Vakok Világa 1943. január

Vakok Világa
6.évf. 1. szám
1943. január

felelős szerkesztő: dr. vitéz Kassay Béla
Budapest, XIV. Hermina-út 7.
telefon: 496 100.
postatakarékpénztár: 44744.
pénztáros: Lefort Géza, Budapest, XIV. Francia-út 42. (szombaton este 5-7 a Társaskörben)
telefon: 297 500.
kiadóhivatal: „Vakok Világa", Albertfalva, Erzsébet királyné-út 75-79.

A Vakok Szövetsége tagdíja évi 2 P.. A Vakok Világa előfizetési díja tagnak: 1,20 nem tagnak: 3,70 P..

Tartalomjegyzék.

Újév kapujában
Dr. Tóth Zoltán emléke
Német szótár és nyelvkönyv
Rövidítések a fő szótagban
Személy-elképzelő tehetségünk
Felhívás
Működő kántoraink figyelmébe
Hírek a nagyvilágból
Régi vakok, híres vakok
13.gyakorlószöveg a rövidírásversenyhez
10. számú rövidírás pályázat eredménye
Az önképzőkörből
Wigand von Gersdorff 60 éves

Újév kapujában.

1938-1943... Öt év, öt hosszú esztendő! Szinte alig hiszem el, hogy a Vakok Világa, a mi kedves lapunk, a vezetésem alá került Vakok Szövetségének első komoly próbálkozása volt, betöltötte ötödik életévét. Milyen élénken emlékezem még a hónapokig tartó tárgyalásokra; a nehézségekre, amik a lap megindítása elé tornyosultak, s amik akkor áthághatatlanoknak, megoldhatatlanoknak tüntek: a drága pontíró papír, ami egyetlen szám árát - melléklet nélkül - 60 F-ben szabta volna meg; a lemezírás, a nyomtatás nagy és elháríthatatlan gondja; se gép, sem ember, nem beszélve a helyről, s nem említve a szerkesztés nehéz és egészembert kívánó gondját. Honnét tudja a lap megtöltésére az anyagot biztosítani? Hány gondterhelt óra töprengése szülte meg a lehetőségeket, adta meg a megoldásokat és mekkora bátorság kellett hozzá, hogy neki merjünk vágni a munkának! Aztán megjelent az első szám. Mi, akik létrehoztuk, büszkén és boldogan símogattuk, becéztük. Milyen jó volt olvasni a sok, elismeréssel és biztatással teli levelet! De jöttek kétkedő, bíráló, gúnyos sőt kifejezetten rosszindulatú, kárörvendő és lekicsinylő sorok, de nem vették el a kedvünket, sőt! Megerősítették elhatározásunkat, hogy csak azért is megmutatjuk...! Ez Isten segítségével sikerült is: ma a lap terjedelme a kezdetinek kétszerese; van saját lemezírógépünk, sajtógépünk, papírvágógépünk, és fizetjük úgy a lemezíró, mint a nyomdász munkáját. Elmondhatjuk, hogy elértük, ami szerény viszonyaink között elérhető volt. Olvasóink száma megközelíti a félezret, és nő hónapról hónapra. Pedig ez valamennyi csupa belföldi olvasó, a háborús postaszolgálat a határon túlra nem továbbít nagyobb pontírású küldeményeket. Örömmel látjuk, hogy olvasóink szivesen fogadják rövidírású tanfolyamunkat s versenyünket. Most folyik a résztvevők össze-számlálása, hogy kiosszuk közöttük, a legszorgalmasabb pályázók között a megérdemelt jutalmakat. Kérjük fogadják szeretettel.

Dr. Tóth Zoltán emléke.

Harmadfél éve, hogy dr. Tóth Zoltán, a VGYOE s a Gyógypedagógiai Tanképző Főiskola igazgatója, megtért Teremtőjéhez. Sorban lerótták akkor a kegyelet adóját az összes intézmények, barátok, rokonok, ismerősök és pártfogoltak a koporsó mellett. Kifejezte gyászát a vakok két képviselője: a VSZ és VGYOE is. Most, december 4-én aztán bensőséges kegyelettel leplezte le a Kerepesi temetőben Tóth Zoltán emlékét az ott egybegyült közönség. Bevezetőben a Homeros énekkar énekelt gyászdalt, majd Schnitzl Gusztáv ig. mondott meleg emlékezéstől áthatott beszédet és sorolta fel az elköltözött nemes tulajdonságait. A lelkész emlékbeszéde és imája után az énekkar az elhunyt kedvenc dalát énekelte el. A bensőséges ünnepségnek méltó keretet adott a v.k. miniszter képviseletében megjelent Szukováti imre dr. min. tan. valamint sok társegyesület és intézmény vezetősége s az elhunyt barátai és tisztelői.

Német szótár és nyelvkönyv.

Régi óhajtása a magyar vaktársadalomnak, hogy megbízható, olcsó és lehetőleg teljes német szótár jelenjék meg pontnyomásban. Most, a Solti György kezdeményezésére és százpengős adománnyal kezd az óhaj teljesülni. A VSZ napirendre tűzte a kérdést, és elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül megkezdeti a lemezreírást. A tervek szerint a Kelemen szótárt adja ki nyolc pontnyomású kötetben egyenkint tíz Pért, de megjelenik ez 22 füzetben is rajzpapíron egyenkint egy Ps árban. Tervezik a rádió új német nyelvtanfolyamának lemezreírását is szószedettel együtt. Szó van azonban ehelyett más hasonló kiadvány lemezreírásáról is. A nyomtatás széppapíron s rajzpapírra történik majd.

4. rövidítések a főszótagban.

Emlékezik rá, említettük, hogy egyszer-másszor meg-lesz a lehetőség rá, hogy a főszótagban is rövidítsen. Ez így is van, de hogy hibákat ne kövessen el, tárgyaljuk meg részletesen, mit is tekintsünk főszótagnak, hiszen ezen fordul meg az egész kérdés. Ha megfigyeli a magyar szavakat, talál olyanokat, amik több, két vagy három szóból vannak összetéve, s olyanokat, amik egyetlen szóból állanak, s értelmes tagokra nem bonthatók. Az előbbieket össze-tett szavaknak, ez utóbbiakat egyszerű szavaknak nevezzük. A kabátgomb, a ruhafogas, a fővámellenőr s maga az össze-tett szó is össze-tett szó. Ha szétbontjuk őket kabát-gomb ruha-fogas fő-vám-ellenőr egyszerű szavak hullanak szét. Ugyan-így ezek: ki-emel be-mutat rá-világít fel-épül stb. Ezeknek az egyszerű szavaknak az első szótagját nevezzük főszótagnak. Ha a szótag magánhangzón végződik, a rákövetkező első mással-hangzót is hozzászámítjuk. Bontsuk szét ezt a szót: összebonyolította rögtön látjuk, hogy 2 egyszerű szóból van össze-téve: össze és -bonyolította. Mindkettőnek van főszótagja. Össze szónak az első szótagja ös-, s mert mással-hangzón végződik, ez egyben a főszótag is. Bonyolította szó első szótagja: bo-, de ez magánhangzón végződik, tehát hozzávesszük a magánhangzóra következő mássalhangzót, a főszótagja tehát: bony-. Ennek a szónak: szembekötősdi a főszótagjai melyek lesznek? Állapítsa meg, egyszerű szó-e vagy össze-tett. Persze hogy össze-tett, hiszen két értelmes szóra bontható, amiknek a jelentése adja ki az össze-tett szó értelmét. Szembe- és kötősdi. Az össze-tétel mindegyik tagjának meg-van a maga főszótagja. Az elsőnek szem-, a másodiknak: köt-. A mező szó főszótagja mez-, nyugatiasé nyug-, elméletié el-, s így tovább. Kérem gondolja jól át ezt a szabályt, mert ennek megértésén fordul meg, hogy helyesen rövidít-e vagy sem. Ha volna még némi kételye, inkább írjon nekünk, vagy valakinek, aki jó rövidíró hírében áll, s ne nyugodjék addig, s míg teljesen tisztába nem jön vele. A többi már gyermekjáték. Az eddig tanult szótagrövidítéseknek a főszótagban való használata aszerint van megszabva, hogy a főszótagban melyik rövidíthető szótag fordul elő leggyakrabban. Ezeket a szótagokat a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért emlékeztető mondatokba foglaltuk, s így hangzanak:
1. Alátakarva állál (al át ak ar va áll ál)
2. Ez egyes éremelés (ez egy es ér em el és)
3. Szegeden (ege de en)
Érteni pedig úgy kell, hogy pl. az első mondatban szereplő „át" megszabja, hogy az „át ét" szótagok közül a főszótagban a számjel45 jellel csak az „át" szótagot szabad rövidíteni. Illetve, ha főszótagban leírva látjuk, -át szótagnak kell olvasnunk. Ugyan-így az számjel46 jel, ha főszótagban fordul elő, csupán az -ak betű-csoportot jelentheti. Így kell értenie a többiekre nézve is, és véletlenül se essék meg, hogy az emlékeztető mondatokban szereplő szótagokon kívül másokat rövidítsen.

Személy-elképzelő tehetségünk.

Épérzékű embertársainkkal való érintkezésünk közben gyakran tapasztaljuk, mennyire tévesen ítélik meg a nem-látók szellemi, lelki és testi képességeit. Azon sem csodálkozhatunk hát, ha többnyire azt tartják rólunk, hogy személyi benyomások iránt alig, vagy éppen semmit sem vagyunk fogékonyak. Ez a tévhit részint azon a tényen alapszik, hogy a látó számos észleletét a szemén keresztül nyeri, minálunk természetesen nem lehetséges; Részint a gondolkodás és megfontolás hiányára vezethető vissza. A látó ember legtöbbször nincsen tudatában annak, hogy benyomásai nagyrészét nem is a látás ha-nem más érzékek közvetítésével szerzi meg. Ha már most a maga környezetképének eredetével sincs tisztában, mennyivel inkább hajlik arra, hogy a mi benyomás-felvevő képességünket tévesen ítélje meg. Ami pl. az ember külsejét illeti, erről a látók nézete szerint mi egyáltalán nem vagyunk képesek magunknak fogalmat alkotni. Nem akarom itt elvitatni, hogy az, aki látásának teljes birtokában van, gyorsabban, pontosabban és átfogóbban képet nyerhet embertársai külsejéről. De nem úgy áll a dolog, hogy ilyen benyomások megszerzése egyedül a szem útján volna lehetséges. Nálunk nem-látóknál magától értetődő, hogy a személyek megjelenéséről hallásunk, szagló- és tapintóérzékünk segítségével tájékozódunk. Ezt a tényt nem egyszer rövid együttlét után állapítják meg a látók. Az emberi hangból következtetünk a beszélő korára és nemére. Ezekről gyakran már a léptek is felvilágosítanak. A beszéd hanghullámainak iránya jó támpontot szolgáltat az illető magasságának és fejtartásának megítéléséhez. A kéz alakja, a lépések könnyű vagy nehéz volta következtetni enged a testsúlyra. Ezekből a részletekből többnyire öszbenyomás alakul ki. Ha megérintjük az idegen kezet, halljuk a hangot, megfigyeljük a lépteket és megállapítjuk a beszédirányt, úgy már futólagos találkozás alatt is meglehetős határozott benyomást kapunk embertársunk koráról, neméről, testsúlyáról és -magasságáról. Ha ezekhez további „érzék-ingerek" csatlakoznak, a kép kibővül: esetleg tudomásunkra adja azt is, hogy megfigyelésünk tárgya pillanatnyilag mivel foglalkozik. Súlyos léptek és nehézkes lélegzetvétel pl. elárulják, hogy az illető terhet cipel. Szeges bakancs koppanása, a bőrszíjak szaga és nyiszergése számunkra a katona ismertetőjelei.
Az ilyen példák - amelyeknek felsorolását a végtelenségig folytathatnám - mutatják, hogy a nem-látó, szemevilága hiánya ellenére is, aránylag gyorsan képes embertársa külsejének jellemző vonásairól magának fogalmat alkotni.
És hogyan állunk egy ember egész egyéniségének felismerésével? Tudvalévő, hogy a külső megjelenés ennek csak egy részét teszi. Legtöbb esetben az öszkép a lényeg. Ezt pedig a lelki és szellemi tulajdonságokba való betekintés adja meg. A gyakorlott látó megfigyelőnek módjában áll hirtelen benyomást szerezni a másik lelki állapotáról annak arcjátékából. De a lélekbe a szem nem mindig nyerhet bepillantást, mert egyrészt nem minden lelki folyamat tükröződik vissza az arcon, másrészt önuralommal az egyébként kiütköző érzelmeket is el lehet titkolni. A nem-látó mások lelki állapotának megítélésénél hallására van utalva. Ha ez az út eredményhez vezethet, arról a zeneértő látót nem lesz nehéz meggyőzni. Hiszen az jól tudja, hogy a hangversenyénekes művészete éppen azzal bilincsel le, hogy előadásával lelki folyamatokat tesz érzékelhetővé. Ezen a téren mi vagyunk előnyben. A látó megfigyelőnek fel sem tűnik az emberi hang sokféle finom árnyalata. Éppen ezért a megfigyelés alatt álló személy sem szokta hanghordozását olyan szigorúan ellenőrizni, mint arcjátékát. Így aztán módunkban áll az illető lelki képéről benyomást szereznünk. A beszéd üteme, az egyenetlenségek, a fennakadások és a hangerő a maguk változásaival szintén útmutatással szolgálnak. Sokszor már egész rövid beszélgetés után be tudjuk sorozni partnerünket a kolerikusok, szangvinikusok, melankólikusok, vagy flegmatikusok csoportjába. Idők folyamán a nem-látó megfigyelő előtt a hallással észlelhető lelki állapotok olyan széles skálája válik ismeretessé, amelyről az átlagos látó alig sejt valamit.
Szellemi tulajdonságok felismerésében sem maradunk el az épérzékűek mögött. Az ember szellemi mivolta már rövid beszélgetés után nyilvánvalóvá válik. És az ilyen természetű benyomások közvetítésére éppen a fül a legalkalmasabb. Hogy az illető milyen mértékben tudja figyelmét a tárgyra öszpontosítani, milyen gyorsan vagy lassan dolgozza fel a felmerülő gondolatokat, ez már magában véve sok mindent elárul. Egyes kivételes esetektől eltekintve, - amikor ez az illető külsejéről messziről lerí, - a nem-látó ugyanolyan könnyen, vagy nehezen tudja a másik intelligenciájának fokát megállapítani, mint a látó.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a nem-látó találkozások, különösen pedig beszélgetések folyamán fokozottabb figyelmet fordít partnerére. Az emberek megítélésénél, úgy hiszem, bennünket kevésbé befolyásol a rokon- és ellenszenv, mint a látókat; hisz ezt az érzelmet főként a külső megjelenési formák idézik elő. Az idegen személyiségének megítélése egyebekben nálunk éppen úgy, mint a látóknál, egyéni rátermettség kérdése. De ilyen irányú képességeinket tudatosan fejleszthetjük. Ez nem csak általános érdek, de hivatási okokból is igen fontos a vakra nézve. Sajnos, nem egyszer fordult már elő, hogy a világtalan szellemi-munkás azért nem nyerhetett el egy neki minden tekintetben megfelelő állást, mert a látók abban a tévhitben éltek, hogy vak lévén, semmiféle személy-elképzelő tehetséggel nem rendelkezik, s így a szóban forgó munkakör betöltésére alkalmatlan. Említésre méltó még az a körülmény is, hogy ítélőképességünk lebecsülése gyakran megkönnyíti számunkra a másokról való vélemény-alkotást éppen mert azt hiszi, hogy mi nem figyelhetjük meg, némelyik embertársunk feszélyezetlenebbül, sőt fegyelmezetlenebbül viselkedik a mi társaságunkban, mint látók jelenlétében, s ezzel jó betekintést enged egyénisége lényegébe. Így ezen a téren is megtaláljuk a kiegyenlítődést: a külső megjelenési formákról szerzett benyomások hiányosságáért kárpótol bennünket a belső tartalom könnyebb felismerése.
írta: dr. Karl Lörr.
(„Marburger Beiträge zum Blindenbildungswesen") 1941. 9. szám.

Hirdetések.

Eladnék egy régi típusú Remington írógépet. Érdeklődők hozzám fordulhatnak minden este hat órától és vasárnap egész nap. Cím: Baki Mihály Bpest 14. Várna ucca 4.
Mänczeltáblát venne: Bak Anna Rákosfalva Álmosvezér tér 6.
Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a Belhóró naptár dr. Bánó Miklósnál kapható. Cím: Bpest, 3. Végváry utca 2.
Ismételten közöljük, hogy a rajz papír ára kilónkint 50 F-re emelkedett.

Felhívás.

Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a rövidírás kézikönyve új kiadásban ismét kapható. Ára: széppapíron kötve, 8 P rajzpapíron fűzve, 2 P. A kézikönyv öt füzetből áll. Érdeklődők forduljanak a szerkesztőséghez.

Működő kántoraink figyelmébe.

Felszólítjuk működő kántorainkat, hogy saját érdekükben sürgősen közöljék a VSZ elnökével személyi és családi adataikat, valamint alkalmaztatásuk minőségét és javadalmazásukat.

Hírek a nagyvilágból.

A Rajna-melletti Lückenathban 60 éves kántori jubileumát ünnepelte Hermann Aesternich vak orgonista. 17 éves korában kezdte működését és az-óta itt fejtette ki egyfolytában tevékenységét.
- A német vakok vezetői december 1-i határidővel pályázatot hirdettek a játékkártyák jelölésének egyesítése céljából. A pályázat eredménye még ismeretlen; száz márkát osztanak szét a pályadíjak fejében.

Régi vakok, híres vakok.

Stanislav Suda a világtalan operaszerző.

Már másfél százada annak, hogy a vakok rendszeres oktatását megkezdték, de szinte az első világháború kitöréséig alig gondolt valaki arra, hogy a vakok megélhetési lehetőségét is intézményesen biztosítani kellene. Az intézetekben sok tehetséges embert képeztek ki, de kevésnek sikerült az életben kiverekedni azt a pozíciót, ami tanultsága folytán megillette volna őt. E kevesek közé tartozott pl. a mult században élt Josef Proksch, aki a Prágai Vakok Intézetében zenét tanult; az intézetet elhagyva pedig hamarosan önálló zeneiskolát létesített Prágában, mely iskola Proksch 1864-ben bekövetkezett halála után még több, mint 30 évig működött az alapító leányának vezetése mellett. A cseh vakok egyik legnagyobb büszkesége azonban Stanislav Suda volt. 1865 április 30-án született Pilsenetzben, Pilsen közelében. 7 éves korában diftéria következtében mindkét szeme világát teljesen elveszítette. Apja mészáros volt. Stanislav első tanulmányait a helyi elemi iskolában végezte, ahová 3 évig járt. Tanítója nagy szeretettel és türelemmel foglalkozott vele; a betűk alakjait papírosból kimintázta számára. Az-után a prágai intézetbe került, ahol azonnal zenét kezdett tanulni, még-pedig fuvolát. Karl Pfeifer volt a tanára, kinek irányítása mellett két év alatt bámulatos eredményt ért el. 14 éves korában adja első nyilvános koncertjét, melyet hallatlan siker koronázott. Rábeszélték, hogy tanuljon orgonát, mert nagyszerűen tud improvizálni. Be is iratkozott Sakherszky professzorhoz orgonaszakra; a további hangversenyezést az intézet ismeretlen okoknál fogva megtiltotta neki.
1881-ben elhagyja az intézetet; öt évre rá pedig szakvizsgát tesz fuvolából. Pilsenben telepedett le, ahol mint zenetanár működött. Első operájának címe: Isten szenvedőinél. Egy felvonásos, szövege egy szlovák történetből való. 1894-ben adták elő Pilsenben, majd Prágában. Nem-csak a közönség, de a legnagyobb zenei tekintélyek is elismeréssel adóztak neki. További operái: A loschetitzi kovács; Bar Kochba; Il Divinó Boemo. (Utóbbi olasz mintára készült.) A „Haydn menyasszonya" c. operáját nem fejezte be. Szép dalt azonban, melyet a főszereplő énekel, gyakran adnak elő még most is hangversenyeken. Suda sokoldalú zeneszerző volt; legismertebb és leginkább játszott műve: „Tarantella" nagyzenekarra. Ő is írt szinfónikus költeményt, mely műforma a mult század egyik legkedveltebb találmánya volt Liszt Ferencnek és kortársainak. Suda legnagyobb szinfónikus költeménye: Élet a sötétségben. Saját életét, küzdelmeit önti zenébe ebben a grandiózus alkotásban. Ennek szinte az ellenkezője: A zene mint világosság. Tele van lüktető életörömmel. Említésre méltó még a „Vak dala" c. műve. Suda kompozítiói közül sajnos nagyon kevés jelent meg nyomtatásban és félni lehet, hogy a megmaradt kéziratokkal idővel senki sem fog törődni s így könnyen elveszhetnek. 1931 szeptember 1-én halt meg. Szülőházának falán emléktáblát helyeztek el; a Prágai Vakok Intézetének növendékei pedig hamarosan emlékünnepélyt tartottak tiszteletére. Ezen megjelent a mester nővére, aki előadást tartott. Elmondotta, hogy Stanislav összes műveit testvéreinek, tanítványainak lediktálta. Nem gyerekjáték operáknak és nagyzenekari műveknek partitúráját csak úgy, minden segédeszköz nélkül tollbamondani; ugyan-csak igénybe veszi az ilyesmi valakinek az idegeit és türelmét. Suda, bár-milyen hosszú ideig is diktált, soha sem jött ki a sodrából és mindig kedves maradt; kottaírói úgy nyilatkoztak, hogy vele élvezet együtt dolgozni. Halálának 10-ik évfordulóján 1942-ben a megváltozott körülmények miatt nem lehetett emlékünnepélyt rendezni, de ismerősei és tisztelői koszorút helyeztek el a sírjánál.
(blwdltá 1942. 10.)
HB.

13. gyakorlószöveg a rövidírásversenyhez.

Mielőtt hozzáért volna Loreley aranyhajához, megérintette a keblébe rejtőzködő amulettet, s csak ezután fogta kezébe a fésűt, hogy megfésülje a tündért. A málnaszörp nyári melegben jégbehűtve a legpompásabb italok egyike. A félszer árnyas védelmében békésen szenderedtek a lovak. Egyetlen percig sem kételkedtem katonáink diadalmas előnyomulásának lendületében. A kötelek készítése valamikor asszonymunka volt; ma kiterjedt gyógyszeripar foglalkozik vele, s előállítása valóságos tudomány. Egyes különleges elektromos kapcsolókészülék biztos érintkezését fínom olajbevonat biztosítja. A szerb lakosság vad erkölcse nem tette soha könnyűvé a vele folytatott harcot. Az oltárfal egész felületét elfoglaló hatalmas festményen az Úr jobb és baloldalán egy-egy arkangyal fujta a végítélet harsonáját. Közel a perc, amelyben megtudom a színtiszta igazságot; nagykorúságom bekövetkeztekor a számhatóság minden legkisebb részletet közöl velem. Az iskolai ünnepély napjáig már egyetlen szabad szerdánk sincs. A további szószaporításnak nincs semmi értelme. A tárgyalások már annyira előrehaladt állapotban vannak, hogy visszakozásnak már nincs többé helye. Viszontbiztosítás alatt az anyagi felelősség kiterjesztése, nem azonos a visszkötelezettséggel. A fogak s az állak a bálnák testének legértékesebb alkatrészei, bár bálnafogaknak alig lehet nevezni az ezernyi, gyűrűszerűen összerendezett hajlékony nyúlványt. A féltudós ember a népszerű tudomány legveszedelmesebb kalandora. A törek nem a legértékesebb, de közismert takarmányféle. A teremtőerő az alkotó művészetben annyira nélkülözhetetlen, mint a gyakorlati termelő előkészítő munkájában.

10.számú rövidíráspályázat eredménye.

1. Werner Júlia 13
2. Sinkovics Margit 20
3. Ferencz Lajos és Módé József 26
4. Körösztös Aranka és Lantos István 27
5. Libhardt Mária 28
6. Koch Imre 29
7. Bori János 32
8. László Andor és „Próba" jelige 33
9. Mecsér Mária 38
10. Kiss Erzsébet és Müller József 42
11. Csokonay Vitéz Gizella és Schlégl Ida 43
12. Stomfai Károly 45
13. Bánóék 46
14. „Remény" jelige 47
15. Kovács István és Tóth József 41
16. Révész Ottó 54
17. Bleier József 59
18. Mitrovátz Miklós 60
19. Hinger Boldizsár és Holzberger Mária 61
20. Fekete József 62
21. „Hontalan" jelige 77
22. „Szív és ész" jelige 89
23. „Kitartás" jelige 94
27. Ausch Vilmos 103
25. Liptai Ferenc 106
66. Lesner Kálmán 129
27. Németh Lajos 139
88. „Erős hittel" jelige 180
29. Danyi Endre 181
30. „Egyetértés" jelige 219

A százas határon innenlévő haladók hibapont-átlaga 36.

Az önképzőkörből.

A gr. Andrássy Dénes önképzőkör dec. 13-án tartott gyakorlógyűlése a szokottnál is értékesebb műsorral kedveskedett az érdeklődőknek. A vakok „Szebb jövő" zenekara „Arany és ezüst" c. keringőjével kezdett, majd a szünni nem akaró tetszésnyilvánításra még egy Gavottot játszott. A hallgatóság, mely a termet zsúfolásig megtöltötte, alig akarta az emelvényről elbocsájtani őket. Pedig ami következett, semmiben sem maradt a zenekar mögött. Sullay Rózsa Babits Mihály: Danaidák c. költeményét adta elő. A nehéz, kesernyés óborra emlékeztető sorok úgy hulltak le az előadó ajkáról, mint vészterhes kép sötét foltjai. Az egymásrahulló, csengő, csobogó, lüktető, egymásba ölelkező szavak s a mélyen zengő hang, a drámai levegő szinte elkábították a hallgatókat. Sullay Rózsának ez a műfaj illik legjobban, s bizonyára sok értékes és élvezetes percet fog még szerezni hallgatóinak. Szauer Gizella Males Mária kíséretével énekelt nagyon kedvesen és szívhezszólóan egy németből fordított kis dalt a gyermekről, akit anyja hazavár s aki hazavágyik. Szép volt Fráter-nótája és csárdása is. A közönség méltán tapsolt nekik. A megbetegedett Caech Mária helyett Elter Lujza olvasta fel a „Vén karosszék" c. allegórikus elbeszélését, mely után ismét zenés szám következett: Túróczy Júlia szépen csengő szopránja lopózott a szívekbe csengve-bongva, csilingelve, mint apró ezüst csengettyűk. Hinger Boldizsár kísérte a tőle megszokott hibátlan és személytelen módon. Szereplésüket élénk s hosszas taps jutalmazta. Hasonló és megérdemelt tetszésnyilvánítás kísérte Herczeg Mária szavalatát. Az érzelmes költészet kedves virága, bár szirmai sötétszínűek, Sík Sándor: Jani c. verse. A kórágyon vergődő nagybeteg kisdiákhoz siet a pap. A szeretet, a részvét űzi, hajtja s a villamos csak döcög, mikor ő repülni szeretne. Az előadó bátortalanul remegő hangja, érzéstől átfűtött a tehetetlenségtől tétova szavai úgy össze-olvadtak a vers hangulatával, annyira érzékeltették a lázbeteg fiú kusza gondolatait, a pap Istent-kereső lelkének vergődéseit, hogy régi, gyakorlott előadóknak is becsületére vált volna. Herczeg Máriának van adottsága, van érzéke a szavaláshoz. Igyekezzék minél többször kiállni, keresse az alkalmat tudása elmélyítésére, a gyakorlásra, s még sokszor gyönyörködünk előadásában. Külön meg kell említenünk a szokatlanul tartalmas, mélyenjáró, minden részletre kiterjedő, tapintatos, és még-is tárgyilagos bírálatot, mellyel Ferencz Mária szólt a szavalatról. Ez a hang s mód az, amivel nem-csak az elhangzottakat bírálhatja meg valaki, ha-nem meg is emelheti annak értékét. Kiss Anna Jókai Mór egyik tragikus hősének, a munkácsi várban raboskodó Ráby Mátyásnak kétségbeesett vergődését, össze-gyötört lelkének kínlódó kitörését jelenítette meg. Kiss Anna régi s közismert, sőt közelismert drámai előadója az önképzőkörnek. Láncait csörgetve, lázadón szembeállva az Istennel, majd megint térdrerogyva, a porban fetrengve, rab volt Kiss Anna, kétségbeesett, reménytelen rab, kinek kérése sincs, csak a gyermeke részére, önmagát már halottnak, s feltámaszthatatlannak hiszi. Hangja úgy búg az imában, mint az orgona, úgy csattogott a kérkedésben, mint a vihar szárnya, s úgy omlott össze, mint a porrávált gőgös márvány. A szünni nem-akaró taps mutatja, hogy a hatás nagy volt. Nagy és megérdemelt. Befejezésül a zenekar magyarnótákat játszott nagy sikerrel.

Könyvtári hírek.

Új könyvek:
Babay József: Rózsafabot, 4.
Emet Lavary: Az úr katonái: 3.
Erdős Renée: Az assisi-beli zsoldos, 1.
James Hilton: Isten vele tanár úr. (rövidírás) 1.
dr. vitéz Kassay Béla: A sors útján, (rövidírás) 5.
Kézdi-Szentléleki-Jákó Margit: Mult jelen jövő 12.
Kodolányi: Suomi a csend országa, 2.
Mereskovszkij: Júliánus apostat 8.
Nyisztor Zoltán: Felhőkarcolók őserdők hazátlanok, 5.
Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember, (rövidírás) 4.
Szentmihályiné: Szabó Mária: örök társak, 14.
Wallace: Bosambo, (vidám afrikai történetek) (rövidírás) 4.

Összesen 12 mű, 63 kötet.

Tagjaink figyelmébe.

Kérjük tagjainkat, hogy szíveskedjenek az igazolványakért a kiállítási díjat csak-is egy vagy tízfilléres bélyegekben beküldeni. Levélben pénzt ne küldjenek, mert nagy szabálytalanság, könnyen kieshet útközben, másodszor pedig, ha észre veszik a postán könnyen megtörténhetik, hogy a levélbeli kedvezményt megvonják tőlünk.

Matiné.

A VSZ 1943. február 7-én dél-e. tízórai kezdettel a VGYOE dísztermében nagyszabású matinét rendez, melyre minden érdeklődőt, sorstárst és látót egyaránt szeretettel meghív. Külön meghívót nem bocsájtanak ki, szíveskedjék majd előzőleg telefonon, vagy írásban érdeklődni.

Wigand von Gersdorff 60 éves.

Ha-bár ő szerényen tiltakozott minden ünnepeltetés ellen, még-is Alexander Reuss írt róla egy cikket, melynek fordítását itt közöljük. 1882 nov. 28-án született. Régi nemesi családból származott; egyik legrégibb őse, akiről tudnak a 10-ik században élt Nagy Ottó német császár idejében és Geronak hívták. A 14. századtól fogva többet tudnak a családjáról, melynek tagjai állandóan vezetőszerepet játszottak a császárok és az észak-németországi fejedelmek udvaraiban. Wigand atyja ügyvéd volt, anyja pedig egy híres kereskedő családnak a sarjadéka. A kis fiú korán elvesztette szemevilágát, 12 éves koráig azonban meg tudta különböztetni a színeket. Szülei be akarták adni a berlinsteglitzi intézetbe, de miután még nem érte el a kívánt korhatárt, öt évig Kull igazgató családjánál töltötte az idejét. 8 éves volt, amikor zongorázni kezdett tanulni Alwin Weisse vezetése mellett. 12 éves korában végre bekerül az intézetbe, de idővel hangolást és orgonát tanul. Azonban szívesebben tartózkodott az intézet műhelyeiben, különösen ott, ahol az írógépeket, játékszereket készítették. 1902-ben visszakerül apjához; anyja már ekkor nem élt.
Mint hangoló működött és több protestáns templomban orgonált; de nagyobb hajlandóság mutatkozott benne arra, hogy egyesületet vezessen. Részt vett a vakok minden megmozdulásán; belépett az akkori helyi szövetségbe; megjelent az első „Vakok önálló kongresszusán" és mikor 1912-ben megalakult a „rbv", ő lett a kincstárnok. Eleinte a rbv minden holmija elfért egy szekrényben, melyet Gersdorff a saját lakásán tartott. Később rábízták az egyesület vezetését és beköltözött a rbv Belle-Alliance-strasse-n épület új székházába. A világháború utolsó évében nősült meg; Johanna Hotop, egy Kelet-Poroszországból származott özvegyasszony lett a felesége, aki önfeláldozó munkájával állandóan segítségére van az urának minden ügyben. Két leányuk született; van még egy harmadik is, az asszony első férjétől; valamennyien még tanulmányaikat végzik. Megemlítjük még, hogy Gersdorff a „Blwelt" főszerkesztője és német sorstársainkkal együtt szívből gratulálunk neki további sikert kívánva.
Blwelt 1942. 11.