ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

A magyar pontírás legfrissebb változásai


A magyar pontírás legfrissebb változásai

1. A Braille-bizottság célkitűzései

Először is azzal kezdem, hogy 2011 februárjában, amikor az MVGYOSZ felkérésére Kuminka Györgyné vezetésével megalakult a Braille-bizottság, szóban és írásban megfogalmaztunk néhány alapelvet, amelyek azóta meghatározzák tevékenységünket. Ezek az alábbiak:

• A Braille-bizottság tagjai tiszteletben tartják a pontírás magyarországi hagyományait, és továbbőrzik értékeit.
• Megújító szándékuk arra irányul, hogy a pontírást a XXI. század követelményeihez igazítsák, és nem céljuk a magyar pontírás teljes körű átalakítása.
• Megvizsgálják és kellő indok mellett lehetőség szerint módosítják, egyszerűsítik, illetve egységesítik mindazokat a Braille-jelöléseket, amelyek használatában gyakori hibák érzékelhetők.
• Belátják, hogy szükség van új jelölések, szimbólumok kidolgozására és bevezetésére is.
• Törekszenek arra, hogy összegyűjtsék és lehetőség szerint egységesítsék a különböző szakterületek pontírásos jelöléseit, ezzel előmozdítsák Magyarországon a vakírás egységes használatát.
• Elengedhetetlen követelménynek tekintik a magyar pontírás szabályrendszerének a magyar helyesírás szabályaihoz, ezáltal a síkírásos gyakorlathoz történő igazítását/közelítését, természetesen az ésszerűség határain belül.
• A Braille-bizottság mindennapi munkája során a nemzetközi gyakorlatot is igyekszik figyelemmel kísérni, az átvehető, gyakorlatban már bevált, jó megoldásokat kész átvenni, amennyiben ezt a magyar specialitások megengedik.

A továbbiakban az érthetőség kedvéért egy kis történeti áttekintéssel folytatom.

2. A Braille-írás pontkombinációs lehetőségei

Amikor Louis Braille megalkotta a pontírást, a betűk kialakításában a következő szempontot vette alapul:

A latin ábécé első 10 betűjét a felső 4 pontokból alkotta meg, ezek:
A b c d e f g h i j

Az ábécé soronkövetkező betűcsoportját pedig úgy képezte, hogy az alsó pontok közül a meglévő betűkhöz a hármas pontot kapcsolta hozzá, így jött létre:
K l m n o p q (ma is ez a nemzetközi q betű pontszáma, eltér a magyartól).

Majd ezt követően a két alsó pontot, a hármas és hatos pontot is hozzákapcsolta az első sor betűinek pontszámához:
u v x y z (a nemzetközi z betű pontszáma eltér a magyartól).

Az írásjeleket pedig úgy hozta létre, hogy az ábécé első sorába tartozó betűket egy szinttel lejjebb csúsztatta, így azok alapvetően a hatpontrendszer alsó négy pontjának kombinációit tartalmazzák.

A hatpontrendszer, ha a teljesen üres szóközt és a teli hatpontot is beleszámítjuk, mindössze 64 variációs lehetőséget biztosít a pontkombinációk megalkotására.

3. A magyar Braille-ábécé sajátosságai és kialakulása

Alapvetően a Louis Braille által megalkotott betűk pontkombinációit használjuk mi is a magyar pontírásban. Azonban a magyar teljes ábécé 42 betűt foglal magában, ha a dz és a dzs betűket nem számítjuk bele. Ráadásul a magyar betűkészletben a mássalhangzók között több kétjegyű betűnk is van, amelyeket pontírásban egy pontkombinációval alkottak meg elődeink. A rövid és hosszú magánhangzók kialakítása is külön feladatot jelentett. A 20. század elején dolgozták ki a magyar Braille-ábécének megfeleltethető pontkombinációkat, amelyekben számos tükörbetűt találunk. Akkoriban alakították ki úgy a rendszert, hogy a nemzetközi z és q betűk pontszámától eltérő magyar pontösszetételeket határoztak meg.

Tehát a 64 variációs lehetőségből a magyar Braille-ábécé betűkészletére 42 pontkombinációt használtunk fel. Ez lényegesen több, mint amennyit számos idegen nyelv a maga Braille-betűalakjainak megjelenítésére.

Ehhez számoljuk most hozzá az alapvető írásjeleket is, amelyeket az alsó négy pontok alkotnak. Ezek:
, ; : . ? ! () „" * -

Továbbá az úgynevezett nagybetűjel és számjel.

A matematikában a műveleti jeleket úgy képezték, hogy ezek részben megegyező pontszámúak bizonyos írásjelek pontszámával, részben akadnak önálló pontszámmal rendelkezők is, mint pl. a törtvonal elejét és végét jelző pontösszetétel, de maga a törtvonal is, továbbá a kétféle matematikai elválasztójel stb.

Tehát gyakorlatilag a magyar pontírás az összes variációs lehetőséget mára már felhasználta, sőt, több olyan pontösszetételünk is van, amelyek más-más összefüggésben más-más jelentéssel bírnak.

4. Miért volt szükséges a XXI. Század elején módosítanunk néhány Braille-jel pontösszetételén?

Azok a látássérült emberek, akik belenőttek a pontírás ismeretébe, használatába, azok úgy szeretik a pontírást, ahogy azt gyermekkoruktól fogva megtanulták. A Braille-bizottságot a változtatások idején kivétel nélkül ilyen személyek alkották. Tehát teljesen átérezzük mindazok aggodalmát, akik a változtatásokat nehezen fogadják el. Ugyanakkor a számítógépes nyomtatás elterjedésével arra figyeltünk fel, hogy egyre több hiba kerül a szövegekbe. Ezeket a hibákat azok a speciális eltérések okozták, amelyet a számítógépes programok és az azokat kezelő személyek nem ismertek kellő mélységben. De az integrációban tanulók és a velük foglalkozók is gyakran értetlenül álltak a síkírástól eltérő Braille sajátosságokkal szemben.

Ezért a gyakori és rendszeresen ismétlődő hibák kiküszöbölése céljából, egyfajta problémakezelésképpen, a modern kor követelményeit figyelembe véve egységesítettük, ezzel egyidejűleg egyszerűsítettük és a síkírás gyakorlatához igazítottuk 2012 februárjában a kétféle pontot, a kétféle gondolatjelet, a szöveges és a matematikai környezetben eltérő pontszámú kerek zárójeleket. Ennek köszönhetően azóta egyféle pontszámmal fejezzük ki braille-ban a pontot, a gondolatjelet és a kerek zárójeleket is.

5. Kerek zárójelek

A kerek zárójelek pontszámát az MVGYOSZ Országos Elnöksége 2012 február 21-én jóváhagyta, ez azóta a gyakorlatban is elterjedt.

De miért is került sor annak idején a kerek zárójelek pontszámának módosítására?

Szöveges környezetben a kerek zárójelpárt az alsó 4 pont alkotta. Matematikai környezetben a z és a zs betűk, mint tükörpárok jelölték a kerekzárójeleket.

Miután időről időre összekeveredett a számítógépes nyomtatásokban ez a kétféle kerek zárójel, szükségessé vált az egységesítésük, egyszerűsítésük. Síkírásban is az a tapasztalat, hogy a kerek zárójelek alakja ugyanaz szöveges környezetben, mint matematikai feladatokban.

Nyilvánvaló, hogy a pontírásos matematikában használatos z és zs tükörbetűket nem emelhettük át szöveges környezetbe,
A szöveges kerek zárójeleket pedig nem alkalmazhattuk matematikai feladatokban, mivel az alsó 4 pont matematikában az egyenlőségjelet jelenti.

Kizárásos alapon javasoltuk annak idején a kerek zárójelek pontkombinációjaként a következőket:
Nyitó kerek zárójel: 2346
Záró kerek zárójel: 1356

Ezek szimmetriapárok, így illeszkednek a magyar pontírás hagyományaihoz. Félreértésmentesen alkalmazhatók szöveges és matematikai környezetben is. Szépséghibájuk, hogy már nem csupán az alsó négy pontból építkeznek. Ugyanakkor a nagybetűjel pontszáma is és a számjel pontszáma is kiemelkedik az alsó régióból. Tehát ilyen értelemben nem alkot egyedülállóan kivételt az új kerek zárójelek pontösszetétele.

Az új kerek zárójelekkel párhuzamosan lehetővé vált az egyenlőségjel leírása nemcsak matematikai, hanem szöveges környezetben is. Ma már ez is gyakori jelenség.

6. Szögletes és kapcsos zárójelek

A szögletes és kapcsos zárójelekkel részben hasonló volt a helyzet, mint a kerek zárójelekkel. Matematikában szögletes zárójelpár volt az ü és ű tükörbetűk, a kapcsos zárójelpár pedig az o és ó tükörbetűk. Szöveges környezetben ezidáig nem létezett ilyen pontösszetétel. Ugyanakkor igényesen megformált síkírásos szövegekben gyakran előfordul szögletes zárójel, ritkább esetben kapcsos is, amelyeket pontírásban is meg kell tudni jeleníteni.

Célszerű volt a fent nevezett zárójelek pontszámát is úgy megalkotni, hogy szövegben és matematikában egyidejűleg alkalmazhatóak legyenek. Az egyesített angol Braille tanulmányozását követően érlelődött meg a Braille-bizottság tagjaiban az elhatározás, hogy nemzetközi minta alapján előjeles megoldással alkotja meg ezeket a zárójeleket úgy, hogy a kerek zárójelek elé tesz egy úgynevezett előjelet. Ezek a következők:

Szögletes zárójelek esetében a 46-ot:
Nyitó szögletes zárójel: 46 és 2346
Záró szögletes zárójel: 46 és 1356

Kapcsos zárójelek esetén az 5-öt:
Nyitó kapcsos zárójel: 5 és 2346
Záró kapcsos zárójel: 5 és 1356

Miért nem alkalmaztuk pl. az 56-ot, mint előjelzőt?

Azért, mert az 56 a görög kisbetűjel, továbbá a közönséges törtek írásakor a törtvonal végét is jelezheti.

Miért nem alkalmaztuk a 6-os pontot?

Azért, mert a 6-os pont részben matematikai elválasztójel, részben betű- és írásjel-visszaállító funkcióval bíró jelölés.

A Braille-bizottságnak az új szögletes és kapcsos zárójelekre vonatkozó javaslatait az MVGYOSZ Elnöksége 2016. január 19-én fogadta el, erről határozatot is hozott.

Ily módon a zárójelek egy egységes rendszert alkotnak. A kerek zárójel, mint egy ablakos jel jelenti az alapot. A szögletes zárójel abban különbözik a kerek zárójeltől, hogy a 46 pontok kerülnek elé. A kapcsos zárójel
pedig abban, hogy az ötös pont kerül elé.

Mindhárom zárójelet félreértésmentesen lehet használni szövegek és matematikai kifejezések átírásakor.

Az Elnökség a zárójelekkel egyidejűleg támogatta az úgynevezett kiemelőjelekkel kapcsolatos pontszámjavaslatot is.
Nyitó kiemelőjel: 356, előtte szóköz, utána közvetlenül írjuk a kiemelésre szánt szövegrészt.
Záró kiemelőjel: 236, közvetlenül, szóköz nélkül lezárja a kiemelt szövegrészt, utána szóközt teszünk.

A kiemelőjel annak a jelzésére szolgál, hogy a síkírású szövegben az adott rész a normál betűstílustól eltérő módon (félkövér, dőlt, aláhúzott, kisebb vagy nagyobb betűmérettel, eltérő betűtípussal) van kiemelve. A kiemelőjel nem mutatja meg a kiemelés pontos jellegét.

7. Milyen változtatási javaslatok várhatók a közeljövőben még?

A Braille-bizottság a reformkorszakot lezártnak tekinti, egyelőre újabb változtatásokat nem tervez.

A fentieken kívül a Braille-bizottság elhatározott szándéka, hogy a pontírást ismerő és szerető látássérült és látó személyek között ne a széthúzást és a megosztást, hanem az összefogást és az egyirányba tartást erősítse. Nagyon kevesen vagyunk ugyanis olyan személyek, akik még érdemben ismerjük a pontírást, használjuk és értékeljük. Ezeknek a személyeknek, mégha nézeteltéréseink is vannak, végeredményben mégiscsak egyfelé kell húznunk, és az értékőrzés, értékmentés célkitűzésének megvalósításán dolgoznunk.

A Braille-bizottság tagjai jelenleg a Braille-írás-olvasás népszerűsítése jegyében a pontírással kapcsolatos ismeretterjesztést, valamint a braille-t szerető és tisztelő emberekkel való együttműködést szorgalmazza.

Bieber Mária

Szemezgető 2016. március

doboz alja
oldal alja