Projektnyitó rendezvényünk beszámolója

Ide vártuk látássérült tagjainkon túl egyéb fogyatékossággal élőket, munkáltatókat és mindenki mást is, akit érdekelt a téma, melyet feszegettünk. A projektet azonban 2 hónapos felkészülési, szervezési időszak előzte meg, melyből minden munkatárs aktívan kivette részét és szabadidejét sem kímélve munkálkodott. A kis csapat a rendezvényen sem tétlenkedett, voltak, akik előadóként léptek fel, míg mások a regisztrációnál segédkeztek, papírokat töltöttek, péksüteményt és vizet kínáltak, s volt, akiből rögtönzött háziasszony vált.
Előbb tájékoztatást hallgathattunk meg a projekt szakmai vezetőjétől, Kuthy-Kovács Katalintól a nyertes pályázattal kapcsolatban. Ennek révén a megyében nyolc helyszínen tudnak találkozókat rendezni a munkaadók és a fogyatékossággal élő munkavállalók között. A cél az, hogy munkát vállalhassanak ők is tehetségükhöz, erejükhöz mérten. Ezért mindkét oldal megszólítása szükséges.
Ramháb Mária, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettek az akadálymentesítésre, a hangoskönyvek beszerzésére, a fogyatékossággal élő emberek bevonásába a kulturális és közösségi életbe. Eddig is jó kapcsolat volt a könyvtár és az Egyesület között, de most ünnepélyes keretek között aláírtak egy együttműködési megállapodást.
Hencz András, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete elnöke tájékoztatta a mintegy 150 tagú plénumot a szervezet tevékenységéről, tagjainak nyújtott szolgáltatásaikról, tagjaik támogatásának lehetőségeiről. Valamint körképet adott a megyében élő látássérültek foglalkoztatási intenzitásáról. Elmondta, hogy az előítéletek még mindig élnek, és amíg látókból válogathatnak a munkáltatók, nem szívesen alkalmaznak látássérült munkavállalókat. Hiába vannak különféle kedvezmények és ösztönzők, a munkáltatók vonakodnak a látássérült személyek alkalmazásától.
Dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a megváltozott munkaképességű emberek átlagban 60%-ra tudnak teljesíteni. A Vakok Iskolájában képezik a fiatalokat, de csak 6-7 szakmát tanulhatnak. A felnőttek rehabilitációja azért is nehéz, mert nincs feltérképezve a látássérült emberek száma és állapota.
Dr. Nagyné Berke Mónika, a következő felszólaló beavatta a közönséget olyan egyszerűnek és hétköznapinak tűnő teendőkbe, amelyek egy látássérültnek komoly kihívást jelenthetnek, ám mindenre van megoldás, legtöbbjük pedig derűvel tekint az előttük álló feladatra. Ehhez pedig nagyon is kapcsolódott az Országos Szövetség kezdeményezése, a Távszem alkalmazás, melyen keresztül a látássérültek segítséget kérhetnek látó embertársaiktól úgy hétköznapi, mint váratlan helyzetekben.
Számtalan szakmai információt megtudhattunk az Elemi Rehabilitációs Centrum vezetőjétől, Tolnayné Csattos Mártától és a Vakok Állami Intézetének két munkatársától, Ábelné Pintér Évától és Horváth Gyulától.
Németh Orsolya pszichológus is segített az együttgondolkodásban, s elsősorban az emberi elme oldaláról közelítette meg mindazon folyamatokat, amelyek a rehabilitációtól a munkába állásig foglalkoztatják vagy foglalkoztathatják a sérült munkavállalót. Számtalan tévhitet eloszlatott, s hangsúlyozta: nem biztos, hogy a kitaposott út a legjobb. Az egyén számít igazán, valamint az ő képességei.
Munkaadói oldalról pódiumra lépett Csenki Alida HR-vezető és Szilágyi Anikó személyzeti vezető az AUCHAN Magyarország Kft-től. Előadásukban hitelesen szemléltették, hogy egy megváltozott munkaképességű munkavállaló is képes elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Saját történeteiken át pedig a hallgatóság is megismerhette, cseppet sincs könnyű dolga a vezetőségnek sem, amikor egy ilyen személynek kell megtalálnia az ideális feladatot. Ám ezek az emberek mindennek dacára megküzdenek, és helyt állnak a rájuk bízott feladatban, s teljes értékű munkatársakká válnak.
Hanó Mihály, a Mozgáskorlátozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke több tagtársával érkezett a rendezvényre. Ő maga előadóként is szerephez jutott, melynek keretében bemutatta egyesületét, azt a munkát, melyet nap mint nap végeznek sérült embertársaikért. Szavait pedig Túrmezei Erzsébet: A fületlen bögre c. versével zárta, ami egyben remek bepillantást enged abba, miként éli életét.
A Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány két munkatársa következett ezután. Előadásuk egy különleges témát feszegetett: Segíthet-e egy kutya a munkavállalásban? Dr. Juharos Ágota a tudomány eredményeit segítségül hívva bizonyította eme állítást. Lázár Klaudia személyes tapasztalatain keresztül mutatta be, hogyan is segítette őt négylábú társa, Süti a munkavállalás rögös útjára. Végezetül a kis tacskóval bemutatót is tartott az alapítvány.
Színpadra lépett Eszik Zoltán, a kecskeméti Támogató Szolgálat szolgálatvezetője, aki ismertette a fogyatékossággal élők harmadik szolgáltatási területét. Ez pedig a szállítószolgálat munkaköre. Őt követte Jilling Gábor fogyatékosságügyi tanácsadó, aki röviden bemutatta az ezen rendezvény megvalósítására lehetőséget teremtő Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központot, valamint ismertette a Montázs Projektet, mely a fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakításán és fejlesztésén munkálkodik.
A programsorozatot a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakvezető Kutyaiskolája zárta. Előadóik, Rózsa Kata és Gazsó Krisztina kiképzők végigvezettek bennünket a folyamaton, hogyan válik egy aranyos kölyökkutyából képzett, gazdája minden kérésének engedelmeskedő vakvezető kutya.
A tervezett élményalapú, interaktív szemléletformálásra sajnálatos módon már nem jutott idő a nem tervezett, ámbár nem is váratlan időbeni elcsúszás végett, azonban mindannyian levontuk a konklúziót és a következő rendezvényeken igyekszünk mindent kiküszöbölni. Ám sok más hasznos tapasztalással is szolgált a rendezvény, így a soron következő „Közösen a munkáért" projekteknél már tudjuk, melyek azok az elemek, amiket szeretnénk megtartani, melyek azok, amelyeket be szeretnénk vonni vagy mi az, ami bár most nem került bele a programba, de később mindenképp szeretnénk rá sort keríteni.
Köszönjük mindenkinek, aki eljött rendezvényünkre és szívből reméljük, valóban élménnyel s tudással gazdagodott általa. Hamarosan újra találkozunk!
Írta és összeállította: Hencz András, Lázár Klaudia és Weninger Endréné Erzsébet