Meglepő tények a látássérült nők helyzetéről (Vakok Világa 2016. szeptember)

Meglepő tények a látássérült nők helyzetéről

"A fogyatékos nők közül teljes értékű nőnek csak 2%-ot tartanak a válaszadók barátai és rokonai."
Magyarországon még soha nem készült reprezentatív felmérés a látássérültséggel élő nőket érintő gondokról, problémákról. Egyesületünk alább bemutatandó kérdőíves felmérésének célja az volt, hogy feltárja, hogy valójában milyen helyzetben vannak Magyarországon a látássérült nők, és hogy az élet mely területein van leginkább szükségük segítségre.
Tudjuk, hogy e problémák és akadályok léteznek, de nem, vagy csak érintőlegesen beszélünk róluk. Márpedig ha nem hozzuk felszínre és nem tárjuk fel ennek a gyakran halmozott hátránnyal élő csoportnak a speciális nehézségeit és akadályozottságait, akkor nem is kaphatnak segítséget mindennapjaik megkönnyítéséhez.
Miről is szólt ez a kérdőív?
A kutatás során igyekeztünk a látássérültséggel élő nők problémáival kapcsolatosan minél szélesebb körű helyzetelemzést végezni, azaz:
figyelembe vettük az ebben a témakörben jól felhasználható nemzetközi kérdőíveket, hazánkban és más országokban megjelent újságcikkeket, szakirodalmakat.
minden kérdéscsoport zárásaként személyes megjegyzés rovattal igyekeztünk tovább tágítani a kutatandó területet.
A VGYKE látássérült nők, anyák, lányok körében végezte a felmérést. Az érintettek összesen 104 kérdőívet töltöttek ki, ebből 96% elektronikusan, 4%-uk pedig papíron adott válaszokat.
Kiket vizsgáltunk?
18-25 év: 5%
25-45 év: 60%
45-60 év: 15%
60 év felettiek: 20%
A kitöltők 20%-ánál a látássérültség mellé más fogyatékosság is társul.
Születése óta látássérült: 50%
Felnőtt korban szerzett látássérülés: 40%
Korai gyermekkor szakaszában kialakult egy, vagy több fogyatékosság: 10%
A születésük óta látássérültek nagy százalékban a rosszul adagolt oxigén következtében veszítették el részben vagy egészben a látásukat, de gyakori okként jelent meg a makuladegeneráció, a glaucoma, és a cukorbetegség is, melyek fokozatos látásromlást idéznek elő.
Házasságban élők: 45%
Élettársi kapcsolatban élők: 20%
Családban élők, és egyedülállók: 5%
Elvált: 18%
Özvegy: 2%
A válások többsége a személyes válaszok szerint a gyermek születésekor alakult ki, amikor kiderült, hogy ő is valamilyen fogyatékossággal született, ezt általában a férfiak nehezen tudják feldolgozni, ahogy némely esetben azt is, ha a nő állapota rohamosan romlik.
Néhány meglepő tény:
Segítség iránti igény
Azoknál, akik időnként kérnek személyi segítséget, a személyes megjegyzésekből kiderül, hogy többségében lakáson kívül, idegen helyen, például önkormányzat, kórház stb., kérnek segítséget, de a lakáson belül és a bejáratott útvonalaikon tökéletesen elboldogulnak.
Fogyatékos szerep
A válaszokból kitűnik, hogy a fogyatékossággal élő nők többségét a család, barátok és rokonok is elsősorban fogyatékosnak kezelik, gyermekként 18%-ot, felnőttnek, de fogyatékosnak 82%-ot, teljes értékű nőnek 2%-ot tartanak.
A fogyatékosság elfogadása
60% úgy nyilatkozott, hogy el tudja fogadni fogyatékosságát, 30% részben, 10% nem. Könnyebben megy az elfogadás azoknál, akik születésüktől vagy egészen kis gyermekkoruktól kezdve látássérültek. Azok körében, akik egyáltalán nem tudják elfogadni fogyatékosságukat, gyakran hirtelen életmódváltozás következett be.
Bántalmazás
Szexuális zaklatást a testi bántalmazottak 13%-a szenvedett el, többnyire családban, iskolában, esetenként utcán, azonban alig 10% kért segítséget, vagy azért, mert nem mert, vagy azért, mert nem tudta, hogy kihez is fordulhatna.
Egészségügyi ellátás
Az egészségügyi szűrővizsgálatokat kevéssé tartják fontosnak a látássérült nők, többnyire nem is járnak rendszeres ellenőrzésre. A válaszadók 90%-a az akadálymentesség hiányát hozta fel érvnek, valamint 70%-uk egyáltalán nem tartja ezt fontosnak. Az egészségügyi intézmények személyzetétől az ott megfordulók 90%-a kér segítséget.
Foglalkoztatottság
A munkaerő piacon a megkérdezettek 59%-a nincs jelen. Ez adódhat túlságosan fiatal vagy idős korukból, fogyatékosságuk mértékéből, illetve abból, hogy kevesen vannak olyan szakmák, képesítések birtokában, mellyel versenyképesen pályázhatnának egy-egy munkakör betöltésére, főleg a nyílt munkaerőpiacon.
Összegzés
Összességében megállapítható, hogy a nem reprezentatív kutatás eredményei egybevágnak a hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaival, miszerint a fogyatékossággal élő, így a látássérült nők is halmozottan hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportot jelentenek, akiknek mind munkaerő-piaci, mind általános társadalmi helyzete rosszabb a nem fogyatékos nőkénél és a fogyatékos férfiakénál is.
Ezen kutatások önmagukban is ráirányíthatják a szakma és a laikus közönség figyelmét is a fogyatékossággal élő nők érdekvédelmére, ami teljesen új megközelítési módot jelenthet a fogyatékos emberek, mint aszexuális lények társadalmi reprezentációja után.
A VGYKE megkezdte a látássérült nők élethelyzeteinek összegyűjtését, a további kutatandó területek meghatározása céljából.
Minden látássérült hölgynek köszönettel tartozunk közreműködéséért, mellyel segítette a kutatást!
Készítették: A VGYKE "közösség lámpásai" mentori hálózatának munkatársai (2015-2016.)

http://www.vgyke.com/hir/meglepo-tenyek-a-latasserult-nok-helyzeterol/

Vakok Világa 2016. szeptember