- Szolgáltatásaink
- Az MVGYOSZ szolgáltatásai
- Partner szervezeteink szolgáltatásai
- Akadálymentes világ
- Dokumentumok
- Pályázatok - Támogatások
- Irodalmi pályázataink
- Hogyan látod a nem látókat? Rajzpályázat
- Szemléletformálás
- Rólunk szól
- Nekünk szól
- Vakok Világa (archívum)
- Partnereink - Szponzoraink
- Akikre büszkék lehetünk
- Egyesületünkről
- Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
- Hirdetések
IT Business - Hencz András
Tálas László:
Hogyan segíthet az informatika a fogyatékkal élőkön, hogy teljesebb életet élhessenek?
Rendkívül sokféle segítséget adhat; szomorú viszont, hogy a rászorultak közül csak nagyon kevesen tudnak élni vele.
Hencz András,
a PC-Doki Kft. kereskedelmi vezetője
Hány látássérült él ma Magyarországon, és közülük mennyien vannak az aktív számítógép-felhasználók?
Körülbelül 40-44 ezer látássérült él Magyarországon, és mintegy felük tagja a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének.
A szövetség információi szerint a tagok alig 10 százaléka - tehát mintegy 2000-2500 ember - használ számítógépet.
Számukra mi az elsődleges felhasználási terület?
Nem sokban különbözik attól, mint amire a látók használják a számítógépeket. Vannak, akik dolgoznak rajta (például programoznak), másrészt kiváló szórakoztatóeszköz, hiszen például sokkal egyszerűbb digitálisan tárolni és visszahallgatni a hangoskönyveket. Az internettel karöltve pedig hatalmas információforrás a számítógép, illetve segítséget nyújt az ismerősökkel való kapcsolattartásban.
Mennyire hozzáférhetők számukra a gép használatához szükséges képernyőolvasó programok?
Több ilyen szoftver is van, de a helyzet korántsem ideális. Legelterjedtebbnek a Jaws nevű program számít, amelyik viszont csak Windows-környezetekhez készült el; ennek honosítását az Informatika a Látássérültekért Alapítvány finanszírozta, és azóta is azon igyekszik, hogy kedvezményesen vagy pályázatok útján minél több rászorulóhoz jusson el. Ez azért fontos, mert a szoftver rendkívül drága, több százezer forintba kerül. Nem csoda, hogy Magyarországon talán ha ezren használják a képernyőolvasó program teljes változatát, a többiek a demóváltozattal kénytelenek beérni. A Jaws-on kívül ott van még az ingyenesen hozzáférhető NVDA (NonVisual Desktop Access) képernyőolvasó; ennek viszont a minősége még meglehetősen gyenge.
Régebben sem adódott sok lehetőség a vakok számára, de volt néhány olyan munkakör - kosárfonás, kefekötés, telefonközpontos -, ahol érvényesülni tudtak.
Mára ezek is eltűntek, de nem nagyon jött helyettük más. Az egyik ilyen más éppen az informatika: vannak-vagyunk jó néhányan, akik ezen a területen találtuk meg a helyünket, akár mint programozók, akár mint kereskedők.
Én már több mint egy évtizede dolgozom ebben; persze meg kellett találnom azt a helyet, amiben tudom magam hasznosítani. Annyiban szerencsés vagyok, hogy a feleségemmel tudtam közös céget alapítani, és abban dolgozunk mind a ketten.
Nem hinném, hogy különlegesebb vagy tehetségesebb lennék azoknál a látássérült sorstársaimnál, akiknek ez nem sikerült.
De nem is egyedi az én sorsom, hiszen a vakok között is számtalan olyan embert ismerünk, aki látó társai között is kiválóan megállja a helyét az életben, a munkában
Az internetes kultúra egyre inkább a vizualitás felé mozdul el, ez mennyiben nehezíti a látássérültek dolgát?
Ez az egyik legnagyobb nehézség, amivel szembe kell néznünk. Mind több az olyan, flash- és egyéb animációkkal telezsúfolt oldal a weben, amely a látássérültek számára nem kezelhető teljes értékűként. Pedig a már említett alapítvány ingyenes oktatásokat szervez webfejlesztőknek, hogy miként kell a látássérültek számára is akadálymentesen használható, mégis modern kinézetű oldalakat készíteni. Ez ma sajnos nem szempont. Vannak olyan oldalak, amelyekhez elkészítik a „vakbarát" verziót, de sok esetben a kezdeti nekibuzdulás után a folyamatos frissítésről már elfeledkeznek, így csupa idejétmúlt információval találkozhatunk.
Mi a helyzet a mobiltelefonokkal?
Az okostelefonok olyan lehetőségeket nyújtanak, amelyekről korábban nem is álmodtunk. Csak egy példa: egészen mást jelent a mobilnavigáció, a helymeghatározás egy látó és egy látássérült számára; ezért is öröm, hogy a Nokia ingyenessé tette ezt. A Nokia amúgy is kedvelt a látássérültek között, mert azzal kompatibilis a honosított Talks képernyőolvasó. Azt azonban remélem, hogy nem lesz mindegyik készülék érintőképernyős, mert az nagyon megbonyolítja a használatot.
A pénzbeli vagy természetbeni adományokon kívül mi tehetné a legtöbbet, hogy javuljon a látássérültek informatikával való ellátottsága?
Óriási dolog lenne, ha a látássérültek számára fejlesztett szoftverek és különleges eszközök orvosi segédeszköznek számítanának. Az egészségpénztárak (egy kis túlzással) ma csak a fehér bot megvásárlását támogatják. Mindig a pénzhiányra hivatkoznak az illetékesek, és persze igaz, hogy két, hasonló célt szolgáló eszköz közül mindig a látássérültek számára készülő a drágább. De hát pontosan ezért kellene támogatni a megvásárlásukat, hogy legalább többet ne kelljen fizetni. Ami pedig a weblapokat illeti, ott a gondolkodásmódon kellene változtatni, hogy már a tervezés és a fejlesztés során jusson az informatikusok és a pénzt biztosítók eszébe: látás- vagy egyéb módon sérült ember is szívesen olvasná az oldalaikat.
IT Business 2010. március 2.