Munkavállalás a koronavírus járvány idején

Ebben a fertőzésveszéllyel fenyegetett időszakban sokakban vetődik fel a kérdés: dolgozzanak-e, illetve dolgozhatnak-e, vagy ha esetleg nem szeretnének, illetve valamilyen okból nem tudnak munkába járni, ezt hogyan, milyen feltételekkel, következményekkel tehetik meg.

A kérdések végiggondolásához, az optimális döntések meghozatalához kívánunk segítséget nyújtani a vonatkozó szabályozásról készített rövid tájékoztatónkkal, melyben most elsősorban a munkavállalók oldaláról vizsgáljuk a lehetőségeket.

A munkavállalónak - aki például a gyermeke feletti felügyeletet másképp nem tudja biztosítani, vagy mert tart az esetleges megfertőződéstől, és szeretne otthon maradni - az alábbi lehetőségek, megoldások állnak a rendelkezésére:

- Otthoni munkavégzés (home office):

A munkavégzésnek ezt a formáját a munkavállaló ugyan kezdeményezheti, azonban a munkáltatóval történő megállapodáson múlik, lesz-e erre lehetősége. Más szóval ilyen munkavégzésre csak akkor kerülhet sor, ha azt a munkáltató egyoldalúan elrendeli, vagy ha ebben a felek közös megállapodásra jutnak. A home office történhet folyamatos otthoni munkavégzéssel, de úgy is, hogy azt kombinálják a munkahelyen való munkával például úgy, hogy egyik héten otthonról dolgozik a munkavállaló, a másik héten pedig a munkahelyen; így is csökkenthető a megfertőződés veszélye.

A munkavégzéshez szükséges munkaeszköz biztosítása - ha ebben a felek nem egyeznek meg másként - a munkáltató feladata.

- Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól:

A Munka törvénykönyvéről rendelkező 2012. évi I. törvény szabályai alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzési kötelezettség alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi elháríthatatlan ok miatti távollét esetén. Ha ilyen különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn (jó példa erre, ha a gyerek felügyeletét a járvány ideje alatt másként nem tudja valaki megoldani), akkor nincs szükség a munkáltató kifejezett hozzájárulására a munkavégzés alóli mentesüléshez, azonban a távollét okáról tájékoztatást kell adni, illetve - erre irányuló kérés esetén - igazolni is kell annak fennálltát.

A munkavállaló akkor is kérheti a munkáltatójától a munkavégzés alóli mentesítését, ha nem áll fenn különös méltánylást érdemlő körülmény. Ebben az esetben a felek megállapodása alapján kerül sor a munkavégzés alóli mentesülésre. Díjazás a most említett két esetben főszabályként nem illeti meg a munkavállalót, viszont a munkáltatóval ettől eltérően is megállapodhatnak. (pl. úgy, hogy a kiesett munkaidő egy részére kap fizetést, esetleg csökkentett díjazásban részesül, stb.) Azt viszont fontos tudatosítani, hogy ha ilyen távollét esetén a munkavállaló úgy mentesül a munkavégzés alól, hogy erre az időre díjazást nem kap, akkor a társadalombiztosítása is szünetel, ezért vele összefüggésben az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni, amit akár a munkáltató is átvállalhat. A járulék napi összege 250 Ft, havi összege pedig 7710 Ft.

Itt érdemes említést tenni arról az esetről, amikor a munkavégzés alóli mentesülést nem a munkavállaló, hanem a munkáltató kezdeményezi, pl. azért, mert szeretné a fertőzés veszélyét csökkenteni, akkor erre az időtartamra (állásidő) a munkavállalót a Munka törvénykönyve értelmében alapbér illeti meg. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a vírusveszély miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt, valamint az annak megszűnését követő 30 napig érvényben lévő rendelkezések alapján a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően is megállapodhatnak, akár úgy is, hogy az alapbérnél kevesebb juttatás jár erre az időre.

- Szabadság kiadása:

Természetesen a munkavállaló ezzel a lehetőséggel is élhet. Ami a rá vonatkozó szabályokat illeti, a munkáltató évente hét nap szabadságot - legfeljebb két részletben - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ezen túlmenően a felek szabadon állapodhatnak meg a szabadság kiadása, illetve kiadásának kérése tekintetében.

- Fizetés nélküli szabadság igénybevétele:

Azt fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti ezt el. Részint a Munka törvénykönyve határozza meg azokat az eseteket, amikor erre a munkavállaló jogosult, de a felek természetesen meg is állapodhatnak fizetés nélküli szabadság igénybevételében. Ilyen esetben is igaz viszont, hogy a biztosítási jogviszony szünetelése miatt az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni, amit a munkáltató ilyenkor is átvállalhat.

- Járványügyi zárlat (karantén) elrendelése:

Karantén alatt azt kell érteni, ha valakit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, vagy egészségügyi zárlat alá kerül. A karanténba került munkavállaló az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján keresőképtelennek minősül, így táppénzre lehet jogosult.

- Ha a munkavállaló azért nem tud dolgozni, mert a munkáltató működése ellehetetlenült, például azért, mert a tevékenységét a kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel jogszabály korlátozta, ezért nem tud foglalkoztatni munkavállalókat, akkor őket erre az időre díjazás nem illeti meg, mivel a munkáltató részéről ez a körülmény elháríthatatlan külső oknak minősül.A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet számos vonatkozásban érinti a munkavállalókat, a munkavállalást, illetve a civil szervezeteket is.

Beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos könnyítés

A civil szervezetek esetében is meghosszabbodik a 2019-es tárgyévre vonatkozó számviteli beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) kötelezettség határideje. A kormányrendelet értelmében, ha ezek a határidők 2020. szeptember 30-ig hosszabbodnak meg, amennyiben 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között lennének esedékesek (a civil szervezetek esetében ez a helyzet áll fenn). Ez egyben azt is jelenti, hogy az ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét szintén ettől a naptól kell számítani.

A fizetés nélküli szabadságon lévők is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra

A „munkavállalás koronavírus-járvány idején" című, 2020. március 30-án a MVGYOSZ honlapján megjelent írásunkban a fizetés nélküli szabadság kapcsán arról adtunk hírt, hogy ennek időtartama alatt a munkavállaló - biztosítás hiányában - egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie, amit munkáltatója is átvállalhat.

Mostantól a helyzet annyiban változik, hogy az új szabályozás a veszélyhelyzet fennállásának időszakára vonatkozóan már rögzíti, hogy a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Az ennek fedezetét szolgáló egészségügyi szolgáltatási járulékot 2020. május 1-jétől nem a munkavállaló, hanem munkáltatója köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

A munkáltató kérelmére ugyanakkor az adóhatóság a járulék megfizetésére halasztást engedélyezhet a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.

Béren kívüli juttatásként magasabb összegű Széchenyi Pihenő Kártya adható

A kormányrendelet alapján erre az évre vonatkozóan növekedett a Széchenyi Pihenő Kártya formájában nyújtható béren kívüli juttatásnak minősülő támogatás mértéke. Ez annyit jelent, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás eddigi évi 225 ezer forint helyett legfeljebb 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára utalt támogatás az eddigi 150 ezer forint helyett legfeljebb évi 265 ezer forint, míg szabadidő alszámlájára utalt támogatás az eddigi 75 ezer forint helyett legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak, azaz vonatkoznak rá kedvezőbb adózási szabályok.

Ha a munkáltató ezt a támogatást április 22. és június 30. közötti időszakban nyújtja a munkavállalónak, akkor annak összege után nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése

Végül arról is érdemes még szót ejteni, hogy július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap eddigi 17,5 %-áról 15,5 %-ra változik.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogtanácsos

Vakok Világa, 2020. április és május