Vakok Világa 2010. január

Vakok Világa

LXXI. évf. 1. szám

2010. január

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

Tartalomjegyzék

Az Országos Elnökség határozatai

A választási szabályzat módosítása

Kitárni a lehetőségek kapuját

Később önálló életet tudjanak élni

Kérdéseinkre Berlinből válaszoltak

Közérdekű lap a Köznevelés

Sokat tudtak a Balaton-vidékről

Munkácsy-képek Amerikából

NASA Űrtábor

A nyárra tervezik vakoknak

Közlemény

Nagyobb szükség az összefogásra

A LÁRKE rehabilitációs központja

Felvidítja embertársait

Tapintható bélyegek

Fiatalokkal szerettette meg a zenét

Erőt merítettek a példájából

Kitelepítették őket Magyarországra

A látássérültek doromboló kedvencei

Ünnepélyes díjátadás

Évadnyitó taggyűlés

Tehetségkutató zenei vetélkedő

Meghívó

A levegő összetétele és a légzés

Dottoval mentünk a pusztába

A megvakult államférfi bölcsessége

Még csak a cinkecsapat jelentkezik

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

A kecskeméti klub szomorú veszteségei

Megemlékezés Juhász Imréről

Korunk nagy kihívása az AIDS

Ön most mit lépne világossal?

CD-nyeremény

Apróhirdetések

Impresszum

A fő cél: a költségek további lefaragása

Az Országos Elnökség határozatai

A Vakok Lakásgondjainak Megoldását Támogató Alapítvány tevékenységéről szóló tájékoztatással kezdődött a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségének ülése november 27-én, az MVGYOSZ székházában. Dr. Szőke László elnök mellett jelen voltak: Sztakó Krisztina, Kovács Béla, dr. Orlicki János és dr. Tóka László elnökségi tagok, dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője, Laczi Tamásné elnökségi és Lukács Gyuláné felügyelő bizottsági póttagok. A Szövetség háromtagú felügyelő bizottsága - miként októberben - ezúttal is távolmaradt az értekezletről. A jegyzőkönyvet Simon Enikő, az Országos Hivatal munkatársa vezette.

A Vakok Lakásgondjainak Megoldását Támogató Alapítványt egy segítő szándékú magánszemély, Janó Károlyné felajánlása alapján a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége hozta létre 2001-ben. Az adományozó kívánsága szerint a Szövetségre hagyott ingatlanának eladásából származó bevétel felhasználásával létrehozott alapítvány az alapítói vagyon (28 millió forint) éves hozamából minden évben tíz, a fővárosban élő látássérült embernek nyújt lakhatással kapcsolatos támogatást - tudtuk meg Helesfai Katalintól, az alapítvány kurátorától. Az alapítvány évente egy alkalommal pályázatot ír ki és az arra beérkező pályázatokat elbírálva, tíz, szociális, illetve anyagi szempontból leginkább rászoruló személyt támogat lakás vásárlása, lakáscsere; lakás építése, bővítése; lakás felújítása, tatarozása esetén. Támogatás igényelhető még az imént említett célok valamelyikével összefüggésben felvett bankhitel kiváltására, a törlesztő részlet csökkentésére is. Az alapítvány fennállásának kilenc éve alatt összesen 25 millió 80 ezer forinttal 92 embernek segített megoldani a lakásgondjait.

2004-2009. között 527 ezer forintot kaptak személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásából. Két éve működik már a honlapjuk és szóróanyagokon keresztül is szeretnék ismertebbé tenni magukat, hiszen jó lenne több pénzzel segíteni a rászorulóknak.

Dr. Krabót Györgyné, a "Vigyázó Szemek" Vakvezető Kutyával Közlekedők Országos Közhasznú Egyesülete és Farkasné Schiff Mónika, a Szövetség vakvezetőkutya-kiképző iskolájának vezetője is elmondta a véleményét a következő napirendi ponttal kapcsolatban, vagyis hogy januártól kit terheljen a látássérülteket segítő négylábúak azonosító mikrochipjének költsége, és mi legyen a vakvezető kutya sorsa akkor, ha a gazdája már nem akar az MVGYOSZ tagja lenni.

Farkasné Schiff Mónika hangsúlyozta, az ebek védelmében ők szeretnék az általuk kiképzett kutyák életét nyomon követni. Ennek érdekében félévente egészségügyi ellenőrző lapot töltetnek ki a gazdákkal és sokféle térítésmentes juttatást is elintéznek a számukra.

Dr. Krabót Györgyné szerint, ha valaki kilép a Szövetségből, ne kaphassa meg azokat a kedvezményeket, amelyekben a tagok részesülhetnek.

Az Országos Elnökség a kérdés alapos megvitatása után úgy döntött, hogy 2010. január 1-től a vakvezető kutya egyszeri, örökös használatbavételi díját 40 ezer forint plusz áfában állapítja meg. A jelzőkutyáért fizetendő térítési díj 30 ezer forint plusz áfa lesz. Indokolt esetben a vakvezetőkutya-igénylő a használati díj kiegyenlítéséhez részletfizetési kedvezményt kérhet. Az Elnökség felhívja az MVGYOSZ tagegyesületeinek figyelmét, hogy az szja 1 százalékos juttatás terhére biztosítsanak pályázati, illetve támogatási lehetőséget tagjaik számára a vakvezető kutyák egyszeri, örökös használatbavételi díjához.

Aki tíz hónapon át a maga részére nevel vakvezető kutyát, 25 ezer forint plusz áfát fog fizetni használatbavételi díj címén. Az MVGYOSZ vakvezetőkutya-kiképző iskolája a vakvezető kutya átadásakor a kutyához vezetőhámot, pórázt, nyakörvet, szájkosarat, valamint az azonosító mikrochipet köteles biztosítani.

Annak a vakvezető kutyát használónak, aki az MVGYOSZ-szel, illetve a tagegyesületével a tagsági jogviszonyát megszünteti, a mindenkori örökös használatbavételi díj felét kell megfizetnie minden megkezdett évben a kutya élete végéig a Szövetség részére. Ugyancsak térítési díjat köteles fizetni mindazon juttatásokért, amelyeket egyébként a tagsági viszonyban állók ingyenesen megkapnak a vakvezetőkutya-kiképző iskolától, valamint elesik a VKI-vel kapcsolatban álló szolgáltatók kedvezményes juttatásaitól is.

Munkacsoport létrehozását javasolja az Országos Elnökségnek Péterné Csabák Erzsébet, a GravoBraille Kft. képviselője, mert gyakran előfordul, hogy a gyógyszerdobozok alaki hibásak, s rajtuk a felirat nem megfelelő pontmagasságú. A csoportnak két feladata lenne: az ellenőrzés és az adatszolgáltatás. Az ellenőrzés arra irányulna, hogy a gyógyszerdobozokon lévő Braille-feliratok nyelvhelyességi, pontmagassági szempontból megfelelők-e. Azt is jó lenne tudni, hogy a Braille-felirat készítője kapott-e a munkához engedélyt valamely szervezettől? (Mert sajnos megesik, hogy egyes gyógyszergyártók, illetve -forgalmazók nem veszik figyelembe a törvényben meghatározottakat.) Ehhez szükség lenne egy központi adatbázisra is. Mindez csak egységes fellépéssel valósítható meg.

Az Országos Elnökség fontosnak ítéli a gyógyszerdobozok Braille-feliratozása ellenőrzési rendszerének kialakítását. E feladat végzésére egy munkacsoportot hoz létre. Felkéri a tagegyesületeit, valamint az ellenőrzést végző egyéb szervezeteket, delegáljanak Braille-írásban, -olvasásban jártas, s e munkában részt venni szándékozó szakembereket a munkacsoportba legkésőbb január 15-ig. Az MVGYOSZ vállalja, hogy egységes nyilvántartást hoz létre az engedélyezett, illetve elutasított gyógyszerekről az ellenőrzési tevékenység hatékonyabb megvalósítása érdekében.

Virág Krisztina, az MVGYOSZ Országos Hivatalának irodavezetője készítette el a tájékoztatót az adózók által 2007-ben felajánlott szja 1 százalékának felhasználásáról és elszámolásáról. Az APEH-től kapott pénz összesen 8 millió 423159 forint volt. Ebből a tagegyesületek 4 millió 200490 forintot kaptak. A természetes személy tagok 90 ezer forintra pályázhattak, a központ pedig 3 millió 926352 forintot használhatott fel. Miként dr. Micserics József a leírtakat kiegészítette, a tagegyesületek némelyike időnként hibásan küldi be az elszámolást, például: a másolatban megküldött dokumentumokat az egyesület vezetője nem hitelesíti; az elszámoláshoz nem csatolják az előírt mellékleteket vagy nem tartják be a megszabott határidőket. Pedig az Országos Hivatal munkatársai mindent megtesznek, hogy a bizonytalankodóknak segítsenek. Itt az idő, hogy ezeket a hiányosságokat megszüntessék. Ezért a hivatalvezető két javaslatot tett: vagy az egyesületek szja 1 százalékos felhasználási határideje rövidüljön szeptember 30-ról augusztus 31-re, az elszámolás pedig október 15. helyett szeptember 15-ig érkezzen be a központhoz, vagy ne legyen mód a későbbi hiánypótlásra. Az Elnökség végül a határidő módosítását fogadta el azzal, hogy az Országos Szövetség köteles legkésőbb február 28-ig a tagegyesületeknek átutalni a nekik járó 1 százalékos összeget. Ha pedig egy egyesület a számlájára leutalt pénzösszeg egy részét el kívánja határolni, köteles megindokolni annak okát az MVGYOSZ-nek.

Dr. Szőke László országos elnök adott részletes tájékoztatást a tervezett állami költségvetési megszorításokról és arról a harcról, amit ő és több munkatársa folytatott a drasztikus megszorítások elkerülésének érdekében. Ismeretes, hogy ez a harc végül is sikerrel járt, mert jövőre 173,5 millió forinttal számolhat a Szövetség. Ebből 70 millió forintot kap az MVGYOSZ az országos érdekvédelmi tevékenység finanszírozására, 27,5 milliót a szolgáltatások fedezésére, s közel 76 millióra pályázhatnak a tagegyesületek.

A költségvetési vita során Béki Gabriella képviselő asszony és társai módosító indítványt tettek azzal, hogy a kormány 150 millió forinttal növelje meg az öt nagy fogyatékosügyi szervezet és a szervátültetettek támogatását. A parlament ezt elfogadta. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ezt a plusz 150 millió forintot beépítette a pályázati keretbe. Szövetségünk vezetői bíznak abban, hogy a módosítás szerint az MVGYOSZ pályázati kerete legalább 15 millió forinttal növekszik majd.

A minisztérium egyébként szeretne egy munkacsoportot alakítani a fogyatékosügyi szervezetek képviselőiből. Mindenhonnan egy személyt várnak, aki véleményezi majd a pályázati feltételeket.

Sajnos, a Szövetségben elkerülhetetlen néhány szolgáltatás átszervezése. Az Országos Elnökség, figyelemmel a Szövetség jövő évi költségvetési helyzetére, felkérte a hivatalvezetőt, hogy 2010-ben a Stúdió tevékenységét szüneteltesse, s az ezzel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket tegye meg.

Az Elnökség fontosnak tartja, hogy a jövőben a könyvelés és a bérszámfejtés helyben történjen, felkérte a hivatalvezetőt, hogy gondoskodjék az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről.

A testület úgy határozott, hogy a takarékosság jegyében 2010-ben a Vakok Világa folyóirat júliusi és augusztusi, valamint novemberi és decemberi számát összevontan jelenteti meg.

Jövőre is sor kerül majd az egyesületi vezetők továbbképzésére, melynek témája a pályázati tapasztalatok megvitatása, értékelése lesz.

A bejelentések között hangzott el, hogy Virág Krisztina irodavezető szülési szabadságra megy, helyét Koczkásné Tóth Csilla veszi át, s az ő helyére pedig új kolléganő, Jónás Beáta lépett, aki röviden bemutatkozott az Elnökségnek.

Dr. Szőke László a bejelentések között szólt arról, hogy tárgyalásokat folytatnak a Magyar Telekom Nyrt. képviselőivel a látássérültek kedvezményes T-Mobil-os előfizetési lehetőségeiről. Tárgyalnak továbbá az OTP Bank Nyrt-vel is a látássérültek aláírási jogáról, valamint a kül- és beltéri akadálymentesítésről.

Négymillió forintot örökölt a Szövetség, amelyből látássérült középiskolások tanulmányi előmenetelét szeretnék segíteni. A fiatalok pályázhatnak majd Jaws for Windows-szal, illetve MaGic képernyőolvasó programmal kombinált számítógépre.

Garamvölgyi Annamária

A küldöttek a munkát maradéktalanul elvégezték

A választási szabályzat módosítása

Befejezte a munkáját a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének küldöttgyűlése. Az értekezletre december 5-én a Szövetség székházában került sor, s a százhuszonegy küldöttből hetvenkilencen tettek eleget a meghívásnak.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket, s a létszámellenőrzés alapján megállapította, hogy a küldöttgyűlés határozatképes.

A jegyzőkönyv vezetésére Simon Enikőt, az Országos Hivatal munkatársát, hitelesítésére Borbély Lajosné budapesti és Földi Gyula, Nógrád megyei küldöttet kérte fel az értekezlet.

A szavazatszámlálók szerepkörét Csörögi Tímea, Koska Lajosné és Koszorúsné Belányi Márta, a Vakok Állami Intézetének munkatársai látták el.

Dr. Szőke László elnök a napirend ismertetése után a következőket mondotta:

- Négy évvel ezelőtt, 2005. december 10-én mérföldkőhöz érkezett a Szövetség szervezeti átalakításának folyamata. Miután 2005-re minden megyében megalakultak az önálló jogi személyiségű egyesületek, valamennyit felvettük a Szövetség tagjainak a sorába. Az új küldöttgyűlésnek új elnököt, új elnökségi tagokat és felügyelő bizottságot is kellett választania. Akkor még nem tudtuk, hogy közel három esztendei pereskedés után sikerül csak megvédeni elért eredményeinket. ( A Vakok Világa is beszámolt arról a perről, amelyet Földi Antal indított az MVGYOSZ ellen, s amelynek során kérte a bíróságot, hogy a Szövetségünk 2005. szeptember 24-i és a december 10-i közgyűlésein, valamint a 2005. november 5-én az egyéni tagok gyűlésén hozott határozatokat semmisítse meg, s függessze fel e határozatok végrehajtását. A perben a Legfelsőbb Bíróság mondta ki a végső szót és Földi Antal keresetét teljes mértékben elutasította. - A szerk.)

Elnökünk elmondta, hogy a Szövetség Alapszabályának a felülvizsgálatát az Országos Elnökség már az elmúlt év végén elkezdte. A módosításoknál az egyesületektől beérkező javaslatok mellett figyelembe vették a Fővárosi Főügyészség megállapításait is. Az Alapszabályt úgy sikerült korszerűsíteni, hogy abban a bíróság sem talált semmi kivetnivalót.

Az Alapszabályhoz kellett azonban igazítani a Szövetség választási szabályzatát is. Míg 2005-ben három, 2009-ben már öt küldöttgyűlést kellett tartani, hogy a munkát maradéktalanul elvégezhessék. Voltak ugyan viták a munka során, de az elért eredmények a Szövetség vezetőit igazolták. A látássérültek érdekvédelme tovább nőtt, s erre bőven látunk példákat. (Gondoljunk csak a közelmúltbeli lobbitevékenységre, amely a tervezett drasztikus kormányzati pénzügyi elvonást alapvetően jó irányba befolyásolta. - A szerk.)

Az elnöki megnyitó után folytatódhatott az MVGYOSZ választási szabályzatának módosítása, figyelemmel a 2009. április 18-án elfogadott Alapszabály rendelkezéseire.

Sok érdemi észrevétel is elhangzott, mire sikerült a választási szabályzatot a már megtárgyalt és jóváhagyott módosításokkal elfogadni. Végül 78 szavazattal a küldöttek igent mondtak a választási szabályzatra.

A küldöttgyűlés által elfogadott választási szabályzat rövidesen olvasható lesz Szövetségünk honlapján és azt a Vakok Világa folyóirat is közölni fogja.

Dr. Szőke László elnök az értekezlet végén bejelentette, hogy Simon Enikő elnökségi titkárnő januártól más munkahelyen dolgozik. Elnökünk megköszönte Simon Enikőnek a Szövetség érdekében végzett lelkiismeretes munkáját, s mindazt a segítséget, amit a látássérülteknek nyújtott.

Garamvölgyi Annamária

Szülők és szakemberek jó időben, jó helyen a gyermekért

Kitárni a lehetőségek kapuját

"Nem nyomorék, nem is beteg, / anyja szíve érte remeg,

Vaknak szülte meg gyermekét, /fogni kell, míg él, a kezét.

Vak gyermeknek van világa, / Nem kallódik egymagába,

Iskolába is beadják, / Írni, olvasni tanítják."

Lakatos Alfréd: Vak gyermek született című verséből idéztük az iménti sorokat és ezzel a verssel kezdődött november 17-én Szegeden, az Esélyek Házában a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének szakmai konferenciája. Már a címe is sokatmondó volt: "Szülők és szakemberek - jó időben, jó helyen - a gyermekért".

Szacsvai Krisztina, szociális munkás, a tanácskozás moderátora köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Szőke Lászlót, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökét, dr. Micserics Józsefet, az MVGYOSZ Hivatalának vezetőjét, Novkov Veszelinkát, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális, családvédelmi és egészségügyi irodájának vezetőjét, Hegedűs Olgát, az Esélyek Háza gyermekvédelmi referensét, valamint a vakok és gyengénlátók Békés és Bács-Kiskun megyei egyesületeinek képviselőit.

Györgyné Kiss Adrienn, a Csongrád megyei egyesület elnöke megnyitó beszédében a következőket mondotta:

- Mindannyiunk közös ügye a megyében élő kiskorú látássérültek helyzetének javítása, lehetőségeinek bővítése. Fontos a látási problémák minél korábbi felismerése, illetve, hogy a szülő mielőbb szakemberhez forduljon. Fontos továbbá a megfelelő oktatás, képzés, akár integrált, akár speciális. Ugyanis számos példa mutatja, hogy ha a gyermek megfelelő oktatásban részesül, akkor szakképzett, diplomás, tanult felnőtt válhat belőle, annak ellenére, hogy látássérült. De a legfontosabb talán az a sok-sok szeretet és türelem, amivel a látássérült gyermek felé kell fordulnunk, hogy lelkileg egészséges legyen és úgy induljon el az életútján. Ahogy Lakatos Alfréd mondta, legyünk sokan jó barátai.

A csongrádi elnök röviden bemutatta az egyesületüket is. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a szervezetnek több mint 700 regisztrált tagja van, s jó kapcsolatot ápolnak más megyei egyesületekkel is.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke előadásában arról szólt, hogy a Szövetség felelősséget érez a kiskorú látássérültek iránt, támogatja beiskolázásukat, képzésüket, munkába helyezésüket. Folyamatosan kutatja az új munkahelyeket is számukra Ez a felelősségérzet nyilvánul meg akkor is, amikor a Szövetség szorgalmazza a megelőző vizsgálatokat vagy a közintézményekben az akadálymentesítést. A Szövetség sok éve küzd a segédeszköz-ellátási gondok megoldása érdekében. Amikor a szülő döbbenten szembesül azzal, hogy látássérült gyermeke született, fontos tudnia, bajában nincs magára hagyatva. A látássérült gyermek gyógyíttatása, nevelése számottevő többletkiadást jelent a családnak. Ezért is jó, ha tudnak arról, hogy létezik olyan szervezet, amely képes segíteni a speciális szolgáltatások elérésében, s abban is, miként lehetne csökkenteni az anyagi kiadásokat. Korábban, még az adatvédelmi törvény életbeléptetése előtt a Szövetség tagegyesületei tudták, hol élnek kiskorú látássérültek. Ma ezek az adatok nem hozzáférhetőek. De ha manapság közvetlenül nem is kaphatják meg az adatokat, felveszik a kapcsolatot a helyi óvónőkkel, védőnőkkel, pedagógusokkal, hogy velük együtt győzzék meg a kapcsolattartás fontosságáról a szülőket. A szemészorvos mellett fontos a korai fejlesztő gyógypedagógus szerepe, hogy idejében megfelelő szakmai segítséget kaphasson a látássérült gyermek. Kérdés, hogy a gyermekek integrált vagy speciális képzést kapjanak-e? Az integrált oktatás akkor célravezető, ha az iskola rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A Szövetség évek óta küzdelmet folytat azért, hogy beszerezze a speciális segédeszközöket, amelyek a gyermekek tanulásához is nélkülözhetetlenek. A technika fejlődése ma már lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a látássérült fiatalok is felsőfokú tanulmányokat folytathassanak. Jogász, szociális munkás, pedagógus, számítástechnikai programozó is lehet belőlük. Fontos, hogy piacképes tudást szerezzenek, mert csak így tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ezért is lényeges, hogy a szülők megfelelő információkat kapjanak, hogy időben igénybe vehessék azokat a szolgáltatásokat, amelyek a látássérültek számára ma már elérhetőek.

Konner Eszter, a Siketvakok Országos Egyesületének gyógypedagógusa kitért a rehabilitációs részlegük, az érdekvédelmi munkájuk, s a jelnyelvi tolmácsszolgálat bemutatására is. Felhívta a figyelmet arra, miként lehet felismerni, hogy ki tekinthető siketvaknak. Utalt a siketvakság különböző változataira, s arra, hogy a legfontosabb a kommunikáció, azért, hogy ne legyen izolált az ilyen fogyatékossággal élő gyermek. A gyógypedagógus tehet a legtöbbet azért, hogy a szülők kellő információkhoz, felvilágosításhoz jussanak gyermekük állapotát illetően.

Falusiné Kovács Lívia, a Kreatív Formák Alapítvány tiflopedagógusa a korai, csecsemőkortól hat éves korig, illetve a 3 éves kortól 8 éves korig tartó fejlesztés jelentőségéről szólt. Mit tehet a család, hogy a látássérült gyermek fejlődését segítse? - tette fel a jelenlévőknek a kérdést. - Osszák fel egymás közt a feladatokat, hogy senki se legyen túlterhelt a családban. A fejlesztés fő területei az otthon és az óvoda. Szegeden a nagyon apró gyermekekkel az Odú korai fejlesztő központban jól felkészült szakemberek foglalkoznak, s több óvodában utazó pedagógus segíti a nevelő munkát. A segítség tehát elérhető, csak bátran kell azt keresni.

Tarsoly Andor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és a Győrffy István Kollégium igazgatója kolléganőjével, Vékony Sándornéval érkezett a konferenciára. Mint az igazgató elmondta, a két intézményt tavaly augusztus 1-től vonták össze, úgy, hogy mindkettő speciális oktatási profilja megmaradt. Vékony Sándorné az általános intézményegységet vezeti, azt az iskolát, amely a látássérült gyermekek speciális oktatását, nevelését immár 38 éve végzi. Bemutatta a Dr. Kettesy iskola múltját és jelenét. Mint megtudtuk, a neves debreceni iskola 1999 óta vak gyermekek képzését is vállalta, s 2006-tól tanulásban akadályozott, gyengénlátó diákokat is felvesznek. Jelenleg 76 ép értelmű vak és gyengénlátó gyermek tanul az intézményben. 10 osztályban, 19 pedagógus, 4 szaktanár, 15 gyógypedagógus, 4 gyógypedagógiai asszisztens segíti a szellemi és a fizikai fejlődésüket. Mind a tanórák, mind a kiscsoportos fejlesztő foglalkozások speciálisan megvilágított termekben zajlanak, ahol a tanulópadok állíthatók és a taneszközök is a látássérültek igényeihez igazodva készültek. Van számítástechnikai, zene-, természettudományi szaktantermük, mozgásfejlesztő szobájuk, teakonyhájuk, háztartási termük. Könyvtárukban 10 ezer kötet várja az olvasni vágyókat és énekkaruk is működik.

Bagi Ádámné, közoktatási szakértő, a szegedi, volt Csongor téri általános iskola majd gimnázium nyugalmazott igazgatója arról szólt, hogy intézményükben mindig tanultak sérült gyermekek. A látássérültek, a halláskárosodottak, a beszéd- és mozgáskorlátozottak a felét tették ki a 120 fős iskolai diáklétszámnak. Sokan továbbtanultak, egyetemet végeztek az ott kapott szellemi útravaló alapján, s bár az intézmény már 10 évvel ezelőtt megszűnt, a pedagógusok példaértékű munkájára még ma is emlékeznek az egykori növendékek.

Magyar Adél, a Korinta Alapítvány Odú Fejlesztő Központjának gyógypedagógusa ismertette alapítványuk tevékenységét, s betekintést nyújtott a korai fejlesztés és korai intervenció európai és hazai helyzetébe. Mint megtudtuk, a hazai intervenciós szolgáltatások jellemzője, hogy esetleges az elérhetőségük, s a változatos szolgáltatások elszigetelten jelennek meg. A Kora Gyermekkori Intervenció Magyarországi Közhasznú Egyesülete, amelyet 12, korai intervencióval foglalkozó szakember hozott létre, azt a célt tűzte maga elé, hogy a kora gyermekkori intervenciós szolgáltatások minden érintett gyermek és családja számára, alanyi jogon, magas színvonalú minőségben, az ország minden pontján és a határon túli magyarság körében elérhetők legyenek.

Antalné Borovics Mária tiflopedagógus és zeneterapeuta, szintén az iménti intézmény munkatársa. Elsősorban a szegedi, óvodai integrált nevelés jellemzőit taglalta.

Dr. Kószó Péter gyermekorvos, Hódmezővásárhely alpolgármestere nagy érdeklődéssel hallgatta a tanácskozást. Mint elmondta, 1993-ban létrehozták a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványt, amely mozgó intenzív osztályt jelent a koraszülött csecsemők megmentésében. Speciálisan felszerelt mentő gépkocsijukat a dél-magyarországi régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli része, Mezőtúr kistérség) valamennyi szülészeti intézetéből, újszülött, koraszülött intenzív osztályairól, otthonszülésnél a háztól az újszülöttet és koraszülöttet ellátó orvos hívhatja. Az 1 kg feletti súlyú babák még megmenthetők, de az e súly alattiaknál sajnos gyakran előfordul a retinopathia praematurorum (ROP), amely a koraszülöttekben kialakuló, az ideghártyát érintő betegség, s amely általában nagyon gyenge látással vagy vaksággal végződik. Ezért is fontos az oxigénadagolás mértéke és az, hogy a koraszülött állandó szemészeti ellenőrzésben is részesüljön.

Dr. Sohár Nicolette, a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikája gyermekosztályának a vezetője a gyermekkori vakság okait tárta fel fotókkal illusztrált, szemléletes példákkal. A retinopathia praematurorum kóros érburjánzást is jelent, s az 1250 gramm alatti születési súlyú csecsemők a legveszélyeztetettebbek. Ezért is szükséges a megfelelő szűrővizsgálat, meg azért is, hogy az egyes betegségek szövődményeként jelentkező zöld- és szürkehályog, vagy a maculopathia kialakulását el lehessen kerülni.

A konferencia végén dr. Micserics József bemutatta a Cartographia Tankönyvkiadó Kft speciális, gyengénlátóknak készített földrajzi atlaszát.

A szakmai tanácskozás kötetlen beszélgetéssel zárult. A vendégek kifejezték elismerésüket a szervezőknek a sikeres rendezvényért, s azért, hogy végre a kiskorú látássérültek helyzete is előtérbe kerülhetett.

Garamvölgyi Annamária

Érzékenyítő bál a valódi esélyegyenlőségért

Később önálló életet tudjanak élni

A Fehér Bot Alapítvány Kilátó Ifjúsági Irodája november 21-én rendezte meg első Érzékenyítő bálját, amelynek helyszíne a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Dr. Kettesy Aladár Általános Iskolai Intézményegység Látássérültek Iskolája volt, s amelyen olyan fontos közéleti személyiségek is megjelentek, mint Halász D. János, Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere és dr. Szabó Miklós, a Fehér Bot Alapítvány elnöke.

Mitől lesz egy bál "érzékenyítő" jellegű? Attól, hogy érzékennyé tesz, mert segítségével érthetővé, átélhetővé válik az, amiről gyakran csak beszélünk, s ami az Európai Unióba való csatlakozásunkkal egyre sürgetőbb és aktuálisabb téma ma Magyarországon is: az esélyegyenlőség; vagy ha a hazai viszonylatokat közelebbről nézzük: az esélyegyenlőtlenség.

Az esélyegyenlőséget nemcsak technikai vagy anyagi feltételek teszik nehezen megvalósíthatóvá. Sokkal inkább a meg nem értés, a másokra oda nem figyelés és az állandó rohanás. Pedig a megoldás egyszerű. Mint minden nagy horderejű tettet, melyet változás követ, egy gondolat előz meg. Egy gondolat, vagy egy érzés, mely elindítja a folyamatot. Ha valaki, akinek korábban "esze ágában sem" volt felajánlania egy látássérült személynek a segítségét, vagy csak nevetett a siket kommunikáció furcsa és túlzottan gesztikulált jelein, az érzékenyítés segítségével átélheti a fent említett fogyatékosságokat, és ha csak egy pillanatra is, de saját bőrén érzi meg, milyen az akadályozottság érzése. S ha az érzés megszületik, a segíteni akarás gondolata elindul. Ha pedig egyre több és több emberben kezdődik el ez a folyamat, akkor már biztos: jó úton járunk a tényleges esélyegyenlőség megvalósításában.

Ez a fő elv inspirálta a Fehér Bot Alapítványt, amikor 2009 márciusában létrehozta az Alapítvány új részeként a Kilátó ifjúsági irodát, s ez segített a megvalósításban is, melynek során a TÁMOP 5.2.5-08/1 projektjének keretén belül az elmúlt fél évben több mint 30 közösségi rendezvényre, fesztiválra és számos oktatási intézménybe jutottunk el érzékenyítő programjainkkal. Emellett állandó tevékenységeket szervezünk a fogyatékos fiatalok számára. Ilyen a havonta jelentkező Teaház és Kézműves ház programunk és a kéthavonta megrendezett Táncház, továbbá szabadidős programjaink: kirándulások, tárlat-megtekintések vagy -tapogatások, és heti rendszerességgel tartunk fejlesztő foglalkozásokat Debrecen három gyógypedagógiai intézményében. Fontos hangsúlyozni, hogy az Alapítvány egyik fő célja a fogyatékos fiatalok hatékony munkaerőpiaci integrációja, hiszen ez jelenti ma a legnagyobb problémát az akadályozott személyek életében. Az Alapítvány arra szeretné felhívni a figyelmüket, hogy merjenek belevágni és tanulni, hogy később önálló életet tudjanak élni. Teszi ezt többek között munkaerőpiaci informálással, álláskereső klubbal és az alternatív lehetőségek bemutatásával, amilyen például a gyógymasszőr képzés, a számítástechnikai tanfolyam, az esti tagozatú gimnáziumi képzés.

Az esélyegyenlőség tehát közügy.

A bálon, ezt modellezvén a tartalmas műsor és a finom vacsora mellett a látogatóknak lehetőségük nyílt arra, hogy a bál helyszínén kialakított különteremben, az ún. sötét szobában egy hozzáértő kísérő segítségével mindenki megérezhette, milyen a nem látható világ. A pozitív tapasztalatok megerősítettek bennünket abban, hogy elgondolásunk helyes, így a közeljövőben egy állandó jelleggel nyitva tartó sötét szobát fogunk létrehozni alapítványunk ifjúsági irodájának alagsori helyiségében. A szoba alkalmas lesz mindenki számára, különösen általános és középiskolás csoportok részére, hogy átéljék a látássérült és más fogyatékos személyek helyzetét és ily módon váljanak érzékenyebbé az esélyegyenlőség témaköre iránt.

Nagy Fruzsina irodavezető

Fehér Bot Alapítvány Kilátó

Ifjúsági Iroda az Esélyegyenlőségért

A látássérültek helyzete Németországban

Kérdéseinkre Berlinből válaszoltak

Gyakran halljuk a Magyarországon élő vak és gyengénlátó emberektől, hogy a látássérültekről való állami gondoskodás mennyi kívánnivalót hagy maga után. Más országokban bezzeg...és ilyenkor jönnek az ismert, rendszerint minden információt nélkülöző kijelentések.

Hogy pontos ismereteink legyenek, megnéztük, vajon Németországban, ebben a fejlett, 82 millió lakosú országban, amely az európai földrész legnagyobb piacaként ismert, s az USA és Japán után a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, vajon milyen ellátást kapnak a látássérültek? Kérdéseinkre közvetlenül Berlinből Hans Kaltwasser, a Deutscher Blinden- und Sehbehindertenverband e.V. (DBSV) vagyis: a Német Vakok és Látásfogyatékosok Szövetségének nemzetközi együttműködési referense válaszolt.

- Vajon hány vak és gyengénlátó ember él Németországban?

- A vak és látásfogyatékos emberek számát nem ismerjük pontosan Németországban. Ennek oka, hogy országunk 16 tartományában az ottani szervezetek erről saját nyilvántartást vezetnek, hiszen az ellátásokat a sérültek helyben kapják meg. Az egykori NDK egészségügyi minisztériuma ismertette az évenkénti adatokat annak a statisztikának az alapján, hogy ki kap vakjáradékot. De az nem lehetett pontos szám, mert azok, akik nem kaptak pénzbeli segítséget az államtól, abban az összesítésben nem szerepeltek. A két német állam újraegyesítése utáni adat szerint kb. 150 ezer vak és 500 ezer látásfogyatékos ember élt Németországban. A vakok történetét dr. Hartmut Mehls dolgozta fel nyolc évvel ezelőtt, s ő, miként több más szakértő is, rámutatott arra, hogy a látási gondokkal küszködő emberek száma az utóbbi években nálunk is drámaian megemelkedett. A WHO (Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete - A szerk.) szorgalmazására a 2000-es évek elején Dániában, Nagy-Britanniában, Írországban, Olasz- és Finnországban, valamint Hollandiában összeszámolták a vakokat. Ezekben az államokban is azt tapasztalták, hogy 1990 és 2002 között 80 százalékkal emelkedett a látásfogyatékosok száma. És ez a helyzet Németországban is. Bernd Bertram, aacheni szemészprofesszor kiértékelte a WHO-tól származó adatokat és arra a következtetésre jutott, hogy ma már kb. 1,2 millió vak, illetve látásfogyatékos ember él Németországban.

- Elmondaná, miként jutottak erre a következtetésre?

- Természetesen. Nézzük például a bajor tartomány vakjáradékosainak számát a Quelle Zentrum adatai szerint, amely 2007-ben felmérte a bajor családok szociális helyzetét is.

Quelle: Zentrum Bayern Familie und Soziales, Stand: Dezember 2007

Leistungsberechtigte insgesamt

15.979 100 %

davon im Alter von 0 bis unter 6

83 0,5 %

davon im Alter von 6 bis unter 18

573 3,6 %

davon im Alter von 18 bis unter 40

1.640 10,3 %

davon im Alter von 40 bis unter 60

2.528 15,8 %

davon im Alter von 60 bis unter 65

719 4,5 %

davon im Alter von 65 bis unter 80

3.747 23,4 %

davon im Alter ab 80

6.689 41,9 %

A táblázatból látható, hogy míg a 0-tól 6 éves korúak száma alacsony, az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik, s a legtöbb látásfogyatékos a 80 éven felettiek közül kerül ki. Hozzá kell tennem mindehhez, hogy Németországban is emelkedik az átlagéletkor, s mivel a nők napjainkban a hosszabb élet esélyeivel rendelkeznek, ők a 60 százalékát jelentik a látásfogyatékosok számának.

- A vak emberek hány százaléka dolgozik Németországban?

- A munkaerőpiacon a látásfogyatékosok elkülönülten jelennek meg. A vak embereknek a 72 százaléka keresőképes. Mintegy negyedrészük dolgozhat, persze tartós, évtizedekig meglévő állásra ma már nem lehet számítani.

- Mit kapnak az államtól a vak és gyengénlátó emberek?

- Az ellátás alapvető célja: mérsékelni az állapotukból adódó hátrányokat.

Aki vak, igényt tarthat a vakjáradékra. A szövetségi tartományok maguk rendelkeznek ennek odaítéléséről és mértékéről. A tényleges fizikai állapotot nálunk is orvosi igazolással kell bizonyítani. A járadék összege a tartományokban eltérő, függ a kortól, a látássérültség fokától. Csak Bajorországban, Berlinben és Hamburgban kapja minden korcsoport ugyanazt a pénzösszeget. A díjtétel havonta 230-480 euro között mozog. A vak emberek adókönnyítést is kapnak. 3700 eurót meghaladó jövedelem után átalányöszszeget fizetnek. Függetlenül az átalánydíjtól, igényelhetnek háztartási segítőt is, ha otthon nehezen boldogulnak, maximum 940 euróig, amely összeg mentes a forgalmi adótól. A vakok postai küldeményei belföldre és külföldre is térítésmentesek.

- Kell-e fizetniük, ha közlekednek?

- Különböző betűjelek mutatják az igazolványban, hogy valaki milyen fogyatékossággal él. A látásfogyatékosoknál a H vagy a Bl az ismertetőjel. Ennek alapján ingyen utazhatnak a helyi járatokon, de természetesen maguknál kell tartaniuk a jogosultságot tanúsító igazolványt. Ez a rendelkezés Németország minden tartományában egységesen érvényes. A vonatokon a vak emberek a 2. osztályon utazhatnak, a lakóhelyüktől 50 km-ig térítésmentesen. S ugyanez vonatkozik a személyi kísérőjükre vagy a vakvezető kutyájukra. Fontos még, hogy televízió- és rádiódíjat a látásfogyatékosoknak nem kell fizetniük. Persze ehhez is engedélyt kell kérniük az adóhivatalnál. S ha igénylik, a Deutsche Telekom AG-től is kedvezményt kapnak a telefon-előfizetéshez. Ha RF megjelölés van a vak ember igazolványában, maximum havi 6,94 euro, ha GdB megjelölés, akkor 8,72 euro kedvezményt kap. (GdB, azaz Grad der Behinderung: a fogyatékosság fokozatát jelentő szám - A szerk.).

- Mi a helyzet a segédeszköz-ellátás területén?

- A németországi segédeszköz-ellátási irányelv és a betegbiztosító pénztár segédeszközlistája szabályozza, hogy melyik segédeszközt finanszírozza a betegbiztosító. Fizetik a mozgástrénert, a fehérbotot, az olvasást segítő eszközöket, a beszélő készülékeket, a pontírású kiadványokat.

- Milyen az akadálymentesítés Németországban?

- A fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény kötelezi a szövetségi hatóságokat az építészeti és technikai létesítményeknek az akadálymentesítésére és az információk hozzáférhetőségére, a kommunikációs segítségre. Egy sor szabályozás készült a vakok és látásfogyatékosok igényei alapján. Mindehhez figyelembe vettük az ENSZ egyezményt is, amely a fogyatékossággal élők jogairól rendelkezik.

Garamvölgyi Annamária

Elődjét báró Eötvös József alapította

Közérdekű lap a Köznevelés

Gutta cavat lapidem - a csepp kivájja a követ. Ez az Ovidius-idézet olvasható a Köznevelés című hetilap fejlécén. A folyóirat az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiadványaként beszámol a legfontosabb szakmai tudnivalókról, a tárca intézkedéseiről, a témához illeszkedő pályázatokról, a honi oktatási rendszer kérdéseiről éppen úgy, mint a sikeresen működő iskolákról, példaértékű pedagógusokról. Hétről hétre sok-sok cikket találhatunk benne, olyanokat, amelyek nem hallgatják el az oktatás területén jelentkező problémákat sem, de segítenek megoldást is találni rájuk. Mindezen túl a szerkesztőség szolgáltatásai közé tartozik az ingyenes telefonos munkajogi tanácsadás is.

A Köznevelés érzékenységet mutat a látássérültek és általában a fogyatékossággal élők gondjai iránt is. E sorok írójának tollából már számos alkalommal közöltek olyan cikkeket, amelyek a vakok és gyengénlátók oktatásával, kulturálódásával, tanintézményeinek eredményeivel foglalkoztak. S mivel a lap eljut Magyarország valamennyi általános és középiskolájába, a felsőoktatási intézményekbe, az iskolákat fenntartó önkormányzatokhoz, de még könyvtárakba is, fontosnak tartják a pedagógusok mellett a közoktatási szakemberek, az oktatást irányítók véleményét is. Éppen ezért gyakran olvashatunk a folyóirat hasábjain a pedagógus szervezetekről és szakszervezetekről, az oktatással-képzéssel foglalkozó szakemberek építő jellegű vitáiról.

A Köznevelés elődje a Néptanítók Lapja volt, amelyet 1868-ban alapított báró Eötvös József, s amely 1945-ig jelent meg ezen a néven. A mai Köznevelés főszerkesztője húsz esztendeje Szunyogh Szabolcs Táncsics Mihály-díjas, kiváló újságíró. Az ő személye is garanciát jelent annak az örökségnek a folytatására, amelyet még a XIX. században élt, s az oktatásügy iránt elkötelezett író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke 142 évvel ezelőtt megalapozott. Ezért is ajánljuk a Köznevelést, Magyarország egyetlen oktatási hetilapját a gyógypedagógusok, a rehabilitációval foglalkozó szakemberek figyelmébe.

Garamvölgyi Annamária

A Zala megyeiek vetélkedője Keszthelyen

Sokat tudtak a Balaton-vidékről

Vetélkedőt hirdetett a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár és a Látásfogyatékosok Keszthelyi Kistérségi Egyesülete. November 19-én délelőtt a könyvtár olvasótermébe invitáltuk a Zala megyei látássérültek keszthelyi, nagykanizsai, lenti és zalaegerszegi csoportjának tagjait, a helyi média képviselőit és a város vezetőit. Csatlakozott a vetélkedőhöz a Mozgássérültek Zala Megyei Szervezetének keszthelyi csoportja is.

Előzőleg a keszthelyi Balatoni Múzeumban idegenvezető segítségével információkat kaptunk az új kiállításokról. Aranyhíd címmel nyitotta meg kapuit a Balaton történetét bemutató új, állandó kiállítás, amelyet Gruberné Molnár Adél, a múzeum könyvtárosa mutatott be nekünk, majd megtekintettük a "Keszthely-Fenékpuszta az évezredek tükrében" című tárlatot is. A könyvtár helyismereti állományában található dokumentumokból készítettünk egy rövid összefoglalást is, melyet a vetélkedő résztvevői a felkészülésük közben használhattak.

Keszthely Város Önkormányzata, a Balatoni Múzeum, a Helikon Kastélymúzeum, a CIB Bank, a Csoba Papírbolt és a keszthelyi Esélyek Háza értékes ajándékokkal kedveskedett a vetélkedő résztvevőinek.

Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere, dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója és Pappné Beke Judit, a könyvtár igazgatónője is biztató szavakkal szólt a jelenlevőkhöz.

Az első feladatként a Festetics családról és az Aranyhíd kiállításról szóló kérdésekre lehetett válaszolni. Aztán a balatoni növény- és állatvilágról készített színes fotóról kellett megmondani, hogy az konkrétan mit ábrázol. Majd keresztrejtvény következett, utána pedig a Tihanyi kecskeköröm legendájához kapcsolódó kérdések sorjáztak.

Az utolsó feladatban 5 népzenei részletből kellett felismerni azt az egyet, amely nem a Balatonhoz köthető.

A zsűri értékelése szerint a keszthelyi látássérültek csapata került az első helyre, de mindenki kapott emléklapot és ajándékot a jó hangulatú versengés végén.

A zsűri nevében dr. Czoma László gratulált a kiválóan felkészült csapatoknak, és bejelentette, hogy a látássérültek a jövőben ingyenesen látogathatják a kastélymúzeum kiállításait.

Végül Szalai Sándor, a keszthelyi egyesület elnöke megköszönte a versenyzők, a zsűri és a szervezők munkáját.

Borbélyné Verebélyi Judit

könyvtáros, a vetélkedő levezetője

Harminchárom alkotás gyönyörködtetett

Munkácsy-képek Amerikából

Mi, a Nyírségi Látássérültek Egyesületének soraiba tartozók, december 3-án tekintettük meg Nyíregyházán a Városi Galériában megrendezett képkiállítást.

Tárlatvezetőnk, Harman Beáta végigkísért bennünket a kiállítótermeken és részletesen tájékoztatott a következőkről: Munkácsy Mihály 1844 és 1900 között élt és alkotott. Ez a tárlat három szinten, 5 teremben 33 festményből áll.

A fogadótérben Hans Temple portréja fogadja a látogatókat. A méltán jelentős hírnévvel rendelkező kollekcióban Munkácsy életművének minden jelentősebb fordulópontja képviselteti magát.

A tárlaton megjelenik a biedermeier stílusban festett kislány portréja Munkácsy Emil kislányáról.

A bécsi és düsseldorfi akadémián szerzett tapasztalatai alapján készítette az Ásító inas című alkotását. A realista szemléletű életmódot tükrözi a Zálogház két vázlata, az Öregasszony mappával és a Bohém című alkotása. A tájképfestészet területéről látható a Barbizonban, az Erdőrészlet két alakkal, az Eltévedt gyermek, a Cigányok az erdőszélen, a Téli tájkép és a Mosónők. A gondtalan nagypolgári jólét mindennapjait örökítik meg a két Család a szalonban, a Pálmaházban és az Apa születésnapja című alkotásai. A színes selyembe és csipkébe öltöztetett női és gyermek figurák meghitt miliője gazdagon díszített interieurbe helyezve jelennek meg.

Újító szándékának kitűnő példája a Sétány, az Este Parc-Monceauban fényárnyék ábrázolásának mesteri alkotása.

Az 1880-as években szaporodnak a zsánerképei és a bibliai témák feldolgozása. A krisztusi trilógia vázlatai és egyes alkotásai is megtalálhatók a kiállításon.

A Munkácsy-festészetben fellépő stílusváltásokat méltó módon reprezentálta ez a kiállítás, amely Pákh Imre gyűjteményéből került a látogatók elé. Így teljes összefoglalást láthattunk a festő életmunkásságáról.

Köszönjük a Galériának és a szervezőknek, hogy a tárlatvezetéssel együtt 20 tagtársunknak nyújtottak feledhetetlen élményt.

Jakab Éva

Látássérült diákok részvételével

NASA Űrtábor

Az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány az informatikai ismeretterjesztő klubja keretében szeretettel várja az érdeklődőket a 2010. január 6-án (szerda), 17:30 órakor tartandó ismeretterjesztő előadására, melynek témája a NASA Űrtáborban való részvétel lehetősége lesz. Helyszín: a Vakok Állami Intézetének kultúrterme (1146 Budapest, Hermina út 21.). Alapítványunk honlapján már sokan értesülhettek a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) középiskolásoknak szóló pályázati felhívásáról. Az idén először a két látó diák mellett egy vak és egy gyengénlátó diák is eljuthat a Huntsville-i Nemzetközi Űrtáborba, ahol számukra speciális részvételi feltételeket fognak biztosítani. A tábor időpontja: 2010 ősze.

Az előadáson megismerkedhetnek a NASA Űrtáborral, az idei pályázat témakörével és feltételeivel. Az előadásra látássérült középiskolások mellett a 10-14 éves korosztály képviselőit is várják, akik szintén pályázhatnak, továbbá azokat a tanárokat, akik a felkészítésben támogatni szeretnék diákjaikat.

Az előadó: Bacsádi László, a MANT főtitkára lesz.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A nyárra tervezik vakoknak

A MEVISZ, vagyis a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség, ebben az esztendőben is szervez tábort vakoknak és látássérülteknek. A tervek szerint két ifjúsági és egy gyermektábort is szerveznek majd Nagybörzsönyben. S ezekben a táborokban nemcsak evangélikusok vehetnek részt. A tábor nyitott lesz, felekezeti hovatartozástól független.

Jelentkezni a janosbors73@gmail.com e-maill címen is lehet

(KM)

Közlemény

A közelmúltban elindult a Retinoblastoma honlap és levelezőlista.

A szerkesztők, Kovács Ivett és Kovács Lívia célja, hogy a retinoblastoma szembetegségről nyújtsanak tájékoztatást egyrészt az érintetteknek, másrészt az érdeklődőknek. Erről a rosszindulatú daganatos szembetegségről nehéz információkat szerezni, pedig az ismereteken nagyon sok múlhat.

A honlap címe: http://retinoblastoma.atw.hu

A levelezőlistára az alábbi címen iratkozhatnak fel: aromo2006@gmail.com

A szerkesztők mindenkit szeretettel várnak!

Fogyatékosügyi konferencia Zalaegerszegen

Nagyobb szükség az összefogásra

A Zala megyében élő Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa a Fogyatékosügyi Világnap alkalmával december 3-án megyei konferenciát tartott. A megye különböző területeiről jelentős számú, fogyatékossággal élő személy jelent meg. A ZALAFESZT által szervezett rendezvényen a fogyatékosügyi szervezetek vezetői - mozgáskorlátozottak, a siketek és nagyothallók, az értelmi fogyatékosok, valamint a vakok és gyengénlátók - beszámoltak szervezeteik jelenlegi helyzetéről és a jövőbeni kilátásokról.

A Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének vezetője, dr. Baracskai Józsefné igazgató tájékoztatást adott a szervezet támogató szolgáltatásairól. A zalaegerszegi Támasz Alapszolgáltató Intézmény vezetője, Györe Edina ismertette a szervezet tevékenységét és az igénybe vehető szolgáltatásokat. Sok hasznos információ hangzott el, így igen eredményes volt a konferencia. A referátumok egybehangzó kicsengése volt, hogy a megszorítások által bekövetkezett nehézségekkel párhuzamosan egyre nagyobb szükség van az összefogásra és az együttműködésre. A hivatalos rész befejezését követően a résztvevők a maguk által hozott pogácsa és üdítő elfogyasztása mellett kellemes és jó hangulatú beszélgetést folytattak.

Kovács Béla,

a ZALAFESZT elnöke

Új helyen a korábbi szolgáltatásokkal

A LÁRKE rehabilitációs központja

A Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) Molnár Gábor Látássérültek Rehabilitációs Központja az elmúlt év végén új helyre költözött. December 1-től a Virág Benedek u. 1. sz. alatt várják az érdeklődőket Székesfehérváron. A korszerűbb, tágasabb központ változatlanul a felnőtt korban megvakult, közép-dunántúli látássérülteknek nyújt elemi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat.

Szakembereik a következő rehabilitációs ellátásokat biztosítják: látásvizsgálat, látásfejlesztés; tájékozódás- és közlekedéstanítás; mindennapos tevékenységek újratanítása; infokommunikációs eszközök használatának oktatása; Braille-írás, -olvasás (pontírás); életviteli és életmód tanácsadás; célzott szociális és kommunikációs készségfejlesztő tréning; csoportos és egyéni pszichés tanácsadás; szociális segítségnyújtás és ügyintézés; munkaerő-piaci információk nyújtása; egyéni készségek, képességek, szükségletek felmérése; munkavállalási stratégia kidolgozása; munkavállalást segítő rehabilitáció; álláskeresési technikák oktatása; képzési lehetőségek feltárása, képzésbe irányítás, munkahelyfeltárás, munkaközvetítés; munkahely megtartására irányuló segítségnyújtás.

Elérhetőségek:

Tel/fax: 06/22 311-158;

Mobil: 06/30 650-02-92

E-mail: rehabkozpont@larke.t-online.hu

Tíz éve él az idősek otthonában

Felvidítja embertársait

Nincs olyan rendezvény, amihez illően Benkő Imre, Ajkán élő látássérült sorstársunk ne tudna elmondani egy szép verset. Emlékezetéből hamar előkerülnek a gyönyörű verssorok.

A közönség mindig hatalmas tapssal köszöni meg neki, hogy ilyen lelki gyönyörűségben lehetett része. De nevettetni is tud Benkő Imre. Amikor Szilágyi György vagy Romhányi József írásait adja elő, mosolyt és vidámságot varázsol az arcokra.

Pedig neki sem volt felhőtlen az élete. 1939-ben született a Vas megyei Gersén. Hatan voltak testvérek. Szülei cselédek voltak, amerre vitte őket a sors, ott éltek. Már Balatonkenesén laktak, amikor Benkő Imre vájáriskolás lett Zircen. De aztán mégsem ezt a szakmát választotta. Ajkára jött dolgozni a timföldgyárba, mert az egyik testvére már ott kereste a kenyerét. Édesanyja örült is, hogy fia nem a föld alatt tölti a mindennapjait. Aztán bevonult katonának, majd leszerelése után a már Ajkára települt Videoton vállalat egyik gyáregységében lett raktáros, anyagmozgató, gépkocsikísérő, mikor mire volt szükség. Elvégezte a gépkocsivezetői tanfolyamot is, 18 évig volt hivatásos gépjárművezető. Közben 1968-ban cukorbetegséget állapítottak meg nála, amit hosszú éveken át diétával, gyógyszerekkel tudtak kezelni. 1985-ben már nem használtak a tabletták, ettől fogva inzulint kellett kapnia. Emiatt nem ülhetett vissza a volánhoz, s betanított munkásként dolgozott a szerszámüzemben, ahol géppel vasat fűrészelt. Sajnos, a cukorbetegség szövődményeként az egyik szemére megvakult, s a másikkal is nagyon rosszul lát. Huszonegy éve rendszeresen jár a szemészetre, figyel magára, hogy ne romoljon az állapota. Három-négyhavonta kap infúziós kezelést. Vadász Zsuzsa, az ajkai kórház szemészeti szakasszisztense nagyon figyel a látássérültekre, mindig szól nekik, amikor valamilyen kezelés aktuális.

Benkő Imrének a betegsége miatt abba kellett hagynia az aktív munkát. Rokkantnyugdíjba került. Önálló otthonra nem volt pénze, albérletben lakott. Tíz évvel ezelőtt beköltözött az idősek otthonába, ahol jól érzi magát.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 1993-ban lett a tagja, s kilenc éve tartozik a helybeli Látássérült klub tagságának sorába.

Egyszer, az idősek otthonában egy ünnepélyes esemény alkalmából felkérték, hogy szerepeljen. Nagy sikere volt. Majd indult egy budapesti szavalóversenyen, s mint mondta, a fellépés előtt remegett minden porcikája. Aztán egyre több szavalóversenyen mérettette meg magát, sok helyen ért el helyezést, kapott elismerést. Hangsúlyos előadásmódjára mindenütt felfigyeltek, oda is ítélték neki a Szép magyar beszédért díjat. Mondott verset Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Debrecenben, az ország minden táján megfordult. Kedvenc költői közé tartozik Babits Mihály, Vörösmarty Mihály és Radnóti Miklós. Szívesen szavalja Osváth Imre ajkai költő verseit is. Utóbbit már csak azért is, mert ő maga 52 esztendeje ajkai, természetes a számára, hogy ilyen módon is kifejezze a városhoz való kötődését.

Benkő Imre az utóbbi időben vidám verseket is megtanul, mert tudja, hogy a humor képes az emberekkel elfeledtetni a mindennapok fáradalmait, gondjait. S jóleső érzés számára, amikor szavait nevetés kíséri és sikerül felvidítania embertársait.

Garamvölgyi Annamária

Tapintható bélyegek

Az elmúlt év őszén a fehérbot világnapján a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Magyar Posta együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében a posta olyan újdonságokat is bevezet, amelyek a látássérültek számára megkönnyítik a postai szolgáltatások igénybevételét.

A fehérbot világnapján, a vakírás feltalálója, Louis Braille születésének 200.évfordulója alkalmából a posta bélyeget is kibocsátott. A bélyegképen pontokból összeállított betűkkel és Braille vakírással is olvasható a "Braille 200" felirat. A 200 forint névértékű alkalmi postabélyeg Váli Miklós grafikusművész terve alapján készült, több, mint kétszázezer példányban.

(KM)

A jóságot mindig igyekezett meghálálni

Fiatalokkal szerettette meg a zenét

Aki hallotta már Farkas Mátyást, a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének tagját zongorázni, az megállapíthatta: a sármos, ősz hajú úr játékát tökéletes hallás, magasfokú tudás és rendkívül jó előadói technika jellemzi. Nehéz elhinni, hogy a mindig jó kedélyű zongoraművész és zenetanár már 74 esztendős! De ő nem titkolja a korát, mint ahogyan azt sem, hogy a csongrádi egyesületnek immár fél évszázada a tagja.

- Látássérültként születtem, Pusztavámon laktam a szüleimmel, addig, amíg be nem kerültem a vakok iskolájába - meséli szegedi beszélgetésünkkor. - A második világháború idején voltam nyolcadik osztályos. Tizenkét éves korom óta zongorázom, így kézenfekvő volt, hogy zeneiskolába mentem. Szívesen emlékszem vissza Bocskai Imrére és F. Bán Lenkére, akik tanárként segítették zenei pályafutásomat.

Ungár Imre vak zongoraművész és pedagógus is felfigyelt rá, s ő javasolta, tanuljon zenét Szegeden. Ott Nagy Kálmánné Varjú Irma zongoraművész-tanár foglalkozott vele négy éven át. Farkas Mátyás, miután elvégezte a konzervatórium tanárképző szakát, Békéscsabán kezdett el dolgozni. Mindjárt 36 gyermek került a keze alá, de nem bánta. Örült annak, hogy olyan sok csemetével ismertetheti és szerettetheti meg a muzsikát. Öt évet töltött Békéscsabán, majd Szegeden kapott állást. Hivatalosan 35 esztendőn át tanított. Kisiskolástól az egyetemistáig minden korosztállyal foglalkozott. Akadt, aki hosszú éveken át járt hozzá, mások rövidebb ideig tanultak nála. Növendékei közül többen választották a zenei pályát, sőt, lettek zongoraművészek, illetve -tanárok.

Aztán az élet úgy hozta, hogy 2000-ben az Ungaria nyolckezes zongoraművész-együttesben megürült egy hely. Varró Attila, az együttes tagja ugyanis Amerikában kapott ösztöndíjat, s kellett valaki a helyére. Farkas Mátyást kérték fel, s ő szívesen vállalta a beugrást.

- Hazatérte után megkérdeztem Varró Attilát, visszajön-e az Ungariába. De ő nemet mondott. Így maradtam én ott az együttesben. Voltak rádiós, televíziós szerepléseink, koncertjeink az országhatáron belül és kívül is, amelyekkel sok élményt adhattunk a zenekedvelő embereknek.

Farkas Mátyás életét a zene mellett a sorstársakért végzett munka határozta meg. 1959-ben lett a vakok szövetségének a tagja, s többféle funkcióban is bizonyította rátermettségét. Beszélgetésünkkor is meghatottan emlékezett arra, hogy dr. Jáksó László egykori megyei elnök miként segített neki, hogy a vakok intézetéből kikerülve albérletbe költözhessen. Mivel akkor még tanult, az albérlet fenntartását a vakok akkori helyi szervezete vállalta. Ő pedig a jóságot mindig igyekezett meghálálni. Figyelt a sorstársaira, támogatta, oktatta őket.

1965-ben kötött házasságot. Felesége Jácinta, látó, ma már nyugalmazott tervstatisztikus. Lányuk, Jácinta négy unokával ajándékozta meg őket. János Mátyás 14; Jácinta Anna 12; Eszter Piroska 10 és István Lajos 5 esztendős. A négy unokából hárman zenélnek. János harsonán, Jácinta fuvolán, Eszter zongorán játszik. S valószínűleg a legkisebb gyermek is követi majd a példájukat.

Farkas Mátyás a fehérbot nemzetközi napja alkalmából Louis Braille Emlékérmet vehetett át dr. Szőke Lászlótól, az MVGYOSZ elnökétől. Mint a fentiekből is kiderül, megérdemelten.

Garamvölgyi Annamária

A Dr. Jáksó László Emlékplakett birtokosa

Erőt merítettek a példájából

Gyermekként veszítette el a látását Tóth Károly, a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének tagja, de képes volt arra, hogy a hátrányokat és akadályokat leküzdve sikeres és boldog életet éljen.

A kálváriája 1958-ban kezdődött, amikor begyulladt a szeme és a kezelés hatástalannak bizonyult. Az egyik szemét el kellett távolítani. Sajnos, a másik szeme sem maradt egészséges, s a szegedi klinikán közölték vele, a szemfenék roncsolódáson nem tudnak segíteni. 1962-t írtunk ekkor. Más ember bizonyára nagyon elkeseredett volna erre a hírre, de Tóth Károlyt az érdekelte, miként tud majd az új helyzetben boldogulni. A sorstársak siettek a segítségére. Dr. Jáksó László megyei elnök és Suti Lajos, a megyei egyesület titkára biztatták, ne keseredjen el, hiszen vakon is van élet, s számos lehetőség adódhat a látásukat elveszítettek számára is. Farkas Mátyás tanította Tóth Károlyt a Braille-írásra és közlekedni is.

Aztán a fővárosba került, a vakok iskolájába, majd azt befejezve elkezdte a Teleki Blanka Gimnáziumot, de nem tudta elvégezni, mert haza kellett térnie Hódmezővásárhelyre, a családjához, hogy a keresetével ő is könnyítsen a megélhetési gondokon. 26 évig dolgozott telefonközpontosként a Hódiköt nevű vállalatnál, s emellett cirokseprűkötést vállalt. 1970-től kapcsolódott be intenzíven a vakok érdekvédelmi munkájába. Rendszeresen bejárt Szegedre, a megyei szervezethez, segített a sorstársaknak, amiben csak tudott. Bíztatta őket a pontírás elsajátítására, a továbbtanulásra. Sok látássérült ember merített erőt az ő példájából. 1972-től már dr. Jáksó László megyei elnök mellett dolgozott alelnökként, majd később elnöknek is megválasztották. A megyei szövetség érdekvédelmi munkája mellett törődött a különböző rendezvények, kulturális programok szervezésével is. Közben azon fáradozott, hogy Hódmezővásárhelyen is létrejöjjön egy körzeti csoport. Jelenleg hatvanan vannak, de folyamatosan szeretnék megtalálni a térségben még nem nyilvántartott vak és gyengénlátó embereket is.

Tóth Károly a teljességre törekedett az egész eddigi életében. Megházasodott, látó felesége területi szociális gondozóként dolgozik. Három lányuk született: Annamária 23 éves, diplomás, a tanári pályát kezdte el; Edit 18 esztendős, még középiskolás, biológia-kémia szakon szeretne továbbtanulni; Anita 12 éves, általános iskolai tanuló. A család kertes házban lakik, aminek építéséből Tóth Károly is kivette a részét. Az alap készítésekor például lapátolta a sódert a betonkeverőbe és adagolta hozzá a vizet is. Manapság a háztartási munka keretében mosogat, porszívózik és a kimosott ruhákat is ki szokta teregetni. Megjavítja a lányok kerékpárját, s ha csöpög a csap, akkor azt is. Szabadidejében szívesen olvas, a Vakok Világa folyóiratot pontírásban kapja, kedveli a hangoskönyveket is. Figyelemmel kíséri a napi híreket, tájékozott minden téren. Az emberi kapcsolatokat is ápolja, sok látó ember tartozik a barátai közé.

A hódmezővásárhelyi körzeti csoport vezetője, a megyei egyesület elnökségének is a tagja. A fehérbot nemzetközi napja alkalmából munkája elismeréseként - elsőként - átvehette az egyesület által idén alapított Dr. Jáksó László Emlékplakettet, amit Györgyné Kiss Adrienn megyei elnök nyújtott át neki. Mert, mint az elnök elmondta, Tóth Károly türelme, tapasztalata, nyugalma, kiegyensúlyozottsága nélkülözhetetlen az egyesület munkájában.

Tóth Károly elégedett ember, aki a fiatal sorstársainak is csak azt tanácsolja, amit ő a "nagy öregektől" hallott: ne hagyják el magukat, s próbálják meg úgy átszervezni az életüket, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak. Tanuljanak meg például önállóan öltözködni, közlekedni, s minél több apró dologban érnek el sikereket, annál könnyebben veszik majd a nagyobb akadályokat is.

Garamvölgyi Annamária

Még szívesen beülne a zenészek közé

Kitelepítették őket Magyarországra

Amikor Ózdon a Vasvár úton becsengettem Fonó László nyugdíjas vak ember hatodik emeleti lakásának ajtaján, azt hittem, hogy majd egy megfáradt, megtört emberrel kerülök szembe. Nagyot tévedtem! Fonó László életvidám, mosolygós, jóhumorú, kedves egyéniség. Tíz perc elteltével a szobában már elmondott egy olyan viccet, hogy dőltünk a nevetéstől. Vicceket mesélni és hallgatni nagyon szeret. Miután "megkomolyodtunk", beavatott az élettörténetébe.

- Rozsnyón születtem 1943.október 30-án.Sajnos, nagyon sietősen, mert hét hónapra jöttem a világra, ezért sokáig éltem inkubátorban. Az első három évemet a nagyszülőknél töltöttem a Rozsnyótól 12 kilométerre lévő Dernő nevű kis faluban, Krasznahorka híres várától 4 kilométerre. 1945-ben elkezdődtek a hírhedt kitelepítések Csehszlovákiából. A szüleim Ózdra kerültek, Elvira kishúgommal, aki 1945-ben született. Ő sajnos már nem él. Én 1946-ig még Dernő faluban maradtam, de végül én is ózdi lettem. Kezdetben elég mostoha körülmények között éltünk, hol itt, hol ott, de 1950-ben az Ózdi Kohászati Üzemek jóvoltából kaptunk egy nagyon szép, tágas lakást. Igaz, közben még született két öcsém is, így már egy nagy család lettünk. Édesapám a kohászatnál dolgozott a durva hengermű gyáregységben. Innen is ment nyugdíjba. Édesanyám a háztartást vezette, nevelte a gyerekeket. Az általános iskolát Ózdon kezdtem el.

Egy nyári este apám valamiért felelősségre vont, amire azt válaszoltam, hogy: én nem láttam. Erre ő egy táblára betűket írt, felemelte jó magasra és kívánságára pillanatok alatt felsoroltam a felírt betűket. Ezután a szememtől mintegy tíz centiméterre felmutatott valamit, de azt már nem láttam. Még az ujjait is csak elmosódva. Ekkor lepődött meg apám. Ezután elkérte az iskolai füzetemet. Látta, hogy az utóbbi időben össze-vissza írok. Én is tapasztaltam látási problémákat, de nem mondtam meg otthon. Egy alkalommal, amikor fociztunk, jól elrúgták a labdát. Messziről tökéletesen láttam, hogy hol van, de amikor a közelébe értem, már eltűnt a szemem elől. Kiabáltak is a társaim, hogy: hozzad már, te vaksi!

Apám elvitt az orvoshoz, aki beutalt a miskolci szemészetre. Ott megmondták, hogy előrehaladott szemidegsorvadásom van. Még egy évig jártam kezelésre Debrecenbe Kettesy professzor úrhoz, aki végül megmondta, hogy erre már nincs orvosság.

Megvakultam! Így aztán 12 éves koromban fölkerültem Budapestre, az Ajtósi Dürer sori vakok intézetébe. Nagyon megszerettem az ottani életet. Sok minden szépre, jóra, hasznos dologra megtanítottak. Először is a pontírást sajátítottam el, majd megtanultam szájharmonikázni, tangóharmonikán játszani, zongorázni. Imádtam a zenét.

1961-ben fejeztem be az általános iskolát. Ekkor már volt egy kis honvágyam, ezért hazaköltöztem. Nagy optimizmussal tervezgettem a jövőmet. Beiratkoztam az ózdi József Attila Gimnáziumba. Az első évet be is fejeztem, de a másodikba már nem mentem viszsza.

A nyári szünetben egy zenekar vezetője megkért, hogy helyettesítsem már a zongoristájukat. Szívesen megtettem. Végül annyira megtetszett nekik a játékom, hogy véglegesítettek. A Kék Acél étteremben muzsikáltunk, de megfordultunk az ország több városában is, Hatvanban, Gyöngyösön stb. Nagyon szerettem a közösséget, a társaságot.

Huszonöt éves koromban feleségül vettem egy elvált pesti hölgyet, két gyerekkel. Ózdon kezdtem vele a közös életet. Gyerekünk nem született. Azt még nem mondtam, hogy az anyósom is velünk lakott. Egy idő után ez nem tett jót a kapcsolatunknak. Megbeszéltük a helyzetet és 1976-ban békésen elváltak az útjaink. Egy év múlva ismét megnősültem. Ugyancsak egy elvált hölgyet vettem feleségül, akinek már volt egy fia. A feleségem, Zsuzsa, akkor egy fényképészműteremben dolgozott. 1979-ben megszületett Orsi lányunk. Az általános iskolát Ózdon végezte el, a középiskolát pedig Egerben egy angol tagozatos gimnáziumban. Szeretett volna egyetemre menni, de anyagilag ezt nem tudtuk vállalni a feleségemmel, mert éppen abban az évben lettünk nyugdíjasok. Ezért elhelyezkedett a vendéglátóiparban, majd 1999-ben egy ismerősével kimentek Izraelbe, s ott vállaltak munkát. Egy hajón dolgoztak, majd két év után Írországba mentek dolgozni. Orsi ott kötött házasságot egy írországi férfivel. 2006-ban Budapesten a Hiltonban volt az esküvői ceremónia. A vőm, Danny vállalkozó. Orsi jelenleg Írországban egy ötcsillagos szálloda személyi titkára. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az írországi vendégek úgy nyilatkoztak, nekik a Hilton viszonylag egy olcsó helynek számított.

Jártunk már náluk kétszer is. 2008 karácsonyát is ott töltöttük. Természetesen a repülőjegyet tőlük kaptuk. Írországban az egyik napon Orsi lányom azt mondta: Apu, öltözzél, mert megyünk valahova! Egy szemészprofesszorhoz vittek el a férjével, abban a reményben, hogy hátha mégis tudna segíteni rajtam. A professzor a vizsgálat után egyértelműen megmondta, az orvostudomány még nem tart ott, hogy egy ilyen állapoton lehessen segíteni. Úgy vettem észre, a lányom is belenyugodott, hogy rajtam már nem tudnak segíteni sem Magyarországon, sem külföldön.

A feleségem fia zenetanár lett. Szolnokon tanít. A felesége is zenetanár. Jelenleg Japánba készülnek a szolnoki szimfonikus zenekarral egy turnéra. S hogy, ha már belekezdtem, mindenkiről szóljak, hát elmondom, hogy János öcsém matematika tanár és Egerben lakik. Már ő is nyugdíjas. Józsi Budapesten volt zenész. Bejárta a fél világot. Ő is nyugállományban van. Édesapám 73 éves korában, 1986-ban elhagyta a földi világunkat. Édesanyám, hála Istennek, még él, 88 éves.

Fiatal koromban is nagyon szerettem a természetjárást. Rengeteget túráztam a testvéreimmel, barátaimmal. Ma is szívesen tartózkodom a természetben a feleségemmel. Egyébként sem szoktam unatkozni. Szerencsére a vakok számára kitalálták a hangoskönyvet. Én Pestről kapok ilyeneket rendszeresen, amik két hónapig is nálam lehetnek. Általában éjszaka hallgatom ezeket, mert nem vagyok valami jó alvó.

Azt is elárulom, ha lenne zenészállás, még elvállalnám. Szívesen dolgoznék. Annak idején Ózdon hét zenés szórakozóhely volt, ahol lehetett játszani. Most csupán egy van, de ott is csak egy egyszemélyes "zenekart" alkalmaznak. Ennek ellenére javíthatatlan optimista vagyok, s remélem, hogy a nyugdíj mellett még dolgozhatok majd a zenész szakmában.

Kerékgyártó Mihály

A macskák is jótékony hatással vannak reánk

A látássérültek doromboló kedvencei

Számtalan példa bizonyítja, hogy az állatok hozzájárulnak a magányos, idős emberek és gyermekek életének, hangulatának javulásához. Ez természetesen igaz az érzékszervi sérüléssel élő személyek esetében is, különösen, ha társtalanul élnek. Gyermekkorban a felelősségre szoktatás kialakítói lehetnek; serdülőkorban a legjobb barát, időskorban pedig a kedves társ szerepét töltik be.

Köztudott, hogy a vakok életében elsősorban természetesen a vakvezető kutyák jelenléte és önzetlen segítsége a meghatározó. Ezek a jószágok nagyon okosak, tanulékonyak és ugyanakkor békés természetűek is. Ezért szerintem érdemes lenne a kutyus mellé egy cicát is beszereznie a látássérültnek, amenynyiben erre lehetősége és főleg kedve van. A macska jelenléte jótékony hatással van az emberre, dorombolása megnyugtat, simogatása pedig csökkenti a magas vérnyomást. Ráadásul jó lehetőséget ad a látássérült embernek arra, hogy a kutyától eltérő magatartást és viselkedési módot is megismerjen. Mivel a vakvezető kutyák nagyon jól kijönnek a macskákkal - ezt személyesen tapasztaltam a csepeli kutyakiképző iskolában tett látogatásom során -, gond nélkül összeszoktathatók egymással.

Amennyiben úgy dönt a speciális szükségletű ember, hogy cicát fogad magához, számtalan hasznos tanácsot talál az interneten a különböző állatos témájú weboldalakon.

Sajnos azonban valószínű, hogy sok olyan dolog van, amely nehezíti a látássérült számára a cicával való együttélést. A macskaalom tisztántartására gondolok itt elsősorban. Leginkább akkor probléma ez, ha a vak ember egyedülállóként tart macskát. Ha a cica kizárólag lakásban él, a vak személy nem látja, hogy esetleg nem az alomban végezte el a dolgát. Az igaz, hogy a kismacskák ösztönösen szobatisztákká válnak, hiszen mindig elkaparják az ürüléküket, tehát ha minden rendjén van, akkor az alomba végzik dolgukat. Előfordulhat azonban, hogy bizonyos betegségek, lelki problémák, vagy az alom nem megfelelő volta miatt - pl. túl kicsi az alomtálca, nem megfelelő az alom minősége, szűk a hely, nem tud rendesen elhelyezkedni, vagy nem elég tiszta - az alom mellé ürítenek.

Hasonló nehézséget jelent annak érzékelése, hogy a cica valóban a karomélesítő fát használja és nem a bútorokat karmolássza-e. Mivel a cicák a fákon élesítik karmaikat, így megfelel nekik akár egy egyszerűbb kivitelű karomélesítő eszköz is. Arról úgysem lehet leszoktatni, hogy a karmát élesítse. Ezt a karomápolás és a szagjelek elhelyezése érdekében teszi. Megfelelő neveléssel rá lehet szoktatni a cicát kiskorában, hogy a karomkoptató fáját használja. Gondot okozhat olykor az állat megtalálása is, mert ő bizony nem mindig engedelmeskedik a hívó szónak vagy a tiltásnak. Azt tanácsolom, hogy ha a cicával kapcsolatban probléma adódik, akkor bátran kérjék a látó ismerőseik segítségét, vagy kérdezzék macskás ismerőseiket saját tapasztalataikról, ez minden bizonnyal hasznos lesz a későbbiekre nézve. Mindazonáltal bízom benne, hogy a felmerülő problémák ellenére többen döntenek úgy, hogy látássérültként is megosztják életüket egy doromboló kedvenccel, amihez sok kitartást és örömet kívánok.

Pálffy Krisztina

Ünnepélyes díjátadás

A VGYHE Horizont kultúrcsoportja értesíti a Sorsforduló pályázatra beküldött művek szerzőit, hogy az ünnepélyes díjátadás január 22-én a magyar kultúra napján délelőtt 10 órakor lesz szövetségünk kiselőadó termében. Minden érdekelt tagtársat szeretettel várunk.

Horizont Kultúrcsoport vezetősége

Évadnyitó taggyűlés

A VGYHE Nosztalgia Klubja január 29-én, 15 órai kezdettel tartja évadnyitó taggyűlését szövetségünk kiselőadó termében. Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy beszámolót tartunk a 2009-es évről, valamint ismertetjük a 2010-es év programjait.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a Klub vezetősége.

Tehetségkutató zenei vetélkedő

A VGYHE Horizont kultúrcsoportja "Hang és lélek" címmel tehetségkutató zenei vetélkedőt rendez március 6-án 10 órai kezdettel, az MVGYOSZ Hermina termében. (1146 Budapest, Hermina út 47.)

Jelentkezési feltételek: Jelentkezhetnek zenét tanuló és zenei tevékenységet folytató közösségek, zenekarok, együttesek és velük működő szólisták.

A bemutatandó produkció időtartama 10 perc lehet. A zenei anyagot bármilyen zenei művekből választhatják, pl.: népzene, könnyűzene, egyházi, reneszánsz, megzenésített vers, stb. A díjakat szakmai zsűri ítéli oda.

A díjakról lehet tudni: stúdióidő lemezkészítéshez, zenei eszközök, pl.: erősítő, mikrofon, hangfal, stb.

Jelentkezni lehet február 25-ig, a Hermina Egyesület irodájában, valamint telefonon, a 273-0755, faxon: 273-0756, e-mailen: info@herminaegyesulet.hu, vagy levélben, az 1146. Bp., Hermina út 47. címen, valamint: Bereczk Istvánnénál: a 0620/9770-356-os telefonszámon.

Mindenkinek jó felkészülést kíván a Horizont kultúrcsoport vezetősége.

Meghívó

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt az "Ezer arc, ezer talentum" című, párbeszéden alapuló programra.

A soron következő program időpontja: február 9., kedd.

Vendégek: 17:00. Geréb Ágnes - bába: A magzat világrajövetele.

18:40. Bagi János - patológus: Az emberi test boncolgatása.

Hely: Vakok Állami Intézete; a portával szemben.

Házigazda: Reményik László

A levegő összetétele és a légzés

Az ember percenként tizenhatszor fél-fél liter levegőt lélegzik be, ami óránként 480 liter, naponta 12 ezer liter levegőnek felel meg. A belélegzett levegőnek 21%-a oxigén, 78%-a nitrogén és 0,03%-a szén-dioxid. A többi vízgőz és elenyésző mennyiségű egyéb gáz.

A közönséges levegő oxigén-ingadozása még a nagy gyárvárosok fölött sem haladja meg a 0,5%-ot. Ha azonban az oxigén aránya 17% alá esik, akkor az égés leáll, 15% alatt kellemetlen a közérzet, 7% alatt rövidesen fulladás áll be.

A légzés az egyetlen olyan fontos életfunkció, amely az akarattal befolyásolható. A szakemberek szerint ez nem előny, hanem inkább hátrány. Ha valaki izgul, félelem gyötri vagy stresszhelyzetbe kerül, előfordulhat, hogy a kelleténél kevesebb levegőt lélegez be és ki.

K. M.

Ilyen figyelmességet ritkán tapasztalhatunk

Dottoval mentünk a pusztába

A puszta, télen című költeményében Petőfi Sándor oly módon tárja elénk a téli tájat, hogy a nyár leltárát adja mindannak, ami a hózivataros időben nincs. Nagy költőnkhöz hasonlóképpen járt el e tekintetben Tóth György, az Orosházai Kistérségi Csoport vezetője is, amikor a szeptember 19-én tett kirándulásukról november 25-én tudósított bennünket. Írását mégis közreadjuk, mert ismeretgazdagító olvasmány, és ötletként is szolgálhat az idei kirándulási tervek készítéséhez. (A szerk.)

A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének Orosházai Kistérségi Csoportja 2009. szeptember 19-én kirándulást szervezett a városunkhoz közel lévő Kardoskúti Fehértóhoz, ami a Körös-Maros Nemzeti Park része, természetvédelmi terület. Évente megrendezik a Fehér Tó Napját, melynek egyik célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a természet védelmének fontosságára. Ezen a környéken ritka madarak élnek, és láthatók itt a híres magyar szürkemarha állomány egy része, juhok stb. Busszal mentünk ki, majd Dotto kisvonatra szálltunk át, amely kivitt bennünket a régi iskola épületébe. Jobbról és balról a nagy pusztaság, érintetlen természet. Az iskola épületében viszont nagy volt a nyüzsgés. Már messziről éreztük, hogy merre is kell menni, ugyanis az udvaron 4 óriás bográcsban főtt a marhapörkölt, illata messze szállt. Néhány idős és fiatal férfi csikósoknak öltözve várta a látogatókat, sátrakban kézzel készített gyerekjátékokat, lakásdíszeket, bodzából készült finomságokat lehetett kapni, a tornácon népi iparművész foglalkozott gyerekekkel és érdeklődő felnőttekkel, mindenféle érdekességet készítve természetes anyagokból. Az iparművész és férje kedvesen invitálta csoportunk tagjait, hogy tapogassuk meg az általuk készített tárgyakat. A rögtönzött színpadon egész délután szólt a helyhez és hangulathoz illő mulatós zene. Az iskola épületében a helyi növény- és állatvilágot bemutató kiállítást lehetett megtekinteni, és egy orosházi világutazó élményeit ismertető filmet megnézhettek az érdeklődők.

Az igen finom ebéd után a résztvevők egy része táncra perdült, mások jókat beszélgettek, sétáltak, majd a Dottoval még beljebb mentünk a pusztába. Sajnos, az előző hetek száraz időjárása miatt nemigen volt madár, de a környék így is páratlan élményt nyújtott, szinte azt éreztük, hogy visszafelé mentünk az időben. Szép élményekkel gazdagodva tértünk haza délután.

Még egy kellemes emlék erről a napról: az orosházai autóbuszállomást most újították fel, többek között akadálymentesítést is végeztek. Egyik társunk fehérbottal állt ott, s egyszercsak odajött hozzánk a felújítást végző cég egyik alkalmazottja. Udvariasan megszólított bennünket, mivel észrevette a fehérbotot, s megmutatta, hogy hova tettek vakvezető sávot, elmagyarázta ennek jelentőségét (nem minden társunk járt olyan helyen, ahol tapasztalhatta volna a sáv mibenlétét), és elmondta, milyen változások, a fogyatékossággal élőknek milyen könnyítések lesznek az átadás után, majd jó utat kívánt. Ezzel indult a napunk, és igazán jólesett ez a figyelmesség, amely ma sajnos egyre ritkábban tapasztalható.

Tóth György csoportvezető

Orosházai Kistérségi Csoport

A megvakult államférfi bölcsessége

Nem én vagyok az első, aki azt állítja, hogy a vak ember gyakran többet és jobban lát a sasszemű embertársainál. Az amerikai Helen Keller siketvak írónő, az angol Milton drámaíró, a cseh Zsiska hadseregfőparancsnok vakon produkáltak olyan csodálatos teljesítményeket, amelyekre látó embertársaik nem lettek volna képesek. (A huszita Zsiskáról a Vakok Világának októberi számában írtam.)

A megvakult emberek bölcsességére most egy régebbi példát idézek. A neve Appius Claudius Caecus volt és Krisztus születése előtt 312-től 285-ig fontos tisztségeket töltött be az ókori Rómában. S ha Ön, kedves Olvasóm, most azt mondaná, hogy ennek az úrnak a létezéséről még csak nem is hallott, akkor erre azt válaszolhatom, hogy Appius jelmondatát Ön gyakran idézte már. Így szól: Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa. (Vagyis: Suac quiusque Fortunae faber est.) Ő kezdte el építtetni a déli irányú Via Appia utat, a későbbi híres római főutak modelljét.

Cicerótól tudjuk, hogy a római szónoklattan legrégebbi, cím szerint is ismert emléke az a beszéd, amelyet Appius a szenátusban mondott. A beszéd így kezdődött: "Eddig keserves szerencsétlenségnek tartottam a szememmel történt bajt, rómaiak; de most fájlalom, hogy vakságom mellett nem vagyok süket is, és így hallanom kell szégyenletes tanácskozásotokat és határozataitokat, amelyekkel Róma dicsőségét gyalázzátok..."

E drámai hangú beszéd kiváltója pedig az volt, hogy Pürrhosz épeirosi király tönkreverte Róma seregét, majd követe útján lealázó békét ajánlott Rómának. Nos, ekkor Appius Claudius Caecus, aki öregkora és vaksága miatt már visszavonult a politikai közélettől, értesülvén a király békeajánlatáról, és arról a hírről, hogy a római szenátus hajlik megszavazni e béke megkötését, nem tudta magát türtőztetni, hanem gyaloghintóba ültette és szolgáival a Forumon keresztül a szenátus üléstermébe vitette magát. A kapuban fiai és vejei fogadták, karonfogva bevezették az ülésterembe, és a szenátus meghatódott tisztelettel, csendben fogadta.

Beszédének terjedelme itt nem teszi lehetővé a közlését. De hatásosságát két tény is bizonyítja. Az egyik az, hogy a Kr. e. 279-ben elhangzott szenátusi beszéd lényegét e korszak nagy költője Quitus Ennius így öntötte verssorokba: "Merre szaladt eszetek, mely nemrég még a helyén volt, / Mígnem az őrültségbe rohantatok önmagatoktól?" A másik tény meg az volt, hogy a vak ember szenvedélyes beszédének hatására fellángolt a hazafias lelkesedés Rómában és ha óriási áldozatok árán is, de megsemmisítették az egyébként kiváló hadvezérnek bizonyult Pürrhosz király seregét.

Így aztán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Kr. e. 279-ben egy vak államférfi mentette meg a lealázó béke elfogadásától Rómát.

Azoknak a kedves Olvasóimnak, akik az itt elmondottakról többet is tudni szeretnének, ajánlom, olvassák el Johannes Cuspinianus buzdító beszédét a Szent Római Birodalom fejedelmeihez és előkelőihez; továbbá Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művének II. kötetét, valamint Cicerónak A szónoklatról című munkáját.

Cseri Sándor

A lovakkal együtt eltűntek a verebek is

Még csak a cinkecsapat jelentkezik

A természet nem csapja be önmagát. Most, amikor e sorokat írom, december eleje van, a téli madáretetést más években ilyenkor már elkezdtük, de idén még önellátók a fekete gyöngyszemű kis barátaink. Etetőt már tettem ki nekik, de arra eddig egy kis cinkecsapaton kívül még nem jelentkeztek a szokásos kosztosaink. Azt onnan tudom, hogy cinkék, mert ők azok, "akik" csak egy pillanatra szállnak rá az etetőre és onnan felkapva egy napraforgómagot, elviszik egy ágra, ahol pici lábaikkal lefogva azt, kiszedik a mag belsejét. Nekem már nem jelent élményt annak felismerése, hogy milyen madarat vendégelek meg, mert a szememmel nem tudok különbséget tenni közöttük. Még a verebet is etetném, de mifelénk az már olyan ritka, mint a fehér holló. A lovakkal együtt eltűntek a verebek is. Régebben tavasztól őszig hallgathattam hajnalonként és alkonyattájban gyönyörű énekeiket.

Azt is tudom, hogy most télen nem azokat a vidám, nyári madárkákat etetem, mert azok már délre szálltak, ahol ilyenkor is bőséges élelmet találnak maguknak. Hozzánk most azok jöttek vendégségbe, "akik" eddig az erdőkben és cserjésekben tanyáztak és pusztították a fákon élősködő rovarokat. Ilyen összefüggés van a természetvédelemben. Mi életben tartjuk a zord téli időben a kis fadoktorokat, az erdők pedig nekünk díszlenek, teszik szebbé és egészségesebbé az életünket.

Varró Gusztáv

Humor

- Ne légy már ilyen dühös, drága, kis feleségem!

- Már hogy ne lennék dühös, mikor így válogatsz! Hétfőn még ízlett neked a rántott levesem, kedden úgyszintén, szerdán is szívesen megetted, csütörtökön sem kifogásoltad, és most pénteken egyszerűen kijelented, hogy ehetetlen!

*

- Doktor úr! Tudom, hogy nagyon árt, de a cigarettáról nem tudok leszokni. Mit csináljak?

- Rágógumival nem próbálkozott még, Jani bácsi?

- Próbálkoztam én, doktor úr, de annak a füstje nagyon büdös.

*

- Jean, észrevettem ám, hogy egyre kevesebb szivar van a dobozomban!

- Esküszöm, nem én vagyok a tettes, uram. Nézze meg, még mindig van három kartonnal az előző munkaadómtól!

*

- Jean, megvette a két mozijegyet az esti filmre?

- Nem, uram, mert nagyon sokan álltak sorban.

- És miért nem állt be a sor végére?

- Mert a sor végén is álltak.

*

- Betegtársam! Maga itt fekszik a kórházban félig agyonverve és még egyszer sem jött be látogatóba a felesége! Vajon miért?

- Hát mert most ő is kórházban fekszik.

- Nahát, maguknak sem lehet könynyű!

- De ő kezdte!

*

- Jean, tud maga vezetni?

- Igen, uram.

- Akkor vezesse be a pincébe a villanyt!

*

- Jean, mit adnak ma a színházban?

- A III. Richárdot, uram.

- Akkor el sem megyünk, mert az első kettőt nem láttuk.

*

- Miért az ablakon keresztül jársz be a házba?

- Mert anyu azt mondta, hogy ha rossz jegyet kapok, át ne lépjem a küszöböt.

*

- Parancsnok úr! Két katona jön a táborunk felé!

- Barátok vagy ellenségek?

- Szerintem barátok, mert együtt jönnek.

*

- Te miért ülsz, haver?

- Találtam az utcán egy rendszámtáblát és hazavittem.

- Lecsuktak egy rendszámtábláért?

- Igen, mert a rendszámtáblára rá volt szerelve egy Opel.

*

- Jaj, drága férjecském, mit akarsz csinálni itt, a hálószobában azzal a borotvával?

- Nyugodj meg, drágám! Ha ebben a zokniban az ágy alatt nincs senki, akkor csak megborotválkozom vele.

Cseri Sándor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

A novemberi lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 316. B, 317. A, 318. A, 319. B, 320. B, 321. A, 322. B, 323. B.

Így gondolta ezt Sándor Melinda (Kecskemét) olvasónk is. Nyereményéhez szeretettel gratulálunk!

332. A nagy francia forradalom melyik vezetőjét nevezte a nép "A megvesztegethetetlen"-nek?

A. Robespierre-t

B. Dantont

333. Ki volt a leghíresebb magyar bibliafordító?

A. Szenczi Molnár Albert

B. Károli Gáspár

334. Homorú vagy domború a rövidlátók (közellátók) szemüveglencséje?

A. Homorú

B. Domború

335. Hogyan nevezik latin szóval a régi magyar házak bolthajtásos, kőoszlopos tornácát?

A. Filagória

B. Ámbitus

336. Hol ítélte el a Nemzetközi Katonai Törvényszék a 22 legfőbb német fasiszta háborús bűnöst?

A. Hágában

B. Nürnbergben

337. Melyik volt Michelangelo legzseniálisabb építészeti remekműve?

A. A római Szent Péter-templom (főleg annak kupolája)

B. Dávid

338. Hol készült 1810-ben a világon először konzervdoboz?

A. Angliában

B. Németországban

339. A hím vagy a nőstény szúnyog a veszedelmesebb vérszívó?

A. A hím nem veszedelmes, csak a nőstény a vérszívó

B. A nőstény nem veszedelmes, csak a hím a vérszívó

340. Az emberi testnek mekkora része az izomzat

A. Egyharmad része

B. kétharmad része

341. Melyik ország uralkodója nem volt tagja a "Szent Szövetségnek" az itt felsoroltak közül: Ausztria, Oroszország, Poroszország, Anglia?

A. Poroszország

B. Anglia

342. Mi van közelebb Budapesthez: Bécs vagy Debrecen?

A. Bécs

B. Debrecen

343. Ki építtette a Kis-Trianont?

A. Marie Antoinette

B. Clemenceau

344. Egy római császár, mielőtt öngyilkos lett, így kiáltott fel:

"Micsoda nagy művész hal meg bennem!" Ki volt ő?

A. Tiberius

B. Nero

Beküldési határidő: február 15.

Cseri Sándor

A kecskeméti klub szomorú veszteségei

Emlékük velünk marad

Biztos vagyok abban, hogy a Bács-Kiskun megyében élő sorstársaink valamennyien ismerték és szerették őket. Éppen ezért fájó szívvel mondhatjuk, hogy halálukkal nagy veszteséget okoztak nekünk. Mindhárman 2009-ben haltak meg; s azzal, hogy örökre eltávoztak közülünk, szegényebbek lettünk, mert tőlük sokat tanulhattunk arról, miként lehet a nehézségeket és kudarcokat elviselni. Emlékük megörökítésének szándékával írom róluk az alábbi sorokat.

Jasznik Sándorné Ibolya

(1927-2009)

A megyei vakok és gyengénlátók szervezetének alapító tagja volt, az 1996 októberében szerveződő kecskeméti klubban az elsők között tarthattuk számon. A különféle rendezvényeink és közös kirándulásaink résztvevőjeként mindig számíthattunk rá. A vele kapcsolatos emlékeink között különösen kedves a következő. A 80. születésnapját már Ágasegyházán érte meg, ott lakott a lányáéknál. A sorstársak közül öten kerestük fel, hogy életének jeles ünnepén szeretettel kívánjunk minden jót néki. Az arcáról akkor sugárzó boldogság látványa velünk marad.

Duzmath Zsigmond

(1936-2009)

A klubban mindenki kedves Zsigának szólította, hiszen kedves ember volt. Nem volt olyan összejövetelünk, hogy fia vagy lánya támogatásával köztünk ne lett volna, pedig súlyos cukorbetegség gyötörte. Kunszentmiklósról költöztek Kecskemétre, egy panelház 9. emeleti lakásába, ahol sohasem érezte jól magát. Időnként elkérte egyesületünk szobabiciklijét, de az őneki nem pótolta a sétákat, a szabadban való mozgást. Mindig azzal adta vissza a szobabiciklit, hogy hiába tekerte, nem ért vele vissza Kunszentmiklósra.

Tóth István

(1950-2009)

Kalocsán lakott, de sok közös megyei rendezvényen részt vett és sok kedves, vidám verssel szórakoztatta az egybegyűlteket. A szövetségünk budapesti székházában rendezett versmondó versenyek szereplőjeként mindig valamilyen értékes díjjal tért haza. Kalocsán az édesanyját rendszeresen elkísérte a gyógykezelésekre. A példamutatóan kedves fiát gyászoló édesanyának most a fájdalmában mi is osztozunk.

Isten adjon az elhunyt sorstársainknak békességet, a gyászolóknak pedig vígasztalást!

Kovács Jánosné klubvezető

Megemlékezés Juhász Imréről

A Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesülete november 13-án, Juhász Imre halálának 10. évfordulója alkalmából megemlékezéssel egybekötött teadélutánt szervezett, melyre szép számmal összejöttünk. Dányádiné Molnár Cecília megyei elnök köszöntője után Milkovics Lászlóné, kaposvári körzeti elnök beszélt Juhász Imre életútjáról, munkásságáról.

Juhász Imre a megyei szervezetnek több cikluson át tagja és küldöttje volt.

Ének és zenei összeállításban hangzottak el Juhász Imre versei. Köztük az Óda a fényhez című is, amely az 1992-ben megjelent antológia címadója. Felvételről meghallgattuk "A legszebb rózsát anyámnak viszem" című költeményét is, méghozzá Juhász Imre előadásában. Néhány sorstársunk érdekes történetek felelevenítésével idézte fel Juhász Imre egyéniségét. Emlékét megőrizzük.

Győrfi Anikó

Juhász Imre: Amíg lehet

Várni kell még, nincs itt az idő,

hogy elsírjuk a könnyeket,

hordani kell szemünkben fénylőn,

mint a csillogó gyöngyszemet;

amíg lehet.

Nem kiáltani, suttogni sem...

Kerülni a gondot, a bajt

s fogcsikorgatva, türelemmel

magunkba fojtani a jajt;

amíg lehet.

Napjainkat ma már kitölti

a létért folyó küzdelem,

tört és töretlen utakon

előremenni szüntelen;

amíg lehet.

Apály és dagály váltják egymást,

s körülünk sodró áradat...

Kell, hogy legyen hitünk és erőnk

visszaverni a vádakat;

amíg lehet.

Fölöttünk elrepül az idő,

meg-meglebbentve szárnyait...

Óvjuk meg a dértől, a fagytól

szívünk zsenge virágait;

amíg lehet.

Mélység és magasság megőrzik

a tegnap rejtett titkait,

s mi építjük szorgos kezekkel

a holnap biztos útjait;

amíg lehet.

Rendületlen hittel, reménnyel;

szerencse és balsors között

megyünk az úton, mit építünk,

s vállunkon visszük a jövőt,

amíg lehet.

Ameddig van időnk és erőnk,

s amíg utunk véget nem ért,

emeljük fel küzdő szavunkat

az életért, az emberért;

amíg lehet.

Számos tévhit kapcsolódik ehhez a betegséghez

Korunk nagy kihívása az AIDS

A mozaikszó a szerzett immunhiányos tünetegyüttes elnevezésének angol rövidítéséből ered. A kutatók 1981. december 1-jén jelentették be nevét a kór okozójának, a HIV (emberi immunhiány) vírusnak az azonosítását, s ettől az időponttól fogva jegyzik az AIDS-t, mint önálló betegséget. A vírus azonban már korábban megjelent. A tudósok egybehangzó véleménye szerint Fekete-Afrikában alakult ki a XX. század első felében.

A vírus elsősorban a szervezet immunsejtjeit pusztítja, melynek következtében az immunrendszer fokozatosan gyengül, és szabad utat kapnak a különféle fertőzések és daganatos betegségek.

A HIV fertőzötteknél a tünetek általában a fertőződés után öt év múlva jelentkeznek, de addig is tovább adhatják a fertőzést. A vírus átadható nyálkahártya, vér, különféle testnedvek és az anyatej útján. A fertőzés bekövetkezhet szexuális kontaktus, vérátömlesztés, fertőzött injekciós tű használata során, de ugyanígy a terhesség, a szülés és a szoptatás alatt is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napjainkban 33,5 millió főre becsüli az AIDS betegek számát. A halálos áldozatok száma pedig kb. 2,2 millió fő, köztük több mint 300.000 gyermek.

A fertőzöttek több mint háromnegyede Fekete-Afrikában él, de a világ fejlett országaiban is növekszik a számuk. Hazánkban ma nem ismeretes a tényleges HIV fertőzöttek száma. 2008. december 31-én Magyarországon a kiszűrt fertőzöttek száma 1334 fő volt.

A legveszélyeztetettebbek a homo- és biszexuális emberek, de a heteroszexuálisok körében is terjed a HIV fertőzöttség. Megelőzésként a monogám partnerkapcsolatokat, a gumióvszert és a drogosoknak a steril tű használatát javasolják a szakemberek.

Ma már nagy hatékonyságú gyógyszerek állnak az orvosok rendelkezésére. A betegség továbbra sem gyógyítható, de ezekkel a készítményekkel a vírus szaporodása jelentősen lelassítható.

A HIV fertőzött az úgynevezett ötödik szakaszban kerül az AIDS stádiumába. Tünetei: megjelennek a gombás fertőzések a bőrön, légcsőhurut vagy tüdőgyulladás lép föl, Kaposi szarkóma alakulhat ki.

Ezt a szakaszt nevezik AIDS betegségnek, amely hat hónaptól két évig is eltarthat, de utána már a halál következik.

Számos tévhit kíséri az AIDS betegséget. Így pl. nem igaz, hogy ha a beteggel egy légtérben tartózkodunk, vele együtt sétálunk, vagy ha kezet fogunk vele, akkor elkaphatjuk a fertőzést. Ugyanúgy tévedés, hogy a köhögés, a tüsszentés is megbetegíthet bennünket.

Az AIDS korunk nagy társadalmi kihívása és félő, hogy egy ideig még az is marad.

Bartha Zsuzsanna

Ön most mit lépne világossal?

A novemberi lapszámunkban közölt játszmaállás ez volt:

Világos: Kh1, Vb2, He3, Hd6, a2, b3, c4, d5, h2.

Sötét: Kg8, Vg5, Bf7, Ha5, a6, b5, c5, h7.

Azt kérdeztük, hogy Ön most mit lépne világossal?

A helyes válasz: Vh8+. Ugyanis 1. Vh8+, Kxh8. 2. Hxf7+, Kg7. 3. Hxg5, s a többi már csak kézügyesség dolga.

A helyes választ természetesen, minden kedves, sakkot kedvelő sorstársunk megtalálta. (Még én is.)

Az itt közölt játszmakép a sötét bábokat vezető 18. lépése után alakult ki:

Világos: Kg1, Vc1, Bc8, Fe2, a2, b2, d5, f2, g2, h2.

Sötét: Kd7, Va5, Bh8, Fg7, Hg8, a6, b7, d6, e7, f7, g6, h7.

Az a kérdés, hogy Ön most mit lépne világossal?

A választ február 15-ig kérjük szépen.

Minden kedves Sakktársamnak jó egészséget, a sakkban is sok örömet, boldogságot kívánok az új esztendőre!

Cseri Sándor

CD-nyeremény

Annak az osztrák zeneszerzőnek a nevét kérjük szépen, aki 20 operett, sok bohózat és életkép zenéjének megalkotásával tette hallhatatlanná a művészetét. Találékony és jó emberismerő volt. Bizonyítja ezt a következő eset. Neki és ifjabb Johann Straussnak egyszerre ajánlottak fel két szövegkönyvet azzal, hogy válaszszanak. Hősünknek "A koldusdiák" című operett szövegkönyve tetszett meg, de ismervén Johann Strauss erőszakosságát, "A denevér" című operett szövegkönyvét választotta. Jól számított, mert Johann Strauss azonnal kijelentette, hogy neki A denevér kell. Zeneszerzőnk boldogan engedte át A denevért, s A koldusdiák csodálatos muzsikájával hízelgett a lengyel nemzeti öntudatnak. Híres operettjei még többek között: Az asszonyok szigete; a Gasparone, A szegény Jonathan.

Beküldendő: február 15-ig.

A novemberi lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: Claudio Monteverdi.

Így gondolta ezt: Telekesi Valéria (Eger) is, akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk.

Apróhirdetések

Szívesen átveszem idős, látássérült sorstársaimtól használaton kívüli, működőképes írógépüket. Segítségüket köszönöm! Elérhetőség: 06-53-370-250 (egész nap). Magyar Sándor

*

156 cm magas, fekete hajú és barna szemű, elvált, 55 éves asszony keresi társát. Gyengénlátó, özvegy vagy elvált, korban hozzám illő férfi személyében. Telefonszám: 06-1-786-1273