vetélkedő volt, amelyben a csapatok a kérdésekre a megadott alternatívákból választhatták ki a helyes feleletet. A kérdések között ügyességi játékok zajlottak: szívószállal pattogató átrakása egyik tányérból a másikba, csőtésztalánc-fűzés, szaglás útján fűszer felismerése, valamint múmiakészítés papírtekercsekből. Különös feladat volt a Rózsa Dezső által írt versben elrejtett 37 név megkeresése. A játék zárásaként népdalokat kellett felismerni, előadóikkal együtt.

A kérdéscsoportok között az bizonyult a legnehezebbnek, amely Helen Keller életéről szólt. Nehéz feladata volt a zsűrinek az értékeléskor, hiszen jól felkészült csapatokkal volt dolga. A díjak jelképesek voltak. Számunkra nem a helyezés, hanem a játék öröme volt a fontos. Dr. Szabó Miklós elismeréssel szólt a szervezők munkájáról és javasolta, hogy a következő alkalommal a szervezők is megmérettessenek a játékban. A délután hátralévő részében lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésre és ismerkedésre.

A tombolasorsolásig, majd egészen éjfélig rophattuk a táncot.

Köszönet a szervezőknek, hogy a fogyatékosok nemzetközi napja alkalmából ilyen színvonalas rendezvényen vehettünk részt.

Jakab Éva

Együtt a határontúliakkal

Az ózdi Látássérültek Klubjának Közhasznú Egyesülete vidám, zenés évzáró klubdélutánt tartott a helyi Civil Ház emeleti nagytermében november 28-án. Meghívták a rendezvényre a szlovákiai Tornalján élő sorstársakat is, akikkel már évekkel ezelőtt jó kapcsolat és együttműködés alakult ki. A két klub tagjai kellemes körülmények között tudtak beszélgetni egymással, de nem maradt el a közös éneklés és a tánc sem.

Kerékgyártó Mihály

Bővült a segítségadás lehetősége

A Siketvakok Országos Egyesületének életéből

Helesfai Katalin, a Siketvakok Országos Egyesületének önkéntese az alábbi hírekről tájékoztatta szerkesztőségünket:

Dolgozni, s talán fejlődni is sikerült az elmúlt időszakban. Megnyitottuk a második irodánkat, szintén a XI. kerületben, a Kende utca 16. sz. alatt. Most már egyesületünk három "lábon" áll:

1. Maga az egyesület, érdekvédelem, információ-átadás, segítő szolgálat működtetésével.

2. A speciális tolmácsszolgálat: három, nagyon kedves és szakmailag is elismert jelnyelvi tolmácsunkkal, akik a speciális tolmácsolást nyújtják a hozzánk fordulók igénye szerint (pl. kéz a kézbe történő jelelés, Braille tenyérbe írása, Lorm ábécé, stb.)

3. Rehabilitációs részleg, ahonnan a felnőtt korban látás- vagy hallássérült személyek megsegítését nyújtjuk.

A nyáron, augusztus 4 és 11 között, lezajlott Sopronban a 11. Nemzetközi Siketvak Találkozó, 96 külföldi résztvevő (13 országból jöttek), 11 magyar résztvevő, 22 önkéntes segítő és tolmács részvételével. Remekül sikerült, nagyon szép programokon vettek részt a vendégek. A kívülállóknak pedig nagyon érdekes volt a sokféle országból jött siketvak személyek egymással történő kommunikációjában részt venni. Fantasztikus volt a város vezetősége, minden segítséget megadtak számunkra!

Idén március 20-án, a Nádor teremben rendezzük meg kis konferenciánkat az egyesület fennállásának 15. évfordulója alkalmából. S azon a Siketvakok Európai Szövetségének vezetősége is jelen lesz, sőt a Világszövetség elnöke, Lex Grandia úr is eljön. (Egyébként elnökünk, Gangl Tamás az Európai Szövetség vezetőségének tagja, s ez nagy megtiszteltetés számunkra!)

Ezen a rendezvényen szeretnénk köszönetet mondani majd a minket támogatóknak is.

"Kézzel látható tárgyak"

Csak egy napig volt nyitva, mégis hosszú ideig beszéltek róla a látássérültek. Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban "Pincétől a padlásig - Kézzel látható tárgyak" címmel kiállítást szerveztek október 30-án a Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesülete számára. A kiállítást megrendező múzeum munkatársai ugyanis saját gyűjteményük érdekesebb, tapintható darabjait mutatták be a vak és gyengénlátó embereknek.

A nógrádi egyesületből 34-en keresték fel a tárlatot és ismerkedtek meg az ott bemutatott műtárgyakkal, így például: szobrokkal, bányászrelikviákkal, második világháborús emléktárgyakkal. A vakok nógrádi egyesülete és a történeti múzeum régi, jó kapcsolatának köszönhető, hogy erre a nagysikerű programra is sor kerülhetett.

Takácsné Czövek Gizella

1947-2008

Életének 62. esztendejében, november 8-án Budapesten elhunyt Takácsné Czövek Gizella.

Hosszú ideig dolgozott egykor a budapesti kefegyárban, majd telefonközpont-kezelőként egészen 2008 nyaráig. Vezetőségi tagja volt a telefonkezelők baráti körének. A Hermina egyesület kulturális életének szervezését is segítette szinte élete végéig, s évtizedeken át énekelt a Homérosz kórusban.

Szülőfaluja, Poroszló temetőjében november 15-én helyezték örök nyugalomra. Családja, ismerősei, tagtársai szeretettel megőrzik emlékét.

Lak István

Szülők és szakemberek eszmecseréje

Kerekasztal a kiskorú látássérültekről Veszprémben

Máté 11 esztendős, negyven helyett 26 hétre született. A dudari kisfiú teljesen vak, fényt sem lát. Szülei elvitték a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, ahol segítséget kaptak, majd 3 éves korában Németh Edit gyógypedagógus foglalkozott a gyermekkel. Máté ötévesen integrált óvodába járt, ahol megismerte a gyermekközösséget. Később Budapestre került a vakok óvodájába, majd iskolájába. Öten vannak egy osztályban, így még időlegesen sem nélkülözi a szakemberek figyelmét. Szereti a matematikát, s korához képest fejlett és érdeklődő gyerek. Édesanyja, Markovics Lajosné szerint bármennyire is félti egy szülő a gyermekét, forduljon időben szakemberhez, mert ezzel sok későbbi nehézségtől kíméli meg magát és a csemetéjét egyaránt.

Egy anyuka, aki a Balaton felvidéken él, kérte, ne közöljük a nevét, mert nem akarja, hogy sajnálják őket. Azért elmondta, hogy kisfiánál, aki érett újszülött volt, egyhetes korában ő vette észre, hogy nem követi a szemével a tárgyakat, nem fordul a hang irányába. Sajnos, kiderült, hogy a gyermek nem lát. De a szülők nem adták fel a reményt, s a szakemberek segítségével a ma már hatéves kisfiú látása 30 százalékosra tehető. Az anyuka szerint nem szabad megelégedni egyetlen diagnózissal, más szakembertől is kérjenek vizsgálati eredményt a szülők, s akkor később sem kell szemrehányást tenni önmaguknak azért, hogy nem követtek el mindent gyermekük érdekében.

Zsolt 12 éves. Hat hónapra, koraszülöttként jött a világra. Szüleivel és egy évvel idősebb nővérével Berhidán élnek. Zsoltról már a kórházban kiderült, hogy nem lát, s mint ahogyan édesanyja, Horváthné Toldi Mónika elmondta, ma már a fényt sem érzékeli. A szülők csecsemőkorától hordták a fiukat Budapestre, a vakok óvodájába és iskolájába, ahová azután 4 évesen be is íratták. Most hatodik osztályos, értelmes, okos gyerek, nagyon sokat fejlődött a testi és szellemi nevelést egyaránt nyújtó környezetben. A szülei mégis úgy gondolták, bővíthetik az ismereteiket, ha eleget tesznek annak a meghívásnak, ami december 3-ra a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtárba, a kiskorú látássérültekről szóló kerekasztal-beszélgetésre invitálta őket.

A megjelenteket Pálman Judit, a könyvtár vezetője üdvözölte. A vendégek között láthattuk Klausz Károlynét, a vakok veszprémi egyesületének irodavezetőjét, Csehné Huszics Mártát, az egyesület alelnökét, egyben a várpalotai kistérségi körzeti csoport vezetőjét, valamint Farkasdi Istvánt, a zirci kistérségi körzeti csoport vezetőjét.

A Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete fontos feladatának tekinti a megyében élő látássérült kiskorúak felkutatását, speciális nevelésük, beiskolázásuk, képzésük segítését, segédeszköz-ellátásuk támogatását. E célok megvalósítása érdekében szervezte meg ezt a konferenciát, amelyre elsősorban gyógypedagógusok, szülők, pszichológusok, s a korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberek kaptak meghívást.

Miként dr. Szőke Lászlótól, az egyesület elnökétől megtudtuk, 550 levelet küldtek ki a legkülönfélébb megyei intézményeknek címezve, hogy minél többen jöjjenek el a konferenciára. A látássérült kiskorúakkal ugyanis nem találkoznak az egyesületben, mivel annak csak 14 éves korától lehet a tagja a vak vagy gyengénlátó fiatal. Problémáira azonban ez a korosztály is megoldást vár, s az egyesület tájékozódási, tájékoztatási, kapcsolatépítési céllal ültette egy asztalhoz a szülőket és a szakembereket.

Szükség van tanácsokra is, hangsúlyozta dr. Szőke László elnök, mert a jogszabályi környezet nem mindig segíti ezt a munkát. Ha a szülőkhöz időben eljutnak az információk, hogy például melyik intézmény melyik szakemberét keressék fel, milyen segédeszközt érdemes beszerezniük, talán megelőzhető lenne a további látásromlás. Azt is jó tudni, milyen kedvezmények illetik meg a látássérült gyermeket nevelő családokat. Aztán, amikor elérkezik a beiskolázás ideje, kérdésessé válik, hogy integrált vagy speciális intézményben tanuljon-e a gyerek. Az egyesület támogatja az integrált oktatást, de csak akkor, ha annak megvannak a személyi és tárgyi feltételei. A személyi feltételt a képzett gyógypedagógus, a tárgyit a segédeszköz jelentheti. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, dr. Szőke László elnök vezetésével, régóta harcol azért, hogy az államilag támogatott segédeszközök köre bővüljön. Sajnos az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ma még csak a fehérbotok két típusához ad támogatást. Olyan speciális, életvitelt könnyítő eszközök beszerzéséhez azonban nem járul hozzá, mint például a beszélő mérlegek, beszélő vérnyomásmérők. Így a látássérülteknek ezekért az eszközökért háromszor-négyszer annyit kell fizetniük, mint a hagyományos konstrukciójú társaikért. Nem beszélve a számítógépes képernyőnagyító és -olvasó programokról, amelyeknek a beszerzése több százezer forintos költséget jelentene a családok számára. Pedig a segédeszköz-ellátási gondok felszámolása nélkül sem a látássérültek korszerű oktatásáról, sem hatékony foglalkoztatásáról nem lehet beszélni.

A Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezet. Gondoskodik a tagsága oktatásáról, képzéséről, elemi rehabilitációjáról, munkába helyezéséről. Kistérségi csoportja működik Veszprémben, Zircen, Pápán, Balatonfüreden, Tapolcán, Ajkán és Várpalotán. Munkájukkal azt is szolgálják, hogy a látássérülteknek ne kelljen minden kis ügyintézéssel a megyeszékhelyre utazniuk.

Dr. Földiné Angyalossy Zsuzsánna, a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója, arról a meghökkentő tapasztalatáról szólt, hogy nő a vak és gyengénlátó gyermekek száma, hiszen hetente két látássérült csecsemőt is elhoznak hozzájuk, akik aztán korai fejlesztést igényelnek. Sok gyereknél, főleg pici korban, nem is tudják rögtön eldönteni, hogy látássérült-e, vagy más egészségügyi problémája van. Ilyenkor további speciális orvosi vizsgálatok szükségesek. Hasznos lenne, ha a látássérült gyermekkel a szülő minden intézményváltáskor felkeresné az intézményüket, ahol a személyiség- és készségfejlesztéshez szakszerű tanácsokat tudnak adni számukra.

Jankó-Brezovay Pálné, a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményének és Diákotthonának igazgatója és helyettese, Mándi Tiborné bemutatta a náluk folyó oktató-nevelő munkát. Az iskolában 120 ép intellektusú és halmozottan sérült gyengénlátó és aliglátó gyermek tanul, s közel 500 integrált óvodást, általános és középiskolást, felsőfokú képzésben részt vevő tanulót segít az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény az országban az utazó tanárokon keresztül. A gyógypedagógusok mellett szaktanárok alkotják a nevelőtestületet, s dolgozik náluk pszichológus, szemészorvos, szociálpedagógus is. S természetesen gyermekfelügyelők, pedagógiai és egészségügyi asszisztensek is részt vesznek a gyermekek ellátásában, nevelésében.

Az iskola azt szolgálja, hogy a gyengénlátó gyerek is minden tantárgyat elsajátítson. Az aliglátóknak külön feladatgyűjtemény készült. Az optikai eszközök: nagyítók, szemüvegek, távcsövek, olvasókészülékek mellett a tanításban az írásvetítő is jól használható. Vannak kölcsönözhető eszközeik, játékaik is. Népszerűek a családi hétvégéik, a nyílt napjaik. A diákotthonuk 80 férőhelyes. Együttműködési szerződésük alapján az ország több nagyvárosából, így például Kaposvárról, Egerből, Szombathelyről jönnek hozzájuk tapasztalatcserére kollégák, akiknek bemutató órákat is tartanak.

Tüskevár 600 lakosú község Veszprém megyében, az ajkai kistérségben. Az iskolával közös fenntartású óvoda vezetője Bodó Andrea. Mint megtudtuk, befogadó óvoda az övék, jelenleg két látássérült kisgyermek jár hozzájuk. A gyengénlátók iskolájával tartanak távkapcsolatot, mert, bár igényelnék a közvetlen szakmai támogatást, azt személyesen, a főváros messzesége miatt, nem vehetik igénybe. Ezért nagyon örülnének annak, ha a fővárosi iskolának lennének a közelükben vidéki alközpontjai, ahová a szülők a gyermekeikkel szakszerű segítségért fordulhatnának.

Róka József, a veszprémi Hriszto Botev Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy most készül az intézményi esélyegyenlőségi tervük. Iskolájukban egy vak és két kerekes székes diák tanul, egyébként 600 gyermeket oktatnak. A pedagógusok a szakszerű képzés mellett a sérült gyermekek szeretetét tartják a legfontosabbnak. Törekednek arra, hogy lehetőleg ne mentsék fel a fogyatékkal élő diákokat semmilyen tantárgy tanulása alól, hiszen annak később éppen ők látnák a kárát. Az integrált nevelés náluk azt is jelenti, hogy az egészséges gyermekek megtanulnak együtt élni sérült társaikkal, s úgy segíteni nekik, ahogyan azt ők a leginkább igénylik.

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár informatikai vezetője, Kehy Zoltánné arról a régi, jó kapcsolatról is beszélt, amit a látássérültekkel kialakítottak. A látásukban korlátozott emberek használhatják a felolvasó gépet, valamint kölcsönözhetnek CD-ket, hangkazettákat, s természetesen a személyi segítség minden esetben a rendelkezésükre áll.

A kerekasztal-beszélgetés végén Géresi Miklós, a Labrador Bt. és Kovács Zoltán, a Dokusoft Kft. igazgatója tartott segédeszköz-bemutatót. A konferencián résztvevők rendkívül hasznosnak értékelték az elhangzottakat, s remélik, hogy a kiskorú látássérültek helyzetéről máskor is eszmét cserélhetnek majd.

Garamvölgyi Annamária

Hallgassa meg az interneten!

Irodalmi alkotások látássérült fiataloknak

Soltész Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottságának alelnöke arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az interneten útjára indult a www.hallgassmeg.hu weboldal. Ezen a honlapon a látássérültek számára akadálymentesen máris megtalálhatók és lehallgathatók magyar és külföldi költemények, elbeszélések, mesék, mondókák, stb.

A www.hallgassmeg.hu honlap segítségével iskolai osztályok, civil szervezetek, magánszemélyek is vállalkozhatnak arra a feladatra, hogy szépirodalmi műveket olvasnak fel, illetve töltenek fel a honlapra, amelyeket később vak és gyengénlátó diákok hallgathatnak meg az internet segítségével. Azok is jelentkezzenek, akik rászorultként egy-egy irodalmi alkotást szeretnének hallani.

Jelentkezni az alábbi e-mail címen lehet: osszefogas@csaladokert.hu

(G. A.)

Vas megyeiek a világhálón

Képet kaphat a szolgáltatásokról

Elkészült a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesületének honlapja, amely a www.orgnet.hu/vgyve web-oldalon található.

Aki megnyitja ezt a lapot, megtalálja az interneten az egyesület bemutatkozását, képet kaphat a szolgáltatásokról, az aktuális programokról és pályázatokról, letöltheti a belépési nyilatkozatot, megismerheti az egyesület alapszabályát, munkatervét, legutóbbi közhasznúsági jelentését és a jegyzőkönyvet a 2008. évi közgyűlésükről.

Az egyesület szolgáltatásai közül néhány: betegségmegelőzés; szociális tevékenység; családsegítés; időskorúak gondozása; képességfejlesztési, ismeretterjesztési feladatok ellátása; segítségadás az életviteli nehézségek leküzdésében.

(G.)

Érzékenyítő-tudatosító program

Szakmai megújulás és egészséges önismeret

A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete 2008-ban uniós és hazai forrásból szociális szakemberek és önkéntesek számára szervezett komplex képzési programot annak érdekében, hogy megismerjék a látássérültség állapotát, a látássérülés kapcsán megjelenő speciális élethelyzetet és az állapotból adódó problémákat, nehézségeket. Megismerjék személyesen is a vak és gyengénlátó embereket, rehabilitációs alapismereteket szerezzenek, kipróbálhassák és megerősíthessék a látássérült emberek munkaerő-piaci reintegrációjának segítéséhez szükséges kompetenciáikat, készségeiket. Illetve mélyebb önismeretre és szakmai személyiségük fejlesztésére is lehetőséget kaptak. A programban részt vevő 45 fő az érzékenyítő-tudatosító tréning és a rehabilitációs ismeretek képzés után két szakirányon tanulhatott: 15-en munkaerő-piaci mentorképzésen, 30-an pedig konfliktuskezelési és krízisintervenciós tréningen vehettek részt.

A projekt több szempontból is újító megközelítésével egyaránt megszólította az egyesület önkénteseit, a látássérültekkel szakemberként foglalkozó személyeket, a pályakezdő szociális végzettségű fiatalokat és magukat az érintetteket is.

A program indításaként mindenki számára kötelező érzékenyítő-tudatosító tréning nem csak azoknak jelentett újdonságot és kihívást, akik eddig még nem álltak kapcsolatban látássérült emberekkel, hanem a már rutinos segítőket és az érintetteket is aktivitásra ösztönözte. A tréning tematikája elsősorban a segítés hatékony módjait, a segítség kérésének, adásának, elfogadásának és visszautasításának kérdéseit, az egymással kialakuló kapcsolatokban a vak és látó emberek kölcsönös felelősségét járta körül három napon át. A látássérült és látó trénerekből kialakult párok személyes kapcsolatuk és szakmai munkájuk során a csoport felé a partnerségen alapuló kölcsönös tisztelet, elfogadás és segítés normáját közvetítették. A látássérült tréner sokoldalú szerepben vett részt a munkában: egyrészről csoportvezetőként működött, sokszor viszont normaadóként a csoport tagjai között tevékenykedett. A résztvevők a látás hiányáról szerzett saját élményeken túl a látássérült emberekhez, illetve saját fogyatékosságukhoz való viszonyulásaikkal, élményeikkel, kimondott és eddig kimondatlan kérdéseikkel, tabuikkal dolgozhattak.

A program mindkét szakirányát szupervíziós folyamat kísérte, ami a látássérültekkel foglalkozó szakemberek képzésében ezidáig példa nélküli újítás. A szupervízió személyiségünk szakmai szeletének fejlesztését, szakmai kérdéseink személyes feldolgozását teszi lehetővé. A szupervízió szó jelentése: felülről ránézni, rálátni valamire. A módszer a szakmai tanácsadás és a személyes terápia határát jelenti, célja, hogy reflektálhassunk saját gyakorlati tevékenységünkre, gyakorlati tapasztalatainkat pedig visszavigyük és feldolgozzuk a szupervíziós folyamatban. A szupervízióban a készen kapott tudások helyett magunkat tanulhatjuk tapasztalati úton. A módszer így egyszerre biztosít szakmai megújulást és egészséges önismeretet.

A teljes program legfontosabb szemléleti alapja, hogy mind a szervezésben és lebonyolításban, mind a képzések folyamatában látássérült és látó szakemberek közösen, szoros partnerségben dolgoztak, ezzel is példát mutatva a hallgatóknak az ép és fogyatékos emberek együttműködésének lehetőségeire. A hallgatók csoportjaiban teljes természetességgel tanultak együtt látássérült és látó szakemberek és önkéntesek, így az oktatók és trénerek által átadott tudásokon túl egymástól is sok fontos információt szerezhettek.

A hat hónapig tartó programot 2008. november 28-án nyilvános konferenciával zártuk, ahol partnereink is megismerhették a projekt újszerűségének lényegét és a szupervízió módszerének lehetőségeit a látássérült személyek rehabilitációjában, illetve a bátrabbak az érzékenyítő tréningből is kaphattak egy kis ízelítőt.

Bár szinte még véget sem ért a program, a VGYKE szakembereiként már a folytatáson gondolkodunk. Célunk a képzés fenntartása és továbbfejlesztése, tudásunk és tapasztalataink széles körű elterjesztése a látássérültek társadalmi befogadása és a látó emberek szemléletének pozitív irányú megváltoztatása érdekében.

Németh Orsolya és Veres Katalin

Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Ötletbörze segédeszköz tervezéséhez

Önnek is problémát okoz a drága segédeszközök beszerzése? Ismer olyan egyszerű eszközöket, amik hasznosak lennének egy látássérült személy háztartásában, de hazánkban nem szerezhetők be? Vannak jó ötletei, de nincs aki megvalósítsa? Ha bármelyik kérdésünkre igennel válaszolna, akkor Önre is számítunk!

A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) és a Budapesti Műszaki Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszéke találkozót és fórumot szervez vak és gyengénlátó személyek és diploma előtt álló ipari termék- és formatervező hallgatók részére. Téma: ötletbörze vak és gyengénlátó emberek számára hiánypótló életvitelt megkönnyítő segédeszközök kialakítására és fejlesztésére.

Időpont: 2009. január 15. 16 óra

Helyszín: 1146 Budapest, Hermina út 57. földszinti tárgyaló

A programra bárkit szeretettel várunk, aki szívesen megosztaná velünk ötleteit, tapasztalatait és igényeit az életvitelt megkönnyítő segédeszközökkel kapcsolatosan. Célunk, hogy a terméktervező hallgatók betekintést nyerjenek a látássérült emberek mindennapi életébe és az őket segítő eszközök világába, ötleteket kapjanak diplomamunkájuk elkészítéséhez, illetve hogy mindezek által lehetőség nyíljon új vagy az eddigieknél jobb kialakítású segédeszközök megtervezésére, fejlesztésére, esetleg gyártására.

Kérjük, amennyiben részt kíván venni a fórumon, szándékát előzetesen, legkésőbb 2009. január 13-ig jelezze ügyfélszolgálatunk felé a 06-1/384-5541-es telefonszámon vagy az info@vgyke.com e-mail címen!

Akar-e Ön kölcsönözni?

A Braille-könyvtár kérdezi

Tisztelt Olvasók!

A Braille-könyvtár igényfelmérést készít.

Szeretne Ön kölcsönözni középiskolás tankönyveket, például történelemkönyvet és irodalmi szöveggyűjteményt, valamint angol tankönyveket és olyan, többféle szintű olvasmányokat, amelyek élvezetessé teszik a nyelvtanulást?

Visszajelzésüket várom a: pall.erika@mvgyosz.hu e-mail címen, és a 06-1-384-84-40/120-as melléken.

Páll Erika

Braille-könyvtáros

Karácsony a Nyírségben

Ajándékok a rászoruló tagtársaknak

A Nyírségi Látássérültek Egyesülete december 18-án délelőtt tartja karácsonyi ünnepségét. (Tudósításom az előrehozott lapzárta miatt jövő időben íródott, bár mire az olvasók elé kerül, már múlt időben beszélhetünk erről az eseményről.) A hagyományoknak megfelelően az Iparkamara nagytermébe várjuk tagtársainkat. A műsort a Pro Négy irodalmi csoport és az Ambrózy Dalárda adja. A műsorban fellépők kivétel nélkül látássérültek. Egyetlen látó közöttünk Illyés Péter előadóművész, aki a műsort vezeti, s meglepetésverssel kedveskedik tagjainknak. Az ünnepre adománygyűjtő programot szervezünk "A szeretet hangjai" címmel. Az így összegyűlt ajándékokat rászoruló tagtársaink között kívánjuk szétosztani. Ünnepségünket megtiszteli az Első Lions Klub képviselője, aki nem érkezik üres kézzel: pénzadományt hoz az egyesületünk számára. Ezt az adományt kívánjuk felhasználni majd programjaink megvalósításához. Az ünnepség zárásaként közös ebédre kerül sor, ahol karácsonyi hagyományos ételeket fogyasztunk. Kívánjuk, hogy a szeretet ünnepe minden látássérült számára békés, boldog, örömökben gazdag legyen!

Jakab Éva

Ítélet Földi Antalék számára

Véglegesen szertefoszlott egy ábrándvilág. A Legfelsőbb Bíróság megfellebbezhetetlenül értésére adta Földi Antalnak, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének szétverésére tett kísérletével teljes kudarcot vallott. A kudarc okozta lelki fájdalomban Földi Antallal osztoznia illenék dr. Földi Jánosnak, Lukács Sándornak és Takács Péternek is. A perindítás után történtekből visszafelé következtetve ugyanis megalapozottnak tűnik az a feltételezésünk, hogy az említett személyiségek ugyanúgy érdekeltnek érezték magukat a per tárgyát illetően, mint Földi Antal. S az, hogy személy szerint ki maradt félig-meddig háttérben és ki rontott neki nyíltan a Szövetségnek, valószínűleg azon dőlt el, hogy a felsoroltak úgy érezték, Földi Antal szellemileg föléjük magasodik, s tudása a biztos győzelem reményével kecsegtet.

Első fokon a bíróság Földi Antalnak adott igazat. Takács Péter triumfáló örömmel írta: "Dr. Szőke nem az MVGYOSZ elnöke, a vagyonátadás áttekinthetetlen: a Földi Antal kontra MVGYOSZ-per ítélete az interneten." A boldogságra azonban árnyékot vetett az a körülmény, hogy a Vakok Világa nem közölte a jogi szempontból megalapozatlan ítéletet. Dr. Földi Jánosból így tört elő az emiatt érzett fölháborodás: "...én voltam talán a leghangosabb, amikor el akartam érni, hogy a Vakok Világában, mint a szövi hivatalos lapjában információt kapjanak a tagok a Földi Antal-féle perben hozott első fokú ítéletről. Nem azért, hogy azt higgyék, hogy a szövetségnek vége, hanem azért, mert ez egy fontos döntés, és a tagokra tartozik." És ezt nem egy tudatlan újságíró írta, hanem a jogászként szereplő dr. Földi János! A jogalkalmazás magasabb szintjén, vagyis a Fővárosi Ítélőtábla előtt azonban a tudatlan újságíró vélekedése bizonyult megalapozottnak, s a jogász dr. Földi János tudása elégtelennek. Tudniillik az első fokú ítéletet megsemmisítették, s a dr. Szőke László elnök által képviselt MVGYOSZ-nek teljes mértékben igazat adtak. (Mellesleg szólva: dr. Földi János jogi ismereteinek színvonala ugyanennyire volt megbízható akkor is, amikor egy hölgy az ő bíztatásától fellelkesülve jelentette fel szerkesztőségünket a MÚOSZ Etikai Bizottságánál, gondolván, jogilag neki van igaza. A hölgy, balszerencséjére, még nem ismerhette dr. Földi János jogászi felkészültségét, s feljelentésével csupán saját megszégyenülését érte el.)

Földi Antalnak a másodfokú ítélet sem szegte kedvét, a Legfelsőbb Bíróság előtt újabb frontot nyitott. Pedig akkor már egy kisebb emberi drámának is szereplőjévé vált. Ugyanis rátámadt Lukács Sándor csak azért, hogy előttem mentse és magyarázza saját kérlelhetetlenségét.

Mivel hogy a másodfokú ítélet után megesett a szívem az 50 ezer forintra büntetett Földi Antalon, s megkérdeztem Lukács Sándort, nem érzi-e erkölcsi kötelességének, hogy az általa bíztatott Földi Antal büntetési összegéből részt vállaljon. Lukács Sándor (aki Luxinak becézi önmagát) így dörgött a kérdésemre: "Ami pedig Földi Anti keresetét illeti, én akkor szoktam fizetni, ha benne vagyok a kereset elkészítésében is. Tóni figyelmen kívül hagyta felvetésemet a táblabírósághoz írott keresettel kapcsolatban, sőt azt sem tette lehetővé, hogy felvegyem a kapcsolatot az ügyvéddel, mert valamelyik vak - nem írom ide a nevét -, megszerezte a telefonszámát az ügyvédnőnek és keményen nekitámadt." Szegény Földi Antal! Nem elég, hogy fizetnie kell, hanem még Lukács Sándor korholását is tűrni kénytelen!

Az igazán erős lélek azonban az ilyen sorscsapásokkal is dacol. Megint új ügyvédet keresett magának és - saját szavai szerint - "tisztelettel és alázattal" fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. És optimizmusa nem halványodott el, az általa felvázolt ábrándkép pazar színekben tündökölt. Bizonyítja ezt az is, ami az MVGYOSZ egyéni tagjainak szeptember 26-i taggyűlésén történt.

Ezt a taggyűlést az egyéni tagok képviselője, dr. Földi János hívta össze. Az ő hívó szavára a 240 egyéni tagból 233 egy emberként maradt otthon; mikor pedig beszélni kezdett, még a jelenlévő 7 tagból is rögtön hazatért kettő.

Nos, ezen az emlékezetes taggyűlésen, amelyen a 240 fős tagságból négyen képviselőjükké választották Takács Pétert, "Földi Antal felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy október 15-én lesz a Legfelsőbb Bíróságon a tárgyalás. Amennyiben a pert ők nyerik, akkor sok feladat áll még a tagság előtt." És ugyanitt "Takács Péter elmondta, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság a perben Földi Antalnak ad igazat, akkor lehet azzal foglalkozni, hogy volt-e joga a Szövetségnek a megyékben élő irodahelyiségek (sic! - A szerk.) tulajdonjogát átruházni az egyesületeknek." (Idézetek a dr. Földi János által hitelesített jegyzőkönyvből.)

Dr. Földi János itt már nem mondta, hogy a pert ők fogják megnyerni, az ábrándozás örömét meghagyta Földi Antalnak és Takács Péternek.

Amíg aztán az MVGYOSZ elnöke, a Szövetség közel 200 tagja és a meghívott vendégek a Parlament Főrendiházi termében a Szövetség történelmi évfordulóját ünnepelték, Földi Antalék számára a Legfelsőbb Bíróság épületében szertefoszlott a költséges ábránd.

Az ítélet okozta hangulatot még komorabbá tették Földi Antal számára Lukács Sándornak ezek a korábban írott szavai: "Remélem, takarodót fújnak majd a tisztességteleneknek!!!" Ej, ej, Lukács úr! Földi Antal úr és társai azért ezt a goromba jelzőt nem várták volna éppen öntől!

Cseri Sándor

(A Legfelsőbb Bíróság ítéletét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.)

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Pomázi László ügyvéd által képviselt Földi Antal felperesnek a dr. Szőke László elnök által képviselt Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a Fővárosi Bíróságon 27. P. 632.740/2005. számon indult és a Fővárosi ítélőtábla 2007. április 17-én kelt 4. Pf.20.158/2007/6. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes által 37. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet:

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi ítélőtábla 4.Pf.20.158/2007/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felperes keresetében az alperesnek a 2005. szeptember 24-én, december 10-én tartott közgyűlésein, valamint a 2005. november 5-én az Egyéni Tagok Gyűlésén hozott határozatok megsemmisítését, a határozatok végrehajtásának felfüggesztését kérte. Az elsőfokú bíróság mindhárom gyűlésen hozott határozatok vonatkozásában azt állapította meg, hogy a gyűléseket olyan személy hívta össze, aki arra nem volt jogosult. Meghosszabbított mandátumú ügyvezető elnöki tisztséget az alapszabály - sem a régi, sem a módosított formájában -, nem ismert. Jogsértőnek tartotta az egyéni tagok gyűlését amiatt is, hogy a megismételt gyűlés tartására a módosított új alapszabály nem adott lehetőséget, és erre a meghívóban sem történt utalás. A módosított alapszabálynak a hatáskörre vonatkozó szabályozatlansága következtében a 2005. szeptember 24-i küldöttközgyűlés érvényesen nem dönthettek volna a tagfelvételről, továbbá abból az okból sem lett volna ebben a kérdésben döntés hozható, hogy a küldöttközgyűlés öszszehívására még a régi alapszabály alapján került sor, amely jogi személy tag tagfelvételét nem tette lehetővé. Az elsőfokú bíróság szerint a küldöttközgyűlés a vagyonátruházás kérdésében sem dönthetett volna, mert azt napirendi pontként a meghívóban nem tüntették fel. Az elsőfokú bíróság a megállapított jogsértések miatt az egyesülési jogról szóló 1989. évi 11. törvény (Etv.) 10. § (1) bekezdése alapján a keresettel támadott határozatokat megsemmisítette, azok végrehajtását felfüggesztette.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet és a határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasította. Kiemelte, hogy az alperes teljes szervezeti átalakulást kívánt végrehajtani, ezért a 2004. május 21-22-én tartott rendkívüli küldöttközgyűlésen hozott határozattal döntött a megszűnt mandátumú elnökség mandátumának meghosszabbításáról, és a határozatban ügyvezető elnökségként nevesítette a vezető szervezetét. Bár az alapszabály ügyvezető elnökről nem tett említést, a hozott és bíróság előtt eredményesen nem támadott határozatra tekintettel a per tárgyát képező küldöttközgyűléseket, az egyéni tagok gyűlését is az arra jogosult személy hívta össze. A 2005. szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlés elfogadta a módosított alapszabályt. A módosított alapszabály rendelkezéseinek akár azonnali, ugyanazon küldöttközgyűlésen történő alkalmazása nem törvénysértő, így jogszerű volt a jogi személyek tagként történő felvételéről a módosított alapszabály szerinti döntéshozatal. A 2005. november 5-én tartott egyéni tagok gyűlése vonatkozásában a megismételt gyűlés tartása, a napirendi pontban a megismétlésre vonatkozó figyelmeztetés hiánya nem értékelhető úgy, hogy ezen a gyűlésen hozott határozatok alapszabály-ellenesek, mert a módosított alapszabály rendelkezései együttesen értelmezendők, az esetleges szabályozatlanság önmagában nem teszi törvénysértővé megismételt gyűlés tartását. A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a határozatok megsemmisítésével beavatkozik a társadalmi szervezet működésébe és ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítására csak jelentősebb érdeksérelem mellett kerülhet sor. A vagyonátruházás körében hozott határozat tulajdonosi döntés volt, ezért e döntés jogszabályba ütközése nem állapítható meg akkor sem, ha annak a jogszabálynak megfelelő lebonyolítási módja a határozatban nem került megfogalmazásra. Az ügyészség figyelemmel kísérte az alperes átalakulásának folyamatát, de az ügyészségi eljárás vizsgálata nem volt és nem lehetett a per tárgya. A határozatok a szervezeti átalakítás érdekében egymásra épülve születtek, a szervezeti átalakulás befejeződött, a meghozott határozatok a törvényes működés biztosítása érdekében kerültek meghozatalra.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor a megválasztott ügyvezető elnökség mandátumát nem csupán átmenetinek tekintette. Az ügyvezető szerv működése csak egy meghatározott cél megvalósítására szólt, az alapszabály szerint hat hónapra meghosszabbítható mandátum elteltével csak az alapszabály módosításával lett volna az ügyvezető elnökség legitimmé tehető. Az ügyészség nem legitimálhat egy alapszabály-ellenes működést. A lejárt mandátumú elnökség nem hívhatott össze további gyűléseket, "új" alapszabályt nem fogadtathatott el. Jogsértő volt a módosított alapszabály alapján ugyanazon küldöttközgyűlésen a jogi személyek tagfelvételéről és vagyonátruházási kérdésekről való döntéshozatal. A másodfokú bíróság ezért - a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint - az Etv. 10.§ (1) bekezdésébe ütközően döntött, amikor a keresetet elutasította.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte azzal, hogy a felperes jogszabálysértést nem jelölt meg. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályban tartását.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen az alperes eljárási kifogását vizsgálta és azt alaptalannak találta. A felperes felülvizsgálati kérelmében konkrétan, nevesítve jogszabálysértést ugyan nem jelölt meg, azonban a felülvizsgálati kérelem tartalmából egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes az Etv. 10.§ (1) bekezdésének megsértését kifogásolta, ezért nem volt helye a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának a Pp. 213. § (1) bekezdése alapján.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálva megállapította, hogy az nem alapos. A felperes kifogásolta, hogy a 2005. szeptember 24-i, december 10-i küldöttközgyűléseket, a 2005. november 5-én tartott egyéni tagok gyűlését nem az arra jogosult személy hívta össze. Ezzel szemben a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a 2004. május 21-22-én tartott küldöttközgyűlésen hozott határozattal az elnökség mandátumát az átalakulás megtörténtéig ügyvezető elnökségként meghosszabbították. Miután ezt a határozatot eredményesen bíróság előtt nem támadták, így a határozat feljogosította az elnököt a küldöttközgyűlés összehívására, mivel az elnökség mandátumának meghoszszabbítására a szervezeti átalakulás megtörténtéig került sor, ezért irreleváns az a körülmény, hogy a mandátum meghosszabbításának időtartamát a régi alapszabály hat hónapban határozta meg. A meghatározott feladat ellátására időkorlát nélkül a mandátum meghosszabbításáról rendelkező határozat alapján az elnök eljárhatott a régi alapszabály 14.§ (1) bekezdés c) pontja alapján.

2005. szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlésen megtörtént az alapszabály módosításának elfogadása, amely alapszabály módosítás a 20.§ (1) bekezdése értelmében az elfogadás napján lépett hatályba. A módosított alapszabály az azonnali hatálybalépése folytán a későbbi küldöttközgyűlés és egyéni tagok gyűlésének összehívására az elnököt jogosította fel a módosított alapszabály 9.§ (2) bekezdés c) pontja, 8.§ (5) bekezdése, 14.§ (1) bekezdés c) és f) pontja alapján.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében kifogásolta azt is, hogy a 2005. szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlésen a jogi személy tagok tagfelvételéről alapszabály-ellenesen döntöttek. Ez a kifogás is alaptalan, mert az elfogadás napján hatályba lépett, módosított alapszabály 3.§ (4) bekezdése lehetővé tette jogi személyek tagfelvételét, ezért nem történt törvénysértés, amikor a 2005. szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlésen erről határoztak.

A 2005. szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlésen határoztak továbbá a vagyonátadás kérdésében is, amelynek kapcsán a felperes kifogásolta, hogy a vagyonátadás napirendi pontként nem került meghirdetésre, ezért erről döntést nem hozhattak volna. A felperes álláspontja téves. A módosított alapszabály 8.§ (5) bekezdése előírja, hogy a küldöttközgyűlés meghívójának tartalmaznia kell a küldöttközgyűlés helyét, időpontját és tárgysorozatát, valamint választóközgyűlés esetén a jelöltek listáját. A 8.§ (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy a küldöttközgyűlésen jelenlevő küldöttek a tárgyalt kérdésekhez hozzászóljanak, valamint önálló indítványokat tegyenek, ezért mód volt arra, hogy a tagfelvétellel együtt a szükséges vagyonátadási kérdéseket is rendezzék, a szervezeti átalakítást teljes egészében végrehajtsák.

A felperes kifogásolta azt is, hogy a 2005. november 5-én megismételt ülésen tartották meg az egyéni tagok gyűlését, amelyre utalás előzetesen a meghívóban nem történt, így megismételt ülést nem lehetett volna tartani. Ezzel a kifogással kapcsolatosan a másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a keresettel támadott határozatok egymásra épülve, a szervezeti átalakítás érdekében születtek, jogszabálysértés nem történt.

A jogerős ítélet a rendelkezésre álló bizonyítékokat, tényeket, iratokat, a módosított alapszabályt egészében értékelte és helytállóan mutatott rá arra, hogy az alapszabály esetleges, az egyéni tagok gyűlésére vonatkozó szabályozatlansága önmagában nem teszi törvénysértővé a támadott határozatot. A Legfelsőbb Bíróság a bizonyítékok felülmérlegelésére indokot és ezért lehetőséget nem talált, a másodfokú bíróság ebben a kérdésben is megalapozott és helytálló döntést hozott.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Az alperes jogi képviselő nélkül járt el, részéről felszámítható költség nem merült fel, ezért a költségviselésről a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján rendelkezni nem kellett.

A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére a felülvizsgálati illetéket lerótta, ezért annak viseléséről határozni nem kellett.

Budapest, 2008. október 15.

Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk.,

a tanács elnöke

Dr. Márton Gizella sk,. előadó bíró

Dr. Darák Péter sk., bíró

Pénzügyekről a szakember szavaival

Leosztási és támogatási arányok

Olvasóink előtt ismeretes, milyen gazdasági megszorítások nehezítik a Szövetség munkáját a következő esztendőben. A rendkívüli, október 30-i elnökségi ülésről szóló cikkünk hatására többen kérdezték, miként is alakul a tagegyesületeknek nyújtandó költségvetési támogatás? A leosztás milyen arányban érinti az egyesületeket? Ezekre a kérdésekre dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője a következőket válaszolta:

- Az Országos Szövetség a parlament által elfogadott, elkülönített költségvetési soron szereplő összegből 60%-ot fordít az országos szolgáltató székház működtetésére, 40%-ot pedig a megyei szinten működő önálló jogi személyiséggel rendelkező tagegyesületei finanszírozására. Az Országos Elnökség határozata alapján az állami támogatás bárminemű csökkenése szintén 60%-40% arányban érinti a központot és a tagegyesületeket. Azaz pl. 10%-os csökkentés esetén mind az Országos Hivatal, mind a megyei egyesületek állami támogatása egyformán 10%-kal csökken.

Még egy kérdés: Takács Péter elnézést kért blogjának olvasóitól, mert maga is belátta, hogy a bértámogatás felvétele a munkaköri tagolódottság arányában nem tekinthető szabálytalannak, miként azt ő sugalmazta. De a szakember szavaival teljesen korrektül kifejtve, mi is itt a pontos igazság?

- A bértámogatásokat egyrészt látássérült emberek után vesszük igénybe, így tudjuk fedezni munkabérük jelentős részét. E kollégák esetében az általuk ledolgozott munkaidő teljes időtartamára szól a támogatás. Ugyanakkor látó segítőket is foglalkoztatunk, akiknek munkaköri leírásuk alapján más önálló tevékenységük is van. Az ő esetükben csak részmunkaidőben történik a segítségnyújtás, így a bértámogatás igénybe vétele is. Mindez azt jelenti, hogy az ő bérük vonatkozásában jóval csekélyebb mértékű bértámogatást tudunk igénybe venni. A Szövetségben jelenleg tehát nincs olyan látó kolléga, aki teljes munkaidőben látna el segítői feladatokat.

G. A.

Kétszáz éve született Louis Braille

Nyomdánkban készül pontírással az olvasnivaló

A franciaországi Cupviray nevű falucskában született 1809. január 4-én és Párizsban halt meg 1852. január 6-án Louis Braille, a vakok róla elnevezett írásrendszerének megalkotója.

Hároméves volt, amikor apja nyeregkészítő műhelyében játszadozva súlyosan megsértette a szemét egy bőrvágó késsel, ami miatt a kisfiú hamarosan megvakult. Amikor 10 éves lett, édesapja beadta a vak ifjak királyi intézetébe, ahol a növendékek tanultak kézimunkát, fonást, zenét, történelmet, számolást, könyvkötést, stb. Megtanították a fiatalokat a domború latin betűk olvasására és vonalzó segítségével viasztáblára vagy papírra való írásra is. Louis minden tárgyban jeles eredményt ért el, s érlelődött benne a gondolat, hogy kidolgozza a vakok írásrendszerét, amelynek alapját Charles Barbier rendszere képezte. Braille továbbfejlesztette azt a pontírásos rendszert, amelyet Barbier azért alkotott meg, hogy a katonák a parancsokat az éjszakai sötétben is elolvashassák. 16 éves volt, amikor Braille a később még továbbcsiszolt pontírásos rendszerét kidolgozta.

A mai magyar Braille-írásrendszer alapjául Mihalik Lajos tanár rendszere szolgált. Mihalik módszerét Pivár Ignác és Heródek Károly (mindkettő a vakok iskolájának igazgatója volt) néhány betű egyszerűsítésével módosította és ezt 1901-től hivatalos írásként fogadták el. Akik később veszítették el a látásukat, azoknak dr. Bánó Miklós tanította az írásunkat. Én is tőle tanulhattam meg 1959-ben. Ő a magyar Braille-írás rendszerének, rövidírás-rendszerének kidolgozója volt.

Hazánkban a Braille-írás bevezetése után a vak diákok és a felnőtt vakok is Braille-írótáblán írtak és írnak. Egyre többen használják a pontíró gépeket. A vakok pontírású kiadványai: könyvek, újságok, az iskola és Szövetségünk Braille-nyomdájában készülnek. Szövetségünk Braille-könyvtára 1904-ben jött létre az Ida utcai épületben.

Mi, mai vakok, hálával emlékezünk írásrendszerünk megalkotójára, Louis Braille-re születésének 200. évfordulóján.

Lak István

Humor

- Üdvözlöm a sajtó igen tisztelt képviselőit! Kinek van kérdése?

- Főtitkár úr, a volt titkárnője azt írja a könyvében, hogy nagyon kicsiny méretű az ön micsodája. Mi a véleménye erről?

- Szót sem érdemel. A volt titkárnőmnek nagy a szája, ennyi az egész.

*

- Haver, látod ott azt a két hölgyet? A barna hajú a feleségem, a szőke a szeretőm.

- Ugyanezt mondhatom neked én is, haver, csak fordított szereposztásban.

*

- Kezeit csókolom, Orsika! Itt, a nudista strandon találkozunk! De örülök neki!

- Látom!

*

- Kisasszony, kérem!

- Jó napot kívánok! Mit hozhatok a kedves vendégnek?

- Ebédelni szeretnék.

- És konkrétabban mire gondol a kedves vendég?

- Konkrétan a dugásra gondolok, de most pörköltet kérek!

*

- Vezérigazgató úr! A Peti csődör megdugta a fehér kancát!

- Ide hallgasson, Józsi bácsi! Ne használja ezt a csúnya kifejezést! Pláne, ha úrinőkkel jövök ide. Olyankor mondja azt, hogy a Peti csődör meglepte a fehér kancát.

- Jó, majd azt mondom.

- Na, Józsi bácsi, itt vannak ezek a kedves hölgy látogatók, mondja el nekik, hogy mi újság van itt az istállóban!

- Hát, kezitcsókolom, a Peti csődör meglepte a fehér kancát, mert a deres kancát dugta meg!

*

- Nővérke! Hadd adjak egy nyelves csókot magának!

- Nem lehet!

- De nővérke! Csak egyetlenegyet!

- Mondtam: nem lehet! Már az is szabályellenes, hogy meztelenül fekszünk az ágyban egymáson!

*

- Kohn úr! Maga tegnap rászedett engem! Azért vettem meg ezt a kutyát magától, mert azt állította, hogy a kutya akkorát ugrik, mint a Gellért hegy. És most, hogy megvettem, azt tapasztalom, hogy a kutya nem is tud ugrani.

- Na és! A Gellért hegy ugrik?

*

- Légy átkozott, Sanyi! Megerőszakoltál! És mi van akkor, ha AIDS-es vagy?

- Orvosi papírom van arról, hogy nem vagyok AIDS-es!

- Azt a papírt most már széttépheted!

*

- Vádlott! Hol volt maga és mit csinált öt évvel ezelőtt, június 13-án este 11 óra 19 perckor?

- Öt évvel ezelőtt június 13-án este 11 óra 19 perckor a lakásomban voltam, ügyész úr, és egyik szememmel a naptárt, a másikkal meg az órát néztem.

Cseri Sándor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

A novemberi lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: CXCI 2, CXCII 1, CXCIII 1, CXCIV 2, CXCV 1, CXCVI 2, CXCVII 2, CXCVIII 2.

Így gondolta ezt Korcsog Margit (Balassagyarmat) olvasónk is. Nyereményéhez szeretettel gratulálunk!

203. Mi a konzol?

A. Tartópillér

B. A konzul (külképviseleti tisztség) tájnyelvi változata

204. Mi az adaptáló?

A. Befogadó

B. Átalakítva alkalmassá tevő

205. Mi a renonsz?

A. A rinocérosz nigériai neve

B. Kártyajátszmát érvénytelenné tevő tévedés

206. Mi a restrikció?

A. Megszorítás, korlátozás

B. A strici státusz visszaállítása

207. Mit nevezünk bakatornak?

A. A gyalogos katona lakomáját

B. Magyar szőlőfajtát

208. Mi a kantár?

A. Hím jószágok kiállítása

B. Kötőfék, a lószerszámnak a fejen lévő része

209. Mit jelentett a mameluk szó a XIX. században?

A. Pikáns népies kiszólás volt

B. Kormánypárti képviselő gúnyneve volt

210. Mi a handabanda?

A. Szavalócsoport

B. Hetvenkedő beszéd és magatartás

211. Mi a hungarológia?

A. Magyarországra vonatkozó időjárásjelzés

B. Magyarságtudomány

212. Mi a bikavér?

A. Hímnemű szarvasmarha életnedve

B. A zúzott szőlőbogyókon való erjesztéssel készített sötétvörös, nemes, magyar bor

213. Mit csinál, aki búgat?

A. Búgó hangot hallat

B. Nősténysertést pároztat

214. Mi a csárdás?

A. Páros ütemű, gyors ritmusú magyar népzene és erre járt páros magyar néptánc

B. A csárda tulajdonosa

215. Mit nevezünk pálfordulásnak?

A. A vélemény, magatartás hirtelen megváltoztatását

B. A Pál nevű kocsis hátratekintését

216. "Komádé e pomádé? Nem, a szomszéd nomádé!" Szilágyi Györgynek ebben a versében minek a tulajdonságáról beszélgetnek a hunok?

A. Erős illatú hajkenőcsről

B. Egy almafajtáról

Beküldési határidő: február 15.

Cseri Sándor

Balogh Sándorné: Pillantáson innen

Visszaemlékezve a gyermekkoromra, már akkor is féltem az alkonytól, a búcsúzó napsugaraktól, mert estefelé ködös lett számomra minden, amit én elfogadtam, - azt gondolva, ilyen a világ. Csak az idő elmúltával tudok következtetni sok mindenre.

Kedvenc játékom volt egy kis kutya, ami gipszből készült, ülve lehetett vagy harminc centi magas, Bodri volt a neve. A konyhában egy székre ültettem, a játszás után ottfelejtettem. Jött nagyanyám, kezével nagyot suhintott, sicc le, sicc le, kiáltotta, mivel a kandúrcicának nézte. Sírva fakadtam, mert Bodri darabokra törve szóródott szét a konyha kövezetén. Már annak idején is rosszul látott nagyanyám, engem is nehezen ismert meg, kérdezte - te vagy, Marikám?

Az én drága nagyanyám emlékezett a legjobban a gyermekkoromra. Egy szép nyári estén, amikor a legszebben ragyogtak a csillagok, az ölébe fogott és elmutogatta az általa ismert csillagokat, - Fiastyúk, Sántakati, Göncölszekér - és mindegyikhez szőtt egy kis mesét. Mese közben égszakadás, földindulás, elesett velem. Nem történt semmi baj, nevetve siettünk befelé, ahol nagyapám jól kinevetett minket.

Ma már ha felnézek a csillagos égre, nem találom a Göncölszekeret sem - csillagai elhalványodtak vagy másfelé vették útjukat.

Kislány voltam, amikor csodálva néztem az eget koszorúzó, gyönyörű szivárványt. Édesanyámat megkérdeztem, hogy hol van a szivárvány másik fele, mire azt válaszolta: a hegyen túl, messze, messze. Az idő felgyorsult, elmúlt az őszülő idő, megtapasztalva látom a fények körül a szivárvány másik felét.

Amikor iskolás lettem, többször meglátogatott a védő néni. Örültünk, mert akkor nem kellett felelni. Egyszer hozott magával egy feltekert kartonlapot, amelyiken nagy betűk voltak függőlegesen feltüntetve, lefelé mindig kisebb betűkkel. Azt mondta, hogy fel kell ismernem azt a betűt, amelyikre ő rámutat. Amikor a távolságot kijelölte, ahonnét olvasni kellett, én egyszerűen megijedtem.

Mondtam a padtársamnak, gyorsan tanuljuk meg a betűket, hogy tudjam.... Ő rám nézett, és csodálkozva kérdezte - hát te nem látod? Ekkor ébredtem rá, hogy én valóban nem látok jól. Nagyon elszomorodtam, nem hittem, hogy van ilyen - rosszul látok. Istenem!

Abban az időben Veszprémbe kellett menni a szemészetre. Nagy feltűnés volt, ha valaki szemüveges lett. Nagyon szégyelltem, mivel néhányan csúfoltak, volt, aki azt kérdezte, hogy kinek akarok tetszeni? Ezek a megjegyzések a kevés kis önbizalmamat is elvették. Nagyon sokat szenvedtem.

Úgy éreztem, szemüveggel sem jobb a látásom, mivel a lépteim a mélység felé indultak, félve lépkedtem, a fülem égett a szemüveg szárától. Féltem, öszszeomlik velem a világ. Félretettem a szemüveget, úgy gondoltam, megleszek nélküle.

Igazi gondjaim akkor lettek, amikor a középiskolába kerültem. Nem láttam a táblára írt szöveget. A padtársaméról voltam kénytelen másolgatni, amiből csak problémák adódtak. Néhányan puskáztak, de nekem az sem ment az apró betűk és számok miatt.

Gondjaim szaporodtak, kénytelen voltam orvoshoz fordulni, osztályfőnököm is jóindulattal erre biztatott. Aztán elkészült az új szemüveg. A tábláról jobban tudtam olvasni, ezért csak órák alatt hordtam a szemüveget - mivel szédültem, rettenetesen fájt a fejem. Nem tudtam belenyugodni, hogy nincs jó szemüvegem, miközben olyan sokat dicsérik és áldásosnak tartják. Sok problémám adódott, nem ismertem fel az embereket az utcán, nekem mindenki arcnélküli volt.

A vártnál is nehezebb időszak következett, amikor dolgozni kezdtem.

Új szemüveg - nem jó, nem jó, nem jó. A szemészorvost kértem, szinte könyörögve, hogy segítsen. Mit tegyek, mikor ő megállapítja, hogy milyen legyen a jó szemüveg, és amire elkészül, nem jó? Látta a doktor úr, hogy nagyon el vagyok keseredve, - segített. Azt tanácsolta, hogy menjek el egy másik városba és az OFOTÉRT-nál méressem be a lencsék állását. Itt volt az ismétlődő hiba, rosszul állították a lencsét szemüvegkeretbe.

Ez már régen történt, de azóta is figyelmeztetem az optikust, aki nagy figyelemmel készíti el a jó szemüveget. Ha látok kisgyereket szemüveggel és az anyukája panaszkodik, hogy nem akarja hordani, mindig felmerül bennem, hogy az a szemüveg nem is jó, mert a jó szemüveget meg lehet szokni.

A szemészorvos is nagyon örült, hogy végre sikerült jó szemüveget készíteni. Javasolta, hogy egy kis kezelés jót tenne a szememnek, mivel sokat fáj a fejem. Beutalót adott a veszprémi kórházba, mivel akkor még nálunk nem volt kórház. Egy aranyos, fiatal doktornő kezelésbe vett, amiért én, amíg élek, hálás szívvel gondolok rá.

A vitaminos kezelés után ajánlott egy kis beavatkozást, ami abból állt, hogy meg kellett várni, amíg egy ilyen vércsoportú kismama szül és annak placentájából sejtet vesznek, amit az én szemem sarkába ültetnek, ami segíti a szem vérellátását.

Egy kis félelem fogott el, de biztatására beleegyeztem a műtétbe. A műtét egy kicsit kellemetlen volt, nagy fényt láttam, és nem tudtam pislogni. Egy napig be volt kötve mindkét szemem. Ez a kis műtét hozzásegített ahhoz, hogy azóta nem fáj a fejem, ami nekem olyan sok szenvedést okozott fiatalabb koromban.

Azóta sok orvosnak említettem ezt a kis beavatkozást, de úgy érzem, nem keltette fel az érdeklődésüket. Egyedül egy arab származású szemorvos nagy érdeklődéssel hallgatva, kétszer is elmondatta velem a történteket, és azt mondta, hiszen ez egy csodálatos esemény. Nemrég hallottam, hogy ez már egy őssejt beültetés volt.

Nehéz elfogadni, de legjobb megbarátkozni a gondolattal, hogy nem láthatunk, ezen senki nem tud változtatni, ezzel kell élnünk.

Elveszítette látását apai nagyanyám és édesanyám is. Hála Istennek, nekem még jut az aranyló napsugárból hetven felett is.

Ma már elmúlt a szégyenérzet, talán az önbizalommal sem küszködöm anynyit, mint fiatal koromban. Bátran kérek segítséget, ha az úton át szeretnék menni, megvárom, amíg néhányan öszszejövünk, és velük biztonságosabb az átkelés. Vásárlásnál is jó szívvel fogadom, úgy érzem, segítőkészek az emberek. Nagyon, de nagyon örülök az állami segítségnek, és annak is, hogy igénybe vehetjük az utazásnál a kísérői kedvezményt.

Nálunk nagyon jól működő klub van, szeretünk együtt lenni. Nagy örömmel készülünk a Fekete István Emlékműsorra, amit ebben az évben is megrendezünk. Legalább nyolc-tíz városból várjuk sorstársainkat. Fekete István itt élt Ajkán, őneki is gond volt a látásával. Részt vettünk az újratemetésén Göllén, ami mély hatással volt ránk.

Öregkorban egyre gyakrabban térnek vissza a gyermekkori emlékek. Szép emlékeim közt őrzöm azt az alkonyi tájat, ahová Horváth tanító bácsi sétálni vitt a közeli Posvány-rétre, ahol zöld füvet szedtünk a nyusziknak. Vele együtt öten voltunk, Magda, Fanni, Pisti és én. Egyszer elkezdte mondani: "Figyeljétek, milyen szép az ég alja. Nézzétek, milyen szép színek kísérik a lenyugvó napot. Ilyenkor kezdődik az égi színielőadás. Ha eltűnik a vörös felhőfüggöny, akkor szerepelnek a kis angyalkák, a sárga felhőfüggöny után az égi szentek előadása következik és addig tart, amíg a kis csillagok meggyújtják csillag-lámpásaikat."

Az őszi naplemente meséjét már én is elmondtam a kis unokámnak, aki ugyanolyan nagy érdeklődéssel figyelt, mint én annak idején. Ma már a naplemente színei ködösek, nem olyan szépek, mint valaha. A nyugvó Nap az idő múlására, az elmúlásra emlékeztet.

Bakonyalján, erdőszélen, a Torna patak partján születtem. A Torna patak kristályvölgye a legszebb itt a tájon.

Az idő alkonyán is a legkedvesebb időtöltésem, amikor kis unokámmal a kertünk alján hallgatjuk a Torna patak csobogását, csodáljuk a szivárvány színében tündöklő szitakötőket, pillangókat, a sokszínű mezei virágot. Vízre tesszük a kis papírhajót és addig figyeljük, nézünk utána, amíg eltűnik a kis patak csillogó víztükrén.

Márciusi szellő száll, erdőn, mezőn, réten.

Kinyílnak a virágok lilán, sárgán, kéken.

Dalba kezd a kismadár, cseng a határ tőle,

Isten hozott március, tavasz hirdetője.

*

Ez az írás a Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesülete és a Somogy Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda által egy évvel ezelőtt meghirdetett "Pillantáson innen" című országos irodalmi pályázatra érkezett és azon díjat nyert.

Ön most mit lépne világossal?

Tizenkilenc lépést tettek a sakkjáték világhírű lángelméi, amikor az alábbi hadállás bontakozott ki előttük:

Világos: Kg1, Vd1, Ba1, Bf1, Fd2, Hd6, a3, b2, e5, g2, h2.

Sötét: Kg7, Vd8, Ba8, Bf8, Fa6, Hg6, a5, b6, e4, f7, h7.

És most, a huszadik lépést teszi világos, s azzal sötétet rövid agonizálásra kényszeríti.

Ön szerint mi volt ez a végzetes lépés?

Beküldési határidő: február 15.

Novemberi feladványunkra a helyes válasz: Hh4. Ha a g3 gyalog üti a huszárt, akkor elvész a világos vezér; ha nem üti, akkor viszont azonnal mattot kap. Így látta ezt Dominyák István, debreceni olvasónk is. Egy vidám regényfüzet küldésével is gratulálunk neki!

Sporttársi üdvözlettel:

Cseri Sándor

CD-nyeremény

Ki volt az az 1862-ben született francia zeneszerző, aki új zenei stílust alakított ki a melodikára, a harmóniavilágra kiterjedő reformjaival? Pelléas és Mélisande című operája fontos mérföldkő a XIX-XX. századi francia zene és operaműfaj történetében.

A választ február 15-ig kérjük szépen.

A novemberi lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: Georg Friedrich Händel.

Így gondolta ezt és egy CD-t nyert: Nyírő László (Ajka). Szeretettel gratulálunk!

Apróhirdetés

65 éves, házias, talpraesett, látássérült hölgy keresi 2-3 évvel idősebb, káros szenvedélyektől mentes párját tartós kapcsolat reményében. Jelige: Kála

Telefon: 06-30/996-1471, 16 óra után hívható.

*

Kiváló minőségű, őrölt kalocsai pirospaprika, közvetlenül a termelőtől eladó!

Egy kg ára 2500 forint, de fél kg-ot is lehet rendelni.

Tel.: 06-30/358 5555

FELHÍVJUK kedves Hirdetőink figyelmét, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékából befolyt juttatásokért mondott köszönetüket nem tudjuk térítésmentesen közölni. A gazdasági megszorítások érintik a Szövetséget is. Ezért az említett közleményekért kénytelenek vagyunk hirdetési díjat kérni.

Köszönjük megértésüket!

(A szerk.)