A fogyatékosok helyzete hazánkban

A fogyatékosok helyzete hazánkban

Magyarország 2007-ben elsők között ratifikálta az ENSZ Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményét. A több helyen CRPD-ként hivatkozott egyezményben foglalt jogok megvalósulásáról és a fogyatékosügy területén történő előrelépésekről a részes államoknak, azaz az egyezményt elfogadó országoknak ötévente be kell számolniuk az ENSZ bizottsága felé. Magyarország 2012 után idén május 1-jéig kapott határidőt az újabb országjelentés elkészítésére, a bizottság által megfogalmazott kérdések megválaszolására. A jelentést a kormány számos országos fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezet - köztük természetesen az MVGYOSZ - bevonásával, az Igazságügyi és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös koordinációjában készíti el.

A javaslatcsomag előkészítésében szövetségünket dr. Nagy Sándor elnök képviselte, aki az Emberi Jogi Kerekasztalnak, ezen belül a Fogyatékossággal élők jogaiért felelős tematikus munkacsoportnak is tagja. A vak és gyengénlátó emberek képviseletében az elnök elsősorban az egyenlő hozzáférés és az önrendelkezés jogának fontosságát emelte ki az egyeztetések és a javaslatok megfogalmazása során. Ezek az elvek a bizottság által vizsgált valamennyi terület (egészségügyi ellátás, szociális és támogató szolgáltatások, oktatás, munkavállalás, polgári és politikai jogok érvényesülése) szempontjából jelentőséggel bírnak, vagyis a látássérült embe-rek alapvető joga, hogy az általuk igénybevett szolgáltatásokat a lehető legnagyobb önállósággal használhassák, egyes szolgáltatások igénybevételéről maguk hozhassanak döntést, illetve hogy megkapják a lehetőséget az egyenlő esélyekkel történő társadalmi részvételre. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a közszolgálati honlapokhoz és az elektronikus adatlapokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, továbbá a gyógyászati segédeszközök finanszírozási körének bővítése az önálló életvitelt és munkavégzést megkönnyítő segítő technológiákkal. Az önrendelkező életvitel alapja az önálló jognyilatkozat tétel, melynek biztosítása érdekében az MVGYOSZ az írásképtelen személyek jognyilatkozat-tételének szabályozását javasolja felülvizsgálni és alternatív megoldási módokat bevezetni, pl. ügyvédi ellenjegyzés, számozott aláírás-bélyegző vagy elektronikus aláírás használata. Továbbá az aláírásra képes vak személyek dönthessék el, hogy miként jegyzik az okiratokat. Ilyen módon megszűntethető lenne a vak személyek hátrányos megkülönböztetése az ingatlan ügyletek lebonyolítása vagy a postai küldemények átvétele során. A szövetség elnöke javasolta szélesíteni a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét oly módon, hogy a látássérültségük miatt a munkaerő-piacról kiszoruló gyengénlátó emberek is részesüljenek a speciális igényeikből adódó többletköltségeiket fedező szociális ellátásban. A munkavállalással kapcsolatos javaslatok között szerepel az MVGYOSZ és több társszervezet azon felvetése is, hogy a komplex minősítés során D vagy E kategóriába sorolt, továbbá a fogyatékossági támogatásban, rokkantsági ellátásban részesülők is igényelhessék a munkáltatót járulék-kedvezményre jogosító rehabilitációs kártyát. Ugyanígy szükséges a nyílt munkaerő-piaci munkáltatók konkrét ösztönzése fogyatékos munkavállalók alkalmazására az alkalmazásukkal járó többletköltségek, pl. egy képernyőolvasó szoftver beszerzésének finanszírozásával.

A jelentés elkészítésének munkálatai 2017. szeptemberében kezdődtek, az egyes témaköröket egy-egy munkacsoporti ülésen tárgyalták meg a résztvevők. A civil szervezetek március 8-ai ülésükön elfogadták az elkészült jelentést, egyúttal kérték az Emberi Jogi Munkacsoportot, hogy terjessze a javaslatot érdemi megvitatásra az Országos Fogyatékosságügyi Tanács és a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság elé.

Németh Orsolya

Vakok Világa 2018. június