ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

BESZÉLGETÉS PUSKÁS ANETTEL


BESZÉLGETÉS PUSKÁS ANETTEL

Centenáriumot ünneplünk - Százéves az MVGYOSZ. Ez alkalomból kérdezgettem Szövetségünk rendezvényszervezőjét.

- Kérlek, pár szóban mesélj valamit magadról!

- Pár szóban? Nevetés, nyitottság, céltudatosság, precizitás, a szépség szeretete... De, hogy egész mondatokban válaszoljak: Békés megyéből származom, Doboz nagyközségből. Középiskolás éveimet az akkori Rózsa Ferenc Gimnázium Eurofakt tagozatában folytattam, egy igen nagy ambíciókkal rendelkező társaság tagjaként. Majd a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Biológia szakán tanultam, mikor elsőévesként trombózis következtében elvesztettem a látásom egy részét. Az egész életemet, céljaimat újra kellett gondolnom és terveznem. Mondhatom, hogy nagyjából fél évtizedembe telt, mire teljesen elfogadtam az állapotomat. Ez nagy részben a barátaimnak és a sorstársaimnak, illetve a Fehér Bot Alapítvány munkásságának köszönhető, ahol diplomám megszerzése után el is tudtam helyezkedni. Pályamódosítóként rengeteg átképzésen, majd továbbképzésen vettem részt, s egyhamar megbíztak az Ifjúsági Iroda vezetésével. Majd 2017-ben Budapestre költöztem és elkezdtem a munkám a Szövetség berkein belül.

- Mióta foglalkozol rendezvényszervezéssel?

- Irodavezetőként és projektmenedzserként fő feladatom volt a rendezvények szervezése, de ahogy visszaemlékszem, már gyerekkoromban is imádtam "meglepetésbulikat" szervezni barátaimnak, így mondhatni a véremben van a szervezés. De természetesen erről hivatalos dokumentumom is van, ugyanis megszereztem a Szent Gergely Népfőiskola Rendezvényszervező felsőfokú szakképesítését.

- Szövetségünk az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A január 4-i sajtótájékoztatónak milyen visszhangja volt?

- Először is el kell mondanom, hogy hihetetlen milyen nagyszerű csapattal dolgozhatok együtt! Mindenki tudta hol a helye, mit kell tennie, ennek köszönhetően minden gördülékenyen lezajlott, s egy olyan minőségi rendezvényt nyújthattunk a tagok és más neves vendégeink számára, mely méltó a centenáriumhoz. Ezt természetesen a mai napig visszajelzésekben (levelek, kommentek) megkapjuk, mely tovább motivál minket. De már a helyszínen is nagyon jó érzés volt tapasztalni, hogy mindenhol mosolygó arcokkal találkozhattam. Bízom benne, hogy ez a jövőben is így fog történni, ugyanis tényleges célunk, hogy együtt éljük meg a Szövetség századik évét.

- Kedvcsinálásként, milyen jellegű programokra érdemes ellátogatni az év folyamán?

- Úgy hiszem, mindenki megtalálhatja a programpalettán a kedvére valót. Örök kedvenc a vakvezető kutyák világnapja, ahol idén 100 kutyussal lehet majd találkozni - szerintem én még nem láttam ennyi kutyát egyszerre együtt. De ha már arról van szó, hogy 100-an együtt: Ha fehérbotod van, és szeretnél bekerülni a Guinness rekordok közé, a Szövetség erre is lehetőséget teremt, ugyanis 2018. október 15-én velünk együtt tehetsz erre kísérletet. De októberben nemzetközi konferenciát is tartunk, mely az én személyes kedvencem, ugyanis megtudhatom, hol tartunk nemzetközi viszonylatban. Ha viszont a lágyabb, női énemet helyezem előtérbe, igazán várom már a márciusi Nőnapi meglepetéseket, de rengeteg kalandot tartogat idén a vAktívnap és a Játék világnapja is. A kultúra kedvelőinek a Nőnapi operett mellett áprilisban verscsokrot állítunk össze, szeptemberben pedig bízunk benne, hogy igazán ízes népmeséket hallhatunk az országosan meghirdetett népmese versenyünkön. Az év nagy dobása még a 100 új hangos-, illetve Braille-könyv kiadása, mely a Bodor Tibor emlékesten kerül átadásra. De ami a koronát felteszi a 100 évre, az nem más, mint az év végi Operett Gála csodálatos és nyíltszívű nagyköveteinkkel, Szendi Szilvivel és Peller Károllyal. Ami még sokak számára igazán hívogató, hogy egy programunkra maga Áder János, a Centenáriumi év fővédnöke is ellátogat majd. Hogy melyik ez a program? Ezt viszont egyelőre nem árulom el (mosolyog).

- A rendezvénysorozatok megszervezése sok háttérmunkát kíván a részedről?

- Ha egy rendezvényről beszélünk, nincs munkaidő. Ha egy év rendezvényeiről beszélünk, minden nap erről szól: Ha meghallom, hogy egy tehetséges illetve elismert személlyel tartózkodok egy közegben, felvillan bennem, vajon milyen eseményeinkre jönne el szívesen? Milyen programunkba tudnám őt bevonni? Ha tagtársaim elfogadható igényekkel jönnek irányomba, megpróbálom belevinni az egyik már tervben lévő programunkba. Tehát minden percben nyitottnak kell lenni, és a megvalósítást igyekszünk mindig rugalmasan kezelni. De hozzá kell tennem, hogy nekem a szervezés tényleg az életem.

- Mi az, ami megkönnyíti munkádat?

- Ahogy már mondtam is, az összhang, a csapatmunka, a megfelelő utasítás vagy szabálykövetés. Illetve a visszajelzések. Sok személy nem szereti, ha megmondják az őszinte véleményüket. Egy rendezvényszervezőnek ez igazi kincs, ezekből lehet igazán tanulni. Ugyanakkor tudom, hogy mindenkinek nem lehet megfelelni.

- Miben segíthetnek az olvasók?

- Természetesen abban, ha eljönnek a rendezvényeinkre, s a tapasztaltak alapján jeleznek vissza.

Így legyen, nem csupán az idén, hanem az elkövetkezendő években is!

kép: Puskás Anett látható munka közben, vállán táskával, kezében telefon. Mosolyogva beszél a telefonon. Szemből nézve fejét kicsit balra hajtja, ebben a kezében a telefon. A telefont tartó kezén keskeny karkötőt visel, a haját pedig copfba fonva hordja.

Árvay Mária

Vakok Világa 2018. március

doboz alja
oldal alja