A forma változott, a mérték maradt

Mint az az érintettek által bizonyára ismert, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemélyek adózásuk során adókedvezményként az ún. személyi kedvezményt érvényesíthetik.

Ez mostanáig azt jelentette, hogy a súlyosan fogyatékos adózók összevont adóalapjuk adóját havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkentették (személyi kedvezmény.)

A számok nyelvére lefordítva az idei évre vonatkozóan ez azt jelentette, hogy az ez évre érvényes 161.000 Ft összegű minimálbér 5%-ával, vagyis 8050 forinttal volt csökkenthető havonta a számított adója a súlyosan fogyatékos adózónak.

A személyi kedvezmény a jövőben is megmarad, azonban az - az eddig megszokottakhoz képest - más módon lesz érvényesíthető. A 2021. január 1-jétől bekövetkező változások alapján a személyi kedvezmény a családi kedvezménnyel, illetve az első házasok kedvezményével együtt az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény lett. Ez azt jelenti, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemély ezután az összevont adóalapját csökkentheti a személyi kedvezménnyel oly módon, hogy ez a kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A személyi kedvezmény mértéke havonta a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, ami 161.000 Ft minimálbér esetén 53.700 Ft. Valójában ez az az összeg, amelyre eső 15%-os mértékű személyi jövedelemadót az érintettnek nem kell megfizetnie. 53.700 forintra eső adó 8055 Ft, vagyis az adóalap csökkentésével érvényesíthető kedvezmény lényegében megegyezik az eddig az adóból érvényesített kedvezmény mértékével.

Ahogy eddig, a jövőben is az minősül súlyosan fogyatékos magánszemélynek, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A fent leírtak alapján, ha az adózó személyi kedvezményre és például családi kedvezményre is jogosult, mert mondjuk fogyatékossági támogatás mellett rokkantsági járadékban részesül, vagy gyermeket nevel, elsőként a személyi kedvezményt, majd azt követően a családi kedvezményt tudja érvényesíteni.

A kedvezménnyel kapcsolatos módosításokat a jogalkotó technikai egyszerűsítéssel indokolta. Ahhoz, hogy az adókedvezményt a kifizető (munkáltató) az adóelőleg levonása során figyelembe tudja venni, az adózónak adóelőleg-nyilatkozatot kell tennie, akár írásban a munkáltatójánál, akár az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Forrás: mvgyosz.hu