ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

Menü

Szülők és szakemberek jó időben, jó helyen a gyermekért


Szülők és szakemberek jó időben, jó helyen a gyermekért

Kitárni a lehetőségek kapuját

"Nem nyomorék, nem is beteg, / anyja szíve érte remeg,
Vaknak szülte meg gyermekét, /fogni kell, míg él, a kezét.
Vak gyermeknek van világa, / Nem kallódik egymagába,
Iskolába is beadják, / Írni, olvasni tanítják."

Lakatos Alfréd: Vak gyermek született című verséből idéztük az iménti sorokat és ezzel a verssel kezdődött november 17-én
Szegeden, az Esélyek Házában a Vakok és Gyengénlátók Csongrád
Megyei Egyesületének szakmai konferenciája. Már a címe is
sokatmondó volt: "Szülők és szakemberek - jó időben, jó helyen - a
gyermekért".

Szacsvai Krisztina, szociális munkás, a tanácskozás moderátora köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Szőke Lászlót, a Magyar
Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökét,
dr. Micserics Józsefet, az MVGYOSZ Hivatalának vezetőjét,
Novkov Veszelinkát, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
szociális, családvédelmi és egészségügyi irodájának vezetőjét,
Hegedűs Olgát, az Esélyek Háza gyermekvédelmi referensét,
valamint a vakok és gyengénlátók Békés és Bács-Kiskun megyei
egyesületeinek képviselőit.
Györgyné Kiss Adrienn, a Csongrád megyei egyesület elnöke megnyitó beszédében a következőket mondotta:
- Mindannyiunk közös ügye a megyében élő kiskorú látássérültek helyzetének javítása, lehetőségeinek bővítése. Fontos a látási
problémák minél korábbi felismerése, illetve, hogy a szülő mielőbb
szakemberhez forduljon. Fontos továbbá a megfelelő oktatás,
képzés, akár integrált, akár speciális. Ugyanis számos példa mutatja,
hogy ha a gyermek megfelelő oktatásban részesül, akkor
szakképzett, diplomás, tanult felnőtt válhat belőle, annak ellenére,
hogy látássérült. De a legfontosabb talán az a sok-sok szeretet és
türelem, amivel a látássérült gyermek felé kell fordulnunk, hogy
lelkileg egészséges legyen és úgy induljon el az életútján. Ahogy
Lakatos Alfréd mondta, legyünk sokan jó barátai.

A csongrádi elnök röviden bemutatta az egyesületüket is.
Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a szervezetnek több mint 700
regisztrált tagja van, s jó kapcsolatot ápolnak más megyei
egyesületekkel is.

Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke előadásában arról szólt,
hogy a Szövetség felelősséget érez a kiskorú látássérültek iránt,
támogatja beiskolázásukat, képzésüket, munkába helyezésüket.
Folyamatosan kutatja az új munkahelyeket is számukra Ez a
felelősségérzet nyilvánul meg akkor is, amikor a Szövetség
szorgalmazza a megelőző vizsgálatokat vagy a
közintézményekben az akadálymentesítést. A Szövetség sok éve
küzd a segédeszköz-ellátási gondok megoldása érdekében. Amikor
a szülő döbbenten szembesül azzal, hogy látássérült gyermeke
született, fontos tudnia, bajában nincs magára hagyatva. A látássérült
gyermek gyógyíttatása, nevelése számottevő többletkiadást jelent a
családnak. Ezért is jó, ha tudnak arról, hogy létezik olyan szervezet,
amely képes segíteni a speciális szolgáltatások elérésében, 
abban is, miként lehetne csökkenteni az anyagi kiadásokat.
Korábban, még az adatvédelmi törvény életbeléptetése előtt a
Szövetség tagegyesületei tudták, hol élnek kiskorú látássérültek. Ma ezek az adatok nem hozzáférhetőek. De ha manapság közvetlenül
nem is kaphatják meg az adatokat, felveszik a kapcsolatot a helyi
óvónőkkel, védőnőkkel, pedagógusokkal, hogy velük együtt győzzék
meg a kapcsolattartás fontosságáról a szülőket. A szemészorvos
mellett fontos a korai fejlesztő gyógypedagógus szerepe, hogy
idejében megfelelő szakmai segítséget kaphasson
a látássérült gyermek. Kérdés, hogy a gyermekek integrált vagy
speciális képzést kapjanak-e? Az integrált oktatás akkor célravezető,
ha az iskola rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel.
A Szövetség évek óta küzdelmet folytat azért, hogy beszerezze a
speciális segédeszközöket, amelyek a gyermekek tanulásához is
nélkülözhetetlenek. A technika fejlődése ma már lehetőséget nyújt
ahhoz, hogy a látássérült fiatalok is felsőfokú tanulmányokat
folytathassanak. Jogász, szociális munkás, pedagógus,
számítástechnikai programozó is lehet belőlük. Fontos, hogy
piacképes tudást szerezzenek, mert csak így tudnak elhelyezkedni a
munkaerőpiacon. Ezért is lényeges, hogy a szülők megfelelő
információkat kapjanak, hogy időben igénybe vehessék azokat a
szolgáltatásokat, amelyek a látássérültek számára ma már
elérhetőek.

Konner Eszter, a Siketvakok Országos Egyesületének
gyógypedagógusa kitért a rehabilitációs részlegük, az érdekvédelmi
munkájuk, s a jelnyelvi tolmácsszolgálat bemutatására is. Felhívta a
figyelmet arra, miként lehet felismerni, hogy ki tekinthető siketvaknak.
Utalt a siketvakság különböző változataira, s arra, hogy a
legfontosabb a kommunikáció, azért, hogy ne legyen izolált az ilyen
fogyatékossággal élő gyermek. A gyógypedagógus tehet
a legtöbbet azért, hogy a szülők kellő információkhoz,
felvilágosításhoz jussanak gyermekük állapotát illetően.

Falusiné Kovács Lívia, a Kreatív Formák Alapítvány tiflopedagógusa
a korai, csecsemőkortól hat éves korig, illetve a 3 éves kortól 8 éves
korig tartó fejlesztés jelentőségéről szólt. Mit tehet a család, hogy a
látássérült gyermek fejlődését segítse? - tette fel a jelenlévőknek a
kérdést. - Osszák fel egymás közt a feladatokat, hogy senki se
legyen túlterhelt a családban.
A fejlesztés fő területei az otthon és az óvoda. Szegeden a nagyon
apró gyermekekkel az Odú korai fejlesztő központban jól felkészült
szakemberek foglalkoznak, s több óvodában utazó pedagógus
segíti a nevelő munkát. A segítség tehát elérhető, csak bátran kell
azt keresni.
Tarsoly Andor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat fenntartásában
működő Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és a Győrffy István
Kollégium igazgatója kolléganőjével, Vékony Sándornéval érkezett a
konferenciára. Mint az igazgató elmondta, a két intézményt tavaly
augusztus 1-től vonták össze, úgy, hogy mindkettő speciális oktatási
profilja megmaradt. Vékony Sándorné az általános
intézményegységet vezeti, azt az iskolát, amely a látássérült
gyermekek speciális oktatását, nevelését immár 38 éve végzi. Bemutatta a Dr. Kettesy iskola múltját és jelenét. Mint megtudtuk, a
neves debreceni iskola 1999 óta vak gyermekek képzését is vállalta,
2006-tól tanulásban akadályozott, gyengénlátó diákokat is
felvesznek. Jelenleg 76 ép értelmű vak és gyengénlátó gyermek
tanul az intézményben. 10 osztályban, 19 pedagógus, 4
szaktanár, 15 gyógypedagógus, 4 gyógypedagógiai asszisztens segíti a szellemi és a fizikai fejlődésüket. Mind a tanórák, mind a
kiscsoportos fejlesztő foglalkozások speciálisan megvilágított
termekben zajlanak, ahol a tanulópadok állíthatók és a taneszközök
is a látássérültek igényeihez igazodva készültek. Van
számítástechnikai, zene-, természettudományi szaktantermük,
mozgásfejlesztő szobájuk, teakonyhájuk, háztartási termük.
Könyvtárukban 10 ezer kötet várja az olvasni vágyókat és énekkaruk is működik.

Bagi Ádámné, közoktatási szakértő, a szegedi, volt Csongor téri
általános iskola majd gimnázium nyugalmazott igazgatója arról szólt,
hogy intézményükben mindig tanultak sérült gyermekek.
A látássérültek, a halláskárosodottak, a beszéd- és
mozgáskorlátozottak a felét tették ki a 120 fős iskolai
diáklétszámnak. Sokan továbbtanultak, egyetemet végeztek az ott
kapott szellemi útravaló alapján, s bár az intézmény már 10 évvel
ezelőtt megszűnt, a pedagógusok példaértékű munkájára még ma is
emlékeznek az egykori növendékek.
Magyar Adél, a Korinta Alapítvány Odú Fejlesztő Központjának
gyógypedagógusa ismertette alapítványuk tevékenységét, s
betekintést nyújtott a korai fejlesztés és korai intervenció európai és
hazai helyzetébe. Mint megtudtuk, a hazai intervenciós szolgáltatások
jellemzője, hogy esetleges az elérhetőségük, s a változatos
szolgáltatások elszigetelten jelennek meg. A
Kora Gyermekkori Intervenció Magyarországi Közhasznú
Egyesülete, amelyet 12, korai intervencióval foglalkozó szakember
hozott létre, azt a célt tűzte maga elé, hogy a kora gyermekkori
intervenciós szolgáltatások minden érintett gyermek és családja
számára, alanyi jogon, magas színvonalú minőségben, az ország
minden pontján és a határon túli magyarság körében elérhetők
legyenek.

Antalné Borovics Mária tiflopedagógus és zeneterapeuta, szintén az
iménti intézmény munkatársa. Elsősorban a szegedi, óvodai integrált
nevelés jellemzőit taglalta.

Dr. Kószó Péter gyermekorvos, Hódmezővásárhely alpolgármestere
nagy érdeklődéssel hallgatta a tanácskozást. Mint elmondta, 1993-ban létrehozták a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványt,
mely mozgó intenzív osztályt jelent a koraszülött csecsemők
megmentésében. Speciálisan felszerelt mentő gépkocsijukat a dél-
magyarországi régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli része, Mezőtúr kistérség)
valamennyi szülészeti intézetéből, újszülött, koraszülött intenzív
osztályairól, otthonszülésnél a háztól az újszülöttet és
koraszülöttet ellátó orvos hívhatja. Az 1 kg feletti súlyú babák még
megmenthetők, de az e súly alattiaknál sajnos gyakran előfordul a
retinopathia praematurorum (ROP), amely a koraszülöttekben kialakuló, az ideghártyát érintő betegség, s amely általában nagyon gyenge látással vagy vaksággal végződik. Ezért is fontos az oxigénadagolás mértéke és az, hogy a koraszülött állandó szemészeti ellenőrzésben is részesüljön.

Dr. Sohár Nicolette, a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikája gyermekosztályának a vezetője a gyermekkori vakság okait tárta fel fotókkal illusztrált, szemléletes példákkal. A retinopathia praematurorum kóros érburjánzást is jelent, s az 1250 gramm alatti születési súlyú csecsemők a legveszélyeztetettebbek. Ezért is szükséges a megfelelő szűrővizsgálat, meg azért is, hogy az egyes betegségek szövődményeként jelentkező zöld- és szürkehályog, vagy a maculopathia kialakulását el lehessen kerülni.

A konferencia végén dr. Micserics József bemutatta a Cartographia
Tankönyvkiadó Kft speciális, gyengénlátóknak készített földrajzi atlaszát.
A szakmai tanácskozás kötetlen beszélgetéssel zárult. A vendégek kifejezték elismerésüket a szervezőknek a sikeres rendezvényért, s azért, hogy végre a kiskorú látássérültek helyzete is előtérbe kerülhetett.

Garamvölgyi Annamária

Vakok Világa 2010. január

doboz alja
oldal alja