- Szolgáltatásaink
- Az MVGYOSZ szolgáltatásai
- Partner szervezeteink szolgáltatásai
- Akadálymentes világ
- Dokumentumok
- Pályázatok - Támogatások
- Irodalmi pályázataink
- Hogyan látod a nem látókat? Rajzpályázat
- Szemléletformálás
- Rólunk szól
- Nekünk szól
- Vakok Világa (archívum)
- Partnereink - Szponzoraink
- Akikre büszkék lehetünk
- Egyesületünkről
- Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat
- Hirdetések
Gyurka Anna
Változókor
Már másodszor nőttél ki a pelenkás korból,
de nő vagy még, függetlenül kortól és kórtól.
Ám alattomban itt les és támad egy ármány,
melytől te magad leszel a tűzokádó sárkány.
Két pillanat, már nem is érted,
mi szállt meg, újra angyali a képed.
Barátnőd, gyereked, párod,
Felszaladt szemöldökkel tátog.
Este fáradtan bedőlsz az ágyba,
mély álom ringató karjára vágyva.
Alighogy érint a kábulat,
Azonnal elönt a rád törő indulat.
Előbb még reszketve takaróba bújtál,
Most meg vagy öt ördög tüzes vassal szurkál.
Repül a takaró, bugyi és pizsama,
A lepedőd rád tapadt akár a matrica.
A hajad tövétől lábujjad csücskéig,
Mintha lávafolyam csordogálna végig.
Verejtékben úszol, már a véget várod,
Mi az ördög van már? -kérdezi a párod.
Dehogy ördög - nyögöd -, csak a poklok kínja!
És hogy fel nem robbansz, igen kicsi híja.
Eltelik vagy két perc, felszárad a pára,
És kis naiva, azt hiszed, hogy ennyi volt mára.
Pedig aranyoskám, nyugodtan készülhetsz,
Barátkozz csak vele, jó pár évig így lesz!