ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

A gége vége


Babics Zsuzsanna
A gége vége

Ez a versem arról szólt
Több, mint harminc éve,
Mennyiféle képpen van
A gégének vége.
Hányféle a részeg ember,
Miféléket iszogat,
Leírtam e sorokat,
Lefestettem szépen:
Játszottam a szavakkal,
Én élveztem, kérem.

Nem tudom, remekbe
szedem e mesét rímekbe,
de történetem égtelen,
hogy volt egy gége végtelen
hosszú,
mit elért a bosszú.

Az emberünk orra borvirágos.
- Borozgatni nem oly káros. -
Gondolja,
s kortyolja
az italt,
mit ad
szőlőből folyó lé,
legyen törköly, avagy bólé.

Gége tágul,
ember kábul,
majd kiesik a világbúl!
Mit bánja, ha gyomra korog,
ah! Csak teljék meg a torok.

Gégénk aztán dalra fakad,
mígnem a nyelv összeakad.
Büszkén lép a férfiú,
mint kecses macska, vagy hiúz,
táncát ropja, vesztére
roppant teste estére.

Felkelte után
barátai után
kajtat
ágakat tör, száraz gallyat,
hangos szóval hívogatja
haverjait jó italra:

- Ide, ide jó barátok
áldást mondjon jóanyátok,
vagy szórjon átkot az apátok,
inni kell!
Itt nincs mese,
most jön csak a rímese:

Ha Katinka itt lenne,
jó pálinkát nyelhetne,
de helyette eljött Pál,
aki ma már nem kapál,
ülő helyet nem kap... áll.

Hegedül már a roma,
száján szilvaaroma
csurog gyorsan befelé,
A gégéjén lefelé.

Nem marad ki az indián,
Ő is osztozik a pián.
Itt van néhány mulatt, s néger,
aki mulat, s nem ment még el.
Elfogytak a szó fiai,
iszik itt egy szófiai
is...

Igyatok a bordói bor
bőven adó hordóiból!

Igyál Vazul,
agyad lazul,
nyakalj velünk te is, Timót,
ökröt hagyj le, avagy tinót!

S befejezni a bortüzet
rakjunk egy kis tábortüzet!
Szedjünk össze füvet, füzet,
Vonjunk táncba sok szép szüzet!

doboz alja
oldal alja