Repülőzsiráf2

jelszó: repülőzsiráf2
Zsiga elviszi új barátait a palotájába

Képzeljétek el, hogy egy évvel a megmenekülésük után Zsiga elhatározta, hogy elviszi új barátait a palotájába. Azonnal csináltatott is mindenkinek hét mérföldes csizmákat, hogy gyorsabban haladjanak. És ahogy ezek elkészültek, már indultak is. Egy nap alatt értek el az Üveghegyig, és könnyen föl is másztak rá, mert már nem volt csúszós és sima, hanem tele volt növényekkel. Út közben elmesélte nekik, hogy milyen is volt a hegy régen és, hogy mitől lett olyan amilyennek most látják. Amikor leértek a hegyről, tovább is mentek, és útjuk során látták a Selyem rétet, az Óperenciás tengert, az anyóka házát, az Arany erdőt, ahol a fák ágain a levelek éppen arany színűek voltak. Ezért mindenki azt hitte, hogy ezért hívják Arany erdőnek. De, amikor Zsiga mindent elmesélt nekik úgy ahogy történt, ők mindent megértettek. A húsvéti nyuszik fészkénél most is lepihentek, és kaptak is egy-egy csokitojást, de ezekben most nem volt kulcs. Egy éjszakát ott aludtak a fészek mellett, és csak reggel indultak tovább. Második nap elmentek és meglátogatták a hóembereket, akikből már egy egész nép volt. Utána átkeltek a patakon, ami régen a veszélyes folyó volt, és Zsiga erről is mesélt, mint minden másról is. Eztán haladtak át az Ezüst erdőn, ahol újabb mesét hallgathattak meg az utasok. Utána a mocsár következett, ahol már csak egy füves rét volt. A többiek itt is meghallgatták Zsiga történetét, és csak utána mentek tovább. Ahogy tovább mentek találkoztak a háza előtt üldögélő törpével, aki ismerős ként köszöntötte Zsigát, és mindenkit megvendégelt és ők ott is maradtak éjszakára is. A következő nap áthaladtak a valaha törpe fásnak nevezett erdőn, és a Zsiráf fiú megint mesélt a többieknek. Aztán az álmos réten mentek át És egy újabb történetet hallottak Zsigától. Következőnek a hét fejű sárkány emlékhelyére érkeztek, utána a tizennégy fejű sárkánnyal való találkozást idézte fel a vezető, amikor az emlékhelyére értek. Utána a labirintus helyére értek, ahol Zsiga azt mesélte el barátainak, hogy hogyan jutottak át rajta és, hogy visszafele hogyan semmisítették meg az egészet. Aztán tovább menve megtalálták a huszonegy fejű sárkány emlékhelyét is, ahol megint megálltak a történet meghallgatására. Utána nem sokkal elértek a sárkányok találkozó helyére. És utána pedig a sárkányok várához, ahol mindenki találkozhatott a már említett sárkányokkal, akik szeretettel látták őket vendégül. De a következő nap már menniük kellett. És eljutottak oda, ahol régen a torony volt. És a nap végén elértek a Zsiga palotájához. De mi előtt bementek volna, megfürödtek és ittak egy nagyot az Élet vizéből. Egy hétig maradtak a palotában. És amikor haza szerettek volna menni, Zsiga megdörzsölte a tollat, amit még a ruktól kapott és a jóságos madár már ott is volt, hogy haza szállítson mindenkit. Mindenki örült, hogy nem gyalog kellett megtenniük a hosszú utat visszafelé. És amikor haza ért mindenki, még évek múlva is ezt az utat mesélte. Én is tőlükhallottam ezt a mesét.
És még ma is élnek, mert meg nem haltak