Rokkantsági Járadékosok családi kedvezményéről bővebben (Vakok Világa 2016. május)

ROKKANTSÁGI JÁRADÉKOSOK CSALÁDI KEDVEZMÉNYÉRŐL BŐVEBBEN

Munkavégzésem során még mindig előfordul, hogy találkozom olyan érintett személyekkel, akik nem hallottak a rokkantsági járadékosokat megillető családi kedvezményről. A rokkantsági járadékban részesülő személyek már fiatal koruktól kezdve súlyos egészségkárosodással élnek, pénzbeli ellátásuk, 2016-ban 34 475 Ft. Cikkemet elsősorban nekik és a hozzátartozóiknak írom, valamint a téma iránt érdeklődőknek.
A HVG 2011. évi Adó különszámában így írtak erről: "A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett eltartott után."
A családi kedvezmény igénybevételének feltételeit a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § szabja meg. Ezen belül a (3) bekezdés c) és d) pontjait szeretném kiemelni. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult tehát a c) pont alapján a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) és a d) pont alapján a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is. A c)- d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerint - minősül jogosultnak. Tehát dönthet úgy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, hogy nem saját maga, hanem például az édesapja veszi igénybe a családi kedvezményt, vagy a férj a rokkantsági járadékban részesülő feleség helyett. Természetesen csak akkor, ha közös háztartásban élnek.
Mi történik abban az esetben, ha például a rokkantsági járadékos anyukának két iskolás gyermeke is van? Az anyuka is kedvezményezett eltartott és a gyermekek is kedvezményezett eltartottak a fenti törvény szerint.
Ez bizony három kedvezményezett eltartottat jelent a családban! Ez adóban kifejezve 3 x 33 000Ft, vagyis 99 ezer Ft-tal többet kaphat kézhez a család havonta. Egy dologra azonban figyelni kell! A gyermekek után járó családi kedvezmény megosztható, a rokkantsági járadékban részesülő személy családi kedvezménye és a saját jogán családi pótlékban részesülő személy családi kedvezménye nem osztható meg.
Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy amíg a rokkantsági járadékban részesülő személynek nincs kereseti korlátja, addig a saját jogán családi pótlékban részesülő személynek van. Ugyanis, ha egymás után követő három hónapon keresztül a keresete a minimálbért meghaladja, a negyedik hónaptól kezdve szüneteltetnie kell a családi pótlékot.
A 2015-ös adóévet tekintve a családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén 62 500 Ft, három és minden további eltartott esetén 206 250 Ft volt. A családi kedvezmény adóalap kedvezmény, ezért minden más adókedvezmény előtt, sőt még az adó kiszámítása előtt kell levonni az adóalapból. A végeredmény így is, úgy is ugyanaz lesz ugyanis, ha a fenti összegeket adóban fejezzük ki, akkor a 62 500 Ft 16 % a 10 000 Ft és a 206 250 Ft 16%-a 33 000 Ft. Végeredményül tehát a nettó, kézhez kapott kereset havonta egy kedvezményezett eltartott esetén 10 ezer Ft-tal nő, két kedvezményezett eltartott esetén 2 x 10 000 Ft-tal nő és három kedvezményezett eltartott esetén 3 x 33 000 Ft-tal nő. Természetesen csak akkor, ha nem fogy el az adóalap és van miből érvényesíteni.
Sokan ugyanis nem tudták érvényesíteni a családi kedvezményt csak részben, mert kevés volt a jövedelmük. 2014-től ezért került bevezetésre a családi járulékkedvezmény. Így nemcsak az szja alapjából a bruttó bérből adható a kedvezmény, hanem az egyéni járulékokból (természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékokból és a nyugdíjjárulékból) is.
Tegyük fel, hogy egy rokkantsági járadékban részesülő személy, aki saját maga után veszi igénybe a családi kedvezményt havi bruttó 61 000 Ft-ot keres 2015-ben, mert csak 4 órában dolgozik. A családi kedvezmény, ami megilletné 62 500 Ft. A kettő különbsége 1 500 Ft, ennyi szja adóalap nem lenne érvényesítve. A kedvezmény adóban kifejezve 61 000 Ft 16%-a 9 760 Ft az szja-ból. Az 1 500 Ft 16 %-a 240 Ft, melyet a természetbeni egészségbiztosítási járulékból kell elsőként levonni. Így már megvan a havi 10 ezer Ft kedvezmény, ez éves szinten 120 ezer Ft többletet eredményez a fenti személynek.
Amennyiben a fenti esetben a havi bruttó keresetet felemeljük 122 000 Ft-ra és ebből levonjuk a 62 500 Ft adóalap kedvezményt, akkor a tényleges szja adóalap 59 500 Ft-ra csökken. Ebből számolva az szja-t 9 520 Ft-ot kapunk. Ezek után még egyéb adókedvezmény levonható például a személyi kedvezmény levonására is van lehetőség (mivel nem fogyott el az adóalap, mint az első példában). A személyi kedvezmény az év elején érvényes havi minimálbér öt százaléka, ez 2015-ben havi 5 250 Ft. A fizetendő szja ebben az esetben 9 520 Ft-ból az 5 250 Ft egyenlő 4 270 Ft. (Kedvezmény nélkül a 122 000 Ft bruttó bér után a 16 %-os szja 19 520 Ft lett volna. Levonva ebből a 10 000 Ft adóban kifejezett családi kedvezményt és az 5 250 Ft személyi kedvezményt, szintén 4 270 Ft-ot kapunk.)
2016-tól az szja kulcs 15 %-ra csökkent. A családi kedvezmény összege 2016-ban egy eltartott esetén 66 670 Ft-ra emelkedett. Három és minden további eltartott esetén 220 000 Ft-ra. Erre azért volt szükség, hogy a 15 %-os szja kulcs miatt ne csökkenjen az igénybe vehető kedvezmény összege. A 66 670 Ft 15%-a is tíz ezer Ft és a 220 000 Ft 15 %-a is marad 33 000Ft. A fenti esetekben a korábbi évekhez képest "kézzel fogható" változás nem történt. Ténylegesen emelkedett viszont két eltartott esetén 2016-ban a családi kedvezmény összege 83 330 Ft-ra, melynek 15%-a 12 500 Ft adóban kifejezve. A korábbi 10 ezer Ft-hoz képest az emelkedés kedvezményezett eltartottanként 2 500 Ft-ot jelent.
Érdemes a munkáltatónál adóelőleg-nyilatkozatot tenni, hiszen akkor havonta érvényesíthető a kedvezmény. A rokkantsági járadékos személynek célszerű nyilatkozni a családi kedvezményről és a személyi kedvezményről is. Ennek hiányában, amennyiben nem sikerül év közben érvényesíteni a kedvezményeket, úgy erre utólag is lehetőség nyílik az szja adóbevallás elkészítésekor a tárgyévet követő év május 20-ig.
Az ÁNYK 2012-ben még hibaüzenetet küldött, ha a kedvezményezett eltartottnál az adózó a saját adószámát tüntette fel az 1153-as bevallás készítésekor. A következő években már jelölhető volt, hogy az adózó rokkantsági járadékban részesülő személy. Ekkor is érkezett figyelmeztető üzenet, hogy ez csak bizonyos esetekben fordulhat elő. Mivel azonban ez az a bizonyos eset, így nyugodtan tovább lehetett lépni. Bonyolódott a kitöltés a családi járulék kedvezmény bevezetése miatt az 1453-as és 1553-as bevallás készítésekor, mert több kedvezményezett eltartott esetén, akik között gyermekek és rokkantsági járadékban részesülő személy is található, nem lehet külön-külön jelölni, hogy kit osztanak meg és kit nem.
A családi adóalap kedvezményt tehát a rokkantsági járadékban részesülő személy 2011-től érvényesítheti. Amennyiben előfordulna, hogy valakinek jár a kedvezmény, de erről nem tudott, úgy a kedvezményt önellenőrzés keretében érvényesítheti 5 éven belül. Az önellenőrzés nem kötődik adóbevallási időszakhoz, az év közben is bármikor elvégezhető. A 2011-es év 2017-ben önellenőrizhető utoljára. Lényeges, hogy azt a típusú adóbevallást kell önellenőrizni, amely az adott évben beadásra került. Elő kell tehát venni a korábbi évek szja bevallásait. Le kell tölteni az adott év '53-as bevallását pld. ha 2014. évet szeretnénk önellenőrizni, akkor az 1453-ast és a főlapon kiválasztani, az önellenőrzéssel érintett bevallás típusát pld. 1453E, megnyílnak azok a plusz oldalak, amelyet az önellenőrzés miatt szükséges még kitölteni. Körültekintően kell eljárni, hiszen minden adóévre más szabályok vonatkozhatnak, módosító tényező lehet, ha közben valaki adókedvezményeket vett igénybe. Mielőtt valaki belevágna érdemes könyvelő, vagy a NAV munkatársának a segítségét kérni. Önellenőrzési pótlékot a visszaigénylés miatt nem kell fizetni.
A rokkantsági ellátásban részesülőknek, amennyiben súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenvednek (335/2009.(XII.29.) Korm.rend.), fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek, sajnos be kell érniük a személyi kedvezménnyel, mely havonta az év első napján érvényes havi minimálbér öt százalékának megfelelő összeg. Ez 2015-ben 5 250 Ft/hó, 2016-ban 5 550 Ft/hó. Ők nem csökkenthetik az összevont adóalapjukat családi kedvezménnyel, csak az összevont adóalapjuk adóját csökkenthetik a személyi kedvezménnyel, amennyiben jogosultak rá. A rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység is korlátozva van. Egymást követő három hónapon keresztül - havonta - nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér százötven százalékát.

Szűcs Zsuzsanna

Vakok Világa 2016. május