Hátulról már láttalak

Vadadiné Lőrincz Anita

Hátulról már láttalak

Langyos szellő szaladt át a kisvárosi utcán, pillanatnyi felfrissülést hozva a forró nyári délelőttön. Lali hátrasimította homlokából sötét tincseit. Meglátta a kétsávos úton feléje közeledő helyijáratot és elővette nadrágja farzsebéből buszbérletét. A jármű beállt a buszöbölbe. Lali felszállt és a klimatizált utastérben az ablak mellé telepedett. A busz ajtajai bezáródtak, és látta, hogy egy fiatal lány szalad a busz felé, várakozásra intve annak vezetőjét. Az ajtó ismét kinyílt, a lány lihegve lépett a lépcsőkre. A busz lassan elindult. Lali az ismeretlen lány karcsú alakját figyelte. Hosszú, lófarokba kötött barna haja lágyan simogatta szabadon hagyott vállát. Tengerkék ruhája remekül hangsúlyozta napbarnított bőrét. A lány éppen Lali mellé ért, kellemes parfümfelhőt húzva maga után, amikor a busz hirtelen nagyot fékezett. A lány riadtan megkapaszkodott, de elvesztve egyensúlyát, a lendület egyenesen Lali ölébe penderítette. A fiú pimasz mosollyal a lányra kacsintott.
- Jó trükk az ismerkedésre. Akár itt is maradhatsz - mondta mély, bársonyos hangján.
A lány zavartan pillantott a fiú izmos karjára, amint az a derekára simul. Fülig vörösödött ettől a direkt udvarlástól. Felpattant ültő helyéből és a busz hátulja felé sietett. Lali levette napszemüvegét és a lány után fordulva még egyszer megnézte.
Néhány megállóval később Lali az ajtóban állva fürkésző tekintettel kereste a lányt, aki pár perce még az ölében, pajzán gondolatokat ébresztett benne. Hiába kereste, nem találta. Bizonyára már leszállt a buszról.
Lali is így tett és a közeli szépségszalonba igyekezett, hogy megkezdje munkáját.

Az ízlésesen berendezett masszázsszoba sarkig tárt ablakán csak a nyári forróság ömlött be. Munkája közben Lali gyakran törölgette izzadt homlokát. Ez a péntek délutáni műszak igen fárasztónak ígérkezett. Lali jó masszőr hírében állt. Vendégei ma is egymás kezébe adták a kilincset. Juli néni munkától edzett vállán minden izomgörcsöt jól ismert a fiatal masszőr. A korosodó hölgy, bár nem lehetett több 65 évesnél, igen jól tartotta magát. Kéthetente feküdt Lali értő kezei alá.
- Kedves egészségére - szólt kedvesen Lali, majd letörölte vendége hátáról az olajat és lesegítette a masszázságyról. Lali a kézmosóhoz lépett és alapos kézmosás után csak hideg vizet folyatott csuklójára.
Juli néni megigazította nadrágja pántját és belépett a vékony vászonnal lefüggönyözött öltözőbe. Készülődés közben tovább beszélgetett a fiúval.
- Lalikám, maga mikor tud pihenni?
A masszőrfiú lemondóan felnevetett. Benedvesített egy apró törölközőt és tarkójára helyezte.
- Jó lenne, de azzal is megelégednék, ha nyugodtan megihatnám az esti sörömet.
Lali gyakorlott mozdulattal hajította a használt lepedőt a szennyestartóba, majd fertőtlenítőt permetezett az ágy felületére. Juli néni elhúzta a függönyt és az ajtó felé indult.
- Olyan tikkasztó ez a hőség, remélem, a sört már behűtötte.
- Hát azt még meg sem vettem.
- Akkor jöjjön be hozzánk a fagyizóba, vendégem egy hűsítő kehelyre - ajánlotta.
Lali megfordította tarkóján a törölközőt és kinyitotta a hölgynek az ajtót.
- Vigyázzon, még szaván fogom!
A recepció felé indultak, és közben megbeszélték, hogy még aznap este a fiú valóban betér a sarki fagyizóba, melynek tulajdonosa ez a mindig ápolt idős hölgy.
- Lali! Megérkezett a következő vendéged - szólt a recepciós lány a pult mögül.
- Bekísérnéd a masszázsba? Azonnal megyek - kérte kolléganőjét.
Lali kedvesen elköszönt az idős hölgytől és a mosdó felé indult. Juli néni még utána szólt, emlékeztetve a fiút előző ígéretére.
A kis kitérő után Lali belépett a masszázsszobába és becsukta maga mögött az ajtót. Tágra nyílt szemmel meredt az előtte álló vendégére. Meglepetéséből felocsúdva szélesen elvigyorodott.
- Hát ismét találkozunk - köszönt és megvárta, amíg a lány felé nyújtja kezét.
- Renáta vagyok. Te fogsz masszírozni? - mutatkoztak be.
- Ha el nem szaladsz! - incselkedett Lali.
A lány elszakította tekintetét a fiú kék szeméről és a még mindig egymásba simuló kezüket figyelte.
- Hol tudok átöltözni? - kérdezte Reni.
Lali elmosolyodott és a lány mögötti kis fülkére mutatott.
- Találsz bent tépőzáras topot. Tekerd magad köré.
A lány belépett és behúzta a függönyt. Levetette tengerkék ruháját és a felajánlott ruhadarabot maga köré csavarta.
Renáta óvatosan kikukucskált a függöny résein. A masszőr pár méterre tőle szorgoskodott, így feltűnés nélkül nézhette a fiú izmos testalkatát.
Összeszedve bátorságát kilépett a kis öltözőből, és hason fekve elhelyezkedett a masszázságyon.
Lali leöblítette kezét és munkához látott. Széthúzta a tépőzárat, kikapcsolta a halványkék csipkemelltartót. Pillantása lejjebb siklott. A felsővel azonos színű tanga csábosan emelte ki a lány formás idomait. Lali belefeledkezett a látványba.
Huncut félmosollyal lépett a szekrényhez, hogy kivegyen egy törölközőt. A vékony pamutot gondosan a lány csípőjére terítette.
A lágy, dallamos gitárzene kellemes hangulatot teremtett a masszázshoz. Lali gyakorlott mozdulatokkal dolgozta meg a lány feszes, fáradt izmait. Dörzsölte, gyúrta a görcsökkel teli hátat. A fél óra leteltével a törülközővel letörölte az olajat. Bekapcsolta a melltartót és összezárta a topot.
- Kedves egészségedre!
Reni felállt és a fiúra mosolygott.
- Köszönöm, ez igazán kellemes volt.
A lány még mindig az ágy mellett állva figyelte, ahogyan Lali kezet mos.
- Milyen gyakran ajánlott a masszázs? - kérdezte.
Lali a kézmosótól félre fordulva, a szeme sarkából nézett a lányra.
- Én azt se bánom, ha mindennap jössz. Ilyen testen szívesen dolgozom - kacsintott a fiú.
Reni zavartan nézett, majd vöröslő arccal lépett az öltözőbe.
- Bocs, ha megbántottalak. Látlak még?
Miközben magára igazította tengerkék ruháját, megérezte a fiú hangjában a bizonytalanságot.
- A Nagyi szerint elég kéthetente masszíroztatni - tért ki Reni a valódi válasz elől.
Amikor a lány kilépett a fülkéből, még látta, hogy a fiú lehorgasztott fejjel két kézzel támaszkodik a masszázságyra.
- A recepciónál fizetek? Kérdezte Reni.
- Gyere, oda kísérlek.
Lali kinyitotta az ajtót és maga elé engedte a lányt. Egymás mellett szótlanul léptek a fogadópulthoz. Odaérve Reni elővette bankkártyáját és kifizette a kért összeget.
- Nézzünk következő időpontot? - kérdezte kedvesen a recepciós.
- Nem.
Renáta határozottsága megfagyasztotta hármuk között a levegőt.
- Viszont látásra! - köszönt Laliszomorúan.
- Majd meglátjuk - szólt komoran Reni és kisétált a szalonból.
- Na Őt se látjuk többé - sóhajtott Lali és következő vendége fogadására indult.
- Te nem tudod ki Ő? - kérdezte kolléganője, de hangját elnyomta a beindított hajszárító zúgása.

Késő délután, amikor már az utolsó vendég is távozott a szalonból, Lali még mindig Renátára gondolt. Bosszankodott, amiért olyan rámenősen viselkedett. A buszos eset után már nem kellett volna pirulásra késztetnie a lányt. Lali a frissítő zuhany után átöltözve hazafelé indult. Gondolataiból kolléganője hangja ébresztette.
- Jössz a buszhoz? - kérdezte az ajtóban várakozva.
- Jobb lesz, ha sétálok egyet.
Együtt léptek az utcára. Lali elköszönt kolléganőjétől és az ellenkező irányba indult. A hűs árnyat adó fák lombjai alatt gyalogolva Lali háborgó lelke megnyugvást talált. Gondolatai rendeződtek. Az utca végére érve, a sarki fagyizó előtt felnézett a cégtáblára.
„JULI NÉNI FAGYIZÓJA"
Alatta pedig kisebb betűkkel az ígéret. „Ahol minden álom valóra válik"
Lali belépett. El se látott a hűtőpultig, annyian álltak sorba. A falra kiakasztott képekről próbált inspirálódni, hogy milyen hűsítő variációt kóstoljon meg. Édes csók fantázianévvel ellátott kelyhet választott.
Sorra kerülve, Juli néni állt a pult másik oldalán.
- Örülök, hogy eljött - mosolygott a fiúra. - Milyen kelyhet adhatok?
Lali elfordította fejét, hogy még egyszer ellenőrizze a választott költemény nevét. Mikor visszafordult, ámulva nézett a pult mögé.
Juli néni eltűnt a szeme elől. Helyén egy fiatal lány állt. Hosszú, lófarokba kötött barna haja lágyan simogatta szabadon hagyott vállát. Tengerkék ruhája elé csinos fehér kötényt kötött.
-Nagyi mondta, hogy a vendégünk vagy. Mit adhatok? - mosolygott kedvesen Reni.
-Lali zavartan megköszörülte torkát mielőtt válaszolt.
- Egy „Édes csók" -ot kérek.
A lány a kezében tartott fagyis kanállal a falon függő kép felé mutatott.
Ugye arra gondolsz?
- Természetesen. Mi másra gondolhatnék?
A lány hosszasan nézett Lali mélykék szemébe, majd a kehelybe kanalazta a hűsítő desszertet.
- Eljönnél velem vacsorázni? - kérdezte Lali félszegen.
A lány felnézett, arca elkomorult miközben Lali folytatta.
- Láttam a formás popsidat. Ültél az ölemben. Ennyivel igazán tartozol.
A lány szája megremegett. Próbálta elfojtani mosolyát. De ehelyett hangosan felkacagott. Felhúzta szemöldökét és hitetlenkedve csóválta fejét.
Lehetetlen alak vagy. Hívj fel. Megbeszéljük - sóhajtotta.
- De nem tudom a számod - mondta Lali és várakozón nézte a lányt.
Reni megvonta vállát. Kanalat nyomott a desszertbe. Az ostya alá papírszalvétát helyezett és átnyújtotta a fiúnak. Lali átvette a fagyit, közben megérintette a lány ujjait.
- Vigyázz rá - mosolygott a lány és elhúzta a kezét.
Lali a szalvétát nézte. Felfogva a fekete tintával írt 9 karakter jelentését, azonnal zsebre vágta a becses darabot. Elköszönt a lánytól és kilépett az utcára.
Lali széles vigyorral és egy boldog jövő ígéretével indult haza felé.

VÉGE