Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

2023. május 09. 10:10

Szeretne kutyát, de nem tudja, hogyan választhatja ki a legmegfelelőbbet? Gyermeke folyton azzal nyaggatja, hogy vegyenek egy kutyát? Szereti a négylábúakat, de bizonytalan abban, hogy alkalmas-e egy kiskutya felnevelésére és ellátására? Kisokosunkban a szövetség Vakvezetőkutya-kiképző Központjának szakértő munkatársai adnak választ a kutyatartással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

1. Hogyan kezdjünk neki a „kutyavállalásnak"?

Alaposan gondoljuk és beszéljük át a dolgot, mielőtt belevágunk! Mérlegeljük, hogy időben, energiában, no és nem utolsó sorban anyagilag belefér-e az életünkbe egy négylábú családtag! A kutyatartás által nyújtott örömökön túl mindenképpen számoljunk a vele járó feladatokkal és nehézségekkel, például: napi többszöri sétáltatás, nevelés, élelem beszerzése vagy elkészítése, tárolása, esetleges egészségügyi problémák kezelése, az első időben a kölykök által okozott károk elfogadása és kijavítása, kedvencünk elhelyezése és ellátása, ha sokáig dolgozunk vagy ha nyaralni megyünk. Fontos figyelembe venni a várható kiadásokat is, ilyen a jó minőségű élelem, az állatorvosi ellátás, az élősködők elleni védelem, a kutyakozmetika, az utaztatásával és a felszerelésekkel járó költségek, stb. Mindezeket mérlegelve döntsünk felelősen!

2. Hogyan válasszunk kutyát?

Soha ne kizárólag a kinézet alapján döntsünk, mert bár mindig vannak divatos kutyafajták, a külsőségeknél lényegesen fontosabb szempont az összeszokásban és a sikeres szocializációban a kutya temperamentuma, azaz viselkedése, mozgásigénye, az emberrel való kapcsolatteremtő képessége, a gyermekekhez való viszonyulása. Mindenképp olyan fajtát válasszunk, amely minden tekintetben passzol az életvitelünkhöz! Érdemes alaposan kifaggatni a tenyésztőket, tájékozódni a közösségi oldalak kutyás csoportjaiban, illetve haszonnal forgathatjuk a kutyafajtákat bemutató ismeretterjesztő vagy szakirodalmat is.

3. Hol vásároljunk kutyát, mire figyeljünk?

Érdemes „jó helyről", azaz tenyésztőtől vásárolni, mert bár ezek a kutyák jóval drágábbak a szaporítóktól megvásárolhatóknál, az egészségügyi kiadások a későbbiekben jó eséllyel kisebbek lehetnek. Ha van időnk, kedvünk és türelmünk már felnőtt, esetleg traumát átélt kutyával foglalkozni, akkor válasszuk az örökbefogadást, a menhelyeken és a fajtamentő szervezeteknél sokan várnak szerető gazdára!

4. Mikor vegyünk kutyát a gyerekünknek és mit várhatunk el egy gyerektől a kutyatartás során?

Kizárólag a gyermekünknek sose vegyünk kutyát, mivel tőle még nem várható el, hogy önállóan, felelősségteljesen gondját viselje egy másik élőlénynek. Akkor érdemes kisgyerek mellé kutyát venni, ha a szülők és a gyermek is szeretne kutyát, és a szülők elfogadják, hogy a kutyával járó feladatok őket fogják terhelni, a gyermeknek pedig a kutyatartás örömteli része jut. Azt elvárhatjuk, hogy játsszon a kutyával, fésülje ki időnként, adjon neki enni, viszont nem javasolt, hogy a kisgyerekkel egyedül küldjük el a kutyát sétálni, mert még a jól képzett kutya is hallgat néha az ösztöneire, például elfuthat egy macska után vagy konfliktusba keveredhet más kutyákkal, ezeket a helyzeteket pedig egy gyerek még nehezen tudja kezelni.

5. Vásároljunk vagy fogadjunk örökbe: mikor melyik a jó döntés?

Amennyiben valamilyen konkrét célra, például kutyás sporthoz vagy segítőkutyának alkalmas ebet keresünk, mindenképpen a tenyésztőtől való vásárlás javasolt. Ugyancsak jó vérvonalból célszerű kutyát választani akkor, ha a háztartásban kisgyermek is él, mivel a jó tenyészetből származó kutyák idegrendszere stabil, és jóval kisebb eséllyel érhette őket olyan trauma, ami miatt kiszámíthatatlan lehet a viselkedésük. Ha házikedvencet vagy négylábú társat keresünk, mindenképpen fontoljuk meg az örökbe fogadást, hiszen sok-sok elhagyott kutya vár szerető gazdára a menhelyeken és a fajtamentőknél. Ezek a négylábúak rendkívül hálásak, ha megbízható, szeretetteljes családba vagy egy magányos ember mellé kerülnek, és bennünket is jó érzéssel fog eltölteni, hogy egy árván maradt kutyának jobb életet biztosíthatunk.

6. Hogyan szoktassuk össze az új jövevényt a már a háztartásunkban élő állatokkal?

A kiskutyák 8-10 hetesen még könnyen hozzászoknak mindenféle új ingerhez, ezért a környezetünkben élő más állatokkal általában viszonylag könnyű őket összeszoktatni, felállítani a velük kapcsolatos szabályokat. Az idősebb, már meglévő kutyánkra viszont fontos külön figyelmet, időt áldozni, ha új négylábúval bővül a család, különben rosszul fogja érezni magát, ha az összes figyelmet az új jövevény kapja.

7. Hogyan lehet legkönnyebben szobatisztaságra nevelni egy kiskutyát?

A kutyákkal való kényelmes együttélés alapja a megbízható szobatisztaság. Szerencsére ezt viszonylag hamar megtanulják, de ehhez elengedhetetlen, hogy a kiskutya rendszeresen kapjon lehetőséget szabad térben, lehetőleg zöld területen elvégezni a dolgát, amiért mindig nagyon-nagyon dicsérjük meg. Beltérben mindig figyeljük a jeleket, és még azelőtt gyorsan vigyük ki kedvencünket a fűre, mielőtt „baleset" történne. Minél kevesebb alkalommal fordul elő, hogy a kiskutya bepisil vagy bekakil, annál hamarabb lesz stabilan szobatiszta.

8. Mivel etessük négylábú társunkat?

A kutyák táplálása olyan kérdés, amiről tankönyvet lehetne írni - amit már többen meg is tettek. Nagyjából három fő irányzat van: a száraztáp; az általunk készített/vásárolt főtt étel; illetve a nyersen etetés. Mindegyiknek van előnye és hátránya is, nem lehet azt mondani, hogy van legjobb irány. Fontos, hogy mindenki azt válassza, ami neki szimpatikus és amivel a mindennapokban együtt tud élni. Azonban akármivel is etetjük a kutyánkat, elengedhetetlenül fontos, hogy az élelme tartalmazzon minden számára szükséges tápanyagot a megfelelő arányban, jó minőségben. Ezt a kutya kondícióján mérhetjük le, figyeljünk tehát rá: a jó kondiban lévő kutya izmos, viszont nem kövér! Ha szeretetből túletetjük, azzal nagyon sokat ártunk neki, és évekkel megrövidítjük az életét!

9. Hogyan érhetjük el, hogy kutyánk visszajöjjön, amikor behívjuk?

A válasz egyszerűnek tűnik: sok-sok-sok gyakorlással. A kutyakiképzés módszereinek skálája elég széles, tehát nincs egyetlen megbízható és minden kutyánál biztosan hatásos recept arra, hogy egy adott feladatot hogyan tudunk megtanítani neki. Az viszont biztos, hogy a behívás egy nagyon nehéz feladat, ezért csak abban az esetben fog stabilan működni, ha a kutyánkkal rendben van a kapcsolatunk, és szót fogad nekünk más dolgokban is. A behívást az első perctől érdemes gyakorolni, először olyan környezetben, ahol a kiskutyánk oda tud ránk figyelni, ahol nincs túl sok zavaró inger. Fontos, hogy a kölyök megértse, ha odajön hozzánk, mindig jól jár! Érdemes ellátogatni kutyaiskolába, vagy kiképző segítségét kérni az alapok megtanulásához. Így később könnyebb dolgunk lesz, ha valami újat szeretnénk megtanítani kutyánknak, vagy a már meglévő tudását tennénk pontosabbá, megbízhatóbbá.

10. Milyen lehetőségeink vannak kutyát nevelni/gondozni, ha a kutyatartás hosszú évekig tartó felelősségét nem tudjuk vállalni?

A minőségi kutyatartás valóban nagy felelősséggel és sok áldozattal jár. Aki nem szeretné, vagy nem tudja ezt 10-15 évre vállalni, annak is van lehetősége kutyák között tölteni az idejét. Erre kiváló lehetőség a vakvezetőkutya-tanulók felnevelése kéthónapos koruktól nagyjából egy-másfél éves korukig, amihez szakmai segítséget is kapnak az önkéntes kölyöknevelők. Aki esetleg fél elvállalni ezt a komoly feladatot, illetve tart attól, hogy egy év alatt túlságosan hozzánő az átmeneti vendég, annak érdemes ideiglenes gazdinak jelentkezni menhelyeknél, fajtamentő egyesületeknél, ahol rövidebb-hosszabb ideig bíznak egy kutyát az önkéntesek gondjaira. Ha valaki azonban még nem áll készen arra, hogy a saját otthonát megossza egy kutyával, ő is jelentkezhet önkéntesnek - sétáltatónak vagy segítőnek - a különböző állatvédő szervezeteknél, amivel szintén hasznos segítséget nyújthat, és hálás négylábúak társaságában lehet.

Ollé-Németh Orsolya, MVGYOSZ.hu

VV-lapozó: Hogyan neveljelek? – Kisokos leendő kiskutya-tulajdonosoknak