Vakok Világa 2009. december

Vakok Világa

LXX. évf. 12. szám

2009. december

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének folyóirata

Felelős kiadó: Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke

Főszerkesztő: Garamvölgyi Annamária

Tervezőszerkesztő: Fehér István

A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Telefon: 384-8440

E-mail: vv@mvgyosz.hu

ISSN 0209-6765

Az újság előfizethető az MVGYOSZ tagegyesületeinél!

Kellemes karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új évet kívánunk minden kedves tagtársunknak és olvasónknak!

Az MVGYOSZ Országos Elnöksége, Országos Hivatala és a Vakok Világa szerkesztősége

Tartalomjegyzék

Vitatkozások a küldöttgyűlésen

A Fal leomlott - a kapu kitárult

Kedvező tapasztalatok a szalonban

Kellemes nyári emlék

Meghívó

Szerepünk a világ alakításában

Hervadhatatlan érdemek részesei

Embersége legjavát adja

Miskolci kezdeményezés

Konferencia Szegeden

A pénz és a szeretet

Tisztújítás a Nyírségben

Aranydiplomás zenetanárnő

Átérzi sorstársai gondjait

Petőfi Sándor nyomában

Óvodásaink a vakokra figyeltek

Karácsonyi ünnepség

Az összefogás szorgalmazása

A látássérülteknek is segít az orvos

Istentisztelettel ünnepeltek

A szakmatanítás fellegvárában

Segítség a tanulóknak

Kérjék a járművezető segítségét!

A Szépasszony völgyéről beszélik

A szemüveg története

A Fehér Bot Alapítvány

Gyümölcsöző együttműködés

Köszönetnyilvánítás

Számos ismerettel gyarapodtunk

Oltatni vagy nem oltatni?

Tanulmányút az MVGYOSZ-be

Elhunyt dr. Méhes József

Pert nyert a Vakok Világa

Álomlevelek ide és oda

Humor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Őrizni és továbbadni népdalkincsünket

Segítség 200 forintosokból

Ön most mit lépne sötéttel?

CD-nyeremény

Apróhirdetés

Impresszum

Napirenden a választási szabályzat-tervezet

Vitatkozások a küldöttgyűlésen

Nem tudta befejezni a választási szabályzat-tervezet megtárgyalását a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének küldöttgyűlése november 7-én, mert a résztvevők közül sokan már a befejezés előtt hazaindultak és emiatt a tanácskozás határozatképtelenné vált. Így az idén immár ötödször hívják majd össze a küldötteket december 5-re.

Létszámellenőrzéssel kezdődött a munka november 7-én az MVGYOSZ székházában. 121-ből 94-en jöttek el a küldöttgyűlésre, tehát a tanácskozás akkor még határozatképesnek bizonyult. Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket. A küldöttek egyet értettek azzal, hogy Simon Enikő, az Országos Hivatal munkatársa vezesse a jegyzőkönyvet, annak hitelesítői pedig Györgyné Kiss Adrienn és Schuck Antal küldöttek legyenek. A szavazatszámlálók Csörögi Tímea, Koska Lajosné és Koszorúsné Belányi Márta, a Vakok Állami Intézetének munkatársai lettek.

Amikor dr. Szőke László elnök ismertette a napirendi pontokat, szót kért Jakab Sándorné, a Nyírségi Látássérültek Egyesületének elnöke. Mint elmondta, most hallott arról, hogy Nagy Tünde, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület elnöke, a bíróságon pert indított az MVGYOSZ elnöksége ellen. Annál is megdöbbentőbbnek tartotta ezt, mivel Nagy Tünde a jövő évi választást előkészítő jelölő bizottság tagja, sőt elnöke. Vagyis egy olyan tisztséget kapott, amelynek betöltéséhez tárgyilagosság és bölcsesség szükséges.

- De vajon várható-e bármiféle tárgyilagosság és bölcsesség attól, aki a saját szövetségének elnöksége ellen a bíróság eljárását kéri? Feltételezheti-e bárki is, hogy ezek után Nagy Tünde a jelölő bizottság elnökeként a tagság véleményét nem igyekszik azok ellen formálni, akikkel szemben most értelmetlenül pert indított? - tette fel a kérdést a küldötteknek Jakab Sándorné. Majd javasolta, hogy Nagy Tündét a bírósági ügye miatt mentsék fel a jelölő bizottságban való részvétel alól és válasszanak helyébe olyan sorstársat, aki nem ellenségeskedésével és részrehajlásával hívja fel magára a figyelmet!

A küldöttek megszavazták a kérdés napirendre tűzését. De először még a felügyelő bizottsági póttag jelölése következett. Ennek praktikus oka is volt, mert a tanácskozás menete alatt elkészülhettek a szavazólapok. A küldöttek döntése szerint az FB póttagjelöltje Lukács Gyuláné, a Zala megyei egyesület irodavezetője lett. A szavazatszámláló bizottságba Kovács Judit és Benedek Zoltán pontírást; valamint Korsós Györgyi és Erhart Péter síkírást olvasó tagok kerültek. A bizottság elnökévé Weisz Ildikót választották.

Jakab Sándorné ismét szót kért és annak az aggályának adott hangot, miszerint nem hallott arról, hogy dr. Hódosi László a felügyelő bizottsági tagságáról lemondott volna.

- Miként most már tudjuk, dr. Hódosi László csak másokkal szemben mutatkozik a törvények védelmezőjének, saját magára nézve nem minden hatályos törvényünket tekinti betartásra érdemesnek. Ha dr. Hódosi László természetesnek találja azt, hogy ő úgy őrködik a törvényesség betartásán, hogy közben a magyar államnak kényszerítő eszközt kell alkalmazni vele szemben, akkor nyilvánvalóan nem a jogkövető magatartásra mutat példát - hangsúlyozta Jakab Sándorné.

(Októberi lapszámunkban megírtuk, hogy az elnökségi ülésen ismertették azt a levelet, amelyhez fogható még nem érkezett a Szövetségbe. A levélben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága arról értesítette az MVGYOSZ-t, hogy dr. Hódosi László adótartozása a késedelmi pótlékkal együtt 415 ezer 54 forint, ezért az adós munkabérét, illetményét, egyéb járandóságát letiltja.)

Az elhangzottakhoz először dr. Nagy Sándor fűzött véleményt, miszerint, idézzük: nem érti, miért használja fel az elnök úr Jakab Sándornét ebben az ügyben is.

Dr. Szőke László elnök visszautasította a vádat, s kérte dr. Nagy Sándort, tárja elő a bizonyítékait, aki azonban ezzel ezúttal is adós maradt.

Dr. Hódosi László, mint kijelentette, nem mond le, mert sem jogi, sem erkölcsi alapot nem lát erre. De döntsön a sorsáról a küldöttgyűlés. Az adójának a be nem fizetését személyes okokkal magyarázta, s mint mondta, adósságspirálba került. Bár személyiségi jogait sértve érzi, azért ő nem kíván a bírósághoz fordulni - mondotta. A küldöttgyűlés végül nem hívta vissza dr. Hódosi Lászlót, meghagyta továbbra is az FB-tagjának.

Többen is etikailag megkérdőjelezhetőnek, összeférhetetlennek tartották azt a tényt, miszerint Nagy Tünde a jelölő bizottság elnökeként végezze tovább a munkáját, miközben perli a Szövetséget. Nagy Tünde úgy vélte, ő ketté tudja választani a jelölő bizottsági munkát és a pereskedést. Szórádi Bálint szavaiból azt lehetett kihámozni, hogy kiáll elnöke és egyben munkáltatója mellett. Mert ők, mint mondta, sérelmezik a költségvetési támogatás idei elosztását, ezért a bíróságtól várnak jogorvoslatot.

Takács Péter gratulált Jakab Sándornénak, mert, szó szerint idézzük: "Felolvasta azt a levelet, amit a kezébe nyomtak, s amely hasonlít a főszerkesztő asszony stílusára."

Jakab Sándorné felszólította Takács Pétert és dr. Nagy Sándort, hogy igazolják állításaikat, ám ezek az urak a vádjaikat még csak meg sem próbálták bizonyítani.

Nagy Tünde maradhat, így döntöttek a küldöttek. A bírósági perének első tárgyalására egyébként jövő februárban kerül sor.

Megválasztották a felügyelő bizottság póttagjának Lukács Gyulánét. Következhetett az MVGYOSZ választási szabályzatának módosítása, figyelemmel a 2009. április 18-án elfogadott alapszabály rendelkezéseire. Több pontnál is megrekedt a tanácskozás, mert néhányan egy-egy mondat átformálásával vitték el az időt, s ezeket persze a küldötteknek mindig meg kellett szavazniuk. A legtöbb javaslat nem kapta meg a szükséges szavazatarányt, de a javaslattevőket ez nem zavarta. A küldöttek nagy részét azonban igen, s nagy részük a gyakran értelmetlen és hosszadalmas szavazgatást elunva elhagyta a termet.

Garamvölgyi Annamária

Határnyitás 20 évvel ezelőtt a szabadságvágyó németeknek

A Fal leomlott - a kapu kitárult

Ha Berlinbe nem is tudtunk elmenni, bár küldtek hivatalos meghívót e sorok írójának az ottani központi ünnepségre, a budapesti eseményen jelen voltunk. A Fal leomlott - a kapu kitárult mottóval kétnapos nemzetközi szimpóziumot rendezett a Konrad Adenauer Alapítvány és az Andrássy Egyetem a berlini fal leomlásának 20. évfordulója alkalmából november 9-10-én.

Professzor Dr. Masát András, a budapesti Andrássy Egyetem rektora után Dorothee Janetzke-Wenzel, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete üdvözölte a meghívott vendégeket. Hans Kaiser, korábbi miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodavezetője beszélt az egykori Német Demokratikus Köztársaságban kialakult politikai helyzetről, s mindarról a körülményről, ami a berlini fal lebontásához vezetett.

A békés forradalom, imák, gyertyák és segítő kéz címmel Friedrich Magirius, a fordulat évében a lipcsei keleti egyházmegye főintendánsa, a lipcsei Nikolaikirche lelkésze idézte fel, miben segített az egyház akkoriban a keletnémet állampolgároknak.

Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az eltelt, szabadságban töltött 20 évet értékelte. Mint elmondta, a szabadság felelősség is. Felelőssé tesz mindannyiunkat a cselekedeteinkért, s azért, mit örökítünk át a jövő generációknak.

A konferencia második napján Balla Mihály országgyűlési képviselő, az Interparlamentáris Unió alelnöke mondott megnyitó beszédet. Professzor Dr. Pozsgay Imre, aki 1989-ben államminiszter volt, A magyarországi reformok elindulásáról a berlini fal leomlásáig címmel tartott elemzést. Szólt a külpolitikai helyzetről, a volt Szovjetunió, s Mihail Gorbacsov akkori pártfőtitkár szerepéről, valamint a magyarországi határnyitásról, a páneurópai piknikről, a magyar és a német nép összefogásáról.

Dr. Karl-Heinz Ducke lelkész, a berlini központi kerekasztal moderátora, a politikai egyeztetésről, annak eredményéről mondott beszédet.

A konferencián szó volt még a civil társadalom és a polgárjogi aktivisták szerepéről; 1989-ről, mint az egység eljövetelének évéről, majd a rendezvény pódiumbeszélgetéssel fejeződött be.

Garamvölgyi Annamária

Kipróbáltuk az ingyenes szolgáltatást

Kedvező tapasztalatok a szalonban

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége október 15-én a fehérbot napján együttműködési megállapodást kötött M. Szabó Anikó és Fóti Péter vállalkozókkal, a "Szép kéz-láb pedikűr, manikűr szalon" munkatársaival, az úgynevezett Szabad szerda bevezetéséről. A megállapodás lényege az, hogy a két vállalkozó minden hét szerdáján a Budapest, VI. kerület Paulay Ede u. 20. alatt lévő szalonjukban a náluk jelentkező vak és gyengénlátó tagtársak részére kívánság szerint - alapszinten - pedikűrt, manikűrt, lábmasszázst szolgáltat térítésmentesen! Csak tájékoztatásul: a pedikűr 3500, a manikűr 1800, a lábmasszázs 2500 forintba kerülne, ha ki kellene fizetnünk.

Azért, hogy a tényekről meggyőződhessek, elsőként jelentkeztem ennek a szolgáltatásnak a kipróbálására. (Bár az elmúlt 56 évben ezeket mindig magam szoktam elvégezni.) Sorstársaimnak segítségként elmondom, hogy bármelyik irányból jőve, a kisföldalattival az Operáig kell menni. Bármely irányból érkezve, a Bajcsy-Zsilinszky út felé haladjunk kb. 30-40 lépést és itt a Dalszínház utcai kereszteződésben minden irányban jelzőlámparendszer működik. Aki a Paulay Ede utcába akar eljutni, annak minden körülmények között az Operával szembeni oldalra, a volt Balett Intézet oldalára kell mennie. Keresztezve a Dalszínház utcát, balra fordulunk úgy, hogy a fal jobb kézre essen. Az Andrássy úttól számítva az első keresztutca a Paulay Ede utca. Derékszögben jobbra fordulunk és nyugodtan haladunk a Székely Mihály utcáig. Ezt keresztezve tovább haladunk (vigyázat, jobb kéz felől egyirányú!) a saroktól 90-100 lépésre és jobbkézre találunk egy fém cégtáblát, nagyjából derék magasságban, amely után közvetlenül négy lépcső vezet az említett szalon ajtajához. A kilincset megtalálva, bátran benyithatunk.

Ajánlatos a választott szerdai nap előtti héten kedden és szerdán 9 és 17; csütörtökön 12 és 17; pénteken 9 és 12 óra között a következő telefonszámon bejelentkezni: 06/70/2342330

Egy kis ismertető: kellemes, tágas helyiség, halvány eperszínűre festve. Az ajtón belépve, jobb kézről egy állófogas, a folytatásban két kényelmes fotel egy kisasztallal a várakozók részére. A kezelésekre a legmodernebb eszközöket használják, a láb és a kéz esetében egyaránt, amelyeket egy minden irányba mozgatható pedikűrszék egészít ki. A manikűr esetében ugyancsak gépi eszközöket használnak és a vendég egy nagyon kényelmes vietnami bambuszfotelben foglal helyet.

Mindkét szolgáltatás, sőt egy rövid masszázs igénybe vétele után nemcsak én, hanem a feleségem is - akivel nagyon nehezen boldogultak az eddigi pedikűrösei - igen felszabadult, jóérzéssel távoztunk. (A korábban tapasztaltakkal ellentétben nem sántikálva, nem vérző lábbal, nem tapaszokkal dekorálva jöttünk haza.)

Mindezekhez hozzájárult a családias hangulat, amit a patronálók részéről tapasztaltunk. A legjobb szívvel és meggyőződéssel merem ajánlani sorstársaimnak, vegyék igénybe ezeknek az önzetlen embereknek a kedves segítségnyújtását.

V.L. Rithnovszky János

Hajókáztunk a Dunán

Kellemes nyári emlék

A zimankós idő beköszöntésével is jó visszaemlékezni a nyári élményekre. Én például az augusztus 14-i hajókirándulásunkra emlékezem szívesen. Akkor mi, a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének tagjai és kísérőink Budapestre utaztunk és a Vigadó téri hajóállomásról indulva sétahajón gyönyörködtünk fővárosunk nevezetességeiben. Sétát tettünk a Hősök terén és a Városligetben is. Köszönet illeti Dohyné Demkó Izabellát, Streit Nórát és Bartyik Istvánt, akik önzetlenül segítették látássérült sorstársainkat az egész kiránduláson.

Győrfi Gabriella

Meghívó

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Vakok Állami Intézete, és az ötlet- és házigazda Reményik László "Ezer arc, ezer talentum" című közös, párbeszéden alapuló programjára.

A soron következő program időpontja: január 12., kedd.

Vendégek:

17:00. Kóka Rozália folklorista, népművész: A magyar népmese hagyománya, értéke.

18:40. Fábián Éva - Magyar Örökség díjas népdalénekes: A magyar népdal múltja, jelene.

Helye: Vakok Állami Intézete; a portával szemben.

Házigazda: Reményik László

Tel.: 1-239-9738.

Az "Ezer arc, ezer talentum" klub teljes hanganyaga letölthető: www.remlac.extra.hu

Méltóképpen tartottuk a megemlékezéseket

Szerepünk a világ alakításában

A múlt hónapi lapzártánk időpontja miatt néhány tudósítás már késve érkezett. Tartalmuk miatt azonban nem hagyjuk veszni őket, ezért most közöljük az alábbiakban.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete október 17-én tartotta a fehérbot napja tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezését.

A Békés Megyei Nyugdíjas Egyesület székházában 11 órára gyűltek össze közel 100-an a látássérült sorstársak, akiket elsőként Szabó Tiborné egyesületi elnök üdvözölt. Köszöntőjében többek között elmondta: Egyesületünk azért van, hogy segítsen a látássérülteknek jobbá, szebbé tenni az életüket. Jelképezi a közösségi összetartozás erejét, fontosságát, és működése meggyőzi a társadalmat arról, hogy nekünk, vakoknak és gyengénlátóknak is szerepünk van a világ alakításában, s osztozunk a mindennapok örömeiben és szomorúságában is. Mert mi igazán tudjuk, hogy a közösség éltetője a kölcsönös figyelem és tolerancia. Kitért arra is, hogy tapasztaljuk: az állam egyre több területen vonul vissza, szép szavak, ígéretek vannak a fogyatékosok megsegítésére, a támogatás viszont drasztikusan csökken, noha a betegség, s az akadállyal élők nehézségei változatlanul megmaradnak.

Elsőként Dohyné Demkó Izabella gyulai sorstársunk részére nyújtotta át elnökünk a Braille emlékérmet, az Országos Szövetség kitüntetéseként, majd a "Békés Megyei Vakokért" emlékérem díjazottjai következtek: Hajdú Ilona orosházi, Hajkó Jánosné mezőberényi és Hugyecz Jánosné békéscsabai tagok részesültek az elismerésben.

Még egy meglepetéssel készültünk: az egyesület egyik fő munkatársa, Todola Mihályné 25 éve dolgozik nálunk. Kivételes ritkaság, ha valaki enynyi ideig egyetlen munkahelyen dolgozik. A negyedszázados pályafutása alatt megismerte közösségünk szinte teljes tagságát (több mint 1000 főt), a látássérültek gondjait, életviteli nehézségeit. Munkája során adminisztrációs feladatokat lát el, segíti szociális ügyeik intézését, (kérelmek, nyomtatványok kitöltése), tagsági felvételük folyamatát, segédeszköz ellátásukat, tájékoztatásukat az őket érintő közügyekben és egyéb témákban is. Számos közösségi, kulturális program szervezésében vett részt, kirándulásokat, városlátogatásokat, zenei és művelődési programokat rendezett számukra. Megtisztelő vele dolgozni, mert tőle megtanultuk becsülni a munkát. Irigyeljük a türelmét, ahogy ezerszer is elmagyarázza mindenkinek a tudnivalókat. Példamutató, mert munkáját küldetésnek tekinti. A látássérülteket mindig kézen fogja és megmutatja, hogy milyen szép a mi világunk, mert az ő szemével csak a jót és a szépet látjuk. Számunkra ő a legkiválóbb kolléga, felelősségteljes, lelkiismeretes, pontos és megbízható. Ezért egyesületünk elnöksége egy gyönyörű festménnyel ajándékozta meg a jubileum tiszteletére. A kitüntetések átadását egyesületünk kultúrcsoportjának hagyományos ünnepi műsora követte, amely ez alkalommal is színvonalas és méltó volt a fehérbot napja jelentőségéhez.

A délelőtti programot szerény vendéglátással zártuk, és a délutánra is tartogattunk meglepetést. Egyesületünk meghívására Békéscsabán a Jókai Színház Vígadó termében, megemlékezésünk folytatásaként, fellépett a budapesti "Vakrepülés" Színjátszó Egyesület társulata Máj Krisztina és Mészáros Ferenc vezetésével. Az 5 fős csapat elsőként zenés egyveleget adott elő ismert magyar és külföldi slágerekből, majd az "Áramszünet" című interaktív, színes "zsibvásár" következett. Ez nem színdarab, hanem olyan rendezvény, ahol szabadon mozoghat a látogató. A látó és látássérült nézők egyaránt megtapasztalhattak egy koreografált életteret, ahol a hallásra, tapintásra és szaglásra hagyatkozva lehetett bebarangolni a különböző helyszíneket. Az érdeklődők sötét szemüveget kaptak, és a teljes sötétségben tapasztalták meg a speciális helyzeteket, több esemény között vándoroltak. A rendezvény nyitott volt a nyilvánosság számára is, így azon - beleértve egyesületünk mintegy 80 tagját is - közel 500 fős nézőközönség vett részt.

A sikeres ünnepi rendezvény megszervezésében támogatóink voltak: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága, és a Békés Megyei Jókai Színház. Köszönjük az együttműködést.

Győrfi Gabriella

Jubileumról szóltak Hódmezővásárhelyen

Hervadhatatlan érdemek részesei

Alig néhány nappal a Csongrád megyei szervezet létrejöttének hatvanadik évfordulója után, október 15-én, a Hotel Fekete Sas éttermében, megalakulásának harmincesztendős jubileumáról emlékezett meg az egyesület hódmezővásárhelyi körzeti csoportja. Az esemény védnöke Lázár János országgyűlési képviselő, a megyei jogú, dél-alföldi település polgármestere volt, aki Franciaországba tett hivatalos útja miatt nem tudott megjelenni a jubileumi ünnepségen.

A résztvevőket először Tóth Károly titkár köszöntötte, aki szeretettel emlékezett vissza dr. Kószó Pálra, a helyi polgárok körében nagy megbecsülésnek örvendő orvosra, akinek temetése, sajnálatos módon, éppen másnap volt. Elismeréssel szólt a jelenlévő Maranecz Józsefné fáradozásairól is, aki az egykori városi tanács szociális ügyekért felelős munkatársaként dolgozott. A körzeti csoport megalakulása érdekében, sokakkal együtt, mindketten hervadhatatlan érdemeket szereztek.

Üdvözölte a vendégeket, így a megye többi csoportjának vezetőjét is, dr. Kószó Péter alpolgármester (aki az imént említett doktor úr fia, s az édesanyák körében méltán elismert gyermekorvos). Mint mondta, nem akarja elrontani a meghitt hangulatot, de kénytelen elmondani: a fogyatékossággal élők érdekérvényesítő szervezetei állami költségvetési támogatásának csökkentése ostoba, megalázó, sőt gyalázatos lépés volt.

Györgyné Kiss Adrienn, a megyei egyesület elnöke, a helyi közösséget méltató szavai után elmondta, hogy a szegedi fehérbot napi megemlékezésen az általuk alapított dr. Jáksó László Emlékplakettet már átnyújtotta Tóth Károly titkárnak. Rajta kívül a következők részesültek emléklap elismerésben: Lakatos Alfréd, Lakatosné Nagy Jolán, Otlokán Mihály, Hős József, Tóthné Majer Annamária, Balázs Sándorné, Nagyné dr. Tari Ibolya, Kiss Andrásné, dr. Kószó Péter, Knyur Géza, Dr. habil Gál József Phd., Égető Gyula és Szabó Gabriella.

Köszönet illeti a szép műsort előadó Kertvárosi Általános Iskola diákjait, továbbá Égető Gyulát, a Rádió 7 ügyvezető igazgatóját, a szerkesztőség vezetőjét is, aki Lakatos Alfréd látássérült költő két versét mondta el.

Nagy Attila

Teadélutánnal záródott az összejövetel

Embersége legjavát adja

A Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete fehérbot napi megemlékezésének hangulatára hatással volt az országosan nehéz helyzet, és az egy nappal előtte elhangzott budapesti tájékoztató és ünnepség.

A rendezvényen meghívottként részt vett számos olyan gyári és intézményi vezető, akik anyagilag és egyéb módon támogatják egyesületünket. Például: Zsámboki Árpád, a Savaria Lions Klub elnöke; Kovács Cecília, a Főkefe Savaria gyáregységének vezetője; Fekete Árpád, a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet igazgatója, aki szintén támogatja munkánkat.

Az egyesület elnöke (e sorok írója) a jelenlévő 55 főnyi tagságot arra bíztatta, hogy mindenki tudása, adottsága és embersége legjavát adja a saját és a közösség életéhez.

A megemlékezés színfoltja volt a helyi Maros úti óvodások szívet gyönyörködtető műsora.

Az ünnepség végén teadélután következett, melyen szendvicset, forró teát és cukrászsüteményt kínáltunk, Hegedüs Norbert büki cukrász példamutatóan szép és nagylelkű felajánlásának köszönhetően.

Eszenyiné Hallgató Katalin

egyesületi elnök

Egészségnap ingyenes szűrővizsgálatokkal

Miskolci kezdeményezés

Az Első Miskolci Lions Klub támogatásával, a Miskolci Semmelweis Egészségügyi Nonprofit Kft., valamint a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete együttműködésével a fehérbot nemzetközi napja alkalmából október 15-én egészségnapot szervezett az egyesület Miskolc, Jókai utca 18.szám alatti székházában.

A jelentkezők részt vehettek vércukorszint- és vérnyomásmérésen, szájüregi daganatszűrésen, tüdőszűrésen, bőrgyógyászati vizsgálaton, stb.

Dr. Kiss László, az egyesület elnöke elmondta, hogy sikeres volt a kezdeményezés, s az nagy segítséget jelentett a tagjaik számára. Bízik abban, hogy hagyománnyá válik náluk az egészségnap megrendezése.

(Kerékgyártó)

A szülőknek akarnak segíteni

Konferencia Szegeden

Színes, sok előadásra épített konferenciát tartott november 17-én a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete "Szülők és szakemberek - jó időben, jó helyen - a gyermekért" címmel Szegeden, az Esélyek Házában.

A fórum egy asztalhoz ültette a szülőket és a szakembereket azzal a céllal, hogy szakmai útmutatást adjon, hová fordulhat a szülő a látássérült gyermekével, ha tanácstalan és milyen segítséget kaphat, valamint ráirányította a figyelmet arra, miként észlelheti a nevelő, a pedagógus, ha valamelyik tanulója látási problémákkal küszködik. A konferenciáról, amelyen részt vett dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke és dr. Micserics József, az Országos Hivatal vezetője, legközelebbi számunkban tudósítjuk Olvasóinkat.

G. A.

A pénz és a szeretet

Karácsonykor Jézus születését és ahhoz kapcsolódva a szeretet, a családi összetartozás és újabban a fény eljövetelét szokás ünnepelni. Bár a szeretetet nem lehet pénzben mérni, mégis jóval karácsony előtt praktikus kis fabódékban, de akár fényes üzletekben is kínálják megvételre a legkülönbözőbb, szeretetet megtestesítő ajándékokat. Eladó az egész világ! S ha igazán szereted, akit szeretsz, akkor sok pénzt váltasz át ezeken a helyeken "szeretetre", amiről tudod ugyan, hogy képtelenség, de hát győz a csábítás. Megtörténik a "csoda": a szeretet megtestesül, no nem Názáretben, hanem az üzletekben. A sok fényt látva, az ember szinte már el is hiszi, hogy a nagy vásárlási forgatag valóban kifejezi a karácsonyt, s a világosság eljött a sötétségbe.

Mi is történt a világban kétezer évvel ezelőtt, s mit kellene abból megértenünk? A sötétben utat kereső emberek közé eljött a világosság, hogy bevilágítsa az utat, ami emberséggel járható. Ő volt az, aki a tanítók közé tartozik. Nekünk a legnagyobb. Elkezdett tanítani, mindenki számára egyszerű módon. Sokan hallgatták és látták, de kevesen értették. Elhangzott a tanítás, hogy csak egy parancs létezik: a szeretet. Tanította, bebizonyította és a szeretetnek ezt a tanítóját az emberek megtagadták és meg is ölték. Kétezer éven át ismételgetjük a tanítást, kis falusi templomban is, meg fényes katedrálisokban, sok pompa és ragyogás közt is, de súlytalanul, öncélúan. Nem értették és mi sem értjük, miért született Betlehemben. Ha értenénk, nem lehetne ilyen az ember, mint amilyen és nem lehetne ilyen ez a világ sem. A "Csendes éjt" énekeljük, s a világban valahol mindig dörögnek a fegyverek. Szépre, lelki épülésre vágyva hallgatjuk a gyufaárus kislány, vagy a boldog herceg történetét. Megkönnyezzük, szemünket megtöröljük, dobunk néhány fillért a koldusnak és továbbmegyünk a találkozás elől vissza a sötétségbe. Még akkor is így van ez, ha az éjféli misén oly sok gyertya világít és oly sok a ragyogás. Szemünket törölgetve énekeljük az édes, lelket andalító karácsonyi énekeket, de mire hazaérünk, újra sötétség van és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Bizony, ahol abba hagytuk. Azt mondják, az angyalok minden karácsony éjjel eljönnek a földre és értetlenül nézik az embereket. Így hát e hideg, sötét világban még mindig sok a gyufaárus kislány, aki dörzsölgeti, melengeti a kezecskéjét és megfagy a szeretet éjszakáján. Egyre több boldog herceg kellene és egyre több kis fecske, aki végre elvinné a szeretet világosságát a sötétségbe.

Aki úgy kétezer évvel ezelőtt közénk jött, hogy megvilágítsa az utat, a világosság hordozójának alakja már-már elhalványul a hamis fények között. Sötétségben vagyunk, mert az igazi fényt nem látjuk. El kellene csendesednünk, hogy felébredjünk és kioltsunk minden hamis fényt az üzletekben. El kellene hallgattatni minden hamis harangot, s akkor felbátorodnának újra az angyalok és hírül adnák és mi meghallanánk, talán meg is értenénk végre a jó hírt. És akkor a karácsony az ünnepek ünnepe lehetne. Talán majd valamikor az eljövendő időkben.

Zilahi György

Köszönet a Sodexo Kft. meglepetéséért

Tisztújítás a Nyírségben

A Nyírségi Látássérültek Egyesülete november 12-én 78 tagtárs részvételével tartotta meg vezetőségválasztó közgyűlését. A szabályszerűen elkészített és a tagokhoz idejében eljuttatott meghívó határozta meg a választó értekezlet programját.

A megnyitó után e sorok írója, az egyesület elnökeként köszöntötte a résztvevőket és ismertette dr. Szőke László országos elnöknek a közgyűléshez írott üzenetét, majd megtartotta az öt év munkájáról szóló beszámolót. A levezető elnök felolvasta a felügyelőbizottság beszámolóját.

A gyűlés második részében zajlott a választás. Levezető elnökünk, Mészárosné Virág Eleonóra részletesen ismertette a választás menetét, majd a jelöltek névsorát. A jelölőlista kialakítása után következett a titkos szavazás. A megválasztott tisztségviselők:

Jakab Sándorné elnök, Markóczi Mária alelnök. Elnökségi tagok: Czomba Zoltán, Csordás János, Nagy György; póttagok: Görömbei Ferencné és Proksa Jánosné.

A felügyelőbizottság elnöke: Kája Lászlóné, tagjai:Besenyei Istvánné, Széles Lászlóné; póttag: Horváth József.

A gyűlés zavartalan lebonyolításában az Írnok Team BT tanulói voltak segítségünkre. A jegyzőkönyvet Hollósi Orsolya vezette.

A megválasztott tisztségviselőknek a tagok gratuláltak és eredményes munkát kívántak. A gyűlés némi meglepetéssel zárult, hiszen a Sodexo Kft. felajánlásában minden résztvevő dobozos ételcsomagot kapott. Köszönet érte!

Reméljük, a most megválasztott vezetőségünk öt év múlva is hasonlóan jó eredményekről tud majd beszámolni.

Jakab Éva

elnök

Veszprémben az alapítók közé tartozik

Aranydiplomás zenetanárnő

Végigélt két háborút, forradalmat és még mennyi mindent! És mégis, derűs, fiatalos szellemű ma is. S ha nem tudnám éveinek számát, talán el sem hinném róla, hogy már 90 esztendős!

Szabó Józsefné Pintér Magdolna csecsemőkorában veszítette el a látását egy fertőző betegség következtében.

- 1936-ban fejeztem be Budapesten a vakok iskoláját - emlékezik vissza a régi időkre. - Az akkori igazgatóm azt mondta, bárhová vezet a sors, bármit teszek, úgy kell cselekednem, hogy megmutassam, ilyen fogyatékossággal is lehet élni.

S Magdi néni megfogadta a tanácsot és bebizonyította, hogy tisztességgel, munkaszeretettel látássérülten is szép eredményeket érhet el az ember. Már általános iskolásként felfedezték a zenei tehetségét, és zongorázni tanult. Aztán vendéghallgató lett a Zeneakadémián. Havonta egyszer járt a konzervatóriumba, s közben dolgozott, mert pénzt kellett keresnie. Mindig voltak tanítványai, látó gyerekek, akik szinte csüngtek tanárnőjükön. Magdi néni elvégezte a tanárképzőt is, s több mint hatvan éve oktat zenét kicsiknek és nagyoknak egyaránt. S közben a privát élete is kiteljesedett, társra talált egy látó férfi személyében. Szabó József tisztviselő azt mondta, vele lesz mindig, mindenhol. Így is történt. Két lányuk született, az egyik pedagógus, a másik tisztviselő. Magdi néni életét ők, s a három unoka és a két pici dédunoka aranyozza be.

Hivatalosan 1975-ben ment nyugdíjba. Szinte hihetetlen, de 83 éves koráig oktatott. Tanítványai közül sokan követték a zeneművészi vagy a zenetanári pályán. Előfordult, hogy a szülőt és a gyermeket egyaránt tanította zongorázni. Ilyen volt például Ötvös Károly, a veszprémi Csermák Antal Zeneiskola igazgatója, aki nála szerzett zenei ismereteket, s az ő édesanyja is a tanítványai közé tartozott.

Gyakran kísérte zongorán a furulyázó, fuvolázó, csellózó, hegedülő tanítványait. Ez a zenei kíséret nagyon népszerű lett a gyermekek körében, akik megnyugodtak, ha a hátuk mögött tudták Magdi nénit.

A vakügyért is sokat fáradozott, alapító tagja volt a megyei szervezet jogelődjének a hatvanas évek elején.

- Akkor még csak a tagdíjból éltünk, más bevételünk nem volt - meséli, miközben fogja a kezem. Kézfogása őszinte, s rögtön a bizalmába fogadott. - Tudod, kedveském, akkor még a sorstársak felkutatásában a Vöröskereszt segített nekünk. Alapítótársam, Beöthy József, az egyetemen telefonközpontosként dolgozott, vele szerveztük a tagsági életet. Bejártuk a falvakat, s felkerestük a vak és gyengénlátó embereket, akik hálásak voltak a törődésért. Amikor manapság azt látom, mennyi mindenhez hozzáférnek már a sorstársak, hogy tanulhatnak, dolgozhatnak, nagyon örülök az eredményeknek.

De hogy idáig eljuthattak, abban Magdi néninek is óriási szerepe volt. Ezért is köszöntötték őt a veszprémiek a fehérbot napi megemlékezésükön, mert élete példa a következő generációk előtt is. S derűs személyisége, humora szintén követendő lehet.

Az aranydiplomás tanárnő egyedül él Veszprémben egy panelházban. Egyedül, de nem magányosan. Hiszen családján kívül tanítványai is látogatják. A lépcsőkön, mint mesélte, már nehezen tud közlekedni, de a lelke fiatal maradt. S ezt éreztük valamennyien, akik találkozhattunk vele.

Garamvölgyi Annamária

Sehová nem megy Lora nélkül

Átérzi sorstársai gondjait

Székesfehérváron, a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) Molnár Gábor Látássérültek Rehabilitációs Központjának terápiás helyiségében találkoztunk Hegedűs Angélával, aki foglalkozási tanácsadóként és szociális munkásként dolgozik itt május óta. Budapestről jár a királyok városába minden nap Lorával, a vakvezető kutyával, "aki" beszélgetésünk alatt is békésen feküdt a szőnyegén.

Angéla szereti a munkáját, s átérzi a sorstársak gondjait. Ebben a tapasztalata is segíti, mert dolgozott már látássérültekkel. Angéla veleszületett látássérült, amikor a világra jött, megsérült a látóközpontja. Egy kis fényt érzékel csak a külvilágból, s ezért is nagy segítséget jelent számára a kutya, "aki" december óta van vele. Korábban csak fehérbottal közlekedett, de amióta négylábú segítőtársa van, sehová nem megy már nélküle.

- Sok barátom van, s ők is szeretik Lorát - tájékoztat. - Itt, a rehabilitációs központban munkanapokon 8-tól 16 óráig várjuk az ügyfeleket. A foglalkozási rehabilitáció csak akkor eredményes, ha a kliens is aktív részvételt tanúsít. Sokféle szakma közül választhat, ha van kedve tanulni, lehet belőle gyógymasszőr, telemarketinges, szociális munkás, jogász vagy pszichológus. A kézművesség is sokakat vonz. Mi lelki tanácsadást is végzünk, felkészítjük az ügyfeleinket az állásinterjúra, hogy mire kell ott figyelni. S még ezt megelőzően segítünk az önéletrajz elkészítésében, a motivációs levél megírásában is.

G. A.

Túránkat külföldön folytattuk

Petőfi Sándor nyomában

Szeptember 17-én a Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesületének egy csoportja gyalogtúrát tett a somoskői várhoz. A hely érdekessége, hogy míg Somoskő község Magyarországon, a hozzá tartozó vár már a Szlovák Köztársaság területén található. Így túránkat külföldön folytattuk. Petőfi 1845-ben járt ezen a tájon, Úti jegyzeteiben így ír róla:" Somoskő nem nagy vár volt, nem is nagy hegyen fekszik,... de bámultam építését, mely gyönyörű öt-hat-hét szögű kövekből van.".A vár mellett kis kunyhó állít emléket a költőnek. A kunyhó mellett e sorok írója adott ismertetést a vár történetéről, ahol 1560 körül élt Losonczy Anna, akihez Balassi Bálint számos alkalommal jött látogatóba, és akihez Júlia dalait címezte.

A vár megtekintése után folytattuk erdei sétánkat, hogy megtekintsük a világhíres bazaltömlést. E csodás megkövesedett lávafolyás kialakulásáról Csohány Ede sorstársunk tartott érdekes előadást. Rövid séta után a Krúdy-forrásnál költöttük el uzsonnánkat, és hűsítettük magunkat a friss vízzel. Délután kicsit elfáradva, de szép élményekkel gazdagodva indultunk haza.

Földi Gyula

egyesületi elnök

Játékos formában tudatosítottuk a segítés fontosságát

Óvodásaink a vakokra figyeltek

Az integrációra való nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Ezért arra gondoltunk az EGIS óvodájában, hogy érdemes lenne a gyerekeknek egy kis részt megmutatni a vakok világából. Érzékeljék azoknak az embereknek a helyzetét, akik itt élnek közöttünk, mégsem olyan az életük, mint a mienk.

A látás a legfontosabb érzékelés. A minket körülvevő világ mintegy 80 százalékát szemünkkel érzékeljük és a látásnak köszönhetően döntünk, tájékozódunk és cselekszünk a világban.

Ha mi, látó emberek, csak egy napra elvesztenénk a látásunkat, akkor döbbennénk rá igazán, hogy mennyi minden van a hétköznapjainkban, amit nem tudnánk megtenni. Utána talán nem történne meg, hogy vak ember azért toporog a zebránál, mert nem segít neki senki az átjutásban. Ezért jött a gondolat, hogy a nagy- és középső csoportos gyermekeinkkel játékos formában érzékeltessük a vak emberek világát. Óvodánkba látogatott egy nagyon kedves vak hölgy a vakvezető (labrador) kutyájával együtt.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől kaptunk ajándékba egy Braille-írásos újságot, aminek nagyon nagy sikere volt a gyerekeknél, sőt az óvó nénik is lelkesen próbálták a Braille-abc alapján megfejteni a benne leírtakat.

Gyűjtöttünk még gyógyszeres dobozokat, amiken Braille-írással is szerepelt a gyógyszer neve és internetről is sok-sok hasznos információt töltöttünk le a vakírásról, a vakok képzéséről és a vakvezető kutyákról.

A vakoknak elsősorban arra van szükségük, hogy a problémáikat ismerjük és megértsük, s hogy a szükséges mértékben segítsük őket.

A jövő mutatja majd meg, hogy óvodásaink gondolkodását és cselekedeteit mennyire tudtuk befolyásolni azzal, hogy a látássérült emberek életére irányítottuk a figyelmüket.

Silvesterné Kiss Erika

Karácsonyi ünnepség

A VGYHE Nosztalgia klubja december 16-án délelőtt 10 órai kezdettel rendezi "Szeretet nélkül semmi nem vagyok" (Szent Pál levele a Corintusiakhoz) címmel karácsonyi ünnepségét. Az ünnepséget a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Hermina termében tartjuk. Minden kedves klubtagunkat és hozzátartozóit szeretettel várjuk, és ezúton kívánunk segítőinknek és vezetőinknek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Békés Boldog Új Esztendőt.

A Nosztalgia klub vezetősége

Gesztor szervezetként kaptak lehetőséget

Az összefogás szorgalmazása

Ózdon és vonzáskörzetében (három városban és 26 községben) közel háromszáz olyan vak és gyengénlátó ember él, akik tagjai a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének is. Az egyesület taglétszáma eléri az 1300-at. A vakok száma általában ezer fölött van.

Az egyesület több helyen is működtet területfelelősi hálózatot annak érdekében, hogy a tagok könnyebben intézhessék ügyes-bajos dolgaikat. Többek között Kazincbarcikán, Mezőkövesden, Sátoraljaújhelyen, Ózdon. Miskolcon az egyesület székházában hangoskönyvtár is működik. A szakképzett könyvtárost és a hangoskönyveket a Városi Könyvtár biztosítja. Az egyesület tagjai térítésmentesen vehetik igénybe a szolgáltatást. A könyvtárban hangkazettán több mint félezer mű található, új beszerzésként 58 féle mű korszerű CD-n olvasható. A szépirodalmi alkotások mellett az olvasók választhatnak útleírásokból, filozófiai tanulmányokból, továbbá mese, gyermek- és ifjúsági irodalom, vers, eposz, csillagászat, egészségmegőrzés témakörökből. A kölcsönzési idő három hét, de szükség esetén hosszabb ideig is kölcsönözhetők. A dokumentumokról lista készült síkírással, amelyből otthon kiválaszthatják előre a kölcsönözni szánt művet. Az elmúlt évben 110 beiratkozott olvasó, a kölcsönzések száma 1921 volt a könyvtárban. A kikölcsönzött hangkazetták száma pedig 22020 darab volt. A könyvtár heti 3x4 órában van nyitva, alkalmazkodván az egyesületi fogadónapokhoz: kedden, szerdán és csütörtökön 9-től 13 óráig.

A számítógépekkel is megismerkedhetnek az egyesület székházában az érdeklődők. Mint akkreditált foglalkoztató, Bukovenszkiné Borza Mária a számítástechnikai eszközök és szoftverek, így a képernyőolvasó program használatát oktatja egyéni foglalkozások keretében.

Az egyesület mellett, de attól függetlenül és különállóan működik a Látássérültek "Denevér" Sportegyesülete, mely a sorstársak részére biztosít teke szakágban sportolási és versenylehetőséget.

A Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete bekapcsolódott Miskolc civil szakmai "vérkeringésébe", mert a Miskolc Városi Fogyatékosügyi Szakmai Műhely gesztorszervezeteként lehetőséget kapott a műhely szervezésére, működtetésére. A munkaértekezletek az egyesület székházában zajlanak havi rendszerességgel. A Fogyatékosügyi Szakmai Műhely a Miskolcon működő, különböző fogyatékossággal élő embereket képviselő civil szervezetek, alapítványok közös elhatározása nyomán 2003-ban életre hívott civil szakmai szerveződés. Célja a civil szervezetek megerősítése, az együttműködési feltételek javítása, a tapasztalatcsere és az új kezdeményezések felkarolása az összefogás szorgalmazásával.

Az egyesület támogatója többek között a Miskolc-Tapolcai Rotary Club, amely az internethasználat költségeit vállalta magára. Továbbá az Első Miskolci Lions Klub, amelytől korábban adományként személyi számítógépet is kaptak, jogtiszta szoftverekkel, JAWS for Windows képernyőolvasóval felszerelve.

Az egyesület kapcsolata rendezett a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével.

Kerékgyártó Mihály

Az idejében felismert emlőrák gyógyítható

A látássérülteknek is segít az orvos

Nemrég veszítettünk el egy fiatal látássérült hölgyet, a Vakvagányok című film egykori főszereplőjét, aki sajnos, mellrákjából nem gyógyult fel. Évente 2500 nő hal meg ebben a súlyos betegségben Magyarországon. Tehát ez a kór rengeteg lányt és asszonyt érint. Sajnos, hiába a sokféle kampány, a folyamatos felvilágosítás, ha a páciens nem törődik az egészségével, nem figyel magára, s emiatt esetleg már későn jut el az orvoshoz. Pedig ha a baj ránk talál, azt nemcsak a pénztárcánk érzi meg, sokba kerül az államnak is.

Az Egészség Hídja Összefogás Egyesület és a Pfizer Kft. az idén is meghirdette a mellrákellenes programját, amelynek egyik része a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, másik része az MTA előtt, a Roosevelt téren zajlott október első vasárnapján. A szabadban kulturális műsor és sokféle egészségügyi tanácsadás várta az érdeklődőket, az Akadémián pedig tudományos töprengés az emlőrák szűrésének és gyógyításának témakörében.

Körtvélyes Éva újságíró, egy ismert magazin főszerkesztője, az Egészség Hídja Összefogás Egyesület elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban a beidézett nőknek csak a fele megy el a mammográfiás vizsgálatra. Pedig jó lenne, ha még többen élnének ezzel a lehetőséggel, mert a vizsgálat térítésmentes és rendkívül fontos a súlyos kór kialakulásának a megelőzésében. Éppen ezért az Egészség Hídja Összefogás Egyesület üzenete: "Ha behívólevelet kapsz, menj el a szervezett emlőszűrésre!"

Dr. Döbrössy Lajos patológus, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tanácsadója az európai és a hazai mellrákszűrés tapasztalatait mutatta be. Mint mondotta, ma Európa 22 országában folytatnak nemzeti vagy regionális mammográfiai szűrőprogramot. Magyarországon a '90-es évek előtt csak szórványosan végeztek ilyen vizsgálatokat, 2001-től azonban a nemzeti népegészségügyi program részeként megkezdődtek a folyamatos szűrések. Ma már 37 komplex mammográfiai központ és 27 szűrőközpont várja a hölgyeket. A szűrővizsgálatokon szerencsére a legkisebb elváltozásra is fény derül, s az észlelt daganatok 60 százaléka 14 milliméternél kisebb volt. Ezért fontos, hogy a nők minél többen vegyenek részt a mammográfiai szűrésen.

Dr. Vass László patológus, az egyesület főtitkára arról számolt be, hogy a világon minden 75. másodpercben meghal valaki emlőrákban. A mellrák a női halálozási okok közül 14 százalékot tesz ki és évente 410 ezer nőt veszítünk el emiatt. Felhívta a figyelmet a második Emlőrák Konszenzus Konferenciára, amelyet Kecskeméten rendeztek meg, s amelynek fő témái voltak: az emlő diagnosztikájában és az alkalmazott terápiában bekövetkezett változások és a korszerű sebészi kezelés.

Dr. Kiss András, a Semmelweis Egyetem II. számú Pathológiai Intézetének docense arról beszélt, miként alakulhat ki az emlőrák, amelynek sokféle fajtája létezik. Hangsúlyozta, az orvosi diagnosztika nagyon fontos ahhoz, hogy a beteget jó eséllyel és jó irányba tudják kezelni.

Dr. Boncz Imre docens, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezetője "Pénzt és életet" címmel arról szólt, megvalósítható-e az egyénre szabott korszerű terápia. Az emlőrák okozta betegség teher mind az egyénnek, mind a társadalomnak, mondotta. Évente 8,6 milliárd forintba kerül az emlőrákos betegek kezelése hazánkban. A megelőzés és a folyamatos felvilágosítás ezért elengedhetetlen.

E sorok írójának a kérdésére, hogy miként végezhetik el az emlő önvizsgálatát tükör nélkül a látássérült hölgyek, ha nincs a közelükben olyan személy, aki ebben segítene nekik, azt a választ kaptuk, hogy forduljanak nyugodtan orvoshoz, s a radiológus is segít nekik.

A szimpózium után a jelenlévők ismert közéleti személyiségek társaságában ezúttal is átsétáltak a rózsaszín fénybe öltöztetett Lánchídon, hogy ezzel is ráirányítsák a magyar közvélemény figyelmét arra, hogy a behívott nők menjenek el a mellrákszűrésre, mert az idejében felismert emlőrák gyógyítható.

Garamvölgyi Annamária

Negyvenéves az énekkar

Istentisztelettel ünnepeltek

A Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének "Horváth Attila" Énekkara Miskolcon az Avasi Református Műemlék Templomban ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját október 18-án vasárnap délelőtt. Az istentisztelet keretében énekszámok és szavalatok hangzottak el, látássérültek előadásában.

(Kerékgyártó)

Ahol a fogyatékossággal élő fiatalokat képezik

A szakmatanítás fellegvárában

A Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesületének 26 fős küldöttsége szakmai tanulmányúton vett részt a közelmúltban a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona elnevezésű intézményben Budapesten. Utunk célja az volt, hogy megismerjük azokat a szakmákat, amelyek a látássérült fiatalok számára megtaníthatók.

Megható volt az a kedvesség, ahogyan Dérczyné Somogyi Veronika igazgató és Szilágyiné Gyárfás Veronika igazgatóhelyettes munkatársaikkal együtt csoportunkat fogadták, és ahogyan ismertették az iskolában tanulók életét. Végigvezettek bennünket műhelyről-műhelyre, bemutatva az egyes szakágakat.

Mindnyájunknak élmény volt látni, hogy milyen eredményt képesek elérni, és csodálattal adóztunk annak az elhivatottságnak, amit a vezetők és kollégák tanúsítanak e fiatalok iránt. Huszonhárom éven át voltam gyakorló pedagógus és csak a legnagyobb tisztelettel tudtam nézni azt a munkát, amit ők végeznek a hátrányos helyzetű diákokért. Hiszen a pedagógus számára az igazi kihívás nem az egészséges, okos gyermekek tanítása és fejlesztése, hanem a különféle fogyatékossággal élő és betegséggel küzdő fiatalok nevelése.

Az a humánum, amit a vakok iskolájának falain belül tapasztaltunk, nagy tiszteletet váltott ki mindnyájunkból.

Eszenyiné Hallgató Katalin,

a VGYVE elnöke

A Nyírségben csak a mi fiatalunk nyert

Segítség a tanulóknak

A Nyírségi Látássérültek Egyesülete munkája során arra törekedett és törekszik jelenleg is, hogy segítse tanuló tagtársait. Így juthatott hozzá Rozsák Dávid a Fabini Teofil János Alapítvány által meghirdetett pályázaton elnyerhető 150 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjhoz. Rozsák Dávid 18 éves, az idén érettségizik a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban.

Büszkék lehetünk erre a tényre, hiszen ezen a pályázaton az országból összesen 4 tanuló nyert és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a mi egyesületünk tanulója lett a nyertes. Gratulálunk neki. Továbbra is figyelemmel kísérjük életútját és vele együtt segítjük egyesületünk többi 18 év alatti tanulóját is.

Jakab Éva

Ha a látássérültek a Volánbusszal utaznak

Kérjék a járművezető segítségét!

Baleset érte a minap egyik sorstársunkat a Volán járatán. Amikor a látássérült utas felállt, hogy a belső ülésen addig helyet foglaló utastársát kiengedje, valamilyen éles fémtárgyba ütötte be a fejét. Szerencsére a sérülés nem volt nagyon súlyos, de a tanulságait levonhatjuk.

Általánosan elterjedt szokás, hogy a vak embereknek a sofőr mögötti üléseket tartják fenn. Mégis előfordul, hogy életerős, látó emberek elfoglalják a vezető mögötti üléseket, s a vakok kénytelenek olyankor tovább keresgélni vagy hely hiányában órákat állni a buszon.

Miként a Volán egyik illetékes igazgatójától megtudtuk, az autóbuszon utazó sérült emberek részére általában biztosítják a vezető mögötti ülést, akik ezt a gyakorlatban használják is. Igaz, ezzel kapcsolatban külön utasítást vagy rendelkezést nem adtak ki. Az autóbuszvezetők készséggel segítenek az elhelyezkedésben. A kérdéseinkre válaszoló igazgató hangsúlyozta: a látássérültek mindenképpen vegyék igénybe az autóbuszvezető segítségét, kérjék a vezető mögötti ülés szabaddá tételét. Ezt valószínűleg a többi utas is megértéssel tudomásul veszi. Így a sérülések is megelőzhetők és a látássérült emberek is biztonsággal megérkezhetnek az úti céljukhoz.

G. A.

A nyírségi sorstársak mesés élménye

A Szépasszony völgyéről beszélik

Fazekas Anna Öreg néne őzikéje című versének néhány sora jutott eszembe, amikor a Nyírségi Látássérültek Egyesületéből október 17-én hatvanan kirándulni indultunk a Mátrába.

"Mátra alján, falu szélén/ lakik az én öreg néném..."

Gyöngyöst elhagyva, a hegyi út mentén megcsodálhattuk az őszi erdőt, imitt-amott már hófoltokkal. A ködös tájban körvonalazódott a Kékestető, amely hazánk legmagasabb pontja. Megérkeztünk Parádra és első utunk a Cifra Istállóhoz vezetett. Az Ybl Miklós által tervezett Károlyi Kastéllyal épült 1880-ban a Cifra Istálló. A felnémeti épületeket utánzó, fagerendás, vörös téglás, vörös márvány borításos, bolthajtásos, oszlopos istálló ma méntelep. Az istálló bal szárnyában található a méntelep, jobb szárnyában a kocsimúzeum.

A kocsimúzeum a kerék feltalálásától a díszes főúri hintóig mutatja be a régi járművek érdekességeit. Nyomon követhetjük a magyar kocsikészítés történetét. A szebbnél szebb járművek között a díszes Eszterházy kocsi, a Károlyi hajtókocsi, a Gavallér kocsi, az Országházi hintó és az egri érsek díszkocsija is látható. A kiállított kocsik a Kölver testvérek műhelyében készültek, akik az 1800-as évek leghíresebb kocsigyártói voltak. A kocsik mellett láthatók a korhű lószerszámok és a parádés kocsisok díszes öltözékei.

Utunk ezután egy kézi üveggyártó műhelybe vezetett. Itt megtudhattuk, hogy a csodálatos kristályvázák és más használati és dísztárgyak alapját Szlovákiában állítják elő kvarchomokból, az üveggyártás technikájával, majd itt ebben a műhelyben munkálják meg, csiszolják, díszítik és az így nyeri el végleges formáját.

Sétánkat egy kiadós ebéddel zártuk és elindultunk a Szépasszony völgyébe. E látványosságnak is külön története van, amelyről érdemes röviden beszélni: Már egy emberöltő óta ez Eger egyik legismertebb része. A dokumentumok szerint az első neve a Koháry völgye volt és azt gróf Koháry Istvánról kapta. A 19. század derekán lett Szépasszony völgye. E név eredetével kapcsolatban az egri földműves lakosság tudni véli, hogy egy szépasszony birtokában volt ez a földterület. Mások névmagyarázata szerint egy híres aszszony árusította itt a pincéket. A pincesort az "Öreg soron" kezdték kialakítani 1774-ben. Itt találhatók az egri hegyek riolittufa kőzetébe vájt pincék, amelyek jó klímát biztosítanak a bornak. Bennük télen-nyáron a hőmérséklet 10 fok. A völgy első írásos emléke 1843-ból maradt ránk. A híres vörös és aranysárga borokat az 1800-as évektől ezekben a pincékben tárolták. Az egyik leghíresebb az Egri Bikavér, amely egészség a testnek, gyógyulás a léleknek. A pincék falait a borászat munkálataival kapcsolatos képek díszítik. A bejáratuk felett cégér található, amely a pince tulajdonosát jellemzi. Mi is betértünk egy ilyen pincébe, ahol egy száraz és egy édes borfajtát kóstoltunk és rövid ideig hamisítatlan cigányzene mellett mulattunk. A nap gazdag élményeivel, a buszon énekszóval tértünk haza.

Köszönjük a szervezőknek, hogy ott járhattunk, ahol gyermekkorunknak az őzikéről szóló kedvenc meséje született.

Jakab Éva

egyesületi elnök

A szemüveg története

A fénytörési hibák kijavítására és az alkalmazkodó képesség pótlására szolgáló eszköz a szemüveg. Elméleti kitalálójának Rogerius Bacont (1214-1294), a nagy angol tudóst tekintik, aki oxfordi működése idején írt munkájában először tesz említést arról, hogy a domborúan csiszolt üvegek idős embereknek is lehetővé teszik az olvasást.

A szemüveg gyakorlati megvalósítása terén a XIII-XIV. század fordulóján az észak-olaszországi Salvino neve vált a legismertebbé. Kezdetben, a XIV-XV. században csak plánkonvex (síkdomború) üveget ismertek, főképpen az öregkori messzelátás korrigálására, amit a korabeli festmények szerint vagy a könyvre téve, vagy különböző formájú foglalatokba illesztve használtak.

A bikonvex (kétszer domború) üvegek, valamint a konkáv (homorú) üvegek csak jóval később, a XV. század derekán kerülhettek forgalomba. Az első bizonyosan konkáv szemüveg Raffaelnek a X. Leó pápáról készült híres festményén látható (1525-ben). Az öröklődő rövidlátással terhelt Medici-családból származó pápa a kezében olyan nagy formátumú, nyeles szemüveget tart, amelynek reflexéből annak homorú voltára lehet következtetni. A szemüvegkészítés és -viselés fokozatosan mindinkább elterjedt.

Az üvegek optikai csiszolásának finomodása valójában csak a XIX. század elején kezdődött a német Duncker, majd az angol Wollaston tevékenysége révén. Az utóbbi évtizedekben terjedt el a bifokális (kettős csiszolású, összetett) üveg használata, amelynek első készítője Benjamin Franklin volt.

Kerékgyártó Mihály

A Fehér Bot Alapítvány

A hajdúdorogi székhelyű Fehér Bot Alapítvány 1996-ban a vakok és gyengénlátók rehabilitációja érdekében jött létre öt magánszemély jóvoltából. Az alapítók a kuratórium elnökének dr. Szabó Miklóst választották meg.

Az alapítók eredetileg az Észak-Hajdúságban (Hajdúböszörményben, Hajdúdorogon és Hajdúnánáson) élő közel négyszáz vak és kétszáz gyengénlátó rehabilitációjának és művelődésének támogatását,társadalmi integrációjának elősegítését tűzték ki célul. Az elmúlt több mint tíz év során céljaik, feladataik és tevékenységi körük mind a földrajzi területet,mind a célcsoportot illetően jelentős mértékben kibővült.

Kerékgyártó Mihály

A gyengén- és aliglátóknak kifejlesztett program

Gyümölcsöző együttműködés

A múlt évi példát követve az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány az informatikai ismeretterjesztő klubjába hívta az érdeklődőket november 4-re. A Vakok Állami Intézetének kultúrtermét sok olyan gyengén és alig látó ember kereste fel, aki kíváncsi volt a honosított és az idén októbertől nálunk is forgalmazott ZoomText 9.1 képernyőnagyító professzionális szoftverre.

Szuhaj Mihálynak, az "Informatika a látássérültekért" Alapítvány kuratóriumi elnökének a köszöntője után a program bemutatására felkérte a cseh Bretislav Vernert, az amerikai gyártó (Ai Squared cég) Közép-európai képviselőjét. Az előadás angolul hangzott el, kitűnő magyar tolmácsolással.

Az előadó a bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a ZoomText kifejezetten a gyengén- és aliglátóknak kifejlesztett program. Ezután ismertette a program főbb jellemzőit. Bemutatta a megjelenítéssel kapcsolatos lehetőségeket, mint pl. a nyolc féle nagyítási típust, a különböző színbeállítási variációkat, az egérkurzor kiemelési módjait, az xFont alkalmazást, mely lehetővé teszi, hogy nagyméretű nagyítás esetén is sima szélű vonalvezetést biztosít a karakterek megjelenítésének. Beszélt még a program felolvasást biztosító lehetőségeiről (AppReader és DocReader). Említést tett a ZoomText egyéb szolgáltatásai közül a keresés funkciójáról, melynek segítségével kereshetünk az asztalon, a megnyitott dokumentumokban és a weblapokon.

Végezetül Verner úr méltatta az "Informatika a látássérültekért" Alapítvánnyal való gyümölcsöző együttműködést. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy további információkért forduljanak az Alapítványhoz. A ZoomText kipróbálható változata letölthető: a www.infoalap.hu weboldalról. Az ügyfélszolgálat elérhetősége: 0670-2959-288.

Az előadás végén Szuhaj Mihály mondott köszönetet a vendégnek, majd kisorsolták a gyengénlátó résztvevők között a gyártó cég és az Alapítvány közös ajándékát, a 210 ezer forint értékű ZoomText programot. A boldog nyertes Balla Attila, a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolájának diákja lett.

Bartha Zsuzsanna

Köszönetnyilvánítás

A Jakab Miklós Alapítvány ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik az SZJA 1%-os felajánlásával támogatták szervezetünket.

Az alapítvány nevében:

Jakab Miklósné

Múltunk megőrzött kincseit kerestük fel

Számos ismerettel gyarapodtunk

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Nosztalgia klubja november 7-én és 8-án egy vendégszerepléssel egybekötött kirándulást szervezett Észak-Dunántúlra és Kelet-Ausztriába. Idegenvezetőnk Baksa Ernő volt.

A Székesfehérváron tett rövid sétánk után Veszprémben a püspöki palotát kerestük fel. Ez az épület 1766-ra készült el Fellner Jakab építész tervei szerint. A püspöki palota mellett lévő Gizella-kápolna a XIII. században épült. A legrégebbi kápolna a városban az, amelyet Szent Györgyről neveztek el. E három építmény a várban ékesíti a települést. A XX. század végén a veszprémi püspökség érseki rangra emelkedett. Az érseki palotát legutóbb 1996-ban restaurálták. Amikor a püspöki palota a XVIII. században elkészült, akkor egy jelentős személyiség: Padányi Bíró Márton (1693-1762) volt a püspök. Mi e palota terveit tekintettük meg. Az ebédlő oldalfalán különböző várak képei láthatók, köztük a sümegi váré is. Ez azért is figyelmet érdemel, mert a vár egykor a török időkben püspöki székhely volt mintegy 200 éven át. Padányi Bíró Márton építtette a sümegi palotát, amely ma az érsekség nyári rezidenciája. A könyvtárteremben a sok-sok könyv mellett számos értékes kézirat is található. A termekben lévő bútorok régi műremekek, hiszen a püspökök mindig a palotára hagyományozták a bútoraikat. István király halála után Gizella királyné hosszabb ideig Veszprémben lakott, de utolsó éveit Passauban töltötte.

Veszprémből Pannonhalmára utaztunk. A Pannonhalmi Apátság a Szent Márton-hegyen épült fel. Géza fejedelem térítőként telepítette ide a bencés szerzetesrendet, amely főként tanító rendként tevékenykedett és alapítójáról, Benedekről (480-547) kapta a nevét. Itt jött létre a letelepedő magyarság első vallási központja 896-ban. Az Apátság első templomát 1004-ben szentelték fel. E helyet a nyelvújító Kazinczy Ferenc és a Szent Márton-hegyén élő levelező társa, Guzmics Izidor pap a XIX. század elején Pannonhalmának nevezték el. Az Apátságot rövid időre a török többször is elfoglalta. Az 1700-as években a templomot újjáépítették. Pannonhalmán 1802 óta működik gimnázium. A templom épülete nem nagy és csak szerzetesi templom. 1996-ban újították fel az apátsági épületegyüttest, amely a templomból, a szerzetesek otthonaiból, az idős papok otthonából, a kollégiumi és a gimnáziumi épületekből áll. A templom gótikus stílusú, amelynek altemplomában számos szerzetes nyughelye van. Itt két emléktábla is látható. Az egyik Stefánia belga királyi hercegnő sírját jelöli, a másik pedig Lónyay Elemér hercegét. Stefánia hercegnő a tragikus sorsú Rudolf trónörökös felesége volt, és tíz évi özvegysége után Lónyay Elemérrel kötött szerelmi házasságot. A Pozsony melletti Oroszváron éltek, de az a település a II. világháború után Szlovákiához került, s akkor a házaspár Pannonhalmára menekült és halálukig ott is élt.

Az apátsági könyvtár mintegy 400 ezer kötetet tartalmaz. A XIX. század közepétől gyűjti az összes magyar író, költő első megjelenésű kötetét. Ott van a legrégebbi magyar nyelvemlékünk: a Tihanyi Apátság alapító oklevele 1055-ből.

Délután Abda határában az út mentén álló emlékhelyet kerestük fel, ahol Radnóti Miklós múlt századi jeles magyar költőt végezték ki 1944 novemberében. Az emlékműre koszorút helyeztünk el és elénekeltük a Himnuszt. Az emlékhelyen van Radnóti Miklós egészalakos szobra, Melocco Miklós kiváló szobrászművészünk alkotása.

Az emlékműtől bementünk Abda község új művelődési házába. Bereczkné Bihari Erzsébet köszöntőjével kezdődött a verses, zenés irodalmi műsor Radnóti Miklós emlékére. Ez a rendezvény a község vezetőivel történt együttműködés révén jött létre. Szabó Zsolt, Abda polgármestere mutatta be a települést, amelynek jelenleg 3200 lakosa van, s a közelmúltban elkészült községháza több feladatot is ellát. Huszák Gábor, a Hermina egyesület elnökségi tagja is köszöntötte a vendéglátókat és a megjelenteket. Radnóti Miklós életpályájának rövid ismertetése után következett az emlékező verses, zenés műsor, amelynek rendezője és műsorközlője Bereczkné Bihari Erzsébet volt. A versmondók között volt még: Bereznainé Nagy Ilona, Borsodi Zsuzsa, Kisfaludi Ildikó (Mihályi községből). Ezek a Radnóti-versek hangzottak el: Hajnal, Part, Töredék, Boldog hajnali vers, Tétova óda, Nem tudhatom, Levél a hitveshez. S kiegészítette a műsort Babits Mihály: Miatyánk és Wass Albert: Üzenet haza című költeménye. Dalokat énekelt: Nagy Krisztina, Tábori József és Rédai Tímea.

Abdai vendéglátóink együtt kívánnak működni Nosztalgia klubunkkal, amelynek ausztriai kapcsolatot is javasoltak.

A második napon osztrák tájakon jártunk. Kismartonban az Esterházy-kastélyt kerestük fel. E kastély Esterházy Miklós és Esterházy Pál idejében vált ismertté a XVIII. század második felében. Mi a négyszögletes udvart körülzáró épület hátsó traktusában lévő Haydn kiállítást tekintettük meg. Joseph Haydn (1732-1809) a bécsi klasszicizmus egyik vezető egyénisége, s hosszú időn át a kismartoni zenekar karmestere volt. Zeneművei között méltán híresek a vonósnégyesei, operái, szimfóniái és oratóriumai.

Kismartonból a Fertő-tó nyugati oldalán lévő Ruszt városkába utaztunk. A történelmi Magyarország legkisebb városa Ruszt volt, aminek a lakossága ma is csak 1700 körül van. Ruszton a Halász templomot kerestük fel, amely román stílusú, de a bővítése után gótikus jelleget is kapott. A városka legtöbb épülete műemlék. "Ruszt a gólyák és a jó borok városa."

A délután egy részét Sopronban töltöttük. A késő esti órákban érkeztünk haza, sok-sok élménnyel, számos új ismerettel. Mindezeket megőrzik Csiszár Ágnes útitársunk fényképfelvételei és s ezen írás sorai.

Lak István

A H1N1 vírussal szemben védjük meg magunkat!

Oltatni vagy nem oltatni?

A H1N1 influenzáról szinte minden nap elhangzik valami új hír a médiumokban. A Vakok Világa című folyóirat egy korábbi számában már írtam magáról a betegségről, tüneteiről és megelőzéséről. Azóta sajnos a rossz kommunikációnak következtében sok ember elbizonytalanodott és nem tudja eldönteni, hogy beoltassa-e magát.

Szeretném előrebocsátani, hogy mindenkinek magának kell meghoznia a döntést, de ezt megkönnyítendő, álljon itt néhány ésszerű érv az oltás mellett.

Először is mérlegeljük, hogy mekkora a kockázata annak, ha beadatjuk a védőoltást, avagy ha nem. Köztudott, hogy a normál influenza elleni védőoltás is csak nagyon ritkán okoz szövődményeket. Ugyanakkor maga az elkapott influenza nem veszélytelen, időről-időre halálos áldozatokat is követel.

A H1N1 vírussal szemben teljesen védtelen a szervezetünk, különösen a krónikus betegségben szenvedők és az idősebbek vannak kitéve a fertőződés lehetőségének. Így feltétlenül ajánlott az oltást beadatniuk a cukor-, a vese-, a daganatos- és az egyéb krónikus betegeknek, mert a gyengébb immunrendszerük miatt rendkívül veszélyeztetettek. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban a 20-30 év közötti korosztály is jelentősen kitett a fertőzésnek.

A H1N1 világszerte terjed és várhatóan egyre több áldozatot szed. Gondoljunk arra, hogy a különböző védőoltások hány és hány ember életét mentették meg pl. a fekete himlőtől, a járványos gyermekbénulástól, a kanyarótól és még hosszasan lehetne sorolni.

Az új influenza ellen kifejlesztett hazai védőoltás mindenben megfelelt az Országos Gyógyszerészeti Intézet szigorú kritériumainak, szakembereik jó szívvel ajánlották mindazoknak, akik nem szeretnének megbetegedni ebben a veszélyes kórban. Legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia közleményben hívta fel a magyar lakosság figyelmét a H1N1 elleni védőoltás beadatásának fontosságára.

Természetesen az is lehet, hogy enyhe lefolyású lesz ez a járvány, de az Európában és a világban mutatkozó jelek nem ezt valószínűsítik.

Bartha Zsuzsanna

Remény az új megyei munkahelyek iránt

Tanulmányút az MVGYOSZ-be

A Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma által megjelentetett "Civil szervezetek szakmai tanulmányútjának támogatása" című felhívásra benyújtott NCA-CIV-09-D-P-0026 azonosítószámú pályázatunk eredményeként látogathattunk el október 19-én a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége központjába, ahol egy rövid előadás keretében ismertették a szövetség történetét. Bejártuk a székházat és megtekintettük az MVGYOSZ szolgáltatásait, amelyek a látássérültek számára nélkülözhetetlenek.

A hangoskönyvtárban megtudtuk, hogy korábban egy regény mintegy 30 db kazettára fért el, most pedig elegendő hozzá egy CD-nyi terület. A Braille-nyomdában számítógép, fordító szoftverek, Braille-kijelző (1.000.000,-Ft/db), kis- és nagyteljesítményű Braille nyomtatógép tartoznak a felszereléshez. A Braille-könyvtárban 1042 művet (több mint 10.000 kötet) tartanak számon, ezek jó része klasszikus irodalom. A látássérültek itt nem könyveket, hanem köteteket kölcsönöznek, mivel a Braille-írás nagy terjedelmet igényel. Például: az Egri csillagok című könyv a könyvgyártási feltételektől függően 11-20 kötet. Az MVGYOSZ Hermina termében egy tapintható képkiállítást is megtekintettünk.

Délután a Főkefe Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. vendégeként előadáson és intézménylátogatáson vettünk részt.

A Kft. állami tulajdonban lévő védett foglalkoztatóként működik, 80 telephelyen, mintegy 3500 megváltozott munkaképességű embernek, főként látássérülteknek ad munkát. Mind a négy fogyatékos csoport részére van munkalehetőség. A cég saját termékei:seprű, kefe, üvegmosó előállítása mellett bérmunkában dobozolást, toll-összeszerelést, -válogatást is végez. Reményünk van arra, hogy megyénkben is lehetőség nyílik telephely kialakítására és 15-20 látássérült sorstársunk foglalkoztatására.

Másnap a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Vakvezető Kutyakiképző Iskolájának telephelyét látogattuk meg. Ott évente 10-12 vakvezető kutyát képeznek ki, jelenleg több mint 70-en várnak arra, hogy nekik is legyen ilyen négylábú segítőtársuk. Megtekintettük a jól felszerelt akadálypályát és egy kutyakiképző bemutatót tartott nekünk.

Sok érdekes dolgot tapasztaltunk. Az egyik legfontosabb: az általunk meglátogatott helyszínek kivétel nélkül akadálymentesítettek voltak.

Kovács Lászlóné

egyesületi elnök

Elhunyt dr. Méhes József

89 éves korában, 2009. október 19-én örökre eltávozott az élők sorából dr. Méhes József, az ország egyetlen vakokat oktató intézményének nyugalmazott igazgatója.

Erdélyben, Tordán született 1920. október 24-én kispolgári családban. A Nagyenyedi Református Kollégiumban szerzett tanítói oklevelet. Egy évi tanítás után behívót kapott a katonasághoz, majd amerikai hadifogságba esett Ausztriában. 1945-ben szabadult és indult volna haza, de barátai - ismervén az akkori romániai helyzetet - Budapesten marasztalták. A teljesen egyedülálló fiatalembernek saját erejéből kellett felépítenie új életét. Barátai a Nyomorék Gyermekek Otthonában szereztek neki munkát, ahol szállást és kosztot is kapott. Munkája felkeltette érdeklődését a fogyatékosok iránt. 1946-49 között kitüntetéssel elvégezte a Gyógypedagógiai Főiskolát.

1950 áprilisában kinevezték a Vakok Országos Nevelő- és Tanintézete igazgatójának, ahol 35 éven át szolgálta a vak fiatalok oktatásának ügyét. A kommunista diktatúra kibontakozása káoszt és félelmet keltett az intézményben. A politikailag tájékozott, szakmailag jól képzett, jó humorral felfegyverkezett fiatal vezető azonban elnyerte a tantestület bizalmát és normál mederbe terelődött az oktatás-nevelés. Önképzésre biztatta kollégáit, ő maga pedig megkezdte tanulmányait az Orvostudományi Egyetemen, ahol 1962-ben vehette át diplomáját. Ezt követően egészen nyugdíjba vonulásáig, 1985-ig látta el az iskolaorvosi feladatokat is.

Dr. Méhes József nevéhez fűződik a csökkentlátók intézetének létrejötte Csepelen, s a vakoknak készült ún. "Esély tanterv". Dr. Méhes József több évtizeden át tanított a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző főiskolán, számos tudományos könyvet írt és dolgozatot publikált. Nevét jól ismerték a gyógypedagógia szakterületén szerte Európában. A nemzetközi kapcsolattartásban nagy segítségére volt román, francia és német nyelvtudása. Több cikluson át volt a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke is.

A gyógypedagógiához kapcsolódó minden elismerést megkapott, és amikor nyugalomba vonult, átvehette a Munka Érdemrend arany fokozatát. Nyugdíjasként is előadásokat tartott és tovább folytatta a dislexia (olvasási akadályozottság) kutatását és tudományos eredményeinek összefoglalását.

Dr. Méhes József feleségével, Zsuzsa asszonnyal két fiút nevelt fel. Nagy csapás volt számára, hogy feleségét már korábban, idősebb fiát pedig néhány évvel ezelőtt elveszítette. Utolsó éveit Leányfalun, idősek otthonában élte, jó körülmények között.

November 6-i temetésén, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben családja mellett nagyon sok kollégája, diákja és barátja volt jelen.

Dr. Méhes József egész életét a humanitás vezérelte, biztatást és reményt adva mintegy ezer vak diáknak az életben való boldoguláshoz. Emléke a szívekben tovább él!

Bartha Zsuzsanna

Pert nyert a Vakok Világa

Miként dr. Földi János július 11-én már közhírré tette, ő sajtó-helyreigazítás iránt pert indított a Vakok Világa és annak kiadója, az MVGYOSZ elnöksége ellen. Az elsőfokú bírósági ítélet, miként arról annakidején egy blogger beszámolt, dr. Földi János fogadott ügyvédjének a keresetlevelében foglaltakat megalapozottnak minősítette. Fellebbezésünk után a Fővárosi Ítélőtábla a november 12-én megtartott tárgyalásán az elsőfokú ítéletet teljes egészében megváltoztatta. Ez azt jelenti, hogy dr. Földi János kénytelen befizetni az MVGYOSZ részére 30 ezer forintot, a Magyar Állam részére 45 ezer forintot, továbbá ügyvédjének munkadíjait, vagyis 60 ezer forintot és 40 ezer forintot, a hozzátartozó áfával kiegészítve.

A per körülményeiről, a megfellebbezhetetlen ítéletről, annak jogerőre emelkedését követően, részletes tájékoztatást adunk majd a Vakok Világában.

Garamvölgyi Annamária

főszerkesztő

Álomlevelek ide és oda

Talán a közelgő szilveszter várható össznépi hangulatának előzetes hatásaként, álmomban levelet kaptam dr. Földi Jánostól. Ezt írta, álmomban: "Kedves Sanyi bácsi! Te most azt gondolhatod, hogy én 100 ezer forintot és áfát fogok fizetni ügyvédi munkadíjként csak azért, mert az ellenetek indított sajtó-helyreigazítási pert elvesztettem. Tudd meg hát, kedves Sanyi bácsi, hogy fogadott ügyvédem részére egy fillért sem vagyok köteles fizetni! Rájöttél volna erre te is, kedves Sanyi bácsi, ha a Fővárosi Ítélőtábla által nektek megküldött periratokat ugyanolyan aprólékos gonddal áttanulmányoztad volna, ahogyan a kéziratokat szokásod áttanulmányozni javítgatás közben. Üdvözöl: Földi János."

Erre a levélre ezt válaszoltam, álmomban: "Drága Jánoskám! Csillapuljon immár szíved háborgása, mert engem eddig sem gyötört az általad leírtak iránt a kétség, mióta a "Megbízási szerződés" című megállapodásotokat végigolvastam. E fontos dokumentum 2. pontjában ugyanis ezt találtam: "A Felek megállapodnak abban, hogy a Megbízottat a jelen szerződés teljesítéséért a sajtó-helyreigazítás iránti keresetlevél benyújtásakor a per első fokú szakasza alatt ellátandó jogi képviselet fejében - 60.000. - (Hatvanezer) + ÁFA forint, a másodfokú eljárás viteléért 40.000. (Negyvenezer) + ÁFA ügyvédi munkadíj illeti meg a Megbízottól, számla ellenében..." Drága Jánoskám! Föltettem magamban magamnak a kérdést: Kit illet meg hatvanezer és negyvenezer forint az áfával együtt? A válasz: a Megbízottat, vagyis a Te fogadott ügyvédedet. Aztán újabb kérdést tettem fel magamnak magamban: Kitől illeti meg a Megbízottat ez a nagy összeg? A válasz: A Megbízottól. Hiszen feketén-fehéren ebben állapodtatok meg. Vagyis az általad felfogadott ügyvéd fizet önmagának, méghozzá "számla ellenében". Megállapodásotok egyértelmű. S ez arra vall, hogy fületekben csengett a megállapodástok megszövegezésekor az ókori rómaiak bölcsessége: Clara pacta, boni amici. (Vagyis: a szerződő felek jó barátságban maradnak, ha világos és egyértelmű a megállapodásuk.) De észrevettem ám egyebet is, drága Jánoskám! Remélem, ha elmondom, megajándékozol az elismeréseddel. Azt vettem észre, drága Jánoskám, hogy találékonyan bántok a számokkal, azok akár időpontot, akár pénzösszeget jelölnek. Az elsőfokú bíróság 2009. május 18-án az ítéletében úgy rendelkezett, hogy a pervesztesnek ki kell fizetnie a felperes részére ( vagyis akkor Neked) "21.000 (Huszonegyezer) forint perköltséget, mely a felperesi jogi képviselő munkadíját is magában foglalja." Erre Ti októberben - nyilván biztosra véve a győzelmeteket - beadtátok a Fővárosi Ítélőtáblához az imént említett "Megbízási szerződés"-t, amelyben a bíróság által megszabott 21 ezer forintot átigazítottátok 60 ezer + áfára. Lehetséges, hogy úgy voltál vele: fogadott ügyvéded hadd keressen többet, ha már saját magának fizet helyetted. Gratulálok! Tisztelettel üdvözöl: Sanyi bácsi."

Idáig jutottam a levélírással, amikor felébredtem. Micsoda badarság! - gondoltam, de eszembe jutott Petőfi Sándornak ez a gyönyörű verssora: "Anyám, az álmok nem hazudnak..." Tétován elővettem hát a két ügyvéd közös alkotását, a "Megbízási szerződés"-t. És mit látok? Azt látom, hogy amit álmodtam, szóról szóra igaz. Az persze, hogy dr. Földi János úrral levelet váltottunk volna, csak álom. Az is csak álom, hogy dr. Földi János úrral én pertuban lehetnék, hiszen én, a kis tudatlan újságíró, hogy jönnék ekkora megtiszteltetéshez! Hiszen már azt is az élet nagy ajándékának tekinteném, ha békén hagyna és nem bántana bennünket.

Minthogy az említett munkaszerződésnek a fentebb leírtak formájában való létezését nagyon-nagyon nehéz lehet elhinni, bizonyítékként bemutatjuk a maga valóságában. A két ügyvédnek ez a közös alkotása alighanem egyedülálló a világtörténelemben. Íme, tessék a 33. oldalon megtekinteni! (Az újságban képként szerepel, ezért itt nem tudjuk bemutatni.)

Cseri Sándor

Humor

- Doktor úr! Jöjjenek hamar! A feleségem mindjárt szülni fog. Már tízperces fájásai vannak!

- Az első gyerek?

- Dehogy, én a férj vagyok.

*

- Móricka, mutasd a házid!

- Itt van, tanító néni, tölthetek magának?

*

- Kedves utasok! Jegyeket, bérleteket kérem!

- Anyád tudja, hogy a buszon kéregetsz?

*

- És ön mit csinál mostanában?

- Semmit.

- És melyik minisztériumban?

*

- Apu! Hogy van a "Weekend"? Egy kával?

- Naná! Nem is anyáddal!

*

- Van valami ajánlása az eddigi munkahelyéről?

- Igen. Azt ajánlották, hogy sürgősen nézzek új munkahely után.

*

- Főnök, elkészítettem a negyedéves kimutatást. Tízszer is utánaszámoltam.

- Derék dolog!

- Tessék, itt van mind a tíz eredmény.

*

- Kedves utasok! Itt a repülőgép kapitánya beszél. Van egy rossz hírem: egy géprabló kerítette hatalmába a repülőgépünket.

- És mi a jó híre?

- Az, hogy a rabló úr a Bahamákra akar menni.

*

- Edina, maga ma nagyon elkésett! Mit tud felhozni a mentségére?

- Azt, hogy gyereket várok.

- Mikorra várja?

- Mához kilenc hónapra.

*

- Kalauz úr! Ez a vonat mindenhol megáll?

- Miért? Maga mindenhol le akar szállni?

*

- Nagy baj van, főnök! Eltört a viszszapillantó tükröm!

- Akkor cserélje ki!

- Nem tudom, mert az egész kamion rajta fekszik.

*

- Jean, vegye fel a sportcipőt!

- Miért, uram?

- Átfutjuk az újságokat.

*

- Jean, hívja a mentőket!

- Mi baj, uram?

- Elütötte az óra az éjfélt.

*

- Jean, hozza ide a távcsövemet!

- Miért, uram?

- Mert egy távoli rokonom temetésére megyek.

*

- Apukám, most jövök az iskolából! Óriási mázlid van!

- Micsoda?

- Jövőre nem kell nekem új tankönyveket venned!

Cseri Sándor

Ez itt a kérdés meg a válasz is

Az októberi lapszámunkban megjelent kérdések helyes megfejtései: 306. A, 307. B, 308. A, 309. B, 310. B, 311. A, 312. B, 313. B, 314. B, 315. B.

Így gondolta ezt Tarczali Gyula (Nyíregyháza) olvasónk is. Nyereményéhez szeretettel gratulálunk!

324. A hastingsi csatatéren 1066-ban normandiai Vilmos herceg legyőzte II. Harold angol királyt és ezzel megszerezte az Anglia feletti uralmat. Az angol király holttestét hiába keresték a szerzetesek mindaddig, amíg Hattyúnyakú Edit, a király 16 évvel korábban elhagyott szeretője meg nem találta. A szomorú históriát melyik nagy német költő írta meg?

A. Schiller

B. Heine

325. Roosevelt amerikai elnök rajongva dicsérte Mikszáth Kálmán könyvét, a Szent Péter esernyője című regényt. A világhírűvé vált magyar író azt kérvényezte Ferenc József magyar királytól, hogy hadd jelentessék meg a felséges úr gyermekkori magyar nyelvű füzetének hiteles másolatát fakszimilében. Mit válaszolt Ferenc József a kérésre?

A. Megköszönte a nagy magyar írónak, hogy gondolt rá

B. Megkérdeztette a belügyminisztertől, hogy valóban van-e Magyarországon egy Mikszáth Kálmán nevű író, és ha van, rendes, becsületes ember-e?

326. A krétai Epimenidész állítólag azt mondta, hogy minden krétai mindig hazudik. Miből tudjuk, hogy ez az állítás hazug?

A. Ha minden krétai hazudik, akkor Epimenidész is hazudik, tehát amit állít, az nem igaz.

B. A milétoszi Eubulidész, Krisztus előtt IV. században, csak ráfogta Epimenidészre ezt a mondást, hogy a paradoxonra adjon vele szemléletes példát.

327. A nők vagy a férfiak vannak-e többségben Magyarországon?

A. A nők

B. A férfiak

328. Ki volt az utolsó árpád-házi király?

A. IV. (Kun) László

B. III. Endre

329. Melyik iparág volt a legfejlettebb az I. világháború előtti Magyarországon?

A. Az acélipar

B. A malomipar

330. Mi volt az első vegyi úton előállított textilanyag?

A. A műselyem

B. A nylon

331. Mi a különbség a gyémánt és a brilliáns között?

A. A kibányászott gyémánt feldolgozva lesz brilliáns

B. A kibányászott brilliáns feldolgozva lesz gyémánt

Beküldési határidő: 2010. január 15.

Cseri Sándor

II. Országos Népdalos Találkozó Csákváron

Őrizni és továbbadni népdalkincsünket

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Horizont kultúrcsoportja és a Harangvirág dalkör népdalos találkozót szervezett szeptember 19-re Csákváron látó és látássérült dalosok, hangszeresek, népdalkörök részére. A jelentkezők közül tíz szólóénekes, hangszeres és négy népdalkör érkezett meg Csákvárra. A gróf Esterházy Móricz Általános Iskolában fogadták a szervezők a megérkezetteket. Az iskola feldíszített tornatermében a csákvári dalosok egy népdal eléneklésével köszöntötték őket és a mintegy 120 főnyi népdalkedvelő érdeklődőt. Kunstár Béláné Irénke tanárnő, a helyi dalkör vezetője, a találkozó egyik szervezője és műsorközlője emlékeztetett arra, hogy Kodály Zoltán szerint "Zene nélkül nincs teljes ember".

Bereczkné Bihari Erzsébet, a Hermina Egyesület Horizont kultúrcsoportjának vezetője, a népdalos találkozó másik szervezője elérzékenyülve köszönte meg a baráti fogadtatást. Elmondta, hogy az I. Országos Kodály Zoltán Népdalos Találkozót 2007 őszén rendeztük meg Budapesten a vakok szövetsége székházában, a zeneszerző születésének 125. évfordulóján látó és látássérült dalosok részvételével. Most itt Csákváron úgy véljük a rendezőkkel együtt, hogy a jövőben évente kell tartani a népdalos találkozókat, mivel dalkörök szűnnek meg és sajnos több énekes is örökre eltávozik közülünk. Ezért nekünk kell megőrizni és továbbadni a népdalkincsünket.

Bereznainé Nagy Ilona költőnő, tagtársunk "A zene csodálatos világa" és "Az ősz meg én" című verseinek előadásával kedveskedett a jelenlévőknek. E sorok írója a "Zene nélkül nincs teljes ember" című összeállításának lényegét ismertette, mely szerint Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán hervadhatatlan érdeme, hogy a magyar népdalkincs egy részét nemcsak lekottázták, hanem hangrögzítőre is vették és ily módon azt az utókorra hagyományozhatták. A későbbi népdalkörök biztos anyaghoz juthattak az egykori hangfelvételek segítségével. A mai daloló csoportokra nagyon nagy feladat vár a népdalok terjesztése során, mivel a rádiók és televíziók műsorából szinte teljesen száműzték a népdalainkat. A korábbi és a csákvári népdalos találkozó résztvevőinek adtam egy-egy példányt az említett összeállításomból.

E bevezetők után a zsűritag szerepét is betöltő Bodza Klára népdalénekes, előadóművész egy népdal eléneklésével köszöntötte a találkozó résztvevőit. A zsűri két másik tagja Tóth Árpádné helyi nyugdíjas tanárnő és Bereczkné Bihari Erzsébet voltak.

Tóth Árpádné egyébként a Fejér megyei közgyűlés tagjaként azt is elmondta, hogy egy csákvári műkedvelő csoport a fővárosi bemutató után elsőként adta elő Kodály Háry János című daljátékát 1929-ben. Ezután L. Simon László Ősz című versét mondta el. A megyében élő fiatal költő az Írószövetség titkára.

Ezek után a csákvári Harangvirág dalkör szereplésével kezdődött meg a versenyzés. Helyi népdalokat énekeltek. Majd Ferenczi István budapesti népzenész társunk dudadallamokat játszott az életének 92. esztendejében járó Pál István dudanótáiból. Furulyán pedig egy moldvai csángó dalt adott elő. A szólisták többsége budapesti volt. Így Gubáné Halmi Aranka is, aki több tájegység dalával is szerepelt. Steffek Adél három moldvai csángó dalt énekelt. Őt követően Guba János dalait hallhattuk. A pákozdi népdalkör Szilágyi Dénesné vezényletével kalotaszegi, majd palóc népdalokat énekelt. Nagy Krisztina felvidéki népdalokkal szerepelt. Magosi Marietta csákvári énekestől népdalokat hallhattunk.

Borsodi Zsuzsa budapesti versmondó tagtársunk előbb a "Barcsai" című művet, majd pedig a "Görög Ilona" című népballadát adta elő. A következő részben Szabó Józsefné nyíradonyi népdalokat énekelt. Kozma Sándor népdaléneklése után Tóth Margit népdalait hallhattuk. Mindketten Bicskéről érkeztek. A bicskei Barátság nyugdíjasklub dalköre bordalokat énekelt Csörgöl Lajosné vezetésével. Simon Nikolett Karolin Soponyáról érkezett és népdalait citerajátékával kísérte. A találkozót a Szerbiából érkezett kulai Árvácska asszonykórus éneke zárta. A dalkör Vendel Gyöngyi tanárnő vezényletével változatos, szép dalcsokrot mutatott be.

A dalosokat követően Kunstár Béláné a szereplők előadásáról így beszélt: "az első perctől volt itt szív, volt szeretet, volt dal, volt fény és volt sok szép szó."

Végül elhangzott: jövőre Pákozd vállalja a III. Országos Kodály Zoltán Népdalos Találkozó megrendezését.

Ebéd után következett a találkozó értékelése, amit Bodza Klára mondott el.

A produkciók alapján három csoportba kerültek a versenyzők. Az első csoportba kerültek: Steffek Adél, Guba János és a Kuláról érkezett népdalkör. A második csoportba sorolódtak: Simon Nikolett Karolin, Ferenczi István, Nagy Krisztina, Gubáné Halmi Aranka, a Harangvirág dalkör és a bicskei dalkör. A harmadik csoport résztvevői: a pákozdi dalkör, Szabó Józsefné, Magosi Marietta, Tóth Margit és Kozma Sándor.

A találkozót támogató intézmények és személyek: Csákvárról az önkormányzat, az általános iskola, a Harangvirág nyugdíjasklub, az Összhang kamarakórus, a Vértes Múzeum baráti köre, a Fejér Megyei Tourinform, Csákvári Pont, Nagy István alpolgármester, Kiss László vállalkozó, továbbá: Lönhard Edit, Simon Dóra, Hermánné Bakonyi Ilona, valamint Budapestről a Hermina Egyesület Horizont kultúrcsoportja.

Délután az iskola aulájában egy kiállítást tekinthettünk meg. Tapintással is érzékelhettük Veres Miklós keramikus munkáit, amelyek köztéri szobrok kicsinyített másai voltak. Szépek voltak Mikonya Mónika helyi festőművész alkotásai; a csákvári fazekas kerámiát Kodolányi Borbála munkái képviselték. Kressz Mária könyve korábban összegyűjtött anyagból készült.

A kiállítás megtekintése után rövid sétán ismerhettük meg a Vértes hegység délkeleti peremén települt, mintegy 5100 lélekszámú Csákvár nagyközség nevezetességeit.

Lak István

Segítség 200 forintosokból

A Magyar Nemzeti Bank november 16-tól kivonta a készpénzforgalomból a 200 forintos címletű bankjegyeket. Ettől az időponttól a régi bankjegy elvesztette törvényes fizetőeszköz jellegét, de 2029. november 16-ig még átváltható az MNB-nél törvényes fizetőeszközre.

Ezt a helyzetet felhasználva a Matolcsy Miklósné Közhasznú Alapítvány "A papír csak papír, de nekünk az is segítség" címmel adománygyűjtő programot indított 2009. november 16. és 2010. február 16. között annak érdekében, hogy a még be nem váltott, el nem költött, fel nem használt papír 200 forintosokat összegyűjtse, és a "Matolcsyné adománya" programján belül szemvizsgáló eszközök megvásárlására fordítsa.

Matolcsyné adománya Alapítványunk olyan adományozási programja, mely tárgyi segítséget nyújt a látássérültekkel is foglalkozó nonprofit szervezeteknek és intézményeknek. Úgy gondoljuk, hogy egy eszköz (pontírógép, látásvizsgáló, olvasótévé, légzésfigyelő stb.) óriási segítség lehet pl. kórházban, gyermekorvosi szolgálatnál, iskolában, könyvtárban és egyéb közösségi helyeken. Meggyőződésünk, hogy tárgyi eszközök adományozásával is segítségére lehetünk számos látásfogyatékos embertársunknak ezzel is előre mozdítva a fogyatékosügyet Magyarországon.

Ha Ön rendelkezik még papír 200 forintossal, és akár egy bankó miatt nem kíván bajlódni annak beváltásával, kérjük, juttassa el hozzánk akár postai úton, banki befizetéssel, vagy dobja bele adománygyűjtő perselyeink egyikébe, melyek az ország különböző településein kerültek kihelyezésre. Alapítványunk önkéntesei az adománygyűjtő perselyeket rendszeresen ürítik, és a papír 200 forintosok beváltásáról gondoskodnak.

A megvásárolt szemészeti eszközöket ünnepélyes keretek között adjuk át a Mária utcai Szemklinika részére.

A 200 Ft-osok postai eljuttatása:

8145 Nádasdladány, Kossuth u. 23.

Telefon: 06 1 219-58-30

E-mail: alapitvany@matolcsyne.hu

Web: www.matolcsyne.hu

Ön most mit lépne sötéttel?

Októberi lapszámunkban a következő játszmaállást közöltük:

Világos: Kg1, Be1, Be7, Fd6, Fg2, a4, f5, h2.

Sötét: Kd8, Ba8, Bc8, Hb8, Fb3, a5, b6, c6, f6, f7, h7.

A helyes válasz ez volt: Be3. A parti így fejeződött be: 1. Be3, Fc4. 2. Bg3, és sötét feladta, mert g8-on védhetetlen a matt. A helyes lépést Szabó László tízszeres magyar bajnok és háromszoros világbajnok találta meg 1981 végén.

Az alábbiakban egy érdekes partinak azt a részletét rögzítettük, amely a világos 22. lépése után alakult ki. Íme:

Világos: Kc1, Vb3, Bd1, Bh1, Fe5, Ff7, a2, b2, d4, f2, h2.

Sötét: Kb7, Ve8, Bd8, Bh8, Fc6, Ff8, a6, b5, e3, g7, h7.

Kérdés: Ön most mit lépne sötéttel?

Befejeződött az a sakkparti, amelyet szerkesztőségünk képviseletében Molnár Antal István battonyai olvasónkkal volt szerencsém lejátszani. A játszmát Molnár Antal István sporttársunk nyerte. Ezúttal is tisztelettel gratulálunk a győzelméhez! Partink a következőképpen jutott el a végkifejletig:

Molnár Antal István - Cseri S.

1. e4, e5. 2. Hf3, Hc6. 3. Fc4, Hf6. 4. Hg5, d5. 5. exd5, Ha5. 6. Ve2, Hxc4. 7. Vxc4, Hxd5. 8. He4, c6. 9. 0-0, Fe6. 10. Be1, Hb6. 11. Vc3, f5. 12. Hg3, Fd6. 13. d3, Vc7. 14. b3, 0-0-0. 15. Hd2, Hd5. 16. Vb2, h6. 17. Hc4, g5. 18. Hxd6, Vxd6. 19. Vxe5, Bhe8. 20. Vxd6, Bxd6 és sötét a számára reménytelenné vált küzdelmet feladta.

Cseri Sándor

CD-nyeremény

Ki volt az a magyar zeneszerző, aki Brandt Michael néven látta meg a napvilágot? Operái a "Szép Ilonka" és az "Álmos". Bár zenei végzettséget sohasem szerzett, zenekari művei, zongoraművei, kantátái Liszt Ferenc megbecsülését is kiérdemelték. "Ünnepi zene" című alkotása még manapság is sokszor felhangzik a rádióban.

Beküldési határidő: 2010. január 15.

Az októberi lapszámunkban feltett kérdésre a helyes válasz: George Enescu.

Így gondolta ezt: Ispán Zsófia (Budapest) is, akinek a nyereményéhez tisztelettel gratulálunk.

Apróhirdetés

Diplomás látássérült 180 cm magas, 62 éves, önálló lakással rendelkező vak férfi társat keres.

Jelige: Hit, remény, szeretet.