Marrakesh-i Egyezmény: könnyebben juthatnak irodalomhoz a látáskárosultakat
[Első kézből] 2013.08.13 15:20
A Marrakeshi Szerződés aláírását követően a Braille-könyvek, hangoskönyvek
előállításához ezentúl nem kell a szerzői jogtulajdonos
jóváhagyása: az esélyegyenlőség
értelmében meg kell könnyíteni a hozzáférhetőséget a látáskárosultak
számára. Erről, valamint az új Btk. szellemi tulajdonjog terén bevezetett
változtatásairól beszéltek a Rádió Orient műsorában jogi szakértők.
2013. június 27-én aláírták a Marrakeshi Szerződést, amely a vakok és
gyengénlátók, és látási képességeikben egyéb okból korlátozott személyek
nyomtatott művekhez való hozzáférését segíti elő. A szerződés a résztvevő
országok számára kötelezően előírja bizonyos szerzői jogi kivételek
bevezetését, ami azt jelenti, hogy míg korábban engedélyköteles volt
nyomtatott művekből Braille-könyvek, hangoskönyvek előállítása, ezentúl nem
kell a szerzői jogtulajdonos
jóváhagyása: az esélyegyenlőség értelmében meg kell könnyíteni a
hozzáférhetőséget a látáskárosultak számára.
A dokumentumot konszenzus alapján szövegezték meg június 18-28 között, a
Szellemi Tulajdon Világszövetségének Marokkóban rendezett értekezletén, 186
állam részvételével. A magyar delegáció miniszterelnöki határozat révén
kézjeggyel látta el a záróokmányt, mellyel elismerte a Magyar Állam a
szerződés létrejöttét, a hazai ratifikációs folyamat az Európai Unió
tagállamaival összehangoltan fog zajlani. A jogi szakértő szerint az uniós
jogban nagy változást ez nem fog hozni, de nemzetközi szinten példátlan
lépés az esélyegyenlőség terén.
"A szerződés nagy eredménye, hogy határokon átnyúló módon, más országban
készített hozzáférhető formátumú másolatokat lehessen küldeni" - mondta el
dr.
Lábody Péter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala képviseletében.
Ennek értelmében bármely aláíró ország területén megjelenő irodalmi mű jogi
komplikációk nélkül felhasználható hangoskönyvvé, vagy átírható Brailee
írással.
Ezen kívül a magyar szerzői jogvédelem alatt álló művek is engedély nélkül
átalakíthatóak lesznek a későbbiekben.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke Szakály Melinda
kifejtette, az idegennyelvű hangoskönyvek ügyében korábban a Országos
Idegennyelvű Könyvtárba irányították az érdeklődőket. Jelenleg a szövetség
hangoskönyv állományának digitalizálása zajlik, felvételeket 2010 óta
források és stúdió hiányában nem készítenek. A kölcsönzésben nagy segítség
lenne, ha a törvényi változások lehetővé tennék a külföldi szövetségektől
kapott idegennyelvű irodalomról a könyvtár céljára történő másolatkészítést.
Lendvai Zsófia a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Jogérvényesítési
munkacsoportjának vezetője a július 1-jén hatályba lépett új Büntető
törvénykönyv szellemi tulajdonjog terén bevezetett változtatásairól
elmondta, hogy két jelentős módosítás történt. Az első, hogy míg régen a
Btk. a sértettek szerint vette a bűncselekmény elkövetését, most már az
elkövető személyére vonatkozóan egy egységként lehet kezelni például olyan
bűncselekményeket, mint a filmek illegális feltöltése az internetre, amely
korábban akár több száz rendbeli elkövetésnek minősült. A másik fontos
változás, hogy "a természetes személyek magáncélú felhasználását kiveszi a
jogszabály az elkövetői magatartások
köréből"- hangsúlyozta Lendvai Zsófia. Úgynevezett szabad felhasználás
körébe tartozik a magáncélú másolat készítése, tehát a törvény kivételt tesz
például az otthoni szórakozás keretében folytatott torrent letöltésekkel
kapcsolatban, ugyanígy a 'streaming' szolgáltatások használata sem minősül
illegálisnak.
Nincs nagy újítás a védelmet biztosító műszaki intézkedések, vízjelek,
elektronikus eszközök esetében: mindenki büntethető aki, ezen védelem
kijátszását szolgáló eszközöket állít elő, vagy értékesíti azokat, sőt az is
bűncselekményt követ el, aki az ehhez szükséges tudást átadja.
A teljes műsort meghallgathatja itt:
Orient Press Hírügynökség | 
