A 170 éve elhunyt Louis Braille-re emlékezünk

A látássérült emberek életét meghatározó írásbeliség előtt tisztelegve az ENSZ Közgyűlése 2018 novemberében nyilvánította Louis Braille születésnapját, azaz január 4-ét a Braille-írás világnapjává, amelyet először 2019 januárjában ünnepeltek meg hivatalosan világszerte.

A háborús konfliktusok az elmúlt századokban mind a civilek, mind a katonák számára embert próbáló szenvedéssel jártak, ugyanakkor számos találmány eredete egy-egy háborús időszakra vezethető vissza. Így volt ez a pillanatragasztó, a rozsdamentes acél, a cipzár vagy éppen az internet esetében is.

A Louis Braille nevéhez köthető pontírás-rendszer kidolgozása ugyancsak egy háború szülte találmányra vezethető vissza: Charles Barbier feltaláló Napóleon kérésére fejlesztett ki egy tapintható pontokból álló olvasási módszert, az éjszakai írást, amely katonai célokat szolgált, és elviekben azt tette volna lehetővé, hogy a katonák sötétben is kommunikálhassanak.

A módszer hadi hasznosítását ugyan elvetették, azonban 1821-ben Barbier meglátogatta a párizsi Vak Gyermekek Intézetét, és bemutatta a különleges pontírásos módszert az intézmény oktatóinak. Az egyik gyors felfogású, kreatív diák, Louis Braille figyelmét különösen felkeltette ez a módszer. A rendszer ugyan meglehetősen bonyolult volt, ám a 12 pontos írást Braille az évek folyamán leegyszerűsítette egy varrógép segítségével úgy, hogy egy karakter legfeljebb 6 pontból, illetve két sorból álljon. A fiút egy tűszúrásból adódó fertőzés vakította meg, míg egy másik tű - a varrógépbe foglalt varrótű - új ötletet adott neki, és örökre beírta nevét a kultúrtörténetbe.

A tehetséges csellista és orgonista Louis Braille köztiszteletnek örvendő pedagógus lett, azonban életében az általa kifejlesztett írásrendszer nem terjedt el, módszerét csak halálát követően, 1854-ben ismerték el hivatalosan Franciaországban, majd a 19. század végére már az egész világon elterjedt. 1878-ban hivatalosan is a vakok iskoláiban használatos, nemzetközi módszerré nyilvánították.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elkötelezett a Braille-kultúra ápolása iránt. Szolgáltatásai között nemcsak a Braille-könyvtár, a Braille-nyomda, valamint a pontírásos szövegek és kották készítése található meg, de az MVGYOSZ segítségével juthatnak adaptált (Braille-írásos, nagybetűs, digitális és hangos) tankönyvekhez a látássérült diákok is.
A szövetség Braille-könyvtárának alapját a vak munkások önképző körében 1903-ban lemásolt 23 verseskötet jelentette, melyeket a tagok maguknak készítettek el tanulásra, olvasásra. Ezt az évet tekinthetjük a könyvtár alapítási évének, amely azóta bővül, gyarapodik.

A technika fejlődésével ugyan a látássérült olvasók már nemcsak Braille-írással juthatnak hozzá a számukra fontos művekhez - ezek hangzóanyagként, később online is hozzáférhetővé váltak -, de a magyarországi Braille-kultúra legnagyobb gyűjteményével máig az MVGYOSZ könyvtára rendelkezik. A könyvtár 1246 könyvből álló jelenlegi állománya 11243 kötetet tesz ki. A gyűjtemény több mint fele a klasszikus és kortárs szerzők műveit öleli fel. Emellett nagy választékban érhetőek el történelmi, életrajzi könyvek, akció- és kalandregények, valamint szép számmal találunk az állományban verset és drámát is. Az ifjúság számára közel 300 könyvet kínálunk, a legkisebbektől a kamaszokig mindenki találhat kedvére való mesét, regényt vagy ismeretterjesztő irodalmat.

A könyvtár állományának nagy részét kézi másolású könyvek alkotják. Ezeket a könyveket Braille-táblával vagy Picht-írógéppel írták. Az 1910-es években másolt könyvek ma már múzeumi példányok. Persze van kivétel, Henryk Sienkiewicz Quo vadis? című sikerkönyve, aminek Braille-változata 1909-ben készült el, a mai napig kölcsönözhető. A legnagyobb terjedelmű könyv Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című műve 59 kötet, mégis az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban kölcsönzött könyv.
Az MVGYOSZ székházának felújítása miatt szükségessé vált költözés óta a Braille-könyvtári állomány sokat változott. Némely könyv fizikai állapota nem tette lehetővé a további kölcsönzést, vagy nagy rövidírással készült, amit nem ismernek az olvasók, vagy tartalmában avult el, ezért az elmúlt két évben 150 könyv került selejtezésre. A több példányban nyomtatott könyveket pedig - a leválogatást követően - az MVGYOSZ ingyenesen ajánlotta fel az olvasóknak. Újdonság, hogy 13 angol nyelvű könyvet is lehet kölcsönözni, ezek könnyített olvasmányok, melyek a nyelvet tanulóknak lehetnek segítségére.

A személyes kölcsönzésre a könyvek mérete, súlya, a pandémia, de főleg a kötetszám miatt egyre kevesebben vállalkoznak, hiszen nem mindenki tudja gurulós bőrönddel vagy hátizsákkal elszállítani magának az olvasnivalót. J. K. Rowling népszerű ifjúsági regénye, A Harry Potter és a halál ereklyéi Braille-írásban például 13 kötetből áll, így nem meglepő, hogy 2021-ben is sokan inkább a kényelmes postázást választották.

Az MVGYOSZ 2021-ben 471 zsák könyvet postázott, 1 zsákban általában 4 kötet fér el, tehát nagyjából 1884 kötetet csomagolt be és küldött el az olvasóknak a szövetség könyvtára.

Az MVGYOSZ a hivatalos világnap bevezetését megelőző évtizedekben is figyelmet szentelt Louis Braille születésnapjának, a világnaphoz csatlakozva pedig évenként más módon emlékezik meg a szövetség a pontírás atyjáról. 2019-ben könyvtári névadó és Braille-írásra épülő eszközök bemutatója várta a látássérült érdeklődőket, 2020-ban egy Louis Braille-nek írt képzeletbeli levelet tett közzé, valamint elkészítette a Pöttyös papír című ismeretterjesztő videót. Tavaly, a pandémia miatt pedig online beszélgetés során idézte meg Louis Braille munkásságát.

Idén az MVGYOSZ a Braille-írás világnapjához kapcsolódóan közös gondolkodásra, tanulásra és egyben játékra hívta a látássérült olvasókat a Brejtvény című kvízjátékban. A beszédes címmel indított versengésre már az első héten több mint hetven megfejtő küldte be a helyes választ.

Hegedűs Katalin

kommunikációs munkatárs
Vakok Világa, 2022. 01.