Beszélgetés Bora Sándorral

- Kérem, mondjon magáról pár szót, meséljen mindennapjairól, szabadidős tevékenységeiről, stb.

- Bora Sándor vagyok, 44 éves látássérült. 2013-ban szereztem szociálpedagógus diplomát a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán, és kezdtem el dolgozni a Látássérültek Észak-Alföldi Regionális Egyesületénél, mint szociálpedagógus és rehabilitációs mentor és tanácsadó.

Feleségemmel, Anitával 3 gyermeket (Blanka 3 éves, Benedek 6, Tibor 15 éves) nevelünk. Szabadidőm nagy részét gyermekeimmel töltöm és Fülöp kutyussal. Ha jut idő, gyakran nézek filmeket, néha hangoskönyvet hallgatok.

- Mi az, amit a személyiségéről fontosnak tart elmondani?

- Személyiségemet tekintve, talán a legfontosabb, hogy kellő segítőkészséggel és türelemmel rendelkezem. Persze ennek elérésén sokat dolgoztam. Megtanított az elmúlt évek munkatapasztalata és a gyermekeim születése és nevelése.

Természetesen vannak negatív személyiségjegyeim is, amikkel úgy gondolom, tisztában vagyok és próbálom őket csiszolgatni nap mint nap.

- Hogyan került kapcsolatba a mentori munkakörrel?

- A mentori munkakörrel munkahelyem révén kerültem kapcsolatba. Itt szereztem tudomást a projektről, és a mentori munkakörről. Átgondolva alkalmasnak éreztem magam és megpróbáltam.

- Mi motiválta önt, hogy mentorként is dolgozzon?

- Már a projekt megjelenése előtt évekkel használtam iPhone-t és napi kapcsolatban álltam látássérült egyesületi tagokkal. Így magától értetődő volt, hogy ha erre lehetőség van, szeretném átadni azt a tudást és tapasztalatot, aminek elsajátításával egy önállóbb életet ismerhet meg minden látássérült.

- Milyen hasznos tapasztalatokkal gazdagodott mentori munkája során?

- Mint említettem, segítő szakmából kifolyólag, eddig is sokat voltam kliens közelben, de mentori munkám talán még több türelmet, kitartást igényel.

- Melyek azok a témakörök, amiket a legnehezebb megtanítani az érdeklődőknek és miért?

- Ez szerintem személyiségfüggő, vannak, akik könnyebben tanulnak és vannak, akik nehezebben. Természetesen nagyban hozzájárul ehhez a kliens akarata, elszántsága. De ha mindenképpen ki kell emelni valamit az a VoiceOver használatához szükséges kézmozdulatok, gesztusok, mivel ezek kellő finommotorikát igényelnek.

Ha a mentorált teljesen „új", azaz nincs egyáltalán okostelefon felhasználói tapasztalata, nehézséget okoz maga az egész rendszer működésének megértetése. Leggyakrabban talán a Távszem alkalmazás használata közbeni telefonpozicionálás megtanítása számít fő problémának.

- Mennyi ideig tart egy-egy jelentkező oktatása?

- Ez is nagyon széles skálán mozog. Átlagban az első találkozásnál minimum 2 órás felkészítés előzi meg a telefon átadását. Itt megismertetem a leendő iPhone tulajdonost az alapmozdulatokkal (VoiceOver ki- és bekapcsolása, egy adott alkalmazás megkeresése, megnyitása, bezárása, telefonkönyvben történő keresés, híváskezdeményezés, hívásmegszakítás, stb).

Ha ezek már biztosan mennek, csak akkor kapja meg az illető a készüléket és ezt követően személytől függően további egyéni vagy csoportos oktatások várnak rá. 8-10 óra fejlesztés után már olyan tudást szerez egy-egy ügyfél, amivel biztosan használja az alapvető funkciókat, alkalmazásokat. Viszont ez egy soha véget nem érő folyamat, mivel ahogy bővül a felhasználó digitális kompetenciája, újabb és újabb megválaszolandó kérdések merülnek fel.

- Milyen visszajelzések érkeznek a felhasználóktól?

- Túlnyomórészt pozitív (95%), a sikerélményeknek köszönhetően. Eleinte sok embertől hallottam már, hogy ez nekem nem fog menni. Ilyenkor kellő bátorítás és újabb oktatás(ok) után fel lehet hozni minden felhasználót arra a szintre, amivel biztosan tudja kezelni a Távszemet. Vannak építő jellegű észrevételek is, amit természetesen jelzek a projekt vezetőségének, és néha megjelennek negatív kritikák is, szerencsére elvétve. Ezek legnagyobbrészt külső, független okok miatt adódnak (nem megfelelő a hang- vagy képminőség).

- Szokta tartani a kapcsolatot a Távszem operátorokkal? Milyen célból?

- Igen, főleg a projekt elején kellett velük kapcsolatba lépnem. Ezek általában adminisztrációs okok miatt történtek (elfelejtett jelszó, nem megfelelően működő alkalmazás, hibás e-mail cím, stb.).

- Hol és hogyan jelentkezhetnek önnél az érdeklődők?

- Az érdeklődők az egyesület irodájában személyesen vagy telefonon tudnak elérni.

- Mit üzen az olvasóknak?

- „Soha ne mondd, hogy soha!"

Ha megpillantod az ajtót a „Távszem" felirattal, ne félj belépni rajta, mert odaát egy önállóbb, szabadabb világ vár.

Kívánjuk, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez a szabadabb világhoz!

Árvay Mária

(Vakok Világa, 2020. január)